SZEMPONT
A Rovatból

„Mintha itt lenne az Armageddon” - már Musk is érzi, mekkora bajba került a Tesla a politikai szerepvállalása miatt

Optimista beszéddel próbálta győzködni a cég alkalmazottjait, hogy higgyenek a Tesla jövőjében, amely egyszerre néz szembe a részvények zuhanásával, az eladások csökkenésével és az autók elleni támadásokkal. Mindezt Musk politikai szerepvállalása okozza.


Csütörtök este szokatlan meghívást kaptak a Tesla dolgozói. Elon Musk a cég texasi gigagyárába hívta őket este fél tízre. Az ilyen vállalati gyűlések rendszerint munkaidőben zajlanak, ezért sok dolgozót zavarba hozott a találkozó időzítése, valamint az, hogy az utolsó pillanatban kaptak róla értesítést.

Musk magángépe mindössze két órával a gyűlés előtt szállt le Austinban. A rendezvényt élőben is közvetítették az X-en.

A Tesla tulajdonosa a találkozón megpróbálta megnyugtatni az alkalmazottakat, akik a cég zuhanó részvényei és a Teslák elleni támadások miatt aggódnak, amiket Musk politikai szerepvállalása okozott.

Musk néhány hónap alatt vált Amerika egyik legnépszerűbb emberéből az egyik leggyűlöltebbé, főként azért a szerepéért, amit a kormányzati hatékonyságért felelős tanácsadó testületet (DOGE) élén vállalt az amerikai államigazgatás leépítésében.

Musk azt ígérte, kétezer milliárd dollárt takarítanak meg az amerikai adófizetőknek, és ennek érdekében hatalmas elbocsájtásokat vezényel le a legkülönbözőbb állami ügynökségeknél és szervezeteknél, sokat közülök teljesen be is zárat. Az emberei a legérzékenyebb állami adatbázisokhoz is hozzáférést kapnak, és a munkáját a legnagyobb titokban végzik, mindenféle ellenőrzés nélkül. Bár Trump azt állítja, a végső döntéseket ő hozza, sokan attól tartanak, hogy a világ leggazdagabb embere az amerikai elnökkel karöltve a demokrácia lebontásán munkálkodik.

A Tesla törzsvásárlói hagyományosan a liberális demokraták közül kerültek ki, akik mélyen hisznek a zöld átállás fontosságában, ezért rengetegen csalódtak ebből a szempontból is Musk szerepvállalásában Donald Trump mellett, aki tagadja a klímaváltozást és gyakorlatilag leépíti a környezetvédelmi szabályokat. Mindez szembe megy azzal az üzenettel, amire a Tesla imázsát építették. Nem is beszélve arról, hogy Musk náci karlendítéshez hasonló mozdulatot tett egymás után kétszer is egy nyilvános beszédében.

A csütörtöki vállalati gyűlésre azután került sor, higy az igazságügyi minisztérium bejelentette, a Tesla szalonjaira támadók közül három ember ellen vádat emeltek, Donald Trump pedig arról írt közösségi oldalán, hogy akiket rajtakapnak a Tesla elleni szabotázsakciókon, akár 20 évre is börtönbe kerülhetnek, azokkal együtt, akik a támadásokat szervezik.

„Ha a híreket olvassák, olyan érzésük lehet, mintha itt lenne az Armageddon”

- fogalmazott Musk a gyűlésen.

„Nem tudok elmenni egy tévé mellett anélkül, hogy ne látnék egy lángoló Teslát. Megértem, ha valaki nem akarja megvenni a termékünket, de nem kell felgyújtani. Ez olyan őrült dolog. Ne legyél őrült!” - mondta, mire az alkalmazottak felnevettek.

A CNBC szerint Musk arra bíztatta az alkalmazottait, hogy tartsák meg a részvényeiket, annak ellenére, hogy azok majdnem 40 százalékot veszítettek az értékükből az utóbbi hónapokban.

„Nagyon nehéz a tőzsdén befektetőknek, különösen azoknak, akik a legtöbb emberhez hasonlóan a visszapillantó tükörbe néznek, hogy elképzeljenek egy olyan jövőt, ahol hirtelen egy 10 milliós járműflotta az ötszöröse-tízszerese nő” – mondta Musk, aki azonban erre számít.

„Mi a legizgalmasabb jövő, amit el tud képzelni?„ – tette fel a kérdést. Majd meg is válaszolta: „Ez a bőség jövője mindenki számára”, ahol a robotaxik, a mesterséges intelligencia és a Teslánál jelenleg fejlesztés alatt álló robotok egy olyan jövőt hoznak létre, „ahol szó szerint bármit megkaphatsz, amit csak akarsz”.

Ezután számos optimista jóslatot tett. Köztük azt, amit már korábban többször is megígért, hogy a Tesla hamarosan képes lesz autonóm vezetésre. Szerinte az új Tesla Model Y „idén is a legkelendőbb autó a Földön”, és az év első felében új, kedvezőbb árú modellekkel állnak elő. Arról is beszélt, hogy humanoid robotjukból, az Optimusból még idén legyártanak 5000 darabot a cég kaliforniai gyárában.

Musk szavait pozitívan fogadta a tőzsde, pénteken a Tesla részvényei több mint 5%-os pluszban zártak. De ez aligha oldja meg a cég gondjait.

Már a befektetők is elégedetlenkednek

A villanyautós cég körül akkora a baj, hogy az egyik legősibb befektető nemrég nyíltan kijelentette: a Teslának „új vezérigazgatóra van szüksége”. Mint írtuk, Ross Gerber a Sky Business Live műsorában üzent a cégvezetőnek, hangsúlyozva, hogy döntenie kell: vagy visszatér a Tesla élére, vagy a teljes figyelmét a kormányzati szerepére fordítja.

Gerber úgy véli, a vállalatot túl hosszú ideje elhanyagolják, és fontos lenne, hogy valaki teljes figyelemmel irányítsa. Igaza lehet, mert a Tesla részvényeinek árfolyama és eladásainak aránya mélyrepülésben van, gyakorlatilag azóta, hogy Trump hivatalba lépett.

A villanyautós cég piaci értéke december óta több mint 800 milliárd dollárral csökkent.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a tavaly évvégi csúcs, amikor 500 dollár közelében is járt az árfolyam, egy gyors, kéthónapos felfutás eredménye volt. Ezt viszont nem a cég kiemelkedő teljesítménye, hanem az amerikai elnökválasztás eufóriája, és az az optimizmus fűtötte, hogy a cégtulajdonos kormányzati kapcsolata gyümölcsöző lesz a vállalat számára. Aztán az árfolyam már Trump hivatalba lépése előtt csökkenni kezdett, amikor az új elnök belengette a kereskedelmi és vámháború első lépéseit.

A Tesla részvények ára most ismét 240-250 dollár körül alakul, vagyis nagyjából ugyanannyiba kerülnek, mint a választások előtt, 2024. októberében. Ebből elsőre az a következtetés is levonható, hogy csak visszaállt a normál, nem túlárazott állapot - amivel Musk talán még kiegyezne -, de az értékpapír visszaesése ennél összetettebb folyamat eredménye és vastagon hatással van rá az is, hogy kiderült: ormótlan nagyot estek a vállalat autóeladásai.

Egyrészt a január végi eredménybeszámoló során kiderült, hogy a világ kevesebb Teslát vett 2024-ben, mint a megelőző évben, másrészt az Európai Autógyártó Szövetség közölte, hogy 2025 januárja még vészjóslóbban alakult a gyártó számára, mint a tavalyi év, hiszen úgy csökkent 45 százalékkal a Tesla-értékesítés, hogy közben az elektromos autók iránti kereslet 37 százalékkal megugrott. Bár a miénk egy kis piac, érdekességképpen ide kívánkozik, hogy hazánkban ugyancsak durván visszaesett a márka forgalma: az e-cars.hu úgy tudja, január-februárban 61 százalékkal kevesebb Teslát vettek a magyarok, mint 2024 azonos időszakában.

A Reuters értékelése szerint ez az állapot arra kényszeríti majd Muskot, hogy olcsóbb modellekkel álljon elő, még ha nem is kell féltenie a cége dominanciáját: a Tesla egyelőre kétszer annyit ér, mint a GM, a Ford, a Volkswagen, a Toyota, a Hyundai és a BMW együttvéve.

Szabályt is szegnek a politikusok a Tesla érdekében

A nyugati piacokon az elektromos autók iránti kereslet összességében csökkenő trendet mutat, és ilyen környezetben hiába próbálják kedvezményekkel vonzóbbá tenni az EV-modelleket. Gerber szerint a Tesla „egyértelműen válságba került” - ő maga többek között ezért döntött úgy, hogy jelentős mennyiségű részvényt ad el. Bár a befektető úgy látja, Elon Muskot terheli a legnagyobb felelősség a kialakult helyzetért, a milliárdos - a nyilvánosságban legalábbis - inkább a politikai ellenlábasait látja a dolog mögött.

Az X-en kifejtette: szerinte a vállalatai „nagyszerű termékeket gyártanak, amelyeket az emberek szeretnek”, ő pedig „fizikailag” soha senkit nem bántott. Ennek ellenére úgy érzi, gyűlöletet és erőszakot szítanak ellene, mert egyszemélyben „halálos fenyegetést jelent a woke elmeparazitára és az általa irányított emberekre”.

Az önmaga jelentőségét ebben a kérdésben talán túlértékelő Musk a közösségi médiában tovább politizál, de azt beláthatta, hogy a Tesla eladásait valahogy emelkedő pályára kell állítani. Rá is vette Trumpot, hogy promózza a márkát, akinek ez láthatóan nem esett nehezére: a Truth Socialon bejelentette, hogy vásárol egy Teslát, majd a Fehér Házban tartott egy erősen reklámszagú bemutatót a milliárdos és egy új autómodell társaságában.

Ennél jócskán tovább ment Trump kereskedelmi minisztere, aki nyíltan arra buzdította a Fox News nézőit, hogy „ha szeretnének bármit is tanulni a műsorból, akkor vegyenek Tesla-részvényt”. Howard Lutnick azzal, hogy egy konkrét cég értékpapírjainak vásárlására buzdított, etikai szabályokat sértett - írja a Fortune, megjegyezve, hogy Az Egyesült Államok Szövetségi Szabályzata szerint a közszolgáknak tilos a hivatalos pozíciójukat arra használni, hogy vállalatokat vagy termékeket ajánljanak.

Trump kormányának tagjait láthatóan nem különösebben izgatják a szabályok, ha az őket támogató üzletember vállalkozásairól van szó, és inkább a Szilícium-völgy gyakorlatát követik: nem előre kérnek engedélyt valamire, amit tenni szándékoznak, hanem utólag remélik, hogy a közvéleménynek és az igazságszolgáltatásnak nem lesz ellenvetése. E hozzáállással szemben egyre többen tiltakoznak, ami összetűzésekhez vezet: Musk például a közösségi médián keresztül próbál nyomást gyakorolni, hogy leváltsák azokat a bírókat, akik akadályozzák a kormányzat intézkedéseit.

Republikánus pálfordulás az elektromos autók kapcsán

Lutnick a fentebb írt szövetségi szabállyal szembe menve gátlástalanul promózta a konzervatív kormány mellé állt milliárdos vállalatát, és nemcsak az elektromos autókat, szerinte egyre nagyobb figyelmet érdemel a robotikai üzletág is. A miniszter felidézte Musk azon ígéretét, hogy 2028-ra minden amerikai háztartásban öt Tesla robot fog üzemelni. A részvényeseknek erről tavaly júniusban azt mondta, hogy évi 100 millió robot eladásából 1000 milliárd dollárnyi profitra számít. Lutnick úgy véli, amikor az emberek megértik, hogy a cég milyen robotokat és technológiákat épít, eszükbe fog jutni ez az időszak.

Azt mondják majd, „bárcsak vettek volna Elon Musk részvényéből”, ami „soha többé nem lesz olyan olcsó, mint most”.

A Tesla melletti kiállás érdekes fordulat a jobboldali politikusok részéről. Donald Trump korábban - a republikánus szavazók véleményével összhangban - ellenezte az elektromos autókat, és arra figyelmeztetett, hogy Biden 7500 dolláros EV-vásárlási kedvezménye tönkreteszi az amerikai autóipart. Trump csak azután váltott hangnemet, hogy Musk negyedmilliárd dollárral és az X közösségi platform erőforrásaival alaposan megtolta az elnökválasztási kampányát.

A milliárdos és Lutnick ebben az időszakban szoros együttműködésben dolgozott: Muskot éppen a politikus költségcsökkentés iránti elkötelezettsége inspirálta arra, hogy egy kampányrendezvényen 2000 milliárd dolláros vágást javasoljon a 6750 milliárd dolláros szövetségi költségvetésből. Trump novemberi győzelme után meg is próbálta elérni, hogy Lutnick legyen a pénzügyminiszter, a melegházasságban élő és férjével gyermeket nevelő Scott Bessent helyett, ám nem járt sikerrel.

Népszerű luxus EV-ből gyűlölt márka? Támadások kereszttüzében a Tesla

A zuhanó értékesítésen és részvényárfolyamon az sem sokat segít, hogy az agresszíven politizáló Musk miatt a Tesla-tulajdonosok és a márkakereskedések egyre szélsőségesebb tiltakozó akciók célpontjává válnak. Egy salemi férfi Trump beiktatása napján gyújtott fel egy autót a helyi Tesla-szalonban, aztán szűk egy hónappal később többször rálőtt ugyanarra az épületre, amit illegális robbanóanyaggal készült porig égetni, mielőtt a rendőrök elfogták. A coloradói Lovelandben Molotov-koktéllal próbáltak felgyújtani egy Cybertruckot, illetve obszcén feliratokat festettek a Tesla-kereskedés épületére, amit a tettes szintén lángba akart borítani, amikor letartóztatták.

Ezeknél is súlyosabb merényletek történtek Tesla járművek, illetve töltőállomások ellen Dél-Karolinában, Massachusettsben, Missouriban, Washingtonban és például Las Vegasban, ahol forgalmas helyszíneken gyújtottak fel autókat, veszélybe sodorva a járókelők testi épségét.

A legdurvább eset az oregoni Tigardban történt, ahol egy héten belül két különböző Tesla-kereskedésre nyitottak tüzet ismeretlenek. A Fox News úgy tudja, hogy az egyik szalonra hét, a másikra 12 lövést adtak le, szerencsére nyitvatartási időn kívül. Bár az elkövetők szándéka feltehetőleg „csak” a rongálás volt, az egyik helyszínen hajszálon múlt, hogy nem lőtték agyon a biztonsági őrt. Szintén nagy mázlija volt annak a Tesla-sofőrnek, akinek a kocsijára az NBC szerint menet közben lőtt rá valaki Lowellben.

Már az FBI is nyomoz a Tesla-rongálók ügyében

Ezek az utóbbi 1-2 hónap kirívóbb bűntényei, amelyeknél persze jóval több vandál támadás ér Teslákat, töltőállomásokat és autószalonokat - nemcsak Amerikában, hanem Európában is. Az esetek közös vonása az, hogy dühödt tiltakozók graffitikkal rongálják meg a járműveket és az ingatlanokat. Az obszcén felfestések mindegyike Elon Musknak és Donald Trumpnak üzen, kétséget sem hagyva afelől, hogy politikai demonstrációról van szó.

Válaszul Trump és az igazságügyminisztere is arról beszélt, belföldi terroristává nyilvánítják a vandál támadókat.

A Tesla a vámok miatt is aggódik: levelet írtak a kormánynak

A Teslának az sem tesz jót, hogy Donald Trump kiterjedt vámháborút indított, gyakorlatilag a fél világ ellen, hogy alaposan megsarcolja az Egyesült Államokba érkező külföldi termékeket. Az elnök intézkedései miatt a cég levelet küldött az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselői Hivatalának. A levél szerint a megtorló vámok megzavarhatják az amerikai termelést, és az alkatrészek belföldi beszerzése is nehézségekbe ütközik. A Tesla arra figyelmeztetett, hogy a nagy amerikai exportőrök megtorló vámokkal szembesülhetnek, amelyeket Donald Trump agresszív vámhasználatára válaszul vethetnek ki.

A Tesla Economx által is idézett levele szerint fontos annak biztosítása, hogy a Trump-adminisztráció kereskedelmi kérdések megoldására tett erőfeszítései ne okozzanak kárt az amerikai vállalatoknak. A cég álláspontja az, hogy az amerikai exportőrök aránytalan hatásoknak vannak kitéve, amikor más országok lereagálják az Egyesült Államok kereskedelmi lépéseit.

A levél érdekessége, hogy kétségkívül a Teslától érkezett, nem szerepel rajta aláírás. Ennek oka nyilván Musk és az amerikai elnök szoros szövetsége.

Trump közben azt fontolgatja, hogy április elején jelentős vámokat vet ki a világszerte gyártott járművekre és alkatrészekre. Az Autos Drive America kereskedelmi csoport szerint a vámok kivetése megzavarja az amerikai összeszerelő üzemek termelését. A szervezet hangsúlyozza: az autógyártók nem változtathatják meg egyik napról a másikra az ellátási láncaikat, a költségek növekedése pedig magasabb fogyasztói árakhoz, a kínált modellek számának csökkenéséhez és az amerikai gyártósorok leállásához vezethet, ami munkahelyek tömegét teheti feleslegessé.

Musk Kínában erősít

Ahogy Amerikában egyre radikálisabb támadások érik és kereskedelmi akadályokba ütközik, a Tesla figyelme a külföldi piacokra, főleg Kínára irányul. Bár az ázsiai ország EV-piacát egyértelműen a hazai BYD vezeti, bőven jut terep a helyben gyártott Tesláknak is, így a cég az elsők között itt mutatta be a megújult Model Y-t. A ráncfelvarrott típus fényes sikert hozhat, ami nagyon ráfér a márkára, így nyilván nem örül, hogy a Reuters kissé elterelte róla a figyelmet.

A hírügynökség bennfentes forrásokra hivatkozva megszellőztette: az Y-ból készül egy még frissebb verzió, ami amellett, hogy új funkciókat kap, ötödével olcsóbb is lesz, mint a most piacra lépő széria. Az „E41” kódnéven fejlesztett modell tömeggyártása 2026-ban indulhat meg, a Tesla sanghaji üzemében. A források szerint az új autó kisebb lesz, és legalább 20 százalékkal olcsóbban adják majd, mint a nemrég bemutatott Model Y-t, sőt, úgy tudni, hatüléses változat is készülni fog belőle. A közepes SUV jelenlegi indulóára Kínában 263.500 jüan, vagyis kb. 13,2 millió forint.

A Model Y 2023-ban és 2024-ben Kína legkeresettebb autója lett, de az utóbbi időben egyre ádázabb versenyt vív a hazai riválisokkal. Csak tavaly legalább hat versenytárs modell jelent meg, ami bő egy százalékot le is csiszolt a márka piaci részesedéséből, ami így már csak 10,4 százalék.

Elon Musk januárban közölte, hogy a Tesla 2025 első felében olcsóbb modelleket mutat be, de nem árulta el a költségcsökkentés mértékét, az árakat, a méreteket vagy a műszaki adatokat, ahogy azt sem, milyen ütemben érkeznek meg a világ különböző régióiba. A titkolózás ellenére sokan felkapták a fejüket a bejelentésre, mert a Tesla az utóbbi időben nem villantott új terveket, leszámítva a 2026-ra tervezett önvezető Cybercab robotaxit.

A vállalat jelenleg a meglévő modellek gyors ütemben fejlesztett változataival próbálja megőrizni versenyképességét, ami vásárlói szempontból előnyös lehet, hiszen a jövőben érkező modellek árába nem épülnek be a méregdrága fejlesztés költségei. Ez, illetve a fokozódó verseny minden EV-márkát arra késztethet, hogy lehetőségeihez mérten a lehető legjobban leszorítsa az árakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is
Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Geszti Péter elmagyarázza, hogyan kereshetett Balásy Gyula ennyi pénzt, és felteszi a kérdést: hol lehet a többi?
A dalszerző-reklámszakember egy posztban fogalmazott meg súlyos állításokat Balásy Gyuláról. Szerinte a 2015 után bevezetett 15%-os jutalékrendszer torzította a piacot és károsította az államot.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

„Adja magát a kérdés, hogy mindazok a cégek, amelyek kijelölésre kerültek, mennyi alkotmányos költséggel kellett, hogy számoljanak, vagyis mennyit kellett visszatömni megrendelőik zsebébe?”

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

„Mi lehet a lelkiismeretük helyén? Egy széf?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs az ukrán arany visszaadásáról: Ez egy újabb beismerése annak, hogy az egész pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt
Az oknyomozó újságíró Volodimir Zelenszkij bejelentésére reagált, miszerint Magyarország visszaadta az Oschadbank lefoglalt 82 millió dollárnyi vagyonát. Panyi szerint ez beismeri, hogy a kormány „háborús maffiára” hivatkozó kampány-narratívája hamis volt.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



Panyi Szabolcs a Facebookon reagált a hírre, miszerint Ukrajna visszakapta a márciusban lefoglalt készpénzt és aranyrudakat. Az oknyomozó újságíró ebből arra a következtetésre jutott, hogy a szállítmány nem kapcsolódhatott bűncselekményhez, mert akkor a magyar hatóságok nem szolgáltathatták volna vissza. Álláspontja szerint

„ez tehát egy újabb beismerése annak, hogy az egész ukrán pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt.”

Az újságíró szerint azonban a pénz visszaadása nem jelenti az ügy végét.

„Csakhogy a történetnek ezzel nincs vége, az ukrán bank és pénzszállítók feljelentései alapján ugyanis zajlanak a nyomozások – mégpedig a finoman szólva is illegálisnak tűnő rajtaütés körülményei, így az ukrán pénzszállítók jogalap nélküli fogvatartása miatt.”

Panyi a posztjában felidézi a történteket. Állítása szerint „Március 5-én a TEK lekapcsolta az ukrán állami Oscsadbank két pénzszállító furgonját Magyarországon, hét alkalmazottat előállított, és kb. 82 millió dollár értékű készpénzt és aranyat lefoglalt.” Hozzáteszi, a kormányzati kommunikáció ezt követően azonnal azt kezdte terjeszteni, hogy a szállítmány illegális és egy „háborús maffiához” kötődik.

Ezzel szemben Panyi négy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva azt állítja, „a valóságban ez egy politikailag motivált titkosszolgálati akció volt, amelyet Farkas Örs — Rogán Antal kulcsembere, titkosszolgálati államtitkár — személyesen felügyelt,

célja pedig egy Ukrajna elleni konfliktus kiprovokálása volt az április 12-i választások előtt.”

Az oknyomozó szerint a magyar szolgálatok már januártól figyelték az ukrán pénzszállítók útjait. Az eredeti szándék az volt, hogy fegyvereket találnak, amivel egy terrorizmus- vagy fegyvercsempészet-narratívát építhettek volna fel, de ez a terv meghiúsult. Panyi szerint miután ez nem sikerült, egy sebtében kidolgozott megoldás következett: „a NAV-ot kérték meg, hogy pénzmosás gyanúja címén utólag legitimálja az akciót, ami súlyos belső felháborodást keltett a hatóságnál.”

Panyi szerint a művelet szervezői a kudarc ellenére is sikerként tekintettek az akcióra.

„úgy vélik, a razzia hírére tette Zelenszkij azt a kijelentését egy aznap délutáni sajtótájékoztatóján, amelyet Orbán elleni fenyegetésként lehetett beállítani — komoly propagandaajándékként a Fidesz kampányának.”

Azonban Panyi szerint „ez a húzás sem jött be, ahogy az Orbán-rezsim egész ukránozós kampánya egy hatalmas kudarcnak bizonyult.”

Az újságíró azzal zárja posztját, hogy az akciót nem lehet meg nem történtté tenni, és most a magyar igazságszolgáltatáson a sor, hogy kiderítse, kit és milyen felelősség terhel. Az ukrán bank jogi képviselője korábban hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával tett feljelentést, a hét ukrán pénzszállító nevében pedig jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés miatt kezdeményeztek jogi lépéseket. Egy másik cikkben Hennagyij Kuznyecov, az Oschadbank munkatársa azt állította, hogy az akció után erőszakkal injekciót adtak be neki.

„Az ügyben annyi egyéni és intézményi szereplő – Miniszterelnöki Kabinetiroda, NAV, TEK, IH, AH stb – érintett, hogy várhatóan lesz elegendő együttműködő tanú és dokumentum az akció részleteinek rekonstruálásához”

- írta zárásként Panyi Szabolcs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: Örülök Varga Judit podcastjének, de választ kell adnia, miért figyeltek meg magyarokat az izraeli kémszoftverrel
A Vidéki Prókátor a volt igazságügyi miniszter új podcastjére reagálva a Pegasus-ügyben való felelősségét firtatja. A 2021-es incidens során a hatóság civileket hallgatott le bírói végzés nélkül, és ma sem tudni, ki írta alá a kiberfegyver bevetését.


A kegyelmi botrányt kirobbantó, Vidéki Prókátor álnéven író jogász Varga Judit új podcastjének hírére reagált egy bejegyzésben.

A Varga Judit politikai karrierjébe kerülő kegyelmi botrányt kirobbantó jogász örül a fejleménynek, mert ez azt a reményt kelti benne, hogy „ezentúl remélhetőleg olyan országban fogunk élni, melyben a törvényes keretek között bárki szabadon kinyilváníthatja bármiről nyilvánosan is a véleményét és nem kell emiatt semmiféle retorziótól tartania”. Ezt az ideális állapotot állítja szembe azzal a rendszerrel, amelyet szerinte Varga Judit is szolgált, és „amelyben az állami szektorban sunyi módon fortélyos félelemben tartották a munkavállalókat”.

A jogász szerint a volt miniszternek ugyanakkor elszámolással kellene szolgálnia a nemzet felé.

Úgy véli, Varga Judit adós egy válasszal arra, hogy „milyen okból, milyen célból és milyen jogi alapon figyeltetett meg és hallgattatott le a minisztersége idején az Orbán-kormány olyan magyar állampolgárokat egy titokban beszerzett izraeli kémszoftverrel, akikkel szemben tudomásom szerint azóta sem merült fel semmilyen bűncselekmény gyanúja”.

Varga Judit nem kerülheti meg a válaszadást, és amennyiben kiderül, hogy a megfigyelések jogszerűtlenek voltak, akkor „vállalnia kell a jogi felelősséget” - írja a Vidéki Prókátor.

Majd elvárásokat fogalmaz meg az új kormány, és külön az új igazságügyi miniszter felé. Azt kéri, hogy egy mindenre kiterjedő vizsgálat után hozzák nyilvánosságra a Pegasus-ügy megállapításait, és ha kell, indítsák el a szükséges eljárásokat. Emellett követeli, hogy a törvénysértő módon megfigyelt embereket részesítsék anyagi és erkölcsi jóvátételben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk