SZEMPONT
A Rovatból

"Mennyit nőtt a melled a nyáron?"

Hiába születtek intézkedések a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények visszaszorítására, ha az iskola eltusol, a vétkes pedagógus pedig továbbra is a gyerekek közelébe férkőzhet.
Zsilák Szilvia, Abcúg - szmo.hu
2019. január 11.



A gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények csökkentése érdekében az utóbbi években több szigorítás is történt, de úgy tűnik mindez nem elegendő, hogy kiszorítsák a szexuális visszaéléseket elkövető tanárokat az iskolákból. Gyakran az igazgatók tusolják el az ügyet: az iskolából ugyan kirúgják a tanárt, de eljárás nem indul ellene. Így aztán semmi akadálya, hogy a tanár egy új intézményben szedje az áldozatait. Ha minden optimálisan alakul: a tanár ellen eljárás indul, el is ítélik, portásként, sofőrként simán újra a gyerekek közelébe kerülhet. Végül ott vannak azok a könnyen elbagatellizálható esetek, amikor bár nem történik erőszak, de a pedagógus – kihasználva az alá-fölérendeltségi helyzetet –, előszeretettel tesz megjegyzéseket a diáklányok melleire, és teljesen átszexualizálja az iskolai közeget.

Nyitva maradt kiskapuk

A törvényhozók nem siették el a dolgokat, 2012-ben született meg az a jogszabály, ami szerint a gyerekekkel szembeni szexuális bűncselekmények nem évülnek el, azaz az elkövetők ellen bármikor eljárást lehet indítani, akiknek az adatai ráadásul még a bűnügyi nyilvántartásban is megmaradnak. Egy szintén nem túl régi, 2017 decemberében életbe lépett törvény szerint pedig örökre el kell tiltani a gyerekekkel való foglalkozásától azt, aki szexuális bűncselekményt követ el kiskorú ellen. Magyarországon tehát nem létezik egy külön „szexuális elkövetői” nyilvántartás (mint például az Egyesült Királyságban), viszont az erkölcsi bizonyítvány tartalmazza, hogy az elkövető nem foglalkozhat gyerekekkel, ha pedig valaki tanári állásra jelentkezik, a munkáltatónak kötelező tőle elkérnie ezt a kulcsfontosságú iratot. Az egyik jelentős probléma viszont éppen az, hogy vannak esetek, amikor bizonyos, gyerekekkel kapcsolatos munkakörök (például portás, sofőr) betöltésekor el sem kérik az erkölcsi bizonyítványt a jelentkezőktől – mondja Gyurkó Szilvia, gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője.

Kiskorú veszélyeztetése esetén pedig, – például ha egy tanár szexuális üzeneteket küldözget a kiskorú diákjának –, már csak opcionális az eltiltás, mivel “különös méltánylást érdemlő esetben” a bíró döntésén múlik, hogy a tanár megtarthatja-e a munkáját. Mivel a digitális gyerekvédelemnek még nincs egységes joggyakorlata, ezért előfordul, hogy más-más bíróságok hasonló esetekben egymásnak teljesen ellentmondó ítéleteket hoznak. Ezért történhet meg, hogy egyes bíróságok felmentik a tanárt, aki szexuális tartalmú SMS-eket küldözget a diákjainak, míg egy másik pedig elmarasztalja ugyanazon bűntett elkövetőjét – teszi hozzá Gyurkó Szilvia.

Egy másik lényeges kérdés, hogy vajon meddig kell visszaugrani az időben, hogy olyan szexuális bűnözőt találjunk, aki ma már teljesen tiszta, azaz erkölcsi bizonyítványa minden akadály nélkül megengedi, hogy gyerekekkel foglalkozzon?

“Először is, 2012 előtt kell, hogy elítéljék az elkövetőt, innentől kezdve az a kérdés, hogy mit követett el, és mennyit kapott érte, a maximumokkal számolva (az 5 évnél hosszabb szabadságvesztés büntetést még 12 évig tartják nyilván) 1990 körül elkövetett súlyos szexuális bűncselekmény elkövetője ma már teljesen tiszta, és persze a későbbi elkövetők közül is az, akit rövidebb időre ítéltek el. Az igazi probléma az, hogy hatalmas a látencia, sok esetben nem is indul eljárás, vagy bizonyítékok hiányában lezárják, tehát minimális számú az olyan elkövető száma, akivel szemben tényleg él ez a szabályozás”

– vezeti le Gyurkó Szilvia.

További aggodalomra okot adó tényező, hogy a tanárt nem tudják a foglalkozásától eltiltani, amíg nem születik meg a jogerős döntés. Addig pedig az igazgató döntése, hogy felmenti-e a munkavégzés alól a pedagógust. Gyakran hosszú időbe telik, mire a szexuális bűncselekményekben jogerős ítélet születik, a szakértő szerint ezekben az esetekben az ügyek lefolyása években mérhető. Ha valakit pedofíliával vádolnak, elég sok veszítenivalója van: kitagadhatja a családja, sosem dolgozhat gyerekek közelében, ellenben a börtönben nagyon várják a rabok az azonnal a börtönhierarchia legaljára kerülő elkövetőket. Érthető tehát, hogy számos esetben a tanár tagadja a vádakat, és minden erejével igyekszik tisztázni magát.

Be sem kerül az erkölcsi bizonyítványba

Tehát abban, hogy egy szexuális bűnöző soha többet ne kerüljön gyerekek közelébe, az erkölcsi bizonyítványnak kulcsszerepe van. Vagyis lenne, ha egyáltalán indulna büntetőeljárás. A magyar valóság azonban az, hogy sok esetben nem lehet rávenni az igazgatót arra, hogy eljárást indítson, inkább közös megegyezéssel megszünteti a munkaviszonyt a munkavállalóval, ekkor viszont nem indul semmiféle eljárás, és a következő munkaadó sem fogja tudni, miért távozott a tanár az előző munkahelyéről – mondja a gyermekjogi szakértő.

Az egyik ügyükben egy középiskolai tanár rendszeresen létesített szexuális kapcsolatot a diákjaival, a botrány kirobbanása után pedig helyi szinten hoztak egy informális döntést, hogy nem taníthat középiskolában. Ám a tanár ezek után az egyetemen kezdett tanítani, ahol ha a kiszemelt diáklányok ötöst akartak, vagy éppen nem kívántak megbukni a tárgyból, le kellett volna feküdniük az oktatóval. A szakértő sokszor értesül hasonló, újra és újra felbukkanó “fekete lovakról”, akik bár az előző helyen átlépik a határokat, a tanárhiány miatt máshol könnyen találnak új állást, ahol tiszta lappal kezdhetnek. Az alapítványhoz sok olyan ügy érkezik, amikor a szülők saját maguk jártak utána a pletykáknak, és kiderítették, hogy a tanárt az előző helyről is hasonló okból bocsátották el.

Volt egy olyan esetük is, amikor a tanár érzelmileg bántalmazta a gyerekeket, az volt a pedagógiai eszköze, hogy különválasztotta a “jó” és a “rossz” gyerekeket, a “jókat” folyamatosan dicsérte, a “rosszakat” pedig megalázta és megszégyenítette, házi feladatot sem kért rajtuk számon, mert velük úgyis az volt a cél, hogy elmenjenek az osztályból, és csak a kiválasztottak maradhassanak. A tanár bizonyíthatóan a “fekete pedagógia” módszereit használta, mégsem lehetett az igazgatót rávenni arra, hogy megváljon tőle.

De vajon miért érdekük az iskolaigazgatóknak eltussolni az ügyet, ahelyett, hogy feljelentést tennének? Az igazgatók gyakran így védik az intézményük jó hírét, inkább a gyereket áldozzák be, és az elkövetővel lojálisak – magyarázza Gyurkó Szilvia. Különböző lehet a pedagógus megítélése egy közösségen belül is, előfordulhat, hogy több szülő gyereke is nagyon szereti a tanárt, és nem érdekük, hogy botrány robbanjon ki az iskola körül, nyugalmat szeretnének, és hogy a gyerekek a tanulásra koncentrálhassanak. A szülőknek és az áldozatoknak is mérlegelniük kell, hogy bevállalják-e mindazt, ami egy ilyen procedúrával jár. Hiszen ez egy bélyeg, ami könnyen megpecsételheti a diák sorsát az iskolában, és abban sem lehetnek biztosak, hogy bárki hisz a gyerek szavának egy felnőttel szemben. Ilyen szorult helyzetben a szülők könnyen belemehetnek köztes megoldásokba, amikor elküldik a tanárt, ez egyfajta elégtételt hozhat az áldozatok számára, és az iskola is megszabadul a problémától. Viszont a dolog hátulütője, hogy az elkövető máshol ugyanúgy folytathatja a diákok zaklatását, és csak a pletykák maradnak hátra.

Szexuális visszaélés: az ölelgetős tanárnőtől, a perverz tesitanárig

A médiában a legnagyobb figyelmet általában a szexuális zaklatásról és a szexuális erőszakról szóló hírek kapják, azonban az alapítványhoz a legtöbb esetben szexuális visszaélések futnak be. Nem kell kizárólag szexuális aktusra gondolnunk ahhoz, hogy egy diák kellemetlen helyzetbe kerüljön vagy szexuális visszaélés történjen. Talán pont ezek az enyhébb esetek azok, amiket szinte bárki vissza tud idézni az iskolás éveiből, ahol a tanárok kihasználták a hatalmi helyzetüket, és ami annyira “jelentéktelen” volt, hogy szemet hunyt felette a tanári kar is.

“Szexuális visszaélés az, amikor a felnőtt saját vágya kielégítésére használja a gyereket. Ezek az esetek sokszor nem is a szexualitásról szólnak, hanem a hatalomról, és hogy nem tisztelik a gyerek és a felnőtt közötti határt, ami egy szerepbizonytalanságot eredményez. Ebből a szempontból pedig nincs különbség abban, hogy puszit ad, vagy fogdosni kezd a tanár”

– szögezi le a szakértő.

Középiskolás korú gyerek esetében ezeknek az ügyeknek a jó része azért különösen aljas, mert pont elérik, hogy a diák kellemetlenül érezze magát benne, de közben nem közelednek direkten a diák felé, mert az később bizonyítékként szolgálna ellenük, így maradnak a sokszor kétértelmű üzenetek. Gyurkó Szilvia egy olyan esetet hozott fel példának, amikor az igazgató folyamatosan írogatott Facebookon egy diáklánynak, akinek látszólag arra hívta fel a figyelmét, hogy milyen iskolán kívüli programok vannak, de a lány valójában elég zavarónak érezte a folyamatos üzeneteket, mert tudta, hogy mögöttes tartalmuk van.

Egy testnevelés tanár pedig olyan szexuális megjegyzéseket tett diákjainak, mint például “Mennyit nőtt a melled tavaly óta?” vagy pedig “Nem fáj a melleid miatt a hátad?”. Bár egy ujjal sem ért a diákokhoz, azért az még sincs rendben, hogy a tanár ilyeneket mondhat a serdülő lányoknak, bármilyen következmény nélkül. Egy másik ügyben pedig a tanár ugyan nem a fenekét fogta meg a diáklánynak, hanem a combja felső részét, de ez is pontosan elég ahhoz, hogy rosszul érezze magát, és érezze, hogy valami nem okés.

Az elkövetői spektrum is elég széles, van, aki csak elég buta ahhoz, hogy ne tudja hol a határ, de van olyan is, aki őszintén meglepődik, hogy az, ahogy ő kommunikál, az a gyereknek bántalmazó, és esetleg átszexualizál egy olyan közeget, ahol semmi helye sincs a szexualitásnak. Sok esetben a felvilágosítás hiánya miatt sem a tanárok, sem a diákok nincsenek tisztában azzal, hogy hol húzódnak a határok – osztja meg velünk a szakember.

Volt olyan esetük, hogy a tanárnőnek jól esett, hogy ölelgette a gyerekeket, ami viszont nekik kínos volt, de nem tudták, hogy joguk van nemet mondani. Egy tanárbácsi pedig azon döbbent meg, hogy nem helyes azt mondani a diákoknak a fekvőtámasz közben, hogy milyen jól fog jönni nekik ez később az ágyban, még akkor sem, ha közben ezen a fiúk nevetnek, vagy például a lányoknak nem segítség, ha a menstruáció idején piros szalagot kell viselniük. Fontos üzenete ezeknek a történeteknek, hogy mindegy, hogy a tanár mit gondol, nem számít, hogy szerinte ez vicces, és hogy a diák túlérzékeny, hiszen gyakran pont ezekkel bagatellizáljak el a történtek komolyságát, és fogják be az áldozatok száját.

“Ez azért sem fér bele, mert az iskola referencia közeg, a tanár pedig referenciaszemély, ezek a hatások erősebbek, mint az utcán dolgozó munkások beszólásai. Pont tinédzser korban, amikor a legkönnyebben befolyásolható a személyiségük, megengedhetetlenek ezek a dolgok”

“Ez azért sem fér bele, mert az iskola referencia közeg, a tanár pedig referenciaszemély, ezek a hatások erősebbek, mint az utcán dolgozó munkások beszólásai. Pont tinédzser korban, amikor a legkönnyebben befolyásolható a személyiségük, megengedhetetlenek ezek a dolgok”

Mit tehetnek a szülők az áldozathibáztatás ellen?

A jelenlegi jogszabályi környezetben nem túl szélesek a szülők jogosítványai. Fontos stratégiai lépés, hogy az információt kivigyék az intézmény falai közül, szóljanak a gyerekjóléti szolgálatnak, így rákényszerítik az iskolát arra, hogy eljárást indítsanak. Egy másik fontos lépés, hogy megosszák a szülői közösségben a történetet, így kiderülhet, hogy esetleg másokat is érint a dolog, ami növelheti a siker esélyét. Amíg csak egy gyerekről van szó, addig nagyon könnyen életbe lép az áldozathibáztató magyarázat is. A harmadik lényeges tudnivaló pedig, hogy írásban kell lebonyolítani az ügyet, az alapítványnak az a rossz tapasztalata, hogy bár az intézmények leültetik az érintetteket és empatizálnak velük, de nem történik semmilyen lépés. Hónapok telnek el, a szülők pedig azt sem tudják, hogy kifutnak fontos határidőkből, amiken belül eljárást lehetett volna indítani.

Címlap: illusztráció, forrása: Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont
Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.


A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az  alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk