SZEMPONT
A Rovatból

Milyen köztársasági elnök lenne Polgár Judit? - Életútja sok fontos kérdésre választ ad

Tizenhat ismert tudós, művész és sportoló nyílt levélben javasolta Polgár Juditot államfőnek. Magyar Péter miniszterelnök üdvözölte a felvetést, és hétfőn már egyeztet is a sakknagymesterrel, akinek támogatói szerint számos olyan tulajdonsága van, ami alkalmassá teheti a posztra.


Sulyok Tamás távozásával megüresedett a köztársasági elnöki szék, az Országgyűlésnek harminc napja van új államfőt választani. Vasárnap egy elsőre sokakat meglepő név került a középpontba: tizenhat, a tudományos és kulturális életből ismert közéleti szereplő nyílt levélben javasolta Polgár Judit sakknagymestert a pozícióra, aki mattot adott Garri Kaszparovnak, megdöntötte Bobby Fischer rekordját, és ma gyerekek tízezreit tanítja  gondolkodni.

Magyar Péter miniszterelnök este közölte, hogy hétfőn találkozik a sakklegendával, és jelezte, hogy személy szerint támogatná a jelölését.

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely a köztársasági elnök menesztése mellett számos más közjogi tisztségviselő mandátumát is újraszabályozta. A kormány és Sulyok Tamás között napokig tartó feszültség alakult ki arról, hogy az államfő aláírja-e a jogszabályt, vagy alkotmánybírósági normakontrollt kér. Végül a köztársasági elnök egy szombat esti videóüzenetben jelentette be, hogy aláírja a saját hivatalából való eltávolítását is tartalmazó törvényt. Ugyanakkor drámai hangon úgy fogalmazott, hogy ezzel megszűnt a demokratikus jogállam, Orbán Viktor pedig az eseményeket az utolsó alkotmányos gát ledőléseként értékelte.

Magyar Péter ezzel szemben azt mondja, Sulyok lemondásával „elhárult az utolsó akadály az elől, hogy a közös döntéseink életbe lépjenek”, és arra szólította fel mindenkit, ajánljon számukra jelölteket.

Két név merült fel eddig komolyabban: Bárándy Péter volt igazságügyi miniszteré, akit az Ügyvédkör támogat, és Polgár Judité, akit Nagy Tímea, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete elnöke, valamint Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Antall György, Baán László, Barabási Albert-László, Kapu Tibor, Kelemen Barnabás, Kepes András, Kokas Katalin, Kulka János, Mácsai Pál, Parti Nagy Lajos, Peták István, Rubik Ernő, Tóth Krisztina és Závada Pál ajánl.

A jelölését támogató nyílt levél szerint „Polgár Judit megbecsültsége, feddhetetlensége, morális tartása megkérdőjelezhetetlen”. Az aláírók többek között pártpolitikán felül álló karakterét és nemzetközi tekintélyét emelik ki.

Az indoklásuk szerint életútja stratégiai gondolkodást, tiszta logikát és a jövő generációi iránti felelősséget testesít meg.

Szerintük ő az, aki „képes a nemzet egységét, a nemzeti büszkeséget, a példamutatást, és legfőképpen a nemzet szolgálatát megtestesíteni.”

Polgár Judit a sakktörténelem legjobb női játékosaként ismert, ötszörös sakkolimpiai bajnok és nemzetközi nagymester. Emellett aktív társadalmi szerepet is vállal: a Polgár Judit Sakk Alapítvány alapítójaként a „Sakkpalota” és a „Sakktesi” programokon keresztül a logikai és problémamegoldó készségek fejlesztését segíti az oktatásban. Története nemrég ismét a globális figyelem középpontjába került a Netflixen bemutatott Queen of Chess című dokumentumfilmnek köszönhetően, amelyet a Sundance Filmfesztiválon mutattak be.

A film, amelyet a Kennedy-családból származó Rory Kennedy rendezett, nem csupán a sportpályafutását mutatja be, hanem azt a kort és közeget is, amelyben egy fiatal lány sikeresen szállt szembe a férfiak által uralt világ mélyen gyökerező előítéleteivel.

Polgár Judit a sakktörténelem legerősebb női versenyzője, aki pályafutása csúcspontján, 2005-ben 2735 Élő-pontot ért el, és a világranglista 8. helyén állt. A mai napig ő az egyetlen nő, aki bekerült a legjobb tíz közé, és átlépte a 2700-as, úgynevezett szupernagymesteri határt.

Pályafutása során tizenegy férfi világbajnokot győzött le klasszikus vagy rapid partiban, köztük Anatolij Karpovot, Borisz Szpasszkijt és Magnus Carlsent. Azonban a legemlékezetesebb skalpja a regnáló világelső, Garri Kaszparov elleni győzelem volt 2002-ben.

Alapelve volt, hogy nem a női mezőnyben, hanem a nyílt, abszolút elitben akar versenyezni, elutasítva a külön kategóriák által állított üvegplafont.

Mindez egy családi otthonban, egy tudatos pedagógiai-pszichológiai kísérlet részeként kezdődött. Édesapja, Polgár László hitt abban, hogy a tehetség nem veleszületett adottság, hanem megfelelő környezetben és képzéssel bárkiből kihozható. A három Polgár lány, Zsuzsa, Zsófia és Judit célzott, otthoni képzést kapott, amelynek középpontjában a sakk állt.

Az első hatalmas eredményt 1988-ban, a thesszaloníki női sakkolimpián érték el, ahol a magyar csapat a Polgár nővérekkel a középpontban megtörte a szovjet hegemóniát és aranyérmet nyert. A mindössze 12 éves Judit a második táblán elképesztő, 13-ból 12,5 pontos teljesítményt nyújtott.

1991-ben, 15 évesen és 4 hónaposan minden idők legfiatalabb nemzetközi nagymestere lett, megdöntve Bobby Fischer 33 éves rekordját.

Ez a mérföldkő azonnal a globális sakkelitbe emelte, és a „szupertehetség” címkét ragasztotta rá.

Három évvel később, 1994-ben a linaresi szuperversenyen egy vitatott incidens főszereplője lett Garri Kaszparovval szemben. A világbajnok egy lépés során egy pillanatra elengedett egy figurát, majd egy másik mezőre tette vissza, ami a „figurához értem–azzal lépek” szabály megsértése volt. Bár a televíziós felvétel később igazolta a szabálytalanságot, a döntés nem változott, és Polgár elvesztette a partit. A 17 éves játékos nem tiltakozott. „Még ennyi év után sem vagyok biztos benne, hogyan kellett volna kezelnem” - mondta erről később.

A visszavágás pillanata 2002-ben, Moszkvában érkezett el, amikor egy rapid partiban legyőzte a világelsőt. Ez a győzelem szimbolikus jelentőségű volt: a világ legjobbja kikapott egy nőtől. Később egyébként beszélgetni kezdtek, jó szakmai kapcsolat alakult ki közöttük, és még közös edzésük is volt.

Polgár Judit 2014-ben, a 41. sakkolimpián, a magyar nyílt csapattal szerzett ezüstéremmel a nyakában jelentette be visszavonulását az aktív versenyzéstől.

2012-ben létrehozta a Polgár Judit Sakk Alapítványt, amelynek célja a sakk oktatási eszközként való népszerűsítése.

A Sakkpalota a „Képességfejlesztő sakk” választható tantárgy módszertana, amely 2013 óta a Nemzeti Alaptanterv része, és a játékot mint „oktatási nyelvet” használja a 4-10 éves gyerekek logikai, stratégiai és kreatív készségeinek fejlesztésére. Úgy látja, a személyre szabott figyelem önbizalmat és tanulási étvágyat ad, a kíváncsiság megőrzésével pedig rendkívül gyors fejlődés érhető el.

2015-ben ő alapított meg  Global Chess Festivalt is, ami a sakk kulturális, tudományos és művészeti dimenzióit mutatja be, tízezreket vonzva Budapestre.

Pályafutása és közéleti szerepvállalása számos hivatalos elismerést hozott. 2021-ben beiktatták a World Chess Hall of Fame-be. 2018 óta a Nemzetközi Sakkszövetség tiszteletbeli alelnöke, ahol sakkdiplomáciai és oktatási projektekben vesz részt. 2015-ben pedig megkapta a Magyar Szent István-rendet, a legmagasabb magyar állami kitüntetést.

„Mindig úgy éreztem, sokkal többször kell bizonyítanom a képességeimet, mint egy fiúnak” - mondta egy 2020-as Chess.com-interjúban. A Polgár nővéreknek rendszeresen kellett szembesülniük férfi ellenfeleik lenézésével és megalázó viselkedésével. Ugyanakkor pályafutása során következetesen elutasította, hogy a női címekre koncentráljon, mert úgy vélte, a valódi áttöréshez a legjobbakkal, nemtől függetlenül kell megmérkőzni.

„Ugyanarra a küzdelemre vagyunk képesek, mint bármelyik férfi, és úgy vélem, az aktív éveimben ezt be is bizonyítottam”

- jelentette ki 2015-ben a TIME magazinnak.

Ma is ezzel a szemlélettel támogatja a fiatal lányokat, és a Világsakkfesztivál főszervezőjeként is kiemelten kezeli a nők helyzetét, hangsúlyozva a nők meghallgatásának fontosságát minden területen.

Polgár Judit magánéletéről ritkán beszél. 2000-ben kötött házasságot, és két gyermeke született. Egy interjúban elmondta, hogy a gyerekeikkel tudatosan nem ismételték meg a „kísérletet”, és más pályák felé terelték őket. A versenyzői mentalitás azonban megmaradt, és ma ezt a tudást mentorálásra, kommentátori munkára és a sakk közösségépítő erejének népszerűsítésére használja.

A sakkon túli ismertségét és a „Polgár-brand” erejét jól mutatják a közéleti és popkulturális megjelenései. Budapesten egy baráti partira ült le az éppen a fővárosban forgató Arnold Schwarzeneggerrel, a színész pedig elismerően nyilatkozott a játék iránti közös szenvedélyükről. Nemrég pedig Magyar Péterrel is sakkozott az amerikai nagykövetségen, Rubik Ernő jelenlétében.

Az ott készült képek kapcsán utólag felmerülhet a kérdés: előre eltervezett lépés volt-e Polgár Judit nevének bedobása az elnökválasztási folyamatba Magyar Péterék részéről, alig fél nappal azután, hogy Sulyok Tamás kikerült a képből?

Tudtak-e arról, hogy ismert emberekből komoly támogatói kör szerveződik a jelöltség köré, vagy mindez a véletlenek összejátéka?

Erre egyelőre nincs válasz, Polgár Judit esetleges jelöltségével szemben ugyanakkor rögtön kritikus hangok is megjelentek. A leggyakoribb ellenérv, hogy nincs közjogi vagy alkotmányos tapasztalata, ami egy ilyen kiélezett politikai helyzetben kockázatot jelenthet. Mások a kiválasztás módját kritizálták, és „átlátszó kampánynak” nevezték a hirtelen bedobott neveket, ami szerintük nem helyettesíti a valódi társadalmi egyeztetést.

Tény, hogy Polgár Juditnak a klasszikus államközi diplomácia, a biztonságpolitika és az érzékeny külpolitikai nyilatkozatok kezelése  új terep lenne, ugyanakkor évtizedek óta nemzetközi közegben mozog, globális rendezvényeket szervez, nemzetközi sportszervezetekkel és oktatási szereplőkkel dolgozik együtt.

Életútja annak bizonyítéka, hogy stratégiailag gondolkodik és fegyelemzett, tud csapatot építeni, jól viseli a nyomást és erősek az önreflexiós képességei.

A versenysakk lényegéhez tartozik ugyanis a hibák kíméletlen elemzése, és Polgár saját pályájáról sem kizárólag diadalmenetként beszél: foglalkozik vereségekkel, előítéletekkel, a családi nevelési kísérlet előnyeivel és nehézségeivel is.

Ez persze nem ad választ arra a kérdésre, hajlandó volna-e szembemenni az őt jelölő parlamenti többséggel, és mihez kezdene a politikailag kényes helyzetekkel. Nyilvános szerepléseiben mindenesetre eddig következetesen kerülte a pártpolitikai állásfoglalást.

A következő harminc nap eseményei döntőek lesznek. A legfontosabb kérdés, hogy a Tisza Párt és a kormányoldal képes lesz-e szélesebb körű parlamenti és társadalmi támogatást szerezni Polgár jelölése mögé. A miniszterelnök és Polgár Judit hétfői találkozója után várhatóan tisztább kép alakul ki arról, hogy a sakknagymester vállalja-e a felkérést.

Az Alaptörvény értelmében az új köztársasági elnök  jelöléséhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, azaz 40 képviselőnek az írásbeli ajánlása szükséges. A választás titkos szavazással történik. Az első fordulóban a jelöltnek a képviselők kétharmadának szavazatát kell megszereznie az érvényességhez. Ha ez nem sikerül, második fordulót tartanak, ahol már a legtöbb szavazatot kapó jelölt győz.

A tét most nem csupán az, hogy ki lesz Magyarország következő köztársasági elnöke, hanem az is, hogy a mély politikai és alkotmányos válság után sikerül-e helyreállítani az államfői intézmény tekintélyét és a közbizalmat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Karácsony óta a Heim Pál kórházban él egy 6 éves kisfiú, aki súlyos bántalmazás miatt nem maradhatott otthon
Nem ő az egyetlen gyerek, aki a kórházban ragadt, mert nem tudják hol elhelyezni. A Partizán riportjából kiderült, hogy a fiú egy ingerszegény szobában tölti a napjait, még óvodába sem tud járni.


A Partizán stábja nemrég Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy munkanapját követte végig. A forgatás során egy nem tervezett kórházlátogatás is bekerült a napi programba: a tárcavezető a Heim Pál gyermekkórházba érkezett, ahol jelenleg két gyerek él úgy, hogy nincs szükségük folyamatos orvosi ellátásra. Ugyanis nem betegek, csak az állam egyszerűen nem tudta őket máshol elhelyezni. Az egyikük több mint egy éve lakik a kórházban, egy másik karácsony óta, és úgy tűnik, egy kislány is ott ragadt az intézményben.

Az egyik ott élő gyerek egy 6 éves kisfiú, akit súlyosan bántalmaztak otthon, az ellátása után pedig az osztályvezető főorvos nem engedte haza. Ezért tavaly december óta a pszichiátria zárt osztályán éli napjait.

Még óvodába sem tud járni, mert nincs rendszere annak, hogy ki vihetné el őt és ki hozhatná vissza. Ideje nagy részét emiatt egy kis ingerszegény szobában tölti.

A Partizán közlése szerint a forgatás után az Egészségügyi Minisztérium felvette a kapcsolatot az Országos Gyermekvédelmi Szolgálattal a három gyerek elhelyezésének ügyében.

A teljes videó:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Nyolc bárral próbálkoztunk, minden foglalt, maradt Magyar Péter” – így tomboltak a vb-győztes spanyolok szurkolói a Szabadság téren
Több ezren nézték együtt a foci-vb döntőjét vasárnap este a budapesti Szabadság téren, ahol Magyar Péter és a kormány több tagja is megjelent. A szurkolókat az idei tornáról és a hidratációs szünetről is kérdeztük, videónkban pedig a lefújás utáni örömünnepet is bemutatjuk.


A budapesti Szabadság téren ezrek nézték együtt a labdarúgó-világbajnokság döntőjét, ahol a politikai és közéleti szereplők közül is sokan megjelentek. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a miniszterelnök, Magyar Péter és több miniszter is a tömeggel együtt szurkolt.

Mi is ott voltunk, és ahogy a szurkolókat kérdezgettük, többen is örültek annak, hogy a kormányfő is ugyanazon a helyszínen nézi a meccset. Bár akadt, aki pragmatikusabb okokból kötött ki épp itt.

„Már nyolc bárral próbálkoztunk, minden foglalt, így maradt Magyar Péter”

– mondta egy fiatal férfi nevetve. Mások utólag értesültek Magyar Péter jelenlétéről, de örültek a hírnek.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a focirajongóknak mennyire tetszett a torna, és mint kiderült, összességében elégedettek voltak a megnövelt létszámú világbajnoksággal. Volt, aki szerint a több csapat sokkal élvezetesebbé tette a tornát, míg más úgy érezte, azután kezdtek izgalmassá válni a meccsek, miután kiestek a gyengébb csapatok. Más pedig a magyar válogatottat hiányolta:

„Rendkívül sok ország, rendkívül sok nemzet. Nekem tetszett az, hogy ennyire sokoldalú volt. Azt sajnáltam, hogy kis hazánk nem tudott végül szerepelni.”

Egy fiú azt mondta, az esetleg tovább bővített formátum még több pénzt és izgalmat hozna, bár ez azzal is járna, hogy még kevesebbet aludhatnának a szurkolók a sok mérkőzés miatt.

A torna egyik legtöbbet vitatott újítása a hidratációs szünet volt, ami szintén megosztotta a Szabadság téren szurkolókat. Volt, aki szerint a nagy melegben abszolút indokolt a játékosok frissítése, mások viszont inkább a reklámlehetőséget látták benne. „Ha hidratálnak benne, az abszolút hasznos, hogyha reklámot kell néznem, az a néző szempontjából nem annyira hasznos” – fogalmazott egy férfi. Egy másik szurkoló ennél is keményebben ítélkezett:

„Ez Amerikában szerintem csak egy reklámfogás. Szerintem semmi értelme nincs. Megtöri a játékot.”

A meccs végére a feszültség a tetőfokára hágott. A hosszabbítás utolsó perceiben, miközben az eső is eleredt, a két tábor szétszakadt:

a spanyolok góljának örülőknél már tombolt az eufória, míg a tér túloldalán az argentinoknak szurkolók lassan elszállingóztak.

A lefújás után látottak pedig tökéletesen bemutatták az éles ellentétet: a tér egyik oldalán a féktelen ünneplés, a másikon pedig az üresen hagyott padok és a csalódottság csendje maradt.

Riportunk a Szabadság térről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Amnesty International: Nem Polgár Judittal van baj, hanem Magyar Péter eljárásával
A szervezet szerint a 30 napos határidő lehetővé tenne egy érdemi társadalmi vitát. Azt írják ideje, hogy a mindenkori kormány felhagyjon a gyakorlattal, hogy egyedül dönt az államfő személyéről.


Az Amnesty International bírálta Magyar Péter miniszterelnök eljárását az új köztársasági elnök kiválasztásával kapcsolatban. A jogvédő szervezet hangsúlyozta, hogy nem Polgár Judit személyével van problémájuk, hanem azzal a sietséggel, amivel a kormányfő a jelöltállítási folyamatot kezeli, miközben az alkotmányos keretek 30 napot biztosítanának az érdemi társadalmi vitára.

„Nem Polgár Judittal van baj, hanem Magyar Péter eljárásával” írják.

Úgy látják, „a következő köztársasági elnök kiválasztását nem lenne szabad elkapkodni, Magyar Péter mégis úgy csinál, mintha nem lenne idő és lehetőség érdemi társadalmi vitát tartani a következő államfőről.”

Felidézik, hogy a miniszterelnök szombaton, Sulyok Tamás megbízatásának megszűnését követően még azt ígérte, „nem szivarszobákban” szeretne jelöltet találni, és egyeztetni fog a frakciójával, az ellenzékkel, valamint várja a civilek javaslatait is. Ezzel szemben vasárnap este, miután tizenhat ismert közéleti szereplő Polgár Juditot ajánlotta, a kormányfő már arról írt, hogy másnap felkéri őt a posztra.

A szervezet szerint „itt az ideje, hogy a mindenkori kormány és parlamenti többség felhagyjon végre azzal a gyakorlattal, hogy egymaga dönti el, ki legyen az ország következő elnöke.”

Kitértek a korábbi államfőkre is, megjegyezve, hogy „az Orbán-rendszer köztársasági elnökei egypárti politikai bizalmat élveztek, ezért nem tudták kifejezni a nemzet egységét és nem akartak a hatalom ellensúlyaként működni.”

Az Amnesty szerint a rendelkezésre álló idő lehetőséget adna a megfontolt döntésre: „Most van 30 nap, ezért lenne idő több emberrel beszélni, átgondolni a szempontokat és meghallgatni másokat is.”

Hozzáteszik, ha egy ilyen folyamat után is Polgár Judit bizonyul a legmegfelelőbbnek, akkor legyen ő az államfő, „de ezzel az átgondolatlan kapkodással őt is nehéz helyzetbe hozza a kormányfő.”

A posztban kiemelik, a cél egy mindenkit képviselő államfő lenne, amihez a megfelelő személy mellett elengedhetetlen, „hogy a ki- és megválasztási folyamat is a lehető legtisztább és legátláthatóbb legyen.” A jelenlegi helyzet „egyelőre nagyon messze van attól.”

„Részben azért is szavaztak annyian a Tiszára, mert elegük lett az Orbán-kormány mindenki más szempontjait félresöprő módszereiből.”

A posztot azzal zárják, hogy „Mi azért dolgozunk, hogy a rendszerváltás ne üres ígéret maradjon”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András Polgár Judit jelöléséről: Máris eredményhirdetés-szaga van a dolognak
A politikus értetlenül áll a sakknagymester államfőnek jelölése előtt, mert szerinte egyetlen nap leforgása alatt közmegegyezéses jelöltet találni nemcsak lehetetlen, de nem is felelősségteljes. Reméli, hogy a Tisza Párt meghallja a kritikákat és valódi lehetőséget ad a közös döntésre.
DKA - szmo.hu
2026. július 20.



Fekete-Győr András, a Momentum alapítója hétfő reggel egy Facebook-posztban bírálta Magyar Péter miniszterelnököt és a Tisza Pártot, amiért szerinte elkapkodták Polgár Judit köztársasági elnöki jelölését, és a korábbi ígéretekkel ellentétben nem adtak időt a valódi társadalmi egyeztetésre.

Emlékeztetett, hogy Magyar és a Tisza korábban többször is arra kérte a nyilvánosságot, szóljanak, ha úgy érzik, valami nem jó irányba halad. „A szabad Magyarország első köztársasági elnökének kiválasztásánál most ezt érzem” – írta Fekete-Győr, hozzátéve, hogy a részvételi rendszerváltás ígéretében való hite miatt nem maradhat csendben.

Rámutat, hogy Sulyok Tamás leváltása után mindössze 30 nap van egy új, a nemzet egységét kifejező államfő megválasztására.

Ugyanakkor szerinte „egyetlen nap leforgása alatt közmegegyezéses jelöltet találni nemcsak lehetetlen, de nem is felelősségteljes.”

Éppen ezért értetlenül áll Polgár Judit „gyorsított tempójú jelölése” előtt, mivel a miniszterelnök kevesebb mint 24 órával korábban még azt ígérte: „Döntsünk együtt, (...) javasoljanak a pártok, a közélet szereplői, civilek és magánemberek.” Ehhez képest úgy látja, „a társadalmi egyeztetés érdemben még el sem tudott kezdődni, máris eredményhirdetés-szaga van a dolognak.” Ezt az érzetét erősíti, hogy a Tisza vezető politikusai azonnal beálltak az elsőként komolyan felmerülő név mögé. A sietséget azért sem érti, mert a közvetlenül választott köztársasági elnök beiktatásáig még legalább egy év eltelhet.

Ezért kulcsfontosságúnak tartja, hogy az átmeneti időszakban ki és milyen folyamat révén „testesíti meg az Orbán-rezsim alól épp csak felszabaduló nemzetünk egységét”.

Hangsúlyozza, hogy nem Polgár Judit személyével van problémája: „Félreértés ne essék: a kiváló, mindannyiunk által tisztelt és becsült Polgár Judit számos szempontból remek választás lenne”. Ugyanakkor emlékeztet, hogy a köztársasági elnöki poszt az ország egyik legfőbb közjogi és politikai tisztsége, ahol a köztiszteletben álló életmű mellett a közügyekben való felelősségvállalás is elengedhetetlen. A politikus szerint Polgár Judit mellett helye lett volna a jelöltek között olyan neveknek is, mint „Iványi Gábor, Bárándy Péter, Laczó Adrienn, Majtényi László”.

Végül azt írta, bízik benne, hogy a Tisza Párt meghallja a kritikákat és valódi lehetőséget ad arra, hogy az emberek beleszóljanak a kiválasztásba.

„Ne kapkodjuk el a jövőnket! Adjunk esélyt a valódi, közös döntésnek!”

Sulyok Tamás köztársasági elnök szombaton írta alá a saját menesztéséről is rendelkező Alaptörvény-módosítást, ezzel elindítva a 30 napos határidőt az utód megválasztására. Az Alaptörvény szerint a megbízatás idő előtti megszűnésétől számított 30 napon belül kell megválasztani az új államfőt. Magyar Péter miniszterelnök ezt követően arról beszélt, hogy a Tisza Párt egy pártpolitikai múlttól mentes, a nemzet egységét képviselő jelöltet szeretne, és széles körű társadalmi párbeszédet ígért a személyéről.

Vasárnap tizenhat neves közéleti szereplő, köztük Rubik Ernő és Kapu Tibor nyílt levélben javasolta Polgár Juditot a posztra. Erre reagálva a kormányfő még aznap este bejelentette, hogy támogatja a felvetést, és már hétfőn személyesen kéri fel a sakknagymestert a tisztségre. A miniszterelnök gyors döntése és a bejelentés módja azonban azonnal megosztotta a közvéleményt és a Tisza Párt támogatóit is; sokan a jelölési folyamat elkapkodását és a társadalmi egyeztetés hiányát kritizálták.


Link másolása
KÖVESS MINKET: