Mérő Vera az Lakatos Márk-botrányról: A megrázó interjút nagyon komolyan kell venni. Remélem, a hatóság is így gondolja
Mérő Verát is megtámadták, hogy nem reagál az Lakatos Márk-ügyre, a feminista aktivista szombaton reagált. Szerinte „derüljön ki az igazság, aki bűnös, kapjon büntetést.”
A rendőrség is nyomoz Lakatos Márk ügyében. Az ismert stylistról egy fiatal azt állította Ábrahám Róbert YouTube-műsorában, hogy 15 éves korában szexuális kapcsolatba került vele, méghozzá úgy, hogy egy gyerekotthonból közvetítette ki egy kerítő. A fiatal azt mondja, Lakatos Márk egy cipőt ígért neki cserébe, és olyasmire is rávette, amit nem akart, csakhogy nem mert nemet mondani.
Ábrahám, a Pesti Srácok eddigi munkatársa bírálta az influenszer-tüntetés szervezőit, hogy kettős mércével élnek hasonló ügyekben.
Mérő Verát is megtámadta egy bejegyzésében, a feminista aktivista szombaton reagált az ügyre. A Facebook-oldalán azt írta:
„Az egykori 15 éves állami gondozott fiúval készült megrázó interjút nagyon komolyan kell venni. Remélem, a hatóság is így gondolja. Aki (különösen kiszolgáltatott) gyereket (prostitúcióra) használ, annak nincs bocsánat.
Vizsgálni kell a felelősségét annak is, akinek jelzőrendszeri tagként – például a hivatkozott otthonbéli nevelőknek – tudomása van ilyen bűncselekményről, és nem tesz semmit. Derüljön ki az igazság, aki bűnös, kapjon büntetést. És miután ez megtörtént, ne kapjon fű alatt kegyelmet. Nincs bal- és jobboldali elkövető, és nincs bal- és jobboldali áldozat sem. Elkövetők vannak, meg áldozatok.”
Tágabb összefüggésekről is ír a gyermekvédelem kapcsán:
"A Fidesz a gyermekvédelmi szakma legnagyobb tiltakozása mellett a beleegyezési korhatárt 2012-ben 14 évre szállította le nagykorú partner és 12 évre fiatalkorú partner esetén.
Egy 17 éves kamasz nem „kisfiú", róla a szó szoros értelmében p€d0fil tartalmat nem lehet készíteni, csak gyermekp0rn0gráf tartalmat. Viszont sajnos egy huszonéves (vagy hetvenes) felnőtt (nemre való tekintet nélkül) bármikor lefekhet vele, ha abba a kamasz beleegyezik, kivéve, ha a felek között függelmi viszony áll fenn. Tehát: bárki szexelhet (vele nem függelmi viszonyban álló) kamasszal, de le nem fotózhatja. A véleményem minderről ismert, a Fidesz beleegyezési korhatár módosításáról szintúgy."
A rendőrség is nyomoz Lakatos Márk ügyében. Az ismert stylistról egy fiatal azt állította Ábrahám Róbert YouTube-műsorában, hogy 15 éves korában szexuális kapcsolatba került vele, méghozzá úgy, hogy egy gyerekotthonból közvetítette ki egy kerítő. A fiatal azt mondja, Lakatos Márk egy cipőt ígért neki cserébe, és olyasmire is rávette, amit nem akart, csakhogy nem mert nemet mondani.
Ábrahám, a Pesti Srácok eddigi munkatársa bírálta az influenszer-tüntetés szervezőit, hogy kettős mércével élnek hasonló ügyekben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Buda Péter: Már Magyarországon vannak azok az oroszok, akik "betonoznak és fűrészelnek"
A szakértő szerint az orosz titkosszolgálatok már Magyarországon tartózkodó embereikkel készülnek egy provokációra. A cél szerinte egy szűk kormánypárti győzelem utáni esetleges ellenzéki tiltakozások erőszakos lejáratása és delegitimálása lehet.
A magyarországi választásokkal kapcsolatos orosz-magyar kooperáció egy új, a korábbi információs szakaszt követő, potenciálisan erőszakos fázisba érkezhetett – erről beszélt Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt, szakértő a Totem Show-ban. Szerinte az utóbbi napok eseményei, mint például a szerbiai határ mellett történt, hamis zászlós műveletnek minősített akció, valamint a kormánypárti politikusok kommunikációja mind egy előre megírt forgatókönyv részei.
Példaként említette Budai Gyula fideszes politikus kijelentését, miszerint a Tisza Párt gyilkolásra készül. „Ez abszolút illeszkedik azokba a kormánszati kommunikációs panelekbe, amelyek az elmúlt napokban erősödtek fel, próbálják már előre delegitimálni bármilyen fajta esetleges ellenzéki demonstrációt vagy megmozdulást” – fogalmazott Buda.
Állítása szerint a kormányzati kommunikáció olyan elemeket vesz át, amelyek egyértelműen visszavezethetők orosz dezinformációs platformokra. Ezek a hálózatok – mondta – már évekkel ezelőtt beazonosításra kerültek más országokban, és most ugyanazokat a paneleket alkalmazzák Magyarországon is: álhíreket terjesztenek például álruhába öltözött ukránokról, akik erőszakos tüntetéseket szerveznek, megrohamozzák a Parlamentet és rátámadnak a rendőrökre. Ezeket a tartalmakat a kormánymédia és a kormányzati politikusok is megosztják.
A szakértő szerint a cél egy kaotikus, destabilizációt erősítő forgatókönyv megvalósítása, amely illeszkedik az eddigi orosz választási beavatkozások mintázatába.
„Tehát ez, hogy úgy mondjam, nagykönyv szerint megy, ebben semmi kiszámíthatatlan és meglepő nincsen” – jelentette ki, hozzátéve, hogy éppen a forgatókönyvek ismertsége ad lehetőséget arra, hogy a nyilvánosság erejével delegitimálják ezeket a törekvéseket.
A szerbiai hamis zászlós műveletet Buda Péter szerint sikerült „nagymértékben kipukkasztani”, de az, hogy mégis meglépték, szerinte kényszerhelyzetre utal a kormányzat és orosz támogatóik részéről.
A művelet megszervezésével kapcsolatban úgy vélte, hogy abban valószínűleg egyik állam részéről sem a hivatalos szervek vettek részt, de a végrehajtás a legmagasabb politikai szintek tudtával történt. Ezzel magyarázható a „hihető tagadhatóság”, és az is, hogy a szerb katonai titkosszolgálat hiába figyelmeztetett a veszélyre, a politikai vezetés „lerázta” őket, hogy ne dekonspirálják a műveletet.
A választások utáni lehetséges forgatókönyvekről szólva elmondta, nem tartja valószínűnek a választás elhalasztását. Inkább arra számít, hogy egy szűk kormánypárti győzelem utáni tiltakozásokat fognak provokatív csoportok beépítésével lejáratni.
„Ezeknek a tiltakozásoknak a delegitimációja vagy a lejáratása érdekében olyan provokatív csoportokat építenek be, akikre hivatkozva, akiknek a tevékenységére hivatkozva erőteljesen föl lehet lépni az úgymond népharaggal szemben” – mondta.
A kiszivárgott telefonbeszélgetésekkel kapcsolatban, mint amilyen a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov, vagy az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin közötti párbeszéd volt, Buda azt mondta, a legfontosabb dolgokat személyesen beszélik meg, ez magyarázza a sűrű találkozókat.
Az Orbán-Putyin leiratban elhangzott „kisegér-oroszlán” hasonlatot megdöbbentőnek nevezte. „Tehát itt lelepleződik az, hogy tulajdonképpen Nyugat-Európa az számunkra az ellenség, a szövetséges pedig Oroszország” – értékelte a helyzetet. Szerinte ez a beszélgetés is bizonyítja, hogy a magyar kormány egy teljesen más szövetségi rendszer mellett köteleződött el, mint amiben hivatalosan benne van, és Orbán Viktor arra játszik, hogy Ukrajna megszűnésével átalakul Európa geopolitikai térképe.
A szakértő súlyos bűncselekménynek nevezte, hogy az Alapjogokért Központhoz hasonló szervezetek tudatosan terjesztenek orosz dezinformációt.
„Gyakorlatilag egy külföldi ország titkosszolgálatával való összejátszás a magyar választásokba való beavatkozás érdekében. A magyar választások rendjének a megsértése érdekében ez súlyos bűncselekménynek számít” – jelentette ki. Szerinte elképzelhetetlen, hogy a kormányzati szereplők ne lennének tisztában ezen információk orosz eredetével.
A helyzet súlyosságát azzal az analógiával írta le, hogy a magyar állami szervek nem figyelmeztetnek az orosz dezinformációra, ahogy a Sherlock Holmes-történetben sem ugatott a kutya, mert ismerte a tettest.
„Miért nem ugat? Mert ismeri az elkövetőt. Erre csak ez az egyetlen magyarázat van. Elképesztően súlyos bűncselekmény a kormánynak a támadása a saját országa, a saját társadalma ellen.”
Buda Péter szerint a nemzetbiztonsági szerveken belül sokan „félábon várják a változást”, hogy a pártpolitika ne telepedjen rá a szakmai munkára. Úgy látja, Magyarország mára az orosz titkosszolgálatok műveleti területévé és menhelyévé vált, ahonnan Európa-ellenes akciókat hajtanak végre.
„Mi kárt okozunk nemcsak a saját országunknak, hanem Európának is” – mondta. A nyugati titkosszolgálatok által kiszivárogtatott információkat nem a magyar választásokba való beavatkozásnak, hanem a nyugati országok önvédelmének tartja egy olyan szövetségessel szemben, amely trójai falóként viselkedik.
„Mi vagyunk a rés a pajzson. Mi vagyunk az az erő, amely az ellenséget, amely egyébként hibrid háborút folytat Nyugat-Európában... segíti” – fogalmazott.
A magyarországi oroszbarát műveletek irányításával kapcsolatban „koprodukcióról” beszélt, amelyben a magyar fél nincs mindenbe beavatva, mert Oroszország csupán eszközként használja.
„Gyakorlatilag egy bunkós bot vagyunk Oroszország kezébe, és Oroszországot az abszolút nem érdekli, hogy a bunkónak fáj-e az, amikor odacsapnak vele valahova.”
Ezeket a bizalmi műveleteket szerinte nem hivatalos állami szerveken keresztül, hanem a kormány körül lévő „intézőkkel” hajtják végre, hogy a szálak ne legyenek visszavezethetők a politikai döntéshozókig. Ez felveti egy árnyék-titkosszolgálat létezésének gyanúját, ami Buda szerint egy demokráciában elfogadhatatlan és alkotmányellenes.
„Az Alkotmányvédelmi Hivatal feladata lenne azt, hogy ezt felszámolja, nem pedig azt, hogy támogassa.”
A szakértő úgy véli, Oroszország célja a jelenlegi kormány hatalmon tartásával nem csupán egy szövetséges megtartása, hanem az, hogy Magyarország továbbra is obstrukciós politikát folytasson, és megakadályozza Ukrajna nyugati integrációját.
„Ha marad a jelenlegi kormány, akkor még keményebben fogja ezt a bunkós botot Oroszország, ami mi vagyunk, használni.” Szerinte a kormány hatalmon maradása háborúval fenyeget, mivel az országot „az orosz stratégia készséges eszközévé teszik”.
A magyar kormány oroszbarát politikájának mélyebb motivációiról szólva Buda egy geostratégiai téveszmét említett. Eszerint a kormány abból a felismerésből indul ki, hogy a Nyugatnak „befellegzett”, a Kelet pedig felemelkedőben van, és ha Magyarország időben a jó oldalra, vagyis Oroszország mellé áll, akkor a végén nagyobb szeletet kaphat a tortából.
„Magyarország egyfajta hullarabló megközelítésből kifolyólag az ellenségnek segít, hogy a gyengélkedő nyugati szövetségi rendszert minél előbb le tudja győzni, és cserébe majd akkor kapunk tőle valamit. Ezt hívják egyébként árulásnak.”
Ebben a geostratégiában szerinte az is belefér, hogy Ukrajna területi egységének felbomlása esetén Kárpátalja magyar fennhatóság alá kerüljön. „Amelyik geostratégiába belefér egy 600.000 négyzetkilométer fölötti uralomnak a lecserélése... onnantól fogva szerintem tulajdonképpen minden belefér.”
A választás napjára vonatkozó lehetséges orosz akciókkal kapcsolatban elmondta, megbízható forrásokból olyan hírek keringenek, hogy már Magyarországon tartózkodnak azok az orosz személyek, akik egy esetleges erőszakos provokáció megszervezésében vesznek részt. Ők nem azonosak a GRU-tisztekkel.
„Ők, hogy úgy mondjam, politikai mérnökök, ők pedig a mesteremberek, akik betonoznak és fűrészelnek.”
Hogy ténylegesen mit csinálhatnak, az a helyzetértékelésétől függ. Az tűnik célravezetőbbnek, hogy megakadályozzák a választásokat és elhalasztják, vagy pedig már biztosítottnak látják a választási eredményt, egy szűk győzelmet a különböző egyéb eszközök segítségével, és aztán az adott esetben másnap kitörő ellenzéki tiltakozásokat próbálják delegitimálni.
A teljes beszélgetés
A magyarországi választásokkal kapcsolatos orosz-magyar kooperáció egy új, a korábbi információs szakaszt követő, potenciálisan erőszakos fázisba érkezhetett – erről beszélt Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt, szakértő a Totem Show-ban. Szerinte az utóbbi napok eseményei, mint például a szerbiai határ mellett történt, hamis zászlós műveletnek minősített akció, valamint a kormánypárti politikusok kommunikációja mind egy előre megírt forgatókönyv részei.
Példaként említette Budai Gyula fideszes politikus kijelentését, miszerint a Tisza Párt gyilkolásra készül. „Ez abszolút illeszkedik azokba a kormánszati kommunikációs panelekbe, amelyek az elmúlt napokban erősödtek fel, próbálják már előre delegitimálni bármilyen fajta esetleges ellenzéki demonstrációt vagy megmozdulást” – fogalmazott Buda.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormánymédia megvalósítja Buda Péter jóslatát: ukrán típusú zavargásokról, magyar Majdanról írnak
Csercsa Balázsra hivatkozva a Metropol előállt egy újabb, tiszásnak mondott titkos tervvel, ami szerint ha Magyar Péterék veszítenek, utcai zavargásokra, a főváros stratégiailag fontos pontjainak elfoglalására készülnek. Mindez arra utal, az orosz befolyásolási terv nem állt le.
Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő nemrég arról írt, választási puccsról szóló orosz álhírek árasztották el a netet, kritikus napok jönnek. Szerinte az orosz médiában egyre többet emlegetik a „magyar Majdan” lehetőségét, ami arra utalhat, hogy az oroszok egy hamis zászlós műveletet készítenek elő, és erőszakosan is beavatkoznának a magyar választásokba.
Ezt támasztotta alá Rácz András Oroszország-szakértő is, aki szerint kitartóan terjed egy álhír arról, hogy Ukrajnában jó fizikai állapotú embereket toboroznak, hogy magyarországi nyilvános eseményeken vegyenek részt. Rácz szerint „ha választások utáni esetleges ellenzéki tüntetéseken nagyszámú, igen, erőszakos, szláv nyelvet beszélő tüntető/provokátor bukkanna fel, akkor a NER média erre a sztorira alapozva mondhatná, hogy lám, lám, itt az ukrán beavatkozás, az ukrán erőszak, stb.”
Buda Péter még egy olyan hamis vidót is bemutatott, amin állítólagos ukrán katonák tanulmányoznak egy akciótérképet, amire nagy betűkkel ráírták: BUDAPEST.
Úgy tűnik, most a Buda Péter és Rácz András által megjósolt orosz akció valóban elindult.
A Metropol a választás napján, 11 óra után nem sokkal ugyanis megjelentetett egy cikket, amiben azt írják: "itt van Magyar Péterék titkos dokumentuma: választási vereségre készülnek, ukrán típusú zavaragásokat akarnak kirobbantani.”
Ezután ismertetnek egy „választásnapi akcióterv” című angol nyelvű "dokumentumot". Eszerint a tiszásoknak „fel kell készülniük a vereségre, Magyar Péteréknek már nap közben el kell kezdeniük a csalás narratíváját építeniük, még a szavazás befejezése előtt hamisan győzelmet kell hirdetniük, majd a vereség után zavargásokat kell kezdeniük, úgy, ahogyan 2014-ben Ukrajnában, a Majdanon tették.”
A "dokumentum" szerint ennek érdekében terjeszteni kell, hogy a Fidesz választási csalásokat követett el. „A "jogellenes" kampánylépésekre "bizonyítékokat" kell felmutatni (természetesen hamis bizonyítékokat), és lehetőség szerint tanúkat kell megszólaltatni. A kommunikációs nyomásgyakorlás részeként már a választás vége előtt győzelmet kell hirdetni, de legkésőbb az urnazárás után meg kell ezt tenni” - idéz a "dokumentumból" a Metropol.
Majd ezt írják:
„Amennyiben az eredmények kedvezőtlenek, szervezett tömegeket kell mozgósítani, meg kell szállni a főváros stratégiailaig fontos pontjait, és szükség esetén össze kell csapni a rendőrséggel.”
A Metropol szerint a "dokumentumban" kifejezetten úgy fogalmaznak: az ukrajnai Majdanhoz hasonló zavargások kellenek, és állítólag arról is írtak, hogy a nemzetközi médiát és politikusokat is be kell vonnia a választás eredményének megkérdőjelezése érdekében.
A "dokumentum" forrásaként a Tisza Pártból kiugrott Csercsa Balázst jelölik meg, aki az elmúlt hónapokban több más, később egyértelműen hamisnak bizonyult "dokumentum" hitelesítőjeként is feltűnt. Például ő "erősítette meg", hogy valós a Tisza Párt kiszivárgott, adóemeléseket tartalmazó programja, amiből persze egy szó sem volt igaz.
Csercsa facebook oldalára valóban kikerült egy poszt, ami egyetlen fotót tartalmaz, egy aláírás nélküli, gépelt szöveggel teleirt oldalról. Ő csak ennyit írt mellé: „Ez most érkezett a belső forrásomtól. Durva. Tudjatok róla...”
A rendőrséggel való összecsapás narratívája azért aggasztó, mert egyértelműen beleillik abba a sorba, amire Buda Péter és Rácz András figyelmeztettek.
Persze az egésznek csak akkor van értelme, ha a valós eredménytől függetlenül a Fidesz győzelmét hirdetik ki este, és az ezen felháborodó tömegek kimennek az utcára. Ebben az esetben a kormány hivatkozhat arra, hogy Magyar Péter győzelemről tett napközbeni állításai csak a "titkos terv" részét képezték, a bejelentett eredmény miatt tiltakozók pedig mind Ukrajna titkos tervét hajtják végre. Legrosszabb esetben ukránoknak álcázott orosz provokátorok gondoskodhatnak arról is, hogy gyorsan kitörjön az erőszak, ami legitimálná a rendvédelmi erők bevetését.
Mindez természetesen csak egy elképzelt forgatókönyv, aminek az eddigi események, és különösen a kormánymédiában terjedő állítólagos tiszás dokumentum megágyazhat.
Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő nemrég arról írt, választási puccsról szóló orosz álhírek árasztották el a netet, kritikus napok jönnek. Szerinte az orosz médiában egyre többet emlegetik a „magyar Majdan” lehetőségét, ami arra utalhat, hogy az oroszok egy hamis zászlós műveletet készítenek elő, és erőszakosan is beavatkoznának a magyar választásokba.
Ezt támasztotta alá Rácz András Oroszország-szakértő is, aki szerint kitartóan terjed egy álhír arról, hogy Ukrajnában jó fizikai állapotú embereket toboroznak, hogy magyarországi nyilvános eseményeken vegyenek részt. Rácz szerint „ha választások utáni esetleges ellenzéki tüntetéseken nagyszámú, igen, erőszakos, szláv nyelvet beszélő tüntető/provokátor bukkanna fel, akkor a NER média erre a sztorira alapozva mondhatná, hogy lám, lám, itt az ukrán beavatkozás, az ukrán erőszak, stb.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bódi Mátyás a részvételi adatokról: Ha én lennék a Fidesz kampányfőnöke, nem örülnék
A szakértő szerint a kistelepülések meglepően alacsony részvétele rossz előjel a kormánypártnak. Az új szavazók pedig jellemzően a közepes méretű városokból érkeznek, ahol a Fidesz hagyományosan kevésbé erős.
Bódi Mátyás, a Választási Földrajz elemzője a Telex élő műsorában elemezte a választás napján beérkezett részvételi adatokat. Bódi szerint „a legfontosabb megállapítani azt, hogy minden valószínűség szerint rekordrészvétel várható a nap zárásakor, ez jelentős különbség a 2022-es adatokhoz képest”. Az elemző úgy véli, hogy „75 és 80 százalék között várható majd a végleges választási részvétel.”
Kilenc óráig a középvárosok voltak a legaktívabbak, és mint mondta, rengeteg olyan település van a kategóriában, ami Budapest környékén, az agglomerációban található, de a megyeszékhelyeken is komoly az aktivitás. Ezzel szemben a kistelepüléseken a részvételi arány még mindig visszafogott – ezt Bódi meglepő fejleményként jelölte meg.
Bódi Mátyás szerint „az látszik, hogy nagyon sok olyan választó fog most szavazni, aki korábban nem szavazott.”
Úgy véli, a fenti adatok alakulását az indokolhatja, hogy „az új választók jellemzően a közepes méretű városokból jönnek, és kisebb arányban érkeznek a kisebb településekről.”
Az elemző szerint a fenti eredmény „nem egy jó előjel a Fideszre nézve.”
Kifejtette, hogy „a Fidesz számára a leginkább aggodalmat okot adó fejlemény, hogy a kisebb településekről kevesebb választó érkezik, mint a nagyobb településekről.”
A részvételi adatok alapján a pesti és tolnai választókerület is aktív, ugyanakkor „Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szembetűnő a viszonylagos passzivitás”.
Az elemző kifejtette, itt ment el eddig talán a legkevesebb választó szavazni, és ez valamennyire igaz a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, nem nyíregyházi választókerületekre is.
Bódi szerint ha a nap végére sikerül elérni a 75-80 százalékos részvételi arányt, akkor az azt jelenti, hogy „több százezer olyan választó lesz ma Magyarországon, aki korábban soha nem szavazott,” mert állítása szerint „máshogy nem jön ki a matek.” Egy ilyen részvételi aránynál ez azt jelentené, hogy „minden tizedik választó új választó.”
Bódi Mátyás a műsor egy korábbi pontjában kiemelte a budapesti agglomerációt is, ahol állítása szerint szintén nagyon erős a részvétel.
Az adatok jelentőségével kapcsolatban úgy fogalmazott: „ha én lennék a Fidesz kampányfőnöke, nem biztosan örülnék ezeknek az eredményeknek”.
Szerinte „a fővárosban és a megyei jogú városokban hagyományosan magasabb aktivitás most még inkább felerősödött, ami politikailag is jelentős következményekkel járhat”. Példaként említette Győrt, Szekszárdot, Debrecent és a Balaton-felvidéket, ahol különösen magas részvételt mértek.
Úgy véli, ezek „jellemzően nem a Fidesz felé mozgó választókerületek”.
Közölte azt is, hogy „az egyik legaktívabb megye jelenleg Hajdú-Bihar, ahol a [tiszás] kampányzárót is tartották”. Az adatok alapján megállapította, hogy „a legaktívabb településtípusok most a kisvárosok, míg a leggyengébb részvétel az aprófalvas térségekben látható”. Mindez szerinte komoly fordulat a korábbi trendekhez képest.
Kifejtette, hogy „korábban a legapróbb falvak voltak a legaktívabbak, most viszont ez megváltozni látszik”.
Bódi szerint „különösen figyelemre méltó, hogy az ezer fő alatti településeken – ahol általában a legkorábbi órákban szavaznak – most nem látszik a megszokott kiugró aktivitás”.
Bódi Mátyás, a Választási Földrajz elemzője a Telex élő műsorában elemezte a választás napján beérkezett részvételi adatokat. Bódi szerint „a legfontosabb megállapítani azt, hogy minden valószínűség szerint rekordrészvétel várható a nap zárásakor, ez jelentős különbség a 2022-es adatokhoz képest”. Az elemző úgy véli, hogy „75 és 80 százalék között várható majd a végleges választási részvétel.”
Kilenc óráig a középvárosok voltak a legaktívabbak, és mint mondta, rengeteg olyan település van a kategóriában, ami Budapest környékén, az agglomerációban található, de a megyeszékhelyeken is komoly az aktivitás. Ezzel szemben a kistelepüléseken a részvételi arány még mindig visszafogott – ezt Bódi meglepő fejleményként jelölte meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: A 70 százalékot jelentősen meghaladó részvétel inkább a Tiszának kedvezhet
A politológus a választás napján elemezte a részvételi adatok lehetséges hatását. Meglátása szerint a kisebb pártokat rosszul érintheti a magas részvétel.
Török Gábor politikai elemző a választás napján egy Facebook-posztban intett óvatosságra mindenkit, aki a napközbeni részvételi adatokból próbál messzemenő következtetéseket levonni.
Török Gábor szerint azonban érdemes hűteni a kedélyeket. Mint írja, „miután estig mindenki sötétben tapogatózik, napközben leginkább ezeket a számokat fogjuk figyelni és elemezgetni.”
Figyelmezteti azokat, akik túlságosan belelendülnének az elemzésbe: „még ha területi, akár szavazóköri részvételi adatokat is hasonlítunk össze, biztos tudásunk akkor sem lehet arról, hogy a nagyobb/kisebb részvétel kinek kedvez.”
Az elemző szerint bár lehet gondolkodni a részvételi adatok jelentésén, „ezek a választási adatok megjelenéséig csak hipotézisek.”
Hozzáteszi, hogy a jelenlegi vélekedések szerint
egy a 70 százalékot jelentősen meghaladó (75 feletti) részvétel a két nagy párt versenyében elméletileg a Tiszának kedvezhet, míg a kisebb pártokat rosszul érintheti.
A bejegyzés végén azonban ismét hangsúlyozza, hogy a valóságot csak az urnazárás utáni eredmények mutatják majd meg.
Török Gábor már a választás előestéjén is jelezte, hogy a legfontosabbnak egy olyan politikai versenyt tartana, ahol a hatalmat folyamatosan kontrollálják-
Török Gábor politikai elemző a választás napján egy Facebook-posztban intett óvatosságra mindenkit, aki a napközbeni részvételi adatokból próbál messzemenő következtetéseket levonni.
