SZEMPONT
A Rovatból

Magyar Péter: Ha a Fidesz folytatja az erőszakkampányt, a társadalom még jobban megbillenhet, és teljesen elzavarhatja őket

Szerinte a fideszes szavazók sem erre szavaztak, emiatt is mennek át egyre többen a Tiszához. A Tisza-párt eredményváróján a szimpatizánsokkal, és a pártelnökkel is beszélgettünk.


Vasárnap délután egy órával Magyar Péter beszéde előtt már szépen megtelik a Műegyetem rakpart. Kellemes tavaszias idő van, bár a nap nem süt. Még viszonylag messze a színpadtól árusok zászlókat árulnak, magyart is, EU-sat is, az egyik piros-fehér-zöldben felirat: „Árad a Tisza”. Nyilván, amikor kormánypárti rendezvény van, a tizenkét csillagos helyett a hétsávos piros-fehéret árulják, és a nyomtatott szöveg is más a zászlón. Biznisz az biznisz. Kicsit beljebb a Tisza hivatalos termékeit árulják: pólók, sapkák, melegítők, bögrék, zászlók. Ők így oldják meg a pártfinanszírozást.

Piknik, eredményhirdetés előtt

A sátor mellett találkozom a gyömrői Kókai Rolanddal, akin van is egy tiszás melegítő felső. Már egy ideje itt van, aktív Tisza-sziget tag, más szigetesekkel beszélgetve tölti az időt. Részt is vett az aláírásgyűjtésben, náluk szerencsére bekiabálásokon kívül nem volt komolyabb atrocitás. Komolyan vették azt is, hogy nemcsak a Tisza-szimpatizánsok véleményére, hanem mindenkiére kíváncsiak: saját pénzből szórólapoztak, és meginvitáltak a pulthoz olyanokat is, akik nem feltétlenül a párt hívei. Szóba kerül Kollár Kinga kijelentése is, ami okán szombaton Bayer Zsolt is tüntetést szervezett. Szerinte bár igaza van, a szavai sajnos támadhatóak. Azonban úgy érzi, ez sem tud ártani a Tisza előretörésének, mert nyilván sok hibát elkövet a párt, de ezek fajsúlyban nem mérhetőek össze például a Nemzeti Bank környékéről eltűnt 500 milliárddal.

Tisza-sziget, Ausztrália

Érdekelt az is, hogy vajon a Tisza megjelenése éket vert-e a családokon belül, rontotta-e el a vasárnapi ebédet, ártott-e baráti közösségeknek? A zuglói Balázs szerint még javított is. Kollár mondatairól ő úgy vélekedik, hogy ha nem ezt, mindenképpen találni akart a Fidesz valamit, amibe belekapaszkodhat. Ő maga egyetért a kijelentésekkel, mert

azt a pénzt, amit kapunk, azt a rezsim fenntartásába fektetik. Van egy könyv, A diktátorok kézikönyve, el kell olvasni, benne van, hogyan tartják fenn magukat a diktátorok
– mondja.

Szegedről érkezett István, akinek megvan a véleménye az országban felpörgetett, hiszterizált hangulatról:

„ma délelőtt a királyi tévén, mert mazochista vagyok, néha odakapcsolok, már ott tartottak, hogy a Magyar Péter miatt nem adja az Unió a pénzt.”

Két fiatalember Dunakesziről érkezett, ahol Magyar Péter aznap délelőtt tartott gyűlést. Egyikük önkénteskedett is négy napot, barátja elkísérte. Az önkénteseknek a műsor elején köszönetet mondtak, és a legeredményesebbek munkáját oklevéllel ismerték el.

Tibor szerint ez a kezdeményezés befoltozhatja azokat a sebeket a társadalomban, amiket a propaganda okozott. Barátja, bár nem volt önkéntes, de maga is szavazott, mert

„fontosnak tartom azt, hogy valami változást érjünk el ebben az országban.”

A későbbiekben ő is szeretne tagja lenni egy Tisza-szigetnek.

A hivatalos eredményhirdetés után, még csak nem is szemerkélő, inkább csak itt-ott megcseppenő ég alatt kezdte el Magyar Péter beszédét, amelyről, akárcsak a szavazás eredményéről, korábban írtunk.

Ezután tudtuk feltenni a kérdéseinket a Tisza-párt elnökének.

– Mi volt a fárasztóbb: a beszédet elmondani, vagy a sajtónak válaszolni utána másfél órán keresztül?

– A beszéd közben csak az utolsó mondatnál ment el a hangom, amikor azt kiabáltam, hogy a haza minden előtt, de szerencsére ki tudtam mondani. Most már nagyon fáradt vagyok. Megmondom őszintén, büszke vagyok a csapatomra, szerintem ilyet még senki nem tett a magyar politikatörténetben, hogy kevesebb mint három hét alatt eljutottunk mind a 3155 településre. Csak azt tudom mondani, hogy köszönöm az önkénteseinknek, a Tisza-sziget-tagoknak, hogy én is eljuthattam egy szűk csapattal 115 helyre, mind a 106 egyéni választókerületben.

Tegnap is kilenc helyen voltunk, több száz kilométert utazva.

Ez nagyon felemelő volt, sokat tanultunk, de most nagyon fáradt vagyok. Ahogy mondtam a színpadon is, ez egy nagyon jóleső fáradtság, olyan, amikor egy olimpiai bajnokság után az ember fáradt.

– Két kérdésnél látszik, hogy megosztóbb volt a többinél. Az egyik az SZJA leszállítása 9%-ra. A másik meg az Ukrajna kérdése. Most maradjunk az SZJA-nál. Igazságosabbá válik attól a rendszer, hogy ugyanúgy egykulcsos marad a jövedelemadó, csak kisebb lesz az adókulcs? Nem kellene ezen még finomítani?

– Én azt hittem, hogy megosztóbb lesz az SZJA-kérdés, több nemet vártam, de valóban vannak ilyen visszajelzések, ahogy Ukrajna tekintetében is egyértelmű volt a visszajelzés, hogy azért ennyire megosztó ez most, mert a magyar emberek nem ismerik a feltételeket. Ahogy a kormány sem, bármit is mond a propaganda. Mi se tudjuk, ahogy az időpontot sem ismeri senki. Ezért is ígértük, hogy

amikor majd ismertek lesznek a feltételek és a csatlakozás időpontja, akkor majd egy ügydöntő, jogi kötőerővel bíró népszavazást tartunk.

Lehet, hogy ez két évtized múlva lesz, lehet, hogy soha. Az SZJA-ra visszatérve, ahogy a beszédemben is mondtam,

ott még gondolkoznunk kell és egyeztetnünk, nyilván adószakértőkkel, társadalompolitikai szakemberekkel és a magyarokkal, hogy elmozduljunk-e még más irányba.

Önmagában az, ha a vagyonadót bevezetjük 5 milliárdnyi vagyonérték fölött, az már egy lépés, de nyilván nem ez a többkulcsos adórendszer, amiről a szakemberek szoktak beszélni. De örülök, hogy az elvi lehetőség arra megvan, hogy 9%-ra csökkentsük az összeget.

– Nyilván a vagyonadó az nem jövedelemadó, az egy egyszeri aktus, nem?

– Nem egyszeri, ez minden évben fizetendő a vagyonadó. A százalék még kérdés, meg az alap, azaz hogy mit számít vagyonelemnek. Mi úgy számolunk, hogy 15-20 ezer milliárd forintnyi vagyon van 5 milliárd forint felett.

Ha azt mondjuk, hogy 1%-os legyen a vagyonadó, az egész magas, 200 milliárd forintos bevételt jelenthet.

Ha még több, akkor még több. És ez minden évben fizetendő.

– Visszatérve Ukrajnára. Amit mond, azt is jelenti, hogy mivel az 58% a csatlakozás mellett áll, egy leendő Tisza-kormány nem fog akadályokat gördíteni a csatlakozási folyamat elé – ami még messze van a csatlakozástól –, mint a mostani kormány teszi?

– A mostani kormány álságos, kétkulacsos politikát folytat. Szijjártó Péter követelte 2022-ben az Európai Bizottságtól, hogy kezdjék meg a csatlakozást. Orbán Viktor ott ült az Európai Tanácsban 2023 decemberében, amikor egyhangúság kellett a csatlakozás megkezdéséhez, és nem vétózta ezt meg. És utána még számtalanszor nyilatkoztak Orbán Balázsék, hogy támogatják az ukrán tagságot. Most meg egy propaganda-hadműveletet folytat a kormány ez ellen.

Ugyanakkor nem védte meg a magyar gazdákat a beáramló, szennyezett ukrán gabonától 6 hónapon keresztül, amitől sok száz család tönkrement, nem védte meg a magyar méhészeket a beáramló ukrán méztől, ahogy a kínaitól sem.

Nem mi, hanem Orbán Viktor engedett ki 2200 jogerősen elítélt embercsempészt, köztük legalább száz ukránt. Mi azért tettük fel ezt a kérdést annak ellenére, hogy nem ismertek a részletek, hogy spóroljunk 2 milliárd forint közpénzt a magyar embereknek, mert ennyiből szervezi a kormány az ukrán EU-tagságról a népszavazást – miközben mi ezt 60 millió forintból, 0 állami támogatással csináltuk meg. Reméljük, hogy látja a kormány, hogy ezt így is meg lehet csinálni.

– Mi kell ahhoz, hogy tényleg meglegyen az a bizonyos kétharmad, amit ön is mondott a héten, és Török Gábor szerint is akár megnyílhat erre az esély?

– Munka, munka, munka és jó jelöltek – olyan jelöltek, akik tényleg ismerik az emberek problémáit, hihetően tudják képviselni azt, tudnak hatni az emberekre, tudnak dolgozni, helyben elfogadottak. Ezen kívül kell egy jó program, és még több jó szakember. Rengetegen jelentkeztek, de ezeket a segítségeket be is kell tudni csatornázni, és képviselni kell tudni. Nagyon szigorú kommunikáció, fegyelem és 120-130% teljesítmény. Mert nem egyenlő a pálya, ezt mindenki tudja, nem olyanok a médiaviszonyok, nem olyanok a választási jogszabályok.

Olyan az ellenfél, mint az apuka, amikor a család társasjátékot játszik, a játék közepén beleszól, és azt mondja, hogy módosítom a szabályokat.

Nekünk így kell nyernünk, de így fogunk nyerni. Nem is kicsit, hanem nagyon. Az, hogy ez kétharmadra elég lesz-e vagy nem, azt majd meglátjuk.

– Majdnem egy év múlva lesznek a választások, de ez a két hét olyan volt, mint máskor egy választási kampány finise. Hova lehet ezt még fokozni?

– Szerintem az a kérdés, hogy a Fidesz hova tud még süllyedni, illetve a Fidesz vezetői, mert mindig elmondom, hogy a fideszes emberek nem erre szavaztak. A fideszes szavazók nagy része, sőt, szerintem az összes szereti a hazáját, a településeit, a családját, és azért jönnek át egyre többen hozzánk, azért látják, hogy az emberséges Magyarország az más,

nem a nyílt erőszakra, a verbális, fizikai erőszakra szavaztak ők sem.

A Fidesz is látja, hogy ez csak felgyorsítja az amortizációjukat, a süllyedésüket. Nem vevő a magyar társadalom erre a fajta gyűlöletkeltésre, amit ők csinálnak, a hazaárulózásra, az egészen elképesztő mértékű agresszióra nők ellen, gyerekek ellen, civilek ellen. Szerintem ezt le fogják állítani, mert rájönnek, hogy ezzel csak segítenek nekünk a kétharmadhoz, mert ettől akár még jobban megbillent a magyar társadalom, és teljesen elzavarhatják őket. Most pánikolnak. Azért csinálják ezt, mert valamit akarnak csinálni, hogy átvegyék a kommunikáció irányítását, de ezzel csak saját maguk alatt vágják a fát – azon túl, hogy tönkreteszik a társadalmat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország művel” – soha nem volt ilyen mélyen Orbán Viktor és az EU kapcsolata
Orbán Viktor a magyar választási kampány érdekében bevállalta, hogy Magyarország maradék hitelét is feláldozza. A spanyol miniszterelnök szerint a magyar kormányfő átlépett egy vörös vonalat. A német kancellár is súlyos árulásról beszélt a csúcs után.


Jeges hangulatban zárult a tegnapi brüsszeli EU-csúcs, miután Orbán Viktor egyedüliként nem támogatta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. A Euronews úgy fogalmaz, Magyarország a törésvonalhoz közelít, álláspontja komoly felháborodást és példátlan kritikákat váltott ki.

A New York Times szerint a csütörtöki brüsszeli uniós csúcson már az elejétől fogva egyértelmű volt, hogy a magyar kormányfő nem enged. Érkezésekor Orbán Viktor arról beszélt, hogy „Brüsszel valójában összejátszik az ukránokkal”. A miniszterelnök szerint az Európai Unió „az ukránok oldalán áll – tőlük nem remélhetünk semmit”, és „ezt az olajblokádot saját erőnkből kell megtörnünk.” A feszült hangulatot jelezték Kaja Kallas, az EU legfőbb diplomatájának szavai is, aki mielőtt bement a terembe, úgy fogalmazott: „Nem vagyok túl optimista.”

A zárt ajtók mögött lezajlott csütörtöki vita légköre a holland miniszterelnök, Rob Jetten szerint időnként „jeges” volt, „kínos csöndekkel” tarkítva.

Orbán Viktorral szemben „nagyon, nagyon kemény kritika hangzott el, és az volt az általános érzés, hogy ez egyszerűen nem mehet így tovább” – mondta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, hozzátéve: „Soha nem hallottam még ilyen erős bírálatot uniós csúcson bárkiről, soha.”

A vezetők egy része, köztük Giorgia Meloni olasz és Bart De Wever belga miniszterelnök megértőbb hangnemben próbált hatni Orbánra, de ez a megközelítés sem vezetett eredményre.

Az sem sokat segített, hogy a tanácskozásra távolról bejelentkező Zelenszkij is kemény hangot ütött meg Orbán Viktorral szemben, amit a magyar miniszterelnök a többiektől eltávolodva, egy asztalra támaszkodva hallgatott. Válaszul Robert Fico szlovák miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy ha az ukrán elnök „így folytatja, megeshet, hogy más EU-tagállamok is blokkolni fogják a 90 milliárdos hitelt”, és kilátásba helyezte az Ukrajnának szánt sürgősségi áramellátás leállítását is.

A vita végül eredménytelenül zárult, a vezetők közleménye szerint „az Európai Tanács a következő ülésén visszatér a kérdésre.”

„Senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot, senki sem zsarolhatja az európai intézményeket. Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország művel” – mondta a tanácskozás után António Costa, az Európai Tanács elnöke.

Szerinte az európai vezetők elítélték Orbán Viktor álláspontját, és emlékeztettek arra, hogy „a megállapodás az megállapodás, és minden vezetőnek tiszteletben kell tartania az adott szavát.”

Costa arról is beszélt, hogy Magyarország lehetetlen feltételeket szab, például a tranzit biztonságának garantálását, miközben Oroszország folyamatosan rakétákkal és drónokkal bombázza Ukrajnát. „Ez nem jóhiszemű eljárás, amikor olyan feltételt szabsz, amelyet sem az Európai Unió, sem a tagállamok nem tudnak biztosítani, mert csak Oroszország dönti el, hogy megpróbálják-e újra megsemmisíteni a Barátság vezetéket” – fogalmazott, megjegyezve, hogy Moszkva 2022 óta több mint 20 alkalommal támadta meg azt.

Friedrich Merz német kancellár szerint Orbán eljárása „súlyos illojalitás a tagállamok között, aláássa az Európai Unió cselekvőképességét és rontja az EU egészének hírnevét”. Hozzátette: „Meg vagyok győződve arról, hogy ez mély nyomokat fog hagyni.”

Petteri Orpo finn kormányfő szerint Orbán „fegyverként” használja Ukrajnát a választási kampányában. „Úgy gondolom, hogy elárult minket, és meg kell találnunk a módját, hogyan lépjünk tovább” – fogalmazott.

Bart De Wever belga miniszterelnök, aki kulcsszerepet játszott a hitelmegállapodás tető alá hozásában, szintén élesen bírálta a magyar álláspontot. „Elfogadhatatlan, hogy a vezetőkkel együtt döntünk, majd utána azt mondod: de nem vagyok kész végrehajtani, amit jóváhagytam” – mondta. Kaja Kallas, az unió külpolitikai vezetője szerint Orbán nem jóhiszeműen jár el, pedig ez az EU-szerződés egyik alapelve.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt „a hitel továbbra is blokkolva van, mert egy vezető nem tartja a szavát. De hadd ismételjem meg... egyik vagy másik módon teljesíteni fogunk.”

Ezzel szemben a magyar miniszterelnök a csúcs után úgy fogalmazott, hogy az ország érdekeit védte. „Amit ma tettem, az az olajblokád megtörése, amelyet Zelenszkij kényszerített ránk” – jelentette ki.

Orbán Viktor az ukrajnának más tagállamok által biztosított hitel jóváhagyását továbbra is a Barátság kőolajvezeték újraindításához köti, megszegve ezzel saját szavát, mert decemberben már hozzájárult a hitel folyósításához.

A 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagról ugyanis tavaly decemberben már politikai megállapodás született. Ez a pénz hónapokra biztosítaná Ukrajna működőképességét és a katonai beszerzéseket. A kölcsönt az Európai Unió költségvetése fedezné, és Kijevnek csak abban az esetben kellene visszafizetnie, ha Oroszország jóvátételt fizetne. A csomag elfogadásához azonban mind a 27 tagállam egyhangú támogatására szükség van.

A decemberi kompromisszum szerint Magyarország, Szlovákia és Csehország rábólint a hitelcsomagra, de cserében kimaradnak a hitelfelvételből, tehát egy fillért sem juttatnak Ukrajnának. Február elején az Európai Tanács ki is dolgozta a hitel jogi kereteit, majd az Európai Parlament is megszavazta a csomagot.

Csakhogy január 27-én orosz dróntámadás érte a Barátság kőolajvezetéket, ami azóta nem szállít olajat Magyarországra. A magyar kormány ezután változtatott álláspontján, és a korábbi jóváhagyás ellenére elkezdte blokkolni a 90 milliárd eurós hitelcsomagot. Orbán Viktor azt állítja, hogy az olajvezetéket fizikailag már helyreállították, és az ukránok kizárólag azért nem indították újra, mert így akarják nehéz helyzetbe hozni a magyar kormányt a választások előtt.

Volodimir Zelenszkij szerint ez nem igaz, egy kulcsfontosságú szivattyúállomás súlyosan megsérült. Ugyanakkor az ukrán elnök arról is beszélt, nem akar olyan vezetéket javítani, amelyet Oroszország ismételten támad, és amely a Kreml háborús gépezetét finanszírozza.

A helyzet feloldására az Európai Bizottság vezetői levélben ajánlották fel Volodimir Zelenszkijnek, hogy az Unió állja a Barátság vezeték javításának költségeit, cserébe uniós ellenőrök helyszíni vizsgálatát kérték. Kijev a keddi bejelentés szerint elfogadta az ajánlatot, ám az ukrán elnök egyúttal jelezte: a vezeték szivattyúállomásának sérülése miatt a javítási munkálatok április végéig, május elejéig is elhúzódhatnak.

Bár Ukrajnának sürgősen szüksége van a pénzre, a Nemzetközi Valutaalap nemrég jóváhagyott egy 8,1 milliárd dolláros hitelcsomagot, ami a Politico szerint nagyjából május elejéig biztosítja az ország fizetőképességét.

Az uniós csúcson történtekről gyakorlatilag a teljes világsajtó beszámolt. Sok lapban azt is hozzáteszik, Budapesten és országszerte olyan óriásplakátok jelentek meg, amelyeken egy vigyorgó Zelenszkij kéreget, mellette pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője mutat a tenyerébe. A plakátok felirata: „Üzenjünk Brüsszelnek: Nem fizetünk!”.

Győri Gábor, a Policy Solutions politikai elemzője a New York Times-nak arról beszélt a kormány a Magyar Péterrel folytatott kiélezett versenyben a bizonytalan szavazókat próbálja megnyerni.

A brüsszeli diplomácia a Politico szerint most abban bízik, hogy a helyzet az április 12-i magyarországi választások után megváltozik. Ha Orbán Viktor elveszíti a választást, utódja feloldhatja az obstrukciót. Ha viszont újraválasztják, a vezetők abban reménykednek, hogy a kampány után kompromisszum-képesebb lesz.

Akárhogy is lesz, a magyar kormány mostani viselkedésének tartós következményei lehetnek, Magyarország  ugyanis elveszítette a szavahihetőségét sok más uniós tagállami vezető szemében.

Amennyiben Orbán Viktor egy esetlegesen általa nyert választás után is fenntartaná álláspontjáta, az uniós vezetők körében több lehetséges szankció is felmerült, köztük további uniós források befagyasztása, per az Európai Unió Bíróságán, bírságok, vagy akár a 7. cikk szerinti eljárás megindítása, amely a szavazati jog megvonásával járhat. Az ügy legközelebb a magyar választások után, az április 23-24-i, ciprusi EU-csúcson kerülhet újra napirendre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Előbb-utóbb visszanyal a fagyi” – Márki-Zay Péter egy AI-képpel üzent Gulyás Gergelynek
Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormánypropaganda most mélyen hallgat a miniszter szavairól. Úgy véli, őt ugyanilyen kijelentésekért korábban gyilkosnak nevezték.


Márki-Zay Péter a Facebookon fordult Gulyás Gergelyhez, azt állítva, hogy a miniszter „igazat mondott a hazugság rendszerében”. Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormány kettős mércét alkalmaz, amikor az ő 2022-es és a miniszterelnökséget vezető miniszter egy mostani kijelentését eltérően ítéli meg.

Márki-Zay Péter a posztban úgy fogalmazott:

„Amikor 2022 tavaszán, Gulyás Márton műsorában miniszterelnök-jelöltként, teljes felelősségem tudatában arról beszéltem, mi lenne a feladatunk a NATO szövetségi rendszerében, önök teljes propaganda-arzenáljukkal nekem estek.”

Ezzel szembeállította Gulyás Gergely szavait, aki szerinte kimondta az igazat. Márki-Zay azt állítja, a miniszter arról beszélt, hogy „nem a NATO, hanem a magyar kormány és propagandája által »békepártinak« nevezett, valójában elmeháborodottan viselkedő Trump felkérésére megfontolnák magyar katonák Iránba küldését”. Hozzátette, hogy erről most mélyen hallgat a kormányzati propaganda, Orbán Viktor miniszterelnök pedig próbálja elbagatellizálni az ügyet.

A politikus szerint a magyarok nem akarnak háborút, ellentétben a kormánnyal és – ahogy ő fogalmazott – „két őrült cimborájukon, Trumpon és Putyinon” kívül. Márki-Zay személyesen Gulyás Gergelyt is megszólította, akiről azt írta, elismerésére szolgáljon, hogy a kormány többi tagjával ellentétben ő „legalább elpirul egy kormányinfón, amikor egy őszinte, egyszerű kérdésre is nagyot kell hazudnia”.

A volt miniszterelnök-jelölt azt javasolta a miniszternek, hogy legyen becsületes és őszinte, mert hosszú távon az a kifizetődő.

„A hazugságaiba az ember belekavarodik, előbb-utóbb visszanyal a fagyi; az igazság viszont felemel. Hosszú távon biztosan”

– írta. A polgármester megemlítette, hogy kapott egy képet, amely szerinte azt ábrázolja, hogy őt ugyanazokért a mondatokért állították be háborúpártinak, amelyekkel most Gulyás Gergelyt „mosdatják”.

Posztját így zárta:

„A végére pedig vigasztalásként és bátorításul csak annyit mondanék önnek, hogy már csak 23 nap, és lehull ez a lánca. Önnek is jobb lesz, Miniszter úr, és nekünk, magyaroknak is!”

A közelmúltbeli kormányinfókon Gulyás Gergelyt a közel-keleti helyzetről is kérdezték. Arra a felvetésre, hogy érkezhet-e amerikai kérés magyar katonai bázisok használatára Iránnal összefüggésben, a miniszter azt válaszolta, „ha ilyen kérés érkezik, azt meg fogjuk vizsgálni”.

A tágabb kontextus, hogy február vége óta az Egyesült Államok és Izrael iráni célpontokat támadott, mire válaszul az iráni Forradalmi Gárda lezárta a Hormuzi-szorost, a világ olajszállításának egyik kulcsfontosságú útvonalát.

Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy szükség esetén az amerikai haditengerészet megkezdheti a tankerek kísérését a szoroson. A fejlemények Európában, így Magyarországon is drágulási nyomást okozhatnak az olaj- és gázpiacon. A magyar kormány kommunikációjában az energiabiztonságot és a háborúból való kimaradást hangsúlyozza, és belső ellátás- és árstabilizáló lépéseket helyezett kilátásba.

A vita alapját képező korábbi kijelentés a 2022-es kampányból származik, amikor Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy NATO-keretben, a szövetség döntése esetén Ukrajna támogatása katonai eszközökkel is elképzelhető, amit a kormánypárti sajtó háborúpártiságként kommunikált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Felföldi József: Ha egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen
A milliárdos nagyvállalkozó szerint a miniszterelnök kolbászos-pörköltös bejegyzései a rendszer elkényelmesedését jelképezik. Úgy véli, a hatalom anyagcseréje lelassult.


Felföldi József egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyben párhuzamot vont a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők és a politikai rendszerek „elnehezedése” között. Bejegyzését azzal a gondolattal indítja, hogy a történelemben a birodalmak vezetői gyakran akkor nehezednek el, amikor túl régóta vannak hatalmon. Felföldi szerint egy ország vezetőjének megjelenése már nem egyszerűen esztétikai kérdés, hanem jelkép. Ezt követően arról ír, mit üzen számára Orbán Viktor közösségi oldalának „igencsak erőteljes gasztro vonulata”, megemlítve a pörkölteket, kolbászokat és a zsíros falatokat.

Álláspontja szerint az állandó evészet és az ezzel kéz a kézben járó elhízás szimbolikus jelentőséggel is bír.

„A hatalomnak is van anyagcseréje. Magyarországon pedig ez az anyagcsere mintha egyre lassabb lenne. A rendszer egyre több embert tart el, egyre több kiváltságot oszt ki, egyre több baráti vállalkozást hizlal fel közpénzből. Egyre több a lojalitásért járó jutalom, egyre több a rendszerhez tapadó érdek. A politikai test egyre vastagabb hájrétegeket növeszt magára”

– fogalmazott.

Hozzáteszi:

„Közben az ország izomzata, így az oktatás, az egészségügy, a versenyképes gazdasági rendszer egyre inkább sorvad, gyengül, roskadozik a teher alatt. Ez az igazi elhízás.”

Úgy véli, amikor egy állam túl sok energiát fordít saját magára, és túl keveset a társadalom mozgásban tartására, akkor elveszíti a rugalmasságát, és nem lesz képes gyorsan reagálni a kihívásokra. A vállalkozó szerint a történelem tele van ilyen rendszerekkel, amelyekben a hatalom önmagába záródik, a lakomák megszaporodnak, a fogások pedig pazarlóbbak lesznek, mert a rendszer már nem követel fegyelmet.

„Egy ország vezetője mindig jelképpé válik. A megjelenése, a viselkedése, az életmódja mind üzen valamit arról, hogyan működik a rendszer körülötte. Ha egy vezetőn látszik a fegyelem, az azt üzeni, hogy a rendszer is fegyelmezett. Ha viszont egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen”

– írja.

A posztját azzal zárja: „Ezt csak úgy mellékesen leírtam. És további jó étvágyat kívánok Orbán úrnak.”

A debreceni édességipari milliárdos, akit a Quick Milk „varázsszívószál” miatt gyakran „szívószálpápaként” emlegetnek, 2025–2026 során egyre gyakrabban és élesebben nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Korábban is voltak konkrét, nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásai. 2025. november 5-én Iványi Gábor mellett állt ki, a vádemelést a miniszterelnök morális csődjének nevezve. 2026. január 19-én a „biztosvalasztas.hu” domain-ügy kapcsán „komoly arcvesztésről” írt, a felelősséget vezetői hibaként értelmezve. Február 5-én pedig Orbán azon kijelentésére reagált, miszerint „Fidesz nélkül” mindent elveszítene az ország, ezt az agresszor–áldozat viszony nyelvezetéhez hasonlítva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Tóth Gabi megtörte a csendet, ezért távolodott el tőle a nővére, Vera: Ez egy nehéz ügy, de nyilván a testvérem
A testvérek közötti nézeteltérés nem újkeletű, korábban a Megasztár tehetségkutató kapcsán is volt köztük feszültség, amikor Vera kritikával illette a műsort, amit a zsűriben ülő Gabi zokon vett.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 21.



„Többek között ő is eltávolodott a politikai nézeteim miatt” – mondta ki Tóth Gabi a nővéréről, Veráról, ezzel egyértelművé téve, hogy a testvéri kapcsolatukban a közéleti nézetkülönbségek is feszültséget okoznak. Bár mindketten hangsúlyozzák a köztük lévő szeretetet és a feltétlen érzelmi támogatást, a két énekesnő viszonya tudatosan meghúzott határok mentén működik.

A testvérpár közötti dinamikáról nemrégiben Tóth Vera beszélt őszintén az Én Kék Zónám című podcastben. Elmondta, hogy sokan biztatják, hogy „tanítsa rendre” a húgát, de ő ezt nem tartja a feladatának, és már nem is akarja megállítani Gabit a saját útján.

„Őszintén szólva, én nem tudom őt megállítani, és már nem is akarom. Elnézést kérek, 38 éves, el tudja dönteni, hogy akarja elszúrni vagy éppen előre vinni az életét. Mi támogatjuk őt érzelmileg, ha valamiben elcsúszik. Ez a legtöbb, amit tehetünk”

– szögezte le a Megasztár egykori győztese. Vera azt is elárulta, hogy a családi béke érdekében tudatosan kerüli a politikai témákat, amikor a húgával beszélget - írta a Blikk.

A családi összejöveteleken inkább Gabi kislányáról vagy a fellépéseiről érdeklődik. „Én messziről kerülöm vele a politizálást. Szerintem ennek nincs helye a családi vacsoránál, nem találom helyénvalónak ezt a témát” – magyarázta Vera, aki pszichológus segítségét is kérte ahhoz, hogy jobban tudja kezelni a húgával való kapcsolatát.

Tóth Gabi a Patrióta YouTube-csatornán reagált a helyzetre, megerősítve, hogy a világról alkotott eltérő képük valóban távolságot teremtett köztük. Az énekesnő azonban a nehézségek ellenére is kiáll a testvére mellett.

„Ezzel most megfogtál... Többek között ő is eltávolodott a politikai nézeteim miatt, mert nem feltétlenül gondolunk ugyanazt a világról. És ez egy nehéz ügy, de nyilván a testvérem, és mindig ott leszek bármiben, amiben kell neki, mert szeretem őt”

– fogalmazott.

A testvérek közötti nézeteltérés nem új keletű, korábban a Megasztár tehetségkutató kapcsán is volt köztük feszültség, amikor Vera kritikával illette a műsort, amit a zsűriben ülő Gabi zokon vett. Tóth Gabi közéleti szerepvállalása és politikai nézetei régóta megosztják a közvéleményt. Míg a kormányközeli média gyakran a nemzeti értékek melletti kiállásként mutatja be a megnyilvánulásait, addig a független és ellenzéki sajtó rendszeresen kritizálja a kormányhoz fűződő viszonya miatt. Maga az énekesnő egy 2024-es interjúban „tudatos karaktergyilkosságról” beszélt az őt ért támadásokkal kapcsolatban, és több alkalommal tagadta, hogy politikai kapcsolatai előnyhöz juttatnák a karrierjében.

A jelek szerint a két testvér mára megtalálta a módját, hogyan kezelje a köztük lévő különbségeket: Vera a tudatos távolságtartással és a magánéletre fókuszálással, Gabi pedig a testvéri szeretet és lojalitás hangsúlyozásával igyekszik fenntartani a családi harmóniát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: