SZEMPONT
A Rovatból

Mi az oka a kormánypárti választók oroszpártiságának? Valóban eljött a Huxit ideje?

Nagyon nagy pénzektől esnénk el, úgyhogy biztosan nem lesz Huxit. De az oroszpárti fideszes tábor egyben tartása fontosabb, mint a külpolitikai igazodás – állítja a Political Capital elemzője interjúnkban.


Az orosz-ukrán háború ügyében Magyarország nem sorakozik fel a szövetségesei mellé egyértelműen. Mert bár a kormány minden szankciót megszavazott eddig, a hatodik szankcióscsomag bevezetését egyedüli uniós tagállamként akadályozza, hiába kínált fel az Európai Bizottság több engedményt is. Az olajembargó körüli huzavonába robbant be két hír egy napon. Az egyik az, hogy Volner János egyszemélyes pártja a sokatmondó Huxit-pártra nevezte át magát, a másik pedig a Medián felmérése, ami szerint a kormánypárti választók között többségben vannak azok, akik Putyinnal szimpatizálnak, és az ukrajnai konfliktusért inkább az Egyesült Államokat vagy Ukrajnát teszik felelőssé. Ennek kapcsán kerestük meg Szicherle Patrikot, a Political Capital Európai Unióval, valamint az orosz intézményes befolyással és annak régiós hatásaival foglalkozó elemzőjét.

– Mi történik velünk?

– Azért meglehetősen messze van innen az, hogy kilépjünk az Európai Unióból. A magyarok körülbelül 70%-a támogatja az európai uniós tagságunkat. Valószínűleg arról van szó, hogy Volner Jánosnak eléggé speciális kapcsolata lehet a kormánypártokkal, hiszen az előző parlamenti ciklusban is átment a parlamenten néhány javaslata, például a listaállítással kapcsolatban, ami azért ellenzéki pártokkal nem történik meg csak úgy a Fidesz kormányzása alatt. Lehetséges, hogy itt valamiféle tesztelése zajlik annak, hogyan reagálna a nyilvánosság az Európai Unióból való kilépés gondolatára, és az is lehet, hogy ezt a kormánypártok majd a saját felméréseikben is felhasználják.

Persze 2027-ig, amennyiben sikerül valami egyezségre jutni előbb vagy utóbb, Magyarországra elképesztő mennyiségű uniós forrás érkezhet, emiatt senki sem fogja támadni az ország uniós tagságát.

Arról nem is beszélve, hogy a kereskedelem döntő része az Európai Unióval zajlik. Erőteljesen exportorientált gazdaságunk van, ráadásul a kereskedelem nagy részét a tagállamokkal folytatjuk. Öngyilkosság lenne egy kilépés mostanság, inkább csak tapogatózás lehet a közbeszédbe emelése. Azt is el tudom képzelni, hogy ez egy magánakció Volner Jánostól. Én nem gondolom, hogy egy Huxit bármennyire is reális lehetőség lenne.

– De ha mégsem jön a pénz? Mert a jogállamisági mechanizmussal blokkolják a kifizetéseket? Akkor nem történhet meg, hogy az EU-t okolva elindulhat egy még erőteljesebb kampány a kiléptetés mellett?

– Én azért inkább arra számítok, hogy valamiféle – legalábbis átmeneti – megegyezés megtörténik a bizottsággal. Jelenleg a magyar gazdaság nincsen abban a helyzetben, hogy ezeket a pénzeket nélkülözni tudjuk. Ezzel a kormány is tisztában van.

Tehát ameddig nem fordul kedvezőbbre a nemzetközi gazdasági helyzet és a piacokról nem lehet könnyen pótolni ezeket a forrásokat, addig a magyar kormány is hajlani fog valamiféle átmeneti tűzszünetre.

Persze nem arra kell gondolni, hogy teljesen le fogják bontani a most már kiépített illiberális államot. De mondjuk olyan engedmények, melyeket Gulyás Gergely az április 27-i Kormányinfón elmondott, az elképzelhető. Azzal is tisztában vannak a kormány soraiban, hogy még az európai uniós források nélkül is pozitívan jövünk ki az uniós tagságból, például azért, mert hozzáférünk a közös piachoz, vonzóbb befektetésnek számítunk, de még Oroszországnak vagy Kínának is csak akkor számíthat fontosabb partnernek Magyarország, ha az Európai Unió és a NATO tagja.

– Megfordulhat-e a zsarolás iránya? Tegnap került az EU elé egy reformjavaslat az unió jövőjéről. Itt elég egyértelműen esik arról szó, hogy a jogállami normákat nemcsak a tagfelvétel során, hanem folyamatosan teljesíteni kell a tagoknak, ha elfogadják. Ebben ki nem mondva benne lehet egy kizárás jogi lehetősége?

– Ahhoz, hogy egy tagállamot kizárjanak az Európai Unióból, alapszerződést kell módosítani, amit minden tagállamnak el kellene fogadni és ratifikálni. Ezt Magyarország nyilván nem tenné meg. Az említett javaslatcsomag felveti az alapszerződések módosításának szükségét, ami nem fog menni. Tizenhét tagállam már most nyílt levelet fogalmazott meg, amiben amellett állnak ki, hogy a szerződéseket nem szabad megnyitni. Tehát kétlem, hogy a Bizottság zsarolási potenciálja jelentősen változna a közeljövőben, vagy akár középtávon. Jelenleg azonban egy minden korábbinál erősebb eszköze van bizonyos jogállami, korrupciós problémák orvoslására. Ez az úgynevezett kondicionalitási mechanizmus, amiről az előbb is szó volt. Cserébe Magyarország a külpolitikai, vagy adórendszer témájú vétójával tudja visszazsarolni az Európai Bizottságot. Valószínűleg a vétők és a nyomásgyakorlási eszközök ütköztetése során megszülethet egy olyan konszenzus, ami senkinek sem fog tetszeni, de mindenki el tud fogadni. Általában ilyenek az uniós konszenzusok.

– Nemrég egy felmérésből kiderült, hogy a Fidesz szimpatizánsai között népszerűbb politikus Putyin, mint a nyugati vezetők. Harmadik hónapja zajlik a háború. Hogyhogy még mindig ilyen magasan áll Putyin népszerűsége?

– Magyarország nem egy hagyományosan oroszbarát nemzet, ellentétben mondjuk Szlovákiával vagy Bulgáriával. Amikor a Jobbik oroszbarát politikát folytatott, már akkor megjelentek az oroszbarát szavazók. Ezek valószínűleg átpártoltak a Fideszhez. A kormánybarát média, beleértve a közmédiát is nagyon hosszú ideje viszonylag pozitív színben tünteti fel Oroszországot, és Kínát is...

– Én azt nem értem, hogy miközben ugyanez a média az EU-hoz legalább ennyi ideje nem túl barátságosan viszonyul, az unió megítélésében mégsincs elmozdulás. Hogy lehet, hogy arra nem, de az oroszpártiságra meg hat a média?

– Válasszuk ketté. Magyarországon erős az európai uniós tagság támogatottsága. És Volner Jánoson kívül senki nem kampányol ez ellen. Viszont, ha egyes uniós szakpolitikák, vagy akár az Oroszország elleni szankciók támogatottságát vizsgáljuk, vagy rákérdezünk Ursula von der Leyen, vagy az Európai Bizottság népszerűségére, akkor valószínűleg viszonylag alacsony számokat látnánk. A tagság azért más. Az oroszbarátságra visszatérve: ez a kormánybarát médiavilág viszonylag széles réteget fed le.

Ebben benne van a közmédia is, ami sokak számára az egyetlen elérhető hírcsatorna. Ez az információs buborék működik.

A Soros György elleni kampányok is működtek. Ha csak a közmédiát nézzük, ott 24-25-én rengeteg szegmensben volt arról szó, hogy az Egyesült Államok keverte a bajt Ukrajnában, meg az ukránok valóban nukleáris fegyvereket akartak előállítani, és Csernobilt is azért foglalták el az oroszok, mert ott akarták az ukránok a nukleáris fegyvereket előállítani, ami persze nyilvánvaló nonszensz.

– Rendben van, ez az eleje. De azóta mindenki látja, mi történik Ukrajnában. Miért maradt még mindig meg a masszív oroszpártiság?

– Az Ön által hivatkozott felmérésben az is benne van, hogy a kormánypárti szavazók legalább annyira tartják felelősnek az Egyesült Államokat, mint Oroszországot. Ez egy kitartó munka eredménye. A belső mérésekben valószínűleg régóta látják, hogy van egy Oroszország felé elkötelezettebb szavazórétegük, és ők inkább ezt, a Kreml irányvonalával szemben kevésbé kritikus narratívát tudják támogatni.

A kormánypárt minden cselekedetét előzetes mérések után lépi meg.

Tehát folyamatosan szondázzák a közvéleményt, és ha azt látják, hogy a Fidesz-szavazóknak ez támogathatóbb, akkor ezt fogják megjeleníteni a kormánypárti médiában.

– Lezajlott a választás. Úgy tűnik, hogy a fideszes szavazótábor bármerre is, de követi a vezérét. Egyértelmű, hogy az ország megítélésének egyre rosszabbat tesz ez az oroszpártiság, de minimum lebegtetés. Miért nem szánja magát rá a kormánypárt, hogy átállítsa a híveit?

– Annyiban lennék óvatos, hogy láttunk már fideszes politikust az oroszokkal szemben kritikus véleményt megfogalmazni a választás előtt, Németh Zsolt és Novák Katalin is megtette ezt, március közepén, ami meglehetősen sok valós Facebook-felhasználót megbotránkoztatott. A kormánypárt úgy gondolja, hogy így tudja megőrizni a támogatóit, mert igaz, hogy csak két év múlva lesz a következő választás, de a támogatóikat azért egyben szeretnék tartani. Az azért egy nagyon éles váltás lenne, ha a választás után kiállnának, és azt mondanák például, hogy ideje lenne fegyvereket küldeni Ukrajnának. Ilyet nem fognak mondani. Láttunk olyan politikust, aki választások után heteken belül korrigálta az álláspontját, annak népszerűség szempontjából nem lett jó vége.

Szicherle Patrik

– Tehát nem lehetséges, hogy a nemzetközi politikai megfontolásokból a kormány akár egy lassú igazodást végrehajt?

– A nemzetközi politikával az a helyzet, hogy az olajembargót leszámítva a kormány csöndben minden szankciót megszavazott eddig.

– De mégis egyre inkább elszigetelődik.

– Ez igaz, de ennek belpolitikailag nincsen hatása. A kormánypárti szavazók zöme egy információs buborékba elég hatékonyan be van zárva. Ezen belül meg van szűrve, milyen információ jut el a hívekhez. Ide nem jutnak el a lengyel kormánypárt kritikái. Vagy az az információ, hogy a V4-es együttműködésnek jelen helyzetben gyakorlatilag vége. Tehát ezek nem fogják érdemben befolyásolni a kormánypárti szavazótábort.

Emellett az is látható, hogy annak, ha valaki kiáll, és erőteljesen Oroszországot elítélő megjegyzéseket tesz, nincsen sok hatása.

Az ellenzék kampányának központi eleme volt az igazodás a Nyugathoz, de ezzel sok szavazót nem tudtak szerezni.

– Az információs buborék lefordítható a közszolgálatiság hiányára vagy a szabad sajtó visszaszorulására?

– A közszolgálatiság hiánya mindenképpen benne van. Viszont, aki nagyon akar, az ma még hozzáférhet ellenzéki sajtótermékekhez. Az információs buborékban nem csak az van benne, aki kötelezően oda lett zárva azzal, hogy a köztelevízió vagy az összes megyei napilap csak kormánypárti narratívát közvetít, és ő csak innen tud tájékozódni. Vannak sokan, akik önként lesznek ennek a részei, mert ahogy számos kutatás is kimutatta, az emberek alapvetően a saját véleményükkel megegyező véleményeket szeretnek olvasni. Tehát a kormánypárti olvasó nem keres fel más médiumot, hanem csak azokat, ahol a saját véleményét olvashatja vissza.

– Igen, ez így van. De ugye azt kimondhatjuk, hogy amennyiben létezne igazi közszolgálati televíziózás, rádiózás, akkor lényegesen nagyobb igazodási kényszer lenne a kormányon, mint most van?

– Abszolút.

Tudományos kutatás igazolja, hogy ahol van egy kiegyensúlyozott, és a választók bizalmát élvező közszolgálati televízió, ott ez adott esetben könnyebbé teszi a dezinformáció elleni küzdelmet.

Ez például lehetővé tenné, hogy a polgároknak az a rétege, aki a közszolgálati médiumokból tájékozódik, árnyaltabban lássa például az ukrajnai háborút, viszont ez Magyarországon nem fog megteremtődni az elkövetkező években.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos a NER-luxizásról: Olyan emberektől is kapok képeket, akik elvileg közel állnak ezekhez a körökhöz, mégis őszintén felháborítja őket, amit látnak
Ha nem lenne Matolcsyné vagy Rogán Antal feleségei, esetleg Ráhel, akkor eszébe sem jutna, hogy létezik Birkin táska - mondja a független képviselő, aki szerint a célja nem a hergelés, hanem annak bemutatása, mit is jelentenek az ellopott milliárdok.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. július 10.



400 ezres borjúbőr Church's cipő, 1 milliós Dolce & Gabbana nadrág, 5 milliós Cartier nyaklánc, 29 milliós Cartier óra, 120 milliós Hermès Birkin táska... Sorozatosan mér csapásokat a NER-világ ékszerekkel és luxuscikkekkel kirakott világára Hadházy Ákos.

De miért szaporodtak meg ennyire ezek a fotók? Honnan jönnek a képek? Miért van egyre nagyobb visszhangjuk? És hogyan reagálnak a szereplők? A NER-luxizás tanulságairól beszélgettünk.

– Újabb és újabb posztokat tesz közzé, amelyekben különböző NER-közeli szereplők ruházatát, ékszereit, kiegészítőit vizsgálja. Akad köztük néhány igazán figyelemre méltó darab is, és az biztos, hogy egyik sem olcsó. Miként lehet ezek nyomára bukkanni, és hogyan lehet ezeket beárazni?

– Skrabski Fruzsina, aki Novák Katalin szakértői bizottságának tagja volt, egyszer kiírta, hogy ha nem lennék én, akkor ő nem is értené ezeket a luxusmárkákat, sőt, talán nem is tudná, hogy léteznek ilyenek. Magamról is ezt kell mondanom:

ha nem lenne Matolcsyné, vagy Rogán Antal feleségei, esetleg Ráhel, akkor eszembe sem jutna, hogy léteznek ilyen táskák vagy papucsok.

Természetesen nem vagyok ezek szakértője. Például azt sem tudtam, hogy létezik olyan, hogy Birkin táska.

– De akkor hogy találja meg ezeket?

– Elolvasom a nekem küldött üzeneteket. Szerencsére nagyon sokan megtisztelnek azzal, hogy elküldik a véleményüket, információikat. Vannak honfitársaink, akik figyelemmel követik a hölgyek és olykor urak saját maguk által posztolt Instagram- vagy Facebook-bejegyzéseit, és akik tényleg értenek ezekhez a kiegészítőkhöz. Ők hívják fel a figyelmemet ezekre, és ők küldik el a fotókat is.

Ma már vannak képfelismerő szolgáltatások, így ellenőrizni is tudom az információkat.

Ráadásul gyakran mellékelik a linkeket is, amelyek alapján meggyőződhetek róla, hogy az adott darab tényleg annyiba kerül.

– Annak idején, talán a 2010-es évek közepén Habony Árpád táskája volt az első ilyen megdöbbentő eset, de az talán csak pár százezer forintos tétel volt. Azóta viszont jócskán más a szint a NER-es luxusholmik piacán...

– Különösen annak fényében, hogy a Fidesz annak idején támadta az előző kormányt, mondván, hogy luxuskormány. Ehhez képest most ez tényleg visszás. Persze minden alkalommal el kell mondanom: nem az a baj, ha valaki gazdag. Az viszont már problémás, ha ezzel hivalkodik, az ízléstelen és helytelen. De ami igazán visszatetsző, az az, hogy

olyanok hivalkodnak a vagyonukkal, akik ezt a vagyont nyilvánvalóan a politikai kapcsolataiknak köszönhetik.

És még valami: korábban is posztoltam hasonló tartalmakat, és azoknak is volt visszhangja, de messze nem akkora, mint most. Ez azt mutatja, hogy talán van egyfajta változás a levegőben, egyre többen döbbennek rá, hogy ez így nincs rendben. Valószínűleg ez összefügg azzal is, hogy az általános életszínvonal nem emelkedik, sőt, inkább csökken, a magyar gazdaságot sokkal mélyebben érintette a válság, mint azokat az országokat, ahol kompetens, demokratikusan működő kormányok vannak.

– Úgy tűnik, két dolog mozgatja meg igazán az embereket. Az egyik az infláció, a napi megélhetés költségei, a másik pedig ezek a fényűző javak. Ami a kettő felett van, például a több százmilliárdos vagyonok, az már túl elvont számukra. Könnyebb felfogni egy egymillió forintos nadrágot Mészáros Lőrinc feleségén, mint 1400 milliárd forintot a család zsebében.

– Szokták mondani, hogy hergelem az embereket, de szeretném, ha megértenék, mit jelentenek azok az ellopott milliárdok, amelyekről régóta beszélek. Ezek a „néhány milliós” papucsok, táskák, ruhák jobban megragadják az emberek figyelmét, mert kézzelfoghatóbbak. Az ellopott milliárdokat nehezebb felfogni, mert azok olyan nagyságrendek, amelyekhez nem vagyunk hozzászokva.

Matolcsy feleségének Birkin táskáit, vagy azokat a lakásokat, luxusvillákat, amiket bemutattam, valóban könnyebb megérteni, mint azt a több százmilliárd forintot, amit az adófizetői pénzekből kisíboltak.

Rendszert kell váltani. Tudni kell ezekről. A rendszerváltásnak ma nem azt kellene jelentenie, hogy visszatérünk a kommunizmushoz vagy a szocializmushoz, hanem azt, hogy legyen következménye a dolgoknak. Az ellopott állami százmilliárdoknak, ezermilliárdoknak is következménye kell, hogy legyen.

– Lázár János tavasszal honosította meg a „luxizás” kifejezést a politikában. Mintha összebeszéltek volna...

– Valószínűleg nem ez volt a szándéka, de úgy gondoltam, ha már szóba hozta, akkor menjünk rá erre a témára. Ez egy véletlennek tűnő, de mégis helyes kommunikációs fogás lehetett a részéről.

– Nem gondolja, hogy Lázár ezzel a húzással ki akarta fogni a szelet az ön vitorlájából?

– Nem volt világos akkor sem, és most sem az, miért hozta ezt szóba. A Fidesznél ritkán történik bármi véletlenül. És ami véletlennek tűnik, az sem biztos, hogy az. Az is lehet, hogy Lázár saját magát akarta ezzel fényezni, de az is, hogy a kritikusabb fideszes szavazókat akarta megszólítani. Most sem vagyok biztos benne, hogy eljutunk oda, mint a kínai kommunista párt, amely időnként példát statuál, ha nő az elégedetlenség. Lehet, hogy ez annak volt az előjele, de nem látjuk a folytatást.

Nem tűnik úgy, hogy Mészáros Lőrinc ideje lejárt volna, és Matolcsyt sem vonták felelősségre.

Az igaz, hogy a kis Matolcsy Dubaiba távozott, az apjáról viszont nem tudunk biztosat, de lehet valóságalapja annak, hogy amnesztiát kaptak.

– Amióta közöl divat- és ékszerposztokat, tapasztalt valamit? Rejtőzködőbbek lettek a NER szereplői? Visszafogottabbak?

– Vannak jelei annak, hogy egyesek próbálnak óvatosabbak lenni. Csakhogy ezek a képek el vannak mentve. Egyébként olyan emberektől is kapok képeket, akik elvileg közel állnak ezekhez a körökhöz, mégis őszintén felháborítja őket, amit látnak.

– Ez új fejlemény, hogy szivárogtatnak, hiszen korábban a rezsim egy zárt rendszer volt.

– Korábban is előfordult, én akkor is közöltem ilyen képeket. Csak akkor nem volt akkora visszhangja. Sok esetben nem is tudom név szerint, hogy kitől származnak a képek. Ez mutatja, hogy nem arról van szó, hogy valaki jó pontot akar szerezni egy esetleges új hatalomnál. Egyszerűen még azokat is felháborítják ezek a dolgok, akik benne vannak ebben a közegben.

– Itt a nyár, indulnak a jachtok a Földközi-tengeren. Vagy lehet, hogy idén mégiscsak megfogadják Gulyás Gergely tanácsát, hogy „kevesebb yacht, több szerénység”?

– A yachtokról nem tudok, de ha megnézzük, hogy Mészáros Lőrinc hogyan utazott New Yorkba meccset nézni, hogyan repült magánhelikopterrel a reptérre, és milyen luxusszállodában szállt meg (abban, ahol Kevin a „Reszkessetek, betörők!”-ből is megszállt), az nem arra utal, hogy megértették volna, mi a probléma. Vagy ott van Mészáros Andrea, aki „fanyalgókról” beszélt, miközben

ötmilliós nyakláncban jelentette be, hogy 200 millió forintot osztanak szét nyaralási támogatásként.

Az, hogy ezt egy 850 ezer forintos szoknyában tette, nem éppen szerénységre vall.

– Próbálta már kiszámítani, hogy mondjuk a Matolcsy család ökológiai lábnyomát hogyan lehetne „ledolgozni”? Hány éven át kellene nekem például PET palackot gyűjteni és tömegközlekedéssel járnom és komposztálnom, hogy lenullázzam azt, amit ők elhasználnak egy kéthetes nyaralás alatt?

– Ez nagyon nehéz, de amikor ilyen összegekről beszélünk, érdemes kiszámolni, hogy egy átlagos bérrel hány ezer évig kellene dolgozni, hogy valaki ilyen vagyonhoz jusson. Ilyenkor nagyon tanulságos történelmi párhuzamokat lehet levonni.

– Van még „tartalékban” ilyen képe vagy története? Mikor jön ki az új anyag?

– Lehet, hogy már a héten kiteszünk egy újabbat.

– Azt mondta, „kiteszünk”. Többes számban. Hányan dolgoznak ezen?

– Van egy kis stábom, akik segítenek a munkában. Például az árak ellenőrzésében, mert ahogy mondtam, nem vagyok ezek szakértője. Néha magam is megdöbbenek, és megkérem a kollégákat, hogy nézzenek utána. Sajnos a legtöbbször kiderül: az ár tényleg annyi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor a jövő évi választásról: Reménytelen lesz majd elmagyaráznom azoknak, akik csak annyit olvasnak, hogy szerintem a Fidesz nyer jövőre
A politikai elemző egy több szempontot figyelembe vevő értékelés után árulja el, hogy mit gondol, ki és milyen arányban nyerhet a 2026-os választáson.


Török Gábor a közösségi oldalán közzétett egy többféle szempontot elemző előrejelzést arról, hogy mi várható szerinte a 2026-os választáson. A politikai elemző szerint azonban a jelenlegi információkat vette alapul, és ezekből vont le következtetéseket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy mindezek folyamatosan változnak majd, ezért a prognózisát rendszeresen frissíteni kell majd.

Azt írta:

"Miután az előző posztban arról írtam, hogy a politikai elemzés és az előrejelzés milyen viszonyban állnak egymással, és hogy utóbbit - számos ok miatt - nem érdemes igazán komolyan venni, most mégis előállok egy prognózissal.

Ez az előrejelzés azonban - bár bizonyára sokaknak ez lesz csak fontos vagy érdekes - nem arról szól, hogy ki nyeri meg a következő választást, hanem arról, hogy mit tudunk ma a helyzetről, és ez alapján mi látszik valószínűnek.

Nem a végkövetkeztetéssel érdemes tehát vitatkozni, mert az tényleg szubjektív és bizonytalan, hanem azzal, hogy mi számíthat és ami számíthat, ott ma mit látunk.

Ez tehát egy pillanatkép, amit mondjuk havonta érdemes lesz majd frissíteni, annak fényében, ami már addigra mögöttünk lesz. Jó hír: ahogy haladunk majd előre az időben, egyre okosabbak leszünk, hiszen ami ma beláthatatlan jövő, akkor már politikai tudás lesz.

Majd hozzátette:

"Mindezt persze nehéz - vagyis reménytelen - lesz majd elmagyaráznom azoknak, akik csak annyit olvasnak, hogy szerintem a Fidesz nyer jövőre, de ez pont egy olyan szépsége/élvezete az elemző szakmának, amit kár lenne kihagyni."

Török szerint bár a TISZA Párt jelenleg vezet, és ha most lenne a választás, akkor több szavazatot kaphatnának, de a jövő évi választásig még sok minden befolyásolja a végeredményt. Többek között a jelöltek személye, a kommunikáció, a propagandára költhető keret, a gazdasági helyzet, és a még hátralévő időszakban kiosztható pénzek is. Mindezeket figyelembe véve úgy látja, hogy a Fidesznek van esélye a nyerésre. Azt is megírta, mi kellene ahhoz, hogy a TISZA Párt legyen a nyerő.

Részletek itt:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Három napja áram nélkül Pomázon: olvadozó mélyhűtők, csend, romantikus vacsora gyertyafénynél
A postás, mint régen, felkiabál a házaknál, ahova levél érkezett. Három betonoszlopot is kidöntött a szél, várni kellett a speciális munkagépekre, majd arra, hogy megkössön a beton. A polgármester szerint van tanulság, amit érdemes levonni.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. július 11.



„Ha áram van, minden van” – így szólt a kilencvenes évek egyik hirdetése. De mi van, ha nincs? A pomázi Erkel Ferenc, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán utcában hétfőn ment el az áram, és csütörtök délutánig sem jött vissza.

Az utcák csendesek, ahogy egy kertvároshoz illik. Ha nem tudnám, hogy itt már harmadik napja ez a helyzet, semmi sem tűnne fel. Szülők sétáltatják gyermekeiket, nyugdíjasok beszélgetnek a házak előtt. Máshol éppen autót szerelnek a ház előtt. Nyugalom van, szinte idilli. Persze, amikor szóba kerül az áramszünet, kiderül, már nagyon várják, hogy vége legyen a nomád életnek.

A legtöbben ki sem merik nyitni a fagyasztót, reménykedve abban, hogy a hőszigetelése még tartja a hűvösséget, és talán nem romlanak meg a benne tárolt ételek.

Azért némi kétségem támad, hogy több mint 72 óra után mi lehet a hűtőkben, az a néhány centis hőszigetelés ekkora csodákra nem képes, de nem akarom elkeseríteni beszélgetőtársaimat.

Egy nyugdíjas nő mesél a viharról: az utcában is fákat csavart ki, a szomszédja most is darabolja az udvarán, szerencsére az épületekben nem esett kár. Előkerültek a gyertyák, és várnak, más nem is tudnak csinálni. Két férfi a garázsuk előtt szerel egy Skodát. Éppen a vége felé járnak. Megkérdem, hogyan tudnak dolgozni áram nélkül? Kiderül, hogy akkumulátoros szerszámaik vannak, szerencsére a lámpa is akkuval megy, és fel is volt töltve. Amúgy a szerelésnek lassan a végére érnek, kell az autó, az idősebb férfi azzal jár dolgozni. Ott tudja tölteni a telefonját.

A postás csengő híján felkiabál a házakba – meséli nevetve, könyékig olajosan. Rákérdezek, hogyan tud így megfürdeni, mielőtt dolgozni indul? Van még egy kicsi meleg víz a bojlerban, takarékoskodnak, de ha elfogy, marad a hideg víz.

Odébb, egy másik garázs előtt fiatal nő takarít éppen. Megszólítom. Kiderül, a 13 éves lánya éppen táborban van, így hát az otthoni kalandtáborból kimaradt. Az áramszünet romantikus oldaláról mesél.

Esténként gyertyafényes vacsorát rendeznek a férjével, nincs zaj, nincsenek ingerek, internet sincs, közösségi média sincs, lelassult és elnyugodott minden.

„De íme, itt jő” - mintha egy színdarab lenne, megérkezik a férje egy nagy csokor vörös rózsával. Átadja a feleségének, megölelik egymást. Nem tudom nem megkérdezni, hogy a romantikus vacsoráknak köszönhető-e a csokor, de nem – szerinte neki van a legcsodálatosabb felesége, egyébként is hozott volna most neki. Home office-ban dolgozna, de pont erre a hétre vett ki szabadságot, nincs izgulás tehát emiatt sem.

A garázsok előtt kisebb aggregátor, valaki innen oldja meg az áramellátását, nyilván korlátozottan. Amikor le akarom fényképezni a készüléket, az emeletről rám kiabálnak, hogy nincsen ehhez jogom. Hiába magyarázom, hogy nem a tolvaj, hanem az újságíró vagyok, nem sikerül meggyőznöm a lekiabálót.

Sokkal barátságosabb egy idős asszony. Számára az áramszünet a mindenki által említett hűtőgondok mellett leginkább a tévé hiányát jelenti, ami nem is fog megoldódni egyhamar.

Az áram ugyan visszajön most már talán hamarosan, de a szintén leszakadt kommunikációs kábeleket csak később kötik vissza, az nem az áramszolgáltató feladata.

Az utca végében most is dolgoznak: előbb az oszlopot kell felállítani, utána az áramszolgáltató vezetékeit helyezik rá vissza, és csak utána jöhetnek a társbérlők: a televíziós és internetszolgáltatók.

Pomáz polgármesterével, Leidinger István azt mondja, hogy összesen kilenc helyen volt áramkimaradás a településen, egy 20 kilovoltos vezeték szakadása miatt. Ezekből mára már csak a zeneszerzőkről elnevezett utcák maradtak. Ott ugyanis két villanyoszlopot is kidöntött a szél, tehát a helyi vezeték is elszakadt. És itt jön a nagy gond: a villanyoszlop visszahelyezésekor betonozásra is szükség van.

A beton elvileg 28 nap alatt köt meg teljesen, a szilárdsága 50 százalékát is csak három nap után éri el.

Megfelelő adalékokkal ezen lehet valamennyit gyorsítani. Végül szárazbetonnal és megfelelő eljárással sikerült ezt pár napra rövidíteni. Ha sikerül az oszlopot körbebetonozni, és az stabil lesz, akkor lehet szó arról, hogy a vezetékekkel biztonságosan megterheljék az oszlopot. Ezt eldönteni, hogy mikor lehetséges, a szakemberek dolga.

És hogy mik a tanulságok?

„A 112-es rendszer gyakorlatilag összeomlott, és telefonálni nem lehetett, a telekommunikációs rendszerek összeomlottak, ha hétfőn 15 és 19 óra között valakinek mentőt kellett volna hívni vagy kigyulladt volna a háza valakinek villámcsapás következtében, nem tudott volna segítséget hívni” - mondja a polgármester. Emellett szerinte a tűzoltóság kommunikációja is összeomlott, az úgynevezett EDR-rendszer, amit használnak, az sem működött.

A legkritikusabb órákban az a megoldás maradt, hogy az embereknek be kellett sétálni a tűzoltóságra segítséget kérni.

További tanulság az, hogy a gallyazásokat akár lakossági tiltakozások ellenére is el kell végezni, nem szabad hagyni, hogy a távvezetékeket a fák veszélyeztessék. Vannak jogszabályok, szabályok, amik előírják, hogy mekkora védőtávolságot kell biztosítani az adott vezetékek körül, ahova nem ültethető fa, hogy a szolgáltatás zavartalanul tudjon működni. Ha ez nincs meg, akkor történik az, ami most történt.

Arra a kérdésemre, hogy lesz-e erre pénz, a polgármester annyit tudott mondani, hogy „jó kérdés”.

„Nem tudom még, hogy honnan, de erre pénzt kell fordítanunk, és át kell gondolnunk a védelmi struktúrát.”

A polgármester szerint itt lakosságnak is van feladata: villamos vezetékek alá ne ültessenek fákat, mert annak bizony ilyen következményei lehetnek.

Rákérdezek arra is, hogy az események után összeülnek-e a településvezető kollégákkal és a katasztrófavédelemmel, hogy átbeszéljék a tapasztalatokat, amire a polgármester egy vallomással válaszol.

„Előző életemben tűzoltóparancsnok voltam, és minden olyan nagyobb esemény után, ami hozott tanulságokat, én mindig készítettem egy összefoglaló jelentést javaslatokkal, hogy mit kellene átgondolni. Ugyanezt fogom csinálni, és ezt természetesen el fogjuk küldeni a Belügyminisztérium felé, a kormányzat felé, mert ezekkel bizony foglalkozni kell.”

Vissza az Erkel utcába: a kanyaron túl munkagépek. Már éppen levonulóban vannak. Áll az oszlop, a vezetékek is felkerültek már. Ezek szerint kellőképpen megkötött a beton. Néhány utcabeli kérdezgeti a szakembereket: mikor lesz készen a vezeték? Készen vannak, ők már végeztek – hangzik a válasz –, most már az E.ON dolga, hogy visszakapcsolja a vezetéket. Még nagyon sok helyen dolgoznak ezek a brigádok, tehát arra még várni kell egy kicsikét.

Az új oszlop mellett a földön fekszik a kettétört régi. A földön darabokban a televíziós kábelek. Még sok idő, amíg minden helyreáll Pomázon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Fotók: Fagyoskodva indult az EFOTT - gumicsizmában, kabátban buliztak a sárban a fesztiválozók
A lenge nyári szettek egyelőre a táskákban várják, hogy előkerülhessenek, a fesztivál első napján ugyanis még érezhető volt az utóbbi napok időjárása.


A lehűlés közepén, szerdán indult a 2025-ös EFOTT Fesztivál a Velencei-tónál. A tipikus, rövid, lenge fesztiválos szettek viszont egyelőre még a táskák alján maradtak.

A sukorói fesztivál első napján ugyanis még érezhető volt az előző napok időjárása: júliushoz képes elképesztően hideg volt, kellett bizony a hosszúnadrág, a pulcsi, a kabát, sőt még a gumicsizma is, hiszen napok óta esett már.

A hangulat azért visszahozott némi nyári életérzést, bulizni ugyanis így is lehetett, ráadásul a jelmezes fesztiválozók is örülhettek, hiszen legalább nem sültek meg a különféle szettekben. A Mikulás-jelmez pedig még találó is volt.

Mutatjuk fotósunk, Nagy Bogi képeit az első napról:


Link másolása
KÖVESS MINKET: