prcikk: Nahát, egy iskola, ahol jó lenni! | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Nahát, egy iskola, ahol jó lenni!

Kudarc esetén nem büntetnek, azt is jutalmazzák, ha valaki segít a gondnoknak, és nem csak bajban hívják be a szülőket.


Csodát tesznek a győri Kossuth Lajos Általános Iskolában a főképp hátrányos helyzetű roma gyerekekkel. Együtt tűzik ki az egyénre szabott célokat, kudarc esetén nem büntetnek, azt is jutalmazzák, ha valaki segít a gondnoknak, és nem csak akkor hívják be a szülőket, ha baj van a gyerekkel. A speciális, amerikai minta alapján működő módszer működik, az iskola minden mutatója jelentősen javult, de a legfontosabb, hogy a gyerekek és a tanárok is szeretnek ott lenni.

Földrajzóra vége a győri Kossuth Lajos Általános Iskola nyolcadik osztályában. Mind a 12 gyerek előtt egy-egy saját névre szóló táblázat, rajta napok szerint lebontva kis rubrikákban kézzel írott számok. A számok aranyat érnek. Iskolai aranyat. Nem valami furcsa matekfeladat ez, hanem egy alternatív oktatási módszer alapeleme, amelyet öt éve alkalmaznak a nyugat-magyarországi iskolában. Ezzel szeretnének jó tanulókat, és ami fontosabb: motivált, felelősségteljes és magabiztos fiatalokat faragni a nagyrészt hátrányos helyzetű gyerekekből – állítja Papp Gyöngyi, az iskola igazgatója.

suli1

A tanulók aktuális aranyvagyona a teremben is ki van függesztve

A módszer egy magatartásmódosító komplex nevelési és oktatási rendszer, amelyet 2010 óta alkalmaznak a győri Kossuthban, alapjait a magatartási, beilleszkedési nehézségekkel – és sokszor lelki problémákkal – küzdő fiatalok esélyeinek növelésére fejlesztették ki Amerikában a ’60-as években. A fiatalok erősségeire koncentrálnak, és személyre szabottan, az őket érő összes környezeti hatás figyelembe vételével lépésről lépésre segítenek leküzdeni a fejlődésüket gátló rossz viselkedési mintákat. A módszert Magyarországon az amerikai gyökerű Pressley Ridge Magyarország Alapítvány honosította meg. A győri iskola mellett Salgótarjánban, egy bentlakásos intézményben alkalmazzák még a Pressley-programot.

Ha jól viselkedik a gyerek, az aranyat ér…

Sokszor előfordult már, hogy a nyolcadik osztályos Ádám fogta magát, és óra közben szó nélkül felállt a helyéről, és egy másik padhoz sétált, vagy elhagyta az osztálytermet. Emellett láthatóan imád a középpontban lenni – van, hogy a tanárnővel szinkronban beszél órán. Osztálytársa, Kevin pedig a tanórán ritkábban foglalkozik az órai munkával, mint bármi mással, amit érdekesnek talál. Ezekről nem a tanáraiktól tudunk, hanem maguk a diákok vállalják fel mindenki előtt őket. Leküzdésük ugyanis mindegyikük egyéni célja, mindenkinek van két dolog, amire folyamatosan oda kell figyelnie.

suli2

A tanulók két személyes célja a padon is ott van előttük

A tanórák végén van ugyanis egy értékelés – itt kerülnek elő az említett személyes táblázatok -, ahol a tanár és a diákok megbeszélik, sikerült-e megvalósítani a kitűzött célt. Ha igen, 100 arany érte a jutalom, de levonás akkor sincsen, ha nem jött össze a cél. Vannak viszont előre lefektetett, és a tanulókkal világosan ismertetett – az osztályterem falára is kifüggesztett – szabályok, amelyek megszegésének viszont tényleg következményei vannak.

Verekedés: mínusz 1000 arany

Tiszteletlenség: mínusz 1000 arany

Órai munka zavarása: mínusz 100 arany

Késés: mínusz 10 arany/perc

Reggeli érkezés szabályának be nem tartása: mínusz 1000 arany

Tanterem elhagyása óra alatt: mínusz 500 arany

Távolmaradás tanóráról: mínusz 1000 arany

Más osztály tanórájának zavarása: mínusz 1000 arany

Mobiltelefon használata: mínusz 500 arany

A szankciókat itt nem büntetésnek, hanem következménynek nevezik, a büntetés negatív töltetű fogalmára szerintük nincs is szükség, hiszen a gyerekeknek jól felfogott érdeke, hogy a szabályokat betartsák. A szintén nyolcadikos Mininek például elég csak arra gondolni, ha az órán előveszi a telefonját, ami netán meg is szólal, annak az lesz a következménye, hogy egy aranya sem marad, amit az iskolai boltban elkölthetne. Édességre, játékra, vagy akár hosszabb ideig tartó gyűjtögetés után egy közös kirándulásra az osztállyal, netán felszerelésre az osztályterem kidíszítéséhez. „Ha ilyesmire, tehát valamilyen közös cél elérésére vagy a környezetük szépítésére fordítják a pénzüket a gyerekek, az nekünk különösen motiváló tud lenni” – magyarázta az Abcúgnak az iskola egyik tanára. „Ez ugyanis azt jelenti, hogy a rövidtávú, gyors örömszerzést – amit egy csoki vásárlása nyújthat nekik – képesek beáldozni valami hosszabb távú, nem csak saját maguknak, hanem társaiknak is örömet okozó dologért” – tette hozzá.

suli3

Vásárlás az iskolaboltban az összegyűlt aranyakból

A Pressley-program másik lényegi eleme az egyéni fejlesztés mellett a közösség fejlesztése, a csoportban nevelés. Az osztályközösségeknek is van csoportcélja, mely minden egyes tanulóra nézve egyaránt kötelező, és egy egész iskolai nap alatt (8-tól délután 4-ig) kell próbálni megvalósítani. Hogy ez sikerült-e, azt a nap végén a „beszélgetőkörön” vitatják meg az osztályfőnök és a diákok.

Kicsiben eljátsszák az életet…

A jutalmazásra épülő rendszert a Kossuthban nem csak arra használják, hogy a gyerekeket érdekeltté tegyék az önfegyelem gyakorlásában és az együttműködésben, és így javítsák az iskolai teljesítményüket. Cél a felelősségtudatosságra tanítás, és az olyan praktikus ismeretek átadása is, mint hogy mi az az adózás, a közpénz, vagy épp: hogyan működik a munkaerőpiac.

A gyerekek ugyanis minden megkeresett aranyuk után havonta adóznak, cserébe pedig az osztályok így összegyűlt közpénzéből különféle fejlesztésekre számíthatnak. A Pressley Ridge mintája alapján a győri iskolában működik egy „munkaügyi központ”is, amin keresztül a diákok különböző iskolai feladatokra jelentkezhetnek – szintén iskolai aranyakért. Legyen az segítség a gondnok Imre bácsinak apró javítási munkákban, vagy a könyvtárosnak a leltárazásban, esetleg egy vers elszavalása egy iskolai ünnepségen – mindegyik munkára személyesen, a munkaügyi központban kell jelentkezni.

suli4

Egy álláshirdetés tavalyról

A kiválasztott tanuló ezután munkaszerződést köt az iskolával, amiben vállalja, hogy ennyi és ennyi aranyért elvégzi az adott feladatot. Olykor-olykor még bértárgyalást is beiktat a munkaadó. „Ha például az egyik remek versmondó tanulónk csak 1000 aranyat kér a munkájáért, majd később látja, hogy a társa ugyanezt 2000-ért csinálja – holott ugyanolyan jó versmondó -, akkor ez a tanuló megtanulja, hogy legközelebb merje többre értékelni a munkáját” – magyarázta az iskola egyik tanára, hogyan használható önbizalom-növelésre is a jutalmazó rendszer.

„Először az volt a cél, hogy az iskolában jó legyen lenni”

A Kossuth iskola Győr Újváros nevű részén működik, annak legfrekventáltabb részén, a Kossuth Lajos utcában. Újvárosnak ez a része a város talán egyik legrosszabb állapotban lévő negyede: a lakosság nagy része munkanélküli, a létminimum alatt él. A városrész rehabilitációja ugyan tavaly elkezdődött (ennek keretében 2014 őszén a Kossuth iskolában is történt egy komolyabb felújítás) a ’Kossuthutca’ a győri közbeszédben továbbra is veszélyes környéknek számít. Ez az imázs – függetlenül a valóságtartalmától – eddig is csak erősítette a gettósodás folyamatát, amelynek káros hatásai előbb utóbb az iskolában is jelentkeztek. Hiába próbáltak több módon is tenni ellene, a szabad iskolaválasztás miatt az iskola vezetése és az önkormányzat sem tudták megakadályozni, hogy a körzetében élő nemroma szülők, illetve a tehetősebb családok inkább más iskolákba vigyék a gyerekeiket. Ez már nem csak etnikai de társadalmi réteg szerinti „spontán szegregációt” jelent, a tanulók 60 százaléka ugyanis hátrányos helyzetű, és nagyon szegény körülmények között él.

suli5

Az órai elvárásokat közösen fogalmazták meg a tanárok és a diákok

Papp Gyöngyi szerint a gyerekeket érő, a kedvezőtlen szociális környezetből érkező negatív hatások , és a rövid időn belüli három igazgatóváltás – ami bizonytalan és bizalmatlan állapotot eredményezett a Kossuthban – ahhoz vezettek, hogy az iskolai színvonala 2010-re súlyosan leromlott. A gyerekek labilissá váltak, könnyebben keveredtek bajba, megsokasodtak a fegyelmi ügyek, a lógások. Tanári részről pedig a munkahelyi légkör is megromlott – nagyrészt a gyerekekkel való munka lehetetlensége miatt. „Ebben a helyzetben a Pressley-program bevezetésével a legelső cél az volt, hogy az iskolában jó legyen lenni – tanárnak és diáknak egyaránt” –hangsúlyozta az igazgató.

„Meglepődtek a szülők, hogy nem csak akkor hívjuk őket, ha baj van a gyerekkel”

„Ezek a gyerekek egytől egyig nehéz batyut cipelnek a hátukon az iskolába, benne az összes otthoni gondjukkal, és az is a dolgunk, hogy ha levenni nem is tudjuk a vállukról, legalább könnyítsük” – magyarázta Katalin, a Kossuth iskola szociális munkása. A módszer, amelyet az iskolában alkalmaznak, éppen ezért dolgozik úgynevezett ökológiai szemlélettel. Ez annak a felismerését jelenti, hogy a gyerek életének stabilizálásához, a fejlődéséhez szükséges biztonságérzet eléréséhez és megtartásához az egész környezet együttműködése szükséges.

suli6

Következmények, bónuszok, vállalások

Az egyik legfontosabb lépés a szülők bevonása, és nem csak akkor, ha a gyereke esetleg lógott az iskolából, vagy elfogadhatatlanul viselkedett – magyarázta Papp Gyöngyi intézményvezető. Ezért az iskola úgy próbál rendszeres kommunikációt kialakítani a szülőkkel, hogy lehetőleg hetente többször felkeresi őket valamilyen pozitív fejleménnyel – legyen az a gyerekük jó jegye vagy jól elvégzett munkája. Így lehet, hogy a Kossuthban egy 15 fős osztályra évente csaknem száz személyes szülő-tanár találkozás jut – mutatják a statisztikák.

Szintén a szülők bizalmának megnyerése és az iskola munkájába való szorosabb bevonásuk miatt döntött úgy az iskola igazgatója, hogy alkalmazásba vesz az iskolában újvárosi roma asszonyokat, hogy segítsék a pedagógusok munkáját. Ezek a családanyák nem csak az iskolában működő roma/cigány nemzetiségi oktatást segítik, de szülőként is kapcsolatban állnak/álltak az iskolával – koordinátori minőségükben pedig egyfajta hidat képeznek az iskola személyzete és a helybeli családok között.

suli7

Egy, a szülők, az osztályfőnök és a tanuló között kötött háromoldalú szerződés részlete a vállalásokkal

A szülő intenzívebb bevonására azért is szükség van, mert ők is részt vesznek a gyermekük tehetségtérképének felállításában – ez gyakorlatilag a gyermek minden tanév elején elkészített egyéni fejlesztési terve. Ez alapján készül el az a szerződés az iskola és a tanuló között, ami tartalmazza a már említett egyéni célt, és ami meghatározza a tanár és a diák személyre szabott mentor-mentorált viszonyát. A cél, hogy a gyerekek egyéni erősségeit kiemelő szemléletmódot a szülők is átvegyék “hogy mindenki egy hajóban evezzen”.

Most érik…

A Kossuth iskolában 5 év után most kezdenek láthatóvá válni, beérni a speciális nevelési módszer eredményei. Ezt egy tudatosan felállított, már a módszer bevezetésének félévében használatba vett értékelési szempontrendszer mutatja meg az intézményvezetésnek. Eszerint a program sikere

a motiváltság,

a magatartás változása,

a tanulmányi eredmények,

a hiányzások száma,

az elvégzett önkéntes munka mennyisége,

a szülő-iskola kapcsolatok élénksége és

a fegyelmi ügyek száma

szerint határozható meg. „Ezek alapján egyértelműen sikeresnek mondható a program, szinte mindegyik szempont szerint látványos a javulás” – magyarázta az intézményvezető. Egy egész érdemjeggyel (kettesről hármasra) javult például az iskolai tanulmányi átlag, a legutóbbi kompetencia felmérésen pedig a megyei átlag felett teljesítettek az iskola tanulói. A korábban gyakori fegyelmi ügyek mára gyakorlatilag megszűntek, az igazolatlan hiányzások száma is látványosan csökkent.

Mivel már a rangidős nyolcadikos tanulók is negyedikes koruk óta a Pressley Ridge-féle módszerrel tanulnak, a kisebbek pedig eleve ebbe kerültek bele, a magatartásbeli változások már intézmény szinten érezhetőek. A tanárok szerint a gyerekekkel sokkal könnyebb így együtt dolgozni, akiknek a sikerei pedig nyilván motiválják a pedagógusokat.„Kellett egy jó három év, mire úgy éreztük, hogy működni kezd, amit elkezdtünk” – folytatta az igazgató, aki szerint körülbelül ennyi időbe telt, mire mindegyik pedagógus és nevelő munkát segítő személy következetesen alkalmazni kezdte azt, amit a Pressley Ridge Alapítvány trénereitől megtanultak.

Csak akkor haladnak, ha mindenki egyfelé evez

Az, hogy a program elindulhatott és maradhatott az iskolában, több szereplő együttműködésének eredménye. Az első alapozó tréning és a folyamatos szupervízió – tehát a Pressley Ridge Alapítvány által biztosított szolgáltatások – költségeinek finanszírozása ugyanis plusz források bevonását kívánták. Papp Gyöngyi a kezdő képzésre még a Győr Újvárosi Részönkormányzattól kapott támogatást, a program további költségeit az első évében viszont már teljes mértékben önerőből – pályázatok és felajánlások útján – teremtették elő. Az iskolák állami fenntartásba vételekor egyébként a Kleberseberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a speciális módszertani program folytatásával vette át az iskolát.

A folyamatos forrásteremtési próbálkozások mellett (például a tavaly decemberben zárult újvárosi város-rehabilitációs projektjében is részt vettek) a győri iskola körülbelül 40-50 megyei intézménnyel, szervezettel működik együtt – tőlük folyamatosan érkeznek különböző felajánlások: ingyen színházjegy, ajándék belépők kiállításokra, esetleg kisebb ajándéktárgyak formájában. „Még a legkisebb felajánlás is számít, mert azt is azonnal jutalomként tudjuk beépíteni a rendszerünkbe” – tette hozzá Papp Gyöngyi, aki az eredményeket látva elkötelezett a „Pressley-program” győri verziójának működtetésében.

Ha érdekes volt az írás, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint teljesen félreérti a Fideszt, aki azt hiszi, hogy trükkökhöz folyamodna egy vereség után
Az elemző szerint a jelenlegi kormánypárt a többség akaratával szemben sosem politizál, bármennyire is elmegy a falig. A hatalom átadása után azonnal a visszatérésen dolgoznának, és nagyon kemény ellenzékiségre kellene tőlük számítani.


Török Gábor politológus a Facebookon elemezte, mire lehet számítani a Fidesztől egy esetleges választási vereség után.

A politológus szerint, amióta a Tisza Párt a választás esélyesének látszik, egyre több találgatás hangzik el azzal kapcsolatban, hogy egy vesztes választás után milyen trükkökre készülhet a kormánypárt.

„A régi vagy egy csonka parlament összehívása még az új megalakulása előtt, kétharmados döntések villámgyors áterőltetése, félelnöki vagy elnöki rendszer bevezetése - minden kombináció elhangzik ezekben a napokban.”

Bár szerinte ezek között vannak alkotmányellenes, „necces” és politikailag kockázatos, de végigvihető forgatókönyvek is, mégis úgy véli, hogy „a Fidesz rendszerének és logikájának teljes félreértése az ezekről való fantáziálás”.

Török Gábor kifejti, hogy a Fidesz politikai kormányzást folytat, amelyben a céljaihoz keres eszközöket.

„Ha többsége van, érvényesíti, ha szükségesnek, érdekének lát egy változtatást, gyorsan meglépi. Nem riad vissza attól sem, hogy a politikai versenyben az aktuális ellenfeleit mindenfélével megvádolja, vagy éppen kétes hitelességű dokumentumok alapján beszéljen az ellenfél terveiről” – írja, majd hozzáteszi, hogy az orbánizmus arról híres, hogy mindent megtesz a hatalompolitikai céljaiért, és ha van ereje, még a falat is arrébb tolja.

A politológus szerint ugyanakkor van egy erős ellensúlya a Fidesz eszközhasználatának, ez pedig a népakarat, ami a legtisztábban egy választáson tud megnyilvánulni.

„Nem az állítom, hogy mindenféle meghatározás alapján igaz lenne a kormánypárt vezetőinek mély demokratikus elkötelezettsége, de azt igen, hogy a klasszikus, többségi definícióknak bizony megfelel. Lehet (sőt, biztos), hogy nem tartják annyira fontosnak a hatalmat korlátozó intézményeket vagy éppen a konszenzusos demokrácia logikáját, de a többség akaratával szemben nem szívesen politizálnak”

– állítja Török.

Ezért ha a Fidesz elveszíti a választást, Törököt nagyon meglepné, ha olyan trükközésbe kezdenének, amely ezt a döntést felül akarná írni. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy

a hatalom átadásának másnapjától minden erejükkel arra összpontosítanak majd, hogy a lehető leghamarabb visszaszerezzék az elvesztett többséget.

A posztját azzal zárja:

„ha a Tisza nyeri a választást – én alapvetően (közjogi és nem kommunikációs értelemben) sima hatalomátadásra és nagyon kemény ellenzékiségre számítok a Fidesz részéről.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Megnevezte az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese, hogy kik állhatnak a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció mögött
Telkes András szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Szerinte a politikai ellenzék megfigyelése azt jelzi, hogy a hatalom megrendeléseit teljesítik.


Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese a HVG-nek adott interjúban teljesen életszerűnek nevezte azt, amit Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) volt főnyomozója a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akciókról mondott.

A volt hírszerző szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Ezt szerinte az is bizonyítja, hogy az AH főigazgatójának levele, amelyben hosszabb ideje tartó nyomozásról írt, lényegében lebuktatta a szolgálatot.

„Én nem tudom, mit lehet évekig nyomozni egy most 19 éves fiú után. Egy ilyen levelet egy felkészült elemző bármelyik szolgálatnál megír fél óra alatt” – fogalmazott Telkes, aki szerint a levél egy „nagy halom üres állítás, ami semmivel sincs alátámasztva”.

Szerinte egyetlen titkosszolgálat sem kezdene magától egy ilyen akcióba.

„Nincs olyan szolgálat, amely önmagától egy ilyen akcióba belekezdene, ilyet csak politikai utasításra indítanak el”

– jelentette ki. Úgy véli, ez azért lehetséges ma Magyarországon, mert a szolgálatok már nem nemzetbiztonsági, hanem állambiztonsági jelleggel működnek, amelyeket mindig a politika irányít. Ezzel szemben egy nemzetbiztonsági szolgálatot hagynak önállóan tevékenykedni, mert feltételezik róla, hogy képes felmérni a kockázatokat.

„Ebben az esetben is azért gondolom, hogy ezek állambiztonsági jellegű szolgálatok, mert egy demokráciában a politikai ellenzék nem lehet tárgya a titkosszolgálatok munkájának”

– mondta. Hozzátette, a titkosszolgálat akkor avatkozik be, amikor a rendszer már nem demokrácia, és a kormány egyenlőségjelet tesz az ellenzék és az ellenség közé.

„A magyar szolgálatok elsőszámú célpontja a hazai ellenzék lett”

– állítja a volt főigazgató-helyettes, aki szerint az akció a nemzetbiztonsági törvény lábbal tiprása.

Telkes András egyértelmű parancsnoki láncot feltételez az ügy mögött, szerinte egy ilyen akcióról a legfelső szinten is tudniuk kell.

Úgy gondolja, az ügyben érintett lehet a miniszterelnök, Rogán Antal miniszter, Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó, Farkas Örs államtitkár, valamint a szolgálatok vezetői.

A volt hírszerző szerint bár a titkosszolgálati és rendőrségi állomány döntő többsége az esküjéhez hű, és nem venne részt ilyesmiben, a parancsuralmi rendszerből nehéz kilépni. Úgy véli, valószínűleg kiválogattak egy lojális munkatársi csoportot a feladatra, akiknél nem kellett tartani kiszivárogtatástól. Felvetette, hogy az akciót fedőcégek vagy „baráti” biztonságtechnikai cégek bevonásával is végezhették.

„Az egész emlékeztet engem arra, ahogy az orosz szolgálatok – az SZVR, a GRU és az FSZB – használják a hackercsoportokat”

– tette hozzá, párhuzamot vonva az orosz módszerekkel, ahol bűnözői csoportokat is bevonnak a műveletekbe.

Az akció lebukását Telkes a dilettantizmusnak és a koordináció hiányának tulajdonítja. Úgy látja, a végrehajtók „egymásra futottak”, és nem volt megfelelő jogi felkészültség sem. A gyermekpornó vádját például semmivel nem alapozták meg, miközben szerinte léteznek olyan szoftverek, amelyekkel könnyedén elhelyezhettek volna ilyen tartalmakat a célpontok gépére.

„A dilettantizmus végigkísérte az egész folyamatot, állandóan keresték a megfelelő gyanúsításokat és azután azokhoz próbálták az »bizonyítékokat« összelapátolni”

– fogalmazott.

A „Henry” néven futó ügynököt szerinte ugyanaz a „hatalmi arrogancia” jellemezte, mint a Fideszt, és a beszervezés minden szakmai szabályát megszegték. Nem térképezték fel a célpont személyiségét, és a bratyizás is hiba volt. „Az ügynökkel nem lehet bratyizni” – szögezte le. A legsúlyosabb hibának mégis azt tartja, hogy Henry kulcsfontosságú információkat fecsegett ki a még nem megbízhatónak tartott célpontnak.

Az ukránkém-vádat bizonyítani hivatott videóval kapcsolatban Telkes azt mondta, „folyik a szerecsenmosdatás”, és megpróbálják elsikálni a szolgálatok saját szerepét. Szerinte ha az AH valóban külföldi kémtevékenységet észlelt volna, kötelessége lett volna értesíteni a Tisza Pártot.

„Az igazán gusztustalan azonban a 19 éves Gundalf kihallgatása”

– mondta, hozzátéve, hogy az AH-nak nincs rendőrségi jogosítványa, így a fiatalembernek nem lett volna kötelező részt vennie a kihallgatáson, ahol hatalmas pszichés nyomás alá helyezték. A volt hírszerző szerint a videóból egyértelműen kiderül, hogy Gundalf nem ügynök, és a kihallgatás célja a „gyanakvás csírájának elültetése” volt. Hősiesnek nevezte Gundalf és társa, Buddha tettét, akik bizonyítékot akartak szerezni, de lehallgatták őket. „Micsoda stresszhelyzet lehetett, hogy nincs kihez fordulni, mert nincs olyan hatóság, amely meghallgatná és megvédené őket?” – tette fel a kérdést.

Telkes András szerint a kormányzat politikája a Tiszával szemben két szálon futott: egy titkos és egy nyilvános szálon. Utóbbi része volt az eszkaláció, amelynek során a szolgálatokkal írattak meg olyan jelentéseket, melyek szerint Ukrajna fenyegeti a magyar kritikus infrastruktúrát vagy finanszírozza a pártot.

Úgy látja, később az orosz szál is megjelent, amikor „minden bizonnyal orosz segítséggel” megvágtak egy nyilatkozatot, hogy az Orbán-család elleni fenyegetésként lehessen bemutatni. Ebbe a láncba illesztette az ukrán pénzszállítók elleni akciót is, ami szerinte több bűncselekmény gyanúját is felveti. „Ennek lett volna a következő logikus lépése az Orbán elleni merénylet” – vázolta fel a lehetséges eszkalációs láncot.

A volt hírszerző szerint sok jel utal arra, hogy az oroszok beavatkoznak a magyar választási kampányba, de nem gondolja, hogy ez szolgálat-szolgálat szintű együttműködés lenne. Inkább azokkal léphetnek kapcsolatba, akik a propagandát és a kampányt irányítják. Úgy véli, a nyugati szolgálatok azóta figyelik Szijjártó Péter és más, orosz kapcsolattal gyanúsított személyek telefonjait, amióta kiderült, hogy Magyarország Szlovákia belügyeibe avatkozott. „Most pedig megkezdődött a csepegtetés, és valószínűnek tartom, hogy még előkerülnek hasonló dokumentumok” – jósolta.

Az akcióban a gyermekprostitúciós részleg bevonását azzal magyarázta, hogy a lehallgatásból kiderült, Henry megbukott, és gyorsan kellett cselekedni. „Ezért kérték ész nélkül az NNI-t hogy intézkedjen, nem akarták, hogy az egész nyilvánosságra kerüljön” – mondta. A cél szerinte a számítógépek gyors megszerzése volt, hogy bejussanak a Tisza rendszereibe, de ez a titkosítás miatt nem sikerült.

A Tisza Világ applikáció feltörésével kapcsolatban is valószínűnek tartja az AH közreműködését.

Egy esetleges rendszerváltás esetén egy független bizottság felállítását javasolja a törvénytelenségek feltárására, és a szolgálatok megtisztítását. Bár szerinte a papíralapú bizonyítékokat megpróbálhatják megsemmisíteni, a többszörösen tárolt dokumentumok eltüntetésének kicsi az esélye.

Telkes úgy látja, Pintér Sándor belügyminiszter „a partvonalra van szorítva” az ügyben, és valószínűleg nem is tudott róla. Szerinte a miniszterben nem bíznak, ezért vonnak be inkább olyan szerveket, mint a TEK vagy a NAV.

A jövővel kapcsolatban úgy vélekedett, ha a Fidesz nyeri a választást, Pintér távozik, és az ország tovább halad a „belaruszi úton”. „Ha a Fidesz győz, az egyben azt is jelenti, hogy tovább haladunk a belaruszi úton: a Nyugat bizalmát nem lehet visszaállítani, nincs más, mint menni ezen az úton, ami a szolgálatok szempontjából azt jelenti, hogy végleg bebetonozódik ez az állambiztonsági jellegük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Gundalf megszólalt: Úgyis kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást – én fogom megírni a saját „propagandámat”
Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Hrabóczki Dániel beszélt a 444-nek a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte.


Nevével és arcával állt a nyilvánosság elé Hrabóczki Dániel, az a fiatal informatikus, akit az ország az elmúlt hetekben a Tisza Párt körüli titkosszolgálati botrányban „Gundalfként” ismert meg. A 444-nek adott interjúban beszélt arról, hogy állítása szerint tudatosan vezette félre az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH), amikor azok egy NATO-kibervédelmi képzésről és ukrajnai kapcsolatairól faggatták. Hrabóczki szerint azért döntött a nyilvános megszólalás mellett, mert úgy véli, a kormány a nemzetbiztonsági jelentés és a kihallgatásáról készült videó közzétételével maga rúgta fel azt az államtitoktartási kötelezettséget, amire őt korábban figyelmeztették. „Vagy ők maguk sem veszik komolyan, vagy az egész egy hazugság volt, hogy befenyítsenek” – mondta.

Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Elmondása szerint az első, gyermekpornográfia gyanújával indult házkutatás után megkereste őt egy magát „Theo”-nak nevező személy, aki az AH munkatársának adta ki magát. Ez a „Theo” figyelmeztette, hogy az AH be fogja hívni, és az egész eljárás célja, hogy a Tisza Pártot egy „összeukránosító” narratívába illesszék.

„Úgy döntöttem, hogy ha nem is lenne rólunk semmi, akkor is kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást: én fogom megírni a saját »propagandámat«”

– jelentette ki. Célja az volt, hogy egy olyan történetet adjon elő, amit később, ha nyilvánosságra kerül, cáfolni tud. Állítása szerint a kigyúrt, skinhead-szerű ukrán maffiózó, „Davidov” figurája is az ő kitalációja volt, hogy kiszolgálja a kormánypropaganda várható igényeit.

Hrabóczki azt is elmondta, hogy átesett poligráfos vizsgálaton az AH-nál, amit állítása szerint a hivatal nem hozott nyilvánosságra. A vizsgálaton szerinte három kulcskérdésre kellett válaszolnia: áll-e kapcsolatban külföldi titkosszolgálatokkal, részt vesz-e kibertámadásokban, és járt-e az észt nagykövetségen. Mindhárom kérdésre nemmel válaszolt, és a poligráf állítása szerint őt igazolta. „Arról, hogy a poligráf beigazolta az állításaimat, ők maguk tájékoztattak a második kihallgatásom során” – tette hozzá.

Az informatikus beszélt a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte. Később, 2024 végén közös megegyezéssel távozott, amit részben megromlott egészségi állapotával, részben azzal magyarázott, hogy szerinte „Henryék” dezinformációkat kezdtek terjeszteni róla a párton belül.

A távozás után is kapcsolatban maradt többekkel, köztük Buddhával, a párt egy másik információbiztonsági szakértőjével.

A Candiru nevű kémszoftverrel kapcsolatban Hrabóczki azt állította, nem megvásárolni akarták, hanem információt gyűjtöttek a képességeiről, hogy védekezni tudjanak ellene. Elismerte, hogy a forrásuk felé a hitelesség érdekében utalhatott arra, hogy egy külföldi titkosszolgálat segíti, de szerinte ez nem volt igaz.

A „Henry” néven bemutatkozó személlyel való kapcsolatfelvételről azt mondta, szinte azonnal beszervezési kísérletre gyanakodott, ezért Buddhával egyeztetve úgy döntöttek, eljátssza, hogy együttműködik. A céljuk az volt, hogy minél többet megtudjanak Henryről és a mögötte álló körről. „Elhatároztuk, hogy belemegyünk a játékba: úgy teszek, mintha Henry beszervezett embere, »bábja« lennék, és így minél több információt próbálunk megtudni róla” – fogalmazott. Állítása szerint Henryék célja a párt „bedöntése” volt adatszivárgásokkal és botrányokkal. Hrabóczki szerint minimális, a párt biztonságát nem veszélyeztető információkat adott át, hogy fenntartsa a látszatot.

„Henry nekem egy nagyon-nagyon furcsa személyiségnek tűnt. Egyszerre tűnt úgy, hogy valami tényleg profi csapat része, ugyanakkor ő kicsit talán elbízta magát, és azt gondolta, hogy a 19 éves Gundalffal majd nagyon könnyen el fog bánni ” - mondta.

Az ügy egyik fordulópontja a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatása volt, amelyet gyermekpornográfia gyanújával tartottak nála. Ezt a vádat Hrabóczki teljesen alaptalannak nevezte.

„Volt olyan pillanat, amikor úgy éreztem, ennyi volt. Nincs remény, hogy bármit elérhetek az életben. Még ha le is mosom magamról ezt a kamu vádat, akkor is ott lesz, hogy egyszer belekeveredtem egy ilyen ügybe”

– mondta az érzéseiről. Egy második házkutatás során engedélyköteles haditechnikai eszköz gyártásával is meggyanúsították egy rejtett kamerás öv miatt, amit állítása szerint azért készítettek, hogy egy személyes találkozón le tudják videózni Henryt.

Hrabóczki szerint az egész ügy azt bizonyítja, hogy a magyar titkosszolgálatokat politikai célokra használják. „Ez az ügy azt bizonyítja, hogy az állampárt politikai komisszárjai behálózták a magyar titkosszolgálatokat, és az egyébként jó szakmai embereket politikai célokra használják” – jelentette ki. Úgy véli, Henryék mögött egy olyan szervezet állhat, amely az állami szolgálatokból kibukott, zsarolható emberekből áll, akikkel a „piszkos munkát” végeztetik.

Azt a döntést, hogy dezinformálja az Alkotmányvédelmi Hivatalt, elmondása szerint egyedül hozta meg, és erről a Tisza Pártban, így vélhetően Magyar Péter sem tudott. Most arra számít, hogy megpróbálják majd lejáratni, de kész további poligráfos vizsgálatoknak is alávetni magát, hogy bizonyítsa igazát. „Nagyon sajnálom, hogy itt tartunk: politikai komisszárok irányítják a titkosszolgálatot. Ez súlyos kérdés, amit a Tisza Pártnak tisztáznia kell a választásuk után” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Petschnig Mária Zita: A kormányzati politikában Orbán hatalommegtartási és vagyongyűjtési érdekei kerültek előtérbe
A Fidesz a legszegényebekkel egész egyszerűen nem törődött, miközben a gazdagok gyarapodása felgyorsult. A magyar társadalmat egyértelműen a dél-amerikai típusú fejlődési irányba vitték el – mondja a közgazdász. Mérlegen az elmúlt 16 év.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. március 31.



A Fidesz az elmúlt 16 év nagy részében program nélkül kormányzott, az azonban világosan kirajzolódott, milyen irányba indultak el. Annak, hogy négy éve nincs gazdasági növekedés, nem kis részben a bizalom megingása az oka: az ideiglenesnek mondott, majd állandóvá vált különadók, a csókosoknak juttatott uniós források elriasztották a külföldi befektetőket, és esélytelenné tették azokat a magyar vállalkozásokat, amelyek nem voltak a körön belül. Közben a társadalom is mindinkább kettészakadt, és Nyugat-Európa helyett Dél-Amerika mintái jelentek meg: a szegények egyre szegényebbek lettek, miközben egy vékony réteg hihetetlenül meggazdagogott.

A korszak történéseit vizsgáló sorozatunkban ezúttal a makrogazdasággal, a költségvetéssel, az adópolitikával és az ezek következtében kibontakozó gazdasági és társadalmi folyamatokkal foglalkozunk. Petschnig Mária Zita közgazdásszal arról beszélgettünk, mi és hol csúszott félre.

— A 2010-es kétharmados győzelem után, amely nagy felhatalmazást adott a kormánynak arra, hogy rendbe tegye az országot, volt-e Orbán Viktoréknak gazdasági koncepciójuk?

— Orbánéknak egyetlen kormányprogramjuk volt, a 2010-es. Ekkor még az volt a szabály, hogy a miniszterelnököt a parlament a kormányprogram elfogadásával együtt választja meg, tehát kötelező volt ilyet készíteni. Ez azonban inkább csak egy laza esszégyűjteményt tartalmazott, valójában a kampányanyagaikat fűzték benne össze. Orbán mondott hozzá egy, az általános kormányzati elveket tartalmazó beszédet az országgyűlésben. Még ez is több volt annál, mint ami később következett: a „folytatjuk” bejelentése, ám 2022-ben már ennyi sem tellett tőlük. A 2010. évi program legfontosabb elve az volt, és ezt Orbán Viktor írásban és szóban is hangsúlyozta, hogy a döntéseket ezentúl a közjó szolgálata határozza meg, nem pedig a magánérdek, mint a Gyurcsány-korszakban. Ám ennek az ellenkezője teljesült,

a kormányzati politikában ugyanis Orbán hatalommegtartási és vagyongyűjtési érdeke, illetve barátai és üzletfelei gyarapodásának elősegítése került előtérbe.

Hogy mennyire nem volt a Fidesznek gazdaságpolitikai koncepciója, azt jól mutatta a 2010 júniusi epizód, amikor a kormány megalakulása után egy-két nappal Kósa Lajos arról beszélt, hogy a magyar gazdaság állapota nagyon hasonlít a görögéhez, azaz államcsőd közelében van. Erre azért volt szükség, mert ellenzékben a kormányt mindenben túllicitálták és a kampányban is túl sokat ígértek, pl. 14. havi nyugdíjat is. Közben pontosan tudták, hogy erre nincs lehetőség, ahogy a nagy adócsökkentésekre sem. Tehát Kósa feladata az volt, hogy jelezze, nem lehet mindent teljesíteni, mert rossz állapotban van a gazdaság. Bár messze nem voltunk görögökéhez hasonló helyzetben a befektetők - noha az Orbán-kormány színre lépésekor jelentős volt a bizalmuk – megijedtek, a forint bedőlt, az euró árfolyama 265-ről gyorsan 286-ig gyengült, és úgy tűnt, valóban nagy baj lesz. Ezért

néhány nappal később Lovasberényben összeült a teljes kormányzati és szakértői stáb, hogy a piacok megnyugtatására kidolgozzanak valamilyen programot. Utólag az egyik kormánytagtól megtudtam meg, hogy addig ugyanis ilyen nem volt.

Ott, két-három nap alatt raktak össze egy harmincpontos gazdasági elképzelést. Ebben szerepelt egyebek mellett az egykulcsos személyi jövedelemadó, a pálinkafőzés engedélyezése és a családon belüli örökösödési illeték eltörlése is. Vállalták, hogy a 2010-es államháztartási hiány nem lépi túl a GDP 3,8 százalékát. Ez utóbbi volt a lényeg, ami megnyugtatta a befektetőket, hogy a még Bajnai által kiharcolt mértéket nem fogják túllépni, és így elkerülhető lesz Európában egy második Görögország.

— Az egykulcsos szja bevezetése viszont az alacsony jövedelműeknek adóemelést jelentett.

— Az egykulcsos adót eredetileg 16 százalékos kulccsal vezették be 2011-től, majd néhány év múlva 15 százalékra vitték le. Az adójóváírás megszüntetése miatt az alacsony jövedelműek nettó keresete csökkent, nem javult a helyzetük. Ez az adópolitika később is jellemző maradt: az állami döntések elsősorban a középosztályt és a felső középosztályt, vagyis a vagyonosabb rétegeket preferálták.

Az út szélén hagyottakkal egyszerűen nem törődtek,

az ő kárukra nagyon erőteljes jövedelmi átcsoportosítás ment végbe az elmúlt 16 évben, 2020 után még felgyorsulva is.

— Hamar megjelentek a különadók is, mintha a máshol keletkezett lyukakat próbálták volna betömni velük.

— Igen, a rendszer torzult. Emlékszünk még az ígéretre, hogy az adóbevallás egy söralátétnyi papíron el fog férni. Ehhez képest

a magyar adórendszer ma az egyik legbonyolultabb az Európai Unió feltörekvő országai körében, ha nem a legbonyolultabb.

Már 2011–2012-ben új adók, különadók jelentek meg. Ezeknek az volt a funkciójuk, hogy csökkentsék a költségvetési deficitet, de közvetlenül ne a lakosságot megterhelve. A cégekre vetették ki a plusz befizetési kötelezettségeket, mert 2010–2011-ben az államháztartás hiánya túllépte a megengedett mértéket, nemcsak a 3 százalékot, hanem az elfogadott saját tervszámot is. Az Európai Bizottság pedig egyre határozottabban jelezte, hogy ezen változtatni kell, különben Magyarország túlzottdeficit-eljárás alá kerül, ami az uniós források egy részének zárolását jelenthette.

Persze a lakosság is megkapta a 27 százalékos áfát, ami a szegényeket sújtotta leginkább. A hivatalos indoklás szerint a megszorítás szót száműzték, de mindenkinek részt kellett vennie a válság okozta terhek viselésében, ez volt ideológiai indoklás.

Miután a 2011-es hiány is elszállt, 2012-re egyrészt bedobták a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását, másrészt maradtak a különadók. Így végül ebben az évben sikerült 3 százalék alá vinni a hiányt. Ennek ellenére 2012 márciusától zárolták a kohéziós források majdnem 30 százalékát, és azt csak mintegy háromnegyed év múlva oldották fel. A másik nagy különadó-emelési hullám 2022-ben jött. A választások előtt, a szavazók megnyerése érdekében Orbánék mérhetetlenül sok pénzt szórtak ki, ettől felborult a költségvetés. A korrekcióhoz két eszközt használtak. Az egyik az úgynevezett extraprofitadó volt, ami részben a meglévő különadók emelését, részben új adóalanyokra való kiterjesztését jelentette. A legnagyobb visszhangot a légiforgalomra kivetett adó váltotta ki. A másik eszköz a beruházások befagyasztása volt, amelyet Lázár Jánosra bíztak, aki ezt a tervezettnél jóval nagyobb mértékben hajtotta végre. A következményekkel ő szembesült látva a vasútnál történteket...

— Ekkor lódult meg az infláció is...

— Nálunk már 2021 második felétől gyorsult, s 2022-25 között egész Európában Magyarországon volt a legmagasabb; az általános árszínvonal kb. 50 százalékkal nőtt.

Ez erodálta az alacsonyabb jövedelműek keresetét, miközben a gazdagok gyarapodása felgyorsult.

Részben, mert a Covid idején az Európai Bizottság több felmentést adott a korábbi szabályok alól. Például az államháztartási hiányt nem kellett 3 százalék alatt tartani. Továbbá feloldották azt a szabályt, amely a vállalatok állami támogatását korlátozta. A kormány 2021-ben és utána is élt ezekkel a lehetőségekkel, jelentős költségvetési pénzeket folyósított vállalkozásoknak, köztük eminensen a „saját” cégeknek is. Ez tovább erősítette azt a rendszert, amelyben az állami vagy uniós források elnyeréséért folyó verseny politikailag előre eldöntött, túlárazott játszmává vált. Így lett világossá, hogy ugyan gazdaságpolitika nincs, de valamiféle társadalompolitika van, ami a magyar társadalmat egyértelműen a dél-amerikai típusú fejlődési irányba vitte.

— Mi lett az extraprofitadókkal?

— A 2022-es extraprofitadók kapcsán azt mondták, hogy ezek csak átmenetiek lesznek, 2022-ben és 2023-ban maradnak érvényben, ám egy részük még most is megvan. Az év közben hozott jelentős változtatások és a be nem tartott határidők sokat rontottak a kormányzati munka hitelességén. A „hanyatló Nyugat” normális befektetői kivárnak, nem jönnek. Sőt, német felmérések szerint a már itt működő német cégek is csak a kitermelt profit töredékét akarják visszafektetni.

Ekkor a kabinetben azt gondolták, hogy ha a nyugati tőke és az uniós pénz nem jön, mivel a NER-klienseket valahogy továbbra is táplálni kell, jöjjön a kínai és dél-koreai tőke az akkumulátor- és autóiparba.

Persze a gondolat, hogy kelet felé is nyitni kell,  ez már a Medgyessy kormány programjában is szerepelt, önmagában nem rossz, hiszen jó diverzifikálni a termelés szerkezetét. Csakhogy amióta a keleti nyitást felpörgették, a magyar külkereskedelmi mérleg ezekben a relációkban jelentősen romlott: alig van export, miközben az import ömlik be az országba. A tőkeáramlásnál pedig azt látjuk, hogy a jelentős hazai pénzekkel megkínált kínai és dél-koreai autóipari cégek alacsony hozzáadott értéket termelnek, viszont hatalmas környezeti terhelést jelentenek.

— Tény, hogy a NER első tíz évében dinamikusabb volt a gazdasági növekedés, azonban a növekedés mértéke nagyjából megegyezett a beáramló uniós támogatások nagyságával. Vagyis az EU-pénzek nélkül stagnált volna a gazdaság, ahogy most?

— Annyit tudok mondani, hogy 2010 és 2019 között a magyar gazdaság mennyiségileg valóban lényegesen jobb teljesítményt mutatott, mint utána. 2010 és 2025 között összesen 42 százalékkal nőtt a GDP. megjegyzem, a lengyeleknél és a Litvánoknál 70 százalékkal. Az utóbbi négy évben ebből csak 4 százaléknyira futotta úgy, hogy 2022-ben a nagy pénzkiszórás következtében még volt egy 4,2 százalékos növekedés. 2023 és 2025 között azonban lényegében stagnált a gazdaság.

A 2010 és 2019 közötti növekedést alapvetően meghatározták az uniós források,

amikor a GDP 3–4 százalékának megfelelő többletforrás érkezett. Ennek a jelentőségét jól mutatta 2016, amikor kifutottak az előző uniós ciklus pénzei, az újak pedig még nem érkeztek meg. A megelőző két év 4 százalék körüli növekedési üteme ekkor a felére esett vissza. Vitathatatlan, hogy a 2010 és 2019 közötti fejlődésben jelentős szerepük volt az uniós pénzeknek. De ezeket sokkal jobban is fel lehetett volna használni, ha azokat nem presztízs- és sportberuházásokra költik, és ha nincs ennyi túlárazás. Az uniós pénzek felhasználása nem volt elég hatékony, de így is adott valamekkora többletet - csak kevésbé az ország fejlődését elősegítendő, jobban az elit gazdagodását. A növekedést a foglalkoztatás bővülése is segítette.

El kell ismerni: a foglalkoztatási ráta emelésében az Orbán-kormánynak jelentős szerepe volt.

Nem olyan mértékben, mint amit 2010-ben ígértek, hiszen a Matolcsy-féle programban az szerepelt, hogy tíz év alatt a vállalkozások egymillió munkahelyet hoznak létre. Az első tíz évben a versenyszférában összesen körülbelül 600 ezer munkahely jött létre. Az Orbán-kormány politikájának következtében ráadásul a munkavégző-képesség nem erősödött meg. Ezt elsősorban az oktatási és az egészségügyi rendszeren keresztül lehetett volna fejleszteni. Ám e két terület, valamint a környezetvédelem mostohagyerek volt a kormány számára, olyannyira, hogy

az egészségügyi és szociális kiadások GDP-arányos mértéke az Európai Unióban a legalacsonyabb szintre csúszott le.

Egyetlen évben nőtt érdemben ez az arány, amikor behozták a lélegeztetőgépeket...

— Ugyanakkor a GDP az első időszakban mégiscsak nőtt valamivel.

— A 16 év alatti 42 százalékos GDP-növekedés alapvetően a végső fogyasztás bővülésének volt köszönhető, amely 52 százalékkal emelkedett, vagyis gyorsabban, mint a termelés. Ezzel szemben a bruttó állóeszköz-felhalmozás csak 25 százalékkal nőtt, ráadásul ebben a túlárazás is benne van. Ez önmagában még nem jelent eladósodást. Az adósságállomány 2020 után kezdett forintban újra felpörögni, s ebben az évben az adósságráta is megugrott, majd 2023-ig lassan ereszkedett. utána viszont újra nőtt, s ez nagy gond.

Ugyanis az adósságráta emelkedése azt jelenti, hogy az adósság gyorsabban emelkedik, mint a GDP.

Ez a legrosszabb növekedési pálya különösen, ha a GDP-t a fogyasztás és nem a beruházások húzzák, miként ez történt nálunk eminensen az utóbbi években. Ráadásul 2022 után a kormánnyal szemben a nemzetközi piacokon általános bizalom- és hitelességvesztés következett be, amiért magasabb kamatokat kell fizetünk. A kamatráta 2019 és 2024 között két és félszeresére emelkedett. 2024. évi GDP arányos 5 százalék az egész Európai Unióban a legmagasabb volt. Pedig voltak nálunk jóval eladósodottabb országok is, például Görögország vagy Olaszország, de náluk alacsonyabb volt a kamatráta.

Ez két okra volt visszavezethető, egyrészt nem vagyunk az euróövezet tagja, másrészt a kormányzati politika miatt megnövekedett kockázatot a kamatráta emelkedésében kell megfizetnünk.

Még valami. Amikor megérkezünk a Liszt Ferenc repülőtérre, minden tele van plakátolva azzal, hogy Magyarország családbarát ország. Megnéztem a statisztikai adatokat: a családtámogatásra fordított kiadás a GDP százalékában 2009-ben, a globális válság mélypontján, 2,2 százalék volt. Mit gondol, 2024-ben ez nőtt vagy csökkent?

— Könnyű dolgom van a válasszal, ha így kérdezi: nyilván csökkent.

— Mégpedig a felére: 1,1 százalékra. A családi pótlék nincs valorizálva, reálértéken már a felét sem éri annak a 2009. évinek A szociális védelem egy főre jutó összege vásárlóerő-paritáson számolva 2009-ben az uniós átlag 54 százalékát tette ki, ám 2023-ban már csak a 48 százalékát. Ez vagy azt jelenti, hogy csökkent a rászorultság, ami erősen kétséges, vagy valami egészen mást. A családtámogatásra fordított összegek az utóbbi években még nominálisan, vagyis forintban számolva is visszaestek.

— Ez látható lecsúszás…

— Miközben az elszegényedés zajlik, Mészáros Lőrinc vagyona exponenciálisan növekszik. A Forbes szerint Mészáros vagyona már túl van az 1800 milliárd forinton. 2021-ben még 400 milliárd volt, ami valóban csúcsteljesítmény. Az ország azóta csak bukdácsol.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk