SZEMPONT
A Rovatból

Magyarics Tamás: Véleményem szerint Harris sokkal jobban szerepelt, mint Biden, Trump pedig egy kicsit rosszabbul szerepelt, mint Biden ellen

Az Amerika-szakértő szerint Kamala Harrist segítette, hogy az újdonság erejével hat, Trump ugyanakkor erősebb volt a gazdaság vagy a határkérdés ügyében. De minden azon múlik, mit gondolnak a csatatér-államokban élő szavazók.


Több mint 67 millióan nézték Donald Trump és Kamala Harris vitáját. A tét nagy volt: a közvéleménykutatásokban fej-fej mellett álló jelöltek számára akár sorsdöntő is lehet, hogy mit gondolnak a látottakról a mindent eldöntő csatatér-államokban élő amerikaiak, vagy hogyan erősítik fel majd az elhangzottakat a későbbi politikai hirdetések. A CNN első felmérése szerint a nézők 63%-a szerint Harris nyerte meg az vi†át, Trumpról 37% gondolja ugyanezt. A volt elnök ugyanakkor rögtön az összecsapás után azt mondta az újságíróknak, ez volt a "valaha volt legjobb" vitája. A műsorvezetőket pedig elfogultnak nevezte, amiért többször is rámutattak, hogy amit mond, tényszerűen nem igaz, például az, hogy a haiti migránsok Springfieldben amerikai kutyákat és macskákat ennének.

Hogyan látták az amerikai választók a vitát, és mekkora súlya lehet mindennek a novemberi választásokon? Magyarics Tamással, Amerika-szakértővel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzorával beszélgettünk.

– Mik voltak a jelöltek erősségei és gyengeségei ebben a vitában?

– Trump természetesen erősebb volt a gazdaság vagy a határkérdés tekintetében. Bár az utóbbi esetében a demokraták és Harris is tagadja, hogy ő lett volna az, aki az úgynevezett határcár szerepét kapta volna. Szerintük ez elsősorban a belbiztonsági miniszter feladata volt, és Harris mindössze egy korlátozott részt kapott: diplomáciai úton elérni, hogy El Salvador, Guetamala és Honduras kevesebb migránst bocsássanak ki. Mindenesetre ez a kérdés ráégett Harrisre, ahogy a gazdaság is. A republikánusok ebben előnyben vannak. Egyrészt

a közvélemény 10-15 százalékponttal jobbnak látja a republikánusokat, és személy szerint Trumpot a gazdaság kezelésében.

Másodszor pedig a demokraták nagyon kevéssé tudnak az ellen érvelni, hogy például most 20 százalékkal magasabbak az árak, tehát a megélhetési költségek, mint Trump idejében voltak. Ezek voltak elsősorban Trump erősségei. Harris többek között az abortusz kérdésében támadta Trumpot, és nem teljesen valós módon azt állította, Trump szerint a demokraták még a kilencedik hónapban is megengednék az abortuszt. Trump ezt nem mondta. Támadta még a republikánus elnökjelöltet az egészségügy kérdésében is, hogy fel akarja számolni az úgynevezett Obamacare-t, vagyis az általánosabb betegbiztosítást, amit Trump cserélni szeretné egy másik rendszerre. Támadta Trumpot faji kérdésben is. Erről a republikánus jelölt korábban úgy nyilatkozott, hogy nem is nagyon tudja, hogy Harris fekete vagy nem fekete, és azt mondta, nem érdekli, hogy milyen faji háttere van az ellenfelének. Amerikában azonban egy nagyon erős érv, ha valakit burkoltan rasszistának lehet nevezni. Természetesen a legfontosabb dolog az volt, hogy

Harris azt állította, ő a jövőt képviseli, és a választást úgy próbálta beállítani, hogy a jövő és a múlt között lehet választani.

Gyakorlatilag egy olyan vita volt, amin mindkét fél felsorolta megint azokat a témákat, amelyeket nyerőnek gondol. Trump az ellenfelét megpróbálta egy olyan politikusnak beállítani, aki nem szavahihető, változtatja az álláspontjait, Harris pedig, hogy Trump egy megosztó politikus, aki nem egyesíti az Egyesült Államok társadalmát.

– A CNN felmérése szerint a nézők 63 százaléka Harris szereplését látta jobbnak a vitán. Valóban a demokrata jelölt jött ki győztesként ebből a vitából?

– Az amerikai társadalomban azért olyan óriási hullámokat nem ver fel egy ilyen vita. Volt olyan gyors felmérés is, ami szerint az emberek több mint négyötöde úgy gondolta, hogy a vita nem változtat az álláspontjukon. Tehát már eleve tudják, hogy kire fognak szavazni, teljesen független attól, hogy egyik vagy másik jelölt, mit mond vagy mit csinál. Főleg a demokraták és a republikánusok: ott mindkét jelöltnek 80-90 százalékos támogatottsága van, függetlenül attól, hogy éppen mi történik.

A felmérésben mindössze 4 százalék mondta azt, lehetséges, hogy változtatni fognak az álláspontjukon. Ez a vita így nem nagyon fog dönteni.

Majd meglátjuk, milyen eredményeket hoznak a közvélemény kutatások egy-két nap múlva, amikor már leülepszik ez a vita. Az embereknek tehát csekély része változtatna az álláspontján, a kérdés az, hogy ők hol vannak. Mert az úgynevezett csatatér államokban pár tízezer, vagy akár pár ezer szavazat is dönthet. Ha viszont döntően nem ott élnek, akkor teljesen mindegy.

Véleményem szerint Harris sokkal jobban szerepelt, mint Biden. Trump pedig egy kicsit rosszabbul szerepelt, mint Biden ellen.

Persze lehetséges, hogy a kontrasztok miatt érzi ezt az embert. Mert a Trump-Biden vitát egyértelműen Trump dominálta, viszont Biden nagyon gyenge volt. Harris azonban nem volt nagyon gyenge, érvelt. Ennek megfelelően elképzelhető, hogy az embereknek az volt a benyomása, hogy Harris jobban szerepelt, mint Trump. Ennek részben az is lehet az oka, hogy Trump egy megszokott jelenség, ő nem nagyon tud újat mondani, se gesztusokban, se belpolitikájában, hiszen annyiszor elmondta az érveit. Viszont Harris az újdonság erejével hat, ez lendítette előre eddig is az utóbbi egy-két hétben.

– Mennyire sikerült most megmutatnia magát ezen a vitán?

– Többet tudott megmutatni magáról, mert eddig abszolút kontrollált környezetben szerepelt. Csak előre megírt beszédeket olvasott fel és egyetlen interjút adott a CNN-nek, ami gyakorlatilag egy alákérdezős interjú volt. Most is egy baráti légkörben lépett föl, viszont nyilvánvalóan többet kellett mondania a különböző kérdésekről, mint eddig, és aránylag spontán. Sok konkrétumot azért nem említett, amit mondott, az pedig nem tudom, hogy mennyire megvalósítható. Biden két nagy programját - az inflációcsökkentő programot, illetve az infrastrukturális beruházási programot – vinné tovább.

– Sor kerülhet kettőjük között újabb vitára még a kampány során?

– A demokraták rögtön azt javasolták, hogy legyen még egy vita októberben. Ezt kétféleképpen lehet értelmezni. Az egyik, hogy a demokraták úgy gondolják, Harris most győzött, tehát egy újabb vitán még inkább meg tudná erősíteni az emberekben azt a benyomást, hogy ő felkészültebb Trumpnál, és biztos kezekben lenne az Egyesült Államok az elnöksége alatt. A másik olvasat pedig, hogy Harris nem úgy szerepelt, mint ahogy szerették volna, és ezért akarnak egy második vitát, ahol javíthatnák a pozícióit, vagy akár „revansot” is vehetne. A republikánusok eddig nem nagyon lelkesek egy újabb vitát illetően. Feltehetően komoly közvélemény kutatások és felmérések lesznek, hogy egy esetleges második összecsapás kinek jönne jobban.

– A vita során talán sokan felkapták a fejüket Magyarországon, amikor Trump megemlítette Orbán Viktort. Amerikában is felkapják a fejüket, ha megemlítik a magyar kormányfőt? Mennyit mondhat az ő neve egy átlagos amerikai választópolgárnak?

– Orbán Viktor neve azért ismertebb más külföldi politikusokénál Amerikában. Akár azért is, mert korábban ő volt gyakorlatilag az egyetlen külföldi kormányfő, aki kiállt Trump mellett, és most is ő az egyetlen ilyen Európában.

Orbán Viktor említése azt hiszem inkább a saját tábornak szólt, ezzel nem fog Trump mondjuk a demokratáktól túl sok embert elcsábítani.

– Biden kiesése óta a felmérések szerint nagyon szorossá vált a küzdelem. Honnan táplálkozhat a demokraták lendülete, kiket tudott megszólítani Harris?

– Elsősorban a fiatalokat. Harris 59 éves, és korábban a felmérések szerint az emberek többsége nem volt megelégedve azzal, hogy két idős jelölt közül kell választaniuk. Legtöbbször Biden koráról volt szó, de Trump is 78 éves. A fiatalok mellett a színesbőrűek körében lehetett egy felívelés. A fekete férfiak egyötöde már Trumpra szavazna, elképzelhető, hogy itt volt némi visszarendeződés a demokraták javára. És természetesen a nőket, elsősorban a külvárosi nőket tudta megszólítani. Amerikában nagyon sok embernek nagyon pozitív lenne, ha az ország történetében először nem csak egy nőt, hanem egy színesbőrű nőt választanának elnöknek, demonstrálva, hogy ez egy elfogadó társadalom.

– Ha már előkerült Trump életkora: mennyire befolyásolhatja majd ez a választás eredményét?

– Most nyilvánvalóan megfordult a helyzet. A republikánusok korábban azzal érveltek, hogy Biden túl öreg. Persze nála nem csak a korról volt szó, fizikai és szellemi hanyatlás is megfigyelhető volt. Trumpnál ilyen nincs, ő abszolút jó fizikai és szellemi állapotban van. A demokraták azonban most megfordították ezt a dolgot, és azzal érvelnek, hogy Trump már idős és a legöregebb elnök lenne. Ez azonban nem egy központi kampánytéma.

– Trump büntetőügyeinek lehet hatása? Lehet egyáltalán ítélet ezekben a perekben még a választás előtt?

– Harris utalt rá a vita során, hogy milyen ellenféllel áll szemben, amire Trump azzal vágott vissza, hogy ez a demokrata kormányzat boszorkányüldözése. Eddigi tapasztalatok alapján nem nagyon csökkent a népszerűsége, sőt egyes eseteknél még nőtt is. Ítéletek pedig nem nagyon várhatóak a választások előtt. Az egyik esetben a bíró ki is jelentette, hogy november 4-e előtt már nem lesz döntés, egy másik ügyben pedig a jogász csapat kérte ezt a bírótól.

– Mi lesz, ha Trump nyer, és ezután elítélik valamelyik ügyben?

– Az elnöknek van kegyelmi joga, de csak szövetségi ügyekben. Ha a hivatalos iratokkal vagy a captitoliumi eseményekkel kapcsolatos ügyekben elítélik, akkor kegyelmet adhat magának.

– Ez azért ez elég furán nézne ki. Volt már erre példa korábban?

– Furán nézne ki, de jogilag lehetséges lenne. Arra már volt példa, hogy az elnök a családtagjainak adott kegyelmet, például Bill Clinton a testvérének. Arra még nem volt példa, hogy az elnök magának adjon kegyelmet, de ahogy mondani szokták: minden számsor egyessel kezdődik. A másik két ügyben viszont nem adhatna kegyelmet magának. Tehát ha ezekben elítélik, akkor ad absurdum, be kell vonulnia a börtönbe. Akkor az amerikai elnök címe nem a Fehér Ház lenne, hanem valamelyik büntetőintézet.

Szerintem azonban erre nem fog sor kerülni, mert az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, és nem is fogja megengedni magának, hogy egy megválasztott elnököt börtönbüntetésre ítéljenek ilyen aránylag jelentéktelen ügyekben.

Jogilag azonban ez is elképzelhető.

– Kamala Harris alelnök-jelöltje Tim Walz, Trumpé pedig J. D. Vance. Mit fejezhet ki az, hogy pont erre két személyre esett a jelöltek választása, milyen üzenete lehet ennek?

– A demokraták esetében, hogy még inkább elmennek a progresszív irányba. Hiszen Tim Walz még progresszívabb, és messze balra áll a főáramtól. Ahogy Harris is balra áll Bidentől, egy San Fransisco-i liberális – és ez azért Amerikában sokat mond. A republikánusok pedig a másik irányba mennek: Vance jelölése azt mutatja, hogy a párt még inkább jobbra tolódik. A kérdés az, hogy a középen állók mit tesznek. Ők is nyilvánvalóan szavazni fognak, csak szerintem mindkét esetben befogott orral, és inkább valaki ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk