Korrupciókutató Központ: a Nemzeti Kommunikációs Hivatal 254 közbeszerzésből 253-at adott oda verseny nélkül
Szinte hihetetlen adatot tett közzé legfrissebb jelentésében a Korrupciókutató Központ Budapest: a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tavaly 254 közbeszerzési szerződést kötött, ám ezek közül
A 2024-es kedvezőbb folyamatok után tavaly ismét romlott a helyzet a magyar közbeszerzések terén: nőttek a korrupciós kockázatok és az egyetlen ajánlattevővel lezárt eljárások aránya
– írta a 444.hu a Korrupciókutató Központ Budapest jelentése nyomán.
A szervezet 1998 óta vizsgálja a magyar közbeszerzéseket, mostani elemzésük a tavaly szeptember 30-ig terjedő időszak adatait dolgozza fel, közel 437 ezer tender eredménye alapján. Tavaly az első három negyedévben
A minisztériumi közbeszerzéseknél 2022 és 2024 között enyhén csökkent, a védelmi célú beszerzéseknél pedig enyhén nőtt a kockázat, tavaly azonban mindkét területen meredek emelkedés kezdődött. Szeptember végére a minisztériumoknál 0,395-ös, a katonai beszerzéseknél pedig 0,616-os értéket mértek. Eközben a MÁV-nál 2015 óta 0,15-0,29 ponttal magasabb a korrupciós kockázat a hazai átlagnál, és ez az elmúlt két évben sem változott. Kedvezőbb a kép viszont a kórházaknál és az egyetemeken, ahol 2021 óta mindkét területen csökken a kockázati szint.
Bár e cégek súlya tavaly és tavalyelőtt kisebb volt a közbeszerzésekben, mint korábban, a hozzájuk kapcsolódó, verseny nélkül elnyert tenderek aránya jelentősen nőtt. Ez különösen az uniós finanszírozású szerződéseknél volt látványos: a mutató a 2023-as 0,025-ös szintről tavaly szeptemberre 0,568-ra lőtt ki. Ez azt jelenti, hogy az uniós pénzekből kiírt tendereknek már több mint a fele verseny nélkül került a NER-közeli cégekhez.
Az elemzés szerint „a politikai favoritizmus intenzitását jól mutatja, hogy 2025-ben a 13 legnagyobb szereplőhöz kapcsolódó vállalatok nyerési esélyei elérték a 2,4-et – ez négyszerese a többi magyar vállalatnál megfigyelt mediánértéknek (0,6)”.
A magyar kormány az uniós helyreállítási tervben vállalta, hogy az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányát tartósan 15 százalék alatt tartja mind a hazai, mind az uniós finanszírozású tendereknél. Az Európai Bizottság saját értékelőrendszere szerint a 10 százalék alatti arány számít alacsony kockázatúnak, míg a 20 százalék feletti már magas kockázatot jelez.
Frissítés:
Cikkünk eredeti verziójában a Nemzeti Kommunikációs Hivatal helyett tévesen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot neveztük meg. Ezért az érintettek és olvasóink elnéuését kérjük, valamint az NMHH kérésére az alábbi helyreigazító-közleményt tesszük közzé:
Valótlanul állítottuk, hogy „a médiahatóság 254 közbeszerzésből 253-at adott oda verseny nélkül” Valótlanul állítottuk, hogy „A Korrupciókutató Központ Budapest jelentése szerint az NMHH korrupciós kockázati szintje 0,992-re ugrott.” Valótlanul állítottuk továbbá azt is, hogy „Szinte hihetetlen adatot tett közzé legfrissebb jelentésében a Korrupciókutató Központ Budapest: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tavaly 254 közbeszerzési szerződést kötött, ám ezek közül minösszesen egyetlen esetben volt valódi verseny, azaz legalább két ajánlattevő. A többi 253 eljárásban egyetlen induló volt, így a hatóság korrupciós kockázati szintje rekordmagas, 0,992-es értéket ért el.”
A valóság fentiekkel szemben ugyanis az, hogy a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) legfrissebb jelentésében az NMHH közbeszerzéseit, továbbá az általa kötött szerződéseket nem vizsgálta, ennek okán az NMHH vonatkozásában semmifajta korrupciós kockázatot nem állapított meg.