Magyar Péter a parlamentben: Az Orbán-kormány öröksége a tatárjárással ér fel

A KlikkTV vendége volt Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere. Az interjúban a volt tárcavezető a nemrég nyilvánosságra került, Szijjártó Péter és orosz kollégája, Szergej Lavrov közötti beszélgetés hangfelvételéről is beszélt, melyen a Wagner-lázadás idején személyes segítségéről biztosította a háborús agresszor ország külügyminiszterét, aki ezt kinevette, mondván nem jelent semmi problémát Prigozsin felkelése.

Jeszenszky szerint egy „szégyen” amit a felvétel leiratában olvashatunk, de őt már korábban is megütközéssel töltötte el a két miniszter közötti viszony. Úgy fogalmazott, ez egy egyoldalú, viszonzatlan szerelem volt, bár hozzátette, hogy Lavrov a maga módján viszonozta ezt. A volt külügyminiszter szerint ugyanez a hangnem jellemezte a Putyin-Orbán viszonyt is, amit Orbán Viktor maga is az oroszlán és a kisegér viszonyaként írt le. Ezzel szemben ő maga számos kollégájával, köztük osztrák, holland és lengyel külügyminiszterekkel is baráti viszonyt ápolt, akik mind barátságot tanúsítottak Magyarország iránt.

Jeszenszky Géza szerint ugyanis a diplomácia egyik legfontosabb célja a barátszerzés, ezzel szemben Szijjártó sértegette kollégáit és ellenségeket szerzett. Úgy véli, Putyin és Lavrov kivételt képeztek, velük szemben a szervilizmus nyilvánult meg, a magyar érdekek pedig háttérbe szorultak. Példaként a 3-as metró felújítását hozta fel, amelyet szerinte egy orosz cég végzett magasabb áron, mint egy észt ajánlattevő.

A Prigozsin-féle lázadás idején Szijjártó Péter telefonon érdeklődött Lavrov hogyléte felől, amit Jeszenszky óriási kontrasztnak és szégyennek nevezett, különösen annak fényében, hogy nem tudni, hányszor hívta fel ukrán kollégáját.

A magyar-orosz kapcsolatok jövőjével kapcsolatban úgy fogalmazott, nem bánná, ha az Orbán-kormány által kötött szerződések érvényüket veszítenék. A Paks II. beruházásról azt mondta, bár az atomenergiát szükségesnek tartja, soha nem hitte el, hogy az orosz ajánlat a legjobb. „És azt sem tartottam helyesnek, hogy még növekedjen a függésünk Oroszországtól” – tette hozzá. Szerinte az orosz energiafüggőség csökkentése nemcsak brüsszeli elvárás vagy erkölcsi kérdés, hanem fizikai biztonsági érdek is. Úgy véli, Orbán Viktor sikeresen csapta be Donald Trumpot azzal, hogy elhitette vele, Magyarország tengerpart híján rá van szorulva az orosz energiára, miközben létezik az Adria-vezeték és más beszerzési források is.

Az új kormány és Oroszország viszonyáról Jeszenszky azt mondta, Moszkva egy nyilatkozat erejéig azonnal elengedte Magyarországot, ahogy Peszkov kormányszóvivő jelezte, készek a gyakorlati együttműködésre az új kormánnyal is. Ugyanakkor nem gondolja, hogy Oroszország lemondana a csatlós szerepről, amit Magyarország betöltött.

Úgy véli, amíg a háború tart, Oroszországot minden lehetséges szankcióval sújtani kell.

Magyar Péter ukrán csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos vétójáról azt mondta, nem tartja helyesnek vétónak nevezni, mivel az nem Ukrajna jövőbeli tagságát, hanem a gyorsított eljárást kifogásolta. Ez szerinte összhangban van a Tisza Párt eddigi kommunikációjával.

Hangsúlyozta, Ukrajna Magyarország legfontosabb szomszédja lehet, de a jó viszony nem mehet a kárpátaljai magyar kisebbség rovására. A kárpátaljai magyarság helyzetével kapcsolatban a legnagyobb problémának nem is a jogaik csorbítását, hanem a háború miatti belső menekültáradat okozta demográfiai arányok megváltozását tartja.

Az interjú végén a Visegrádi Együttműködésről (V4) is beszélt, amelynek alapítója volt. Elmondta, 1991-ben a fő cél a Varsói Szerződés felszámolása és a minél gyorsabb európai integráció volt, emellett „Visegrádnak a célja tulajdonképpen a közép-európai érdekek biztosítása mind a keleti veszélyekkel szemben, mind a nyugati érdekekkel szemben.”

A cseh és szlovák vezetőkről is lesújtó véleménnyel van: Andrej Babišt óvatos duhajnak és cinikus üzletembernek, Robert Ficót pedig magyarellenes politikusnak tartja, aki szereti kijátszani a magyar kártyát.

A Nyugat-Európából közelítő hőhullám közepette Ürge-Vorsatz Diána klímakutató a Facebookon hívta fel a figyelmet a hőség elleni védekezés leghatékonyabb, természetes eszközére.

Bejegyzését egy kérdéssel indította: „Mi az egyetlen, ami TÉNYLEG hűti a településeinket az elviselhetetlen hőhullámokban, és védi az életünket? A nagy, lombos #fák.”

Szerinte a fák a párologtatás révén hűtenek, amely az egyetlen természetes hűtő folyamat, mivel hőt von el. A fák a talaj mélyéről felhozott vízzel hűtik a városi fák, és minél idősebb egy fa, annál ügyesebben éri el ezeket a vízkészleteket. A hűtőhatás egyenesen arányos a levelek összfelszínével.

A klímakutató egy műholdas felvételt is említett, amely szerint Brüsszelben, ahol 47 fokos felszínhőmérsékletet mértek, a közeli városi erdőben csupán 24 fok volt. „Ez a hatás az utcáinkon ugyanúgy működik!” – írta.

A mostani, nyugat-európai hőhullámot a Meteorológiai Világszervezet (WMO) is dokumentálta pénteken. A Copernicus Sentinel–3 műhold keddi felvételei látványos felszíni hőmérsékleti kontrasztokat mutattak, az EU űrprogramjának anyagai szerint pedig ez a felszínhőmérséklet (LST) jó mutatója a burkolt területek felmelegedésének.

Róna Péter a Klikk TV-nek adott interjújában mondta el, mit gondol a Tisza-kormány Tisztítótűz-művelet néven emlegetett intézkedéseiről és az alkotmányozás folyamatáról.

A közgazdász összességében támogatja a Tisztítótűz-műveletet, de van egy komoly kifogása. Szerinte Sulyok Tamás lemondatása, Polt Péter eltávolítása és a 70 éves korhatár visszaállítása az Alkotmánybíróság esetében akkor lenne igazán értékelhető, ha a kormány ezzel egy időben bejelentette volna az alkotmányozási folyamat elindítását.

Úgy véli, két részre kell bontani az intézkedéseket: az egyikbe tartoznak azok, amelyek a kormány működéséhez szükségesek, mint Sulyok Tamás és Polt Péter elmozdítása, a másikba pedig azok, amelyek egyáltalán nem sürgősek. Ide sorolta a miniszterelnöki tisztség 8 évre és a képviselői mandátum 12 évre korlátozását.

A professzor szerint a mostani helyzet kísértetiesen hasonlít a rendszerváltás utáni időszakra, amikor az Antal-kormány és a kerekasztal is új alkotmányt ígért, de abból végül nem lett semmi. Az akkori politikai elit, elsősorban az SZDSZ, végül megtartotta a régi alkotmányt, amelynek alapvető koncepcióját, az összpontosított hatalmi szerkezetet nem bontották szét. „Ennek következtében jött a NER, és továbbra is fennáll az a helyzet, hogy Magyarország jogrendszere puszta, nyers erőre támaszkodik, nincs megfelelő alkotmánya, egy központosított erőről van szó, amelyik irányítja az országot” – mondta.

Róna Péter szerint teljes mértékben alaptalan az az uralkodó elmélet, hogy a kétharmados többség egyben alkotmányozó többséget is jelent.

Logikája szerint, ha az alkotmány feladata a hatalom önkényének korlátozása, akkor abszurd lenne éppen a hatalomra bízni ennek a korlátozásnak a kidolgozását. Ehelyett egy olyan, politikától független testületet javasol, amely a társadalom széles körű bevonásával dolgozná ki az új alaptörvényt. Ez a testület a modern kommunikációs eszközök segítségével folyamatosan egyeztetne a polgárokkal olyan kérdésekről, mint az egy- vagy kétkamarás parlament, vagy a közvetlen elnökválasztás. „Ez a testület nem politikai testület, a tagjai nem megválasztott tisztséget betöltő politikusok, hanem a társadalom különböző rétegeinek, érdekcsoportjainak, szervezeteinek és szakértőinek a tömörülése. Ezt így csinálták a németek ’47-ben” – mondta példaként.

Ugyanakkor elismerte, valós veszély, hogy a magyar társadalom esetleg nem tudna élni egy ilyen lehetőséggel. „És akkor megint ott vagyunk, hogy kell egy erős kezű vezér, és nem lesz Magyarországnak jogállama” – vázolta a lehetséges negatív forgatókönyvet.

A képviselői mandátum korlátozásával tartalmilag egyetért, de a módját elfogadhatatlannak tartja. Kifogásolta, hogy a javaslat nem volt része a választási kampánynak, így a kormánynak nincs rá mandátuma, a közvéleménynek adott ötnapos vitaidőt pedig súlyos hibának tartja. „Az, hogy öt napot ad a közvéleménynek, a nemzetnek arra, hogy ezt megvitassa, ez egy nagyon-nagyon rossz jel. Ez egy hiba” – hangsúlyozta.

Azzal az alapelvvel, hogy mindenki választható, Róna Péter nem ért egyet. „Az az elv, de az az elv nem jó” – jelentette ki, majd az ókori görögökre és rómaiakra hivatkozott, akik szintén korlátokat szabtak a tisztségviselésnek. Szerinte a hatalom idővel elkerülhetetlenül korrumpál, aminek intézményes és személyes határokat kell szabni.

– szögezte le.

A professzor szerint a kormány hibái nem a Fidesz visszatérésének esélyét növelik, hanem egy másik veszélyt hordoznak magukban.

Ezt a gyanúját az alkotmányozás elnapolására alapozza, ami a '89-90-es tapasztalataira emlékezteti. Akkor a hatalom korlátozásának szószólói a hatalomba kerülve éppen annak maximalizálására törekedtek. „Én azért aggódom, hogy Magyar Péterék most megszerezték a hatalmat – nagyon helyes, nagyon örvendetes, támogatom őket ebben –, de nagyon megkedvelik a hatalmat, és nem akarják annak bármiféle korlátozását elviselni.”

A 70 éves korhatár visszaállítását az Alkotmánybíróságon helyesnek és indokoltnak tartja. Elmondta, hogy ha ez a szabály érvényben lett volna, amikor őt köztársasági elnöknek jelölték, akkor is egyetértett volna vele.

Róna Péter szerint a legutóbbi választás történelmi mérföldkő, mert Magyarországon a rendszerváltások eddig mindig külső események következtében jöttek létre. „Április 12-ig ez az első olyan történés a magyar történelemben, amikor a magyar társadalom a saját erejéből buktatott meg egy nem kívánt rendszert. Nagyon fontos” – állapította meg. Emiatt optimista a jövőt illetően, de saját feladatának tartja, hogy felemelje a szavát, ha a kormány rossz irányba lép.

Úgy érzi, a rendszerváltás óta először a magyar közvéleményt komolyan érdeklik a közügyek, és bele is akarnak szólni. „Én egy független szellemiségű egyén vagyok, és hozom, amit tudok ehhez a vitához. Amíg van iránta érdeklődés – és úgy tapasztalom, hogy van –, addig ezt fogom csinálni” – zárta gondolatait.

VIDEÓ: Róna Péter: A nép buktatta meg az Orbán-rendszert

Hajós András a Klikk TV-nek adott interjút, amelyben a TV2 helyzetéről és a politikai elszámoltatás szükségességéről beszélt.

Ahogy mi is megírtuk, a tévés nemrég egy rákos nagymamához hasonlította a TV2-t, akit nem elfelejteni, hanem ápolni kell. Később azonban pontosított, és

Úgy véli, lényegében ennyi baj volt a televízióval hivatalosan, erkölcsileg és jogilag. Hozzátette, majd a közönség meglátja, hogy egy valódibb, jogosabb híradó készül-e a jövőben.

Szerinte ha a politikai hirdetésekből és elfogultságból származó pénzcsapok elzáródnak, akkor „előállhat egy olyan helyzet, amelyben egy kereskedelmi tévé egyenlő esélyekkel indul más kereskedelmi tévékkel szemben a nézők kegyeiért”. Arra a felvetésre, hogy a csatorna körüli, állami forintokból finanszírozott ügyletek is problémát jelentenek, úgy reagált, nincs kifogása az ellen, hogy a jogsértéseket kivizsgálják. A saját szerepével kapcsolatban elmondta:

Hajós szerint most egy folyamat fog végbemenni. „Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ez a bizonyos nemzeti vagyonvisszaszerzés és igazságtétel, a Tisztítótűz hogyan válik majd be” – fogalmazott. Úgy véli, a politikának és a társadalomnak is van erre igénye, és ennek a tisztítótűznek addig kell égnie, ameddig tart. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a TV2-ben rengeteg embernek van szellemi teljesítménye, és nem lehet egyszerűen „beszántani”.

Az elszámoltatás mélységével kapcsolatban feltette a kérdést, hogy a vizsgálatok meddig menjenek vissza az időben. „Erről beszélek, hogy akkor most mekkora a tisztítótűz? Meddig megyünk vissza? Miért nem? Miért nyugszunk bele, hogy azt nem vizsgálják?” – utalt a csatorna tulajdonosváltásainak körülményeire. Szerinte felkapja a fejét az ember, ha valaki gázszerelőből tévétulajdonos lesz, de akkor is, ha tévétulajdonosból lesz gázszerelő.

Úgy gondolja, az új politikai vezetésnek el kell döntenie, mekkora lángon járatja a tisztítótüzet, és meddig akar elmenni.

Hajós egy személyes példán keresztül vázolta fel, mit jelentene számára a valódi elszámoltatás. „Ha valaki azt mondaná, hogy olyan rendbetétel jön, amely szerint nekem is vissza kell adnom azt a pénzt, amit a TV2-n kerestem – vagy annak egy részét –, mert ez jogilag bizonyítható, akkor nagyon ideges lennék, kellemetlen lenne, és nehezen tudnám visszafizetni, de a lelkem egy része azt mondaná, hogy ebben filozófiai értelemben van igazság.”

Eljátszott a gondolattal, mi történne, ha a NER elitjének külföldön tanult gyermekei egyszer visszatérnének Magyarországra vállalkozni. Úgy véli, a vagyonvisszaszerzés során itthon megtalált pénz csak a jéghegy csúcsa. Feltette a kérdést, hogyan kellene viszonyulni ezekhez a fiatalokhoz.

Szerinte a magyar közélet és politika nagyon régóta először foglalkozik érdemben az igazságtalanságokkal, és úgy véli, az elszámoltatással egészen a rendszerváltás utáni vadprivatizációig vissza kellene menni. Elismerte, hogy ez egy lassú és türelmes folyamat lesz. „A demokráciában az a nehéz – és ezért népszerűtlen is –, hogy szabályok szerint kell menni, meg kell hallgatni mindenkit; a demokrácia lassú.” Úgy látja, a korábbi évtizedekben az emberek nem figyeltek oda a gazdasági folyamatokra, mert lefoglalta őket az újonnan jött szabadság. „Most már azért van rutinunk” – tette hozzá.

Hajós András szerint a magyar szavazók jelentős része sokáig önző anyagi elvek alapján döntött, de ez megváltozott. Úgy véli, az embereknek és egy országnak nemcsak anyagi jólétre, hanem igazságra is szükségük van.

Szerinte a Fidesz ezt képtelen belátni a megújulási kísérletei során. Végül egy hasonlattal zárta gondolatait, amelyben a népet egy lányhoz, a politikai erőket pedig a kérőkhöz hasonlította, feltéve a kérdést, hogy a bunkó, de gazdag udvarlót választjuk-e, vagy a virággal és szerenáddal érkező szegény egyetemistát.