Miért halnak meg ilyen sokan koronavírusban Magyarországon? – Lantos Gabriella megmagyarázta
Elöregedett társadalom, rossz általános egészségi állapot, elhízás, az egészségügyi rendszer és a dolgozók kizsigerelése. Az egészségügyi menedzser szerint többek között ezek az okai a világviszonylatban is kiugróan magas magyar halálozási adatoknak.
Lantos Gabriella egészségügyi menedzser a 24.hu-n megjelent írásában arra keresi a választ, hogy mi lehet az oka annak, hogy az elmúlt hónapokban naponta 200-300 ember halt meg a koronavírus-fertőzés következtében Magyarországon.
Elsőként kiemeli, hogy a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb.
Ha az egyes országok adatait összevetjük, jól látszik, hogy valóban 70 év fölött ugrik meg lényegesen a halálozási arány. A 80 év feletti fertőzöttek közül minden hatodik-hetedik ember meghal"
- írja Lantos.
Csakhogy Magyarország Európa más országaihoz képest nem elöregedő társadalom. Nálunk a 65 éven felüliek aránya a 20%-os uniós átlagot sem éri el, míg Olaszországban meghaladja a 23%-ot. Ez persze nem meglepő, hiszen ott 83 év az átlagéletkor, itt meg 76.
Tehát más országokban több az idős, mégis jobban meg tudták őket védeni. A második-harmadik hullámban már Olaszországban is, ami tavaly tavasszal pedig még maga a rémálom volt."
A szakember felhívja a figyelmet cikkében arra is, hogy a halálos kimenetelű covid-fertőzés szoros összefüggésben áll az elhízással is. A halottak 40 százaléka elhízott volt.
Emiatt még a fiatalok is veszélyben vannak. Az elhízásban Magyarország Európa-bajnok, a világon is a kétes dicsőségű negyedik helyet szerezzük meg. A sok elhízott és a sok halott között egyértelmű a kapcsolat, hisz kétszer olyan gyakran kerülnek lélegeztetőgépre és harmadannyival többen halnak meg a túlsúlyosak közül, mint az elhízással nem küzdők közül."
Dobos Orsolya biológus korábban így fogalmazta meg, miért veszélyesebb ez a vírus az elhízottakra:
egy túlsúlyos test immunrendszere teljesen másként működik, mint a többieké. A kórokozók bejutását észlelő immunsejtek jóval lomhábbak, és lassabban rendelnek el védelmi immunválaszt. Így a vírus időt nyer ahhoz, hogy minél több sejtbe bejusson és azokat a saját szaporodásához hangolja át.
További rossz hír, hogy a Sars–Cov–2 kifejezetten kedveli a zsírszövetet. Márpedig ha több rajtunk a zsír, több vírus keletkezhet. Sőt, a zsírszövet pompás búvóhely is az immunsejtek elől bujkáló vírusok számára. Ez is a magyarázata annak, hogy a túlsúlyos koronafertőzöttek miért kerülnek nagyobb eséllyel az intenzív osztályra és miért maradnak hosszabb ideig fertőzőképesek.”
Lantos Gabriella cikkében arról is ír, hogy Magyarországon a szakképzett egészségügyi személyzet száma az elmúlt években folyamatosan csökken. Az ápolók és az orvosok külföldre mennek, hiszen ott sokkal jobban megfizetik őket.
2018-ban 34 orvos jutott 10 000 lakosra, ez tíz év alatt gyakorlatilag nem változott. Az EU-átlag 38 volt, így a rosszabbik egyharmadba csúsztunk le. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a második hullám közepén váratlanul elfogadta a kormány a Magyar Orvosi Kamara addig félresöpört bérkövetelését. Ezzel az osztrák orvosi bérszínvonal 55%-ára sikerült feltornászni az orvosok bérét.
A koronavírus kitörésekor kiderült, hogy a kórházakban fizikai infrastruktúrából megfelelő mennyiség áll rendelkezésre, ez nem volt igaz a szakképzett személyzetre.
Magyarországon intenzív terápiás orvosból és ápolóból is körülbelül 2000-2000 fő vett részt az ellátásban az új jogállási törvény hatályba lépése előtt, azóta nem tudjuk pontosan a számukat.
De míg egy jól felkészült intenzív terápiás orvos akár 8 beteget is felügyelhet a betegellátás minőségének komolyabb sérelme nélkül, addig az intenzíves ápolókra jutó betegszámot nagyon szigorúan legfeljebb 2 betegben maximálják. Bár az optimális arány 1:1, de ezt a magyar egészségügy még békeidőben sem tudta garantálni"
- fogalmazott a szakember.
Lantos Gabriella szerint a - finoman szólva is sok kérdést felvető - kormányzati korona-stratégia megértéséhez érdemes elolvasni a kormánynak modelleket készítő Iván Kristóffal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánjával készített interjút.
A professzor azt mondta: úgy számolt, hogy nyár közepére érjük el a 8-9 milliós átoltottságot.
Addig tart az egyensúlyozásra épülő állapot. Lehet óvatos döntést hozni, és a nyitással megvárni, hogy az összes koronavírusos beteg kerüljön le a lélegeztetőgépről, de nyilván ennek nagyon súlyos gazdasági ára van. Mi különböző számításokat végeztünk, és azt vizsgáltuk, hogy az egészségügy terhelése ne legyen a jelenleginél nagyobb. A forgatókönyv szerint óvatosan tovább nyitunk, miközben még tovább növeljük az oltási számot. A kórházak telítettsége emiatt nem megy majd jelentősen feljebb, de lejjebb sem, nyárig komoly lesz az egészségügy terhelése, de a jelenlegi szint megtarthatónak látszik.
Az iskolák már öt hete zárva vannak, és ennek megvolt a kedvező hatása az esetszámok alakulására. A nyitás nyilván növelni fogja a kontaktus- és fertőzésszámot is. Remélhetőleg nem alakul ki egészségügyi vészhelyzet. A modellek alapján azt látjuk, hogy az első oltás már jelentős védelmet ad a súlyos szövődmények kialakulása ellen, és az egészségügyi rendszer leterheltsége nem fog durván megugrani."
A modell szerint júliusig minden megy a mostani mederben tovább, napi kétszáznál is több halottal.
Lantos Gabriella szerint a magyar egészségügy az életben maradásra igazi esélyt kínálni a legsúlyosabb állapotban lévő betegeknek csak napi 100 halott alatt tud.
Lantos Gabriella egészségügyi menedzser a 24.hu-n megjelent írásában arra keresi a választ, hogy mi lehet az oka annak, hogy az elmúlt hónapokban naponta 200-300 ember halt meg a koronavírus-fertőzés következtében Magyarországon.
Elsőként kiemeli, hogy a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szabó Bence „nincs jó állapotban” az ügyvédje szerint, a történtek rendkívüli módon kimerítették
A volt nyomozót hivatali visszaéléssel gyanúsították meg a Direkt36-nak adott nyilatkozata után, és szinte azonnal átkutatták a házát, ahová még korábbi kollégáit is kivezényelték. Jogi képviselője szerint a férfi most szembesül a helyzet valódi súlyával, például hivatása elvesztésével, ami lelkileg nagyon megviseli.
Szinte azonnal meggyanúsították a Tisza Párt informatikai rendszerének bedöntésére irányuló állítólagos kamunyomozásról kipakoló Szabó Bence volt rendőrszázadost. A most már csak volt nyomozó ügyvédje, Laczó Adrienn a 24.hu-nak adott interjúban beszélt a történtekről, meglepőnek nevezve az eljárás gyorsaságát.
„Az nem lepett meg, hogy eljárás indult ellene, de arra egyáltalán nem számítottam, hogy szinte azonnal, pár órán belül meg is gyanúsítják”
– fogalmazott az ügyvéd.
Laczó Adrienn elmondta, hogy az egész folyamat délután négytől másnap hajnali négyig tartott. A több helyszínen zajló házkutatás után, hajnali három körül akarták kihallgatni a volt nyomozót, aki ekkor az ügyvédje tanácsára nem tett vallomást.
„Megmondom őszintén, és ez nem titok, én tanácsoltam neki, hogy ne tegyen vallomást. Olyan szellemi és fizikai állapotban volt akkor már a hajnali órákban, hogy egyszerűen nem tudta volna összeszedni a gondolatait”
– közölte az ügyvéd, hozzátéve, hogy a vallomástételre később, nyugodtabb körülmények között visszatérhetnek.
A házkutatásról az ügyvéd elmondta, hogy az egy professzionális és érzelemmentes intézkedés volt, melyet a nyomozó főügyészség felügyelt.
A helyszínen jelen volt a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, sőt, Szabó Bence saját korábbi csoportjának tagjai is.
„Nem úgy kell elképzelni, mint a filmekben, hogy mindent összeforgatnak, tehát viszonylag kíméletesen végezték, viszont minden olyan dolgot elvittek, aminek bármi köze lehet az eljáráshoz” – részletezte Laczó Adrienn. Az adathordozókat nem a helyszínen vizsgálták, csupán lefoglalták őket, tartalmukat később fogják elemezni, ami szerinte egy hosszadalmas folyamat lesz.
Szabó Bence állapotáról szólva az ügyvédje azt mondta: „Nincs jó állapotban.”
Bár a volt nyomozó saját döntése volt, hogy a nyilvánossághoz fordul, és számított is a következményekre, most szembesül a helyzet valódi súlyával. Laczó Adrienn szerint védencének az egész élete megváltozik, hiszen fel kellett adnia a hivatását, ami egy komoly meghasonulási folyamatot indított el benne, és a történtek rendkívüli módon kimerítették.
A volt rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg, és nyolc órára előállították, de nem vették őrizetbe. Az ügyvéd szerint most már nem is várható semmilyen kényszerintézkedés elrendelése.
Szabó Bence azután került a hatóságok látókörébe, hogy a Direkt36-nak arról beszélt, hogyan próbálta az Alkotmányvédelmi Hivatal a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodával elvégeztetett kamunyomozás révén megbénítani a Tisza Párt informatikai rendszerét. Részletek itt:
Szinte azonnal meggyanúsították a Tisza Párt informatikai rendszerének bedöntésére irányuló állítólagos kamunyomozásról kipakoló Szabó Bence volt rendőrszázadost. A most már csak volt nyomozó ügyvédje, Laczó Adrienn a 24.hu-nak adott interjúban beszélt a történtekről, meglepőnek nevezve az eljárás gyorsaságát.
„Az nem lepett meg, hogy eljárás indult ellene, de arra egyáltalán nem számítottam, hogy szinte azonnal, pár órán belül meg is gyanúsítják”
– fogalmazott az ügyvéd.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Holnap reggel már ott lesznek a gyámügyesek” – a gyerekekkel zsarolják a családokat a szavazatokért egy megrázó dokumentumfilm szerint
A szavazat ára című dokumentumfilm 60 interjú segítségével vizsgálja, hogy a legszegényebb országrészeken hogyan vásárolják meg a szavazatokat. A filmkészítők célja, hogy minél többen jelentkezzenek őrzőknek, akik a választás napján a helyszínen vigyáznak majd.
A De! Akciócsoport videójáról már írtunk csütörtökön, A szavazat ára című dokumentumfilmet néhány óra alatt 225 ezren látták a YouTube-on. A filmet Tímár Áron, Buczó Csanád és Tompos Ádám készítették, a céljuk, hogy felhívják vele a figyelmet a választási csalásokra.
A filmből kiderül, a szegregált területeken a szavazatvásárlás bevett gyakorlatnak számít. „Itt szegény emberek laknak tényleg. Itt napról napra vannak az emberek. Itt ők megvásárolhatók sajnos” – magyarázta egy helyi lakos. A rendszer olyannyira kiépült, hogy az emberek már elvárják a juttatásokat. „Már várják is, hogy mikor fogják hozni azt az élelmiszercsomagot” – tette hozzá.
Egy volt szervező elmondta, régebben ő is segített a krumpliosztásban, ahol „5 kg volt szavazónként”. Ma már ez másképp működik: „most ugyanez van, csak nem krumpliban, hanem szavazatonként megy egy tízezer forintos”.
A tarifák változóak, ezer, ötezer vagy tízezer forintot adnak, ami sokaknak „az egynapi élelem”.
A módszerek azonban ennél durvábbak is lehetnek. Előfordult, hogy dizájnerdrogért cserébe adták a szavazatot, a függőket pedig könnyen meg tudják venni. „Azt tudják ők is, hogy kik a drogosok ezen a területen” – hangzott el. Egy másik forrás szerint a drogkereskedelmet szándékosan hagyják futni, mert „a választásokra az ilyen településeket, ahol mélyszegénység van, ezek az emberek fogják bevinni”.
A választás napján a dokumentumfilm szerint a mozgósítás olajozottan zajlik.
„Nagyon sok autó áll ott, akit hoznak-visznek, hoznak-visznek. Meg van szervezve, igen” – mesélte egy szemtanú. A szervezők listákkal dolgoznak, a legtöbb embert már kora reggel elviszik szavazni, a későn kelőket délelőtt, és a nap maradék részében már csak a hiányzó embereket "vadásszák le".
A szavazatok leadását többféleképpen is ellenőrzik. Elterjedt a láncszavazás, amikor az első ember kihozza az üres szavazólapot, amire kint ráhúzzák a megfelelő helyre az ikszet, és a következő szavazó már ezt viszi be. Van, akitől nyílt szavazást kérnek, vagyis „nem megy be a fülkébe, hanem az asztalon kell kint szavazni”. Máshol fotót kérnek a leadott voksról, vagy telefonos csörgetéssel jelzik a kint várakozóknak, hogy a szavazat rendben van.
Az is előfordul, hogy írástudatlanságukra hivatkozva „segítők” kísérik be a szavazókat a fülkébe. Egy megszólaló arról számolt be, hogy azt látta, „nem a szavazó húzta az ikszet, hanem az a polgármesterhez közelálló”.
Ahol a pénz nem elég, ott a fenyegetés és a zsarolás lép a helyébe. A polgármestereknek komoly befolyásuk van az emberek életére. A leggyakoribb fenyegetés a közmunka elvesztése. „Ha nem szavaztok a Fideszre, akkor nem lesz közmunka, nem lesz semmi” – idézte fel egy érintett a polgármester szavait.
Ennél is durvább, amikor a gyerekekkel zsarolnak. Egy családnak, amelyik nem akart a megfelelő helyre szavazni, a polgármester megüzente: „Holnap reggel már ott lesznek a gyámügyesek, és elvitetem a gyerekeket”.
Egy másik esetben egy politikai ellenlábas újszülött gyermekét nem adták haza a kórházból, arra hivatkozva, hogy a gyermekjóléti szolgálat szerint „nem hazavihető”. Mint kiderült, az intézkedés jogellenes volt, mivel nem született róla gyámügyi határozat.
Egy asszony sírva mesélte, hogy a gyerekei nem tartják vele a kapcsolatot, mert elveszíthetik a munkájukat. A menyének a munkahelyén meg kellett tagadnia őt. „Könnyezett a szeme, hogy ilyet kellett mondjon” – mondta.
Van olyan település, ahol a helyi polgármester egyben a körzeti orvos, és az emberek attól félnek, hogy ha nem szavaznak rá, „nem írja ki a gyógyszert, nem fogja fogadni”, vagy nem kapják meg a közmunkához szükséges orvosi alkalmassági igazolást.
Az idősotthonokban is gyakori a választási csalás. „A dolgozók töltik ki a szavazólapokat a bent lakó idősek helyett” – állította egy forrás.
Hozzátette, hogy olyan demens betegek nevében is leszavaznak, akik már nem is tudják, mi történik körülöttük. Ha a hozzátartozó nem a megfelelő helyre ikszelne, megfenyegetik, hogy a beteg „olyan állapotban van, hogy ők már nem tudják vállalni”, és kikerül az intézményből.
A rendszer működtetésére elképesztő összegek állnak rendelkezésre. Egy szervező azt állította, nyolc éve 12 millió forintot kapott a munkájáért.
Más források szerint egyetlen választás előtt egy-egy 50 millió forintos csomagot 156 helyre visznek ki, ami összesen közel 8 milliárd forintot jelent.
A pénzeket gyakran helyi alapítványokon keresztül mozgatják, amelyeket a polgármesterekhez vagy az országgyűlési képviselőkhöz köthető emberek vezetnek.
Az országgyűlési képviselők elvárják a polgármesterektől, hogy hozzák a megfelelő szavazati arányt, cserébe pedig pályázati pénzeket ígérnek. „Neki azért kell úgy ugrálni, ahogy ő fütyül, mert máskülönben nincs pályázati pénz” – foglalta össze a helyzetet egy polgármester.
A film egyik kulcsmondata, hogy a vidéki, mélyszegénységben élőket a hatalom mesterségesen tartja ebben az állapotban.
„Meg kell értened: az ő kontrollálásukkal kontrollálnak téged!” - hangzik el.
A film készítői azt remélik, hogy a dokumentumfilmet megnézve minél többen jelentkezzenek „őrzőknek” (ezen az oldalon keresztül), akik április 12-én a helyszínen figyelnek majd a választási csalásokra.
A teljes film
A De! Akciócsoport videójáról már írtunk csütörtökön, A szavazat ára című dokumentumfilmet néhány óra alatt 225 ezren látták a YouTube-on. A filmet Tímár Áron, Buczó Csanád és Tompos Ádám készítették, a céljuk, hogy felhívják vele a figyelmet a választási csalásokra.
A filmből kiderül, a szegregált területeken a szavazatvásárlás bevett gyakorlatnak számít. „Itt szegény emberek laknak tényleg. Itt napról napra vannak az emberek. Itt ők megvásárolhatók sajnos” – magyarázta egy helyi lakos. A rendszer olyannyira kiépült, hogy az emberek már elvárják a juttatásokat. „Már várják is, hogy mikor fogják hozni azt az élelmiszercsomagot” – tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pottyondy Edina: Az az érzésem, hogy nem pusztán árad a Tisza, hanem ez gátszakadás
A youtuber döbbenetes listát állított össze a kormány körüli ügyekről. Felhívja a figyelmet, hogy még több mint két hét van hátra a választásokig, de már most durva dolgok derültek ki.
Pottyondy Edina, a youtuberként és humoristaként ismert közéleti véleményformáló a Facebookon fejtette ki, hogy szerinte a magyar politikában már nem egyszerűen csak „árad a Tisza”, hanem „gátszakadás” van. Bejegyzésében több, az elmúlt napokban nyilvánosságra került ügyet sorol fel, amelyek szerinte ezt az érzést támasztják alá.
Azt írja, Orbán Viktor nyilvános beszédein spontán összeverődött emberek azt skandálják, hogy „Mocskos Fidesz!”, hivatkozik a Medián egy mérésére, amely szerint 23 százalékkal vezet a legnagyobb ellenzéki párt, és megjegyzi, hogy a Mi Hazánk a küszöbön billeg, a DK-nak pedig négy jelöltje is visszalépett.
A poszt szerint ez azonban a legkevesebb. „Hiszen Szijjártó nyilvánosan elismerte, hogy forródróton tájékoztatja Lavrovot az EU belső vitáiról, és egyezteti vele a magyar álláspontot. Majd aztán letagadta az egészet, mondván, hogy nincs semmi látnivaló, mert ezek teljesen nyilvános információk, amikről mindenki tud. De basszus, akkor miért telefonálgatnak?!”
– teszi fel a kérdést Pottyondy.
Ezután arról ír, hogy a „Pjotr kémügyét” szerinte két nap múlva elsöpörte Szabó Bence rendőr százados vallomása,
„aki végső tehetetlenségében – miután minden szolgálati út lezárult előtte – a közvéleményhez fordult, hogy elmondja: a magyar titkosszolgálatok törvénytelen eszközök sokaságával próbálják ellehetetleníteni a Tisza Pártot”.
Hozzáteszi, hogy a rendőrség másnap házkutatást tartott nála, Orbán Viktor pedig ukrán kémek emlegetésével próbálja hitelteleníteni a századost. Pottyondy szerint eközben Matolcsy Ádám Dubajba menekíti a vagyonát, Mészáros Lőrinc pedig kiüríti a legnyereségesebb cége bankszámláját, a hatóságok pedig tétlenül nézik mindezt.
A youtuber a Partizán két videóját is említi. Az egyik Gyopáros Alpár kormánybiztos feleségének építkezéséről szól, amelyet állítása szerint egy olyan cég végez, amely kedvezményezettje a Gyopáros által felügyelt Magyar Falu Programnak. A másik videóból Pottyondy szerint az derült ki, hogy „Tóth Gabi napi hat órában a Fidesz frakció mellett dolgozik mint titkár. Nettó 1,3 millió forintért”. Végül egy szavazatvásárlásról szóló dokumentumfilmről is ír, amely szerinte bemutatja, hogyan működik a voksok megvásárlása, és amelynek készítői önkénteseket gyűjtenek a csalások megakadályozására.
„És ez csak az elmúlt négy nap termése, még van hátra tizenhét. Mi lesz még itt???”
Pottyondy Edina, a youtuberként és humoristaként ismert közéleti véleményformáló a Facebookon fejtette ki, hogy szerinte a magyar politikában már nem egyszerűen csak „árad a Tisza”, hanem „gátszakadás” van. Bejegyzésében több, az elmúlt napokban nyilvánosságra került ügyet sorol fel, amelyek szerinte ezt az érzést támasztják alá.
Azt írja, Orbán Viktor nyilvános beszédein spontán összeverődött emberek azt skandálják, hogy „Mocskos Fidesz!”, hivatkozik a Medián egy mérésére, amely szerint 23 százalékkal vezet a legnagyobb ellenzéki párt, és megjegyzi, hogy a Mi Hazánk a küszöbön billeg, a DK-nak pedig négy jelöltje is visszalépett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ezek nem is csontvázak a szekrényben, hanem egy tömegsír” - A szavazat ára című film megdöbbentette a kommentelőket
Gyerekekek elvételével megzsarolt családok, 5-10 ezer forintért vagy drogért megvásárolt szavazatok, profin megszervezett buszoztató hálózat, fülkébe kísért választók - a szavazatvásárlásokról szóló új dokumentumfilmre nagyon sokan azt írják: erre nincsenek szavak.
A De! Akciócsoport dokumentumfilmjét Tímár Áron, Buczó Csanád és Tompos Ádám készítették. Az volt a céljuk, hogy felhívják vele a figyelmet a szavazatvásárlásra, és hogy minél többen jelentkezzenek „őrzőknek”, akik április 12-én a helyszínen figyelnek majd a választási csalásokra.
A filmkészítők több mint 60 interjút készítettek az ország legszegényebb részein, megvásárolt szavazók, rendőrök, polgármesterek is megszólaltak nekik, néhányan névvel, a többségük a bosszútól tartva név nélkül. A filmből egy jól szervezett, komplett rendszer képe bontakozik ki, amely pénzzel, droggal, fenyegetéssel, zsarolásssal bírja rá a legszegényebbeket, hogy oda szavazzanak, ahová kell. Nehéz rangsorolni, de a legdurvábbak talán azok a történetek, ahol a gyerekek elvételével, a gyámüggyel fenyegetnek családokat, ha nem állnak be a sorba.
A dokumentumfilm nézettsége már közelíti a 300 ezret, és a YouTube-on nagyon sok kommentelő fogalmazza meg felháborosását, ezekből idézünk:
„Ezek nem is csontvázak a szekrényben, hanem egy tömegsír!”
„50 éves vagyok a fél életemet külföldön töltöttem. Ez a film minden illuziómat ledöntötte a hazámmal kapcsolatban. Sírni tudnék azon, ahogy végletekig kihasználnak embereket a hatalom megtartása erdekeben. Ilyen korrupciót es gyalázatosan rohadt rendszert sehol sem hallottam. Ha a kormanyváltás sikerül, rengeteg ember futni fog, de a bűnösöket meg fogjak büntetni felülrol lefelé. Példat kell statuálni, hogy sose törtenhessen ez meg újra!!!! Vérlázító!”
„Ide NEM "szavazatszámlálók" kellenek, hanem konkrét akció soport. Rögzíteni kell mindent, amit csak lehet...”
„Az elmúlt évek egyik legfontosabb videója. "Tudtuk, csak nem sejtettük..."
„Angliából úton haza szavazni”
„Ez borzasztóan nyomasztó, torokszorongató. Én csak Bécsből, de én is hazamegyek szavazni és viszem az első szavazó fiamat is, akit ugyan nem érdekel a politika, de jönnie kell neki is. Ha másért nem, hát azért, hogy pótolja az anyut, szegény ő már nem érte meg. pedig harcias ellenzéki volt ő is mindig.”
„A gyerek még a Cosa Nostránál is tabu volt b...meg!”
„A szegény emberek kontrollálásával kontrollálnak téged... ez ütött.”
„Őszinte szomorúságot és szégyent érzek, hogy a legkiszolgáltatobbak hátán állva fuldoklik az ország.”
„Lenyomorították az országot és a nyomorult tömegeket zsarolva, megvesztegetve veszik a szavazatokat! És mit csinálnak a családokkal?A gyerekekkel fenyegetőznek,a gyerekvédelmi rendszert küldik rájuk? Milyen módszer ez?”
„Alig vártam, hogy hazaérjek délutános műszakból és megnézzem. És most itt ülök, nem térek magamhoz, sejtettem, hogy ez így megy amikor 90-100%- ot kap a fidesz, de ezt látni... Nincsenek szavak. Köszönjük a megszólalóknak, a készítőknek!”
„Sírok, ordítok, szétszakad a szívem-lelkem. Borzasztó, felháborító, undorító! Rendszerváltást!!!”
„Tegnap Szabó Bence százados videója után azt hittem nincs ennél súlyosabb. De van.”
„Amire oly büszkék, hogy ők a "Csendes többség", ugye? Itt a csendes többség, a megvett, a szerencsétlen, a megzsarolt emberek. Eszem megáll....legyen már vége! Köszönjük nektek!”
„Ezt nem lehet könnyek nélkül kibírni...”
A teljes film
A De! Akciócsoport dokumentumfilmjét Tímár Áron, Buczó Csanád és Tompos Ádám készítették. Az volt a céljuk, hogy felhívják vele a figyelmet a szavazatvásárlásra, és hogy minél többen jelentkezzenek „őrzőknek”, akik április 12-én a helyszínen figyelnek majd a választási csalásokra.
A filmkészítők több mint 60 interjút készítettek az ország legszegényebb részein, megvásárolt szavazók, rendőrök, polgármesterek is megszólaltak nekik, néhányan névvel, a többségük a bosszútól tartva név nélkül. A filmből egy jól szervezett, komplett rendszer képe bontakozik ki, amely pénzzel, droggal, fenyegetéssel, zsarolásssal bírja rá a legszegényebbeket, hogy oda szavazzanak, ahová kell. Nehéz rangsorolni, de a legdurvábbak talán azok a történetek, ahol a gyerekek elvételével, a gyámüggyel fenyegetnek családokat, ha nem állnak be a sorba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
