Miért nagy csapás Putyinnak Macron újraválasztása?
Franciaország, Európa és a szabad világ túlélte a kollektív jólétét kockáztató jelentős kihívást. Vlagyimir Putyin orosz elnök közel 2000 kilométerrel odébb súlyos csapást szenvedett, amikor Emmanuel Macron vasárnap legyőzte szélsőjobboldali kihívóját, Marine Le Pent, Putyin szövetségesét az elnökválasztáson - írja David A. Andelman amerikai újságíró, politikai publicista a CNN-en megjelent cikkében.
Úgy véli,
- írja a szerző.
Andelman szerint a vasárnapi választás választ adott a kampány során felmerült legnagyobb kérdésre: vajon a franciák többsége szeretnének-e ilyen jelentős változásokat az országukban és a kormányban, amely eddig nagyon jól szolgálta őket? Főleg most, hogy Macron januárban vette át Európa de facto vezetését, betöltve azt az űrt, amely Angela Merkel volt német kancellár távozása után keletkezett.
A nacionalista elnökjelölt többek között azzal kampányolt, hogy módosítaná az alkotmányt a bevándorlás korlátozása érdekében, ugyanis azt fenyegetésnek tartotta Franciaország identitásának megőrzésére. Betiltotta volna a fejkendők viselését a nők számára, a férfiaknak pedig kipát, és Európától egyre inkább távolodva Oroszország felé húzott volna. Macron ezzel szemben egy olyan nemzetet szeretne, amely fogékony az új hazai és külföldi eszmékre, amely az Európai Unió, a NATO és a szabad világ vezetői között lehet, és amely kész mindenáron kiállni a zsarnokság ellen a határain belül és túl is.
Franciaország még két hónapig az EU Tanácsának soros elnöke, amit Macron remélhetőleg bölcsen ki is fog használni, például úgy, hogy továbbra is egyesíti a kontinenst, hogy szembeszálljanak Putyinnal. De lesznek kihívások is és új lehetőségek is, hiszen Finnország és talán Svédország is a NATO-csatlakozás küszöbén áll, Ukrajna pedig minél gyorsabban szeretne belépni az Európai Unióba. Persze Franciaországban is van bőven tennivaló, ahol Európa más országaihoz hasonlóan egyre jobban emelkedik a már amúgy is nagyon magas infláció. De ott van a fokozódó menekültkérdés is, és mivel Franciaországba eddig alig 30 ezer bevándorló érkezett, és csak 100 ezer ember befogadását vállalták, Macron kénytelen lesz lépni.
De Európán túl is központi szerepet fog játszani az újraválasztott francia elnök. Afrikában az utóbbi időben megsokszorozódtak a puccsok Malitól Csádon keresztül Burkina Fasóig, amit terrorista tevékenységek is kísértek az egykori francia gyarmatokban. Miután Nyugat-Afrikában rengetegen meghaltak ilyen incidensekben, Macron kénytelen volt visszavonni a katonai erőket. Franciaország célja az, hogy közös utat találjon a hasonló gondolkodású afrikai vezetőkkel, ezzel megakadályozva, hogy orosz zsoldosok betöltsék az űrt.
A Közel-Keleten a francia vezető már számos országgal alakított ki fontos kereskedelmi kapcsolatot, különösen az Öböl-menti országokkal, amelyek nagy tételben vásárolják a francia katonai felszereléseket. Macron arra törekszik, hogy a Közel-Keleten és világszerte megbízható partnerként kínálja Franciaországot olyan helyeken, ahol a hagyományos szövetségesektől, különösen az Egyesült Államoktól távolodni akarnak. Az elnök minden bizonnyal vezető szerepet akar majd betölteni az Európai Unió és Kína közötti egyre kimerültebb kapcsolat fenntartásában is. A két fél közötti kereskedelem bővítését emberi jogi sértések és az akadályozza, hogy Kína továbbra is támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban.
Andelman szerint Macronra még az elnökválasztás után is nagy kihívás áll, ha azt akarja, hogy előre tudjon lépni széles körű kezdeményezéseivel. Júniusban ugyanis újabb választás lesz Franciaországban, amikor a választók új Nemzetgyűlést választanak.
- véli a szerző.
Pillanatnyilag azonban a Nyugatnak még mindig van egy demokratikus törekvésekkel és elvekkel rendelkező, kitartó és lojális szövetségese, aki vezető szerepet játszhat Európa jövőjében - teszi hozzá.
