SZEMPONT
A Rovatból

Majdnem Magyarországon rendezték meg a történelmi Trump-Putyin csúcsot

A helyszínválasztás nem volt könnyű, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság Putyint 2023-ban háborús bűnössé nyilvánította. Az utolsó körben már csak két helyszín jött szóba: Magyarország és az Egyesült Államok - írja a CNN.


Senki sem tudja, mi történhet pénteken, amikor Trump és Putyin Alaszkában találkoznak egymással. Négy éve ez lesz az első alkalom, hogy tárgyalóasztalhoz ül az Egyesült Államok és Oroszország vezetője. De az előkészítés kapkodva zajlott, a CNN szerint sokáig azt sem tudták, egyáltalán hol rendezzék meg a csúcstalálkozót.

A helyszínválasztást nehezítette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság 2023-ban háborús bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen. Ezért Oroszország elutasította a hagyományos európai helyszíneket, mint például Bécset vagy Genfet, ahol az amerikai és orosz vezetők a hidegháború óta már találkoztak.

Az oroszok az Egyesült Arab Emírségeket javasolták, de a Fehér Ház szeretett volna elkerülni egy újabb hosszú közel-keleti utat. Végül a CNN szerint

a választás két helyre szűkült: az Egyesült Államokra és Magyarországra. Utóbbi lehetőséget az indokolta, hogy Orbán Viktor jó kapcsolatban van Trumppal és Putyinnal is.

A CNN szerint az amerikai tisztviselők örömmel és némileg meglepetten fogadták, amikor az orosz elnök elfogadta, hogy amerikai földön találkozzanak – ráadásul Alaszkában, egy olyan helyen, ami egykor az orosz birodalom része volt.

Más kérdés, hogy ott alig akadt olyan helyszín, ami egyszerre szabad volt és alkalmas két világhatalom vezetőjének fogadására. A szervezők hamar arra a következtetésre jutottak, hogy csak Anchorage jöhet szóba, és a biztonsági körülmények miatt azon belül is kizárólag az Elmendorf–Richardson katonai bázis.

A pénteki csúcs előkészületei még mindig zajlanak. Normális esetben egy ilyen nagy téttel bíró találkozó előtt hosszas egyeztetés zajlana a napirendről és a várható eredményekről. Trump azonban a héten „ismerkedő találkozónak” nevezte a csúcsot. Most mindenki csak találgat, mi történhet, amikor a két vezető négyszemközt leül egymással. Sokan attól tartanak, a rohamtemtóban előkészített megbeszélés Putyin kezére játszik, akit mesteri manipulátorként ismernek.

Az amerikai elnököt napokban az elmúlt napokban sokan próbálták meggyőzni arról, milyen tárgyalási taktikát érdemes folytatnia az orosz vezetővel, akit a háború befejezéséről szeretne meggyőzni. Trump egy sajtótájékoztatón azt mondta, Orbán Viktort is megkérdezte, szerinte Ukrajna képes-e legyőzni Oroszországot. „Úgy nézett rám, mintha azt mondaná: Micsoda hülye kérdés! Azt mondta, Oroszország egy erős ország, amely háborúkban nyerte meg a területeit és mindenét. Háborúzik, mert ebben igazán jó” - idézte fel Trump.

Az utolsó napok fejleményei alapján azonban úgy tűnik, nem a magyar miniszterelnök véleménye befolyásolja majd, mi történik Alaszkában.

Bár Orbán Viktor egy interjúban már egyenesen arról beszélt, Oroszország megnyerte a háborút, Trump egyre keményebb hangot üt meg Putyinnal szemben.

Néhány órával azután, hogy szerdán videón egyeztett az európai vezetőkkel és Zelenszkijjel, „súlyos következményeket” ígért, ha Putyin nem hajlandó feladni az elhúzódó inváziót.

A New York Times szerint úgy tűnik, Trump egyre szkeptikusabb a várható eredményekkel kapcsolatban is. Arra a kérdésre, hogy meg tudja-e győzni Putyint a civil célpontok elleni támadásának abbahagyásáról, így felelt:

„Ezt a beszélgetést már lefolytattam vele. Aztán hazamegyek, bekapcsolom a híreket, és látom, hogy egy rakéta eltalált egy idősotthont, vagy egy lakóházat, és emberek fekszenek holtan az utcán. Szóval azt hiszem, hogy nem, mert ezt már elmondtam neki.”

Hogy ilyen körülmények között milyen eredmények várhatóak, azt szinte lehetetlen megjósolni.

Az európai vezetők és Zelenszkij legfontosabb célja az elmúlt napokban volt, hogy meggyőzzék az amerikaiakat, ne az orosz javaslatok alapján tárgyaljanak.

Központi kérdés például a területcsere, aminek az ötletét Putyin egy hete vetette fel, amikor telefonon beszélt az amerikai elnökkel. Ezt a lehetőséget Trump a nyilvánosság előtt is megismételte, ami a Politico szerint pánikot keltett Európában. Sokan attól tartottak, hogy az amerikaiak a békéért cserébe Ukrajna nélkül is belemennek abba, hogy ukrán területek kerüljenek orosz kézre.

A New York Times úgy fogalmaz, Trump szavai Ukrajna két legnagyobb félelmét idézték fel: hogy békemegállapodásért cserébe földet kell átengednie Oroszországnak, és hogy Putyin kiutat kap a diplomáciai elszigeteltségből. Ez közvetlenül szembement Ukrajna alapelveivel: a területi kérdések csak a tűzszünet után jöhetnek szóba, és Kijev részvétele nélkül semmilyen egyeszséget nem lehet megkötni.

Zelenszkij lázas diplomáciai offenzívába kezdett. Személyesen a világ 30 vezetőjével beszélt, miközben tanácsadói is aktív kampányba kezdtek.

Ukrajna próbálta elkerülni, hogy kiszoruljon a tárgyalásokból, és igyekezett megakadályozni, hogy Oroszország diktálja a béketárgyalások feltételeit.

„A cél az volt, hogy közös álláspontot alakítsunk ki az európaiakkal, és azt eljuttassuk Trumphoz” – mondta Olekszandr Krajev, a kijevi Ukrainian Prism kutatóintézet Észak-Amerika programjának vezetője.

Hamar kiderült, Moszkva valójában nem kínált fel semmilyen területet, csak azt követelte, hogy Kijev adja fel a Donbász ukrán kézen lévő részeit cserébe egy tűzszünetért, amely befagyasztaná a jelenlegi frontvonalakat. Az ukránok szerint ez veszélyes csapda. Ha Oroszország megszerezné az egész Donbászt, ellenőrzése alá vonná a városokat és az erődítményeket, amelyek Ukrajna fő védelmi vonalát adják a térségben. Ez sokkal jobb pozícióba hozná az orosz hadsereget, ha újra támadásba akarna lendülni

„Putyin diplomáciai úton akarja elérni azt, amit katonailag nem tudott” – vonta le a következtetést Aljona Getmancsuk, Ukrajna új NATO-képviselője.

Az európai vezetők egyetértettek, és Zelenszkijnek végül sikerült egységet kovácsolnia.

Szerdán közösen egyeztettek Trumppal, és a videós megbeszélés után Friedrich Merz német kancellár már jóval optimistább volt. Azt mondta, Trump „ismeri Európa álláspontját, és nagyrészt osztja is.” Az európai vezetők szerint Trump belátta, hogy a tűzszünet minden területi vita előfeltétele, és hogy Ukrajnának helyet kell kapnia a tárgyalóasztalnál.

Úgy tűnt, még JD Vance alelnök is váloztatott korábbi álláspontját. „Sokan meglepődtek Vance-en, mert most megoldásokat keres, miközben világosan kimondja, hogy Putyin a rosszfiú” - fogalmazott a Politico-nak egy európai tisztviselő. De akadt olyan is, aki óvatosságra intett. „Összességében pozitív volt a hangulat, de Trump, ahogy mindig, sokat beszélt arról, hogy mit fog tenni – csak éppen senki sem tudta megmondani, pontosan mit.”

Magyarország diplomáciai elszigeteltsége ugyanakkor fokozódott az elmúlt napokban az Európai Unión belül.

Az EU 26 tagállamának vezetői a hét elején közös nyilatkozatban hangsúlyozták rendíthetetlen támogatásukat Ukrajna felé, és kijelentették hogy „nem lehet erővel megváltoztatni a nemzetközi határokat.” Azt is közölték, a békéről nem lehet Ukrajna nélkül dönteni.

Egyetlen uniós vezető nem írta alá a dokumentumot: Orbán Viktor. Szerinte az EU feltételeket akar szabni egy olyan találkozóhoz, ahová az uniós vezetőket meg sem hívták.

Ezután azonban a magyar miniszterelnök volt az, akit nem hívtak meg szerdán az amerikai elnökkel folytatott egyeztetésre. A Euronews szerint Donald Trumppal Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Ukrajna és az Egyesült Királyság vezetői, valamint az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke és a NATO főtitkára tárgyalt.

Utána pedig tartottak egy még szélesebb körü egyeztetést, amin Albánia, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bulgária, Kanada, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Írország, Olaszország, Japán, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Montenegró, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Törökország, az Egyesült Királyság és Ukrajna vezetői vettek részt.

Magyarország mindkét körből kimaradt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Schultz Nóra: Eddig Magyar Pétert képzelték a választók minden "ismeretlen induló" helyére, most meg kell barátkozniuk a valódi jelöltekkel
Az a nagy kérdés, ez hogyan sikerül – mondja az elemző, aki szerint az előválasztás hasznos tapasztalatokat jelent azoknak is, akik alulmaradnak, miközben egy győzelem az ismertebb tiszásoknak is magabiztosságot adhat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 18.



Nyilvánosságra került a névsor: kiderült, ki az a több mint 300 ember, akik közül a következő hetekben a szavazók kiválaszthatják, kik induljanak 2026-ban egyéniben a Tisza Párt színeiben. Mindenhol legalább egy (de sok helyen kettő is) nő a jelöltek közül. Valóban civilek, az eddigi politikától érintetlen embereket ismerhettünk meg, van közöttük orvos, közgazdász, a legtöbben magasan képzettek és nincsenek híján a nemzetközi tapasztalatoknak sem.

Az mindenképpen elmondható, hogy képzettség és tapasztalat terén magasra tette a lécet a Tisza. Az már más kérdés, hogy hogyan lesznek a kiváló értelmiségiek politikusokká. Ezt majd a következő hónapokban látjuk meg. A jelöltállításról, annak tanulságairól és a feladatokról Schultz Nóra politológussal beszélgettünk.

— Az eredeti tervekhez képest heteket csúszott a jelöltek bemutatása. Miért volt ilyen nehézkes ez a folyamat?

— Ez relatív, hogy nehézkesnek tekintjük‑e: a magyar politikában nincs kőbe vésett időpont, amikor be kell jelenteni a képviselőjelölteket. Hivatalosan a kampány indulását, a jelöltállítás törvényi keretét az ajánlóívek felvétele jelöli ki. Ezt az időpontot tehát a TISZA maga tűzte ki, és én úgy látom, most az a koncepció, hogy a november 30‑át mindenképp tartani akarják, és minél szűkebb időtartam alatt próbálják megrendezni az előválasztást. Amit erről mondtak, az elsősorban arról szól, hogy nem szeretnék, ha a közösség túlzott támadásoknak és feszültségeknek lenne kitéve.

— Ruszin‑Szendi Romulusz, Rost Andrea, Nagy Ervin is elindul. Az olyan helyeken, ahol „nagy nevek” lépnek pályára, van‑e értelme velük szemben még másokat is indítani?

— Szerintem nem csak az számít, hogy ne tegyék ki a párt vezetőit egy esetleges előválasztási vereségnek. Arról is szó van, hogy ki kell nevelniük egy új politikusi generációt: olyan embereket, akik most kezdenek politizálni.

Az éles kampányhelyzet a legjobb iskola: aláírásgyűjtés, meggyőzés, mozgósítás.

Most túljelentkezés van: 315 embert mutatnak be a 105 helyre. Így sokakról kiderül, alkalmasak‑e közéleti, politikai szerepre akár országgyűlési, akár más szinteken, vagy a kampányokban; kormányra kerülve is sok pozíciót kell majd feltölteni. Ez tehát plusz funkció: nem mindenkinél a győzelem a végcél, hanem a tanulás és belépés a tiszás politikai világba. Emellett az ismert jelölteknek is hasznos az előválasztás: győztesek lehetnek. Rost Andrea még soha nem volt politikus, Ruszin‑Szendi Romulusz sem választott politikusként dolgozott korábban. Egy előválasztási győzelem magabiztosságot és ismertséget ad, erre a híresebb tiszásoknak is szükségük van.

— Sejthetően Hadházy Ákos körzetében mégsem indítanák Bódis Krisztát, a korábbi hírekkel ellentétben. Hadházy Ákosnak érdekes a viszonya a TISZÁ‑val: más utat járnak, mégis jól kiegészítik egymást, elismerik egymás munkáját. Azon sem lepődnék meg, ha a legeslegutolsó pillanatban a tiszás jelölt visszalépne Hadházy javára.

— Én is ilyesmit olvasok ki abból, ha végül nem egy annyira erős jelölt lesz itt a TISZA részéről, mint Bódis Kriszta, aki a korábbi ellenzéki szavazók értékrendjével, munkájával, hangulatával, szóhasználatával, ügyeivel nagyon illik a portfóliójukba – erős jelölt lett volna Hadházyval szemben. Meglátjuk. Lehet hivatkozni olyan mérésre a 21 Kutatóközponttól, ahol egy ismeretlen tiszás is legyőzte volna Hadházyt. Hadházy hozott olyan mérést amelyben ő nyert volna, és most a Republikon Intézet friss népszerűségi kutatásában a top 3 politikus: Hadházy Ákos, Karácsony Gergely, Magyar Péter, ebben a sorrendben. Valószínű, hogy a TISZA időt hagy erre, és Bódis Krisztát nem teszik ki annak, hogy később vissza kelljen lépnie.

— Kéri László mondta többször, több helyen, hogy amikor megjelennek a jelöltek, akkor kezdődhetnek a párton belüli nagy konfliktusok is. És persze, ahogy már láthattuk, abban a pillanatban, hogy kikerülnek a nevek, támadhat a Fidesz. Emlékszem, Forsthoffer Ágnes jóformán haza sem ért Kötcséről, már megindult ellene a sajtóhadjárat. Mindkét fronton, belül is, és kívül is viharokra kell készülni. Vajon felkészültek erre?

— Igen. Amit tudok, részben háttérbeszélgetésekből, hogy

a TISZA arra kéri a jelölt-jelölteket, ne folytassanak negatív kampányt.

Ezt megerősíti, amit Magyar Péter nyilvánosan is kért: a közösségétől, a TISZA‑szigetek közösségeitől, hogy szeressék és támogassák a jelölteket akkor is, ha az első körös belső szavazás után a számukra legkedvesebb nem jut tovább, maradjanak elkötelezettek. Csalódás biztosan lesz egyes jelöltek részéről, de kifelé sokkal inkább baráti versengést kommunikálnak. Ezen keresztül tudás és „nevelődés” történik, nem pedig a teljes választási kampányt idéző véres küzdelem.

— És a külső támadások?

— Emiatt is fontos, amit Magyar Péter állít: olyan emberek is vállalnak szerepet, akikről korábban azt gondolhattuk, hogy a munkájuk vagy egzisztenciájuk miatt nem tennék. Ez az ország hangulatában fontos váltás lehet, és sokaknak reményt, bizodalmat adhat az ellenzéki oldalon.

— Példát is mutathatnak? Lehet, hogy ezután olyanok is mernek megszólalni, akik eddig nem?

— Igen.

— Én például sokszor tapasztaltam a TISZA rendezvényein is, hogy meg akartam kérdezni valakit, de azt mondta: sajnálja, olyan helyen dolgozik, hogy nem mondhat semmit, nem mutatkozhat kamera előtt. Ez megváltozhat?

— Úgy gondolom, igen. Magyar Péter személye és üzenete már ez volt: „Ne féljetek.” A saját példájával is megmutatta, hogy a Fideszt elhagyva bizonyos szempontból lehet sikeresebbé válni, nagyobb pályát befutni a politikában, ezzel sokaknak részben feloldozást, részben példát adott, akár a Fidesz elhagyására, akár a politikai szimpátia megváltoztatására. Ha pedig tényleg azt a hangulatot tudják mutatni, hogy hétköznapi emberek, akikkel a boltban, a piacon, az orvosnál találkozunk, sőt maga az orvos vagy a tanárnő is felvállal politikai szerepet, az a pártpolitikai részletektől függetlenül, alapjaiban változtathatja meg a magyar társadalom politikai bevonódottságát.

A politizálás sokáig tabu volt. Ha a TISZA alulról jövő, új arcokat hoz be, mélyebb közösségi szinten élhetik át az emberek, hogy a politika róluk is szól, és ez önmagában izgalmas fejlemény.

— Térjünk vissza az előválasztásra. Két forduló lesz, egy belső kör, majd a másodikban mindenki szavazhat, aki regisztrál. Az adatlopási ügyek után fenyegeti‑e veszély az előválasztást? Tarthatunk-e attól, hogy káosz lesz?

— Nem szeretnék előre spekulálni vagy hangulatot kelteni. Az biztos, hogy Magyar Péteréknek nagyon fontos lesz kommunikálni a magas részvételt, mert ez önmagában legitimációt épít a jelöltjeik mögé.

Nem csak az a cél, hogy ellenzékibb központokban nagy számokat érjenek el, hanem hogy minden választókerületben elmondható legyen: valós, sok ember részvételével született döntés.

Kérdés, sikerül‑e online elég embert aktivizálni. Az, hogy pusztán online lesz az előválasztás, újdonság: négy éve sátraknál is lehetett szavazni, zajlott utcai kampány is. Fontos a módszertan: az első körben rangsorolás lesz. A nagyon megosztó jelölteknek nehezebb lesz így jól szerepelni; azok jutnak előnyhöz, akiknek nincs nagy ellenzőtáboruk.

— A Tisza applikációjából kikerültek 200 ezer ember adatai. Mi a biztosíték, hogy rendben lezajlik az online szavazás?

— A szavazás a Nemzet Hangja felületén lesz. Eddig ezzel nem volt gond. A Nemzet Hangja szavazás problémamentesen lezajlott. Most persze beárnyékolja a TISZA applikáció körüli felfordulás, de a Nemzet Hangja korábbi folyamatai rendben voltak, bízom benne, hogy most sem lesz visszaélés vagy hiba.

— Kormánypárti és független elemzők is mondták, hogy a TISZA első lendülete csillapodni látszott az utóbbi időben. Egy ilyen „mozgalmi” dömping, ahol egyszerre zajlik az előválasztás első és második fordulóval, miközben az országjárás sem áll le, képes lehet újra turbófokozatra kapcsolni a pártot?

— Az országjárás önmagában, például amit Győrben láttunk, ugyanazt a közösségi erőt és mozgósítási potenciált mutatta, mint amit az elmúlt másfél évben megszoktunk. Közben a sajtó némileg érzéketlenné válik az ilyen eseményekre, mert sok van belőlük, de ezekben óriási munka van: önkéntesek mozgósítása, szervezés, technika, promóció. Minél tovább dolgoznak, annál nagyobb eredmény egy‑egy esemény. Nagy kérdés lesz, hogy amikor lesznek jelöltek, a közvélemény‑kutatások, amelyek eddig is készültek, és nagyon erősnek mérték az ismeretlen tiszás jelöltet is, így maradnak‑e.

Az volt a benyomásom, hogy amikor egy ismeretlen tiszás és egy ismert fideszes között kellett választani, sok ellenzéki válaszadó kicsit odaképzelte Magyar Pétert az ismeretlen helyére. Most viszont meg kell barátkozniuk a valódi helyi jelölttel.

Erre érdemes figyelni, nem csak az országos, hanem az esetleg kikerülő helyi mérésekben is, hogyan alakul ez a tendencia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk