SZEMPONT

Petschnig Mária Zita: A kormányzati politikában Orbán hatalommegtartási és vagyongyűjtési érdekei kerültek előtérbe

A Fidesz a legszegényebekkel egész egyszerűen nem törődött, miközben a gazdagok gyarapodása felgyorsult. A magyar társadalmat egyértelműen a dél-amerikai típusú fejlődési irányba vitték el – mondja a közgazdász. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. március 31.

A Fidesz az elmúlt 16 év nagy részében program nélkül kormányzott, az azonban világosan kirajzolódott, milyen irányba indultak el. Annak, hogy négy éve nincs gazdasági növekedés, nem kis részben a bizalom megingása az oka: az ideiglenesnek mondott, majd állandóvá vált különadók, a csókosoknak juttatott uniós források elriasztották a külföldi befektetőket, és esélytelenné tették azokat a magyar vállalkozásokat, amelyek nem voltak a körön belül. Közben a társadalom is mindinkább kettészakadt, és Nyugat-Európa helyett Dél-Amerika mintái jelentek meg: a szegények egyre szegényebbek lettek, miközben egy vékony réteg hihetetlenül meggazdagogott.

A korszak történéseit vizsgáló sorozatunkban ezúttal a makrogazdasággal, a költségvetéssel, az adópolitikával és az ezek következtében kibontakozó gazdasági és társadalmi folyamatokkal foglalkozunk. Petschnig Mária Zita közgazdásszal arról beszélgettünk, mi és hol csúszott félre.

— A 2010-es kétharmados győzelem után, amely nagy felhatalmazást adott a kormánynak arra, hogy rendbe tegye az országot, volt-e Orbán Viktoréknak gazdasági koncepciójuk?

— Orbánéknak egyetlen kormányprogramjuk volt, a 2010-es. Ekkor még az volt a szabály, hogy a miniszterelnököt a parlament a kormányprogram elfogadásával együtt választja meg, tehát kötelező volt ilyet készíteni. Ez azonban inkább csak egy laza esszégyűjteményt tartalmazott, valójában a kampányanyagaikat fűzték benne össze. Orbán mondott hozzá egy, az általános kormányzati elveket tartalmazó beszédet az országgyűlésben. Még ez is több volt annál, mint ami később következett: a „folytatjuk” bejelentése, ám 2022-ben már ennyi sem tellett tőlük. A 2010. évi program legfontosabb elve az volt, és ezt Orbán Viktor írásban és szóban is hangsúlyozta, hogy a döntéseket ezentúl a közjó szolgálata határozza meg, nem pedig a magánérdek, mint a Gyurcsány-korszakban. Ám ennek az ellenkezője teljesült,

a kormányzati politikában ugyanis Orbán hatalommegtartási és vagyongyűjtési érdeke, illetve barátai és üzletfelei gyarapodásának elősegítése került előtérbe.

Hogy mennyire nem volt a Fidesznek gazdaságpolitikai koncepciója, azt jól mutatta a 2010 júniusi epizód, amikor a kormány megalakulása után egy-két nappal Kósa Lajos arról beszélt, hogy a magyar gazdaság állapota nagyon hasonlít a görögéhez, azaz államcsőd közelében van. Erre azért volt szükség, mert ellenzékben a kormányt mindenben túllicitálták és a kampányban is túl sokat ígértek, pl. 14. havi nyugdíjat is. Közben pontosan tudták, hogy erre nincs lehetőség, ahogy a nagy adócsökkentésekre sem. Tehát Kósa feladata az volt, hogy jelezze, nem lehet mindent teljesíteni, mert rossz állapotban van a gazdaság. Bár messze nem voltunk görögökéhez hasonló helyzetben a befektetők - noha az Orbán-kormány színre lépésekor jelentős volt a bizalmuk – megijedtek, a forint bedőlt, az euró árfolyama 265-ről gyorsan 286-ig gyengült, és úgy tűnt, valóban nagy baj lesz. Ezért

néhány nappal később Lovasberényben összeült a teljes kormányzati és szakértői stáb, hogy a piacok megnyugtatására kidolgozzanak valamilyen programot. Utólag az egyik kormánytagtól megtudtam meg, hogy addig ugyanis ilyen nem volt.

Ott, két-három nap alatt raktak össze egy harmincpontos gazdasági elképzelést. Ebben szerepelt egyebek mellett az egykulcsos személyi jövedelemadó, a pálinkafőzés engedélyezése és a családon belüli örökösödési illeték eltörlése is. Vállalták, hogy a 2010-es államháztartási hiány nem lépi túl a GDP 3,8 százalékát. Ez utóbbi volt a lényeg, ami megnyugtatta a befektetőket, hogy a még Bajnai által kiharcolt mértéket nem fogják túllépni, és így elkerülhető lesz Európában egy második Görögország.

— Az egykulcsos szja bevezetése viszont az alacsony jövedelműeknek adóemelést jelentett.

— Az egykulcsos adót eredetileg 16 százalékos kulccsal vezették be 2011-től, majd néhány év múlva 15 százalékra vitték le. Az adójóváírás megszüntetése miatt az alacsony jövedelműek nettó keresete csökkent, nem javult a helyzetük. Ez az adópolitika később is jellemző maradt: az állami döntések elsősorban a középosztályt és a felső középosztályt, vagyis a vagyonosabb rétegeket preferálták.

Az út szélén hagyottakkal egyszerűen nem törődtek,

az ő kárukra nagyon erőteljes jövedelmi átcsoportosítás ment végbe az elmúlt 16 évben, 2020 után még felgyorsulva is.

— Hamar megjelentek a különadók is, mintha a máshol keletkezett lyukakat próbálták volna betömni velük.

— Igen, a rendszer torzult. Emlékszünk még az ígéretre, hogy az adóbevallás egy söralátétnyi papíron el fog férni. Ehhez képest

a magyar adórendszer ma az egyik legbonyolultabb az Európai Unió feltörekvő országai körében, ha nem a legbonyolultabb.

Már 2011–2012-ben új adók, különadók jelentek meg. Ezeknek az volt a funkciójuk, hogy csökkentsék a költségvetési deficitet, de közvetlenül ne a lakosságot megterhelve. A cégekre vetették ki a plusz befizetési kötelezettségeket, mert 2010–2011-ben az államháztartás hiánya túllépte a megengedett mértéket, nemcsak a 3 százalékot, hanem az elfogadott saját tervszámot is. Az Európai Bizottság pedig egyre határozottabban jelezte, hogy ezen változtatni kell, különben Magyarország túlzottdeficit-eljárás alá kerül, ami az uniós források egy részének zárolását jelenthette.

Persze a lakosság is megkapta a 27 százalékos áfát, ami a szegényeket sújtotta leginkább. A hivatalos indoklás szerint a megszorítás szót száműzték, de mindenkinek részt kellett vennie a válság okozta terhek viselésében, ez volt ideológiai indoklás.

Miután a 2011-es hiány is elszállt, 2012-re egyrészt bedobták a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását, másrészt maradtak a különadók. Így végül ebben az évben sikerült 3 százalék alá vinni a hiányt. Ennek ellenére 2012 márciusától zárolták a kohéziós források majdnem 30 százalékát, és azt csak mintegy háromnegyed év múlva oldották fel. A másik nagy különadó-emelési hullám 2022-ben jött. A választások előtt, a szavazók megnyerése érdekében Orbánék mérhetetlenül sok pénzt szórtak ki, ettől felborult a költségvetés. A korrekcióhoz két eszközt használtak. Az egyik az úgynevezett extraprofitadó volt, ami részben a meglévő különadók emelését, részben új adóalanyokra való kiterjesztését jelentette. A legnagyobb visszhangot a légiforgalomra kivetett adó váltotta ki. A másik eszköz a beruházások befagyasztása volt, amelyet Lázár Jánosra bíztak, aki ezt a tervezettnél jóval nagyobb mértékben hajtotta végre. A következményekkel ő szembesült látva a vasútnál történteket...

— Ekkor lódult meg az infláció is...

— Nálunk már 2021 második felétől gyorsult, s 2022-25 között egész Európában Magyarországon volt a legmagasabb; az általános árszínvonal kb. 50 százalékkal nőtt.

Ez erodálta az alacsonyabb jövedelműek keresetét, miközben a gazdagok gyarapodása felgyorsult.

Részben, mert a Covid idején az Európai Bizottság több felmentést adott a korábbi szabályok alól. Például az államháztartási hiányt nem kellett 3 százalék alatt tartani. Továbbá feloldották azt a szabályt, amely a vállalatok állami támogatását korlátozta. A kormány 2021-ben és utána is élt ezekkel a lehetőségekkel, jelentős költségvetési pénzeket folyósított vállalkozásoknak, köztük eminensen a „saját” cégeknek is. Ez tovább erősítette azt a rendszert, amelyben az állami vagy uniós források elnyeréséért folyó verseny politikailag előre eldöntött, túlárazott játszmává vált. Így lett világossá, hogy ugyan gazdaságpolitika nincs, de valamiféle társadalompolitika van, ami a magyar társadalmat egyértelműen a dél-amerikai típusú fejlődési irányba vitte.

— Mi lett az extraprofitadókkal?

— A 2022-es extraprofitadók kapcsán azt mondták, hogy ezek csak átmenetiek lesznek, 2022-ben és 2023-ban maradnak érvényben, ám egy részük még most is megvan. Az év közben hozott jelentős változtatások és a be nem tartott határidők sokat rontottak a kormányzati munka hitelességén. A „hanyatló Nyugat” normális befektetői kivárnak, nem jönnek. Sőt, német felmérések szerint a már itt működő német cégek is csak a kitermelt profit töredékét akarják visszafektetni.

Ekkor a kabinetben azt gondolták, hogy ha a nyugati tőke és az uniós pénz nem jön, mivel a NER-klienseket valahogy továbbra is táplálni kell, jöjjön a kínai és dél-koreai tőke az akkumulátor- és autóiparba.

Persze a gondolat, hogy kelet felé is nyitni kell, ez már a Medgyessy kormány programjában is szerepelt, önmagában nem rossz, hiszen jó diverzifikálni a termelés szerkezetét. Csakhogy amióta a keleti nyitást felpörgették, a magyar külkereskedelmi mérleg ezekben a relációkban jelentősen romlott: alig van export, miközben az import ömlik be az országba. A tőkeáramlásnál pedig azt látjuk, hogy a jelentős hazai pénzekkel megkínált kínai és dél-koreai autóipari cégek alacsony hozzáadott értéket termelnek, viszont hatalmas környezeti terhelést jelentenek.

— Tény, hogy a NER első tíz évében dinamikusabb volt a gazdasági növekedés, azonban a növekedés mértéke nagyjából megegyezett a beáramló uniós támogatások nagyságával. Vagyis az EU-pénzek nélkül stagnált volna a gazdaság, ahogy most?

— Annyit tudok mondani, hogy 2010 és 2019 között a magyar gazdaság mennyiségileg valóban lényegesen jobb teljesítményt mutatott, mint utána. 2010 és 2025 között összesen 42 százalékkal nőtt a GDP. megjegyzem, a lengyeleknél és a Litvánoknál 70 százalékkal. Az utóbbi négy évben ebből csak 4 százaléknyira futotta úgy, hogy 2022-ben a nagy pénzkiszórás következtében még volt egy 4,2 százalékos növekedés. 2023 és 2025 között azonban lényegében stagnált a gazdaság.

A 2010 és 2019 közötti növekedést alapvetően meghatározták az uniós források,

amikor a GDP 3–4 százalékának megfelelő többletforrás érkezett. Ennek a jelentőségét jól mutatta 2016, amikor kifutottak az előző uniós ciklus pénzei, az újak pedig még nem érkeztek meg. A megelőző két év 4 százalék körüli növekedési üteme ekkor a felére esett vissza. Vitathatatlan, hogy a 2010 és 2019 közötti fejlődésben jelentős szerepük volt az uniós pénzeknek. De ezeket sokkal jobban is fel lehetett volna használni, ha azokat nem presztízs- és sportberuházásokra költik, és ha nincs ennyi túlárazás. Az uniós pénzek felhasználása nem volt elég hatékony, de így is adott valamekkora többletet - csak kevésbé az ország fejlődését elősegítendő, jobban az elit gazdagodását. A növekedést a foglalkoztatás bővülése is segítette.

El kell ismerni: a foglalkoztatási ráta emelésében az Orbán-kormánynak jelentős szerepe volt.

Nem olyan mértékben, mint amit 2010-ben ígértek, hiszen a Matolcsy-féle programban az szerepelt, hogy tíz év alatt a vállalkozások egymillió munkahelyet hoznak létre. Az első tíz évben a versenyszférában összesen körülbelül 600 ezer munkahely jött létre. Az Orbán-kormány politikájának következtében ráadásul a munkavégző-képesség nem erősödött meg. Ezt elsősorban az oktatási és az egészségügyi rendszeren keresztül lehetett volna fejleszteni. Ám e két terület, valamint a környezetvédelem mostohagyerek volt a kormány számára, olyannyira, hogy

az egészségügyi és szociális kiadások GDP-arányos mértéke az Európai Unióban a legalacsonyabb szintre csúszott le.

Egyetlen évben nőtt érdemben ez az arány, amikor behozták a lélegeztetőgépeket...

— Ugyanakkor a GDP az első időszakban mégiscsak nőtt valamivel.

— A 16 év alatti 42 százalékos GDP-növekedés alapvetően a végső fogyasztás bővülésének volt köszönhető, amely 52 százalékkal emelkedett, vagyis gyorsabban, mint a termelés. Ezzel szemben a bruttó állóeszköz-felhalmozás csak 25 százalékkal nőtt, ráadásul ebben a túlárazás is benne van. Ez önmagában még nem jelent eladósodást. Az adósságállomány 2020 után kezdett forintban újra felpörögni, s ebben az évben az adósságráta is megugrott, majd 2023-ig lassan ereszkedett. utána viszont újra nőtt, s ez nagy gond.

Ugyanis az adósságráta emelkedése azt jelenti, hogy az adósság gyorsabban emelkedik, mint a GDP.

Ez a legrosszabb növekedési pálya különösen, ha a GDP-t a fogyasztás és nem a beruházások húzzák, miként ez történt nálunk eminensen az utóbbi években. Ráadásul 2022 után a kormánnyal szemben a nemzetközi piacokon általános bizalom- és hitelességvesztés következett be, amiért magasabb kamatokat kell fizetünk. A kamatráta 2019 és 2024 között két és félszeresére emelkedett. 2024. évi GDP arányos 5 százalék az egész Európai Unióban a legmagasabb volt. Pedig voltak nálunk jóval eladósodottabb országok is, például Görögország vagy Olaszország, de náluk alacsonyabb volt a kamatráta.

Ez két okra volt visszavezethető, egyrészt nem vagyunk az euróövezet tagja, másrészt a kormányzati politika miatt megnövekedett kockázatot a kamatráta emelkedésében kell megfizetnünk.

Még valami. Amikor megérkezünk a Liszt Ferenc repülőtérre, minden tele van plakátolva azzal, hogy Magyarország családbarát ország. Megnéztem a statisztikai adatokat: a családtámogatásra fordított kiadás a GDP százalékában 2009-ben, a globális válság mélypontján, 2,2 százalék volt. Mit gondol, 2024-ben ez nőtt vagy csökkent?

— Könnyű dolgom van a válasszal, ha így kérdezi: nyilván csökkent.

— Mégpedig a felére: 1,1 százalékra. A családi pótlék nincs valorizálva, reálértéken már a felét sem éri annak a 2009. évinek A szociális védelem egy főre jutó összege vásárlóerő-paritáson számolva 2009-ben az uniós átlag 54 százalékát tette ki, ám 2023-ban már csak a 48 százalékát. Ez vagy azt jelenti, hogy csökkent a rászorultság, ami erősen kétséges, vagy valami egészen mást. A családtámogatásra fordított összegek az utóbbi években még nominálisan, vagyis forintban számolva is visszaestek.

— Ez látható lecsúszás…

— Miközben az elszegényedés zajlik, Mészáros Lőrinc vagyona exponenciálisan növekszik. A Forbes szerint Mészáros vagyona már túl van az 1800 milliárd forinton. 2021-ben még 400 milliárd volt, ami valóban csúcsteljesítmény. Az ország azóta csak bukdácsol.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Megszólalt a Centrál Színház Alföldi Róbertről: kiderült, láthatják-e a nézők a művészt az új évadban

Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója a Molnár Áron által megfogalmazott vádak után kiállt a rendező mellett. Az igazgató szerint Alföldi Róbert nemcsak a meglévő darabjait viheti tovább, de a következő évadban új bemutatót is kap.

KÉK HÍREK

Hatalmas csarnoktűz Nyírbátorban, hetvenegy embert kellett kitelepíteni - Videó és fotógaléria a helyszínről

Éjszaka kigyulladt egy csarnoképület Nyírbátorban, az Árpád utcában. A katasztrófavédelem közlése szerint a lángokat reggelre körülhatárolták, de a hosszan tartó utómunkálatok még hátravannak.

KÖZÖSSÉG

Az egyik legkegyetlenebb vadászati módszert akarja eltöröltetni 25 ezer magyar

A kotorékozás ellen indított civil kezdeményezés kevesebb mint két hét alatt vált országos üggyé, miután átlépte a 25 ezer aláírást. Az aláírók azt követelik a jogalkotóktól, hogy törvényben tiltsák meg az állatok föld alatti megtámadását.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást

Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.

M.M. / Fotó: Pottyondy Edina/YouTube - szmo.hu
2026. június 09.

Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: Budapesten mosta a maffia pénzét egy hálózat, a két szír vezető szökésben van - a lakosság segítségét kéri a rendőrség

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda egy összehangolt akcióban számolt fel egy pénzmosó hálózatot, ami erre a célra átalakított autókban hordta be az országba és küldte tovább a készpénzkötegeket. A hatóságok 18 helyszínen tartottak kutatást, és több mint 540 millió forintnyi vagyont vontak el, 10 embert gyanúsítanak.

KULT

13 évesen meg akarták erőszakolni, nem tudta, mi a különbség a Star Wars és a Star Trek közt, és inkább okos akart lenni, mint filmsztár – 45 érdekesség a 45 éves Natalie Portmanről

John F. Kennedyt, Anakin Skywalkert, Francisco Goyát, VIII. Henriket és Thort is magába bolondította, nem véletlenül.

KÉK HÍREK

Nem küldtek mentőt Gálvölgyi Jánoshoz, már vádemelésnél tart az ügy

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség emelt vádat foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt négy mentődolgozó ellen. A vádirat szerint a mulasztásuk miatt az életveszélyes állapotban lévő színművész szakszerű ellátása teljesen elmaradt.

SZEMPONT

„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta

A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.

F. O. - Fotó: Facebook/Jámbor András - szmo.hu
2026. június 10.

Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Vádat emeltek az Integritás Hatóság elnöke ellen, 140 milliós kárt okozhatott, az ÁSZ elnöke mérlegel

Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélje Birót, emellett 23 millió forint vagyonelkobzást is kértek a jogosulatlan gépkocsihasználatból és bankkártyás költésekből származó gazdagodására.

KÉK HÍREK

Azt hitték, a medve játék: Egy nap alatt hárman kerültek kórházba Erdélyben

Egy portugál pár a Transzfogarasi úton autójukból akart fotót készíteni egy medvéről, de a nyitott ablakon át az állat rájuk támadt. Egy 18 éves lány etetni próbálta a csúcsragadozót.

KÉK HÍREK

Évekig rejtett kamerával figyelte a balatonalmádi jegyzőt, most 600 ezres bírságot kapott a volt polgármester

Jogerősen elmarasztalta a korábbi településvezetőt a Veszprémi Járásbíróság tiltott adatszerzés miatt. A férfi a klímaberendezésbe rejtett kamerával és mikrofonnal figyelte a hivatali jegyzőt.

SZEMPONT

Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban

A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

DKA - szmo.hu
2026. június 09.

Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Ezzel a biliárddákóval verte halálra kislánya szeme láttára húgát a nógrádi testvérgyilkos, az ügyészség 10 évet kért rá

Emberölés miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség a 44 éves ecsegi férfival szemben. A vádirat szerint ittasan, egy biliárddákóval végzett a testvérével egy vita után.

KÉK HÍREK

„Ne menjen a közútra az, aki halálos balesetet okozott” - Három hónapig szabadon kocsikázhatott a rendőrt halálra gázoló férfi

Három hónappal a baleset után a rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki és intézkedett vezetési jogosultságának szüneteltetéséről annak a 27 éves férfinak, aki március 19-én elütötte a 22 éves Zalavári Bálint Zsolt rendőrt Veszprém mellett. Az áldozat apját felháborította az eljárás lassúsága, szerinte a gázoló a részvétét sem fejezte ki azóta.

KÉK HÍREK

Robbanás a Debreceni Egyetemen: egy teljes épületet kellett lezárni, mindenkit hazaküldtek

Elektromos robbanás történt a Debreceni Egyetem Kémiai Épületében egy transzformátor felújítása közben. Egyelőre nem tudni, hogy megsérült-e valaki, és az áramellátás helyreállításáról sincs információ.

SZEMPONT

Fekete-Győr András üzent a Micimackó-ügy kapcsán: Ezúton szeretném megkérni Németh Balázst, hogy eszébe ne jusson visszavenni a tempóból!

A Félmillió Fiatal a változásért mozgalom elindítója a közösségi oldalán értékelte Németh Balázs fideszes képviselő elmúlt napokban végzett munkáját. A politikus szerint Németh parlamenti Micimackó-utalása és egy tüntetésen való részvétele is a rendszerváltást segíti.

F. O. - Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. június 10.

Fekete-Győr András egy Facebook-posztban, ironikus hangnemben fordult a fideszes képviselőhöz, Németh Balázshoz, akit arra kért, hogy „eszébe ne jusson visszavenni a tempóból”.

Azt írta, Menczer Tamás óta nem volt fideszes politikus, „aki ilyen következetesen és ilyen látványosan dolgozott volna azért, hogy a Fidesz-maffia minél előbb összeomoljon, a rendszerváltás pedig biztosan sínen maradjon!”

Fekete-Győr szerint Németh néhány nap leforgása alatt jutott el onnan, hogy egy tüntetésen vegyen részt, egészen odáig, hogy a parlamentben egy Micimackó-utalás miatt szólaljon fel.

Fekete-Győr szerint „ez kétségkívül egészen kivételes politikai tehetségre vall”.

A bejegyzésben a politikus felteszi a kérdést, melyik a megalázóbb: az, hogy Németh egy állítólagos „tiszás influenszer” mondatát kéri számon, miközben sem az influenszer, sem az őt idéző portál nem a Tisza Párthoz kötődik, vagy az, hogy a tudományos és technológiai miniszter végül „alapfokú gyermekirodalmi gyorstalpalót” kénytelen tartani neki az Országgyűlésben.

„De semmi baj, Balázs. Ne hagyd, hogy a rosszindulatú emberek elbizonytalanítsanak!” – folytatja Fekete-Győr. Hozzáteszi, hogy a Fidesznek pontosan erre a „minden megszólalással önmagát megsemmisítő kommunikációs teljesítményre” van most szüksége.

A posztot így zárja: „Maradj rajta, Balázs! Csak így tovább! A rendszerváltás nevében is köszönjük a munkádat.”

A bejegyzés előzménye, hogy kedden, a gyűlöletkeltő plakátokról szóló parlamenti vitában Németh Balázs Pottyondy Edina youtuber egy videójára hivatkozva kért számon egy Micimackó-utalást a kormányon. Válaszában Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter kifejtette, hogy a mesében Füles veszíti el a farkát. Múlt pénteken pedig Németh egy budapesti, migrációellenes tüntetésen vett részt, ahol Toroczkai László is jelen volt, és ahol a Miniszterelnökség épületének erkélyéről Magyar Péter miniszterelnök tapsolt és szívet mutatott a felvonulóknak.