„Most mindannyian szobafogságban vagyunk” – Kispál Gergely pszichológussal beszélgettünk
Megoldást jelenthet az online terápia
A terápiás üléseket nagyon sok pszichológus online folytatja. Kispál ezt a módszert nem a koronavírus kirobbanásakor kezdte, korábban is dolgozott így, többnyire külföldön élő magyarokkal.
"Kutatások bizonyítják, hogy az online találkozók közel ugyanolyan hatékonyak, mint a személyes ülések"
– mondta, hozzátéve, ahhoz azonban, hogy így legyen, bizonyos dolgok elengedhetetlenek:
- Stabil net kapcsolatra van szükség. Ez triviálisnak tűnik, pedig nem az. Ha szaggat a hang vagy a kép, az kizökkenti a pszichológust és az ügyfelet is.
- Megfelelő készülék. Egy telefon Kispál szerint nem a legmegfelelőbb eszköz, fontos, az online terápiához érdemes nagyobb képernyőt használni, laptopot vagy tabletet.
- Kell egy zavartalan hely, ahol az ügyfél nyugodtan tud beszélni. Ez most megint nem egyszerű, mert egy garzonban vagy egy másfél szobás lakásban nehéz úgy elkülönülni a többiektől, hogy nyugodtan, őszintén tudjunk beszélni az érzéseinkről. De a sikeres terápiához ezt muszáj megoldani valahogy.
Kispál azt mondta, ő nem tapasztalta, hogy nőtt volna az új megkeresések száma, de, tette hozzá, sokan azt gondolták, hogy az ellátás szüneteltetése a pszichológiai foglalkozásokat is érinti, pedig ez nem így van. Csak épp – ahogy az oktatás is – digitálisan folytatódik.
A foglalkozásokon a koronavírus markánsan megjelenik. Kispál azt mondta, sokan vannak, akik magától a megbetegedéstől, annak lefolyásától tartanak, de nagyon sokan a bezártság, elszigeteltség miatt érzik rosszul magukat. Gyakori a járvány kirobbanása óta, hogy arról beszélnek Kispál kliensei, hogy másképpen, gyakran megterhelőbbnek élik meg az otthonról történő munkavégzést.
Ugyan nincsenek még friss kutatások erre vonatkozóan, de később minden bizonnyal kimutatható lesz, hogy a koronavírus idején nőtt a szorongásos panaszok gyakorisága – véli Kispál, aki hangsúlyozza, a család vagy párterápia is jó megoldás lehet ebben a helyzetben.
"Teljesen mindegy, fizikailag a rendelőben, vagy a család otthonában tartjuk-e az ülést, utóbbit persze virtuálisan, fontos, hogy mindenki szóhoz jusson, hogy mindenki elmondhassa, mit érez, és reagálhassanak az elmondottakra. A pszichológus feladata is, hogy figyelmeztesse a családtagokat, hogy ne vágjanak egymás szavába" – mondta, hozzátéve, ő foglalkozott már akár 3 gyerekes családdal is, sőt, több család is kért tőle időpontot az utóbbi időben.
Mit tehetünk, hogy jobban érezzük magunkat?
Van, aki nem engedheti meg magának anyagilag a terápiát. Azok számára a szakember a következőket javasolja: tudatosítani kell, mi az, ami még az én hatáskörömbe tartozik, és mi az, ami túlnyúlik azon. Vagyis, hogy mi az, amire nekem, mint egyénnek ráhatásom lehet, ami befolyásolni tudok, és mi az, amit azonban bármennyire is szeretnék, nem. Nem célszerű naponta órákon keresztül a híreket figyelni, mert növeli a szorongást, és valójában semmit sem tehetünk. A kijárási korlátozás szintén sok ember számára jelent feszültségforrást, viszont az, hogy azt elrendelik-e, szintén nem rajtunk múlik.
Amit viszont tehetünk:
- Tartsunk napirendet, akkor is, ha iszonyú pörgős a munkanap, és a mosdóba kimenni nincs időnk, és akkor is, ha épp nem dolgozunk, mert nincs állásunk.
- Szervezzük virtuális találkozókat a barátainkkal, szeretteinkkel.
- Aki kertes házban él, ha hallja, hogy épp kint van a szomszéd, köszönjön rá. Ápolni kell a kapcsolatokat, egy pár perces, kerítésen keresztül történő beszélgetés is sokat számít, jobb lesz utána a közérzetünk.
- Keressük azokat, akikkel nem állunk napi kapcsolatban, régi ismerősöket, akikkel rég nem beszéltünk. A nem túl rózsás helyzet jó oldala, hogy nagyrészt mindenki ebben a helyzetben van, mint mi: elszigetelten, a szokásos életétől megfosztva. A koronavírus össze is hozhatja az embereket, még ha csak virtuálisan is.
- Nagyon sokan vannak, akik elvesztették az állásukat. A munkanélküliség okozta egyik legnagyobb probléma alapesetben is az elmagányosodás, ez most fokozottan igaz. Miközben valaki, akit most elbocsátottak, esetlegesen kudarcnak éli ezt meg, úgy érzi, csődöt mondott, értéktelen, rá nincs szükség.
"Hatalmas a felelőssége a hozzátartozóknak. Most a személyes látogatásokra, programok szervezésére nincs lehetőség, de igenis tehetünk a másikért és tenni is kell a másikért. Figyelni kell rá, keresni, sokat beszélgetni vele, lehetőleg videóhívásban, hogy még személyesebb legyen"
– hangsúlyozta Kispál Gergely. Persze, a hozzátartozóknak sem könnyű, mert ugyan mit mondjanak, mivel tudják megnyugtatni a másikat? A pszichológus szerint fontos hangsúlyozni, hogy aki a koronavírus okozta gazdasági válság miatt veszítette el a munkáját, az erről nem tehet. Ő ugyanolyan értékes ember és munkavállaló, mint egy hónappal ezelőtt, csak épp a vállalat, ahol dolgozott, nehéz helyzetbe került. Fontos, hogy rendszeresen tartsuk a kapcsolatot azzal, aki most állás nélkül maradt, kérdezzük meg, hogyan segíthetünk, akár ajánljuk fel, hogy anyagilag is támogatjuk. Egy baráti társaság például összefoghat, és ha mindenki belead valamennyi összeget, máris biztosítható a munka nélkül maradt társuk minimális megélhetéséhez szükséges összeg.
"Sok rendelő – mi is – biztosítunk ingyenes krízis tanácsadást azok számára, akik anyagilag nehéz helyzetben vannak" – hangsúlyozta Kispál Gergely. Ha tehát valaki úgy érzi, segítségre van szüksége, akkor érdemes körbenézni az interneten, és felhívni egy szakembert.