SZEMPONT
A Rovatból

Mi van akkor, ha Trumpot elítélik, de közben megválasztják? – egyre nagyobb bajban az amerikai demokrácia

A vietnámi háború óta nem volt ilyen megosztottság az Egyesült Államokban. A Trump elleni bűnvádi eljárás és az ezzel egyidőben folytatott elnökválasztási kampány olyan kérdéseket vet fel, amelyek példátlanok.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2023. július 05.


Link másolása

A Fehér Házból kicsempészett bizalmas dokumentumok miatt immár elkerülhetetlennek látszik Donald Trump bíróság elé állítása. Mindez azonban nem zavarja a volt elnököt abban, hogy 2024-ben ismét megcélozza a legmagasabb amerikai hivatalt. Sőt, a körülötte zajló botránysorozat még lovat is ad alá. Ráadásul az Egyesült Államok törvényei szerint akár a börtönből is jelöltetheti magát elnöknek.

A Washington Post által megszólaltatott szakértők szerint ebben az esetben az amerikai demokratikus elvek és intézmények iránti bizalom az eddiginél is jobban meginoghat.

A lap emlékeztet arra, hogy az elmúlt hat évben ezek az intézmények folyamatos támadás alatt álltak, elsősorban Trump viselkedése és cselekedetei miatt, és ez a helyzet a következő 18 hónapban tovább romolhat. A vietnami háború óta nem volt ilyen megosztottság az ország kormányzását illetően.

Még nem volt példa arra, hogy egy volt elnök ellen szövetségi bűnvádi eljárást indítsanak, és mindezt még súlyosbítja, hogy annak a demokrata párti elnöknek az igazságügy-minisztériuma vonja Trumpot felelősségre, aki őt legyőzte 2020-ban, és aki 2024-ben a dolgok jelenlegi állása szerint az ellenfele lesz.

Politológusok, jogászok, politikai stratégák egyetértenek abban, hogy ez a folyamat kiszámíthatatlan.

„Egy alkotmányos demokrácia annak a rendszernek a hatékonyságán és hitelességén múlik, amelyen keresztül törvényeket hoznak és azokat végrehajtják. Ha alapvető kételyek merülnek fel eme intézményekkel szemben, akkor az egész alkotmányos demokrácia, mint olyan, bajban van” – jelentette ki William Galston közíró, akadémikus, Bill Clinton elnök egykori belpolitikai tanácsadója.

Több súlyos jogi kérdés is felmerül: mi van akkor, ha Trumpot elítélik, de közben megválasztják? Adhat-e kegyelmet önmagának? Betöltheti-e az elnöki hivatalt elítélése után? És akkor még folyik a vizsgálat Trumpnak a washingtoni Capitolium elleni 2021. január 6-i támadásban betöltött szerepéről, a választók megtévesztéséről, és a Georgia állambeli eredmények megfordítására tett kísérleteiről is. Ezek az ügyek még tovább rongálhatják a demokratikus intézményeket, mostantól egészen az új elnök 2025 januári beiktatásáig. Jack Goldsmith, a Harvard jogászprofesszora, aki George W. Bush idején az igazságügyben és a hadügyben egyaránt szolgált, azt mondta a Washington Postnak, hogy akár elítélik Trumpot, akár nem, akár elnyeri az elnökjelöltséget, akár nem, mindenképpen maximálisan fel fogja használni ezt a helyzetet, és ezzel a végsőkig feltüzeli híveit is.

Trump az elmúlt három évben mindent megtett azért, hogy lejárassa az amerikai választási rendszert, azt állítva, hogy a 2020-as választásokat elcsalták. Bár ezt semmivel nem tudta bizonyítani, a közvélemény-kutatások mégis azt mutatják, hogy ennek ellenére több millió republikánus szavazót győzött meg arról, hogy Joe Biden elnököt nem legitim módon választották meg.

És ez a tagadás a lap szerint a Republikánus Párt nagy részét is megfertőzte. A vádemeléssel Trump ismét támadást intéz a hatóságok, az igazságügyi rendszer ellen, és nem utolsósorban a jogállamiságba vetett hitet is próbálja megrendíteni. Ugyanezt tette elnökként is, és most, hogy 37 vádpontra kell felelnie a dokumentum-ügyben, fokozta támadásait, azt állítva, hogy „politikai boszorkányüldözés áldozata.”

A Washington Post felidézi, hogy már korábban is voltak olyan helyzetek, amelyek együtt tették próbára a politikai és a jogrendszert. Emlékeztet George W.Bush és Al Gore 2000-es floridai küzdelmére, amelyet végül 5-4 arányban a Legfelsőbb Bíróság döntött el Bush javára, aki egy szűk többséget kapott az elektori testülettől, szemben Gore-ral, aki a választóknál élvezett némi előnyt. Gore ugyan nem értett egyet a bíróság döntésével, de az ország és intézményei érdekeit saját ambíciói fölé tudta helyezni. Benjamin Ginsberg republikánus jogász, aki 2000-ben Bush csapatában dolgozott, megerősítette: mindkét jelölt elfogadta az eredményt, ellentétben a 20 évvel későbbi helyzettel.

A másik példa a Watergate-ügy, amely Richard M. Nixon lemondásához vezetett 1974 augusztusában. Akkor azonban az ügyészek széles körben élvezték a közvélemény bizalmát, és Nixon nem kockáztatta, hogy ujjat húzzon velük. Goldsmith szerint éppen ez a konszenzus hiányzik a mai politikából. Nixon végül kegyelmet kapott utódától, Gerald R. Fordtól, ilyenben egyetlen más elnök sem részesült.

Az amerikai alkotmány az elnök önmagának adható kegyelemről külön nem rendelkezik, nem is volt rá eddig példa, miként azt sem tesztelték bíróság előtt, hogy egy elnök rendelkezik-e ilyen hatalommal.

Michael Gerhardt, az észak-karolinai egyetem jogász professzora szerint az alkotmány szövege nem értelmezhető így, az elnök csak másnak adhat kegyelmet, önmagának nem. Nixon a Watergate-ügyben szintén feltette e kérdést az igazságügy-minisztériumnak, és azt a választ kapta, hogy „senki sem lehet önmaga bírája.”

Mary C. Lawton, az akkori igazságügy-miniszterhelyettes memorandumában ugyanakkor azt írta, hogy az alkotmány 25. módosító cikkelye lehetővé teszi, hogy az elnök magát hivatala ellátására képtelennek nyilvánítsa. Ebben az esetben az alelnök ügyvezető elnök lesz, és joga van megkegyelmezni az elnöknek, aki ezután lemondhat, de újra át is veheti hivatalát. Gerhardt szerint viszont a 25. módosító cikkely fizikai vagy mentális alkalmatlanságra vonatkozik, nem pedig jogi problémára. Mindezek a jogi kérdések azonban soha nem képezték per tárgyát, és ha Trump kegyelmet akarna adni magának, vagy ráhagyná ezt az alelnökére, az ügy minden bizonnyal a Legfelsőbb Bíróság elé kerülne.

Ezzel szemben, bár az alkotmány szerint nem kampányolhat senki, vagy nem gyakorolhatja az elnöki funkciót olyan, aki ellen eljárás indult vagy már elítélték, van precedens a börtönből való jelöltségre: 1920-ban Eugene V. Debs, szocialista párt jelöltje még börtönbüntetését töltötte, miután az első világháború idején a kötelező sorozás ellen lépett fel, és közel egymillió szavazatot kapott.

Egy másik kérdés: melyek azok a bűntettek, amelyek kizárják a hivatalviselést? Trumpot ugyancsak érinti az a szövetségi törvény, amely szerint legalább 3 évi börtönnel és az országban bármiféle hivatal viselésétől való eltiltással büntethető az, aki szándékosan ellop vagy megsemmisít valamilyen kormánydokumentumot.

Amikor a hatóságok házkutatást végeztek a volt elnök Mar-a-Lago-i villájában 2022 augusztusában, a parancs három olyan bűntettet említett, amelyek igazolták a rendőrségi intézkedést. Az egyik éppen a fent említett volt. Mindazonáltal a vádemelésben a szövetségi ügyészek ezt nem említik, miként semmi olyan bűntettet, amelynek elkövetése miatt nem lehetne elnök.

Számos jogi szakértő úgy látja, hogy ha nem állítanák bíróság elé Trumpot, tekintettel a bűnvádi eljárásban szereplő számos bizonyítékra, azt az üzenetet közvetítené a volt elnökök felé, hogy ők a törvények felett állnak. Ugyanakkor a vádemelés Trumpnak újabb lehetőséget adott a szövetségi törvénykezés elleni támadásra, és hogy politikai támogatói még kevésbé bízzanak az intézményekben.

További kockázatot jelent a 2021. január 6-i események ügyében egy vádemelés lehetősége. Goldsmith szerint ez jogilag még bonyolultabb, mint a dokumentumok ügye, és potenciálisan nehezebb az ügyészeknek győzni. Ráadásul további politikai következményei lehetnek a két ügy összevonásával.

Közben Biden elnök ellen is vizsgálatot folytat egy különleges tanács annak gyanújával, hogy titkos dokumentumok vannak a birtokában. Az ügy egészen másképpen fest, mint Trumpé, már csak azért is, mert Biden és csapata úgy tűnik, teljességgel együttműködik a szövetségi illetékesekkel. Ugyanígy tett Mike Pence volt alelnök, akinél szintén voltak titkos dokumentumok, miután elhagyta hivatalát. A Pence-ügyet minden vádemelés nélkül lezárták, Biden ügyében azonban a vizsgálat folytatódik. Ha Biden ellen nem indul eljárás, Trump valószínűleg azt fogja állítani számos hívével egyetértésben, hogy kettős mérce működik az igazságszolgáltatásban, annak ellenére, hogy két különböző tényállásról van szó.

A politikai kedélyeket Hunter Bidennek, az elnök fiának ügye is borzolhatja, akit az adó és a fegyvertörvények megsértésével gyanúsítanak. Szövetségi nyomozók szerint közel a vádemelés. Vajon egy ilyen döntés meggyőzheti-e Trumpot és követőit, hogy tisztességes az amerikai igazságszolgáltatási rendszer?

A kormányzat legitimitása elleni támadások leginkább a Trump által vezetett politikai jobboldalon erősek. De sokaknak a baloldalon is vannak kételyeik, elsősorban a Legfelsőbb Bírósággal kapcsolatban, amelynek szilárd konzervatív többsége van, és amelynek egyes döntései, például az abortusz alkotmányos jogának megszüntetése, nagy viharokat kavartak.

Mindezek a körülmények arra utalnak, hogy a 2024-es választási év nem lesz fordulópont a virágzó amerikai demokrácia helyreállításában. Néhány szakértő azért lát némi reménysugarat. Például azt, hogy az amerikai intézményrendszer elég jól tűrte a Trump elnöksége alatti támadásokat, bár Goldsmith aggódik, hogy mi lesz, ha Trumpot még egyszer megválasztják. A volt elnök ugyanis megígérte, hogy leszámol ellenfeleivel, és ha újra bekerül a Fehér Házba, vélhetően olyanokkal veszi magát körül, akik segítik végrehajtani tervét. Mások arra hivatkoznak, hogy helyi szinten vannak olyan jelek, amelyek arra utalnak: különböző politikai nézeteket valló állampolgárok igyekeznek megakadályozni saját közösségükön belül az olyan cselekedeteket, amelyek elmérgesítik a helyzetet.

Trump számos kritikusa abban bízik, hogy a bírósági eljárás által valahogy sikerül kitiltani a volt elnököt az újraválasztásból. Ezzel szemben áll az az érv, hogy jobb lenne, ha Trump sorsa és az ország jövője nem a tárgyalóteremben dőlne el, hanem a szavazóurnákon keresztül

Egy ítélet és egy döntő vereség a választásokon arra kényszerítheti Trumpot, hogy lelépjen a politika színpadáról és a Republikánus Pártot pedig arra, hogy új irányt vegyen. Bár az utóbbi időben inkább a szoros választások korát éljük és egy választási földrengés sem tisztítaná meg szükségszerűen a rendszert – írja a Post.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter Leslie Mandoki születésnapján Orbán Viktorral és Rogán Antallal együtt vett részt, ott olyanokat hallott, amiről azóta sem beszél
Magyar Péter 2007-ben kezdett kiábrándulni a Fideszből, a folyamat végül Leslie Mandoki születésnapján tetőzött. Azt azonban nem árulta el, hogy miket mondott ott neki Orbán és Rogán.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 28.


Link másolása

Három olyan közéleti pillanatot is felidézett Puzsér Róbert kérésére Magyar Péter, ami kiverte nála a biztosítékot. A kritikus és a Tisza Párt alelnöke szombaton beszélgetett egymással három órán keresztül, a Hard Talk során elhangzottakat a Telex foglalta össze.

Magyar Péter elsőként 2007-et említette, amikor a Fidesz szerinte ellopta az őszödi beszéd után kirobbant tüntetések áldozatainak szánt pénzt.

„Hogyha képesek ellopni a saját tüntetésükön megsérülteknek összegyűjtött adományokat is, akkor mire képesek még?”

– idézte fel Magyar akkori gondolatait. Szerinte ez az időszak erős nyomot hagyott: szerinte akik még ma hisznek a Fideszben, azok azért hisznek, mert Gyurcsányt nem akarják.

Másodikként azt említette, amikor 2021-ben viharveszély miatt lemondták az augusztus 20-i tűzijátékot, röviddel később pedig leváltották a meteorológiai szolgálat (akkor OMSZ, ma HungaroMet) vezetőjét. Magyar ekkor írt „egy felháborodott Facebook-posztot [a kirúgás ellen], amit a fél Fidesz belájkolt”, mégis leszóltak neki akkori feleségén, Varga Juditon keresztül, hogy nincs igaza. A 2022-es választáson pedig már „orrbefogva akart szavazni” a Kutyapártra, „de aztán bejöttek a gyerekek, szóltak, hogy azt nem lehet, ha az anyukájuk fideszes. Behúzták ők az X-et.”

A harmadik pillanatnak pedig Leslie Mandoki születésnapját nevezte, ahol Orbán Viktorral és Rogán Antallal ült egy asztalnál. Magyar Péter azt mondta, hogy a bulin olyan dolgokat hallott, amelyeknek a részleteit végül inkább nem osztotta meg a közönséggel.

A háromórás beszélgetés során Magyar Péter részletesebben is beszélt a miniszterelnökről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
A lombkorona-sétányos, a négygyerekes család házát megszerző és az orvosi lakásba beköltöző polgármester is újraindul
Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz színeiben nyert, ezúttal már függetlenként száll harcba, már nyilvántartásba is vették. Ahogy Szarvas Róbertet is, és összejött a szükséges számú aláírás Béb polgármesterének és Simonka Györgynek is.
Kiss András - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Újra harcba száll a polgármesteri székért Nyírmártonfalva polgármestere. Filemon Mihály ezúttal már függetlenként áll rajthoz, a valasztas.hu adatai szerint április 27-én vették nyilvántartásba.

A Hajdú-Bihar megyei település a lombkorona nélküli lombkorona sétányáról lett ismert. Erre 60 millió forintos uniós támogatást vett fel Filemon, csakhogy az erdőt közben tarra vágta. A polgármester ezután azzal került be a hírekbe, hogy személyesen vont felelősségre egy nőt, aki nevetős szmájlival reagált az egyik képre, ami a szürreális „látványosságot” ábrázolta. Később Filemon azt állította, nem ezért, hanem amiatt hívatta be a szociális gondozót, hogy panaszt tettek rá, emiatt belső vizsgálat is indult. Csakhogy a panaszlevél írója szerint őt félrevezették, egy üres papírt írt alá. Hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt a rendőrség tavaly augusztusban nyomozást indított az ügyben.

Érdeklődésünkre most a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája azt irta: az ügyben a Debreceni Rendőrkapitányság az eljárást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – 2023. október 5-én megszüntette.

Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz-KDNP színeiben lett polgármester, most már azonban függetlenként áll rajthoz.

A településen összesen hat polgármester-jelölt van, mindannyian függetlenek. Debreceni Zsoltot Filemonhoz hasonlóan április 27-én vették nyilvántartásba, Gajdos Istvánt két nappal később.

Egyelőre úgy tűnik, hogy könnyebb dolga lesz Brunner Imrének a Veszprém megyei Bében. Ő azzal került be a hírekbe 2022-ben, hogy kilakoltatott egy helyi négygyerekes családot, majd megvette a házukat. Lugosi Györgyék házát a végrehajtó 3 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg, Brunner Imre pedig az utolsó pillanatban egyedüliként tett egy ennek megfelelő ajánlatot.

Ezután mindenféle haladék nélkül kipaterolta az ingatlanban élő családot, pedig ők vissza is bérelték volna a házat tőle.

A 24.hu tavaly októberben járt Lugosiék egykori otthonánál, ami akkor méteres gazban pusztult.

A valasztas.hu szerint

Brunnert április 26-án jelentették be, vagyis ekkor adta le a jelöléshez szükséges számú aláirást. Az eddig egyetlen kihívója, a szintén független Váradi Zoltán még gyűjti az ajánlásokat.

Bácsszőlősön viszont már nyilvántartásba is vették Szarvas Róbertet.

A Bács-Kiskun megyei település vezetője ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt rendeltek el nyomozást, miután egyszerűen beköltözött az EU-s pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba.

Amikor Hadházy emiatt kérdőre vonta, egy felvételen a polgármester úgy fogalmazott:

„Baszd meg, valahol laknom kell!”, majd letagadta, hogy ő lenne a település vezetője.

A valasztas.hu szerint Szarvas Róbertet hétfőn vették nyilvántartásba. A településen még egy független jelölt, Mózer Andrea indul, ő még gyűjti az ajánlásokat.

Sokáig úgy tűnt, hogy nem lesz nehéz dolga Simonka Györgynek sem, a Békés megyei Pusztaottlakán. A polgármesteri címért harcba szálló volt fideszes politikust egyebek mellett bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják. Az RTL-nek nemrég arról beszélt: minden azért történik, hogy levadásszák, mert sokaknak lépett a tyúkszemére, miközben az őt megválasztó dél-békésiek érdekeiért harcolt.

Azt eddig is tudtuk, hogy Simonka idén elindul a polgármesteri címért, de azóta már az is kiderült, hogy lesz kihívója is.

Magyar Péter Mezőhegyesen tartott fórumán beszélt arról egy nő, bejelentkezett polgármester-jelöltnek Pusztaottlakán, annyira felháborította, hogy a településen egyedüli jelöltként indulna Simonka György - ezúttal függetlenként.

A nő akkor úgy fogalmazott, hogy reggel bementek három képviselőjelölt-társával a hivatalba, és bejelentkeztek a választásra.

Ahogy most már a valasztas.hu oldalon látható, ez valóban így is történt: Kocsis Violetta hétfőn adta le a szükséges aláírásokat, ahogy Simonka is. A településen még egy független jelölt, Szabó Miklós is indul, őt hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Azt is már egy jó ideje lehetett tudni, hogy Győrben újra elindul a polgármesteri székért a szexvideós botrányba belebukott Borkai Zsolt.

Az exfideszes expolgármester ezúttal a találó nevű Borkaival Közösen a Jövőnkért Egyesület színeiben indul, hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Ahogy a jelenlegi fideszes polgármestert, Dézsi Csabát is. Kovács Lászlót, a Civilek Győrért jelöltjét pedig még április 27-én. Győrben összesen tízen indulnak el a polgármesteri címért: a DK és a Jobbik közös jelöltje, Glázer Tímeát kedden adta le az ajánlóíveket, Pintér Bence, az LMP és a Momentum által is támogatott jelölt pedig április 26-án. A többiek még gyűjtik az ajánlásokat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A vidékiek járhatnak rosszul: ahol 40-50 km-re nincs másik benzinkút, nem követik majd a MOL árcsökkentését
Az, hogy a MOL a saját kútjain 10 Ft-tal csökkentette az árakat, lépéskényszerbe hozta a többi városi benzinkutat. Ha nem akarják, hogy a MOL-nál tankoljanak az autósok, nekik is olcsóbban kell adni a benzint. De ahol kevés a töltőállomás, más a helyzet.

Link másolása

Azonnali hatállyal 10 forinttal csökkentette hétfő délután a MOL az összes töltőállomásán az üzemanyagok literenkénti árát. Mindez négy nappal azután történt, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két hetet adott a Magyar Ásványolaj Szövetség tagjainak arra, hogy önkéntesen csökkentsék az áraikat a régiós átlag szintjére.

Mivel a piaci árak nem változtak, és a MOL nem a nagykereskedelmi árakhoz nyúlt hozzá, ezért valójában a saját kiskereskedelmi árrését vágta meg.

A döntés után a benzin átlagára a kútjain 637 forint, a dízelé pedig 623 forint lehet.

„Úgy tűnik, megértette mindenki, mit szeretne a kormány, ennek nagyon örülök, hogy a kooperációt választották az ellenállás helyett. Ez egy nagyon nagy, a jó irányba tett lépés, az, hogy elegendő-e vagy sem, a kormány a jövő héten tudja értékelni. De a szomszédos árak is felfelé mozognak” – mondta Nagy Márton kedden az ATV kérdésére.

A miniszter szerint ezzel a lépéssel a magyar üzemanyagár szintje közel került a referenciaértékhez, vagyis a régiós átlaghoz.

Ugyanakkor a lap kérdésére Nagy Márton még mindig nem zárta ki a benzinárstop lehetőségét. De ez szerinte attól is függ, hogy a MOL hétfői lépése hogyan befolyásolja a teljes piac árképzését, vagyis hogyan reagál a többi benzinkút.

Kétezernél is több töltőállomás működik ma az országban, melyek közül nagyjából minden ötödik a MOL érdekeltségébe tartozik. Ezzel a magyar olajvállalat megkerülhetetlen szereplője a kiskereskedelmi hálózatnak, így a hétfői bejelentésük óhatatlanul is hatással lesz a versenytársak árazására is, tudtuk meg Grád Ottótól.

„10 forint már olyan szint, ami hatással van arra, hogy ki hol áll meg tankolni. A többi töltőállomás pedig eldöntheti, hogy milyen mértékben követi, ha egyáltalán követi a MOL lépését” – tette hozzá a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára

Hasonló véleményen van Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője is, aki szerint

a magyar olajvállalat döntését a konkurencia kénytelen lesz követni, csakúgy, mint az év elején, amikor a MOL két lépésben érvényesítette a jövedékiadó-emelést.

Ha a piac többi szereplője nem ezt tenné, az a szakember szerint azonnal nagyon komoly versenyhátrányt jelentene számukra. Az olcsóbb benzin ugyanis pszichésen hat, az emberek akár már néhány forintos eltérésért is hajlandók egy távolabbi benzinkútig autózni.

„Sokan nem is számolják ki, hogy egy 2 forintos áreltérésnél néhány kilométer autózással valójában nem feltétlenül spórolnak, hanem akár még több üzemanyagot is használnak” – tudtuk meg Bujdos Esztertől. A 10 forintos árkülönbség  pedig már egy akkora különbség a MOL és a többiek között, ami miatt még többen döntenének úgy, hogy az olcsóbb helyre mennek tankolni. Ráadásul a piaci szereplők közül senki sem szeretne újra ársapkát, ami még a mostani önkéntes árcsökkentésnél is rosszabb lenne.

„A két rossz közül talán még ez a kevésbé rossz verzió, amit a kormányzati nyomás hatására kénytelenek meglépni a piaci szereplők”

– értékelte az önkéntes árcsökkentést a portál ügyvezetője.

Bujdos Eszter szerint a MOL a 2021 novemberében bevezetett és 13 hónapig fenn is tartott benzinárstop esetében veszteséggel is tudott üzemelni szerteágazó tevékenységének köszönhetően. Azonban egy családi vállalkozásban működő benzinkútnak erre nincs lehetősége. Márpedig a mostani 10 forintos csökkentést egyértelműen a kiskereskedelmi árrésből csíphető csak le. De nem lesz más választásuk, mint beadni a derekukat a kormányzati nyomás hatására, mert az ársapka még ennél is rosszabb lenne.

Ugyanezt gondolja Grád Ottó is.

„A korábbi hatósági üzemanyagár-szabályozás évekre vetette vissza az üzemanyag-kiskereskedelmet, mint a gazdaság egyik fontos szektorát” – hangsúlyozta a szakember, aki biztos abban, hogy Magyarországon még a legnagyobb piaci szereplők vonatkozásában sem lehet extraprofitról beszélni.

A MÁSZ főtitkára szerint a benzinkutak esetében a nyereség is egyre jobban szűkül a piacra nehezedő nyomás miatt. Ráadásul egzakt számot sem lehet mondani a kutak nyereségének mértékéről, hiszen mindegyik töltőállomás esetében más és más körülmények határozzák meg a profit nagyságát.

Grád Ottó biztos abban, hogy a MOL hétfői döntésére a benzinkutak sem egységesen reagálnak majd.

Példaként hozta fel azokat a vidéki töltőállomásokat, melyektől 40-50 kilométerre van a legközelebbi MOL-kút. Ekkora távolságot ugyanis nagy valószínűséggel senki nem fog megtenni csak azért, hogy literenként 10 forinttal olcsóbban tankoljon. A városi kutaknak azonban nem lesz választásuk, ha az út szemközti oldalán található töltőállomás egyik napról a másikra leviszi az árait.

Bujdos Eszter úgy látja, hogy a hazai üzemanyagárak esetében a lélektani határ a 600 forint volt. Jelentős visszaesést látnak a portálnál a tankolt mennyiségben január óta, amikor a kormány érvényesítette a 41 forintos jövedékiadó-emelést.

„Attól, hogy most 10 forinttal kevesebbért tankoljuk az üzemanyagot, nem fognak kígyózó sorok állni a benzinkutak előtt. Itt legalább egy 100 forintos csökkentésnek kellene történnie ahhoz, hogy ez a forgalom tekintetében is pozitívan megjelenjen”

– mondta a szakember, aki szerint a mostani 10 forintos csökkentés csupán csak a választások előtti hírverés része.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk