SZEMPONT
A Rovatból

„Az egész magyar drogpolitika tévúton jár” – miért áll ki a Kutyapárt a fű legalizációja mellett?

Láng Dávid - szmo.hu
2020. április 23.



– Természetesen ahogy minden drognak, a fűnek is vannak mellékhatásai, és egyáltalán nem való mindenkinek. De nem is fogja mindenki kipróbálni akkor sem, ha legális lesz, ahogy alkoholt és cigarettát se fogyaszt mindenki, hiába legális 18 éves kor felett.

Ráadásul az orvosi kannabisz jótékony hatásairól többször is beszámoltak már szakemberek, például epilepszia és hiperaktívitás kezelésénél. Vannak olyan súlyos betegségek is, amelyeknél csak ezzel tudnak fájdalomcsillapítást elérni.

Egy másik gyakori ellenérv a legalizálással szemben, hogy nem érett meg rá a társadalom. Ezt mi is így gondoljuk, ezért előbb pár napig csak dekriminalizálnánk, és csak utána legalizáljuk majd.

– Mi a helyzet a nem orvosi, tehát rekreációs célú használattal? Ezt hogyan szabályoznák?

– Nyilván nem úgy képzeljük, hogy mindenki szabadon hozzájuthasson életkortól függetlenül. Ahhoz hasonló szabályozásban gondolkodunk, ami más, a marihuánánál veszélyesebb drogokra is vonatkozik, mint például a dohánytermékek, vagy az alkohol.

– Tehát önök szerint a dohányzás és az ivás is veszélyesebb a fűnél?

– Nemcsak szerintünk, a szakértők és a statisztikák is ezt támasztják alá. Két éve részt vettem az Orvosi Kannabisz Egyesület nemzetközi konferenciáján, ahol sok előadást végighallgattam. Az egyik szlovén előadó például bemutatta a nemzetközi adatokat, amelyekből kiderült, hogy a túlzott marihuána-használathoz gyakorlatilag nem kötődik haláleset. Ez pedig sem az alkoholról, sem a dohányzásról nem mondható el.

Tehát igen, egyértelműen veszélytelenebbnek tartjuk, de természetesen így is szabályozni kell a használat és a hozzájutás feltételeit.

Ami illegális, és nincs szabályozva, csak tiltva, az a feketegazdaság révén úgyis eljut a felhasználókhoz, ráadásul ki tudja, milyen minőségben. Szóval még ezzel az előnnyel is járna a legalizáció.

Túl lehet-e adagolni a marihuánát?

Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) három évvel ezelőtt adta ki Világméretű Kábítószer Jelentését, amely 2015-ös statisztikákat tartalmaz a világ minden tájáról. A jelentés megállapítja, hogy a hivatal nyomon követése alapján a kannabisz a leginkább fogyasztott, legelterjedtebb és legtöbbet elkobzott kábítószer.

Annak ellenére, hogy mindezen kategóriákban vezető, az UNODC 2015-ben 0 darab halálos kannabisz túladagolást jelentett, 2014 óta változatlanul.

Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet szerint nem lehet belehalni a kannabisz túladagolásába. Tanulmányukban azt írják:

“Mivel a kannabinoid receptorok, az opioid receptoroktól eltérően, nem találhatók meg az agytörzs azon részeiben, amik a légzést szabályozzák, halálos kannabisz vagy kannabinoid túladagolás nem fordul elő.”

Bár a tanulmány szerint lényegében nem lehet elegendő THC-t fogyasztani ahhoz, hogy az halálos legyen, a kannabisz használatának lehet közvetett következménye halál. A THC által kiváltott halálesetek közül azonban csak kevésről van beszámoló, és egyiket sem közvetlenül a túladagolás okozta.

Erről további részletek IDE KATTINTVA olvashatók.

Az egyik Okosdrogpol kerekasztalbeszélgetés felvétele:

Security Check Required

null

– A marihuánát sokan kapudrognak tartják. Erről mit gondolnak?

– Úgy gondolom, hogy aki hajlamos a függővé válásra, az sokkal hamarabb lesz mondjuk nyugtatófüggő, sorozatfüggő, vagy csokifüggő, minthogy pont a marihuána miatt csússzon rá keményebb drogokra. Ez leginkább az egyén mentális egészségén múlik. Nem hiszem, hogy attól válna valaki például heroinfüggővé, hogy előtte kipróbálta a füvet, és különösen nem, hogy ez azon múlna, legális-e a marihuána.

– A jelenlegi kormány viszont aligha fog enyhíteni a tiltáson. Mi értelme van így foglalkozni a témával, mit érhet el a Kutyapárt az aktuális keretek között?

– Korábban is sok kezdeményezésünkre mondták már, hogy úgysem járunk sikerrel. Persze ezek kisebb léptékű dolgok voltak, de szerintem az is szép eredmény, amikor például felfestettük egy zebra fenekét a járdára, így jelezve, hogy kellene oda egy gyalogátkelőhely. A lakók már évek óta próbálták elérni, de végül ez kellett hozzá, hogy megcsinálják. Az ilyesfajta nyomásgyakorlás terén a Kutyapárt nagyon kreatív tud lenni.

Szóval próbálkozunk, illetve önmagában azt is fontosnak tartjuk, hogy fennmaradjon a társadalmi diskurzus. Már csak azért is beszélni kell róla, mivel ezt a témát nagyon sokan démonizálják, a politika és a média jelentős része is torz képet fest róla. Ugyanakkor a valódi problémákról nem sok szó esik, nemcsak a fű, de általában a drogpolitika terén. Például arról, mennyire magukra vannak hagyva a segítséget kérők, vagy a velük foglalkozó szakemberek. Ezeket sem szabad a szőnyeg alá söpörni.

Alpolgármesterként más oldalról is látom a dolgokat, a 9. kerületben automatikusan a helyi KEF (Kábítószerügyi Egyeztető Fórum) elnöke is lettem. Itt is azt tapasztaltam, hogy nagy a baj.

A drogmentes kerület stratégiai kidolgozása pipa, de a hatékonyságot, vagy hogy van-e értelme valaminek, senki nem nézi.

Lement a prevenciós előadás az iskolában 567 főnek, viszont nincs mérve, vizsgálva, hogy ért-e bármit. Egy projekt keretében készültek kortárs prevenciós videók középiskolásoknak, de nincsenek fent a neten. A kerületben jó pénzért a drogszemetet is gyűjtik. Rákérdeztem, tavaly 39 darab tűt sikerült találni. Menő.

– Mi lesz az idei tüntetéssel a járványhelyzetben?

– A korlátozások bevezetése után sokáig azt terveztük, hogy online kerül rá sor, de végül sajnos nem tudtuk megszervezni, mivel az időnk nagy részét jelenleg az idősellátás koordinálása és lebonyolítása köti le. Én mint alpolgármester, Gergő pedig önkormányzati képviselőként foglalkozik ezzel, és nagyon sok passzivistánk segít önkéntesen is.

Viszont meghirdettünk egy másik eseményt "420 Közös Megünneplése Karantén Után" címmel augusztus 20-ra. Még ez az időpont sem biztos, de remélhetőleg ekkorra már feloldják a korlátozásokat és bepótolhatjuk, ami elmaradt. Addig is mindenki demonstráljon otthon, aki egyetért a céllal! :)

FRISSÍTÉS: A cikk korábbi verziójában az szerepelt, hogy az MKKP első magyar pártként karolta fel a témát. A megjelenés után levelet kaptunk a Liberálisoktól, amelyből kiderült, hogy ez nem igaz.

A párt ügyvivője, Sermer Ádám elmondása szerint az ifjúsági szervezetükkel (LiFT - Liberális Fiatalok Társasága) szoros együttműködésben 2016 környékén indították el a "Legalizálj!" nevű kampányt, melynek a kezdetektől a kimondott és felvállalt célja volt a kannabisz hazai szabályozásának megreformálása, végül teljes körű legalizálása. Erről a célkitűzésről a mai napig sem tettek le.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Nagy beszédet mondott a kanadai miniszterelnök Davosban, bejelentette: vége a szabályalapú világrendnek
Mark Carney szerint a világ évtizedekig hazugságban élt, de ennek most vége. A nagyhatalmak zsarolnak, a kisebbeknek pedig össze kell fogniuk, ha túl akarnak élni.


„Itt az ideje, hogy a vállalatok és az országok levegyék a táblát az ablakból” – ezzel a Václav Haveltől kölcsönzött képpel jelentette be Mark Carney kanadai miniszterelnök Davosban, hogy véget ért a szabályokon alapuló világrend korszaka. A Világgazdasági Fórumon január 20-án, kedden elmondott beszédében – amelynek teljes leiratát a szervezet tette közzé – egy kellemes fikció végéről és egy kemény valóság kezdetéről beszélt, ahol a nagyhatalmi rivalizálás korlátok nélkül érvényesül.

A kanadai kormányfő a cseh ellenzéki, későbbi elnök A tehetetlenek hatalma című esszéjét idézte fel, amelyben egy zöldséges minden reggel kihelyezi a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” feliratot a kirakatba. Nem hisz benne, de megteszi, hogy elkerülje a bajt. Carney szerint a világ országai évtizedekig éltek ebben a hazugságban, úgy téve, mintha a szabályokon alapuló nemzetközi rend tökéletesen működne, miközben tudták, hogy a legerősebbek kivételt tesznek magukkal. Szerinte ez az alku már nem működik, mert a nagyhatalmak a gazdasági integrációt fegyverként, a vámokat zsarolásra, az ellátási láncokat pedig a sebezhetőség miatt fenyegetésre használják.

A 2025 márciusában hivatalba lépett miniszterelnök szerint Kanada az elsők között ismerte fel a helyzetet, és stratégiát váltott. Ennek alapja az otthoni erőépítés: a kormány csökkentette a jövedelem-, a tőkenyereség- és a beruházási adókat, eltörölte a tartományközi kereskedelem szövetségi akadályait, és felgyorsít ezermilliárd dollárnyi beruházást az energia, a mesterséges intelligencia és a kritikus ásványok terén. Emellett az évtized végéig megduplázzák a védelmi kiadásokat, a hazai ipar megerősítésével.

Külpolitikailag Kanada a diverzifikáció útjára lépett. Átfogó stratégiai partnerséget kötöttek az Európai Unióval, és csatlakoztak az európai közös védelmi beszerzési rendszerhez is. Az elmúlt hat hónapban 12 kereskedelmi és biztonsági megállapodást írtak alá négy kontinensen, a napokban pedig új stratégiai partnerséget kötöttek Kínával és Katarral. Folyamatban vannak a szabadkereskedelmi tárgyalások Indiával, az ASEAN-országokkal és a dél-amerikai Mercosur blokkal is.

A biztonságpolitikában Kanada Ukrajna egyik legfőbb egy főre jutó támogatója, és a „Hajlandók Koalíciójának” magját képezi. Carney megerősítette, hogy országa elkötelezettsége a NATO 5. cikke mellett megingathatatlan, amit új beruházásokkal – radarokba, tengeralattjárókba és repülőgépekbe – is alátámasztanak. Az Északi-sarkvidéken Kanada kiáll Grönland és Dánia mellett, ellenzi a Grönlandot sújtó vámokat, és célzott tárgyalásokat sürget. Carney szerint országa „változó geometriájú” koalíciókat épít: hidat verne a Csendes-óceáni Partnerség és az EU közé egy 1,5 milliárdos piac létrehozásáért, a G7-ek köré szervezve „vásárlói klubokat” hozna létre a kritikus ásványkincsekre, és a hasonlóan gondolkodó demokráciákkal működne együtt a mesterséges intelligencia terén.

Carney szerint a középhatalmaknak választaniuk kell: vagy versengenek egymással a hegemónok kegyeiért, vagy összefognak egy harmadik út létrehozására. „A középhatalmaknak együtt kell cselekedniük, mert ha nem ülünk az asztalnál, az étlapon vagyunk” – fogalmazott.

A kanadai miniszterelnök azzal zárta beszédét, hogy a nosztalgia nem stratégia, és a régi rend nem tér vissza. „Ez Kanada útja. Nyíltan és magabiztosan választjuk, és ez az út nyitva áll minden ország előtt, amely kész velünk együtt rálépni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Sokan látták Egressy Mátyást, mégsem segített neki senki – Mit lehetett volna tenni, hogy elkerülhető legyen a tragédia?
Ez a szomorú eset „aggasztó látlelete az emberi segítségnyújtás és felelősségvállalás gyakori hiányának” – hangzott el a Fókusz riportjában. Sokan keresik a válaszokat a miértekre, jó néhányan pedig már azt is felvetették, hogy ha azok az emberek, akik még látták a fiút, segítettek volna neki, nem ez lett volna a vége.


Nem hagyja nyugodni az országot Egressy Mátyás rejtélyes eltűnése, amely kapcsán még mindig sok a kérdés. Annyit lehet biztosan tudni, hogy a 18 éves fiú múlt péntek éjjel az Ötkert nevű szórakozóhelyen bulizott a barátaival, majd hajnali 2-kor hazaindult, de nem érkezett meg otthonába, hanem a fővárosban bolyongott. Sokan, köztük hírességek is buzdították az embereket arra, hogy ha látják valahol a fiatalt, vagy bármi hasznos információt tudnak róla, értesítsék a hatóságokat. A rendőrség is nagy erőkkel kezdte keresni Mátyást, kedden azt közölték, hogy már a Dunán is kutatnak utána. Ez rosszat sejtetett, ugyanis még vasárnap kiderült, hogy egy dunai hajó kamerája rögzítette, ahogy valaki a Lánchídról beleesett a folyóba.

Kedd délután aztán lesújtó hírt osztott meg közös közleményben a fiú családja és a teniszklub, ahol sportolt: nagy valószínűsségel Mátyás lehetett az, aki a Dunába zuhant a Lánchídról. A remény arra, hogy még élve, épségben kerül, így szinte teljesen elfogyott.

„Biztosan nem mondhatjuk ki, hogy meghalt, hiszen holttest nincsen, pillanatnyilag csak eltűntként lehet keresni”

– mondta Borbély Zoltán ügyvéd az RTL Fókusz című műsorában. Mint mondta, a körözés 90 napig él, ha ennyi időn belül megtalálják a fiút, akkor a körözést visszavonják. Ha viszont az életben maradására utaló semmilyen jel nincsen a következő öt évben, akkor kezdeményezhetik a holttá nyilvánítást.

Az Egressy Mátyással történtek az egész országot megrázták, sokan keresik a válaszokat a miértekre. A közösségi médiában egyre több poszt jelenik meg ezzel kapcsolatban, jó néhányan pedig már azt is felvetették, hogy ha azok az emberek, akik még látták a fiút, segítettek volna neki, nem ez lett volna a vége. A Fókuszban idézték egy néző levelét, aki egy BKK-járat vezetőjét vádolja a segítségnyújtás elmulasztásával.

„A péntek éjjelről szombat hajnalra virradó időszakban, amikor Budapesten extrém hideg uralkodott (mínusz fokok, életveszélyes kihűlés kockázata),

egy BKK-járat vezetője a végállomáson leszállított egy fiatal fiút, aki láthatóan nem volt beszámítható állapotban. A gyermeknek nem volt kabátja, nem volt pénze, és nem volt olyan tudatállapotban, hogy önállóan segítséget tudjon kérni. A sofőr mindezek ellenére nem hívott segítséget, nem értesített mentőt, rendőrséget vagy diszpécsert, hanem a fiút magára hagyta a hidegben, majd szolgálata végeztével eltávozott.”

Kovács Bendegúz, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szóvivője elmondta, hogy a protokoll szerint ha egy utas látványosan rosszul van, a járművezetőknek cselekedni kell: kisebb baj esetén, vagy ha nem tudja, mit tegyen, a BKK diszpécser-szolgálatát kell hívnia, komoly veszély esetén pedig azonnal mentőt. Ha egy utas elalszik a járaton, akkor a sofőrnek a végállomáson figyelmeztetnie kell a leszállásra, további feladata azonban nincsen. Ugyanakkor nemcsak a vezetők, az utasok is kérhetnek segítséget a BudapestGO alkalmazáson keresztül.

„Előfordul, hogy amikor valaki bajban van, a körülötte lévők az utcán nem ismerik fel a probléma jellegét. Ezt hívja a szociálpszichológia bámészkodó, bystander hatásnak.

Ezért az ilyen helyzetekben a legjobb az, hogy aki észleli ezt a problémát, azonnal próbálja meg a lehető leggyorsabban elérni a szakszerű segítséget, ami nem mindig könnyű. Az ilyen esetek jelentős részében megelőzhető vagy csökkenthető a probléma” – mondta a riportban Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus. Elmondása szerint előítéletek és félelmek is szerepet játszhatnak abban, ha valaki úgy érzi, hogy úgysem tud segíteni, vagy azt gondolja, hogy mások úgyis megteszik helyette.

Sokszor nehéz megmondani, hogy egy zavarodottan viselkedő ember valóban segítségre szorul-e, esetleg ön- vagy közveszélyes. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője elmondta, a tudatzavar hátterében nemcsak drog vagy alkohol hatása, hanem akár belgyógyászati betegség, sztrók, cukorbetegség is állhat, sőt pszichiátriai betegségre is gondolhatunk. Azt javasolja, ilyen esetben az a legjobb, ha felhívjuk a segélyhívót, a mentők kiérkezéséig pedig vigyázunk a saját és az érintett biztonságára is.

Egressy Mátyás az eddig megjelent információk szerint több tömegközlekedési eszközön is utazott, sokakkal találkozott, sőt volt, akikkel beszélt is, de senki nem segített neki.

Ez a szomorú eset „aggasztó látlelete az emberi segítségnyújtás és felelősségvállalás gyakori hiányának” – hangzott el a Fókusz riportjában.

A Fókusz riportja:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Sokakkal megtörtént már a bulizók rémálma – mit tehetsz, ha drogot tettek az italodba?
A szórakozóhelyi bedrogozás nem újkeletű és nem könnyű kivédeni. Néhány fontos lépéssel azonban minimálisra csökkenthető a kockázat.


„Olyan volt, mintha csak egy pillanatra lehunytam volna a szemem” – emlékezett vissza Stephen Hart, a szórakozóhelyi bedrogozás ellen küzdő Stamp Out Spiking szervezet londoni nagykövete arra a pillanatra, amikor egy szórakozóhelyen kábítószert tettek az italába.

A jelenség nem városi legenda, hanem valós probléma, amit sajnos nem könnyű kivédeni.

Egy kutatás, amit három nagy amerikai egyetemen végeztek, megállapította:

a több mint hatezer megkérdezett diák 7,8 százaléka tapasztalta meg élete során legalább egyszer, hogy bedrogozták, 1,4 százalékuk pedig elismerte, hogy ő maga tett ilyet vagy tudomása volt róla.

A szakértők szerint a „soiking” vagy bedrogozás leggyakoribb eszköze maga az alkohol, amikor valakinek a tudta nélkül erősebb italt töltenek, vagy egyszerűen kihasználják a bódult állapotát. Nem ritka az sem, hogy valamilyen kábító anyagot tesznek az áldozat italába.

A felelősség minden esetben az elkövetőé.

Az, hogy valakinek valamilyen drogot csempésznek az italába,

sajnos Magyarországon is ismert jelenség.

A cél nők esetében rendszerint az, hogy bódult állapotban erőszakot kövessenek el rajta vagy kirabolják, férfiak esetében pedig többnyire az, hogy kifosszák. Előfordul, hogy idegenek csempészik az italba a drogot, akik meghívják a kiszemelt személyt vagy személyeket egy italba. De az is előfodulhat, hogy pultossal játszik össze az, aki a másikat ki akarja rabolni.

A napokban a Budapesten eltűnt Egressy Mátyás esete irányította rá a figyelmet a szórakozóhelyi spikingra.

A 18 éves fiúnak január 16-án, péntek éjjel veszett nyoma, miután a fővárosi Ötkertben bulizott a barátaival. Állítólag szombaton hajnali kettő óra körül ment el a Zrínyi utcában lévő szórakozóhelyről, és nem érkezett haza.

„Csak arra tudunk következtetni, hogy az italába drogot csempésztek, amitől önkívületi állapotba került, és most magáról nem tudva bolyong. Rendezett, családcentrikus fiú, mindig törekszik arra, hogy hazaérjen, ez a viselkedés abszolút nem rá vall.”

- nyilatkozta az ügyről egy eltűntkereső. Az eset miatt Király Nóra, a Fidesz csepeli képviselőjelöltje az Ötkert bezáratását követeli.

Mit lehet tenni, ha már megtörtént a baj?

Sokan teszik fel most a kérdést: hogyan lehet kivédeni, hogy drogot csempésszenek az italunkba, és mi a teendő, ha úgy érezzük, valami nem stimmel a szórakozóhelyen.

A szakértők azt javasolják, ha gyanút fogunk, az első lépés, hogy azonnal biztonságos helyre megyünk, és szólunk egy barátnak, a személyzetnek vagy a biztonsági őröknek. Ha a tünetek súlyosak, hívjuk a 112-es segélyhívót.

A rendőrségi és egészségügyi útmutatók hangsúlyozzák, hogy az idő kulcsfontosságú, mivel egyes szerek akár 12 órán belül teljesen kiürülhetnek a szervezetből, ellehetetlenítve a későbbi bizonyítást. Ha lehetséges, őrizzük meg a gyanús italt, és a hatóságok számára a leggyorsabban biztosítsunk vizelet- vagy vérmintát a toxikológiai vizsgálathoz.

A tünetek általában hirtelen jelentkeznek és erőteljesek.

Gyanakodjunk, ha kevés alkoholtól is szokatlanul részegnek érezzük magunkat, zavarttá, dezorientálttá válunk, problémáink adódnak a beszéddel vagy a mozgáskoordinációval. Tipikus jel még a látászavar, a hányinger, a hányás és a memória-kiesés is.

„Mintha azonnal berúgnál – csak sokkal jobban, mint amire számítanál” – írta le a helyzetet Michael Abramson, aki szintén áldozatul esett. Sok szer színtelen, szagtalan és íztelen, így kóstolással lehetetlen azonosítani őket.

Hogyan lehet megelőzni?

A legfontosabb tanács, amit adhatunk:

a megelőzés érdekében mindig mi magunk vásároljuk és vegyük át az italunkat a pultnál, és figyeljük, ahogy elkészítik vagy felbontják.

Soha ne hagyjuk őrizetlenül a poharunkat; ha mégis el kell mennünk, kérjünk meg egy megbízható barátot, hogy figyeljen rá.

Ha az ital íze, szaga vagy színe furcsa, ne igyuk meg, és azonnal jelezzük a személyzetnek.

Mindig társasággal menjünk szórakozni, legyen közös terv a hazajutásra, és rendszeresen ellenőrizzük egymást.

A hatóságok és a szórakozóhelyek is tehetnek lépéseket: a londoni rendőrség például 850 hellyel működik együtt a személyzet képzésében és a gyors reagálási protokollok kidolgozásában. „Ezt nem tudjuk egyedül megoldani” – ismerte el Angela Craggs, a Metropolitan Police detektív főfelügyelője. Az Egyesült Államokban, Kaliforniában pedig januártól törvény kötelezi a bárokat, hogy figyelmeztető táblákat helyezzenek ki, és kérésre drogkimutató teszteket, jövőre pedig már italfedőket is biztosítsanak a vendégeknek.

Fontos eloszlatni pár tévhitet is. Iyen esetek nem csak „partidrogokkal” történhetnek, előfordul, hogy egyszerűen leitatják a kiszemelt áldozatot. És az sem igaz, hogy az italba csempészett anyagot biztosan megérezzük, mint ahogy az sem, hogy a bolti gyorstesztek mindig tévedhetetlenek.

Via: Police.uk, Betterhealth


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a Szőlő utcai javítóintézet volt nevelője: a fiatalokat verő igazgató hatalmi kérdésnek tekintette a nevelést, az empátiát károsnak
Proics Lilla próbaidősként került az intézménybe, ahol szerinte annyira merev volt a légkör, hogy még az sem fért bele, ha egy gyerek viccelődésein nevetett. Azt is mondta, hogy a tekintély egyértelműen erőfölényt jelentett, a fiatalokat pedig folyamatosan emlékeztették arra, hogy ők fogvatartottak.


A Szőlő utcai javítóintézet bezárásáról szóló kormányrendelet hétfő este jelent meg, kedd reggelre pedig már össze is hívták az intézmény dolgozóit, hogy közöljék velük a hírt – mondta a Partizánnak adott interjújában Proics Lilla, aki nevelőként dolgozott az intézményben. Elmondása szerint a próbaidős alkalmazottakat azonnal elbocsátották, a többieket pedig állásidőre helyezték.

A bezárásról hivatalosan csak a közlés napján értesültek, de Lilla szerint már voltak jelei a döntésnek: egyre több fiút szállítottak el más intézményekbe, nem vettek fel új munkavállalókat, és az épületen sem végeztek már javításokat.

Proics Lilla november végén kezdett dolgozni az intézményben, elmondása szerint akkor 67 fiú élt ott, akiket két nagyobb ütemben szállítottak át máshova. Az első, nagyjából 35 fős csoportot a két ünnep között vitték el.

„Karácsonyt követően 31 gyereknek hirtelen teljesen megváltoztatták a fogvatartását. Igen, az ünnepek alatt”

– fogalmazott a nevelő. Szerinte az átszállításokra semmilyen szakmai indoklás nem hangzott el, az egyetlen racionális ok a személyzet hiánya lehetett, miután több nevelőt és vezetőt eljárás alá vontak.

Lillát még a decemberben lemondott, majd őrizetbe vett megbízott igazgató vette fel, néhány héttel azelőtt, hogy nyilvánosságra kerültek volna a bántalmazó felvételek róla. A nevelő elmondása szerint az intézményben töltött ideje alatt részt vett egy továbbképzésen, amit maga a volt igazgató tartott, ahol szerinte egészen vad dolgok hangzottak el a pedagógiáról.

„A nevelés hatalmi kérdés, akaratrákényszerítés” – idézte a férfi szavait. A nevelő szerint arról is beszélt, hogyan kell dominánssá válni a gyerekeknél. Elhangzott az is, hogy „az empátia minden nevelésben káros, mert kiváltja a gyerekek ellenállását”. Proics Lilla szerint a volt intézményvezető azt is kijelentette, hogy „a győzködés, a kérlelés, a növendék bevonása a döntési folyamatokban rombolja a tekintélyt”.

A pedagógus szerint a tekintély itt egyértelműen erőfölényt jelentett, a gyerekeket pedig folyamatosan emlékeztették arra, hogy ők fogvatartottak. Elmondása szerint a decemberben letartóztatott igazgató hátrányként beszélt arról is, ha egy nevelő nő, vékony a hangja vagy alacsony, tehát nem felel meg a maszkulín elvárásoknak. A mindennapokban Proics Lilla egy „nagyon fura, feszült figurának” látta az igazgatót, de bántalmazást személyesen nem tapasztalt a részéről.

Az intézményben uralkodó légkörről azt mondta, annyira merev volt, hogy még az sem fért bele, ha egy gyerek viccelődésein nevetett. Azt is furcsának tartotta, hogy a nevelői értekezleteken a teljes kollektíva felállt, amikor az igazgató belépett a terembe. „Nekem az teljesen meredek volt, tehát hogy életemben nem láttam ilyet” – mondta.

Amikor decemberben az igazgató távozott, a nevelő elmondása szerint a dolgozók semmilyen tájékoztatást nem kaptak. „Az mindig elhangzott utána, hogy a fiúknak erről semmit ne beszéljünk, semmilyen kérdésre tulajdonképpen ne válaszoljunk, mert semmi biztosat nem tudunk” – emlékezett vissza. Tapasztalatai szerint a gyerekek sokszor tájékozottabbak voltak, mint a nevelők, és volt olyan kolléga, aki a gyerekek „hazudozását” okolta a kialakult helyzetért. Azt is hozzátette, hogy az intézményben töltött rövid idő alatt több bántalmazási gyanú is felmerült más nevelőkkel szemben.

„Hallottam egy pofont, nem láttam, hallottam”

– mesélte egy esetről, ami a második munkanapján történt, és amit az egyik kollégája szóvá is tett.

A vezetői átmenetet kaotikusnak írta le: a decemberben őrizetbe vett megbízott igazgató után megérkezett a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától (BVOP) egy parancsnok, majd jött egy új igazgató Debrecenből, aki egy hétig sem maradt. A parancsnok Proics Lilla szerint hozott egyfajta kiszámíthatóságot, és nyomatékosan közölte, hogy tilos a gyerekekhez akár egy ujjal is hozzányúlni.

„Nem lehet, tilos hozzányúlni egy ujjal is a fiúkhoz, és hogy ez innentől fogva így lesz” – idézte a parancsnokot. Ennek ellenére szerinte később is voltak esetek, amelyek után azonnal eljártak, és az érintett dolgozó másnap már nem jött dolgozni.

A nevelő szerint az intézményben a hatalomgyakorlás egyik fő eszköze az információ visszatartása volt, a kollégák sem tudták, hova szállítják azokat a fiúkat, akikkel évek óta dolgoztak.

Az ott élő gyerekekről azt mondta, nagy részük „ide-oda lökdösött” fiatal volt, funkcionáló család nélkül, vagy „iszonyatos mély szegénységből” jöttek. „Ezek az alapvetően nagyon szegény sorból érkező fiatalok voltak” – jelentette ki.

Szerinte a gyerekek helyzete a közoktatás és a szociális ellátórendszer teljes diszfunkcionalitását mutatja. Előfordult, hogy egy kolléga azt mondta egy gyereknek: „te írni-olvasni se tanultál meg, lopni megtanultál”. Proics Lilla szerint a fiú intellektuálisan képes lett volna megtanulni olvasni, de nem járt olyan iskolába, ahol ezt lehetővé tették volna neki.

Elmondása szerint a gyerekeknél ellátatlan egészségügyi problémák is voltak, például tizenéves gyerekeknek is akadtak hiányos fogaik. Emellett az önsértések is mindennaposak voltak. A nevelő szerint az intézmény mélyen diszfunkcionális volt, annak ellenére, hogy dolgoztak ott olyan szakemberek, akik alkalmasak lennének jobb minőségű munkára.

„Az, hogy egyedül szerencsétlenkednek a nevelők, ez teljesen alkalmatlan. Még egy iskolában is”

– fogalmazott. A megoldást a szakmai csapatmunkában és a nyilvánosság biztosításában látná.

Az elbocsátásokkal kapcsolatban a legméltatlanabbnak azt tartja, ahogyan a próbaidős rendészként dolgozó fiatal férfiakkal bántak, akik szerinte a munkaerőhiány miatt az ünnepek alatt is bevállalták az éjszakai felügyeletet. „És ilyen méltatlanul bántak el velük, annyira kicsinyes ármányság. Őket miért nem lehetett még másfél hónapig, amíg keres magának munkát, ott tartani?” – tette fel a kérdést.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk