HÍREK
A Rovatból

Nagyot zuhant a magyarok bizalma az Európai Unióban, egyre többeknek vannak kétségei

Az EU egészében mindeközben rekordokat dönt a közös intézményrendszerbe vetett hit. A magyarok jelentősen alulteljesítenek a szolidaritásban is az ukránokkal.


Fél év alatt jelentősen nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik nem bíznak az Európai Unióban – derült ki az október-novemberi Eurobarometer-felmérésből. A friss adatok szerint 47 százalék a bizalmatlanok aránya, ami hat százalékos növekedés a májusi eredményekhez képest. Bár még mindig többen vannak azok, akik bíznak az EU-ban (50 százalék), az uniós átlaghoz képest ez jóval szorosabb eredmény. Ráadásul a bizalmatlanság mértéke négy százalékkal magasabb az EU egészére vonatkozó átlagnál.

Miközben az EU egészében erősödött az Unió iránti bizalom – elérve a 2007 óta nem látott 51 százalékos szintet –, Magyarországon éppen az ellenkezője történt. Az EU-val kapcsolatos pozitív vélemények aránya 42 százalékról 37 százalékra esett, míg a semleges vélemények 42-ről 46 százalékra nőttek. Bár a negatív vélemények csak egy százalékkal lettek többen (17 százalék), ez is jelzi a magyarok EU-val szembeni növekvő kritikáját.

Ugyanakkor a kötődés az Unióhoz továbbra is erős: a magyarok kétharmada (66 százalék) érzi úgy, hogy sok közös dolog köti össze az EU-tagállamok lakóit, ami néhány százalékkal meghaladja az uniós átlagot.

Az Európai Unióhoz képest a magyar kormány és parlament megítélése továbbra is gyengébb. A kormányban a válaszadók 56 százaléka nem bízik, míg csak 33 százalékuk gondolja az ellenkezőjét. A parlament esetében hasonló az arány: 58 százalék bizalmatlan, és csupán 39 százaléknyian bíznak benne. Bár ezek az eredmények valamivel jobbak az uniós átlagnál, különösen a kormány kapcsán, a többség így is elégedetlen.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Magyarország minden területen az uniós átlag alatt támogatja a közös intézkedéseket. A humanitárius segítséget még 84 százalékos többség támogatja, de ez is elmarad az EU egészére jellemző számoktól. A katonai segítségnyújtásban és a tagság támogatásában viszont egyértelmű az ellenállás: előbbinél a magyarok 59 százaléka ellenzi a támogatást. Az orosz szankcióknál enyhe megosztottság látszik: 52 százalék támogatja, 46 százalék elutasítja az intézkedéseket.

A következő öt évben a magyarok elsősorban azt várják az Európai Uniótól, hogy biztosítsa az élelmiszer-, egészségügyi és ipari ellátás stabilitását – ezt a válaszadók 39 százaléka jelölte meg. Második helyen áll a béke garantálása (36 százalék), míg a megújuló energia és az infrastruktúra fejlesztése a harmadik helyen végzett (28 százalék).

Érdekesség, hogy a magyarok kiemelkedően fontosnak tartják az energiahatékonyságot: 44 százalék szeretné, ha az EU ezt kiemelt célként kezelné, ami majdnem duplája az uniós átlagnak.

Az unió jövőjét a magyarok 51 százaléka látja derűsen, 46 százalék viszont borúlátó. Ez a bizakodó tábornál 10 százalékkal gyengébb, míg a pesszimistáknál 10 százalékkal erősebb, mint az uniós átlag.

(Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben
A TISZA Párt vezetője szerint: „Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt.”


Magyar Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor kijelentésére. A magyar miniszterelnök ugyanis május 1-én egy videót tett közzé, melyhez azt írta: "Ne hagyjuk, hogy Brüsszel a Tisza pártot felhasználva beavatkozzon a magyar választásokba!".

Erre válaszul a TISZA Párt vezetője azt írta:

"Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben.

A miniszterelnök 15 éves kormányzás után most épp nemzeti ellenállást hirdetett. Természetesen nem az ipari méretű korrupció, vagy a családja és az oligarchái urizálása, vagy a Nemzeti Bank kirablása ellen, hanem az általuk kreált, képzelt ellenségek ellen.

Orbán szerint a TISZA Párt felhasználásával akarnak beavatkozni a választásokba. Jól látja: a magyar emberek a TISZA segítségével fognak beavatkozni a választásokba, veszik kézbe a saját sorsukat és vissza a hazájukat.

És tegyük tisztába még valamit miniszterelnök elvtárs! Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Én tényleg nem akartam hidat zárni, de a rendőrök megtették – Fotók
A politikus a Margitszigetre indult a tüntetők tömegével, hogy ott a pedagógus szakszervezet sátránál fejezzék ki szolidaritásukat. Nem akartak lezárást, de rendőrsorfal várta őket.


Hadházy Ákos a Kossuth térre szervezett demonstráció végén azt kérte az egybegyűltektől, hogy békésen sétáljanak el a Margitszigetre, hogy ott meglátogassák a pedagógus szakszervezet sátrát.

Azt is elmondta, hogy nem szeretne hídlezárást, és nem akar balhét. Bejelentette azt is, hogy nem hagyják abba a tüntetést, és ezentúl minden kedden a Ferenciek terén fog békésen demonstrálni, bízva abban, hogy sokan csatlakoznak hozzá.

A beszéd után megindult a tömeg a szigetre. A hídon azonban rendőrök zárták le az utat, így jutottak be a Margitszigetre. A kordonról fotókat is megosztott a politikus:

A Kossuth térről a Momentum Mozgalom a Várba indult el, hogy ott a Karmelita kolostornál kitűzzék az uniós zászlót. A vonulókat azonban a rendőrség sorfala nem engedte át a Szabadság hídon. Ezért most a Belügyminisztériumhoz mennek. Fotókon az eddigi események:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotók: „Szabad járdát” – a Karmelitába vonuló Momentumot a rendőrök feltartóztatták a Szabadság hídnál, pedig csak a járdán akartak tovább menni
A Kossuth téri demonstráció után a momentumosok bejelentették, hogy egy Európai Uniós zászlót szeretnének a Karmelitánál elhelyezni. A rendőrség azonban nem engedte őket, ezért a Belügyminisztériumhoz vonultak és ott tűzték ki a zászlót.


A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.

A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.

A tömeget azonban a Szabadság-hídnál a rendőrök sorfala fogadta. A rendőrség a híd mindkét oldalát lezárta és senkit nem enged át. A tüntetők többször is elmondták, hogy nem akarnak az úttesten haladni, csak a járdán. Elhangzott az is: "Szabad járdát".

A helyszíni beszámolók szerint a turisták sem jutnak át, így egyre nagyobb tömeg gyűlik a híd két oldalán. A rendőrök pedig azt tanácsolják, hogy aki át akar jutni a túlpartra, az másik hidat válasszon. A videós közvetítés szerint egy babakocsis családot a tömeg átengedett, majd az ő skandálásuk után a rendőrök is engedték, hogy távozzanak.

Este fél 7-kor a helyzet nem változott, a tiltakozók és a rendőrök egymással szemben állnak, és várnak. A rendőrség vezetői azt közölték Bedő Dáviddal, hogy nem engedik fel a tömeget a Várba. A bejelentés után a tömeg sakndálni kezdte: "gyülekezés alapjog".

Bedő végül azt közölte, hogy mivel nem mehetnek tovább, ezért a Belügyminisztériumhoz mennek, és ott teszik ki az uniós zászlót. Elmondásuk szerint nem akarnak balhét, nem akarnak a rendőrökkel összetűzni, csak a zászlót szeretnék elhelyezni.

A tömeget azonban a pesti oldalon is rendőrök várják, akik megkezdték az igazoltatást is. A tüntetők végül lejutottak a hídról és a Belügyminisztérium rácsos oldalára felkötötték az uniós zászlókat. Ezt követően páran még maradtak és a köztévé egyik riporterével szálltak vitába.

A Momentum legközelebb kedden tüntet, ahogy Hadházy Ákos is közölte, hogy minden kedden ott lesz a Ferencziek terén.

Képgaléria: Tömeg a hídnál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Zacher Gábor reagált arra, hogy megtiltották az energiaitalok árusítását a 18 éven aluliak számára
Nem elég a tiltás, felvilágosításra lenne szükség - mondja a toxikológus. Úgy véli, hogy a gyerekek más koffeintartalmú italokhoz így is hozzá fognak jutni.


Zacher Gábor szerint nem elég, ha csak megtiltják az energiaitalok árusítását a 18 éven aluliaknak, mert ez önmagában nem fogja megoldani a problémát. A toxikológus úgy véli,

fontos lenne felvilágosítani a fiatalokat is, mivel szerinte a gyerekek más koffeintartalmú italokhoz így is hozzá fognak jutni.

Az ATV riportjában több szakértő is megszólalt a napokban elfogadott törvényről, amely megtiltja, hogy energiaitalt adjanak el fiatalkorúaknak. A riportból kiderült, hogy évente 64 millió liter energiaital fogy el Magyarországon, ami fejenként körülbelül 27 darab negyedliteres dobozt jelent.

Zacher arról is beszélt, hogy más italokban is lehet sok koffein.

„Ha mondjuk egy jó erős ristrettot vagy espressot főz valaki, ott akár 150 miligram koffein is előfordulhat benne, ami jóval több mint másfélszerese annak, ami 1 doboz energiaitalban van”

– fogalmazott.

A Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna szerint sem elég csak a tiltás. Úgy véli, sokan nem elég egészségtudatosak, ezért további lépésekre lenne szükség.

A Magyar Energiaital Szövetség főtitkára, Csibi Sándor is úgy gondolja, érdemes lenne megvizsgálni azt is, hogy miért fogyasztanak egyáltalán koffeint az emberek. Emellett ő is a kávé szerepét emelte ki.

Forrás: Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET: