SZEMPONT
A Rovatból

Mennyire kell félnünk az ukrán atomerőművek elleni támadásoktól?

Egyértelmű, hogy nagyon veszélyes volt az, ami Zaporizzsjában történt. A Zaporizzsja erőmű sokkal biztonságosabb, mint a csernobili volt. A fejlettebb technológia azonban nem véd meg a célzott tüzérségi támadásoktól.


A reggel, de az egész eddigi ukrajnai háború egyik legdermesztőbb híre volt, hogy az orosz hadsereg támadást intézett a zaporizzsjai atomerőmű ellen, minek következtében egy épület ki is gyulladt. A támadások közben sokáig nem lehetett egyértelműen tudni, hogy maga az erőmű megsérült-e.

Az első jelentés az erőmű egyik alkalmazottjától érkezett, aki a Telegramon azt írta, hogy az orosz erők tüzet nyitottak a létesítményre, és „reális nukleáris veszély áll fenn Európa legnagyobb atomerőművében".

Az ukrán külügyminiszter hajnali 3:30-kor erősítette meg a jelentéseket, és a Twitteren azt írta, hogy az orosz hadsereg „minden oldalról támadja a Zaporizzsja Atomerőművet, Európa legnagyobb atomerőművét. Egy épület már kigyulladt." Azonnali tűzszünetre szólított fel, hogy a tűzoltók megfékezhessék a lángokat.

Nem sokkal később az ukrán állami sürgősségi szolgálat arról számolt be, hogy az üzemben a sugárzás „a normál határokon belül" volt, és az üzemben a tűz körülményei „normálisak" voltak. A tűz az erőmű előtti épületben keletkezett.

Később arról számoltak be, hogy az erőmű harmadik reaktorát hajnali 3:26-kor kontrolláltan leválasztották, így az erőmű hat egysége közül csak egyetlen, a negyedik, ami még mindig működik.

Az erőműben történt incidensről szóló jelentések hatására az ázsiai pénzügyi piacokat zuhanással reagáltak, és az olajárak tovább emelkedtek.

Végül a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is megerősítette, hogy a lángok nem üzemi épületben csaptak fel.

Eddig a hátborzongató krónika. Biztos  vagyok benne, hogy nem volt ma reggel olyan hírolvasó ember Európában, akit nem az foglalkoztatott volna, mennyire vagyunk veszélyben, ha rendszeresen lövöldöznek az ukrajnai atomerőművekben.

Az általam felkutatott források szerint egyértelmű, hogy nagyon veszélyes volt az, ami Zaporizzsjában történt. A szerencsétlenségnek számtalan forgatókönyve van, ráadásul maga a szituáció önmagában is nagyon kockázatos. Ezeket az atomerőműveket ugyanis nem háborús körülményekre tervezték. Még a hidegháború legsötétebb éveiben Oroszországban építettek föld alá atomreaktorokat, melyeket fizikailag roppant nehéz szétlőni, de igazság szerint, amikor a biztonsági kockázatokat mérlegelték, maximum a terrortámadás volt az, amit reálisan számításba vettek. Volt is ilyen támadás,

1982-ben, a malville-i atomerőmű egyik épülő reaktorába csapódott be négy páncéltörő rakéta. A támadást egy környezetvédő szervezet követte el, célja az atomerőmű építésének megakadályozása volt.

De ha egy ilyen rakéta működő blokkba csapódott volna bele, annak a következményei beláthatatlanok is lehettek volna.

Hogy is működik egy ilyen erőmű? Az atomreaktorok olyan szerkezetek, amelyekben a nukleáris láncreakció kontrollált módon tartható fenn. Ennek során neutronok ütköznek a hasadóanyag atomjaival, amelynek hatására szétbomlanak az atommagok, több neutront szabaddá bocsátva. Ez energiafelszabadítással járó folyamat. Azaz a fűtőelemek radioaktív bomlása során nagy mennyiségű hő szabadul fel. Mit jelent, hogy kontrollált módon tartható fenn a nukleáris reakció?

Azt, hogy az atombombával ellentétben, a láncreakciót radioaktivitást elnyelő anyagokkal szabályozzák.

A reaktorokban levő fűtőelemek ugyanis, kontroll nélkül olyan szinten túlmelegedhetnének, hogy az egész reaktormag a nagy hő hatására megolvadhat, ami egy sor megállíthatatlan folyamatot indíthat el. Például, ha a hőcserélésre szolgáló vízkör megsérül, radioaktív gőz juthat a levegőbe. De persze a reaktor akár fel is robbanhat, ahogy Csernobilban megtörtént. A láncreakció le is állítható, a megfelelő szabályozó eszközökkel (az orosz reaktorokban jellemzően grafitrudakkal),

azonban hosszú időbe telik, amíg egy működő erőművet a passzív biztonság olyan szakaszába hozunk, amely nem igényel további emberi beavatkozást. Ugyanis amikor egy reaktor leáll, a radioaktivitás maradék hője exponenciálisan csökken, mégis nagyon meleg marad, és öt évig hűtést igényel, mielőtt száraz beton tárolóedényekbe lehetne tölteni, ahol a tartályon kívüli levegő természetes keringése már elegendő a további hűtéshez. A reaktor leállítása idővel fokozatosan csökkentheti a kockázatokat, de nem oldja meg az azonnali problémát.

Bár maguk a reaktorok alapos mechanikai védelemmel rendelkeznek, tehát az épületet rendkívül ellenálló, vastag betonfal veszi körül, de természetesen ez a védelem elsősorban a reaktor robbanása elleni védelemként szolgál, tüzérségi támadás ellenire nem. Persze az extrém falazatot nem könnyű átütni, lerombolni, de sajnos egy több napos ostromban már erre is lehetne esély. Ami aggasztó, azok a másodlagos veszélyforrások. Ezeket a Greenapeace minap kiadott közleménye alapján sorolom fel:

  1. A Zaporizzsja erőmű, mint minden reaktor, forró, erősen radioaktív üzemanyaggal, állandó elektromos energiát igényel a hűtéshez, még akkor is, ha leáll. Amikor a villamosenergia-hálózat meghibásodik, vannak tartalék dízelgenerátorok és akkumulátorok, a hűtési energia biztosítására, de hosszabb ideig tartó megbízhatóságuk nem garantálható. A zaporizzsjai vészhelyzeti dízelgenerátorok becsült üzemanyag-készlete csak hét napra elegendő. Tehát egy katonai támadás során bekövetkező áramszünet esetén, egy hét után a már leállított reaktor is túlmelegedhet, és akár egy csernobilihez hasonló katasztrófa így is bekövetkezhet idővel.
  2. A 2017-es hivatalos adatok szerint Zaporizzsjában 2204 tonna fűtőelem van, melyek közül 855 tonna a rendkívül sérülékeny, kiégett fűtőelemek részére épített medencékben volt. Aktív hűtés nélkül fennáll a veszélye annak, hogy túlmelegednek, és elpárologtatják a vizet, majd olyan pontra hevülhetnek, ahol az üzemanyag fém burkolata elolvadhat. így a szabad levegőre kerülhet a radioaktív sugárzás.
  3. A Zaporizzsja, mint minden működő atomerőmű, komplex támogató rendszert igényel, beleértve a képzett személyzet állandó jelenlétét, az energiát, a hűtővízhez, a pótalkatrészekhez és a berendezésekhez való hozzáférést. Az ilyen támogató rendszerek súlyosan veszélybe kerülnek egy háború alatt.
  4. A legrosszabb esetben, ha a reaktor védőburkolatát robbanások pusztítanák el és a hűtőrendszer meghibásodna, mind a reaktor, mind az üzemanyag-medence radioaktivitása szabadon kiszabadulhat a légkörbe. Ez azzal a kockázattal jár, hogy az egész üzem megközelíthetetlenné válhat a magas sugárzási szint miatt, ami a felügyelet nélkül hagyott többi reaktor és üzemanyag-medence felmelegedéséhez és az eltalált reaktorhoz hasonló események sorozatához vezethet. Ezen sorozatos katasztrófák mindegyike nagy mennyiségű radioaktivitást terjeszthet különböző szélirányokba több hét alatt. Európa nagy részét, beleértve Oroszországot is, legalább évtizedekig és több száz kilométeres távolságra lakhatatlanná teheti. Ez egy valódi rémálom-forgatókönyv, potenciálisan sokkal rosszabb, mint a 2011-es Fukushima Daiichi katasztrófa, de még az 1986-os csernobili katasztrófánál is nagyságrendekkel halálosabb. Nyilván erről az opcióról írta Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba pedig azt írta péntek hajnalban a Twitteren, hogy „ha ez az erőmű felrobban, az tízszer nagyobb lesz, mint a csernobili volt."
  5. Azt tudni kell, minden szakember egyetért abban, hogy a Zaporizzsja erőmű sokkal biztonságosabb, mint a csernobili volt. A fejlettebb technológia azonban nem véd meg a célzott tüzérségi támadásoktól.

A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség mindenesetre naponta ad ki közleményeket és tart sajtótájékoztatókat, hogy tájékoztasson a kialakult helyzetről. Ma délelőtti sajtótájékoztatójukon megerősítették, hogy mind a hat reaktor biztonsági rendszere sértetlen, és radioaktív anyag nem került ki a levegőbe. A személyzet végzi a munkáját, ahogy azt Rafael Grossi főigazgató megfogalmazta, az „abnormálisan normális" körülmények között.

Ukrajnában a lezárt csernobilin kívül jelenleg négy működő atomerőmű van: a dél-ukrajnai atomerőmű Juzsnoukrajinszk város közelében, a hmelnickiji atomerőmű és a a Sztir folyó partján működő rivnei atomerőmű észak-nyugaton, illetve a most elfoglalt, dél-keleti országrészben, a Dnyeper folyó víztározójának partján található zaporizzsjai atomerőmű. Csernobil nem üzemel, de azt is elfoglalták az oroszok.

Atomerőművek Ukrajnában

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: Orbán Viktor kínos helyzetbe hozta saját közvélemény-kutatóit, ha neki igaza van, akkor a Nézőpont és a Századvég hazudott a nyilvánosságnak
A kormányfő szerint 2021-ben az ellenzék vezetett, de a saját intézetei akkor mást mondtak. Most azt találgatják, hogy valójában kinek a számaival van a baj.


A Vox Populi blogon Tóka Gábor bejegyzés szerint

Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.

Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. A washingtoni repülőgépen pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.

A bejegyzés írója szerint a kormánypárti megrendelésre dolgozó intézetek 2021 őszén rendre komoly Fidesz-előnyt mutattak ki, miközben ekkoriban az összes többi közvélemény-kutató az ellenzéki közös lista szerény előnyét vagy döntetlen-közeli állást talált. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy

Orbán Viktor a független intézetek adatait kapta meg, vagy legalábbis azokat tartotta „nem hazugnak”.

A poszt írója ezután azt írta:

„Hát én tényleg nem értem, hogy miért nem tiltakozik Mráz Ágoston és a Századvég összes igazgatója ez ellen a masszív hitelrontás ellen!

A bejegyzéshez fűzött kommentben pedig még hozzáteszi:

"Persze a csoda tudja, mennyire kell komolyan venni Orbán szavait, hiszen az áprilisi interjúban azt is belengette, hogy fél éven belül jöhet valami magyarkompenzáció az USA-ból a magyar gazdaságnak is lekevert vámpofonokért, aztán meg látjuk, még a novemberi fehérházi ebédért is csak Orbán fizetett egy sokszáz milliárdos ígérettel, pedig azóta sincs jele annak a Fehér Ház közleményeiben, hogy kapott volna valamit. Pedig legalább azt a kettős adóztatást megelőző egyezményt megköthetnék már!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk