SZEMPONT
A Rovatból

Marad a brutális lakásár-emelkedés: „Minden tényező amellett szól, hogy a lakások egyre többe fognak kerülni”

Európában nálunk drágultak az elmúlt 9 évben leginkább a lakások, háromszoros az emelkedés. Már a kormány is lakhatási válságról beszél. Herman Bernadett pénzügyi elemző szerint ha nem épülnek olcsó bérlakások, ez így is marad.


Mint az a napokban kiderült, elképesztő mértékben nőttek az ingatlanárak Magyarországon. 2015 óta közel 200 százalékkal, vagyis háromszorosára nőttek a lakásárak, ami még az árnövekedésben kimagasló országokban is kiemelkedő. Az Unióban második helyezett Litvániában is "csak" 134 százalékkal kell többet fizetni a lakhatásért, mint 9 évvel ezelőtt. Fizetéseink azonban az egyik legalacsonyabbnak számítanak az Európai Unióban, így arányaiban mi költjük a bérünk legnagyobb hányadát lakhatásra. Már a kormány is elismeri, lakhatási válság van Magyarországon, ami ellen valamit tenni kell.

Herman Bernadett pénzügyi elemzőt, a Bank360 munkatársát arról kérdeztük, hogy mi az oka a hihatetlen hazai ingatlanár-emelkedésnek, milyen hatással lehet ez a gazdaságra és az emberek szociális helyzetére, és hozhatnak-e változást a kormány eddig nyilvánosságra került tervei.

– Milyen speciális okai vannak annak, hogy Magyarországon ennyivel jobban drágultak az ingatlanok – még az ingatlandrágulásban „felzárkózó” Kelet-Európai országokhoz képest is?

– A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmánya szerint is durván emelkedtek az ingatlanárak 2015 és 2023 között, ők 156 százalékkal számoltak – és már ez is rekordnak számít egész Európában. A példátlan áremelkedésnek több oka is volt. Szerepet játszott benne az elmúlt évek kedvező makrogazdasági teljesítménye, az otthonteremtési támogatások széles köre, az építési költségek emelkedése, a munkaerőhiány, valamint a lakáspiaci kínálat rugalmatlansága. Az is áremelkedést okozott, hogy az inflációs félelmek és a kamatok emelkedése miatt azok, akik megtehették, lakásvásárlásba fogtak. Ha felmérést készítenek arról, mibe fektetnének be a legszívesebben a magyarok, toronymagasan az ingatlan áll az első helyen. Az emberek meg vannak győződve arról, hogy a pénz az ingatlanban megőrzi, sőt növeli az értékét. Márpedig ha egy befektetésre nagy a kereslet, annak felmegy az ára.

– Sokat halljuk a „lakhatási válság” kifejezést, de mit is takar ez valójában? Milyen mélyrehatóbb változásai vannak, hogy sokaknak szinte esélytelen saját ingatlanhoz jutniuk?

– Számos felmérés igazolja, hogy egyre nehezebben jutnak hozzá a fiatalok az első lakásukhoz. Amíg 20 százalékos önerőt írtak elő mindenki számára, már az önrész előteremtésére is átlagosan tíz éven át kellett takarékoskodnia egy fiatalnak. Magyarországon viszont az önálló életet mindenki saját ingatlanban képzeli el. Az albérleti kínálat szűkös, a szabályozás bizonytalan, a bérbeadó bárkit egy-két hónapos felmondási határidővel kitehet a lakásból. Ezért sokan nem szeretnének családot alapítani sem addig, amíg nem jutnak hozzá megfelelő saját ingatlanhoz. Az „én nem szeretnék albérletbe szülni” hozzáállás pedig végső soron demográfiai problémákat is okozhat, emiatt egyre kevesebb fiatal vállal gyereket, és a gyermekvállalás időpontja is egyre későbbre tolódik ki.

– A kormány családtámogatási intézkedései sokak szerint mára nem sokat érnek, mert beépültek az árakba. Hogyan hatottak ezek az intézkedések az ingatlanpiacon?

– A kormány a különféle programokon keresztül a keresleti oldalt támogatta meg, a családok kaptak pénzt, hogy lakást vásároljanak, építkezzenek, felújítsanak – de nem szabályozta a kínálati oldalt. Pontosan az történt, ami minden olyan esetben történik, amikor nő a vásárlóerő egy piacon: pörög az infláció, elszállnak az árak. A régi szocpol, a későbbi CSOK vagy a felújítási támogatások nagy része nem a családoknál maradt, hanem az ingatlanok eladóinak, a felújítást végzőknek vagy a barkácsáruházak zsebében landolt.

– A terézvárosi népszavazás, amelyben korlátozták az Airbnb-t, országos szinten is nagy hírverést keltett. Mennyire torzítják a piacot a befektetési céllal (sokszor külföldiek által) vásárolt lakások?

– Ami Terézvárosban történik, az Terézvárosban is marad. Magyarországon 4,6 millió körül van a lakóingatlanok száma, Terézvárosban 2200 körüli Airbnb lehet. A bulinegyedre és néhány budapesti belső kerületre jellemző, hogy néhány napra, vagy akár néhány órára kiadható lakásokba fektettek be magyarok vagy külföldiek, ott valóban feljebb viheti ez az árakat, ahogy a Balaton partján is drágábbak az ingatlanok. De nem gondolnám, hogy néhány kerülettel arrébb, például Zuglóban, Óbudán vagy pláne vidéken ez befolyásolná az árakat.

– Van-e előrejelzés arról, hogy meddig mehetnek ilyen tartósan fel az árak? Megállíthatja-e ezt valamilyen piaci folyamat vagy „határ a csillagos ég”?

– Rövid távú előrejelzések lehetnek a gazdaság vagy a kamatszint aktuális állapotának megfelelően. Hosszútávon viszont emelkedni kell a lakások árának. A GDP nő, a reálkeresetek emelkednek, az építőanyagok ára is nő, a lakások értéke a felújításoknak, energetikai korszerűsítéseknek köszönhetően emelkedik. Minden tényező amellett szól, hogy a lakások továbbra is egyre többe fognak kerülni.

– A növekvő ingatlanárak hogyan hatnak a magyar háztartások hitelfelvételi hajlandóságára és a jelzáloghitelezés kockázatára? Lát-e a pénzügyi szektor veszélyt a növekvő hitelállomány vagy a hitelbedőlések szempontjából?

– Az MNB szigorú adósságfék-szabályokat vezetett be, és a bankok jóformán csak olyan lakáshitelt adnak el, amelynek a törlesztőrészlete kiszámítható, 10-20 éven át nem változik, vagy akár a futamidő végéig fix. A hitelfelvevők jövedelme viszont általában növekszik a futamidő során, ezért egyre könnyebben tudják fizetni a kölcsönt. A lakáshiteleknél a nem teljesítő állomány nagyon alacsony.

– Milyen gazdasági és milyen szociális hatásokkal járhat, hogy Magyarországon költik a legmagasabb összeget a bérből lakhatásra?

– Akik sokat költenek a jövedelmükből lakhatásra, azoknak kevesebb pénzük marad fogyasztásra, ez még tovább növeli a vagyoni különbséget a tehetősebb és a szegényebb rétegek között. Már most is gondot okoz a kormánynak, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegek keveset fogyasztanak, de ha magas a rezsi, a hitel törlesztése vagy a bérleti díj, akkor nem jut például nyaralásra, új autóra, szórakozásra.

A demográfiai folyamatokat is kedvezőtlenül befolyásolja ez, hiszen a gyerekek nevelésére, ellátására is kevesebb pénz marad.

Ráadásul a gyerekes családoknak járó támogatások egy jelentős része – a családi pótlék, gyes – összege lassan két évtizede nem emelkedett, pedig az ő költségvetéseikben ezek a tételek is fontosak.

– Újabban a kormány is elkezdett beszélni a témáról, ám közben hoznak olyan intézkedéseket is (pl. a nyugdíjpénzek kiengedése a piacra), amik inkább további drágulást vetítenek előre. Látszanak-e olyan intézkedéstervezetek, amik esetleg gátat szabhatnak a további brutális drágulásnak?

– Nem igazán. Szerintem most csak az a cél, hogy minél többet költsenek azok, akiknek van miből, így több adóbevétel legyen, vásárlással pörgessék a gazdaságot. A felújításokat számlával kell igazolni, az állam ezeknek a pénzeknek az áfatartalmát azonnal visszakapja. A SZÉP Kártya költések jelentős része eddig 5 százalékos áfakulcs alá esett. Ha elkezdik ezt a pénzt lakásfelújításra költeni, máris 27 százalékos áfát kell fizetni.

– Talán a legnehezebb kérdés, de: mik lennének a legégetőbb és a legfontosabb intézkedések, amik megállíthatnák a drágulást?

– Ahogy korábban is mondtam, az államnak a kínálati oldalon kellene beavatkoznia az állami támogatással vásárolt lakások piacán, hogy az árak emiatt ne szabaduljanak el. Lehetne például állami bérlakásokat építeni, és kedvező, a piacinál alacsonyabb áron kiadni, amivel új és olcsó lehetőséget kínálnának a lakhatásra azoknak, akiknek nehéz hitelt felvenni, és drága albérletet fizetni. Ez nem gyors megoldás, és valószínűleg nem is lenne olcsó, de minél hamarabb elkezdik, annál előbb lenne képes megfékezni a lakás- és albérletárakat egyaránt. A maradék, teljesen piaci alapú tranzakciónál pedig mindig a kereslet és a kínálat fogja kialakítani az árakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András Orbán Balázsnak: A cipője talpáig nem érhetnél fel Lannert Juditnak
A politikus a közösségi oldalán kelt Lannert Judit védelmére, miután szerinte Orbán Balázs egy Pride-zászlós profilkép miatt támadta meg. Fekete-Győr a miniszterelnök politikai igazgatóját a „fideszes kontraszelekció szobrának” nevezte.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 25.



Fekete-Győr András Facebook-posztban kelt Lannert Judit védelmére. A politikus szerint a „rezsim bukott propagandistái Orbán Balázssal az élen” gyalázzák az oktatáskutatót. Fekete-Győr András közvetlenül Orbán Balázshoz intézve szavait teszi fel a kérdést, hogy honnan veszi a bátorságot, hogy egy Pride-zászlós profilkép miatt bírálja Magyarország egyik legelismertebb oktatáskutatóját, akit az ország következő oktatásügyi miniszterének nevez.

Véleménye szerint Orbán Balázs szakmailag meg sem közelíti Lannert Juditot, majd hozzáteszi: „A cipője talpáig nem érhetnél fel Lannert Juditnak még akkor sem, ha történetesen nem buktál volna épp akkorát kampányfőnökként, amekkorát politikus még soha nem bukott ebben az országban.”

Fekete-Győr a posztban emlékeztet arra, hogy a kormánynak nem volt oktatásügyi minisztere, majd azt állítja, hogy „megpróbáltatok lenyomni helyette egy korrupt, vén maffiózót a magyarok torkán, aki oktatásirányítás címén könnygázzal és gumibottal verette agyba-főbe a szabad oktatásért tüntetni merő diákokat.”

A bejegyzés írója ezután részletezi Lannert Judit szakmai pályafutását, kiemelve, hogy PhD-fokozattal rendelkező, Princetonon is tanult közgazdász és szociológus, aki több mint harminc éve foglalkozik a magyar oktatási rendszerrel. Fekete-Győr szerint

„Ő indította el a Jelentés a magyar közoktatásról sorozatot, ami hosszú éveken át az oktatáspolitika legfontosabb szakmai alapvetése volt.”

A politikus azt írja, Lannert később saját kutatóközpontot alapított, és olyan programokat hozott Magyarországra, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek tehetséggondozását segítik. Lannert Judit céljait ismertetve Fekete-Győr kijelenti, az oktatáskutató szerint „egy normális országban a gyerekek iskolai teljesítménye nem függhet attól, hogy milyen családba születtek.” Hozzáteszi, hogy Lannert egy valóban esélyteremtő, modern iskolarendszert szeretne építeni.

Céljai között szerepel továbbá, hogy „Vissza akarja adni a tanárok, a pszichológusok és a bölcsődei dolgozók társadalmi megbecsülését és méltó bérezését.” Emellett „radikálisan csökkenteni kívánja a diákokra és tanárokra nehezedő elviselhetetlen terheket, a felesleges poroszos magolás helyett pedig a problémamegoldásra, a kreativitásra és a kritikai gondolkodásra szeretné helyezni a hangsúlyt.” Ezzel szembeállítva Fekete-Győr a jelenlegi kormány oktatáspolitikáját bírálta.

Úgy véli, ez a személy az oktatás irányításának átvétele után „a státusztörvénnyel végleg sárba tiporta a pedagógusok emberi és szakmai méltóságát, ezreket üldözve el a pályáról.”

A poszt írója szerint a belügyminiszter „puszta példastatuálásból kirúgatta azokat a tanárokat, akik polgári engedetlenséggel mertek kiállni a rájuk bízott diákokért.” A tanárhiányra adott kormányzati válaszokat is kritizálja, mondván, valódi megoldások helyett „inkább átíratta a szabályokat, az egekbe emelte a kötelező óraszámokat, és simán ráengedte a gyerekekre a képesítés nélküli embereket.” Az oktatás modernizációjával kapcsolatban pedig azt írja, hogy „egyetlen ostoba tollvonással kitiltotta a telefonokat az iskolákból, ahelyett, hogy megtanította volna a diákokat a digitális világ tudatos használatára.”

Fekete-Győr András a bejegyzést egy kérdéssel zárja:

„Jól értem, hogy ilyen katasztrofális bizonyítvány után még van bőr a képeteken kioktatni az ország egyik legkiválóbb szakemberét?”

Majd Orbán Balázsnak üzenve fejezi be a posztot: „a helyetekben én nagyon mélyen befognám a számat. Inkább összetenném a két kezem, amiért egyáltalán még szabadlábon lehettek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Bencsik András: A Fidesztől valakik valamiért úgy gondolták, hogy a magyar dolgozó nép olyan buta, mint egy pár rendőrcsizma
A demokrata főszerkesztője és kollégái kulisszatitkokat árultak el a kormánypárti sajtó működéséről a választási vereséget értékelve. Szerintük a Fidesz leegyszerűsítő kommunikációt erőltetett az egész jobboldali médiára.


„A Demokratánál próbáltuk kivédeni azt az érzékelhető nyomást a Fidesz részéről, hogy valakik valamiért úgy gondolták, hogy a magyar dolgozó nép olyan buta, mint egy pár rendőrcsizma” – ezzel a hasonlattal írta le a Fidesz kommunikációs stratégiáját Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője a lap podcastjában. A Fidesz-közeli nyilvánosságban azután indult önvizsgálat, hogy a párt a két héttel ezelőtti választáson 16 év után elvesztette a hatalmat.

Bencsik szerint a kormánypártoknál a választókat lenéző, leegyszerűsítő üzeneteket erőltettek.

„Tehát egytagú tőmondatokat kell neki mondani: Innen arra! Arról amarra! Ennél többet nem szabad mondani, mert ostoba, buta nép, ez már nem érti meg. Katasztrofális” – fogalmazott a főszerkesztő.

A publicista úgy látja, a kommunikáció irányítása rossz kezekbe került, és a teljes jobboldali médiára ráerőltették a lebutított üzeneteket.

„Az a szilárd meggyőződésem, hogy idiótákra bízták a kommunikáció irányítását, és ezek az idióták a saját rögeszméjüket próbálták rákényszeríteni”

- mondta Bencsik.

Király Tamás műsorvezető hozzátette, hogy amikor a jobboldali szereplők összetettebb gondolatokkal próbálkoztak, abból gyakran lett baki, példaként Lázár János wc-pucolós mondatát említette.

„Hirtelen meg mindenki elkezdett hosszan sokat beszélni, akkor meg kiderült, hogy nincsenek már felkészülve. Elszoktak attól, hogy összetett, értelmes gondolatokat hibátlanul fogalmazzanak meg”

- foglalta Király.

Bencsik ezután a jobboldali sajtó „öntudatra ébredését” sürgette.

„El kell, hogy jöjjön végre az az idő, hogy mindenki szabadon, a saját feje szerint megpróbálja megfejteni a rejtélyt, hogy mi történt”

– mondta.

Szerinte az első lépés a szabad elemzés, a második pedig a különböző szellemi műhelyek közötti együttműködés, hogy megállapodjanak a legfontosabb problémákról.

A mostani nem az első éles kritikája a választás óta. Április 16-án az Ultrahang műsorában a jobboldali közvélemény-kutatók munkáját „bűncselekménynek” nevezte, amiért hamis győzelmi reményeket keltettek.

A vereség után a jobboldali nyilvánosságban több vita is kirobbant, például cikkünk főszereplőjének öccse, Bencsik Gábor és Bayer Zsolt között.

Bencsik a műsor végén arról is beszélt, hogy a vereség után a jobboldali közösségen belül erősödött az összetartás. „Soha ilyen sokan nem fogták meg a kezemet, csak úgy. Vagy mosolyognak rám, csak úgy. Ez egy üzenet, voltak beszólások is, hogy akik kitartunk elkezdünk egymásnak örülni, kezd létrejönni egy lelki szövetségkötés”.

A teljes beszélgetést itt tudjátok meghallgatni:

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Raskó György: A Fidesz a magas élelmiszer-inflációba bukott bele
Raskó György egy gazdagréti termelői piacon tett látogatásáról írt, ahol az árusok és a vásárlók hiánya alapján értékelte a politikai helyzetet. A poszt szerint a magas élelmiszer-infláció volt a Fidesz bukásának fő oka, de a piaci szereplők már bizakodva tekintenek a jövőbe.


Raskó György bejegyzésében arról ír, hogy

„Ma reggel üdítő érzés volt autózni a gazdagréti termelői piacra, mert végleg eltűntek a fideszes uszító plakátok”. Megfigyelése szerint a képviselőjelöltek portréi is lekerültek, és úgy véli, Dobrev Klára és Steiner Attila „valószínűleg örökre eltűnnek a politikai életből”. Hozzáteszi: „Jellemző, hogy a hirdetőtáblák, oszlopok mind üresen állnak, nincs semmilyen reklám. Kifejezetten üdítő jelenség.” A gazdagréti termelői piacot ezzel szemben lehangolónak találta, ahol állítása szerint „Vásárlók lézengenek, harmada a szokásosnak.” Egyik árusát idézve a csekély forgalmat azzal magyarázza, hogy hónap vége van: „Ja kérem hónap vége van, elfogyott a nép pénze”.

A zöldséges panaszkodott is neki: „Raskó úr csináljanak már valamit, mert tönkre megyünk”. Raskó György erre azt válaszolta, hogy „a zöldség-gyümölcs áfa rövidesen 5%-ra csökken, csak olcsóbb lesz e termékkör és jöhetnek a vevők”. Az eladó erre megkönnyebbülten sóhajtott, mondván, unta már, hogy őket szidják a magas árak miatt.

A poszt írója szerint „a mai reggel is megerősíti, hogy a Fidesz az élelmiszer-inflációba bukott bele.”

Úgy látja, hogy „Közép-Európa legmagasabb élelmiszerárai itt vannak nálunk”, a vásárlóerő pedig a legalacsonyabb. Megemlíti, hogy „Az alapvető élelmiszerek áfájának egységesen 5%-ra csökkentését már jó ideje hangoztatom, most megtörténik és ez jó.” Leírása szerint az árusok nagyon bizakodóak az életszínvonal-emelkedést illetően. Bár ő próbálta hűteni a várakozásokat, mondván, hogy több évbe is beletelhet az érzékelhető hatás, egyikük azt mondta: „Nem érdekes, a lényeg, hogy a m...s Fidesz megbukott és már sose jön vissza”. Ez az árus dicsérte Magyar Pétert is: „Neki éppen nagyon tetszik Magyar Péter okos lépéssorozata a győzelem után. Úgy látom ért a jó vezetők kiválasztásához, adja át üdvözletem, gratulálok neki!” Raskó György ezzel a véleménnyel azonosul.

Azt írja: „Hatalmas tett volt a választási győzelem, de nekem még jobban tetszik a miniszterek kiválasztása és az a nyugodt hangvétel, ami kezdni jellemezni Magyar Pétert.”

Szerinte Magyar Péter láthatóan megnyugodott, és végre fogja tudni hajtani az elképzeléseit. Azt állítja, a piac népe is bizakodó, a Fideszes hangok elhalkultak, és a vásárlók szinte mind Tisza-szimpatizánsnak tűnnek. Bejegyzését azzal a gondolattal zárja, hogy „Új idők, jó idők előtt állunk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A tiszások azt várják, hogy a kalapács lesújtson, a guillotine üzemeljen, a vér fröccsenjen
Török szerint a Fidesznek az eddigi formájában vége. Az elemző úgy látja, ha Orbánt hirtelen vennék ki a rendszerből, az összeomlást hozhatna, ezért az átmenetben fontos szerepe lehet a háttérből, a lengyel Jaroslaw Kaczyński mintájára.


„Abban a formában, ahogy megismertük a Fideszt, Orbán Viktor egyszemélyi irányításával, függőségi rendszerével, az véget ért” – mondta a legfrissebb Törökülésben Török Gábor politikai elemző. Szerinte a pártnak a választási vereség óta nincs világos „missziója”, és a vezetők nem adtak feladatot a tábornak. A 24.hu-n megjelent elemzés szerint a Fidesz helyzetét súlyosbítja, hogy egy friss Medián-kutatás alapján a szavazótáboruk harmada már nem áll a párt mögött, a bázisuk mérete pedig a 2010-es szocialistákéhoz vagy a 2014-es és 2018-as Jobbikéhoz hasonlítható.

Az elemző szerint a Fidesznek a saját tábora felé kell magyarázatot adnia arra, hol tévesztett utat, és a kegyelmi botrányt követően miért folytatott elhibázott kampányt. A párt válaszait egy április végi választmányi ülésen és egy júniusi tisztújító kongresszuson fogalmazhatja meg. Orbán Viktor jövője eközben bizonytalan. „Én azt hallom, hogy nem ül be a parlamentbe, nem veszi fel a mandátumát, és azt is nyitott kérdésnek látom azokból a beszélgetésekből, amelyeket Fidesz-közeli emberekkel folytattam, hogy ambicionálja-e a pártelnökséget, vagy esetleg másnak ad teret”

– fogalmazott Török, aki a lehetséges utódlási találgatásokban leggyakrabban Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester nevét hallja.

Török Gábor úgy látja, ha Orbánt hirtelen vennék ki a rendszerből, az összeomlást hozhatna, ezért az átmenetben fontos szerepe lehet a háttérből, a lengyel Jaroslaw Kaczyński mintájára. Az elemző egyelőre túlzásnak érzi az Orbán–Gyurcsány-párhuzamot a táborok mérete és a párton belüli megítélésük különbségei miatt, de hozzátette: „az kétségtelen, hogyha most nem is áll meg ez a hasonlat, fél év múlva akár igaz is lehet”.

A műsorban szó esett az új kormány stratégiájáról is. Török szerint a 16 év után váltást akaró ellenzéki szavazók egyfajta bosszút várnak. „Az ellenzéki szavazók, akik 16 éven keresztül szenvedték el az Orbán-kormányt, Magyar Péterben – ahogy mindig is mondtam – egy kalapácsot látnak. Azt várják, hogy ez a kalapács lesújtson, a guillotine üzemeljen, a vér fröccsenjen.” Az elemző szerint Magyar Péternek politikailag hasznos lehet a látványos elszámoltatás, mert amíg a nyilvánosság figyelmét a „színpadra kirakott guillotine” köti le, addig a paraván mögött meghozhatja a nehéz költségvetési és szakpolitikai döntéseket.

Az elszámoltatás légköre a volt kormánypárti politikusok körében is érezhető. Takács Péter leköszönő egészségügyi államtitkár nemrég arról beszélt, hogy a lengyelországi mintához hasonló eljárásokra számít, és már a családját is felkészítette egy esetleges rendőri intézkedésre.

Török Gábor bírálta a Fidesz kommunikációs lépéseit is, kifejezetten rossz iránynak nevezve, hogy a politikusok olyan médiumokba mennek el, ahol korábban nem jártak, és az „ellenoldal katasztrófaturistáinak” magyarázzák a történteket. Példaként Szijjártó Péter telexes interjúját hozta fel.

A Fidesz kommunikációjával kapcsolatban a párt holdudvarából is érkeztek már kritikák: Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője korábban arról beszélt, hogy a párt „idiótákra bízta a kommunikációt”, és a túlzottan leegyszerűsített üzenetekkel lenézte a saját választóit.

Az új kormány összetételét Török Gábor egy korábbi elemzésében inkább egyfajta technokrata, "Fidesz light" kabinetnek nevezte, utalva arra, hogy több kulcsszereplő korábban a Fidesz-kormányok alatt is fontos pozíciót töltött be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk