hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Még mindig nem elég felkészült a magyar oktatás a digitális átállásra a Pedagógusok Szakszervezete szerint

A pedagógus szakszervezetek üdvözölték az iskolabezárásokat és az online oktatásra való átállást, de az intézkedéseket kevésnek tartják.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. március 04.

hirdetés

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely a koronavírus felfutóban lévő harmadik hulláma miatt újabb korlátozó intézkedéseket jelentett be. A szigorítások között szerepel, hogy március 8-tól április 7-ig bezárják az iskolákat és az óvodákat. Az általános és a középiskolákban pedig digitális oktatás lesz. (Utóbbi csoportban ez a meglévő helyzet meghosszabbítását jelentette.)

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás a Szeretlek Magyarország kérdésére közölte: ők régóta szorgalmazzák, hogy az általános iskolákban is tantermen kívüli oktatást kell elrendelni, sőt, a legutóbbi napokban kérték, hogy a tavaszi szünetig ne legyen hagyományos oktatás, mert mindenkinek az egészsége a legfontosabb, vagyis ők üdvözlik a döntést.

Arról is érdeklődtünk, hogy álláspontjuk szerint a magyar oktatás felkészültebb-e a digitális átállásra most, mint közel egy évvel ezelőtt, az első átállás alkalmával. Totyik Tamás válaszában arról ír, hogy

a PSZ szerint sajnos nem ez a helyzet, bár sok pedagógus rutint szerezhetett, de nagyon sok a hiányosság, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. Ha a 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégiában kitűzött célokat a kormány végrehajtotta volna maradéktalanul, ma sokkal kisebb gondja lenne a pedagógusoknak a tantermen kívüli oktatás miatt.

„A lelkiismeretes intézményvezetők már augusztus végén elkezdték a kollégák felkészítését az esetleges online oktatásra, hiszen lehetett tudni, hogy jön egy újabb járványhullám. A kollégák felkészültebbek, de a tananyag digitális lefedettségében még mindig óriási hiányosság mutatkozik” - vélik.

hirdetés

Az oktatási kormányzat részéről kisebb támogatás érkezett a pedagógusok online munkájához. Mint Totyik elmondta, a KRÉTA rendszerben létrehozták a digitális kollaborációs teret, amely a Google Classroom-ot vagy a Microsoft Teams-t kiválthatja, de még sok hiányossága van, további fejlesztésekre van szükség. A PSZ ugyanakkor továbbra is várja a kormánytól az egyszeri 100 000 Ft-os támogatást a pedagógusok részére az otthoni munkavégzés támogatására, hiszen saját pénzükből kellett eszközöket vásárolniuk a digitális oktatáshoz már tavaly tavasszal.

A Szülői Hang nevű civil szervezet korábban felelős magatartásra kérte a szülőket, hogy ne vigyék iskolába a gyermekeiket. A PSZ pedig azt is kéri, hogy

a kisebb gyerekekkel otthon maradó (egyik) szülő kapjon 100 százalékos táppénzt, ösztönözve őt az otthon maradásra, ráadásul az alsósoknak szükségük is van a segítségre a tanulásban.

Rákérdeztünk a hónapok óta forró témának számító érettségi felkészülésre is. Korábban többen (így a PSZ is) szerették volna, ha a kormányzat átgondolja, hogy a végzős diákok hosszú, digitális oktatásban eltöltött időszaka vajon kellő felkészültséget biztosít-e az érettségi sikeres abszolválásához. Maruzsa Zoltán államtitkár azonban egyértelművé tette, hogy az érettségiket a szokásos időpontban és formában kívánják megtartani.

Totyik Tamás elmondta, a most érettségizők harmadik fél éve tanulnak online, felkészülésük nyilván nem lehet olyan hatékony, mintha ezt az időt iskolai tanulással töltötték volna. Különösen nehéz helyzetben vannak a szakmunkásvizsga után kétéves intenzív nappali tagozatos érettségi felkészítésben részt vevő diákok. Nekik úgy kell felkészülniük, hogy a négy félévből gyakorlatilag hármat online oktatásban töltöttek. A technikumban érettségizők és a szakgimnáziumokban érettségizők helyzete még nehezebb.

A PSZ szerint a járvány alakulásának figyelembevételével a kormánynak több forgatókönyvet kellene kidolgozni és minél előbb nyilvánosságra hoznia.

„Meg kell fontolni azt a lehetőséget, hogy azokból a tárgyakból, amelyek a továbbtanuláshoz nem szükségesek, súlyozott átlaggal érdemjegyet ajánljanak meg, és csak azokból a tárgyakból érettségizzenek a diákok, amelyek a felsőfokú tanulmányaikhoz kellenek”

- fogalmazott Totyik Tamás.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Nedolgozzingyen.hu oldalon kiemelte, hogy az intézkedés az utolsó utáni pillanatok után több nappal érkezett.

Szerintük az intézkedés azért is időszerű volt, mert több intézmény van, ahol már nincs kellő számú tanár az órák megtartásához, és a helyettesítések is gondot okoznak.

A PDSZ azt írja, elvárja, hogy

„a Tankerületek – mint a pedagógiai szakszolgálatok munkáltatói – is eleget tegyenek a Kormány kérésének és online munkarendet alakítsanak ki az ottani szakfeladatok ellátásához (pl. nevelési tanácsadás, fejlesztő nevelés, logopédiai ellátás).”

Azt is írják, hogy a digitális oktatás zökkenőmentes ellátásához is szükség van a tanárok azonnali oltásának megkezdésére. Mint fogalmaznak

„oltsák be soron kívül az oktatásban dolgozókat a zárás ideje alatt! Ha a pedagógusok betegek, akkor digitális oktatás sem lesz. Akkor csak szünet van. Veszélybe kerül az érettségi felkészítés is”.

A PDSZ (hasonlóan a PSZ-hez) azt írja, a kormány feladata a kisgyermekeikkel otthon maradó szülők kompenzálása is, így azt is kérik, hogy részesítsék a munkahelyüktől távolmaradni kényszerülő szülőket azonnali támogatásban – fizessenek számukra 100%-os táppénzt.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Kétszer beoltva, védettségi igazolvánnyal sem kerülhette el a karantént olvasónk Ferihegyen

Felmerül a kérdés: mire való a védettségi igazolvány, ha arra nem, hogy beutazáskor igazolja az adott személy védettségét?
Címkép: Delta News Hub/Flickr - szmo.hu
2021. április 07.

hirdetés

Egy közép-európai országba utazott pár napra, kétszer beoltva Pfizerrel, védettségi igazolvánnyal, mikor visszatért, mégis csak két negatív vírusteszttel kerülhette volna el a karanténkötelezettséget – számolt be történetéről a Szeretlek Magyarország egyik olvasója.

Kifelé menet semmi probléma nem volt, hazajövet azonban Ferihegyen közölte a honi hatósági személy, hogy a védettségi igazolvány nem számít, ha nincs ezen felül két érvényes negatív vírusteszt is, - amit természetesen saját költségen kell megcsináltatni - akkor karanténba kell menni.

Hozzátette: ekkor már legalább egy hónapja megkapta a második adag vakcinát is.

Az esettel kapcsolatban megkérdeztük a Koronavírus Sajtóközponttól, hogy valóban ez-e a gyakorlat, és ha igen, mi az oka annak, hogy nem elég a védettségi igazolvány felmutatása a beutazáskor, illetve várható-e változás a közeljövőben ebben a tekintetben. Amennyiben válaszolnak, arról is beszámolunk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Novák Hunor: Ha nem lesz elég jelentkező, valahogy ki fogják kényszeríteni az oltások beadását

Bár Orbán Viktor tagadta, hogy kötelezővé tennék a vakcinát, az ismert gyermekorvos szerint van erre esély, ha a járvány nem hagy alább és nem javul az oltási hajlandóság.
Báthory-Beck Nóra - szmo.hu
2021. április 07.

hirdetés

Kötelező lehet-e a Covid-vakcina, kikényszeríthetik-e a beadását? – erről a többek által felvetett kérdésről beszélt legutóbbi videójában Dr. Novák Hunor, aki a Szeretlek Magyarországnak most részletesen is kifejtette a véleményét.

„Az már most látszik, hogy a védőoltások beadása nem lesz egyszerű történet. De én ezen egyáltalán nem lepődöm meg. Hiszen gyermekgyógyászként látom, hogy az évtizedek óta használt, ezernyi statisztikával bizonyított, több százezer gyermek életét megmentő védőoltásokról is

sokan úgy gondolkodnak, hogy hú, hát nem tudom, hogy az immunrendszerét nem terheli-e meg, nem lesz-e autista, meg meddő, nem változik-e gyíkká, meg hasonló történetek.

Tehát nem, nem lesz ilyen probléma" - fogalmazott a videóban Dr. Novák Hunor, aki azt is hozzáteszi: ha még a régi oltásoknál is ennyi a szkeptikus, akkor nyilvánvalóan az új oltást sem fogják csettintésre beadatni.

A gyerekorvos szerint éppen ezért merülhet fel a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele, amivel kapcsolatban Orbán Viktor április 2-i rádióinterjújában úgy fogalmazott, felnőtteknek nem lehet előírni, ez „nem járható út”, de olyat el tud képzelni, hogy például a gyerekeknek igen.

hirdetés
"Egy biztos, ha rossz lesz az oltási hajlandóság, rengeteg vakcina áll rendelkezésre, nem tudják kinek beadni, és tombol a járvány, akkor valamilyen szinten bizony kötelezővé fogják tenni, vagy ki fogják kényszeríteni a vakcinák beadását"

- mondta Dr. Novák Hunor.

A gyermekgyógyász szerint mindez elsőre sokaknak sokkoló lehet, de hozzáteszi: „ha jobban belegondolunk, Magyarországon most is vannak olyan kötelező védőoltások, amelyek esetében egészen kemény módon kényszerít a magyar állam, konkrétan elveszik az adott ember gyerekét is, ha nem hajlandó beadatni neki a kötelező védőoltást, ezzel régóta együtt élünk rettegés nélkül. Azért a koronavírus-vakcina esetén nem kell ettől rettegni.”

Dr. Novák Hunor elképzelhetőnek tartja, hogy a gyerekek számára kötelező legyen a Covid-oltás valamilyen formában.

„Ha alábbhagy a járvány, akkor erre valószínűleg nem lesz szükség, de ha nem, akkor ugyanúgy, mint az összes többi kötelező védőoltást, ezt is megkaphatják a gyerekek.

Az elmúlt években is volt olyan oltás, amit nemrég tettek kötelezővé, mint például a bárányhimlő ellenit, azt ugyanúgy beillesztették a védőoltási rendbe. Nyilván ez egy plusz oltás, plusz munka, de ha szükséges, akkor abszolút megoldható, ez persze még a jövő zenéje.”

Novák szerint a kötelezővé tétel módjára több opció is szóba jöhet, akár a gyerekek, akár a felnőttek esetében.

„Például, hogy bizonyos munkaköröknél megkövetelik az oltást. Orvosként például kötelező a Hepatitis B elleni oltás Magyarországon, aki nem oltja be magát – nem védett, nem dolgozhat orvosként” – magyarázza Dr. Novák Hunor, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy más országok miatt kell majd oltatni, mert csak azokat engedik majd be az utazás során, akik védve vannak.

A gyermekorvos azt mondja: a kötelező oltás megszervezése és lebonyolítása kevesebb plusz terhet róna az egészségügyre, mint a rengeteg kórházban kezelt fertőzött ellátása, ezért megérné.

„Annál nagyobb teher nincs az egészségügy számára, mint hogy telítettek az intenzív osztályok és mindenhová vezényelnek orvosokat. Ezért lenne fontos a védőoltások minél széleskörűbb alkalmazása”

- fejti ki.

Arra a kérdésre, hogy szerinte milyen fogadtatása lenne egy ilyen drasztikus lépésnek, azt mondta: szkeptikusok – oltásellenesek mindig lesznek, de ha a járványhelyzet ilyen rossz marad, akkor mindent meg kell tennie a törvényhozónak azért, hogy az oltásokkal az emberek visszakaphassák az életüket, és a korlátozásokat enyhíthessék.

„Világszerte nagy fóbia van a kötelező védőoltásokkal szemben, részben azért, mert nincs kellően benne az alapoktatásban, hogy mi az a védőoltás, hogyan működik egy vakcina. Éppen ezért van nagyon sok abszurd félelem is, hogy megváltoztatja a genetikai állományunkat, meddővé tesz, autisták leszünk és sorolhatnám, plusz ezek mellett ott van, hogy nagyon sokan tűfóbiások. Ha ez a védőoltás egy tabletta formájában lenne bevehető, akkor valószínűleg nem lenne ekkora ellenállás, mert a tablettákat már megszokták az emberek” – mondta Dr. Novák Hunor, aki hozzátette: a védőoltások sokkal ártalmatlanabbak, mint a gyógyszerek, amelyeknek általában több és komolyabb mellékhatásaik vannak, mint a vakcináknak.

A koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételével kapcsolatban kerestük az operatív törzset is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Véletlenül rossz napra küldte oltásra a páciensei egy részét a háziorvos, Kunetz Zsombor kiállt mellette

A szakember hosszan sorolja, hogy mi mindent kell manapság egy háziorvosnak és asszisztensének elvégeznie úgy, hogy emellett már alig marad ideje a gyógyításra.
Nyitókép forrása: YouTube - szmo.hu
2021. április 05.

hirdetés

Több portálon megjelentekkel ellentétben a szombati oltónapon nem zárt be korábban a terézvárosi szakrendelő, hanem a háziorvos véletlenül rossz napra, vasárnapra küldte be az oltandók egy részét - közölte a Koronavírus Sajtóközpont hétfőn az MTI-vel. A háziorvos azóta már értesítette a helyes oltási időpontról az érintetteket, akik kedden mehetnek oltásra.

A Koronavírus Sajtóközpont azt írta: a "magyar oltási tempó egyértelműen továbbra is kiemelkedő". Az elmúlt 7 napban a lakosság 4,19 százaléka kapta meg az első vakcinát, ezzel Magyarország elérte a 23,67 százalékos átoltottságot, míg az Európai Unióban ez a szám 12,56 százalék.

Az esetre reagálva dr. Kunetz Zsombor a közösségi oldalán azt írta:

"Igazi szenzáció: az 5004-ből egy háziorvos hibázott.

Az a háziorvos, aki rendszeresen munkaidő után pénteken és hétvégén este kap újabb és újabb utasításokat a tekintetes kormányhivataltól, így sokszor hajnalig dolgozik a hétvégén is.

Az a háziorvos, akinek a normál betegellátás mellett a COVID ellátás is meg kell szerveznie a tekintetes kormányhivatal és a méltóságos népegészségügyi központ helyett.

hirdetés

Az a háziorvos, akinek a COVID gyanú esetén szükséges állami tesztelést is el kell intéznie, majd ennek adatait jelentenie, kezelnie kell.

Az a háziorvos, akinek a COVID adminisztráció alatt képződött adatokat több, egymás mellett létező adatbázisokra is fel kell töltenie, mert ezek az adatbázisokra a XXI. században egymással nem kommunikálnak.

Az a háziorvos, aki a sokszor akár órákon belül is egymásnak ellentmondó kormányhivatali döntéseket próbál meg helyrehozni.

Az a háziorvos, aki a tekintetes kormányhivatal helyett kiértesíti a betegeket, akkor amikor ezek az adatok a naplopók rendelkezésére állnak a tekintetes kormányhivatalon belül is.

Az a háziorvos, aki a tekintetes kormányhivatal sokadszori hibáját kénytelen megmagyarázni az oltásra váróknak, miszerint nem akkor, nem azzal, és nem ott fogja megkapni, ha egyáltalán...

Az a háziorvos, akit a tekintetes kormányhivatal adminisztrátori munkakörbe kényszerít, miközben idejét a legkevésbé sem tudja a munkájának a gyógyításnak szentelni.

Na ez a háziorvos egyszer tévedett.

Csak arra lennék kíváncsi, hogy a tekintetes kormányhivatal rendszeres tévedéseiért, és alkalmatlan döntéseiért ki és mikor fog címlapokon elnézést kérni, ki mikor fogja ennek a következményeit viselni?

u.i.: nem, nem feledkeztem meg a háziorvosok mellett dolgozó asszisztensekről sem, bármely mondatba beilleszthetőek ők is, hiszen szintén emberfeletti munkát végeznek! A címlapon azonban nem ők, hanem a háziorvos szerepel."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Kérjük az újságíró elvtársakat, hogy ne provokálják az előadó elvtársakat” – provokátorok tegnap és ma

Az újságírókkal már az „átkosban” is csak a baj volt
Göbölyös N. László - szmo.hu
2021. április 08.

hirdetés

Kérdésekkel provokált az újságíró – ez a szalagcím jelent meg a képernyőn a közhíradóban. Azért mégis, hová jut a világ, ha az újságírók odáig merészkednek, hogy kérdeznek? Az esetről egy 34 évvel ezelőtti történet jutott eszembe.

1987 kora őszén a Magyar Távirati Iroda külpolitikai hírszerkesztőjeként dolgoztam. Három kollégámmal együtt behívót kaptunk a Magyar Néphadseregtől tartalékos tiszti kiképzésre. Tíz napra invitáltak bennünket a balatonaligai pártüdülőbe. Amikor megérkeztünk, akkor tudtuk meg, hogy bennünket és az újságíró szakma számos kiválóságát szánnak a katonai cenzori feladatra háború esetén. Hihetetlen mezőny jött össze: ott volt Mester Ákos és Bölcs István, a 168 óra két alapítója, Sebes György a tv-híradótól, Érdi Sándor és Kepes András a Stúdióból, Déri János a Nulladik típusú találkozásokból, a rádiósok közül Barcs Endre és Sztevanovity Dusán, hogy csak a legismertebbeket említsem.

Naponta 5-6 órában tartottak nekünk előadásokat mindenféle ezredesek, alezredesek, szigorúan elvi alapon. Reménytelenül próbáltak valamiféle, már a magyar médiában is túlhaladott világszemléletet belénk oltani, miközben nemcsak felkészültségük hagyott kívánnivalót maga után, pláne egy ilyen társasággal szemben, hanem bizony időnként olyan egetverő hülyeségeket is mondtak, hogy alig tudtuk megállni röhögés nélkül.

A sokadik napon az egyik „ales” az "Afganisztán körül kialakult helyzetről" beszélt - ez volt a szovjet hivatalos terminológia az országot „baráti segítség” címén megszállók és a később baljós világhírre szert tett Oszama bin Laden és a CIA pénzelte/toborozta iszlamista muzsahedek közötti, nyolcadik éve folyó háborúra. Főtisztünk azt fejtegette, hogy a szovjet elvtársak már régen hazamentek volna Afganisztánból, de az amerikai imperialisták és vazallusaik nem engedik, hogy az afgán szocializmus békében fejlődjön. Mint mindig, ezúttal is lehetett kérdezni. Szegény Déri Jancsi emelkedett szólásra, és már tudtuk, hogy ebből semmi jó nem fog kisülni, mert már a korábbi előadásoknál sem ment a szomszédba valami „disznóságért.” És jött is a kérdés: „Az rendben van, hogy nem tudnak hazamenni, de ki mondta nekik, hogy bemenjenek Afganisztánba?”

„Alesünk” elsápadt, hebegett-habogott valamit, aminek nem volt se füle, se farka. A helyzetet mentendő, a kurzus fő szervezője e szavakkal fordult a hallgatósághoz: „Kérjük az újságíró elvtársakat, hogy ne provokálják az előadó elvtársakat.”

Ez 34 éve történt, a pártállami idők utolsó éveiben, ráadásul „néphadseregi” közegben. Két év múlva megszűnt a pártállam, hamarosan a néphadsereg is, és az újságíró társadalom abba az illúzióba ringatta magát, hogy az új Magyarországon a kérdezés elemi jog lesz, és nem „provokáció” tárgya. Mint sok mindenben, ebben is tévedtünk.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: