Már jövő héten oltásra hívják azokat a pedagógusokat, akik korábban regisztráltak

Magyar Péter egy brüsszeli videóban jelentette be, hogy a júniusi Európai Tanács ülésén már ő fogja miniszterelnökként képviselni Magyarországot. Állítása szerint szerdán két kulcsfontosságú tárgyalást folytat: 16 órakor Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, 18 órakor pedig António Costával, az Európai Tanács elnökével.

Magyar Péter a videójában arról beszélt, hogy Brüsszelbe érkezésekor kapta a hírt a leköszönő kormány két, szerinte felháborító döntéséről. Az egyik alapján a kabinet „az előzetesen leegyeztetettek el ellentétben Orbán Viktor döntése alapján nem fogadja el azt a kormányrendeletet a leköszönő kormány, amely lehetővé tenné azt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal... a jelenlegi szabályokat kiterjesztve ne csak 4 plusz 3 napig tudja felfüggeszteni a pénzmosás miatt felfüggesztett utalásokat a bankok jelzéseire, hanem akár 90 napra is.”

A másik, általa „vérlázítónak” nevezett döntés a minisztériumi költéseket érinti. Elmondása szerint a kormány eltörölte azt a szabályt, hogy a tárcák csak a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával vállalhatnak kötelezettséget. „A kapott hírek alapján azt a döntést is meghozta a kormány Orbán Viktor javaslatára, hogy eltörőjék ezt a pénzügyminiszteri jóvágyási kötelezettséget. Úgyhogy tulajdonképpen a tényleges kormányváltás megtörténtéig, május 11-12-ig a minisztériumok kiszorhatnak rengeteg pénzt még a haveroknak.” Szerinte ezzel az Orbán-kormány az utolsó pillanatban is ki akarja fosztani az államkasszát.

A TISZA Párt vezetője elmondta, a brüsszeli tárgyalások fő célja, hogy hazahozzák a Magyarországnak járó uniós támogatásokat. A legsürgetőbbnek az úgynevezett helyreállítási alapot nevezte, amelyből 10,4 milliárd euró járna Magyarországnak: ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel. Hangsúlyozta, hogy a pénzek lehívásának végső határideje augusztus 31-e, így három-négy hónap alatt kell elvégezniük azt a munkát, amit az előző kormány éveken át nem tett meg.

„Liberális kormányzás és nemzeti ellenzék” – Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levelében ezzel a fordulattal jelölte ki a párt új útját az áprilisi választási vereség után. A leköszönő miniszterelnök szerint lezárult a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka, a Fidesz feladata pedig mostantól az, hogy „nemzeti ellenzékként” működjön tovább.

A levélben, amelynek tartalmát a Telex hozta nyilvánosságra, Orbán azt is bejelentette, hogy pártelnöki mandátumát visszaadta az Országos Választmánynak.

A bázis felé azt az üzenetet küldte, hogy a közösség feladata „az elmúlt 16 év nagy nemzeti vívmányait megvédje, és a nemzeti kormányzás eszményét továbbra is életben tartsa”.

Orbán Viktor korábban bejelentette, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, a párt új frakciójának vezetésével pedig Gulyás Gergelyt bízták meg.

A Fidesz parlamenti képviselete radikálisan átalakul: Orbán mellett a párt olyan meghatározó politikusai sem ülnek be az új Országgyűlésbe, mint Kövér László, Kósa Lajos vagy Rogán Antal.

Az áprilisi választási eredménnyel a Fidesz 2010 óta először került ellenzékbe, miután a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett a parlamentben. A következő hetekben pedig kiderül, hogy a Fidesz miként tölti meg tartalommal a most meghirdetett „nemzeti ellenzéki” szerepet, és a júniusi kongresszuson milyen személyi döntések születnek a párt jövőjéről.

Kim Dzsongun nyilvánosan méltatta azokat az észak-koreai katonákat, akik Oroszország oldalán harcolva inkább felrobbantották magukat, minthogy ukrán fogságba essenek, ezzel megerősítve egy régóta gyanított, szélsőséges harctéri gyakorlatot.

A beszéd egy új, az elesett katonáknak szentelt emlékmű avatásán hangzott el, az eseményen pedig magas rangú orosz tisztviselők is részt vettek, köztük Andrej Belouszov védelmi miniszter és az orosz parlament elnöke, Vjacseszlav Volodin – írta a The Guardian.

Kim szerint a katonák tette a hadsereg hűségének csúcsát jelenti.

– fogalmazott Észak-Korea vezetője.

Dél-Korea becslése szerint legalább 15 ezer észak-koreait küldtek a kurszki térségbe. A veszteségeket 6 ezer fő fölé teszik (halottak és sebesültek együtt), a halálos áldozatok számára vonatkozó becslések forrástól függően 600 és 2000 között mozognak. Ezeket a számokat sem Moszkva, sem Phenjan nem erősítette meg.

Hírszerző ügynökségek és dezertőrök már korábban is arról számoltak be, hogy a katonák parancsba kaphatták az öngyilkosságot a fogság elkerülése érdekében. A szöuli Nemzeti Hírszerző Szolgálat tavaly közölte, hogy elhunyt észak-koreai katonáknál talált feljegyzések utalnak erre a gyakorlatra.

Az év elején a dél-koreai MBC csatorna mutatott be egy riportot két ukrajnai észak-koreai hadifogollyal, akik közül az egyik a kamerába mondta, hogy

Hadifoglyok vallomásai és a dél-koreai hírszerzés jelentései szerint a katonáknak azt tanítják, a fogságba esés egyenértékű a hazaárulással.

A totális diktatúrában a vezető iránti feltétlen hűség alapvető elvárás, a hadsereg pedig a rezsim működésének központi eleme.

Kim Dzsongun beszédében azokat is méltatta, akik harc közben estek el.

Az orosz–észak-koreai szövetség 2024 júniusában lépett új szintre, amikor Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun megállapodást írt alá arról, hogy országaik külső agresszió esetén segítséget nyújtanak egymásnak.

A katonai támogatás mellett Phenjan azt is megígérte – egy orosz tisztségviselő 2025-ös bejelentése szerint –, hogy több ezer munkást küld Kurszk újjáépítésének segítésére.

„Tegnap véget ért hét és fél éves pályafutásom a Gazdasági Versenyhivatalnál, az Elnök érdemtelenségre hivatkozva kirúgott” – ezzel a mondattal jelentette be szerdán a LinkedIn-profilján Berezvai Zombor, a hivatal vezető közgazdásza, hogy távoznia kellett. A Gazdasági Versenyhivatal a Telexnek küldött válaszában megerősítette a hírt:

Berezvai szerint a felmentés hátterében az a Partizánnak adott interjúja állhat, amely még a választások előtt hangzott el. Ebben a közgazdász arról beszélt, hogy a GVH-n belül egyre erősebb a politikai nyomás, és a munkát áthatja a NER és a kormány felé való megfelelési kényszer.

A Gazdasági Versenyhivatal a felmentés okairól azt írta, belső vizsgálatot indítottak, amely megállapította, hogy Berezvai „a magatartásával visszaesőként és folytatólagosan több, a foglalkoztatási jogviszonyát érintő jogszabályt is megsértett.”

A GVH hangsúlyozta, hogy a döntés ellen bírósági jogorvoslat kezdeményezhető. Az ügy kimenetele komoly téttel bír a versenyhatóság függetlenségének megítélése szempontjából is, hiszen a bíróságon dőlhet el, hogy a hivatal mivel tudja alátámasztani az érdemtelenséget, Berezvai pedig bizonyíthatja-e, hogy a felmentése valójában a nyilvános kritikája miatti retorzió volt.

Berezvai egyébként súlyos dolgokat állított. Szerinte a magyar gazdaságot a hivatal szempontjából három részre lehet osztani: van egy NER-közeli kör, amellyel szemben nem tudnak érdemben fellépni, vannak a kormányzati kommunikáció által célkeresztbe helyezett cégek, és létezik egy harmadik terület, ahol még valódi szakmai munka folyhat.

Az állításait konkrét példákkal is alátámasztotta. Felidézte az AS Budapest és a Menzies Aviation reptéri cégek egyesülésének ügyét, ahol szerinte a felső vezetés indoklás nélkül állította le a már megkezdett vizsgálatot. Szóba került a Nitrogénművekre kiszabott 11,05 milliárdos bírság, amit aránytalannak tartott, valamint a Lidlre többek közt egy kifli miatt kiszabott 186 milliós büntetés is. Ez utóbbi ügyben a bírósági felülvizsgálat még folyamatban van.

A Gazdasági Versenyhivatal már Berezvai interjúja után is keményen reagált, esküszegéssel vádolva a közgazdászt, és visszautasították a politikai befolyásolás vádját.