Mérő Vera az Lakatos Márk-botrányról: A megrázó interjút nagyon komolyan kell venni. Remélem, a hatóság is így gondolja
Mérő Verát is megtámadták, hogy nem reagál az Lakatos Márk-ügyre, a feminista aktivista szombaton reagált. Szerinte „derüljön ki az igazság, aki bűnös, kapjon büntetést.”
A rendőrség is nyomoz Lakatos Márk ügyében. Az ismert stylistról egy fiatal azt állította Ábrahám Róbert YouTube-műsorában, hogy 15 éves korában szexuális kapcsolatba került vele, méghozzá úgy, hogy egy gyerekotthonból közvetítette ki egy kerítő. A fiatal azt mondja, Lakatos Márk egy cipőt ígért neki cserébe, és olyasmire is rávette, amit nem akart, csakhogy nem mert nemet mondani.
Ábrahám, a Pesti Srácok eddigi munkatársa bírálta az influenszer-tüntetés szervezőit, hogy kettős mércével élnek hasonló ügyekben.
Mérő Verát is megtámadta egy bejegyzésében, a feminista aktivista szombaton reagált az ügyre. A Facebook-oldalán azt írta:
„Az egykori 15 éves állami gondozott fiúval készült megrázó interjút nagyon komolyan kell venni. Remélem, a hatóság is így gondolja. Aki (különösen kiszolgáltatott) gyereket (prostitúcióra) használ, annak nincs bocsánat.
Vizsgálni kell a felelősségét annak is, akinek jelzőrendszeri tagként – például a hivatkozott otthonbéli nevelőknek – tudomása van ilyen bűncselekményről, és nem tesz semmit. Derüljön ki az igazság, aki bűnös, kapjon büntetést. És miután ez megtörtént, ne kapjon fű alatt kegyelmet. Nincs bal- és jobboldali elkövető, és nincs bal- és jobboldali áldozat sem. Elkövetők vannak, meg áldozatok.”
Tágabb összefüggésekről is ír a gyermekvédelem kapcsán:
"A Fidesz a gyermekvédelmi szakma legnagyobb tiltakozása mellett a beleegyezési korhatárt 2012-ben 14 évre szállította le nagykorú partner és 12 évre fiatalkorú partner esetén.
Egy 17 éves kamasz nem „kisfiú", róla a szó szoros értelmében p€d0fil tartalmat nem lehet készíteni, csak gyermekp0rn0gráf tartalmat. Viszont sajnos egy huszonéves (vagy hetvenes) felnőtt (nemre való tekintet nélkül) bármikor lefekhet vele, ha abba a kamasz beleegyezik, kivéve, ha a felek között függelmi viszony áll fenn. Tehát: bárki szexelhet (vele nem függelmi viszonyban álló) kamasszal, de le nem fotózhatja. A véleményem minderről ismert, a Fidesz beleegyezési korhatár módosításáról szintúgy."
A rendőrség is nyomoz Lakatos Márk ügyében. Az ismert stylistról egy fiatal azt állította Ábrahám Róbert YouTube-műsorában, hogy 15 éves korában szexuális kapcsolatba került vele, méghozzá úgy, hogy egy gyerekotthonból közvetítette ki egy kerítő. A fiatal azt mondja, Lakatos Márk egy cipőt ígért neki cserébe, és olyasmire is rávette, amit nem akart, csakhogy nem mert nemet mondani.
Ábrahám, a Pesti Srácok eddigi munkatársa bírálta az influenszer-tüntetés szervezőit, hogy kettős mércével élnek hasonló ügyekben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kéri László: Orbánék pitiáner tolvajbandaként végzik, miközben az újkori magyar történelem legnagyobb esélyét játszották el
A politológus élete legnagyobb csalódásának nevezte, mi lett a volt tanítványaiból. Szerinte a Tisza Pártnak a kétharmadra is esélye van, és a 2026-os voksolás kimenetelének globális hatásai is lehetnek.
Kéri László politológus, szociológus a Szélsőközép nevű YouTube csatornán azt mondta, életének legnagyobb közéleti csalódása az, ami a Bibó Kollégiumban egykor általa is tanított Fidesz-alapítókból lett.
Azt állítja, ennél szerencsésebb korosztály és csapat nem volt az újkori magyar történelemben, mert húsz évük volt felkészülni a kormányzásra, nem tapadtak a Kádár-rendszerhez, rengeteg nemzetközi tapasztalatot gyűjtöttek, és egy viszonylag békés, gazdaságilag konszolidálódó időszakban, dőlő uniós pénzek mellett vették át az országot.
„Ehhez képest szerintem az, hogy csalódás, az nem eléggé erős kifejezés. Tehát, ha arra gondolok, hogy milyen peremfeltételek mellett kapták az országot, és hogy hagyják itt, akkor ez az újkori magyar történelem leginkább eljátszott és soha vissza nem térő esélye, alkalma” – mondta Kéri, aki szerint ezt a bélyeget és kollektív bűnt soha nem fogják magukról lemosni.
„Szerencsés világgazdasági, szerencsés politikai konstelláció mellett egy ilyen végtelen, pitiáner tolvajbandaként végzik” - fogalmazott.
A politológus úgy véli, a Fidesz-alapítók bukásának egyik oka a kollégiumi múltjukban keresendő. A Ménesi úti intézmény egy olyan eszméletlen zárt világ volt, amely hihetetlenül erős közösségteremtő erővel bírt, és ez a szoros kötelék elnyomta a belső kritikát.
Kéri szerint Orbán Viktor sorozatosan „dupla vagy semmit” játszott, és ezekből rendre győztesen került ki, ami tovább erősítette a tévedhetetlenségének mítoszát a csoporton belül. A másik okot Lord Acton híres mondásával magyarázta: „A hatalom korrumpál, az abszolút hatalom abszolút korrumpál, ezeket az embereket egytől egyig mind megrontotta a kontroll nélküli hatalom.”
Szerinte a kontroll hiánya miatt az egykori jó tulajdonságaik elsorvadtak, és elhatalmasodott rajtuk a démonuk. Példaként Gulyás Gergelyt hozta fel, aki Kéri szerint egy „szégyellős ministránsból” vált olyanná, aki folyamatosan hazudik, még ha láthatóan nem is esik neki jól.
Kéri László szerint Orbán Viktornak „nem volt soha ideológiája, pillanatnyi érdekei voltak, és a pillanatnyi érdekéhez kapott mindig valamilyen álideológiai hátteret.”
A politológus több személyes anekdotát is megosztott a Fidesz korai időszakából. Felidézte a párt ötödik születésnapját 1993-ban, ahol Lévai Anikó a férjéről azt mondta: „Tudod, a Viktort az emberek vagy szeretik, vagy utálják. És ezzel én is így vagyok.”
Egy másik alkalommal, amikor Orbán azon bosszankodott, hogy az emberek félnek tőle, Kéri felesége, Zita megjegyezte, hogy ezen el kéne gondolkodnia. Orbán erre azt válaszolta: „Aki fél tőlem, az menjen orvoshoz.” Kéri feleségének replikája így hangzott: „Ennyi orvos nincs ebben az országban.” Kéri szerint Orbán ezt tíz évvel később is felemlegette neki.
A politológus elmesélte azt a történetet is, amikor 1983-ban a Bibó Kollégium alakuló ülésén azzal keltett botrányt, hogy kijelentette, ő kiköltözne egy olyan kollégiumból, ahol három ember – Simicska, Varga Tamás és Orbán – felszólító módban beszél a többiekkel. Amikor Orbán számonkérte, Kéri azt vágta a fejéhez: „Az a baj veletek, hogy rosszabbak vagytok a Kun Béla-féle Lenin-fiúknál.” Tizenöt évvel később a már miniszterelnök Orbán a parlament folyosóján odaszólt neki:
„Azért a Kun Bélázásért egyszer még elszámolunk.”
Kéri szerint Orbán Viktor legnagyobb politikai és személyes kudarca a 2002-es választási vereség volt. „A 2002-es választás elvesztését az soha nem fogja megbocsájtani az országnak. Tehát én azt láttam rajta, hogy az az igazi törés” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Fidesz egyáltalán nem volt felkészülve a vereségre, és ezt a kudarcot a miniszterelnök a mai napig nem heverte ki.
A politológus úgy látja, a magyar demokratikus kísérlet 2006-ban siklott ki, és az azóta eltelt időszakban az ország négy legfontosabb alrendszere – a gazdaság, a politikai rendszer, a társadalmi szerkezet és a kultúra – is tévútra került. Szerinte a gazdaság csődben van, a jogállamiságot felszámolták, a társadalmi polarizáció drámaian megnőtt, a kulturális életet pedig tönkretették.
Úgy véli, a 2026-os választás igazi válaszút lesz, mert az Orbán által létrehozott rendszer nem reformálható.
A globális politikáról szólva Kéri azt mondta, a világban 2008 óta halmozódó válságok – pénzügyi, klíma, migrációs, kiber – kedveznek az olyan „erős embereknek” és „szélhámosoknak”, mint Trump, Putyin, Hszi Csin-ping vagy Orbán, akik azt hitetik el, hogy univerzális problémamegoldók. Ennek fényében a 2026-os magyar választásnak hatalmas nemzetközi tétje van.
„Egy Orbán-győzelem ennek a tábornak elég komoly segítség lenne. Ha itt megbukik, akkor az pont ennek a típusnak és ennek a típusú berendezkedésnek az inverze is lehet, tehát meg is fordítja” – fejtette ki.
A választási esélyeket latolgatva Kéri László azt mondta, a pártlistás versenyt már eldőltnek tekinti, szerinte azt a Tisza Párt nyeri. A választás azonban a 106 egyéni körzetben dől el, ahol a helyzetet sokkal nehezebb modellezni.
Saját, az országot bejárva szerzett tapasztalatai alapján úgy látja, a Tisza Párt jelöltjei hatalmas energiával dolgoznak, míg a Fidesz jelöltjei mögül elfogyott a korábbi bázis, és sok fideszes polgármester is inkább kivár.
Szerinte minden esély megvan nemcsak a Tisza győzelmére, hanem a kétharmados győzelemre is, ehhez elég, ha 65-öt megnyernek a 106-ból egyéni kerületből.
Az értelmiség felelősségével kapcsolatban Kéri azt mondta, mindenki csak a saját nevében beszélhet. Ő és a felesége azzal tették meg a magukét, hogy az elmúlt másfél évben 103 helyen jártak az országban a Tisza Pártot segítve.
„75 éves létemre ennyit tudtam tenni azért, hogy változás legyen. Azt gondolom, hogy a kortársaim, vagy a hasonló felkészültségűek közül jó néhánynak még ezt meg kellett volna tenni” – mondta, kritikával illetve azokat, akik megelégedtek azzal, hogy „idióta tévéknél vitatkoznak”.
A teljes beszélgetés
Kéri László politológus, szociológus a Szélsőközép nevű YouTube csatornán azt mondta, életének legnagyobb közéleti csalódása az, ami a Bibó Kollégiumban egykor általa is tanított Fidesz-alapítókból lett.
Azt állítja, ennél szerencsésebb korosztály és csapat nem volt az újkori magyar történelemben, mert húsz évük volt felkészülni a kormányzásra, nem tapadtak a Kádár-rendszerhez, rengeteg nemzetközi tapasztalatot gyűjtöttek, és egy viszonylag békés, gazdaságilag konszolidálódó időszakban, dőlő uniós pénzek mellett vették át az országot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: A korábbi ellenzék számára egy tömegsír lesz a 2026-os választás
A politikai elemző szerint a 2010 utáni ellenzéki pártoknak, köztük a DK-nak, esélyük sincs a túlélésre. Úgy látja, a Fidesz és a Tisza Párt kétpólusú versenye teljesen ellehetetleníti a kisebb szereplőket.
A Fidesz és a Tisza Párt kétpólusú küzdelme a választási kampány utolsó heteire olyannyira kiéleződött, hogy Magyar Péter már a rendszerváltás utáni legnagyobb győzelmet vetítette előre. A kormánypárt erre azzal a narratívával reagált, hogy az ellenzék valójában a vereségére készül, és azt nem fogja elfogadni, ezért a Fidesznek a szavazás után is kampányüzemmódban kell maradnia.
A két tábor közötti feszültséget a közvélemény-kutatók rendkívül eltérő mérései is fokozták, előrevetítve egyfajta hitelességi válságot. Ahogy a Medián ügyvezetője fogalmazott, a felmérések a politikai harcnak is részévé váltak. Mindeközben a korábbi ellenzéki pártok látványosan a háttérbe szorultak: Dobrev Klára a DK múltját és elveit védte az új kihívókkal szemben, a Jobbikban pedig Z. Kárpát Dániel visszalépése jelezte a párt nehéz helyzetét. Ebben a politikai helyzetben elemezte a választási kampányt Török Gábor az ELTE Jurátus nevű lapjának.
A politilógus szerint a kampány valójában nem egy hónapja, hanem évek óta tart, mivel a választók többsége már jóval a hivatalos kampányidőszak előtt eldönti, kire szavaz. Éppen ezért a kampány alatti tematizálásnak korlátozott a tétje, leginkább a bizonytalan szavazók megnyeréséről szól. Az elemző szerint egy ilyen szimmetrikusnak látszó politikai helyzetben a tematizációnál fontosabbá vált az erődemonstráció.
„Fontosabb lenne az, hogy kit éreznek a választók erősebbnek, kiről gondolják azt, hogy többségben van, kivel kapcsolatban alakulhat ki a győzteshez húzás” – mondta.
Szerinte a politikusok Facebook-oldalain is látszik, hogy többet foglalkoznak azzal, hogy „nekik van nagyobb”, mint a konkrét politikai tartalmakkal.
Török Gábor szerint a győzelmi várakozások terén fontos változás történt. Míg korábban fej-fej mellett mérték a Fidesz és a Tisza Párt győzelmét várók arányát, a legutóbbi felmérésekben már a Tisza Párt került előnybe.
„Nem emlékszem az elmúlt tizenhat évből olyan felmérésre, amelyben többen gondolták volna azt, hogy nem a Fidesz a választások esélyese” – jelentette ki Török Gábor.
A közvélemény-kutatók közötti hatalmas különbségeket – például a Medián 23 százalékos Tisza-előnyét a biztos szavazók körében, szemben a Nézőpont 6 százalékos Fidesz-fórjával – Török Gábor példa nélkülinek nevezte. „Ilyen távolságokat, ilyen össze nem egyeztethető számokat soha nem láttunk” – állította, hozzátéve, hogy a korábbi választások előtt a komolyan vehető intézetek adatai közelítettek egymáshoz. Szerinte a választás az igazság pillanata lesz a kutatók számára is, és biztosan lesz hitelességi válság. „Aki nagyon mellé lőtt, az szerintem hosszú időn keresztül fogja viselni ezt a bélyeget” – fogalmazott.
A kampányhajrában bevetett „atombombák” hatásában az elemző nem igazán hisz. Úgy látja, egy ennyire polarizált társadalomban, ahol két teljesen eltérő valóságértelmezés létezik, nehéz olyan ügyet találni, ami egy elkötelezett szavazót eltántorítana. Ezek legfeljebb a bizonytalanokra lehetnek hatással, de ez korlátozott.
„Az »atombombákat« nem az utolsó napokban kell felrobbantani, hanem időben, hogy elterjedhessenek, hassanak, a közbeszéd részévé váljanak, eljussanak minden választóhoz” – mondta.
Kitért arra is, miért tematizálja a Fidesz Orbán Viktor korát és munkabírását. Az elemző szerint erre azért van szükség, mert megjelent egy közel húsz évvel fiatalabb, elképesztő politikai munkát végző kihívó. Lázár János „duracell elemes” hasonlatai és a testalkatról szóló megjegyzései is erre a kihívásra adott válaszok.
A két vezető között szerinte egyfajta furcsa, férfias versengés alakult ki arról, ki alszik kevesebbet vagy kinek van nagyobb tömege. „Kicsit furcsa ez, mert nyilván egy átlagember számára ez egy nagyon óvodás, nagyon férfias, macsó játéknak látszik” – mondta, de hozzátette, hogy ez hat a szavazókra. Megjegyezte, Orbán Viktor politikai értelemben nem idős, de a fiatalabb kihívó miatt a Fidesznek foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel.
A választási vereség következményeiről szólva Török Gábor úgy vélte, a vesztes párt reakciója nagyban függ a vereség mértékétől. Bár elképzelhetőnek tartja, hogy egy vereség megroppantja akár a Fideszt, akár a Tiszát, a konzervatívabb előrejelzést tartja valószínűbbnek, vagyis hogy egyik párt sem fog szétesni.
„Szerintem egy ilyen kétpárti szerkezetben bárki is kerül kormánya, az ellenzéke komolyan hiheti azt, hogy neki esélye lesz az esetleges elégedetlenséget meglovagolni, és ez elég csábító ahhoz, hogy a belső konfliktusokat időben lerendezzék” – fejtette ki.
Azt, hogy Orbán Viktor vagy Magyar Péter egy vereség után eltűnne-e a közéletből, „ködszurkálásnak” nevezte. Szerinte mindkét politikusnak megvan a lehetősége a folytatásra, de ezt csak komoly belső politikai harcokban tudnák elérni.
A kispártok esélyeit latolgatva Török Gábor egyedül a Mi Hazánkat látja esélyesnek a parlamentbe jutásra, a DK-nak és a Kutya Pártnak erre szerinte nincs lehetősége. Egy ilyen kétosztatú versenyben a figyelem a két nagy szereplőre irányul, ami megnehezíti a kicsik dolgát. Az elemző szerint a 2010-től 2024-ig tartó domináns pártrendszernek most egy időre vége, és egy kétosztatú pártrendszer van kialakulóban.
A régi ellenzéki pártok sorsát illetően rendkívül borúlátó.
„Én azért valószínűnek gondolom azt, hogy a korábbi magyar ellenzék számára egy tömegsír lesz a 2026-os választás, amibe nagyon sokan bele fognak feküdni” – hangzott el a legerősebb állítás.
Szerinte a DK-nak és a hozzá hasonló pártoknak egyéni körzetben sincs esélyük mandátumot szerezni, mert a választók pártokra, nem pedig személyekre szavaznak. A DK indulását sok ellenzéki szavazó szemében nem érdemnek, hanem „bűnnek” tartja, mert azzal a Tisza Párt győzelmét veszélyeztetik.
„Kicsit olyan érzésem van a DK-val kapcsolatban is, mint korábban a Magyar Szocialista Párttal kapcsolatban volt: ugyan már meghalt, de még nő a haja, nő a körme. Valójában ezeknek a pártoknak ebben a formában végük van” – fogalmazott.
Ugyanakkor úgy látja, a baloldali szavazók nem tűntek el, így hosszabb távon egy új baloldali formáció megjelenhet.
Karácsony Gergely esetleges jövőbeli szerepével kapcsolatban Török Gábor úgy gondolja, hogy a magyar baloldalnak az újjászerveződéshez új vezetőkre lesz szüksége. Abból a történelmi tapasztalatból indul ki, hogy „amikor egy korszak véget ér, akkor magával rántja a politikai ellenfeleit is”.
A Fidesz és a Tisza Párt kétpólusú küzdelme a választási kampány utolsó heteire olyannyira kiéleződött, hogy Magyar Péter már a rendszerváltás utáni legnagyobb győzelmet vetítette előre. A kormánypárt erre azzal a narratívával reagált, hogy az ellenzék valójában a vereségére készül, és azt nem fogja elfogadni, ezért a Fidesznek a szavazás után is kampányüzemmódban kell maradnia.
A két tábor közötti feszültséget a közvélemény-kutatók rendkívül eltérő mérései is fokozták, előrevetítve egyfajta hitelességi válságot. Ahogy a Medián ügyvezetője fogalmazott, a felmérések a politikai harcnak is részévé váltak. Mindeközben a korábbi ellenzéki pártok látványosan a háttérbe szorultak: Dobrev Klára a DK múltját és elveit védte az új kihívókkal szemben, a Jobbikban pedig Z. Kárpát Dániel visszalépése jelezte a párt nehéz helyzetét. Ebben a politikai helyzetben elemezte a választási kampányt Török Gábor az ELTE Jurátus nevű lapjának.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rácz András hamis zászlós akcióra figyelmeztet: orosz provokátorok jöhetnek
Az Oroszország-szakértő szerint a kormánymédia egy ukrán álláshirdetésre hivatkozva készíti elő a terepet egy provokációnak. Rácz András szerint a cél az, hogy egy esetleges erőszakos tömegoszlatást később „ukrán beavatkozásként” lehessen beállítani.
Rácz András szerint a kormánymédia tudatosan készíti elő a terepet egy lehetséges provokációnak a közelgő választásokra. A szakértő azt állítja, hogy „a kormánymédia épp előkészíti szláv anyanyelvű provokátorok lehetséges érkezését a választásokra”.
Úgy véli, ez a narratíva egy olyan, hamis zászlós akció alapja lehet, amelynek keretében orosz provokátorok érkeznének Magyarországra.
Rácz András szerint a kormányközeli sajtóban napok óta szerepel egy hír, amely egy ukrán álláskereső oldalon megjelent, azóta már lezárt hirdetésen alapul. Ebben a „Mi Büszkeségünk” nevű civil szervezet állítólag jó fizikai állapotú embereket keresett magyarországi nyilvános eseményeken való részvételre. A szakértő szerint a történet több ponton is sántít.
Egyrészt gyanúsnak tartja a hír forrását, egy Mario Nawfal nevű libanoni-ausztrál bloggert, aki a magyar kormány számára kedvező témákban már korábban is feltűnt. A bejegyzés szerzője szerint „nem túl nagy az esélye, hogy éppen ő böngészne ukrán nyelvű álláshirdetéseket”, valószínűbbnek tartja, hogy valakik elküldték neki az információt.
Rácz András a gyakorlati megvalósítást is kétségbe vonja, szerinte a hirdetés nem számol az ukrajnai realitásokkal. „Ukrajnában a hadiállapot miatt a katonakorú férfiaknak gyakorlatilag lehetetlen külföldre utazniuk” – állítja, hozzátéve, hogy egy civil szervezet valószínűtlen, hogy elegendő kiutazási engedélyt tudna szerezni.
Emellett a hirdetésből hiányoznak az EU-ba való beutazáshoz szükséges feltételek, mint a biometrikus útlevél vagy a vízum. A felajánlott fizetést is irreálisnak tartja, mivel a 100 ezer hrivnyás díj a fronton harcolók harci pótlékának felel meg, nem pedig egy civil megbízásnak.
A bejegyzés szerint nem ez az első eset, hogy a választások előtt felmerül egy esetleges hamis zászlós művelet gyanúja. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő korábban a Török Áramlat gázvezeték közelében talált robbanószerek ügyét nevezte egy előre megtervezett akciónak, amelynek célja a választások befolyásolása lehetett. Az ügyre reagálva Aleksandar Vučić szerb elnök visszautasította, hogy az incidenssel a magyar választásokba akartak volna beavatkozni.
Az „ukrán provokáció” vádja sem új, Magyar Péter korábban egy konkrét ügynökséget nevezett meg, amely szerinte egy ukrán zászlós provokációért volt felelős.
„Ergo, ha például a választások utáni esetleges ellenzéki tüntetéseken nagyszámú, igen, erőszakos, szláv nyelvet beszélő tüntető/provokátor bukkanna fel, akkor a NER média erre a sztorira alapozva mondhatná, hogy lám, lám, itt az ukrán beavatkozás, az ukrán erőszak, stb.”
Rácz szerint a mostani történet arra lehet alkalmas, hogy ha a választások után erőszakos cselekmények történnének, a kormánymédia azokat ukrán beavatkozásként tálalhassa. A szerző hozzáteszi, hogy az átlagember egy tüntetés zajában nem tudja megkülönböztetni az orosz és az ukrán beszédet.
A bejegyzés szerint Ukrajnának nem állna érdekében egy ilyen akció, Oroszországnak viszont annál inkább. „Valójában persze Ukrajnának mindez egyáltalán nem érdeke. Az viszont nagyon is elképzelhető, hogy Oroszországból akár százas nagyságrendben is érkezzenek provokátorok.”
Rácz András szerint erre már több példa is volt a posztszovjet térségben, például Moldovában. A logisztika sem lenne bonyolult, állítja: Szerbián keresztül be lehetne utaztatni az embereket, főleg, ha a magyar hatóságok félrenéznek.
Az Oroszország-szakértő végül a hatóságok felelősségét hangsúlyozza. „FONTOS részlet, hogy mindezt csak akkor lehet megcsinálni, ha a magyar hatóságok félrenéznek. Ergo, mind a rendőrségnek, mind a nemzetbiztonsági szerveknek kulcsszerepük van/lenne egy ilyen forgatókönyv megakadályozásában” – zárja gondolatait Rácz András.
Rácz András szerint a kormánymédia tudatosan készíti elő a terepet egy lehetséges provokációnak a közelgő választásokra. A szakértő azt állítja, hogy „a kormánymédia épp előkészíti szláv anyanyelvű provokátorok lehetséges érkezését a választásokra”.
Úgy véli, ez a narratíva egy olyan, hamis zászlós akció alapja lehet, amelynek keretében orosz provokátorok érkeznének Magyarországra.
Rácz András szerint a kormányközeli sajtóban napok óta szerepel egy hír, amely egy ukrán álláskereső oldalon megjelent, azóta már lezárt hirdetésen alapul. Ebben a „Mi Büszkeségünk” nevű civil szervezet állítólag jó fizikai állapotú embereket keresett magyarországi nyilvános eseményeken való részvételre. A szakértő szerint a történet több ponton is sántít.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Buda Péter: Választási puccsról szóló orosz álhírek árasztották el a netet, kritikus napok jönnek
A „Matrjoska” nevű orosz dezinformációs hálózat koordinált kampányban terjeszt hamis videókat a magyar választási kampány utolsó napjaiban - állítja a nemzetbiztonsági szakértő. A tartalmak más platformokon már közel 300 ezer megtekintést gyűjtöttek össze.
Két nappal a vasárnapi választás előtt az orosz és a magyar kormánybarát médiában is egyre többet emlegetik a „magyar Majdan” lehetőségét, miközben elemzők szerint egy hamis zászlós művelet következő, akár erőszakos szakasza is előkészítés alatt állhat - írja Buda Péter legújabb Substack bejegyzésében.
A dezinformációs kampány egyik eleme szerinte egy, a „Pravda Magyarország” nevű csatornán április 6-án közzétett videó, amelyen állítólag ukrán katonák egy budapesti akciót készítenek elő.
Bár a konkrét klip független hitelesítése nehézkes, a módszer illeszkedik a hálózat által használt mintázatokhoz.
A felvétel több ponton is gyanús: az „akciótérkép” közepén feltűnően nagy betűkkel szerepel a BUDAPEST felirat, ami egy titkos műveletnél életszerűtlen. A rejtett kamerás felvétel látszatát keltő snittek is beállítottnak tűnnek, az eligazítás szövegét pedig nyilvánvalóan felolvassák.
Buda Péter szerint a narratívát a hazai közéletben is felerősítik, az Alapjogokért Központ főigazgatója, Szánthó Miklós például arról beszélt:
„Minden egyes nappal egyre egyértelműbb, hogy az ukránok és az őket kiszolgáló Tisza már arra készülnek, hogy a választási vereségük után puccsal kíséreljék meg átvenni a hatalmat.”
Mint arról korábban írtunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró már felhívta a figyelmet a „Matrjoska” nevű orosz bothálózatra, amely vélhetően az orosz katonai titkosszolgálathoz köthető, és ismert médiumok arculatát ellopva terjeszt ukránellenes álhíreket.
A hálózat működéséről és a magyar kampányról részletesen írt a Kyiv Independent. Elemzésük szerint a hálózat rendszeresen hamisít médialogókat és koordináltan posztol feltört közösségi média fiókokból. Bár a videók elérése az X-en egyenként alacsony, más platformokon a kapcsolódó Ukrajna-ellenes tartalmak összesen közel 290 ezer megtekintést értek el.
A mostani orosz beavatkozási kísérlet Buda Péter szerint március 23-án indult, amikor Vlagyimir Kornyilov Kreml-barát propagandista egy Telegram-posztban bedobta a „magyar Majdan” narratíváját, azt írva: „Mindenki érti, hogy Ukrajna Maidanra készül Magyarországon.” Két nappal később az orosz állami RT hírcsatorna már arról cikkezett, hogy egy Orbán-győzelem kiválthat-e egy „szteroidon pörgetett Majdant”.
A LetsData nevű elemzőcég kutatói szerint a kampány célja egyértelmű.
„Ez a narratíva azt célozza, hogy hiteltelenítsen minden lehetséges tiltakozást, és delegitimálja Orbán ellenzékét” – közölték.
A dezinformációs műveletben a Kreml-barát és a magyar kormányközeli narratíva lényegében megegyezik: Brüsszel és Kijev beavatkozik a választásba, Orbán Viktor győzelme esetén pedig zavargások vagy puccs jöhet. Ezzel szemben független elemzők egy koordinált orosz dezinformációs műveletet látnak, amelynek célja az ellenzék és a lehetséges tiltakozások hiteltelenítése.
Az elkövetkező napok Buda Péter szerint kritikusak lehetnek.
A műveletek legvalószínűbb forgatókönyve szerinte valamilyen közintézmény megtámadása vagy tömegrendezvények felhasználása olyan tömegriadalom keltésére, amely erőszakba fordulhat át és amely aztán a résztvevők fizikai épségét is fenyegetheti.
„Képzeljünk el például egy súlyos pánikot egy zsúfolt tömegrendezvényen, ahonnan mindenki menekülni próbál” - írja a nemzetbiztonsági szakértő.
Mindez szerinte ürügyet adhat olyan propaganda-tevékenység kifejtésére vagy vészforgatókönyvek alkalmazására a kormány részéről, amely alapjaiban befolyásolhatja a választást vagy akár annak elhalasztását is eredményezheti, nem beszélve a választást követő időszak történéseinek befolyásolásáról egy hamis zászlós narratíva mentén.
Két nappal a vasárnapi választás előtt az orosz és a magyar kormánybarát médiában is egyre többet emlegetik a „magyar Majdan” lehetőségét, miközben elemzők szerint egy hamis zászlós művelet következő, akár erőszakos szakasza is előkészítés alatt állhat - írja Buda Péter legújabb Substack bejegyzésében.
A dezinformációs kampány egyik eleme szerinte egy, a „Pravda Magyarország” nevű csatornán április 6-án közzétett videó, amelyen állítólag ukrán katonák egy budapesti akciót készítenek elő.
Bár a konkrét klip független hitelesítése nehézkes, a módszer illeszkedik a hálózat által használt mintázatokhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
