SZEMPONT
A Rovatból

Majdnem Magyarországon rendezték meg a történelmi Trump-Putyin csúcsot

A helyszínválasztás nem volt könnyű, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság Putyint 2023-ban háborús bűnössé nyilvánította. Az utolsó körben már csak két helyszín jött szóba: Magyarország és az Egyesült Államok - írja a CNN.


Senki sem tudja, mi történhet pénteken, amikor Trump és Putyin Alaszkában találkoznak egymással. Négy éve ez lesz az első alkalom, hogy tárgyalóasztalhoz ül az Egyesült Államok és Oroszország vezetője. De az előkészítés kapkodva zajlott, a CNN szerint sokáig azt sem tudták, egyáltalán hol rendezzék meg a csúcstalálkozót.

A helyszínválasztást nehezítette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság 2023-ban háborús bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen. Ezért Oroszország elutasította a hagyományos európai helyszíneket, mint például Bécset vagy Genfet, ahol az amerikai és orosz vezetők a hidegháború óta már találkoztak.

Az oroszok az Egyesült Arab Emírségeket javasolták, de a Fehér Ház szeretett volna elkerülni egy újabb hosszú közel-keleti utat. Végül a CNN szerint

a választás két helyre szűkült: az Egyesült Államokra és Magyarországra. Utóbbi lehetőséget az indokolta, hogy Orbán Viktor jó kapcsolatban van Trumppal és Putyinnal is.

A CNN szerint az amerikai tisztviselők örömmel és némileg meglepetten fogadták, amikor az orosz elnök elfogadta, hogy amerikai földön találkozzanak – ráadásul Alaszkában, egy olyan helyen, ami egykor az orosz birodalom része volt.

Más kérdés, hogy ott alig akadt olyan helyszín, ami egyszerre szabad volt és alkalmas két világhatalom vezetőjének fogadására. A szervezők hamar arra a következtetésre jutottak, hogy csak Anchorage jöhet szóba, és a biztonsági körülmények miatt azon belül is kizárólag az Elmendorf–Richardson katonai bázis.

A pénteki csúcs előkészületei még mindig zajlanak. Normális esetben egy ilyen nagy téttel bíró találkozó előtt hosszas egyeztetés zajlana a napirendről és a várható eredményekről. Trump azonban a héten „ismerkedő találkozónak” nevezte a csúcsot. Most mindenki csak találgat, mi történhet, amikor a két vezető négyszemközt leül egymással. Sokan attól tartanak, a rohamtemtóban előkészített megbeszélés Putyin kezére játszik, akit mesteri manipulátorként ismernek.

Az amerikai elnököt napokban az elmúlt napokban sokan próbálták meggyőzni arról, milyen tárgyalási taktikát érdemes folytatnia az orosz vezetővel, akit a háború befejezéséről szeretne meggyőzni. Trump egy sajtótájékoztatón azt mondta, Orbán Viktort is megkérdezte, szerinte Ukrajna képes-e legyőzni Oroszországot. „Úgy nézett rám, mintha azt mondaná: Micsoda hülye kérdés! Azt mondta, Oroszország egy erős ország, amely háborúkban nyerte meg a területeit és mindenét. Háborúzik, mert ebben igazán jó” - idézte fel Trump.

Az utolsó napok fejleményei alapján azonban úgy tűnik, nem a magyar miniszterelnök véleménye befolyásolja majd, mi történik Alaszkában.

Bár Orbán Viktor egy interjúban már egyenesen arról beszélt, Oroszország megnyerte a háborút, Trump egyre keményebb hangot üt meg Putyinnal szemben.

Néhány órával azután, hogy szerdán videón egyeztett az európai vezetőkkel és Zelenszkijjel, „súlyos következményeket” ígért, ha Putyin nem hajlandó feladni az elhúzódó inváziót.

A New York Times szerint úgy tűnik, Trump egyre szkeptikusabb a várható eredményekkel kapcsolatban is. Arra a kérdésre, hogy meg tudja-e győzni Putyint a civil célpontok elleni támadásának abbahagyásáról, így felelt:

„Ezt a beszélgetést már lefolytattam vele. Aztán hazamegyek, bekapcsolom a híreket, és látom, hogy egy rakéta eltalált egy idősotthont, vagy egy lakóházat, és emberek fekszenek holtan az utcán. Szóval azt hiszem, hogy nem, mert ezt már elmondtam neki.”

Hogy ilyen körülmények között milyen eredmények várhatóak, azt szinte lehetetlen megjósolni.

Az európai vezetők és Zelenszkij legfontosabb célja az elmúlt napokban volt, hogy meggyőzzék az amerikaiakat, ne az orosz javaslatok alapján tárgyaljanak.

Központi kérdés például a területcsere, aminek az ötletét Putyin egy hete vetette fel, amikor telefonon beszélt az amerikai elnökkel. Ezt a lehetőséget Trump a nyilvánosság előtt is megismételte, ami a Politico szerint pánikot keltett Európában. Sokan attól tartottak, hogy az amerikaiak a békéért cserébe Ukrajna nélkül is belemennek abba, hogy ukrán területek kerüljenek orosz kézre.

A New York Times úgy fogalmaz, Trump szavai Ukrajna két legnagyobb félelmét idézték fel: hogy békemegállapodásért cserébe földet kell átengednie Oroszországnak, és hogy Putyin kiutat kap a diplomáciai elszigeteltségből. Ez közvetlenül szembement Ukrajna alapelveivel: a területi kérdések csak a tűzszünet után jöhetnek szóba, és Kijev részvétele nélkül semmilyen egyeszséget nem lehet megkötni.

Zelenszkij lázas diplomáciai offenzívába kezdett. Személyesen a világ 30 vezetőjével beszélt, miközben tanácsadói is aktív kampányba kezdtek.

Ukrajna próbálta elkerülni, hogy kiszoruljon a tárgyalásokból, és igyekezett megakadályozni, hogy Oroszország diktálja a béketárgyalások feltételeit.

„A cél az volt, hogy közös álláspontot alakítsunk ki az európaiakkal, és azt eljuttassuk Trumphoz” – mondta Olekszandr Krajev, a kijevi Ukrainian Prism kutatóintézet Észak-Amerika programjának vezetője.

Hamar kiderült, Moszkva valójában nem kínált fel semmilyen területet, csak azt követelte, hogy Kijev adja fel a Donbász ukrán kézen lévő részeit cserébe egy tűzszünetért, amely befagyasztaná a jelenlegi frontvonalakat. Az ukránok szerint ez veszélyes csapda. Ha Oroszország megszerezné az egész Donbászt, ellenőrzése alá vonná a városokat és az erődítményeket, amelyek Ukrajna fő védelmi vonalát adják a térségben. Ez sokkal jobb pozícióba hozná az orosz hadsereget, ha újra támadásba akarna lendülni

„Putyin diplomáciai úton akarja elérni azt, amit katonailag nem tudott” – vonta le a következtetést Aljona Getmancsuk, Ukrajna új NATO-képviselője.

Az európai vezetők egyetértettek, és Zelenszkijnek végül sikerült egységet kovácsolnia.

Szerdán közösen egyeztettek Trumppal, és a videós megbeszélés után Friedrich Merz német kancellár már jóval optimistább volt. Azt mondta, Trump „ismeri Európa álláspontját, és nagyrészt osztja is.” Az európai vezetők szerint Trump belátta, hogy a tűzszünet minden területi vita előfeltétele, és hogy Ukrajnának helyet kell kapnia a tárgyalóasztalnál.

Úgy tűnt, még JD Vance alelnök is váloztatott korábbi álláspontját. „Sokan meglepődtek Vance-en, mert most megoldásokat keres, miközben világosan kimondja, hogy Putyin a rosszfiú” - fogalmazott a Politico-nak egy európai tisztviselő. De akadt olyan is, aki óvatosságra intett. „Összességében pozitív volt a hangulat, de Trump, ahogy mindig, sokat beszélt arról, hogy mit fog tenni – csak éppen senki sem tudta megmondani, pontosan mit.”

Magyarország diplomáciai elszigeteltsége ugyanakkor fokozódott az elmúlt napokban az Európai Unión belül.

Az EU 26 tagállamának vezetői a hét elején közös nyilatkozatban hangsúlyozták rendíthetetlen támogatásukat Ukrajna felé, és kijelentették hogy „nem lehet erővel megváltoztatni a nemzetközi határokat.” Azt is közölték, a békéről nem lehet Ukrajna nélkül dönteni.

Egyetlen uniós vezető nem írta alá a dokumentumot: Orbán Viktor. Szerinte az EU feltételeket akar szabni egy olyan találkozóhoz, ahová az uniós vezetőket meg sem hívták.

Ezután azonban a magyar miniszterelnök volt az, akit nem hívtak meg szerdán az amerikai elnökkel folytatott egyeztetésre. A Euronews szerint Donald Trumppal Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Ukrajna és az Egyesült Királyság vezetői, valamint az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke és a NATO főtitkára tárgyalt.

Utána pedig tartottak egy még szélesebb körü egyeztetést, amin Albánia, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bulgária, Kanada, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Írország, Olaszország, Japán, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Montenegró, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Törökország, az Egyesült Királyság és Ukrajna vezetői vettek részt.

Magyarország mindkét körből kimaradt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk