SZEMPONT
A Rovatból

Menekülnek a vidékről, ahonnan nézve Nyíregyháza a világ közepe

Milyen elvándorlási mintázatok rajzolódnak ki a statisztikai adatok mögött az ország egyik leggyorsabban elnéptelenedő járásában?


Nehéz olyannal találkozni Záhonyban és környékén, akinek ne lenne legalább 5 ismerőse, aki az elmúlt 1-2 évben költözött máshová – akár az országon belül, akár külföldre. Az ország egyik leggyorsabban elnéptelenedő járásában jártunk, hogy megnézzük, milyen elvándorlási mintázatok rajzolódnak ki a statisztikai adatok mögött. Olyanokkal is beszéltünk, akik minden erejükkel azon vannak, hogy dobbanthassanak arról a vidékről, ahonnan nézve még Nyíregyháza is metropolisz, mégsem jutnak egyről a kettőre egy sor akadály miatt.

2012 és 2016 között két Kelet-magyarországi megyéből, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből költöztek el országosan a legtöbben az országon belül máshová, pontosabban egy másik megyébe – számolta ki a KSH adatai alapján decemberben a Qubit. Összesen 24 ezer emberről van szó.

Az adatokból az látszik, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található gönci és a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében lévő záhonyi járás lakossága csökkent arányaiban a legnagyobb mértékben. A gönci járásból bár csak 615 volt az elvándoroltak száma, a lakosságszámhoz mérve a csökkenés 3,7 százalék, ezt követi a záhonyi járás 700 fővel, ami a lakosság 3,4 százalékát jelenti.

Ezekben a számokban ráadásul nincsenek benne a külföldre települők és a természetes fogyás sem, amelyek alapján még komolyabb az elnéptelenedés ebben a két térségben.

Az Abcúggal az ország legkeletebbi csücskében található záhonyi járásba látogattunk el, hogy megnézzük, milyen történetek, mintázatok állnak az erős elvándorlást mutató statisztikák számai mögött.

Mindenki tud legalább ötöt

Záhonyban a vasútállomás környékén kezdtük a kérdezősködést. Az ukrán határnál fekvő kisvárosban nem találkoztunk olyan emberrel, akinek ne lett volna legalább 4-5 név a fejében az ismerősei között, akik az elmúlt egy évben költöztek el a környékről valahová máshová.

a1

Buszpályaudvar a vasútállomás mellett Záhonyban | Fotó: Magócsi Márton

Nagyjából kétféle elvándorló létezik: akik fiatalabb korukban, sokszor még családalapítás előtt hagyják el Záhonyt és környékét – jellemzően egy kínálkozó munkalehetőség miatt -, és akik nyugdíjasként eladják a kiürült családi otthont és vettek egy kisebbet valahol máshol – lehetőleg közel gyerekeikhez és azok családjaihoz.

“Az én szomszédomék is most készülnek erre, és szívem szerint én is mennék, de még nekem is itt van az idős édesanyám, akit nem hagyhatok egyedül” – tárta szét kezét egy záhonyi férfi, akivel a vasútállomás előtt cigizés közben találkozunk.

Ez a vonat elment

A vasútnak egyébként köze is van a környék elnéptelenedéséhez, méghozzá a megszűnt munkahelyei révén. Riportunk során is alig találkoztunk helyivel, akinek a családjában ne lett volna legalább egyvalaki, aki a vasútnál dolgozott valaha.

20171214 Elnéptelenedő kiüresedő települések a Záhonyi járásban

Fotó: Magócsi Márton

Záhony ugyanis komoly szereppel bír a nemzetközi vasúti kereskedelemben: az Ázsiából Európába irányuló vasúti forgalomban itt találkozik a normál, és az egykori Szovjetunió területén használt széles nyomtávolságú vágányhálózat. Az Európai Unión kívülről vasúton érkező árukat itt rakodják át az Európában használt vasúti szabvány szerint készült szerelvényekre, vagy itt raktározzák őket vámmentesen a továbbszállításig.

a3

Elnéptelenedő kiüresedő települések a Záhonyi járásban

Az átrakó állomás azonban sokkal kisebb kihasználtsággal működik most, mint a rendszerváltás előtt, amikor a még fennálló Szovjetunió sokkal jelentősebb forgalmat bonyolított a határvároson áthaladó vasútvonalon. A KGST-piacok összeomlása óta a szállítás és a hozzá kapcsolódó logisztikai tevékenységek gyakorlatilag folyamatos kapacitás-kihasználtsággal küzdenek.

4 éve menekülne

Miközben a záhonyiak arról beszéltek, kijük, mikor és hová költözött el, a Záhonytól is keletre lévő kistelepülések, falvak lakosai közül sokan kezdetnek azzal is megelégednének, ha Záhonyba költözhetnének.

Így van például az ötvenes éveit taposó Anna, aki a Záhony melletti Zsurkról próbál menekülni már 4 éve, mindeddig sikertelenül. Annával a zsurki vegyesboltban találkoztunk, és amikor a boltostól megtudta, mi járatban vagyunk a faluban, mesélni kezdte, miért és hogyan próbál elköltözni innen kétségbeesetten.

Anna problémája, hogy hiába szeretne, egyszerűen nem tud elmenni dolgozni, mert bár érettségije van, nincs, aki a környékben folyamatosan alkalmazná. Alkalmi munkákat – takarítást, napszámot – és közmunkát, ha van, vállal ugyan, de ezekből tartalékok felélése nélkül nem tud megélni és eltartani debreceni gimnazista – kollégista – lányát, akit ráadásul férje halála óta egyedül nevel.

"Épp most kaptam meg egy állást a nyíregyházi LEGO gyárnál, de nem tudtam elfogadni, mert Zsurkról egyszerűen képtelenség bejárni dolgozni oda"

– mondta Anna, majd magyarázni kezdte: mindennel együtt több mint két és fél óra az út, ráadásul délután 4 után esélytelen tömegközlekedéssel hazajutni.

a4

Anna háza | Fotó: Magócsi Márton

A megoldás az lenne, ha Anna be tudna költözni Záhonyba, innen ugyanis már jóval könnyebb Nyíregyházára eljutni, ez azonban azért nem jött össze neki, mert egyedül jelenleg nem tudna fenntartani egy albérletet. “Ennyi idősen meg már nem költözik össze velem senki” – mondja. Már az is felmerült benne, hogy munkásszállóra költözik, ott viszont lányát nem fogadná szívesen hétvégente: “Oda jöjjön haza a kollégiumból?” – kérdezte.

Nincs, aki megvegye a házat

Anna ráadásul hiába árulja, nem tudja eladni a családi házat, amiben most gyakorlatilag egyedül él.

"4 millióért árulom már 3 éve, de már annak is örülnék, ha valaki 3 milliót adna érte" – mondta.

Ezzel a problémával nem csak Zsurkon találkoztunk. Két településsel arrébb, a városi rangot viselő, ötezer lakosú Mándokon egymás mellett sorakoztak az “ELADÓ” táblás házak, a közeli bolt előtt állók azonban felvilágosítottak: tulajdonosaik már rég elköltöztek innen.

"Nem várták azok meg, amíg elkel a házuk, ki tudja mikor"

– magyarázta egyikük. Ha a régi ingatlant nem sikerül eladni, az árát pedig beforgatni egy új vásárlásába, az sokaknak akadály is lehet a költözésben, az elköltözés, a mobilitás így a jobb anyagi helyzetűek kiváltsága lesz. Az ingatlanok eladhatatlansága, a rettenetesen alacsony ingatlanárak a leszakadó régiók csapdái.

Még fiatalon érdemes megpróbálni

A legkönnyebb még fiatalon dobbantani: Anna lánya is valószínűleg egyetemre megy majd három év múlva – Debrecenbe vagy Budapestre szeretne -, ahol aztán, ha minden jól megy, munkát talál majd, és ott marad.

A Zsurk melletti Tiszaszentmárton egyik kocsmárosa is arra bíztatja gyerekeit, hogy így próbáljanak gyökeret verni valahol máshol, de közben panaszkodik is, hogy ritkán látja őket. “Sokszor már haza se jönnek, csak havonta egyszer” – mondta.

A férfi a határőrségnél dolgozott, mielőtt korkedvezménnyel nyugdíjba vonult, és a lányának is ezt az utat szánná. “Mondtam neki, csak be kell ülnie a télen fűtött, nyáron hűtött boxba, és útleveleket pecsételni” – magyarázta. A határőrség kötelékeibe kerülni a vasút mellett a másik tipikus karrierút a környékbelieknek.

20171214 Elnéptelenedő kiüresedő települések a Záhonyi járásban

Tiszaszentmárton | Fotó: Magócsi Márton

A zsurki boltos lánya most külföldön dolgozik: partnerével Angliában egy húsfeldolgozó üzemben. Igaz, ők valószínűleg fél év múlva hazajönnek egy időre, de simán lehetséges, hogy később újra visszamennek egy-egy ilyen idényre – egyébként kemény, 12 órás műszakokban dolgozni. Ez a mostani sem az első útjuk.

Bár a környékből tömegével szervezik külföldre a munkaerőt különböző közvetítők – Nyíregyházán is elautóztunk egy kifejezetten Hollandiába munkaerőt toborzó iroda mellett -, az emigráció azért főleg még a családalapítás előtt álló fiatalok körében jellemző a záhonyi járásban.

Mivel az egész család költözése – akár csak belföldön belül – például az eladhatatlan ingatlanok miatt mindig nehezebb, sokszor csak a családfő dolgozik máshol – bel- vagy külföldön -, és jár haza pár hetente a családjához.

Egy szintén a tiszaszentmártoni kocsmában megismert helyi férfi szerint ez elég nehéz élethelyzet. Nem csak azért, mert a férfi így kiszakad a család életéből, hanem azért is, mert ez akár a család szétszakadásához is vezethet.

“Olyan is van, hogy esetleg az ember talál valami szeretőt a városban, de nekem például az itthon maradt feleségemet szerette el épp az egyik barátom, egy helybeli férfi, amíg én dolgozni voltam Székesfehérváron” – magyarázta a pult mellett állva a férfi.

via Abcúg


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Thuróczy Szabolcs: Ha 2026-ban is ebben a száraz szarban tapicskolunk, elhagyom az országot
A színész az Ördögkatlanon beszélt arról, mennyire felháborítja a luxus és a politikai közöny. Szerinte Rogán Barbaráék pénzéből akár tanárok béremelését is fedezni lehetne.


Thuróczy Szabolcs az Ördögkatlan fesztiválon ült le beszélgetni Veiszer Alindával. A színész elmondta, hogy Moszkva mellett van egy falu, ahol Aszadtól Janukovicsig mindenki megtalálható. Úgy fogalmazott, Orbán is elmehetne oda a több százmillióval együtt, és „mi meg boldogabban élnénk”.

A Telex által szemlézett beszélgetés elején Rogán Barbara luxustárgyairól beszélt. Szerinte a propagandaminiszter feleségének egyetlen karkötőjéből szinte az egész Ördögkatlan fesztivál kijönne. A Hermès táska ára 23 millió forint, amibe csak zsebkendőt és szájfényt lehet tenni. Azt mondta: „Amikor azt gondolod, hogy az elmebetegségnek nincs már határa! És megy be a Chanel boltba, hogy vesz még egy táskát.”

„A szekrényben lévő táskáiból egy teljes pedagógusi béremelés kijönne.”

Thuróczy szerint szeretne távol maradni a közélettől, de nem tud, mert a politika folyamatosan adja a témát, és ez nagyon feszült hangulatot teremt. „Félreállok az autóval, felordítok az égbe, nem marad bennem, nem leszek rákos. Kiordítom magamból” – mondta. Ha nem így vezeti le a feszültséget, akkor Bödőcs Tiborral sms-ezik. Szerinte a nagyjából 10 ezer üzenetükből akár 400-500 percnyi anyag is lehetne, ha egyszer kiadnák.

A rendszerváltás idején még a Fideszre szavazott, mert vidéki fiatalként nem érzett más pártot magához közel. Úgy látta, az SZDSZ túl budapesti volt, az MDF pedig kevésbé szólt a fiatalokhoz. Most úgy fogalmazott: „Az MDF már egy jó minőségű tokaji bor ehhez a koccintókultúrához képest, amit ma politikának nevezünk”. Torgyán József, Kuncze Gábor szerinte szórakoztató emberek voltak, Kupa Mihály pedig összetett mondatokban beszélt. Úgy érzi, a politika teljesen megváltozott, de „ennek egyszer vége lesz, mert csak a pénz érdekli őket, és csak erről tudnak beszélni”.

„Ma egy kurvajó országban Sára Sándor, Ungváry Krisztián meg Jankovics Marcell lenne a jobboldal” – mondta, hozzátéve, hogy ma ezt Bede Zsolt és Menczer Tamás képviseli.

A jövőjéről úgy nyilatkozott, nyugodtabb életet szeretne, „hogy kicsit felszabaduljon a társadalom, és fasza, fontos dolgokra lehessen koncentrálni”. A 2026-os parlamenti választásra és a lehetséges változásra is utalt: „Ha nem így lesz, akkor én biztosan elhagyom az országot, elmegyek Rijekába.”

Szerinte „ha jövőre megint ebben a száraz szarban fogunk tapicskolni, akkor végünk van”.

Szóba került Magyar Péter is, akiről Thuróczy azt mondta, „hihetetlen, amit kap” a Fidesztől és a holdudvarától, és „másfél év alatt meg is őszült a csávó”.

Színészként felháborítja, hogy a kormány milyen kulturális produkciókat támogat. „A tündöklő középszer dorbézol, égetik a pénzt, mintha nem lenne holnap” – mondta. A legtöbb kiemelt alkotást megnézi, így a Hunyadit is, de elaludt rajta. Szerinte „rengeteg ember van benne, akit szeretek, de ha én játszottam volna benne, röhögőgörcsöt kaptam volna magamon ebben a jelmezben”. A Tenkes kapitányáról viszont azt mondta, hogy jól volt megcsinálva, remek színészi játékkal. A Hunyadival kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Itt meg nyammogás van, nincs igazán brutál erejű, jó színészet. Szarok a szövegek, pedig lehetett volna ezt igazi, valós, jó párbeszédekkel csinálni.”

A beszélgetésben még szóba került a Pintér Bélához fűződő viszonya, nehezen induló pályája és az alkoholizmus is. Elmondta, hogy nagyon szereti az olyan feltörekvő előadókat, mint Beton.Hofi, Pogány Induló vagy Carson Coma. Úgy érzi, a hatalom „MSZMP KB, munkásőrhangulatban” áll hozzá a művészekhez, és „Azahriah számait elemzi a Mandiner”. Majka Csurran, cseppen című száma azért tetszett neki, mert sok emberhez eljutott. Szerinte a kormány felháborodása Majka főbelövős performanszán öngól, hiszen fél éve még azt mondták, a számhoz nincs közük, most viszont felvállalják, hogy róluk szól. „De ez már ebben az évben vagy a tizedik vagy huszadik öngól” – tette hozzá.

A teljes beszélgetést Veiszer Alinda csatornáján lehet megnézni és meghallgatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: