SZEMPONT
A Rovatból

Napelemes pályázat: a kivitelezők egy fillérhez sem jutnak hozzá, mert nem tudják feltölteni az elszámolást

Teljes káosz: hónapokat csúszott a nyertesek értesítése, aztán kiderült, a drágulás miatt önrészt kell fizetniük, most pedig az ezt bevállalóknál sem kezdik a munkát, mert a napelemes cégek nem jutnak hozzá a pénzükhöz az államtól.


Teljesen ingyenes napelemes és hőszivattyús rendszert ígért az állam. Ezzel a pályázattal lehetett volna először a valóban alacsony jövedelműeknek is lehetősége energetikai korszerűsítéssel kitörni az energiaszegénység csapdájából, ami ráadásul a rezsiemelkedés miatt mélyebb, mint valaha. Sok pályázó család azonban most azzal szembesült, hogy az eredetileg 100%-os támogatást ígérő pályázatokhoz mára a kivitelezők – az áremelkedésekre hivatkozva – több százezer forintos, de nem ritkán egy-kétmillió forintos önrészt is kérnek. Felkerestem Kiss Ernőt, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnökét, hogy megbeszéljük, hogy látják a helyzetet kivitelezői oldalról.

– Ez a helyzet azért is nagyon szomorú, mert a program főleg a szegényebbeket célozta.

– Eleinte valóban így volt, később azonban e tekintetben is jelentősen felhígult a pályázat. A végül már fejenként és havonta 480 ezer forintban maximált jövedelmi limit már nem nevezhető alacsony jövedelemnek. Persze sok valóban rászoruló is indult a pályázaton, és mindenki elnyerte azt, egészen addig, amíg ki nem merült a pályázati keret.

– Eddig csak kicsivel több, mint a pályázók fele kapott értesítést.

– 43.600 pályázó jelentkezett, és mindenki megkapta azt az értesítést, hogy megnyerte a pályázatot. A támogatói okiratokat viszont rendkívül lassan küldik. Mi április óta várjuk, hogy elkezdhessük a telepítéseket. Eddig is már rengeteg munkát fektettünk a pályázatok megfelelő előkészítésébe, igazolásokat, dokumentumokat kellett beszerezni, nem utolsósorban feltölteni a pályázati felületre.

– Javítson ki, ha tévedek, de sok ember semmilyen értesítést nem kapott...

– A pályázati kommunikációban az jelent meg még a választások előtt, hogy 43.600 ember megnyerte a pályázatot.

– Az a helyzet, hogy sokan vannak, akik még jogosultsági értesítést sem kaptak. A beadás óta semmit sem.

– A választás előtt kihirdették, hogy mindenki, aki jogosult, megnyeri a pályázatot...

– De erről sokan semmilyen hivatalos értesítést sem kaptak.

– Úgy tudom, hogy a pályázati felületen ment ki egy körlevél erről, de nem tudom pontosan. De az, hogy ennyien nyertek, az a kormány deklarált célja volt.

– Ön kapcsolatban áll a minisztériumban a pályázat lebonyolítóival?

– Természetesen.

– És az ön észrevételeit, visszajelzéseit veszik?

– Nem az én személyes kommunikációmról van szó, hiszen a tagság véleményét tolmácsolom adott esetben. A kormány részéről egy főosztályvezető hölggyel vagyunk kapcsolatba, felé jelezzük az észrevételeinket. Nem sikerült eddig még valódi egyeztetést folytatnunk, csak ígéreteket kaptunk. A kétségbeesésünk oka nemcsak a költségnövekedés, hanem az, hogy

a már kiadott támogatói okiratok alapján sem lehetséges egyetlen fillér kifizetés sem, mert a számlákat nem lehet feltölteni az EPTK (Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszer) felületre, elszámolásra. Mindent fel tudunk tenni, kivéve az elszámolást.

Ez elég ijesztő. Miközben érkeznek a hírek, hogy kétségesek az Európai Unióból érkező források, amiből például ez a pályázatot is finanszíroznák. Ezért nagy az aggodalom a szakma berkeiben. A másik persze a borzasztó mértékű költségnövekedés.

Kiss Ernő

– A pályázati felületen egy kis kérdezz-felelek anyagban a mai napig olvasható, hogy amennyiben a források nem érkeznek meg az Európai Uniótól, addig a kormány ezt előfinanszírozza. Nyilván elfogyott a pénz...

– Mi is erre gondolunk.

– De ezt bizonyára nem erősítette meg a kormányzat részéről senki. Rákérdeztek erre?

– Nem vagyunk ennyire indiszkrétek. Minket ez a része kevésbé foglalkoztat, minket az érdekel, ami hátrányos a számunkra. Mi a kormányzatot kritizálni vagy kérdőre vonni nem akarjuk. Nyilván szűkösek a források, ezért nem tudják ezt sem kifizetni. Bízunk benne, hogy ezt a forrást előbb-utóbb megkapjuk. Csak az a probléma, hogy rengeteg cég komoly beruházásokkal készült. Hiteleket vettek fel. Elhangzott korábban, hogy tavaly egész évben 36 ezer háztartásban és kisvállalkozásban szereltek fel háztartási napelemes rendszert, míg csak ebben az egy pályázatban 43.600 napelemes rendszerről van szó. Ezenkívül még rengeteg más megrendelés van.

A rezsicsökkentés mérséklése miatt is tömeges, többszázezres igény jelentkezett.

Viszont április óta várják a tagvállalataink, hogy ezeket a rendszereket is telepíteni tudják. Közben chiphiány van, napelemhiány van, inverterhiány van. A cégek hiteleket vettek fel, a munkatársi gárdát bővítették, hogy ezt a többszörös igényt ki tudják elégíteni. Augusztus közepén végre megjöttek az első támogatói okiratok. Volt olyan cégünk, amelyik öt-tíz napelemes rendszert fel is telepített. Egy ilyen rendszer telepítése egyetlen nap.

Megcsinálták a pályázati elszámolást és kétségbeesetten tapasztalták azt, hogy nem is tudják feltölteni.

Ha az lenne, hogy fel tudnánk tölteni az elszámolást és kapnánk egy értesítést, hogy x napon belül megkapjuk a pénzt, akkor nem lenne probléma. De ha nem jönnek a helyreállítási alapból a pénzek, akkor a tagvállalataink ezt a rengeteg pénzt mind elveszítik. Utólag nem lehet odamenni a megrendelőhöz, hogy akkor legyen szíves mégis ő fizesse ki. Ezért tagvállalataink kevés kivételtől eltekintve azt a taktikát választották, hogy kivárnak. Nem tudnak mást csinálni.

Áll benne a pénzük, áll benne a rengeteg munkájuk.

Most arra várnak, hogy biztos jelet kapjunk a kormánytól, hogy mikortól lehet tervezni ezzel az összeggel. Ráadásul az augusztusban felszerelt rendszereknél az is van, hogy az elszámolás feltétele volt a számlázás.

Tehát kiszámlázták a munkát. Természetesen befizették az ÁFÁ-t. Egy olyan összeg után, amit nem tudni, mikor fogunk megkapni.

– Ehhez képest a minisztérium még azt is halogatja, hogy leüljön önökkel és tisztázza a helyzetet.

– Azt az információt kaptuk, hogy hamarosan tartanak egy egyeztetést, ahol megbeszélhetjük ezeket a kérdéseket. Viszont a panaszok tömegesek. Felháborodott nyertesek reklamálnak, mi az, hogy még pénzt kérünk, mi az, hogy önerőt kérünk. Eredetileg is szerepelt a pályázatban, hogy a költségnövekedés esetén a kivitelezők kérhetnek önrészt. A helyzet az, hogy a napelemes iparban ez elszámolás általában dollárban történik.

Tavaly ősz óta a dollár 325 forintról 425 forintra emelkedett. Emellett 18% felett van az infláció. Az üzemanyagköltségek elszálltak (mi nem rezsicsökkentett áron tankolunk), a katát eltörölték, rengeteg kivitelező katás vállalkozó volt. Ez megduplázta a munkabérköltségeket.

– Végeztem egy számítást, javítson ki, ha nem jól okoskodom. Az EU-tól a támogatást euróban kapjuk. Amikor a pályázatot tavaly kiírták, a keretösszegeket a tavalyi euro árfolyamnak megfelelően állapították meg. De ha a támogatást idén, vagy később folyósítják, akkor a meghatározott euró összegért átváltáskor nominálisan több forintot kapunk. A számításaim szerint egy komplex (11 és fél milliós) pályázati támogatás esetén ez ma 8-900 ezer forint pluszt jelenthetne, ami jelentős segítség lenne a nehéz helyzetbe került pályázóknak úgy, hogy igazából csak azt kapják meg, ami egyébként is jár nekik.

– Önnek igaza van, ez egy jó ötlet. Kár, hogy nem előbb mondta.

– Tehát ezt nem vetették fel a minisztériumnál?

– Nem, de köszönöm, ez egy jó ötlet.

– Örülök, ha segíthetek.

– Olyan egyszerű ötlet, kár, hogy nem jutott eszembe előbb. Csak az árfolyamveszteségről van szó...

– A kérdés, kinél jelentkezik ez. Ki kapja meg.

– Nem mi. Ez a minisztériumnál marad.

– Vagy a Nemzeti Banknál lesz nyereség.

– Arról nem is beszélve, hogy a megemelkedett bevételből az állam eleve több áfabevételt tesz el, plusz a termékdíj, mert nálunk a napelemért is termékdíjat kell fizetni.

– Jut is eszembe. A német modellt nem vetik fel? Ott elengedték a napelemes rendszereknél a forgalmi adót.

– Igen. A horvátok is ezt csinálják. És Németországban valami támogatást is adnak...

– Igen.

– Adómentességet is adnak. Csehországban 50%-ig mindenkinek támogatást adnak napelemes rendszer telepítésére, alanyi jogon. Miközben nálunk 27% ÁFÁ-t kell még befizetni, kilogrammonként 57 forint napelemek után a termékdíj, holott ez elvileg környezetbarát berendezés lenne.

– Tehát lenne mihez nyúlni, legalább az energiaválság idején.

– Hogyne. Ezt például felvetettük a minisztériumnak, azt válaszolták, hogy szó sem lehet róla, nem lehet ilyen válságos helyzetben ÁFÁ-t csökkenteni. Energiaválság idején nem lehet ÁFÁ-t csökkenteni.

– Értem. A németek másik kottát olvasnak.

– Nyilván a németek nem értenek hozzá. Meg a csehek sem, meg a horvátok sem. De itt az ember most azt csinálná, hogy minden ösztönzőt megragad, ami segít megszabadulni az orosz gáztól, meg az ebből fakadó zsarolási potenciáltól...

– Összefoglalva: a vállalkozók azért nem tudnak lépni, mert a pályázati felületen nem tudják feltölteni az elszámolásaikat, ezért aztán pénzt sem kapnak. Nincs is kifizetés, ez szépen látszik az internetes felületen, és lebegtetnek egy közös szakmai egyeztetést, csak nem tudni mikor.

– Igen. Az egyeztetést nem az ÉMI, hanem kormányzati részről ígérik. Az ÉMI-vel az a baj, hogy írásban és szóban is kértünk tájékoztatást az elszámolásról, az ügyfélszolgálatnál nem tudtak válaszolni,

írásban meg nem is kaptunk semmilyen választ sem.

Érthető ez a magatartás, hiszen nincs pénz. Mi is abban vagyunk érdekeltek, ezt támogatjuk, hogy beérkezzenek ezek a pénzek, s végre megkapják a támogatást a pályázók és más hasznos célok is megvalósuljanak.

– Igen, csakhogy közben, ahogy megy az idő, gyorsul az infláció, gyengül a forint, hogy másról ne is beszéljünk. Hogy lesz ebből megfizethető segítség azoknak, akiknek ez lett volna az egyetlen lehetőség?

– Ráadásul nemcsak ezek a gondok vannak, hanem a háború miatt, a chip-hiány miatt, a Covid miatt is drágulnak a berendezések. Sanghajban hónapokig zárva volt a kikötő. Csak emiatt a napelemek ára 40-50%-kal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest.

– Ahhoz az időszakhoz képest, amikor meghatározták a keretösszegeket, ugye?

– Igen.

– Ha ön lenne döntési helyzetben, milyen megoldást javasolna?

– Amit ön mondott, abban például, hogy a forintgyengülés következtében meg lehetne emelni a keretösszegeket, jó ötlet. Mindenképpen emelni kell ezeken az összegeken, az biztos, addig húzták már ezt a pályázatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Udvaros Dorottya: Kedves Nagy Feró, ne várjon másokra, adja vissza a Kossuth-díjat!
A színésznő szerint Feró szavai megbocsáthatatlanok. Úgy véli, a zenész csak hárít, és nem vállalja a tettei következményét.


Nagy Feró a Békemeneten adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Szőlő utcai ügyben érintett lányok kerestek pénzt, tehát „mindenki jól járt”. A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette. Az RTL Híradónak annyit azért elismert, hogy „lehet, kicsit túllőtt a célon”, de továbbra is azt gondolja, hogy nem mondott olyat, ami ne lenne vállalható. Időközben felmerült az is, hogy Őrbottyánban visszavonják a díszpolgári címét, de ez sem érintette különösebben.

A történtekre Udvaros Dorottya is reagált, és a Magyar Hangnak adott interjúban elmondta a véleményét.

„Nem hiszem, hogy Nagy Ferónak másokra kellene várnia, adja vissza magától a Kossuth-díját.”

A Kossuth-díjas színésznő és a Nemzet Színésze szerint Nagy Feró „szörnyű kijelentése” után nem méltó a kitüntetésre.

„Miért kell megvárnia, amíg tízen erre kérik, nem az lenne a legtermészetesebb, hogy egy ilyen nyilatkozat után magától lemond az elismerésről? Kedves Nagy Feró, ne várjon másokra, adja vissza a díjat” – fogalmazott Udvaros.

Szerinte a zenész kijelentései a kihasznált és bántalmazott lányokról felháborítóak, és még az egyre durvább közbeszédben is különösen kegyetlenek.

„Nagyon felzaklatott az ügy, botrány, hogy ma elhangozhat egy ilyen mondat, ahogy Nagy Feró későbbi kijelentései is szörnyűek. Azt mondja, hajlandó bocsánatot kérni, mintha ez valamiféle kegy lenne, de ahhoz már nem elég bátor, hogy viselje a szavai következményeit.”

„Ne mások javaslatára és védelmére várjon, a saját lelkében tegyen rendet, kérjen bocsánatot és adja vissza a Kossuth-díjat. Így talán még megőrizheti a méltóságát” – mondta a színésznő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
A drogháború fokozódik: Trump válogatás nélkül megöleti azoknak a hajóknak a legénységét, amelyek drogot csempészhetnek
A hajókat légicsapásokkal semmisítik meg, az amerikai elnök szerint a megölt áldozatok ellenséges harcosok. Napokon belül az Egyesült Államok legmodernebb repülőgéphordozó-anyahajója is bekapcsolódik az akcióba.


Egyetlen nap alatt 14 újabb emberrel végzett az amerikai hadsereg olyan hajókon, amelyeket drogcsempészettel gyanúsítanak. Akárcsak korábban, a halálos csapásokról készült videókat most is közzétették, a vádak bizonyítékát viszont egyáltalán nen.

Pete Hegseth védelmi miniszter szerint három csapás során négy hajót találtak el nemzetközi vizeken. Volt egy túlélő is, akit azonban nem az amerikai hadsereg mentett ki, hanem a mexikóiak.

„A négy hajót ismerték a hírszerzőink; ismert kábítószer-csempészési útvonalakon haladtak, és drogot szállítottak” — írta Hegseth a közösségi médiában közzétett bejegyzésében. Szerinte az első megsemmisített hajón nyolc férfi volt, a második négy, a harmadikon pedig három.

A Dél-Amerika partjainál folytatott akció halálos áldozatainak száma így már 57-re emelkedett.

Kezdetben a Karib-tengeren, Venezuela partjai közelében csaptak le a gyanúsnak ítélt hajókra, de aztán kiterjesztették a hatókört Kolumbia partjaira is. Az akciókban harci helikopterek és MQ-9 Reaper drónok vesznek részt.

A Fox News riportja a legújabb támadásról

Hegseth a közösségi médiában közzétett bejegyzésében a hajókartelek elleni csapásokat az elmúlt 24 év közel-keleti és afganisztáni háborúihoz hasonlította. „Ezek a drog-terroristák több amerikai életet oltottak ki, mint az al-Kaida, és ugyanúgy fogunk velük bánni” — jelentette ki.

Trump pedig a második támadást bejelentő bejegyzésében minden drogfutárt megfenyegetett: „FIGYELMEZTETÉS – HA OLYAN DROGOT SZÁLLÍTASZ, AMELYEK AMERIKAIAKAT MEGHALHATNAK, AKKOR VADÁSZUNK RÁD!” - írta.

Az amerikai katonai akciót azonban sok szakértő illegálisnak tartja, mert katonai erővel nem célozhatnak meg szándékosan olyan civileket, akik nem vesznek részt közvetlenül fegyveres összecsapásokban, még akkor sem, ha bűncselekménnyel gyanúsítják őket.

A Human Rights Watch jogvédő szervezet jogellenes, törvénytelen gyilkosságoknak minősítette a történteket. „Az amerikai tisztviselők nem ölhetik meg azonnal azokat az embereket, akiket kábítószer-csempészettel vádolnak” – mondta Sarah Yager, a Human Rights Watch washingtoni igazgatója. „A kábítószerek Egyesült Államokba jutásának problémája nem fegyveres konfliktus, és az amerikai tisztviselők nem kerülhetik meg emberi jogi kötelezettségeiket azzal, hogy az ellenkezőjét színlelik.”

Van olyan videófelvétel, amin az látszik, hogy két ember a fedélzetén pihent, mielőtt felrobbant a hajójuk. Gustavo Petro kolumbiai elnök pedig azt állítja, a szeptember 15‑én megölt emberek egyike egy kolumbiai halász volt. Kolumbia emiatt az Egyesült Államokat gyilkossággal vádolja.

Korábban Amerika hagyományosan a Parti Őrség és időnként a haditengerészet segítségével lépett fel a tengeri drogcsempészet ellen, elfogva a hajókat. Ha a gyanú beigazolódott, a legénység tagjait letartóztatták, ugyanúgy, ahogyan a rendőrség is letartóztatja az utcai dílereket. Az azonban fel sem merül, hogy az utcán egyszerűen kivégezzék őket.

Trump januári hivatalba lépése óta egy sor latin‑amerikai drogkartellt és bűnbandát – köztük a Tren de Araguát – minősített terroristának. Az a törvény, amely felhatalmazza a kormányzatot, hogy egy csoportot külföldi terrorszervezetnek minősítsen, lehetővé teszi a vagyonuk befagyasztását, és bűncselekménnyé teszi a csoport támogatását. Arra azonban nem jogosít fel, hogy embereket, akiket a csoporthoz tartozónak gyanítanak, minden további ok nélkül megöljenek.

Emiatt a Trump kormányzat még tovább ment, és kijelentették, hogy a drogcsempészeket „ellenséges harcosoknak” tekintik.

Arra hivatkoznak, hogy Trump „megállapította”, a kartellek kábítószer‑kereskedelme fegyveres támadásnak minősül az Egyesült Államok ellen, és hogy az ország formális fegyveres konfliktusban áll a kartellekkel, így a hajók legénysége legálisan célba vehető.

Olyan jogi érvelés azonban sem nyilvánosan, sem a Kongresszus előtt nem hangzott el, amely megmagyarázná, hogyan lehet a kábítószer‑kereskedelmet fegyveres támadásnak tekinteni, és miért lehetnek „ellenséges harcosok” azok, akik illegális fogyasztási cikket szállító hajón tartózkodnak.

Az amerikai elnök jogi érvek helyett azt állítja, hogy minden egyes megsemmisített hajóval 25 ezer amerikai életet mentenek meg.

Csakhogy ez a szám sem stimmel, mivel évente körülbelül 100 ezer amerikai hal meg drogtúladagolás következtében, de ezeknek a halálozásoknak a többsége a fentanilhoz kötődik, amely mexikói laborokból származik, míg Dél-Amerikában, ahonnan a hajók érkeznek, kokaint termelnek.

A nemzetközi tiltakozás ellenére úgy tűnik, a katonai csapásokat fokozzák. A védelmi miniszter a múlt héten elrendelte a Gerald R. Ford repülőgép‑hordozó anyahajó, valamint a hozzá tartozó hadihajók és támadó repülőgépek Latin‑Amerika partjaihoz vezénylését. A flotta eddig Horvátország partjainál állomásozott, és 7-10 nap alatt érhet Dél-Amerikához.

A Gerald R. Ford az amerikai haditengerészet legmodernebb és technológiailag legfejlettebb repülőgép-hordozója.

A fedélzetén nagyjából 5000 tengerész szolgál, és több mint 75 támadó, felderítő és kiszolgáló repülőgépet üzemeltet, köztük F/A‑18‑as vadászgépeket.

Érkezésével látványosan tovább erősítik a térségben állomásozó amerikai erőket. Augusztus vége óta az amerikai hadsereg már 10 ezer katonát telepített a Karib‑térségbe: körülbelül a felük nyolc hadihajón szolgál, a másik felük Puerto Ricóban állomásozik.

A New York Times úgy értesült, hogy a Trump‑kormányzat azt is fontolgatja, hogy szárazföldi csapásokat mér Venezuelában a droglétesítményekre, és erővel eltávoldítja az ország vezetőjét, Nicolás Madurót. A művelet támogatói között van állítólag Marco Rubio külügyminiszter és John Ratcliffe, a CIA igazgatója is.

Az amerikai hadsereg a lap információi szerint már összeállított egy listát a venezuelai drog‑célpontokról, amelyeket meg tudna támadni, és ezt a csomagot bemutatta Trump elnöknek, aki azonban erről egyelőre nem hozott döntést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Görög Zita is üzent Nagy Ferónak: Bízom benne, hogy átgondolja szavait, mert tetteinek súlya alapvetően befolyásolhatja a közélet tisztaságát
A modell-műsorvezető a zenész több, a Szőlő utcai ügyről tett kijelentésére is reagált. Végül meghívta Ferót Lánczi Zsuzsa, az Árvácska Alapítvány nemrég elhunyt alapítójának búcsúztatására.


Görög Zita sem hagyta szó nélkül Nagy Feró szavait a Szőlő utcai ügy kapcsán. Mint megírtuk, a Beatrice frontembere még a múlt heti Békemeneten mondta el a véleményét, amin aztán több ismert ember is felháborodott. Többek közt úgy fogalmazott: „Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?” A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette.

A közéleti kérdésekben gyakran megszólaló Görög Zita korábban már elmondta, mit gondol a Szőlő utcai botrányról. Most Instagram-oldalán osztott meg egy hosszú sztori-sorozatot, amely csak 24 órán keresztül látható. Terjedelmes sorait kifejezetten Nagy Ferónak címezte.

„Tiszelt Nagy Feró! Engedje meg, hogy reagáljak a Szőlő utcai ügyben elhangzott szavaira, miszerint »mindenki jól járt, nem?« Erkölcsileg rendkívül aggályos, ha egy gyermekotthon vezetője visszaél pozíciójával és gyermekvédelmi intézményben felnőtt, kiszolgálatott fiatalokat futtat prostituáltként. Ezek a lányok a társadalom védelmet igénylő tagjai, életük legnehezebb szakaszán vannak túl, család, biztonság és önbizalom nélkül”

– kezdte a modell-műsorvezető.

Ezután kitért arra, hogy a prostitúcióval kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások szerint a nők túlnyomó többsége nem önszántából, hanem kényszer, traumatizáló élethelyzet, kizsákmányolás vagy gazdasági kényszer miatt kerül ebbe a körbe. Mint írja, a prostitúció "szabad választása" társadalmi mítosz, hiszen a legkiszolgáltatottabb, legvédtelenebb nők örében a gazdasági kényszer, az erőszak, a gyermekkori trauma és a kapcsolati manipuláció meghatározó tényező.

„A vezető feladata minden körülmények között a fiatalok védelme, támogatása, értékrendjük, önbizalmuk erősítése, nem pedig kihasználásuk vagy kényszermunka, emberkereskedelem szervezése, akár anyagi előnyért, akár bármilyen más érdekből. Egy ilyen emberi cselekedet az emberi méltóság, az emberi jogok és az erkölcs szempontjából mély, helyrehozhatatlan rombolást jelent, és hosszú távú lelki károkat okoz az áldozatoknak.”

Görög Zita szerint erkölcsileg, jogilag és emberileg is súlyosan elítélendő, ha valaki ebben a pozícióban visszaél hatalmával, és vagy fiatalkorúakat vagy fiatalokat kényszerít eladhatóvá, kiszolgáltatottá tenni önmagukat.

„Ez sérti a bizalmat, az emberi méltóságot, az önrendelkezés jogát – mindezt olyan helyzetben, ahol az érintett személyek védelme lenne a feladat. Az ilyen cselekedet nem csupán jogsértő, hanem szembemegy az alapvető társadalmi, erkölcsi normákkal”

– írja a műsorvezető.

Nagy Feró arra is utalt, szerinte senki nem kényszerített prostitúcióra akaratuk ellenére fiatalokat a Szőlő utcai intézményben, hiszen ha így lett volna, bementek volna a rendőrségre és elmondták volna ezt. Görög Zita erre úgy reagált, hogy az intézményi nevelésben felnövekvő gyermekek gyakran a nevelőkhöz tudnak érzelmileg kapcsolódni, mert a családi mintáik hiányosak vagy károk. Ha viszont a nevelők visszaélnek ezzel a bizalommal, az súlyosan sérti a gyermekek érzelmi stabilitását és kötődési képességét.

„Ez a visszaélés gyakran rejtve marad, mert a fiatalok félnek, vagy nem tudják, hogyan jelezzék a problémát, illetve sokszor nem is érzik problémának, hiszen bíznak abban a felnőttben, aki eddigi életükben figyelmével kitüntette őket.”

Felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a nevelői szerepben dolgozók felelősségteljes és etikus magatartása, valamint a gyermekvédelem és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése a sérülékeny gyermekek biztonságáért és jövőjéért.

„Fontos, hogy a közszereplők, akiknek nagy társadalmi hatása van, sohasem relativizálják az áldozatok helyzetét vagy az elkövetők felelősségét. Bízom benne, hogy átgondolja szavait, mert tetteinek súlya, főként ebben a kiemelten érzékeny témában alapvetően befolyásolhatja a közélet tisztaságát”

– üzente a Beatrice frontemberének.

Feró azt mondta, ő „próbálta megvédeni” azokat a lányokat, akik felnőttek már, és „ha segítségre szorulnak, akkor szóljanak” neki, mert a kapcsolatai révén segítene rajtuk. Erre a modell ezt írta:

„Kedves Feró! Ezek után nem ön lesz, akinek szólni fognak, mert eddig sem mertek szinte senkinek, épp ezért marad fedve ezeknek a bűnöknek a többsége.”

Görög Zita végül meghívta Nagy Ferót Lánczi Zsuzsa, az Árvácska Alapítvány október 18-án elhunyt alapítójának búcsúztatására.

„Ő azokért a fiatalokért tett és dolgozott, akik az intézményekből kikerülve keresték helyüket a világban. Tisztelettel kérem, kísérje velem el Zsuzsát utolsó útjára, ezzel leróhatja tiszteletét egy olyan ember iránt, aki egész életét áldozta mindazokért, akiknek a lelkében zúgó viharokat csak kevesek értették.”

– zárta Instasztori-sorozatát a modell.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pletser Tamás: Teljesen leállíthatja az orosz olaj vásárlását a MOL, kérdés, mennyi időt ad az USA az átállásra Orbán Viktornak
Ha novemberben életbe lépnek az új amerikai szankciók, a MOL nem tud majd fizetni az orosz olajért - mondja a szakértő. Orbán Viktor még kialkudhat egy kis időt Magyarországnak Trumpnál, de jövőre megtörténhet a teljes átállás.


Orbán Viktor a jövő héten Amerikába utazik, és személyesen próbálja meggyőzni Donald Trumpot, hogy hibát követett el a legújabb Oroszország-elleni szankciókkal - erről a miniszterelnök Rómában, a pápalátogatás után beszélt. Azt Szijjártó Péter sem árulta el, hogy pontosan milyen hatása lehet a Lukoil és a Rosznyeft elleni amerikai szankcióknak a magyar olajellátottságra. Annyit mondott, még semmilyen kiesést nem jelentenek, mert még nem léptek hatályba.

Az mindenesetre nem sok jót jelent, hogy Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak arról beszélt, Amerika elvárja Magyarországtól, Szlovákiától és Törökországtól, hogy kidolgozzanak és végrehajtsanak egy olyan tervet, ami fokozatosan leválasztja őket az orosz energiahordozókról, és magyar kormány szerinte eddig „semmilyen tervet nem készített. Tény, hogy az ország nyersolajimportjának 92 százaléka tavaly is Oroszországból származott. Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét kérdeztük a szankciók utáni helyzetről.

– Milyen eszközei vannak az USA-nak, hogy betartassa a november 21-én életbe lépő új szankciókat a Lukoil és a Rosznyeft ellen?

– A másodlagos szankciók nagyon hatékonyan tudnak ilyenkor működni. Közvetítő cégeket, bankokat, biztosítókat, szállító cégeket szankcionálnak, ezek nagyon fájdalmasan érinthetik azokat az országokat és az energiacégeiket, amelyek nem akarnak majd leválni az orosz olajról és gázról.

– Magyarországot és a MOL-t is tudják ezzel presszionálni?

– Valószínűleg igen, bár nem tudom, a MOL-nak milyen bankokkal és egyéb cégekkel vanak szerződései, hol vezetik a számláikat, de azt mindenki megérezné, ha kizárnák a dollár-rendszerből.

És amíg a világgazdaság elszámolásainak 80%-a dollárban történik, addig nincs miről beszélni. A dolláron keresztül az USA bárkire nyomást tud gyakorolni.

– Nem is igen lehet akkor elkerülni?

– Ha több zsák készpénzzel vagy arannyal fizetnénk, lehetne, de ez nyilván komolytalan kategória, egyszer régebben Irán barterügyletekkel akarta megkerülni a rá kirótt szankciókat, az se működött.

– Mit tehet a MOL? Átáll az adriai olajra? Mennyibe kerül az átállás, és meddig tarthat?

– 500 millió dollár körüli összegről lehet beszélni, és jelen állás szerint 2026 végéig ez az átállás megtörténhet. Ezt előrébb hozni talán lehet pár hónappal. Közben pedig folynak a tárgyalások a horvátokkal is. A Janafnak most mi vagyunk az egyetlen nagy ügyfele, mert a szerbek felé a szankciók óta nem megy olaj, a NIS vezeték nem működik.

– Kinek jobbak az alkupozíciói? A horvátoknak vagy a MOL-nak?

– Egyértelműen a horvátoknak. Főleg, ha a Barátságon keresztül nem jön majd olaj, és teljesen le kell válni róla.

– Van lehetőség máshonnan is olajat venni?

– Igen, vizsgálják is ezt. A MOL-nak évi 11-12 millió tonna nyersolajat importál, ez a hazai és a pozsonyi finomítóba megy.

Az lehetséges például, hogy az azeri vagy kazah olajat „elswapolják”, vagyis egyfajta csereügyletet hajtanak végre, ez azt jelentené, hogy névleg az azeriektől és a kazahoktól vásárolunk olajat, ám az az olaj Oroszországba megy, onnan pedig továbbra is jön ugyanennyi orosz olaj.

A másik csereügylet-lehetőség, hogy Odesszán keresztül jönne a nem orosz olaj, és az Odessza–Brody, illetve a Barátság vezetéken keresztül ide, illetve a pozsonyi finomítóba. Az utóbbi nem tűnik túl biztonságosnak, mert Oroszország többször is lőtte a kikötőt, nehogy Ukrajna azeri finomított terméket vegyen.

– A szerbek ezek szerint még nálunk is kellemetlenebb helyzetbe kerülnek. Ha a NIS nem működik, a MOL tud nekik szállítani? Különös tekintettel a közelmúltban történt tűzesetre a Dunai Finomítóban.

– Nehezebb a helyzetük, ráadásul ha a százhalombattai javítások elhúzódnak, akkor a MOL arra kényszerülhet, hogy hozzányúljon a stratégiai készletekhez. Azokból pedig nem lehet exportálni - vagyis Szerbia felé nem tud szállítani.

– Meddig tarthat a javítás a finomítóban? Mit lehet tudni a károkról?

– Erre a hétre ígértek tájékoztatást a MOL-tól. Az biztos, hogy nem kicsik a károk, nem egy-két hét lesz, mire kijavítják. Én úgy hallottam, hogy a lelke a finomítónak, az atmoszférikus desztilláció nem sérült, és ezért nem kellett leállítani az egészet. Részleges leállások lehetnek, és a károk teljes felmérése után lehet majd megmondani, meddig tart a javítás.

Három torony van, és a harmadikat érte a tűzkár, én azt valószínűsítem, hogy hónapokig eltarthat majd a javítás, nagyon érzékeny rendszerekről van szó.

– Ezalatt megtörténhet az átállás az adriai olajra is? Vagy ez merész feltételezés?

– Szerintem most kisebb bajuk is nagyobb annál, hogy két ilyen nagy projektet egyszerre tudjanak megvalósítani. Mind az eszközök, mind a technológia, mind a javítással foglalkozó cégek kérdése érzékeny dolog, kevesen foglalkoznak ezzel, nagyon komplex rendszerekről van szó. Az biztos, hogy ez a tűzeset púp volt a MOL hátára, senkinek nem hiányzott. Szerintem a baleset intő jel volt arra nézve, hogy mindenre nagyon oda kell figyelni, és semmilyen karbantartást, javítást nem lehet félvállról venni, mert nagyon kis hiba is nagyon komoly balesetekhez és termeléskieséshez vezethet.

– Orbán Viktor bejelentette, hogy jövő héten tárgyalhat Trumppal Washingtonban. Mit tekinthet sikernek a magyar kormányfő ezen a tárgyaláson?

– Nem jósolnék, ismerve Trump elnök pálfordulásait,

de ha így marad minden, ahogy most áll, akkor esetleg kaphat Magyarország egy esélyt a határidő kitolására.

Tehát mondjuk nem januárral kell megkezdeni a leválást az orosz energiahordozókról, hanem áprilisban vagy májusban.


Link másolása
KÖVESS MINKET: