SZEMPONT
A Rovatból

Mérő Vera a Motherless-ügyről: a lelki következmények egészen a halálfélelemig, paranoiáig, állandó rettegésig terjedhetnek

A szakértő szerint előfordulhat, hogy az erőszakos fantáziáknak helyet adó oldal áldozatai egy buszra sem mernek majd felszállni. Nagyon nem mindegy, hogyan reagálnak a hatóságok, és milyen nyomást helyez a döntéshozókra a társadalom.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. szeptember 03.



Az internetes tér egyre veszélyesebb játszótérré válik, ahol a valóság és a virtuális fantáziák ijesztő gyorsasággal keverednek. A Motherless nevű, Csehországban bejegyzett pornóoldalon nemrégiben magyar lányokról, nőkről készült fényképeket kezdtek el terjeszteni. Ezeket a fotókat engedély nélkül készítették, egy részeket rejtett kamerával, de ennél is rosszabb, hogy a képek mellé odaírták azt is, mi mindent csinálnának velük.

Az erőszakos fantáziák komoly félelmet keltettek a fotókon szereplőkben. De hiába tettek rendőrségi feljelentést, nem sok jóval kecsegtették őket.

Mérő Vera jogvédővel a hátborzongató jelenség hátteréről beszélgettünk, és arról, min kellene változtatni a hazai rendőrségi gyakorlatban, hogy hatékonyabban felléphessenek a hatóságok.

– Hogy lehet fogást találni, merre indulhat egy áldozat?

– Olyan korban élünk, amikor az ilyen jellegű visszaélések sokakat érintenek, viszont ha az ember bemegy a mezei kerületi kapitányságra, akkor ott nem tudnak ezzel mit kezdeni. Nagyon sok esetben fel sem ismerik az esetleg megvalósított bűncselekményeket.

Akik talán még valamennyire tudnak is bármit kezdeni, a Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözési Osztálya.

De az egyszeri sértett nem hozzájuk fordul, nem is jut el hozzájuk, és így érdemi segítséget nem kap, hanem nagyon sok esetben elhajtják a sértetteket az adott kapitányságról, ahova jóhiszeműen bemennek.

– Ennek az az oka, hogy nincsenek megfelelő jogszabályok?

– Nem vagyok jogász, de amennyire én tudom, a magyar jog az elmúlt néhány évben igyekezett felzárkózni a megváltozott világhoz. Azaz, a jog már többé-kevésbé tudja értelmezni a kiberbűnözés különböző formáit, de ez sajnos a rendvédelmi, rendfenntartó szervekhez nem jutott el. Ennek a továbbképzés részét kellene képeznie, de a kapcsolaton és családon belüli erőszak kezelése kapcsán is látjuk, hogy ez csak nagyon lassan szivárog át.

– Volt olyan sértett, aki arra panaszkodott, hogy a rendőrségnél még vissza is kérdeztek, hogy miért fél néhány tizenkét éves bejegyzéseitől...

– Én tudok ennél elkeserítőbbet is mondani. Tavaly nyári eset, 20 éves, másodévére készülő egyetemista lányt, ahogy visszatért a nyár végeztével a kollégiumba, a volt barátja brutálisan megerőszakolta. A kislány félelmetes lélekjelenléttel magánál tartotta a véres bugyit, a használt óvszert, az elkövető pedig kijózanodva rájött, hogy mit tett, ráadásul írásba is adta, hogy tudatában volt annak, ami történt. Ezekkel az erős bizonyítékokkal ment be ez a lány az egyik rendőrkapitányságra. Pontosabban először a kórházba, de ott

nem voltak hajlandóak látleletet felvenni, de még megvizsgálni sem, annak ellenére, hogy erős vérzése és alhasi görcsei voltak.

A rendőrségen pedig számonkérték, hogy látlelet nélkül mit is képzel? Majd közölte vele a rendőr, hogy ő igazából még az eggyel előző barátja miatt szomorú, menjen haza és dolgozza fel azt. Az utolsó mondat pedig, amivel útjára engedte ezt a fiatal felnőtt nőt, az az volt, hogy na mehet az after party.

– Komolyan?

– Ez elhangzott, igen. Az volt az óriási nagy szerencse, hogy a lány édesanyja a gimnáziumi ismerőse volt egy pszichológusnak, akivel én sokat dolgozom együtt, mert áldozatsegítéssel foglalkozik. Így jutott el hozzám a lány. Akkor a nevem említésére már hirtelen más lett az attitűd a kórházban is, és a rendőrségen is, illetve az oktatási intézményben is.

Az elkövetőt az azóta eltelt egy évben két Erasmussal is megjutalmazták,

majd most még a diplomaosztás előtt visszatérhetett a kollégiumba is. Illetve hát eleve sose rakták ki a kollégiumból, csak elment Erasmusra, tehát ott a többi kollégiumi hallgató abszolút ki volt neki téve azokban az időkben, amikor éppen az országban tartózkodott, viszont a sértett kollégiumi ellátását nem oldották meg. Gondolták, éljen az erőszaktevővel egy kollégiumban, ha gondolja. Ez volt az egyetem megközelítése. Ennek az lett a vége, hogy a srác lediplomázott,

de a diplomáját már úgy vette át, hogy vádat emeltek ellene nemi erőszak miatt. Már a vádemelés után vagyunk, ez az ember nem fogja megúszni.

Ha én nem lépek abban a helyzetben közbe, vagy nem jut el hozzám ez a sértett, akkor őt a rendszer úgy rázta volna le, mint a rühes macskát.

– Ezek szerint csak a szerencsén múlik, hogy ilyen esetben mi lesz az áldozattal?

– Nagyon sok múlik azon, hogy pont ki az a rendőr, aki akkor szolgálatot teljesít, és aki meghallgatja a sértettet. Ez egy olyan orosz rulett, minőségbiztosításilag alulbiztosított rendszer, hogy igazából lottó, hogy jogorvoslatot kap-e az adott sértett vagy sem.

– Visszakanyarodva a Motherless nevű oldalra, ami történik, az jogilag milyen cselekedetnek tekinthető?

– Az arc és képmással való visszaélés az szintén egy, az online világ megjelenésével létrejött jogi kategória vagy tényállás. Tehát az a minimum, amit itt fel kellene ismerni, hogy

itt az emberi méltóságot, személyiségi jogot súlyosan sértő cselekményről beszélünk.

Azt kell erre a rendőrségnek mondania, hogy nyomozást indít az ügyben, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megalapozott a bűncselekmény gyanúja.

– Ráadásul igazán az a dermesztő, hogy milyen kontextusba kerültek ezek a képek.

– Ez egy sokszorosan súlyosnak minősíthető bűncselekmény. De a legszomorúbb az, hogy amikor ezt nekem először elküldte a reddites felhasználó, ami után aztán futótűzként be is járta az internetet, akkor még csak meg sem voltam lepődve. Szerintem azon is nagyon fontos elgondolkodni, hogy sokkolta az országot ez a hír, de azért, mert ezeknek az ügyeknek nincs, vagy nagyon kicsi a láthatósága.

Lehetséges, hogy a társadalmi nyomás is hiányzik, hogy felismerjük azt, hogy ez milyen súlyosságú és milyen gyakoriságú probléma,

és az ebből képződő társadalmi nyomás lenne az, ami a döntéshozót végre rászorítaná arra, hogy mindazt a képzést, továbbképzést, szakmai felkészítést, illetve hogyha szükséges, adott esetben jogszabályi módosításokat vagy pontosításokat elvégezze, ami igazából döntéshozói feladat.

– Én azért vagyok nagyon értetlen ezzel kapcsolatban, mert azt gondolnám, hogy ebben igazából mindenki érintett. Nem csak azokat érinti, akiknek éppen a képmásával visszaéltek, hiszen ezeknek a lányoknak vannak szüleik, testvéreik, rokonaik, barátaik...

– Minden megerőszakolt és megvert, bántalmazott embernek vannak. Ezek mind-mind a legszentebb, legelterjedtebb közügyeink. Ebben az az óriási nagy veszély, hogy van egy ilyen közösség, van néhány száz vagy pár ezer ember, és elég, ha ezek közül akár csak egynek is olyan megerősítést adnak ezek a közös fórumok, közösségek, ami elmélyíti őt ezekben a gondolatokban, és a fantáziáláson túlmutató gondolatokra sarkallja, megerősíti abban, hogy tényleg megtegye, amit írogatnak.

Ha csak egyetlen egy akad közülük, aki elmegy addig, hogy meg is teszi azt, amiről itt fantáziálnak, akkor szerintem könnyű belátni ennek a jelenségnek a valódi veszélyeit.

– A tárhelyszolgáltató a véleménynyilvánítás szabadságával érvelt, amikor először nem akart lépni.

– A szólás- és véleménynyilvánítási szabadság nem egy korlátlan, hanem egy nagyon is korlátos, alaposan, pontosan körülhatároltan korlátos jog, amely addig terjed, amíg más jogait nem sérti, értve itt a személyiségi jogot, emberi méltóságot, az alapvető emberi jogokat. A törvény nagyon is pontosan rendelkezik arról, hogy meddig terjed, és meddig védendő a szólás és véleményszabadság.

– Milyen sérülést szenvedhet el egy ilyen áldozat, aki egyszer csak felfedezi a képét ilyen kontextusban?

– Nagyon sokban függ az aktuális sértett alkati jellemzőitől, de akár az előéletétől is. Tehát például valaki, aki már élt át kiszolgáltatott állapotot, érte már hasonló támadás, trauma, arra például bizonyára még súlyosabban hat, de itt a lelki következmények egészen a halálfélelemig, paranoiáig, állandó rettegésig terjedhetnek.

Akit ilyen trauma ér, az például simán lehet, hogy nem mer majd felszállni egy buszra sem, mert retteg attól, hogy hasonló dolgok történnek vele.

De annál, akit már ért erőszakos bűncselekmény, bele se merek gondolni, hogy egy ilyennek milyen mentális következményei lehetnek.

– Mit érezhet az áldozat?

– Azt, hogy sehol nem vagy biztonságban,

az általad addig biztonságosnak vélt terek, kérdőjeleződnek meg, és hirtelen az egész világ egy veszélyes helynek tűnik.

Nem kell nagyon mély pszichológiai ismeretekkel rendelkezni ahhoz, hogy belátható legyen, hogy ez maga a pokol.

– Ezeket a képeket végül levették?

– Különböző mappákban továbbra is megtalálhatóak, csak az adott almappákból tűntek el, de a felhasználók oldalain, azt hiszem, továbbra is elérhetőek.

– Ez olyan, mint az özönnövények, kiirthatatlan, ez ellen csak harcolni lehet, de kiirtani lehetetlen?

– Egyfelől talán ez így van, és ahogy okosodik a kiber-bűnüldözés, úgy okosodnak a kiberbűnözők is, tehát ez valóban egy örök körforgás. Azonban nagyon nem mindegy, hogy lemondunk-e az ilyen típusú bűncselekmények felszámolásáról vagy legalább üldözéséről, vagy folyamatosan azon dolgozunk, hogy minél hatékonyabb eszközökkel tudjuk felvenni a küzdelmet velük szemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET: