KULT
A Rovatból

Nagy Feró: Vége a szakadt nosztalgiának

A Beatrice frontembere szerint gyorsan a csúcsra lehet jutni, de nem könnyű ott maradni.


- A VOLT Fesztivál után vagyunk. Jól sikerült a koncert?

- Nagyon jó volt! Tömeg előtt játszottunk. Világosan látszik egyébként, hogy ez már új világ, már nem divat szakadtnak lenni, nem megy a blues. "Megyünk a sínek mellett." De hova? Nincs már sín, repülőgépeken járunk,

"
elmúlt a szakadt nosztalgia,

céltalan és igénytelen csavargás helyett autóval vagy milliós kerékpárral járnak az emberek. Ezt meg kell érezni, fel kell venni a ritmust. A korosztályomból sokan szidják a fiatalokat, hogy elveszik a lehetőséget. Ebben van valami, de mi milyenek voltunk 18 éves korunkban?

VIDEÓ: Csak térden állva - egy 1978-as dal egy 1988-as koncerten

- Változott a Beatrice közönsége? Más, mint mondjuk 10, 15 vagy 25 éve?

- A mi közönségünk kicsit más, mivel hozzánk azért jönnek idősebb rajongók is, olyanok, akik nem jöttek 15-20 éve. Sokszor egy drágább koncerten is ott vannak, mert most már megtehetik. Mi olyan szerencsések vagyunk, hogy bennünket a fiatalabb korosztály is szeret. Ezt pedig annak köszönhetjük, hogy szerepeltem egy tehetségkutató műsorban.

Ez a munka hatalmas népszerűséget hozott. Megdöbbentő volt számomra, hogy a műsor előtti ismertséghez képest a műsor után mennyien mozdultak rá arra az ideológiára, gondolatvilágra, amit a Beatrice képvisel. A tévében hála istennek hagyták, hogy önmagam legyek, nem kellett szerepet játszani.

Névjegy

A Beatrice eredetileg lányzenekar volt, amelyhez Nagy Feró azután csatlakozott, hogy feleségül vette az alapítót, Csuka Mónikát. A tagok teljesen lecserélődtek, 1978-ban Nagy Feró mellett Lugosi László, Donászy Tibor, Miklóska Lajos és Gidófalvi Attila zenélt. Ekkor már punkrockot nyomtak, babos kendőt hordtak, a szövegekkel a rendszert bírálták. Emiatt nem adhattak ki lemezt, koncertezni alig engedték őket. 1981-ben a zenekar feloszlott, Nagy Feró az ős-Bikinivel folytatta a zenélést.

1987-ben alakult újjá a Beatrice, 1988-ban magánkiadásban megjelenhetett az első lemezük. A dupla album egyik korongjára 1978-as, a másikra az új számok kerültek. Ezzel gyakorlatilag berobbantak a hazai zenei életbe. Nagy Feró a Garázs című rádióműsort vezette, filmszerepeket kapott.

A munka 1987 óta folyamatos a Beatricében, ám számos tagcsere történt. Ma Laczik Feró, Magsvári Viktor és Nagy Hunor Attila zenél Feró mellett. Utoljára 2011-ben adtak ki új albumot Vidámság és rock and roll címmel.

- Egészen más rétegeket sikerült megszólítani az X-Faktor óta?

- Természetesen. Nem véletlenül változott meg a zenekar neve is Nagy Feró és a Beatricére, mert a Nagy Ferót többen ismerik, mint a Beatricét. Így a legkisebb faluban is azonnal be tudnak bennünket azonosítani.

beatrice14

- Mit jelent az Ön számára a Beatrice?

- A családom, a mindenem. Nagyon sokat járunk össze, a feleségekkel is, a gyerekek kezdenek öregedni. A legfontosabb az életünkben. És ez tart el bennünket az év java részében, ha éppen nincsen olyan szerencsém, hogy filmet forgatok, vagy nincsen showműsor, melyben részt veszek.

- A saját szerepét hogyan látja a magyar rockzenében?

- Nem értékelem túl. Nehéz erről beszélni. Mindig az utókorra marad az ítélet.

Ötven év múlva majd meglátjuk, lesz-e valaki, aki emlékszik rám. Ha nem, akkor jól éreztük magunkat itt a 21. század elején, és kész.

Bár van egy olyan gyanúm, hogy sikerült azért néhány olyan nótát írtunk, amely, ha mondhatom, örökérvényű, mert már harminc éve működik.

- Melyek ezek? A Jerikó vagy a Nagyvárosi farkas?

- Nem, azok egy generáció számára jelentettek valamit, amikor a sorok között kellett olvasni, de ez a generáció lassan kihal, és most már nyíltan lehet énekelni bármiről. Az igazán sikeres dalok azok, amelyeket átvesz a vendéglátóipar, és amelyeket játszanak a lakodalmas zenekarok. Ha oda átkerül valami, akkor az jó eséllyel ott is marad – bár tudom hogy ez furcsa egy rockzenész szájából.

Nekünk 8-10 ilyen dalunk van, mint például a 8 óra munka, ami tipikus házibuli nóta: egy pálinka után mindenki üvölti, mindenki erős lesz és bátor. Megkérdezte valaki, hogy ez engem nem zavar? Azt feleltem, ne hülyéskedj, állatira örülök. Egyébként nem azért írtam, hogy majd egyszer részegen üvöltözzék. Hanem azért, mert számon akartam kérni, amit a múlt rendszerben ígértek: megvalósul a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás. De soha nem 8 óra volt a munka, vagy nem volt ideje elkölteni a pénzt, amit keresett, hát fogta magát, és elitta. Akkor úgy gondoltam, ezzel kicsit tudom froclizni a kommunistákat.

VIDEÓ: A 8 óra munka hivatalos klipje:

- A zenekar jelenlegi felállása mikorra alakult ki?

- Hat éve, amikor a fiam lett a zenekar dobosa. Volt egy kis problémánk a régi dobossal. A fiam pedig hat éves kora óta dobol, bár nem a zenekarral kezdte. Amíg kicsi volt, érdekes színfoltja volt a koncerteknek. Bejött egy kis emberke, és dobolt. Aztán egyre többször került be a dobos helyett. Ezt leszámítva a Beatrice ebben a felállásban húsz éve működik, időnként pedig közreműködő zenészeket hívunk a koncertekre.

- A közönség hogyan fogadta a változásokat?

- Egy cinikus megközelítés szerint mindegy, ki zenél. Elsősorban a főhősnek kell ott lennie, az meg majdnem mindegy, ki veri a dobokat és ki játszik a gitáron. Megszokott dolog a szólistáknál, hogy időnként változik körülöttük a zenekar. Én viszont csapatjátékos vagyok, a csapatban hiszek - még akkor is, ha én vagyok a főhős.

Sőt, folyamatosan hajtom a többieket, hogy időnként legyen kiugrási lehetőségük, például egy nótában ragadja meg egyedül a hatalmat, és egy szólóban legyen övé a színpad, ismerjék meg, szeressék meg. Ettől mi még egy csapat maradunk. Nem árt, ha a gitárosunkra például azt mondják, Magyarország első tíz gitárosa között van.

beatrice9

beatrice12

Laczik Feró; Az előző képen: Magasvári Viktor

beatrice11

Nagy Hunor Attila

- Most nehezebb koncertezni, mint mondjuk 25 éve? Eltekintve azoktól az időktől, amikor a Beatrice nem juthatott fellépési lehetőséghez.

- Nem tudom, nehezebb-e, de az biztos, hogy nagyon meg kell becsülni a koncert lehetőségeket, és meg kell küzdeni értük. Nem elég, ha a menedzser a szívét-lelkét beleadja. Nekünk kell a színpadon olyan dolgokat művelnünk, ami bevonzza a közönséget, ami sikert hoz, amibe beleszerethetnek.

Itt van például Fluor Tomi, aki csinált egy tízmilliós Mizu-mizut, és most alapított egy zenekart. Azért értékelem a munkáját, mert iszonyatos telt házakkal mennek a koncertjei.

Sokan leértékelik. De én mindig azt mondom: rengetegen vannak a fellépésein, akkor miről beszélgetünk? Akkor ő egy tehetséges ember.

- Számon kérik a zenekaron a régi lázadást?

- Nem akarunk szomorúságot terjeszteni, nem akarjuk a Földet megmenteni. Ez egy buli, ahova azért megyünk el, hogy jól érezze magát a közönség, és mi is jól érezzük magunkat. Úgy is fogalmazhatok: szórakoztató zenekar vagyunk. Attól lehet rock and roll, amit játszunk. Mint a mai Rolling Stones.

Inkább azt kérik számon időnként – bár ez egyre ritkább –, hogy nem ingyen, szeretetből zenélünk. Nemrég szervezési hiba miatt elmaradt egy fellépésünk. A Facebook-oldalunkon valaki aki azt írta, régebben elmentünk volna ingyen is. Valószínűleg egy öreg rocker morgott. Nem válaszoltam rá. Takáts Tamás válaszolt neki, hogy amíg a zenész nem kapja ingyen az áramot, a vizet, meg a kenyeret, addig pénzt fog kérni a fellépésért. A közönség nagyobb része egyre tudatosabb, és tisztában van vele, mivel jár a zenészélet, hogy pénzbe kerülnek a hangszerek, a húrok, és benzin kell a kocsiba, hogy eljussunk a koncertre.

VIDEÓ: Őrületes Rock n Roll:

h3

- A magyar rockzene sokat változott az elmúlt negyven évben?

- Szerintem nem. Inkább az arcok változtak, újak jöttek. Szomorú, amikor valaki hirtelen eltűnik. Ma gyorsan a csúcsra lehet jutni – bár az sem könnyű –, de nem egyszerű ott maradni.

"
Minden nap újra kell gondolnod mindent, folyamatosan valami újat kell kitalálnunk a saját műfajunkban.

- Mi tarthat életben egy olyan együttest, mint a Beatrice, amelynek több évtizedes történelme van?

- Nagyon sokat segít bennünket a Beatrice legendája, és az elmúlt 40 év zenei termése. Szerencsére olyan dalokat is játszhatunk, feldolgozhatunk, amelyeket más együtteseknek írtam. Kiváló barátaim a Bikini tagjai, és két nótát is átvettem tőlük a műsorba – másképp játsszuk, mint ők.

A folyamatos megújulás miatt nemrég írtunk a basszusgitárosommal, Laczik Feróval egy rappelős dalt, de ez a műfaj nekem nem áll jól. A fiam, a dobos és a kisegítő gitáros vállalta, hogy megtanulja a szöveget. Hatalmas sikere volt. Ők ketten lehetnek rapperek, mert még huszonévesek, és jól áll nekik. Ugyanakkor nem egy 50 Cent nóta lett, hanem rock and roll.

VIDEÓ: Kollektív elhülyülés

- A műsor is változik?

- Mindig. A koncertek valamelyest improvizatívak, nincsen előre meghatározott műsorrend, amelyhez ragaszkodunk. Koncerthangulat van, amelynek hevében helyszínen alakul a műsorrend. Időnként ki is maradhatnak olyan dalok, amelyeket a közönség szeret. Akkor jó, ha a közönség szinte végigénekli a koncertet. Ez számunkra megfelelő visszajelzés.

- Soha nem érezte, egyetlen percre sem, hogy elfáradt, pihenne, nem jönnek a dalok?

- Dehogy! Ha most itt az asztalnál üldögélhetnék pár órát, biztosan elővenném a gépemet, és belejavítanék félkész szövegekbe. Időnként azon gondolkodom, hogyan lehetne lebutítani a szövegeket.

- Mi ennek az oka?

- A mai ingerküszöb sajnos elég alacsony. Hallgatok sokféle zenét, hogy milyen szövegeket énekelnek zenekarok, és időnként nem értem: valóban ennyi lenne az egész? Ez egy fél évre elég, de aztán vége, nem hordoznak információt. Nincs bennük olyasmi, ami az én életemben is volt: költészet. A vers mellett könnyen elmegy az ember, aztán egyszer csak megtalálja, és azt mondja:

"
a fenébe, ki ez a Dsida Jenő?

Utánanézek már! Vannak jobbak nálam? És akkor rájön, hogy vannak. Amikor Adyt felfedezed, rácsodálkozol, mennyire jó.

- A zenekar ebbe az irányba próbál menni?

- Megpróbáljuk az általunk fontosnak tartott értékeket közvetíteni, és ezek között szerepelhet Ady is. Például átemelek sorokat költőktől. Éppen egy új nótán dolgozom, amelyben József Attilától idézek. Remélem, egy-két emberben felkeltjük az érdeklődést a költészet iránt. Időnként ezért kell meríteni mindenhonnan. Hirdetni kell Márait. Folyamatosan a köztudatban kell tartani költőinket, íróinkat.

- Mennyiben kell másképp megközelíteni a szövegeket, mint az 1970-es, 80-as években?

- Most már ki lehet énekelni bármit. Csak az nem biztos, hogy jó. A követendő példa olyan, mint amit Dsida Jenő művelt a Psalmus Hungaricusban: "Vagy félezernyi dalt megírtam/s e szót: magyar,/még le nem írtam." Eddig tulajdonképpen lehetne popszöveg is. Na, most jön a ravaszsága, amikor a szexről kezd el szólni a dolog. Hogyan fogalmazza meg? "Csábított minden idegen bozót,/minden szerelmet bujtató liget."

Amikor ezt megláttam, azt mondtam: Istenem! Egy egyszerű rockzenész mit írna? "Á, én nem is tudtam, hogy magyar vagyok, annyi csaj volt itt, mind meg kellett dugni." Dsidától ezt kell megtanulni: "Csábított minden idegen bozót,/minden szerelmet bujtató liget." Milyen szépen fogalmaz! Na, ettől költészet a költészet. Meggyőződésem az is, hogy

"
ha Tamási Áron angolnak születik, Hemingway - erős túlzással - csak ipari tanuló lehetett volna mellette azzal a hallal.

- Egy rockzenész tényleg tehet valamit a magyar kultúráért a színpadról?

- A koncertjeinken az utolsó dal után, a végén zárásként, miután meghajoltunk, Ady imádsága megy, annak idején még Illés Lajos zenésítette meg, én pedig beemeltem a műsor végére.

Adja meg az Isten,

Mit adni nem szokott,

Száz bús vasárnap helyett

Sok, víg hétköznapot,

Adja meg az Isten.

Ahogy a közönség kiabál, hogy vissza, vissza, nagy a zaj. Elkezdek énekelni, és hirtelen csend lesz. Látom az áhítatot, a döbbenetet: most mi történt? Amikor felhangzik az utolsó sor is: Adja meg az Isten, a közönség fölszabadul és elszabadulnak az indulatok. Ezek fontos pillanatok. A rádiók úgysem fogják játszani ezt a dalt, de a közönség megtanulja, már sokan velem éneklik. És tessék, eljutnak Adyhoz, anélkül, hogy azt mondtam volna nekik, tessék Adyt olvasni.

Ha tetszett az interjú, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Radnai Márk, miután egy külföldi ügynökség letiltotta a darabját a Thália Színházban
A Thália Színház leveszi műsoráról A nagy kézrablást, mert a jogkezelő kifogásolta a feketére maszkírozott színészt. A darab rendezője, Radnai Márk állítja, hogy nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött.


Feketére maszkírozott fehér színész miatt tiltott le egy külföldi ügynökség egy 2016-ban bemutatott, majd 2023-ban felújított darabot a Thália Színház műsoráról.

Kálomista Gábor, a színház igazgatója hétfőn közleményben tudatta, hogy a szerzői jogokat képviselő külföldi ügynökség döntése miatt veszik le a műsorról Martin McDonagh A nagy kézrablás című darabját.

Az indoklás szerint a probléma az, hogy az egyik fekete karaktert sötétre sminkelt fehér színész alakítja.

Kálomista Gábor szerint a döntés nemcsak ezt az előadást érinti, hanem az Alul semmit és A koponyát is; az előbbi végül feltétellel repertoáron maradhatott, A koponya játszásához viszont az ügynökség nem járult hozzá. Az igazgató közölte, hogy nem hagyja annyiban, jogi útra tereli az ügyet.

A darab rendezője, Radnai Márk is megszólalt. A Telexnek elmondta, nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött, de elfogadja, ha az előadás a vita miatt lekerül a műsorról. Radnai a művészi szabadságra hivatkozva érvelt.

„Ahogyan a kis hableányt is játszotta fekete színész, ez fordítva is igaz kellene, hogy legyen, vagy egy meleg karaktert sem kell, hogy meleg színész játsszon” – mondta.

Hozzátette, a darab egy erős szatíra, amelyben a karakter bőrszíne dramaturgiailag fontos, és mivel Magyarországon nehéz színes bőrű színészt találni, így tudták megoldani a szereposztást. „Nem állt szándékomban senkit megbántani, semmilyen sértő dolgot nem éreztem ebben” – fogalmazott Radnai.

A darabot 2016 áprilisában mutatták be a Thália Nagyszínpadán. Akkor a feketére maszkírozott színész alkalmazása még nem okozott problémát, a konfliktus a 2023. májusi felújításkor élesedett ki. A szerzőt képviselő ügynökség már a premier előtt jelezte, hogy nem járul hozzá az előadáshoz ilyen szereposztással, de a bemutatót ennek ellenére megtartották. A 2023-as felújítás után levelezés és egyeztetés indult a színház és a jogkezelő között, a vita végül most jutott el a tiltásig, nem sokkal a tervezett 250. előadás előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól
Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.


Alig öt nappal az április 12-i országgyűlési választás után, április 17-én visszavonták a mohácsi csatáról szóló, Mohács 1526 című film közel egymilliárd forintos támogatási kérelmét. A film producere korábban elutasításról beszélt, a Nemzeti Filmintézet szerint viszont a gyártó lépett vissza – írta a Telex.

A projekt mögött álló FP Films Kft. 956 millió forintot igényelt a film gyártás-előkészítésére. A produkció 2024 júliusában már kapott ötmillió forintot a forgatókönyv első változatának elkészítésére.

A most visszavont 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket.

A forgatókönyvet Kis-Szabó Márk, Szente Vajk és Rákay Philip írta, a producer Fülöp Péter volt. Az alkotói kör nem ismeretlen a nagy költségvetésű állami produkciók világában: a Most vagy soha! című Petőfi-filmhez korábban 4,7 milliárd forint állami támogatást kaptak, annak forgatókönyvét is Rákayék jegyezték, Fülöp a producerek között volt, az FP Films pedig az egyik gyártócégként vett részt a munkában.

A mohácsi film alkotói korábban arról beszéltek, hogy a produkciót a csata 500. évfordulójára, 2026-ra szeretnék elkészíteni. Szente Vajk egy nyilatkozatában kiemelte, hogy a történet már készen áll, és II. Lajos királyt egy árnyaltabb, a valósághoz közelebb álló figuraként akarták bemutatni.

Rákay Philip korábban így kommentálta a készülő filmet: „Előre megnyugtatnék minden fanyalgót, nem fogunk győzni a végén.”

A producer, Fülöp Péter a Telexnek azt állította, hogy a pályázatot a Nemzeti Filmintézet „visszadobta”. A Nemzeti Filmintézet ezzel szemben azt közölte a lappal, hogy a pályázó vonta vissza a kérelmet április 17-én.

Egyelőre nem tudni, hogy a gyártó miért döntött a visszalépés mellett, és hogy tervezik-e a későbbiekben újra benyújtani a kérelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nulla forint állami támogatást kapott a 95 éves Szegedi Szabadtéri Játékok a jubileumi évadára
A hivatalos indoklás szerint a jubileumi évadra benyújtott szakmai koncepció nem volt megfelelő. Botka László, Szeged polgármestere szerint a döntés méltánytalan és elfogadhatatlan az elmúlt időszak botrányait tekintve.


„Szakmailag nem kellően megalapozott” – ezzel az indoklással utasította el a Nemzeti Kulturális Alap pályázatait lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő a Szegedi Szabadtéri Játékok támogatási kérelmét.

A fesztivál 2026-os, jubileumi 95. évadára nyújtották be a pályázatot. Az elutasításról szóló, hétfőn elküldött levélben a következő indoklás szerepel:

„Jelen kérelem most nem részesül támogatásban, mivel a benyújtott szakmai koncepció szakmailag nem bizonyult kellően megalapozottnak.”

A döntésről szóló értesítést Botka László, Szeged polgármestere hozta nyilvánosságra a Facebookon.

„0 forint. A Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése szerint ennyit ér ma Magyarországon a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az indoklás: »szakmailag nem kellően megalapozott«.

80 ezer néző bizalma. Több mint 1,1 milliárd forint bevétel egyetlen év alatt. Több száz művész és szakember munkája. És ezzel szemben áll egy anonim döntőbizottság ítélete” – írta a polgármester.

Botka szerint méltánytalan és elfogadhatatlan, hogy „miközben az elmúlt időszak botrányai világosan megmutatták, milyen szempontok alapján vándorolnak kulturális milliárdok, Szegedet »szakmai hiányosságokra« hivatkozva zárják ki a támogatásból”.

A polgármester közölte, hogy a támogatás nélkül is megrendezik az eseményt, amit az ország legnagyobb és legszebb szabadtéri színházi fesztiváljának nevezett.

Az utóbbi hetekben számos kritika érte a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztásait. Először Molnár Áron színész hívta fel a figyelmet arra, hogy egy ideiglenes NKA-kollégium mintegy 17 milliárd forintot osztott szét a választások előtt. Szerinte a kedvezményezettek között számos, a Fideszhez köthető vagy a párt kampányában szerepet vállaló előadó volt.

A botrány hatására sorra mondtak le az NKA bizottságainak tagjai, köztük Bús Balázs alelnök, valamint Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila.

A kialakult helyzetre reagálva az új kormányzat részéről Tarr Zoltán, a TISZA Párt elnökségi tagja hétfőn már arról beszélt, hogy véget vetnek a pártszimpátia alapú pénzosztásnak, és átvilágítják az NKA-t, valamint minden civil pályázatbírálási rendszert. Céljuk a szakmai alapú elbírálás és a teljes átláthatóság biztosítása a kulturális támogatásoknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon
Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.


Manapság látjuk, hogy minden fesztivál hasonló problémákkal nyüglődik - állítják legalábbis a Pankkutya megálmodói - ugyanaz a fellépőhad és tarthatatlan árak, miközben azt érezzük, ezt az összes többi fesztiválon megkapjuk. Szapek Gergő az idén szállt be a szervezői kör mellé, mellette pedig az egyik alapító, Varga Vencel mesélt a fesztivál történetéről.

A Pankkutya Fesztivál ötlete zeneipari szereplők barátságából áll, így 2024-ben, egy zalaegerszegi hátsó kertben hat fiatal összehozta a házibulik fesztiválfeelingjét.

V.V.: Az ország minden tájáról hoztak fiatalok kutyatápot, amivel a helyi menhelyt akartuk kicsit jobb helyzetbe hozni. Több, mint 100-an hoztak saját italokat, és a klasszikus értelmében vett batyusbál túl jól sikerült, hogy ne próbáljuk meg nagyobban. Testvéres, családi projektként indultunk, konkrét célok nélkül, de szerencsénkre túl korán kaptuk a bíztatást, hogy mennyire kellene már egy olyan fesztivál, ami "pont azt képviseli, amit mi gondolunk" - jelentsen ez bármit is.

Így is történt. 2025-ben már Zalaegerszeg város segítségével átköltöztek a "hivatalos helyszínre", ahol a Gébárti Tóstrandon két napon át akusztikus koncertek várták a nagyérdeműt, mindezt kutyatápért cserébe. Több, mint három tonna kutyatáp gyűlt össze, a Pankkutyának pedig országosan kezdték megismerni a nevét.

Idén, május 28-29-30-án már három naposra duzzadva, és két színpaddal készülünk. Úgymond egy teljesértékű fesztivál lettünk, hiszen 200 kempingezőnk van, illetve a bérleteink fele is elkelt.

- számol be négy héttel a kezdés előtt Szapek - Igazából innentől a cél az, hogy minden gördülékenyen menjen a fesztiválon magán, illetve hogy a fellépőink is legalább olyan jól érezzék magukat nálunk, mint a fesztiválozók.

Idén már 200 kempingező lesz a Pankkutyán

A fellépői gárda pedig valóban versenybe tudna szállni nagyobb eseményekkel is. A hazai alternatív, rock, és feltörekvő szcénákból rengeteg név bukkan fel.

V.V.: Mi külön büszkék vagyunk, hogy idén elmondhatjuk, hogy

akusztikban ellátogat hozzánk Mehringer Marci, Co Lee, Kolibri, de hangos koncertekből is olyan nevekkel büszkélkedhetünk, mint a Fish!, vagy a Hűvös. Na meg lesz három külföldi banda is nálunk, az még számunkra is hihetetlen.

Szapek Gergő szerint az ekletikus lineup a fontos: Igen, folyamatos a fejlődés, de közben fontos, hogy "hű maradjon a fesztivál magához", mert nálunk nem a gigászi sztárok adják a fesztivál ízét, hanem az az elképzelés, hogy szerintünk kik lesznek a következő évek legnagyobbjai, vagy szerintünk kik a legizgalmasabb előadók itthon. Azt tudni kell, hogy itthon rengeteg zenei réteg a nyári szezonban szinte teljesen inaktív lesz, mert mondjuk kommersz fesztiválok nem merik bevállalni, hogy hardcore punk, vagy akár emo bandákat is merjenek hozni. Szerencsére mi bátran meríthetünk mindenhonnan.

Tavaly is az volt a legizgalmasabb, amikor látszólag a fellépő nem a saját közönségével talákozott, és így is óriási élmény volt ez mindkét oldalnak

- teszi hozzá Vencel

Idén új kampányelem a "visszahozzuk a gyerekkorodat" felkiáltás is, ami teljesen a közönséghez való alkalmazkodásból fakad.

V.V.: Tavaly kaptunk egy helyi gimnázium tanárától számháborúhoz kártyákat, amit unaloműző jelleggel bedobtunk a kempingben.

Tíz percen belül azon kaptuk magunkat, hogy több száz felnőtt és fiatal rohangál az egész fesztiválon gyermeki vigyorral, mert annyira beütött ez a játék náluk.

Idén összeszedtük az összes gimis-nyári tábori játékot a délelőttökre, ami szerintünk közel hasonló élményt nyújthat. Persze a számháború is marad.

A számháború biztosan marad

A kihívásokról is őszintén beszéltek:

Sz.G.: Azt tudni kell, hogy elképesztő költségek vannak az első években, hiszen "tábort, közönséget építünk", így készülni kell arra is, hogy az első pár Pankkutya úgymond tőke nélkül jön létre, és a támogatások illetve a jegyvásárlás tartja fent. Ugyanakkor tudjuk/látjuk, hogy alapvetően az összes fesztivál nehéz helyzetben van anyagilag, szerencsére nekünk a fesztivált kell eltartani, hiszen minden résztvevőnk önkéntes alapon, szerelemből dolgozik ezen.

V.V.: Illetve tudatosan nem akarunk nekiugrani egy 3-4000-es eseménynek, bár nem titkolt cél, hogy szeretnénk az évek alatt odáig nőni. Szerintem erre csak akkor van esélyünk, ha lassabban építkezünk, és "kelendőbbek leszünk", mint amennyit tudunk adni magunkból.

2026-ban a cél tehát az, hogy sztenderd opcióvá váljon mindenki számára a Pankkutya.

V.V.: A régióban szerencsére sok fesztivállal nem kell versenyezni, mert amik vannak a környéken, azok teljesen mást képviselnek és van is nekik létjogosultságuk. De azért az ország minden tájára lövünk, hiszen mi is utaztunk annak idején hosszú órákat Orfűre, Debrecenbe, bárhová egy jó buliért, úgyhogy

a cél az, hogy amikor tavasszal tervezgetik az emberek a nyarukat, a Pankkutya Fesztivál egy opcióként, sőt, az árából fakadóan akár egy biztos pontként szerepeljen a naptárukban.

Sz.G.: Azt gondolom, hogy a kicsi fesztiváloké a jövő, ebben pedig szeretnénk az egyik legkülönlegesebb lenni, mind a jótékony, jófej jelleg miatt, mind pedig amiatt, mert évről évre magunkra tudunk licitálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: