SZEMPONT
A Rovatból

Nagy-Britanniában már szinte minden korlátozást eltöröltek – így látják az angliai magyarok a lazítást

Mindenki másképp búcsúzik a járványtól. Van, aki örül a szabadságnak, más korainak tartja. Olyan is van, akinek pedig hiányozni fog a lezárás adta új élet. 


Angliai magyarokat kérdeztünk, hogyan élik meg, hogy múlt csütörtöktől szinte az összes korlátozást eltörölték Nagy-Britanniában. Nem kell oltási igazolást, tesztet mutatni, ha valaki tömegrendezvényre megy, és nem jár már büntetés, ha nem használ valaki maszkot, bár tömegközlekedési cégek, boltok még előírhatják a maszkviselést. Iskolákban viszont már egyáltalán nem kell maszk. Február 11-től a kétszer beoltottak szabadon repülhetnek Angliába, újra mindenféle teszt-kötelezettség nélkül. (Az oltatlanoknak továbbra is kell a teszt és legalább 8 napig karanténban kell lenniük.) A covid-fertőzötteknek is kötelező egyelőre a karantén, de tervezik, hogy hamarosan megszüntetik azt is. Valamint visszavonta a kormány azt az ajánlást, hogy dolgozzon otthonról, aki tud.

Boris Johnson mindezt azzal indokolta, hogy az omikron-fertőzés már tetőzött az országban, ráadásul a 60 éven felüliek több mint 90 százaléka a harmadik oltását is megkapta. Több, mint 37 millióan, vagyis a felnőttek kétharmada túl van a megerősítő vakcinán is.

A korlátozások feloldása előtt politikusokról, köztük a miniszterelnökről derült ki, hogy a legnagyobb lezárások idején karácsonyi partit, születésnapi bulit tartottak. A 14 éve ott élő Csaba úgy gondolja, valójában a lebukásoknak köszönhetik a lazításokat.

„A Covid-hoz, a tudományhoz semmi köze nincs a mostani intézkedésnek. Ez egy nárcisztikus, reménytelenül populista és kényszeres hazudozó miniszterelnök kétségbeesett kapkodása az utolsó sikermorzsák után!”

Csaba szakácsként dolgozott évekig, de a járvány idején átállt teherautózásra. Nem kapott állami segítséget, mert nem jelentették be az utolsó munkahelyén, utóbb derült ki, hogy a teljes csapatból egyetlen ember után fizették a járulékokat, a többiek papírja hamis volt.

"Autószerelő műhelyben segítettem fillérekért, majd idősek otthonában főztem részmunkaidőben" - meséli, hogyan élte túl az elmúlt két évet.

Ő, és thai felesége is beoltatták magukat. Feleségének ez azért is fontos volt, mert egy idősek otthonában dolgozik intézményvezetőként. Egyikük sem fertőződött meg.

Imre, aki egy egyetem tanulmányi osztályán dolgozik, hasonlóan látja a lazítások okát. „Boris játszik itt mindenki életével, mert éppen igencsak vesztésre áll. Nincs kizárva, hogy be fog jönni neki - amilyen kiszámíthatatlan ez a vadiúj kórokozó, - de azért valószínűbb, hogy sajnos megugrik majd a kórházi esetek és a halálozások száma. Nem hinném, hogy ez betenné neki a kaput. A megélhetési válság és az elszabaduló energiaárak miatt lesz inkább vége a Johnson-kormánynak. Ha segítenek a sokmillió újszegénynek, a szélsőjobbos belső csoportok szorítják ki őket, ha nem segítenek, akkor rég nem látott tömegtüntetések söprik el a kormányukat.”

A nyolc éve Londonban élő, diplomás Eszter Angliában képezte magát át szakácsnak. Ő azok közé tartozik, akik szívesen dolgozott home office-ban, és most tart attól, hogy megint be kell járnia, és sokkal több emberrel kell találkoznia. „Ha megtelik az iroda, akkor újra pörgés lesz. Miközben a vírus ugyanúgy ólálkodik körülöttünk. Azt gondolom, hogy a többi ország megint szigorítani fog az Egyesült Királyságból érkezőkkel szemben.”

Eszter azt mondja, neki az elmúlt két év több jót hozott, mint rosszat. Bár azt sajnálta, hogy a szülei nem tudták meglátogatni, és az együtt nyaralás sem jött össze, megkedvelte a Covid alatti életet.

„Úgy éltem meg, mintha a gyerekkoromba csöppentem volna vissza, a 80-as évekbe. Minden lelassult, nem vettünk és nem csináltunk felesleges dolgokat, nem utaztunk külföldre. Otthon üldögéltünk, olvasgattunk, kötögettünk, sütögettünk. Mintha nyugdíjba mentem volna.”

Bár háromszor is beoltották, úgy gondolja, hogy az első és második hullámban is átesett a betegségen. Komoly tünetei nem voltak, az omikront pedig eddig megúszta. „A családomban csak az lett komolyabbam beteg, aki nem oltatta be magát. De már ő is túl van rajta. Társasági életem a járvány előtt sem volt, szeretünk kettesben lenni. Mentálisan, szociálisan nem hozott változást az elmúlt két év” - mondja.

Lóri nyolc éve költözött ki a családjával. Konyhai kisegítőként kezdett egy étteremben, aztán takarított alkalmazottként, egy jó ideje pedig vállalkozóként viszi a takarítást ugyanabban az étteremben. A járvány alatt összes tartalékukat felélték. „Szomorú, ugyanakkor elviselhető ára annak, hogy túléltük az évet” - mondja. Szerinte Anglia összességében jobban kezelte a járványt, mint a magyarok, a románok vagy az olaszok.

Ő alapvetően kerülni akarta az oltást, de mára túl van a harmadikon. „Szkeptikus voltam, aztán végül úgy döntöttem, lehet, hogy nem tesznek belém chipet, bombát és nem csinálnak belőlem rabszolgát. Ha meg nem lehet több gyerekem, mert a titkos terv ez lenne, azt meg kibírom, van már kettő” – viccelődik.

A következményekről komolyabban beszél.

„Ez az időszak szépen megmutatta, milyenek is vagyunk mi, a teremtés koronái. Volt ebben minden: félelem, értetlenség, értelmetlenség és teljes tudatlanság.”

Laci hét éve él Angliában, villanyszerelő, de most traktorosként dolgozik egy farmon. Hatvan évesen oltatlan, nem is volt beteg. „Én Ironman vagyok! Ritkán betegszem meg, sosem voltam kórházban és nem szedek semmilyen gyógyszert."

Azt mondja, őt nem lehet megvezetni, hiába röhögik ki vagy vádolják összesküvéselmélet terjesztéssel. „Én túl sokat tudok a témáról. Folyamatosan kutattam, mert tiszta volt számomra, hogy valami nagyon nincs ezzel rendben. A feloldásnak nyilván örülök, vagyis örülnék, de tudom, hogy ez is a terv része: pszichológiai tréning, kétely, manipulációs módszer” – mondja meggyőződéssel.

Ápolónő felesége is inkább a kirúgást választotta, de ragaszkodott ahhoz, hogy ne oltsák be.

Ani szintén ápolónő, kertészmérnökből képezte át magát. Egy kisvárosi kórházban dolgozik, ő a betegeken keresztül látta a járványt.

„A kórházban most nem annyira rossz a helyzet. Vannak pozitív betegek, de egy jó részük nem a Covid miatt van bent, csak a tesztnél derül ki, hogy fertőzöttek. Az intenzíven 1-2 ember van, és úgy általában a bent fekvő covidosok közül kevesen vannak nagyon rosszul” – mondja.

Szerinte ennél több embert már tudnak beoltatni, aki akarta, vagy meg lehetett győzni, az már megkapta az oltást. Biztos abban, hogy az omikron nagyon sok emberen végigmegy rövid időn belül, és azt reméli, hogy utána valamilyen immunitás kialakul bennünk.

„Én óvatosan optimista vagyok. Bízom az emberek felelősségvállalásában. Sokan továbbra is hordani fogjuk a maszkot és vigyázni fogunk. Az, hogy nem kell már hordani mindenhol, nem jelenti azt, hogy nem lehet. Jöhet még meglepetés, jöhet egy rosszabb, súlyosabb megbetegedést okozó variáns is, az is benne van azért a pakliban.”

Józsi taxis, szilveszterkor kapta el a covidot három oltás után. Két nehezebb nap után könnyen átment rajta, viszont a munkából kiesett pár napra.

„Azért itt az állami segítség rendszere jól ki van találva. 80 százalékot kaptak a lezárás alatt a dolgozók.”

Szerinte érthető, hogy Londonban még kérik a maszkot a metrón, buszon, bevásárlóközpontokban. „Jó döntés lehet, hiszen itt azért más az élet, mint Anglia egyéb területein. Bízzunk benne, hogy nem változik már rossz irányba a helyzet azután sem, hogy az utazás is szabadabbá válik.”

Józsi biztos abban, hogy nemcsak rossz emlékek maradnak meg az emberekben az elmúlt két évből. „A tavalyelőtti karácsonykor több ezer kamion rekedt Angliában a lezárt határok miatt, akkor több magyarral összefogva segítettünk, akinek csak tudtunk. Szívmelengető emlékek ezek. És ne feledkezzünk meg arról, hogy a családok, szülők és gyerekek többet foglalkoztak egymással. Kicsit átértékelődött az élet.”

Ági 9 éve él Londonban. Nehéz időszak van mögötte, de nem a Covid miatt. Most vált el, és két kisgyerekét immár egyedül neveli. Ez új helyzetet teremtett.

Alapvetően üzletnek tartja a járványt. „Nem féltem egy percig se a Covidtól, sok intézkedést hülyeségnek tartottam. Be vagyok oltva, hogy ne legyen gond az utazással. De más okom nincs rá. Novemberben elkaptam a vírust, és olyan volt, mint egy rosszabb megfázás” - mesél személyes élményeiről.

Ági pénzügyi elemző egy idősek otthonát fenntartó szervezetnél. Azt mondja, nem volt egyszerű kialakítani az irodáját otthon. „Nem volt helyem, ahol dolgozzak, csak az étkezőasztal. Dokumentumok szanaszét. Sok időbe telt, mire sikerült ráállni.” De az otthoni munkát kimondottan imádta.

„Nekem nagyon jól jött a lezárás, mert nagyon kimerült voltam. A munkahelyem két óra utazásra volt. Az négy óra naponta, amit visszakaptam az életemből.”

Melinda elvesztette a munkahelyét a Covid miatt.

„Az eredeti munkahelyemet, a gyorséttermet már nem nyitották ki a lezárás után. Áthelyeztek, de nem éreztem magam jól, váltottam. Karanténhotelban kezdtem dolgozni, majd jöttek a kihivások. Hotel előkészités afgán menekülteknek, majd szobaszervizelés csoportvezetőként. Megismertem sok új embert. Munka szempontjából helyrejöttem.”

Azt mondja, egyetemista fia sokkal inkább megszenvedte a járványt. „Nehéz nem az ember anyanyelvén tanulni, ráadásul a lezáráskor együtt éltünk, nehéz volt úgy szervezni az életünket, hogy ne zavarjuk az online órákat. A tandíjukat nem csökkentették, miközben nem ugyanazt kapták, mint eredetileg.”

Melinda be van oltva, nem volt beteg egyszer sem. A családját is elkerülte a fertőzés, de egy kedves ismerősük 41 éves apja meghalt.

Neki nagyon hiányoztak a személyes találkozások a barátokkal és nagyon sajnálta, hogy elmaradt a lánya esküvője. De örül, hogy született egy unokája és látogathatja is.

„Nagyon örülök, hogy vége a korlátozásoknak, szeretnék újra szabadon élni. Most ülök a londoni metrón és alig várom, hogy letegyem a maszkot. Remélem végleg.”

Éva élete egyik legkegyetlenebb időszakát élte meg. „Amikor a Covid elindult, a férjem rákos lett. Idősek otthonában dolgoztam, nem maradhattam otthon, stresszes volt, hogy nem viszem-e haza a betegséget” - idézi a kezdeti nehézségeket.

Kétszer műtötték a férjét, volt kemoterápiája is, de egyikük sem volt oltva. Magyarázat sincs igazán. „Nem tudom, miért nem akartuk beoltatni magunkat. A sok össze-vissza hír miatt nem tudtam, van-e értelme az oltásnak.” A férje megúszta, ő viszont kétszer volt covidos, azt mondja, az első nagyon kemény volt.

Demens, vak édesanyja három éve velük él. Közben 53 éves bátyja meghalt tüdőgyulladásban, de nem tudtak hazamenni a temetésére.

Tavaly novemberben náluk is kötelező lett az oltás bizonyos helyeken, így őt kirúgták az otthonból.

Annyi teher volt rajta, hogy ősszel nagyon megbetegedett. Az orvosa azt mondta, a vérvételi eredmények alapján valószínűleg tüdőrákja lehet. „4 hónapig nem tudtam dolgozni, nagyon lefogytam. Hála Istennek, nem volt igaza a dokinak, nem rák, meggyógyultam.”

Év végén elköltöztek egy másik városba, és gyárban kezdett dolgozni. Férje is jobban van, de vár rá egy újabb műtét.

A bölcsész Imrének van egy kiskamasz fia, aki mostanában elkapta a vírust. Ekkor adatta be magának a harmadik oltást, de ez már nem védte meg.

„Pár nap kis kínlódás teljesen elviselhető volt, úgy, hogy tudtam, ennél rosszabb nem lesz, nem fogok kórházba kerülni, és nem fogok belepusztulni. Végtelenül hálás vagyok ezért minden tudósnak (főleg ha magyar), aki elkészítette és a rohadt politikusoknak, akik megvették és rámtukmálták. Meg a nővéreknek, akik beadták” – fogalmaz.

Hét éve költözött Angliába. Úgy látja, csak az oltást intézték jól, a többi intézkedés nevetséges volt. Külön kiemeli a tavalyi Eat Out To Help Out nevű kezdeményezést, amikor kedvezményekkel akarták visszacsalogatni az embereket az éttermekbe.

„Köszönjük a 30 fontot, használtuk is, meg is tudtuk, hogy Birminghamen és East Hamen kívül tilos indiait enni, mert az angoloknak főzik, és ezért minden fűszert lecserélnek cukorra. Ekkora hülyeséget, hogy így összeeresztették a népeket a járvány közepén!”- háborog még most is.

Azt mondja, fárasztó két évig egyfolytában készenléti állapotban, „vigyázva” meg „óvatosan” élni, de őt jobban kikészíti a klímakatasztrófa felé vezető út.

„Abban aztán még kicsi és rövid életű jó hírek sincsenek, csak a totális reménytelenség. Az első földműves civilizáció óta kikerülhetetlenül és feltartózhatatlanul megy az emberiség ebbe az irányba, és esélyünk se volt máshová elérkezni, mint ide, a kipusztulás szélére, a magunk hibájából.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Bárándy Péter: A romák bűnügyi adataihoz még Orbán Viktor sem férhetett volna hozzá, ami történt, valószínűleg bűncselekmény
A volt igazságügyi miniszter szerint a jogtalanság földjén járunk. És nem csak a romák szenzitív adatainak felhasználása mutatja ezt, hanem az is, hogy a kormány a szolidaritási adó ügyében egy rendelettel átvette a bíróságok szerepét, vagyis bármire feljogosítva érzi magát.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. február 05.



Egyre több a kérdőjel a gyöngyösön Lázár János WC-kefés mondatai miatt tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásával kapcsolatban. Ezekről elsőként a Magyar Nemzet írt, majd a Fidesz konkrét monogramokkal, életkorral és bűnlajtrommal, az egyes elhomályosított arcokat bekarikázva mutogatta egy videón, ki mit csinálhatott. A videót Lázár János is megosztotta, majd Orbán Viktor is konkrét bűncselekményekről beszélt. Lázár János szerint az adatokat ő és a kormány onnan tudhatta, hogy a helyszínen rendőrök igazoltatták az ellene tiltakozókat, és ennek eredményéről Pintér Sándor beszámolt Orbán Viktornak. Csakhogy a rendőrség közleményben cáfolta, hogy bárkit is igazoltattak volna.

Hogyan juthatott hozzá a Fidesz, Lázár János, vagy akár Orbán Viktor a bűnügyi nyilvántartás adataihoz, és ha ez megtörtént, az felvet-e bűntetőjogi kérdéseket? Erről beszélgettünk Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel. De szóba került az a veszélyhelyzetre hivatkozással meghozott kormányrendelet is, ami utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy ebben az ügyben újra bírósághoz forduljanak.

— Mit gondol arról, hogy a Lázár János WC-kefés mondatai miatt Gyöngyösön tilatkozó romák szenzitív bűnügyi adatai a jelek szerint nyilvánosságra kerültek?

— Ennek az ügynek minden eleme jogsértő. Az ilyen adatok, még ha valósak is, hogyan kószálhatnak olyan helyeken, olyan fórumokon, olyan személyek előtt, akiknek a hozzáférése jogszerűen nem lehetséges?

A bűnügyi nyilvántartás adatairól pontos jogi rendelkezés van, hogy ki férhet hozzá: ezek a bűnügyekben eljáró hatóságok, beleértve a bíróságokat és a rendőrséget.

Bizonyos esetekben, mondjuk kegyelmi ügyek előkészítése során, mások is hozzáférhetnek, így például az igazságügyi miniszter, de a jogszabályban leírt jogosultakon kívül senki más. A kormányfő semmi esetre sem jogosult a hozzáférésre.

— Ez szabálysértés vagy bűncselekmény?

— Valószínűleg bűncselekmény, hiszen szenzitív adatokat szereztek meg jogellenesen, és ráadásul közzé is tették, ami büntető tényállásszerű magatartás.

— Ahhoz, hogy részletes adatokat nyerjenek ki a bűnügyi nyilvántartásból, a Belügyminisztériumnak is közre kellett működnie, vagy valakinek, akinek bejárása van oda.

— Ez így van.

— Tehát ahhoz, hogy kikutassák, kinek mi volt a rovásán, állami alkalmazottak dolgoztak?

— Ez egy feltételezés, erre én nem tudok válaszolni, mert önnek sem állnak erre vonatkozóan rendelkezésre adatok, és nekem sem.

— Ha valakinek már nincsen priusza, nem kerülnek törlésre automatikusan a rá vonatkozó információk?

— A nyilvántartásban az elévülési időn túl, jogszabályban meghatározott ideig még szerepelnek a büntető szankciók, amelyeket alkalmaztak egy adott személlyel szemben. De jogilag szabályozott, hogy az elévülési időn túl mennyi ideig szerepelhet valami ebben a nyilvántartásban. Ehhez azonban csak egy esetleges következő büntetőeljárásban eljáró hatóság juthat hozzá, és végső soron a büntetőbíróság.

— Úgy tűnik, a kormánypárt felült erre a „bűnöző vonatra”. A Szőlő utcai javítóintézet kapcsán is arról beszéltek, az ottani fiatalok bűnözők. Van különbség a két eset megítélése között?

— A Szőlő utca tekintetében én nem emlékszem szenzitív adatok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára. Csak arra, hogy kijelentették: ott súlyos bűnök elkövetői, bűnözők vannak fogva tartva, és az intézmény nem más, mint fiatalkorúak börtöne. Ami tényszerűen nem igaz, mert

a javítóintézet nem börtön, ott nem elítéltek vannak.

Vannak ott olyanok, akik eljárás hatálya alatt állnak, és fiatalkorúként a fogvatartásukat oldják meg így, ha az indokolt. De ha el is ítélték őket, a javítóintézeti nevelés egy intézkedés, aminek, ahogy a neve is kifejezi, elsődlegesen a nevelés a célja. A személyiségre és az elkövetett bűncselekményre tekintettel a nevelést a bírói ítélet szerint csak úgy lehet biztosítani, ha az illetőt egy intézetben tartják, elválasztva a külvilágtól, főként annak káros befolyásától. Tehát semmi esetre sem lehet a börtönnel egyenrangú intézményként kezelni a javítóintézetet. Ott inkább ilyenre emlékszem, nem arra, hogy valakire vonatkozóan konkrét adatokat hoztak volna nyilvánosságra. Hazugságnak ez is hazugság volt, csak más típusú.

— A részletes bűnlajstromot monogramokkal, életkorral, a Fidesz egyik videójában tették közzé. Vagyis bűnügyi adatok kerültek a kampányoló kormánypárthoz is. Ez a pártállami rendszert idézi, amikor az állam és az uralkodó párt hatáskörei fedték egymást. Mit tehetnek az érintettek? Ha ez bűncselekmény, az ügyészségnek hivatalból kellene nyomoznia, de ha nem teszi, mi lehet a következő lépés?

— Feljelentést tehetnek, és helyes is, ha megteszik, akik személyükben azonosíthatóak lettek. Ebben az esetben a nyomozó hatóságoknak valahogyan kezelniük kell az eljárást. Ha megszüntetik, akkor azt indokolással kell megtenniük, és el kell mondaniuk, miért nem látják ezt bűncselekménynek, ami egyébként ordítóan az.

Egy feljelentés esetén vagy megindul egy eljárás, vagy pedig egy alaptalan megszüntetés esetén a megszüntető hatóság presztízse erősen csökken.

De csak ilyen eszközök állnak rendelkezésre. Nagyon nehéz ezt kezelni, a párt és az állam erős összefüggése miatt, ami miatt teljes joggal használjuk a pártállam megnevezést, a választás tisztasága is megkérdőjelezhető. A kampány során, ami nálunk négy évig tart, most pedig a finisében vagyunk, olyan módon élnek vissza az állami lehetőségekkel a kormánypárt választási győzelme érdekében, ami nem megengedhető.

— Egy mai hír szerint visszamenőleges rendelettel vették el az önkormányzatoktól, így a fővárostól is, a jogot, hogy a szolidaritási adó miatt bírósághoz forduljanak, sőt, a folyamatban lévő perek megszűntetésére is utasították a bíróságokat. Ez hogy lehetséges?

— Ez a kormányrendelet

egy újabb határátlépés a jogtalanság földjére.

A kormány a különleges jogrendre, a szomszédos országban lévő fegyveres konfliktusra és a humanitárius katasztrófára hivatkozva hozta meg, hogy elhárítsa ezek magyarországi hatásait. Na most ez önmagában nem igaz, mert semmi köze a rendelet tartalmának az ukrajnai orosz agresszióhoz. Ez szépen demonstrálja, hogy Magyarországon már nem különleges jogrend van, hanem rendeleti kormányzás. 2015 óta, tehát lassan tíz éve, különböző jogcímeken és neveken lényegében különleges jogrend van érvényben. Különleges jogrend pedig nem lehet tíz éven keresztül érvényben, mert annak lényegi eleme, hogy csak nagyon rövid ideig lehet hatályban a veszély elhárítására, és a célja a normál alkotmányos rend mihamarabbi visszaállítása. Itt jól látszik, hogy az állam tíz éven át berendezkedett a rendeleti kormányzásra. Ez az első baj ezzel a rendelettel. A következő baj az, hogy az Alkotmánybírósági határozat, amelyre hivatkoznak, és az azt megelőző határozat sem alapozza meg a rendelet tartalmát alkotó következtetés levonását. A következő baj, hogy visszamenőleges hatályú. Ezen túl

a hatalommegosztás tagadásaként a bíróságok munkáját határozza meg, és kötelezi őket az eljárás megszüntetésére.

A bíróságnak kellene mérlegelnie, hogy egy adott jogszabályváltozás megokolja-e egy eljárás megszüntetést, a végrehajtó hatalom nem kötelezheti erre. A következő baj az, hogy az Alkotmánybíróság határozatát egy folyamatban lévő eljárásban a bíróságnak kell értékelnie és értelmeznie, nem a kormánynak. És az már csak egy kiegészítő dolog, hogy a két alkotmánybírósági határozatot hamisan értelmezi. Így első ránézésre csupán ennyi a bajom ezzel a rendelettel.

— Van ezzel szemben jogorvoslat?

— A választások hozhatnak ebben is reparációt. De ha folytatom: van egy állami intézkedés, ami kötelezettségeket ró az önkormányzatokra.

Erre nem lehet azt kimondani, hogy ez nem egy közigazgatási határozat.

Nem lehet úgy értelmezni, ahogy a rendelet teszi: hogy ez a költségvetési törvény végrehajtásának egy intézkedése, ezért nem határozat, nem közigazgatási eljárás része, és ezért nem lehet keresetet benyújtani ellene. Ez sem valós értelmezés, ez sem igaz. Ezzel a rendelettel csak baj van. Azt tükrözi, hogy a kormányzat bármire feljogosítva érzi magát.

— Ha ezt megtehetik, akkor holnap hozhatnak egy olyan rendeletet is a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, minek következtében a személyiségi jogaikban megsértett romák sem perelhetnek?

— Én nem tudok és nem akarok jósolni. Mindenesetre ez egy olyan belerúgás az alkotmányosságba és a tartalmi jogszerűségbe, ami kinyitja a kaput minden egyéb szörnyűségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Közvetlen beavatkozás az igazságszolgáltatásba” – kiakadtak a jogászok az új kormányrendeleten
A kormány a szolidaritási hozzájárulás körüli vitát egy veszélyhelyzeti jogszabállyal zárná le, amely visszamenőleg szüntetné meg az önkormányzatok pereit is. Alkotmányjogászok szerint ez az igazságszolgáltatás autonómiáját érinti, és rossz mintát adhat jövőbeli ügyekre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 04.



Egy kedd este megjelent rendelettel a kormány egy tollvonással vetett véget a szolidaritási adó körüli jogvitáknak, kritikusai szerint ezzel a végrehajtó hatalom mond ítéletet a bíróságok helyett. A Magyar Közlönyben kihirdetett, az ukrajnai háborúra hivatkozó veszélyhelyzeti rendelet visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.

A lépés legérzékenyebben a Fővárosi Önkormányzatot érinti, amely korábban többször is jogvédelmet kapott a bíróságon a kormányzati végrehajtással szemben. A fővárosnak a rendelet melléklete szerint 2023-ra 57,8 milliárd, 2024-re pedig 75,5 milliárd forintot kell fizetnie. Az idei évre már 98 milliárd forintot vár a kormány ezen a címen, aminek az első, 11,7 milliárdos részletét január végén a Magyar Államkincstár már le is emelte a főváros számlájáról.

„Még a sokk hatása alatt vagyok” – fogalmazott a 24.hu-nak Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint a lépés a joggal való visszaélés klasszikus esete. „Ez olyan, mintha egy focimeccs kellős közepén az a csapat, amely vesztésre áll, azt mondja, hogy inkább most fújjuk le a meccset, és legyen az, hogy mi győztünk” – magyarázta az alkotmányjogász.

Az Ügyvédkör elnöke szerint a rendelet veszélyes precedenst teremt. „Ha elfogadjuk, hogy a kormány akár egy rendelettel megszüntethet folyamatokat, kizárhatja a jogorvoslatot, és mindezt visszamenőleg megteheti, akkor a jog nem korlátja, hanem eszköze a hatalomnak” – hívta fel a figyelmet Horváth Lóránt.

„Kifejezetten előírja, hogy a már megindult pereket meg kell szüntetni. Ez nem más, mint a végrehajtó hatalom közvetlen beavatkozása az igazságszolgáltatás működésébe”

– tette hozzá.

A mostani rendelet Alkotmánybírósági döntésekre is hivatkozik, amelyek szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye összhangban áll az Alaptörvénnyel. A kormányzati álláspont szerint a hozzájárulást mindenkinek teljesítenie kell, a főváros pénzügyi gondjai pedig nem az elvonásból, hanem a városvezetés gazdálkodásából fakadnak. A vita előzménye, hogy korábban a Fővárosi Törvényszék, majd a Kúria is a fővárosnak adott igazat egy 28,3 milliárd forintos levonás ügyében, az Alkotmánybíróság ugyanakkor magát a hozzájárulás intézményét nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek.

„Nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni” – írta reakciójában Karácsony Gergely főpolgármester. Bejelentette, mivel a bírósági döntések utólagos felülírása szerinte sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében az Európai Bizottsághoz fordul. Hazai szinten a jogászok szerint egy bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy egy jogszabály alkotmányellenes, felfüggesztheti a pert és az Alkotmánybírósághoz fordulhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk