SZEMPONT
A Rovatból

Mélyszegénységben élő óvodásoknak már egy tubus fogkrém is hatalmas segítség



A színes ceruza elmaradhatatlan, a gyerekeink imádnak színezni, a folyosón látható, hogy sok ügyes kezű kispajtásunk van. Kreatív foglalkoztató füzeteket, ragasztót, krepp papírt, dekortollakat, több puzzle-t is küldött. Nekünk ezek nagyon értékes dolgok, nem lehet leírni a gyerekek örömét, amikor kibontjuk a csomagot"

– mondja az intézményvezető.

Fotók: Magócsi Márton

Ezeket az eszközöket sokszor saját forrásból oldják meg az óvónők, “nagyon összetartó a közösség, nem igen kellett senkit sem ösztönözni erre, mindenki önként vállalta. Rajtam kívül még egy óvodapedagógus és egy dajka dolgozik az intézményben.” A nyomtatópapír is egy kritikus pont, már a beiratkozásnál sok a fénymásolnivaló, ezt a terhet nem ruházhatjuk át a mélyszegénységben élő szülőkre. A képességfejlesztő játékokhoz pedig sok lamináló fóliát használnak, ami szintén nem olcsó, de cserébe így tartós játékokat készítenek. A gyerekek kommunikációs készségének a fejlesztése az egyik kiemelt feladatuk, a szülőkkel közös munkadélutánt szerveznek az óvodában, az ott készült játékokat pedig szintén hazavihetik.

Ők is megérdemlik, hogy olyan felnőttek foglalkozzanak velük, akik szeretik őket

A gyerekeknek még sokszor nehezen sikerül a tüsszentés a zsebkendőbe, gyakran kell fertőtleníteni az asztalokat, egyéb bútorokat, játékokat, és a sprays kiszerelésű fertőtlenítőszerekkel ez gyorsan megy. Tisztítószerre ötezer forintot kapnak havonta ellátmányként, ami azt jelenti, hogy körülbelül 227 forint körül jön ki napi szinten, ebből az összegből finanszírozzák a gumikesztyűket, a hypót, a mosogatószert, egyéb tisztítószereket és -eszközöket, a mosószert és az öblítőt.

Fotók: Magócsi Márton

Megbeszélték a szülőkkel, hogy WC papírt egy évben kétszer hoznak be, sokaknak már ez is megterhelő. Ha pedig az ellátmány nem tart ki év végéig, akkor a dolgozók saját finanszírozásból pótolják a hiányt, de ugyanígy vannak a fogkrémmel, a folyékony szappannal. Hozzászoktak ahhoz, hogy amikor nagy szükség van valamire az óvodában, megveszik a gyerekeknek saját maguk.

"Nehéz körülmények között végzett munkáért kapunk pótlékot, ami 18 ezer forint körüli összeg. De mondani sem kell, hogy ezt a munkát nem a pénz miatt csináljuk, úgy gondolom, hogy az itt élő gyerekek is megérdemlik, hogy olyan felnőttek foglalkozzanak velük, akik jól képzettek és szeretik őket"

– mondja az intézményvezető.

Mióta anya vagyok, minden egyes ilyen sztoriba a saját gyerekemet látom

“Olyan, mint amikor a szomszéd utcában élő jómódú család anyukája átsétál az oviba két doboznyi jó minőségű játékkal. Ugyanezt csináljuk, csak nem két utcáról, hanem pár száz kilométerről, amit ma már a futárszolgálatok tesznek lehetővé. Egy percig nem gondoltam, hogy ez egy nagy ötlet, csak amikor a média elkezdett vele foglalkozni, és özönlöttek az örökbefogadók” – mondja Barát Hella. A projektet februárban kezdte el hat óvodával, ami olyannyira jó ötletnek bizonyult, hogy tíz hónap alatt 219 hátrányos helyzetű óvoda örökbefogadását ezer örökbefogadó vállalta.

Barát Hella | Fotó: Hajdú D. András

A mozgalom szervezője televíziós szerkesztőként dolgozik, és két gyermeket nevel, rengeteg munkával jár a projekt, de ő mindezt egyfajta “pozitív stresszként” éli meg. Az ötlet egy színházi előadás után született meg. Az egyik ismerőse Tóth-Hencz Edit hátrányos helyzetű óvodákkal foglalkozik, így komoly rálátása van ezeknek a gyerekeknek az életére, a HHH-s óvodák listája is tőle származik.

“Mióta anya vagyok, minden egyes ilyen sztoriba a saját gyerekemet látom”– mondja Barát Hella. Megrendítő volt megismernie, milyen az, amikor a gyerekek szinte csak az óvodában jutnak ételhez, és hogyan teszik el a zsebükbe a maradék sütijüket, hogy azt hazavigyék a testvérüknek. A tisztasági csomag (wc papír, papírzsebkendő, fogkrém) költségét a halmozottan hátrányos helyzetű családok sokszor nem tudják biztosítani.

"Ez egy abszurd helyzet, ott, ahol mi élünk, és lenne lehetőségünk ezt kifizetni, az önkormányzat a gyümölcstől kezdve a fogkeféig mindent biztosít. Azokon a településen, ahol sok a mélyszegény család, viszont már eleve leterheltek az önkormányzatok, így erre már nem futja"

– mondja Barát Hella. A következő térképen piros szín jelöli azokat a településeket, ahol a programban részt vevő halmozottan hátrányos óvodák találhatóak, az örökbefogadókat pedig kék szín jelzi.

Sebtapasz a halmozottan hátrányos helyzetű óvodáknak

Barát Hella szerint a siker kulcsa, hogy ez az adományozás mindkét fél számára egy win-win szituáció, nem csak az önzetlenségről szól, hanem arról is, hogy a szülők szeretnének a feleslegessé vált dolgaiktól megszabadulni.

Az örökbefogadók között többségben vannak azok a szülők, akiknek óvodáskorú gyerekeik vannak, ők a saját felhalmozódott dolgaikat küldik tovább, amiket körülbelül fél-negyedévente kiválogatnak a lakásban. Nem csak anyukák, hanem sok apuka is jelentkezett örökbefogadónak.

A másik típust azok az örökbefogadók jelentik, akik összeszedik a saját dolgaikat, de még az ismerőseiktől is gyűjtenek. A harmadik típust pedig azok jelentik, akik egy munkahellyel közösen fogadnak örökbe egy ovit, például ahogy a pasaréti Habakukk Óvoda is örökbefogadta a Rudolftelepi Óvodát.

A sárga épület a rudolftelepi óvoda | Fotó: Magócsi Márton

Az óvónők egyfajta garanciák arra, hogy az adományok biztosan jól hasznosuljanak. Barát Hella szerint a projekt legnagyobb találmánya, hogy az óvónőkre épít, és azzal, hogy az intézménybe az óvodán keresztül juttatják el az adományt, csak a gyereket támogatják. “Az óvónők a két világ között lebegő lények, mindenhol ott vannak, és belátnak a mélyszegénységben élő családok helyzetébe, náluk kiépítettebb szociális figyelőrendszer nincs.”

Barát Hella a sikerek ellenére hangsúlyozza, hogy az Örökbe fogadok egy ovit! mozgalom nem megoldás, csak egy sebtapasz. Azt is kéri az örökbefogadóktól, hogy ne oldják meg egy fél évre a ragasztókészletét az óvodának, mert akkor az intézmény és akár a fenntartó is azt az üzenetet kapja, hogy nincs szükség ragasztóra.

Zsákszámnyi ruha válik feleslegessé, ahogy nőnek a gyerekek

Kelemen Zsófia, a Rudolftelepi Huncutkák örökbefogadója, a három gyermekes édesanya marketing vezetőként dolgozik Budapesten.

"Szerintem zseniális az alapötlet, a kereslet-kínálat annyira megtalálja egymást. A saját gyerekeim kinőtt vagy feleslegessé vált ruháit, játékait, könyveit pakolom, három gyerek mellett rengeteg minden felhalmozódik, ami nálunk már a huszonhatodik plüss béka, máshol még nagy örömöt tud okozni. A projekt egyik nagyon izgalmas része, hogy nem csak a kinőtt ruhákat pakolom be, megkérdezem mire van szükségük, és beszerzem azokat is"

– mondja Kelemen Zsófia.

Kelemen Zsófia | Fotó: Hajdú D. András

Másrészt azért ezt az adományozási formát választotta, mert nagyon egyszerű. Az örökbefogadó megkapja a rászoruló óvodák címét, így az adományozónak, már nem kell utánajárnia, hová vigye a feleslegessé vált dolgait. Ennél az adományozási formánál kiderül az is, hogy pontosan mire van szüksége az adott óvodának. A futárszolgálat pedig szintén kényelmessé teszi az adományozást.

Harmadrészt, számára sokat segít, hogy tudja, hová kerül az adomány. “Anyaként jó érzés tudni, hogy ez az overáll egy olyan kisgyereké lesz, aki egyébként fázna.”

Továbbá számára fontos tényező volt még a hitelesség, amire Tóth-Hencz Edit a garancia, aki személyesen került kapcsolatba a mélyszegénységben élő óvodásokkal. Az örökbefogadás nem jár szigorú kötelezettségekkel, mindenki annyit ad, amennyit tud, viszont ez egy hosszabb távú elköteleződés. Mivel három gyerek mellett rengeteg jó minőségű ruha, játék válik feleslegessé a lakásukban, úgy látja, hogy akár évekig is vállalható, hogy körülbelül félévente csomagokat küld a “Huncutkáknak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk