Politikai gyilkosokat pénzel az Orbán-kormány orosz partnere, aki a 3-as metrót is felújította
Politikai gyilkosságokat és külföldi szabotázsakciókat finanszíroz az az orosz oligarcha, akinek cége, a Transzmasholding, milliárdos magyar állami megbízásokhoz jutott az elmúlt években, írja a Válasz Online. A The Insider oknyomozó portál március 13-án derítette ki, hogy a Transzmasholding elnök-tulajdonosa, Andrej Bokarjev egy eddig ismeretlen orosz titkosszolgálati egységet, a Center 795 nevű szervezetet pénzeli. A nagyjából ötszáz fős csoportot jórészt az orosz katonai és polgári titkosszolgálat (GRU és FSZB) volt embereiből toborozták. A szervezetet Vlagyimir Putyin egykori KGB-s kollégája, Szergej Csemezov felügyeli, és közvetlenül az orosz hadsereg vezérkari főnökének, Valerij Geraszimovnak jelentenek.
Andrej Bokarjev Oroszország egyik leggazdagabb embere, akinek a vasúti ipar mellett a szénbányászatban és a fegyvergyártásban is komoly érdekeltségei vannak, 2014-ben bevásárolta magát a Kalasnyikov fegyvergyárba is. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szankciós listára tette, amiért cégei az orosz hadsereg beszállítói, de európai uniós szankció nincs érvényben ellene.
A Center 795 nevű egységet 2022-ben hozták létre, miután 2018-ban lebukott az a GRU-ügyosztály, amelyik novicsok idegméreggel próbálta meggyilkolni Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt Angliában. A merényletben végül egy vétlen, 44 éves brit nő halt meg. A privatizált titkosszolgálat központi irodáját és gyakorlóterét a Kalasnyikov gyár biztosítja, utóbbit a fegyvergyár tesztlőterének álcázzák.
A nyomozás azután kapott új lendületet, hogy február végén Kolumbia fővárosában, az El Dorado repülőtéren letartóztatták a szervezet egyik fontos ügynökét, Gyenyisz Alimovot. Az FBI már régóta figyelte, ahogy Alimov megpróbált beszervezni egy szerb bérgyilkost, hogy fejenként másfélmillió dollárért öljön meg emigráns csecsen ellenzékieket. Bár titkosított csatornán kommunikáltak, a közös nyelv hiánya miatt a Google fordítóját használták, az amerikai szervereken átfutó üzenetekhez pedig az FBI nyomozói könnyedén hozzáfértek.
A 2015-ben, kormányzati nyomásra megkötött szerződés körülményei máig vitatottak, mivel hasonló áron teljesen új, légkondicionált kocsikat ígérő uniós pályázó is akadt. Tarlós István akkori főpolgármester elmondta, hiába akart volna új metrókocsikat venni, a kormány csak a felújítást támogatta, amire az oroszok adtak ajánlatot. A BKV azóta is pereskedik a gyártóval a kocsik hibái miatt, a közlekedési vállalat korábbi vezérigazgatója pedig 2025 februárjában ismerte el, hogy az oroszok a régi kocsikat valójában „újragyártották”.
A cég emellett a dunakeszi vagongyártásban is kulcsszereplővé vált.
Az ukrajnai háború és az uniós szankciók miatt azonban az oroszok 2022-ben kénytelenek voltak eladni a részüket. Az orosz alkatrészek nélkül a gyártás ellehetetlenült, a cég tavaly őszre csődbe ment. Idén januárban a magyar állam a MÁV-on keresztül 20 milliárd forintért visszavásárolta a gyárat, és további 6,5 milliárd forintot költött a hoppon maradt alvállalkozók kifizetésére.