prcikk: „Az első és legkedvesebb cicámat saját kezűleg altattam el” – a Zállatorvos felvilágosít az állatok eutanáziájáról | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„Az első és legkedvesebb cicámat saját kezűleg altattam el” – a Zállatorvos felvilágosít az állatok eutanáziájáról

Hogyan működik, hogyan lehet jobb az altatásra váró cicáknak, kutyáknak? Mit érez az orvos, és hogyan engedte ő utolsó útjára a saját cicáját?
Belicza Bea - szmo.hu
2021. október 29.



2018 nyarán semmi nem érdekelt, csak az eutanázia. Az enyém. A sztrókom után mindenki örült, hogy élek, csak én rettegtem attól, hogy jön a következő sztrók, és majd nem tudok járni, beszélni vagy épp gondolkodni sem. Ezt bármi áron szerettem volna elkerülni. Bármi árat viszont nem tudtam előkeríteni. Svájcban lehetett volna erről szó, de 3-4-szer több pénz kellett volna, mint amennyim volt. Megnéztem filmen, hogy csinálja, akinek nem csak élni, de meghalni is van pénze. Tudtam, hogy jogom lenne a saját életemről dönteni, de nem engedik. Persze lehettem volna öngyilkos, de féltem a fájdalomtól, és még jobban a sikertelenségtől. Eszembe sem jutott volna olyan terhet a férjemre tenni, hogy életben maradok, de igazából nem élek.

Aligha lehetett volna rosszabb alkalom az imádott macskám, Meo eutanáziájáról dönteni. Amikor hazatértem a kórházból, mindent megpróbáltam. Alig bírtam járni, de kérésére elindultunk a napi pórázos sétára is, de visszafordult az ajtóból. Hiába adtam be a gyógyszereket, azonnal kijött belőle, mint bármilyen étel. Pajzsmirigybetegsége végén járt, a mája teljesen feladta. Nekem kellett dönteni. A legnehezebbről, az elengedésről érte döntöttem. Nem akartam semmilyen szenvedést neki. Ekkor még hiányzott egy darab a koponyámból, én sem úgy működtem, mint általában. Meo mindig ideges volt az állatorvosnál, jelenlegi állapotomban nem mertem kivenni a hordozóból és

nem tudtam, mi legyen, csak átadtam a doktornőnek és zokogva kisomfordáltam. Négy éve gondolkodom, hogy hibáztam-e.

Nem is tudtam, hogy mi történik. Megkerestem a Zállatorvost, Simanovszky Zoltánt, aki minden furcsa nevű betegséget szórakoztatóan magyaráz el videókban. Fekete humorát itt sem veszíti el, de bevallja, nem ez a legvidámabb része a szakmájának.

Hogy működik a cicák, kutyák és egyéb házi kedvencek eutanáziája? Többféle módszer van?

Először is arra törekszünk, hogy az elmúlást amennyire csak lehet gyorssá, fájdalom- és stresszmentessé tegyük. Ez nem csak erkölcsi és szakmai kötelességünk, hanem jogszabályi is. Nem csak egyféle módszer létezik, mindig az adott szituációhoz igazítjuk a választásunkat úgy, hogy a fenti elvet minél inkább sikerüljön érvényesíteni, miközben a jelenlévő személyek biztonságáról is gondoskodunk.

Úgy járunk el helyesen és humánusan, ha az állat öntudatlan, amikor utoléri a halál,

értsd: amikor leáll a légzése és a keringése. Az eutanázia szerének beadása előtt elkábítjuk a jószágot, ami műtéti mélységű altatást jelent. Léteznek olyan szerek, amelyek kombináltan altatnak, majd tovább adagolva ölnek – ezeknél nincs szükség előzetes kábításra.

Jellemzően intravénásan vagy izomba adott injekcióval bódítunk, és amikor már alszik az állat, az eutanázia szerét vagy szintén intravénásan vagy közvetlenül a szívbe adjuk be, de ez nincs kőbe vésve. Lehet altatógázzal vagy szájon át is kábítani, az eutanáziaoldatot testüregbe adni, továbbá az egyes módszerek kombinálhatók is szükség szerint.

Miután megtettük, amit meg kellett tennünk, meggyőződünk arról, hogy valóban beállt a halál, azaz nincs se szívverés, se légzés, se reflexek. Nem ez a legvidámabb része a szakmánknak.

A vadabb állatok ketrecben kapnak injekciót? Meóval szerinted mit tehettek?

Minden a körülményektől függ. Milyen állat? Mekkora? Harap? Karmol? Rád tekeredik és megfojt? Milyen a ketrec felépítése, és mik a dimenziói? Lehet egyáltalán a ketrecben injekciót adni, és ha igen, érdemes? Nincs más lehetőség azon kívül, hogy helyben megszúrom, vagy kiveszem? És mi van, ha nem is ketrecben van, hanem pórázon?

Nincsen egzakt előírás arra vonatkozóan, hogy a nehezen kezelhető állatokkal mit kell csinálni ilyen helyzetekben, mindenesetre igyekszünk olyan megközelítést választani, amelyik minimalizálja az állatnak okozott kényelmetlenséget, de nem veszélyezteti a testi épségünket.

A te cicád esetében én például

az altatóboxot/altatókamrát tartottam volna a legcélravezetőbbnek, amelybe ketrecestől berakjuk az állatot, amíg el nem kábul, aztán haladunk tovább a szokásos lépésekkel.

De ez csak személyes preferencia – van, aki bámulatos ügyességgel képes rögzíteni a támadó macskát egy törölközővel arra a néhány másodpercre, amíg a kábítóinjekciót beadja neki. Persze elébe is mehetünk mindennek, ha megkérjük a gazdit, hogy még otthon nyugtatózza be a kedvencét.

Nyilván elképzelhetők olyan szituk, amelyekben a barátságosabb technikák csődöt mondanak – ilyenkor a minimálisan szükséges kényszerítő erőt kell alkalmaznunk, mialatt a kábítás megtörténik. Már feltéve, hogy ez biztonsággal megoldható. Ehhez elérhetők különféle segédeszközök, sőt akár altatólövedékhez is nyúlhatunk, a lényeg az, hogy a lehető legkevesebb szenvedést okozzuk, és az eutanázia végén se az orvos, se a gazdi ne kapjon életre szóló PTSD-t (poszttraumás stressz zavar - szerk).

Mit csinálnak az állatok? Félnek, támadnak, megadják magukat?

Alapvetően nem más a viselkedésük, mint egyéb célú állatorvosi vizit során, hiszen nem tudják, mi vár rájuk, és mi azon vagyunk, hogy ne is tudják meg. Mindenesetre a legtöbb jószágot akkor altatjuk el, amikor már visszafordíthatatlanul betegek és gyengék, így jellemzően passzívabbak a szokásosnál.

Az előfordulhat, hogy

ha a gazdi ideges – és hát valljuk be, általában az – akkor a jószág megérzi és maga is ideges lesz.

Mennyi idő alatt mennek el az állatok és hogyan?

Attól függ, milyen módszerrel altatunk. Intravénásan adva mind az altató, mind az eutanázia szere néhány másodpercen belül kifejti a hatását, de ha mondjuk a kábítás izomba adott injekcióval történik, akkor a bódulat beálltára pár percet várnunk kell. Alapvetően gyors és békés folyamatról beszélünk.

A Zállatorvos home office-ban

Legyen-e ott a gazdi az utolsó pillanatokban?

Egy teknősnek valószínűleg mindegy, hogy ott vagyunk vagy sem, de a gazdával érzelmi kapcsolatot ápoló társállátok jellemzően értékelik, ha nem maradnak magukra rajtuk matató idegenek közt. Nincs ez máshogy akkor sem, ha akármilyen egyéb beavatkozásra adjuk át az állatorvosnak a jószágot – egyetlen apró részlet kivételével: eutanáziánál ez lesz az utolsó emlékük. Lehet ugyan, hogy amikor tavaly fogkőleszedésre hagyta a rendelőben a gazdi Fifikét, akkor jóval stresszesebb volt a kutyus, de kicsivel később hazamehetett a családjához, és helyreállt a rend. Eutanáziánál azonban nem ez történik: a félelmet, az aggodalmat, az elhagyatottság érzését soha nem törli már el a viszontlátás öröme. Csak a halál.

Van úgy, persze, hogy az állat cseppet sem fél – lehet, hogy éppenséggel kedveli az állatorvost és munkatársait, és észre sem veszi, amikor a gazdi néhány percre magára hagyja –, de ha nem ilyen habitusú a jószág, akkor érdemes állattartóként elgondolkodni, vajon szeretnénk-e, hogy a kedvencünk magányosan, a gazdáját hiányolva hunyja le örökre a szemét, vagy inkább ott maradunk vele, és megkönnyítjük az utolsó perceit.

Ezt én senki helyett nem dönthetem el, de ha megkérdezik a véleményemet, akkor

nagyon határozattan azt javaslom, hogy maradjunk a kedvenc mellett! Nem csak ő miatta, magunk miatt is.

Ha később megbánjuk, hogy nem nyújtottunk érzelmi támaszt az út végén, akkor már nem tudjuk visszacsinálni.

Sokan azért mennek inkább ki, mert félnek, hogy nem bírnák lelkileg a kedvenc elvesztésének nyers megtapasztalását, pedig erre nincs is szükség: elég, ha addig maradnak, amíg a jószág elkábul – a légzés és a keringés leállításának már nem kell, hogy tanúi legyenek.

Hogy egy személyes példát mondjak. Az első és legkedvesebb cicámat saját kezűleg altattam el, miután bebizonyosodott, hogy nincs esélye meggyógyulni.

Otthon ültünk vele a kanapén – én és a feleségem –, ő pedig dorombolva feküdt köztünk, miközben benyomtam az altatót a vénakatéterébe. Nem félt, nem aggódott, biztonságban érezte magát velünk. A boldogság állapotában halt meg.

Lehet itt hibázni? Mi van, ha nem kap elég altatót, nem lesz rosszabbul? Nem lesznek fájdalmai?

Hát nézd, ahol emberek dolgoznak, ott emberi hibák mindig becsúszhatnak, de ezzel együtt az eutanázia jellemzően nem olyan beavatkozás, amelyik tele volna hibalehetőségekkel. A szakszerűen megválasztott altatószerek nem okoznak fájdalmat, aluldozírozni őket pedig már-már lehetetlen, hiszen elégtelen hatás esetén egyszerűen csak folytatjuk az adagolást.

Az állatok eutanáziájáról mindig az ember dönt. Csak menthetetlen jószágot altathat az orvos?

Nem, de kétségtelenül ez a leggyakoribb ok.

A „menthetetlen” azért messzemenően szubjektív jelző. Vegyünk például egy elgázolt kutyát, akinek eltört a gerince.

Ez a jószág lehet „menthető”, de soha többé nem tudja majd használni a hátsó lábait, és kontrollálni a vizelet- és bélsárürítését. Milyen életminőség vár így rá? Felkészült-e a gazdi anyagilag, emberileg, időbeosztás tekintetében, hogy a gondját viselje? Van, aki felkészült, van, aki nem, sőt a kutya természetétől és fizikai adottságaitól is erősen függ, hogy képes-e alkalmazkodni az új helyzethez. A komplett gerinctörés tehát ésszerű indikációja az eutanáziának, annak ellenére, hogy bizonyára léteznek vidáman éldegélő „kerekes” kutyák is. Vagy nézzünk egy másik példát: bizonyos rosszindulatú daganattípusok a megfelelő kemoterápiával egész jó eséllyel gyógyíthatók, de messze nincs garancia a felépülésre így sem, és

a kemoterápia bizony nem olcsó. Nem biztos, hogy Mari néni elő tud teremteni többszázezer vagy millió forintot a Mirci cica bizonytalan kimenetelű gyógykezelésére.

Vagy elő tud, de nem akar, mert Mirci már 15 éves. „Szép hosszú élete volt, doktor úr, minek tovább kínozni? Van jobb helye is a pénznek.” Nem vitatom.

Tehát van lehetősége az orvosnak akkor is elaltatni, ha pénzhiány miatt nem tudják tartani vagy a gazda megunta vagy megnősült, esetleg elválik vagy elköltözik?

Rövid válasz: van.

Hosszú válasz, hogy az állatvédelmi törvény leírja, hogy az állat életének kioltása milyen okokkal elfogadható. Pénzügyi és szociális okok nem szerepelnek a felsorolásban, viszont

megengedett az „állományszabályozás” kapcsán történő eutanázia. Ebbe a gumikategóriába pedig sok minden belefér.

Mindazonáltal az állatorvosok többsége azért választotta a szakmáját, mert szereti az állatokat, így nem szívesen végez ki egészséges társállatokat nyomós ok nélkül. Ha valaki muszájból szabadulna a kedvencétől, akkor az állatorvos jellemzően megráncigálja a kapcsolati hálójának szálait, és igyekszik valamilyen alternatív megoldást ajánlani. Azon ritka esetekben, amikor tényleg minden realisztikus örökbeadási lehetőség ki van lőve, akkor szembe kell néznünk az erkölcsi dilemmával: elvégezzük az eutanáziát vagy megtagadjuk a gazdi kérését? Sajnos a válasz nem fekete és fehér, mert

szép dolog, ha nem altatjuk el a makkegészséges Fifikét, de az már kevésbé lélekemelő, ha néhány óra múlva a gazdi kirakja az országút szélén vagy agyonveri egy rozsdás fejszével.

Mik voltak a személyes tapasztalatok, kik kérték az altatást és miért?

Az évek alatt nagyon sok eutanáziát hajtottam végre a legkülönfélébb gazdik állatain. Az okok jellemzően a gyógyíthatatlan, jelentős életminőség-romlással járó állapotok: betegségek, sérülések, mérgezések.

A leggyakrabban alighanem rosszindulatú daganatok miatt kérnek az állattartók végleges elaltatást.

Altattál el egészséges állatot, csak mert nem volt hol élnie és menhelyen sem fogadták már?

Szerencsére nem kerültem még olyan helyzetbe, hogy ez lett volna az egyetlen megoldás. Valamit mindig sikerült kitalálni, hogy a legrosszabbat elkerüljük.

Nem számolom ide a nemkívánatos szaporulat elaltatását, ami azért elő-előfordult a praktizálásom tíz éve alatt. Sajnos egész alomnyi újszülött, szopós állatnak gyakorlatilag lehetetlen azonnal gondviselőt találni. Ilyen esetekben az állatorvos – ha végre is hajtja az altatást –, jellemzően fel szokta világosítani a gazdit a születésszabályozás előnyben részesített módszereiről. A vérmérséklete szerinti indulattal.

Megviseli az orvost az altatás?

Ha nincsen személyes kötődésem, akkor különösebb lelki trauma nélkül el tudom végezni a feladatot, de azt nem mondanám, hogy jó kedvem volna közben. Előfordult persze többször is, hogy egy-egy páciens vagy gazdi a megszokottnál jobban hozzánőtt a szívemhez, így nem egy jószág halálát megkönnyeztem már csendben a szomszéd helyiségben.

A szerző macskája, Meo

Sosem tudom meg, hogy az én cicám hogyan ment el, de tudom, hogy hibáztam. Ott kellett volna lennem vele az utolsó pillanatig. Segítsen ez a cikk másoknak, ha nem tudják, mit tegyenek! Segítsen azoknak is, akik állatot vállalnak! Ne kérjenek eutanáziát azért, mert nem készültek fel a tartásra helyben, pénzben, időben vagy épp a válás, költözés miatt nem tudják tovább vállalni!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter 12 pontban foglalta össze, miért bukott meg 16 év után a Fidesz
A szakértő szerint a bukás nem hirtelen jött, hanem egy évek óta tartó folyamat eredménye, amely a valóság tagadásával kezdődött. Tarjányi szerint a NER-elit luxusélete sokak számára elfogadhatatlan lett, miközben a gyermekvédelemhez hasonló ügyek háttérbe szorultak.


Tarjányi Péter író és biztonságpolitikai szakértő szerint a Fidesz vasárnapi veresége nem egy hirtelen esemény volt, hanem egy hosszú, évek alatt felépült folyamat vége. Hétfő reggeli Facebook-posztjában úgy fogalmazott, eljött egy pillanat, amikor az emberek már nem dühből szavaztak.

„Hanem csendben. Végleg.”

A szakértő szerint a kormánypárt nemcsak egy választást veszített el, hanem a partneri kapcsolatát az országgal. „Ez nem egyik napról a másikra történt. Hanem évek alatt. Lassan. Következetesen” – írja, majd 12 pontban foglalja össze, mi vezetett a 16 év utáni bukáshoz.

A lista élén „a valóság tagadása” áll: hiába kommunikált sikereket a kormány, ha a mindennapi élet nehezebb lett, mert „a beszéd nem tölti meg a hűtőt, a pénztárcát és az éhes gyomrot”. Ezt követi „a hatalom megszokása”, ami már nem stabilitást, hanem eltávolodást hozott, és egy alternatív valóságot teremtett a Fideszen belül. Ez a gondolat egybe cseng Török Gábor elemzésével: a politológus úgy látja, a Fidesz azzal követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába, és figyelmen kívül hagyta a buborékján kívüli elégedetlenséget.

Tarjányi azzal folytatja, hogy „a kiválasztottak világa”, vagyis egy szűk kör látványos gazdagodása, valamint „a félelem politikájának kifáradása” is a vereség okai között van: az emberek belefáradtak a 16 éves „háborúba”. Kiemeli még „a fiatalok elvesztését”: ezek a generációk nem találtak jövőképet, és a szüleik, nagyszüleik is így látták. Ahol pedig „nincs jövő, ott nincs választói lojalitás sem”. Hatodik pontként az egészségügy és az oktatás állapotát nevezi meg, ami szerinte már nem kampánytéma volt, hanem mindennapi tapasztalat.

„Elfogadhatatlan, ha egy állam az alapműködéseket sem biztosítja” – állítja.

A hetedik pont „a kommunikáció túlhajtása”, ami hiteltelenné és nevetségessé vált. A nyolcadik „a korrupció és a mohóság képe”: Tarjányi szerint a NER-elit luxusélete sokak számára elfogadhatatlan lett, miközben a gyermekvédelemhez hasonló ügyek háttérbe szorultak. A nemzetközi sajtó egy része szintén a gazdasági nehézségeket és a korrupciót jelölte meg a Fidesz vereségének fő okaként.

A szakértő azt gondolja, hogy „a szövetségek beszűkülése” és az, hogy a Fidesz „elmérte” Magyarország helyét, szintén hozzájárult a bukáshoz, mivel „Magyarország Európához tartozik. Nem Oroszországhoz, és nem az Egyesült Államokhoz.”

Tarjányi utolsó két pontja „a túlzott kontroll” (ami egy „bürokratikus, merev struktúrát” hozott létre „urizáló helytartókkal”), valamint az ebből fakadó, mindennél erősebb „változás igénye”. „Az emberek hiszik, hogy újat és jobbat tudnak építeni. Nem akarják a NER-t és ez egyben üzenet az új kormánynak is: ha ugyanazt csinálják, mint Orbánék ugyanígy járnak. Csak gyorsabban” – fogalmazott.

A szakértő hozzátette: a vasárnapi esemény nem bosszú, hanem korrekció volt az ország részéről. „Egy társadalom mindig jelez. És ha ezt sokáig nem hallják meg, akkor már nem beszél. Hanem dönt…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Ranschburg Zoltán: Elképesztő sebességgel berreghetnek az iratmegsemmisítők Magyar Péter elszámoltatási tervei miatt
Biztos vagyok benne, sok helyen próbálják eltüntetni a visszaélések nyomait – mondja az elemző, aki szerint Orbán Viktornak nem volt más lehetősége, át kellett adnia a hatalmat. A Tisza Pártra viszont árgus szemekkel kell figyelni, valóban azt teszik-e, amit ígértek.


Sok fideszes szavazót sokkolhatott, amikor az M1-en hétfő délután feltűnt Magyar Péter, majd három órán keresztül válaszolt a sajtó kérdéseire, nyíltan beszélve például a propaganda működéséről és valódi terveiről. Ilyesmiről addig sohasem hallhattak az állami médiában. Az is kiderült, hogy szerdán fogadja őt a köztársasági elnök, akiről kijelentette, hogy az ő szemében nem elnök, és a lemondását követeli. Rajta kívül egy sor más, papíron független intézmény vezetőjét is önkéntes távozásra szólított fel, a nép akaratára hivatkozva. Az első válaszaikból úgy tűnik, erre nem igazán hajlandóak.

A választók kétharmados felhatalmazása azonban lehetővé teszi a rendszerváltást, azt is mondhatni, hogy erre adtak felhatalmazást a Tisza-kormánynak. A Magyar Péter előtt álló rendszerbontó lépésekről, a kétharmad kockázatairól is beszélgettünk Ranschburg Zoltán politikai elemzővel.

— Milyen változások várhatók, és ezek mennyi idő alatt válnak majd érzékelhetővé?

— Magyar Péter az elmúlt egy évben nagyon sok mindent ígért, hogy mik lesznek a Tisza-kormány legfontosabb első lépései. Azt gondolom,

a leglátványosabb és leghamarabb bekövetkező lépés az elszámoltatás valamilyen formája lesz.

Ezt politikailag is és a társadalmi közérzet javítása érdekében is muszáj meglépnie, nem is lehet megúszni, erre a vasárnapi beszédében is utalt. Egyfelől nemzeti megbékélést hirdetett, és azt mondta, mindenki miniszterelnöke kíván lenni, és kezet kell nyújtanunk egymásnak. Kivéve azoknak, akiknek büntetőjogi felelősségük van az elmúlt tizenhat év történéseivel kapcsolatban. Tehát muszáj lesz eredményeket felmutatnia ezen a téren. Ha a TISZA nem szerzett volna kétharmadot, ez nagyon nehéz feladat lenne, így viszont könnyebb lesz. Biztos vagyok benne, hogy az ügyészségen váltásra lesz szükség. Fel is sorolta azokat az állami pozíciókat, ahol le akarja cserélni a vezetőket. Ez érthető, szüksége lesz erre ahhoz, hogy az elszámoltatás terén fel tudjon mutatni valamit. Ez összefügg a vezetőcserékkel, ami szintén egy nagyon látványos lépés lehet már a következő kormány kezdeti időszakában. A vezetőcserék között külön kiemelném a közmédiát, ami szintén régi ígérete volt.

Kulcskérdés a magyar társadalom állapotát tekintve, hogy hogyan funkcionál a közmédia. Hamar észre fogjuk venni, hogy bizonyos eddig működő struktúrák, intézmények befejezik a működésüket.

Ahhoz, hogy ezek más formában újraindulhassanak, hogy megtalálják a megfelelő embereket és működési mechanizmusokat, arra már egy kicsit többet kell várni.

— A közmédiánál mennyire köti meg a jelenlegi médiatörvény az új kormány kezét? Számíthatunk a lengyel receptre, vagyis hogy elsötétül a közmédia, amíg újjá nem szervezik?

— Bár a jogi oldalához nem értek, de úgy vélem, egy kétharmados felhatalmazással nem lesz ebből probléma. Akármilyen jogi akadályok is vannak, ezeket felül tudja írni egy kétharmados többséggel kormányzó kabinet. Magyar Péter pedig régóta ígéri, hogy el fog sötétülni a közmédia, amíg nem tudják minőségi módon újraindítani. Amikor személyi változásokról beszélünk, az nemcsak az MTVA elnökét jelenti. El tudom képzelni, hogy végig kell gondolniuk, mi az a szint, ameddig politikai függőség okán nem tudnak bizonyos személyekkel együtt dolgozni. Közben nagyon remélem, hogy egy bizonyos szint alatt nem lesz purgálás, és nem rúgnak ki mindenkit a portásig. De azt hiszem, ez logikusan sem lenne Magyar Péter érdeke, hiszen szakemberekre szükség van.

— A leendő miniszterelnök felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, adjon neki kormányalakítási megbízást, majd mondjon le ő is. Mennyire volt ez diplomatikus? Hiszen az elnök a legalitás határain belül is meg tudja nehezíteni ezt a folyamatot.

— Meg tudja nehezíteni, de megállítani nem. Amit vasárnap éjjel-hétfő hajnalban láttunk, az az elsöprő népakarat kinyilvánítása volt, ezt túlzás nélkül lehet mondani. Nem hiszem, hogy Sulyok Tamásnak érdeke lenne látványosan akadályt gördíteni ez elé. Ha egy kis többségű TISZA-győzelem született volna, ha a fideszes oldalon bárki reménykedhetne abban, hogy egy cselekvőképtelen kormány összeomlik, és a Fidesz visszatérhet, akkor el tudnám képzelni, hogy stratégiai okból megpróbálna keresztbe tenni Magyar Péternek. De most nincs alkupozícióban. Persze nem kell lemondania, és el tudom képzelni, hogy nem is fog, hiszen igyekszik legalább látszólag megőrizni a saját és a pozíciója integritását.

Ha azt mondaná, hogy lemond, azzal elismerné, hogy része volt annak a rendszernek, aminek a választással vége lett.

De nem látom értelmét annak, hogy látványosan szembeszegüljön, vagy szándékosan gáncsolja az új kormány alakítását. Ennek a döntésnek a nagy része személyes lesz, mert a Fideszre már nem igazán támaszkodhat.

— A köztársasági elnök az egész kampány alatt és utána is alig szólalt meg.

— Egyszer megszólalt, és annyit mondott, hogy a választás rendben lezajlott. Utólag megnéztem, de nem találtam több érdemi információt Sulyok Tamás megszólalásairól. Amióta megválasztotta az Országgyűlés, az volt a legjellemzőbb, hogy ő a lehető legláthatatlanabb köztársasági elnök, aki soha nem szólal meg, hacsak nem muszáj nagyon. A Fidesz ezért választotta őt. A kegyelmi ügy után ugyanis az volt a lényeg, hogy eltereljék a figyelmet arról, hogy egyáltalán létezik ez a hivatal. Ami azonban pillanatnyilag jó ötletnek tűnt, az később nagyon visszaütött. Egy olyan köztársasági elnöke lett az országnak, aki a politikai lojalitásából adódóan úgy tűnik, nem gondolja, hogy részt kellene vennie a magyar közéletben.

— Meglepő volt, hogy Orbán Viktor milyen hamar és egyértelműen elismerte a vereségét. Mintha egy másik Orbán Viktort láttunk volna.

— Sokszor elmondtam, hogy el tudom képzelni a TISZA győzelmét, de

azt a pillanatot egyszerűen nem láttam magam előtt, amikor Orbán Viktor felhívja Magyar Pétert és gratulál.

Sokáig abban a világban éltünk, ahol azt gondoltuk, hogy amit Orbán Viktor mond, az a rögvalóság. Ha ő azt mondja, győzni fognak, és élet-halál kérdés a Fidesz hatalomban maradása, akkor az nem történhet másképp, vagy ha mégis, akkor nem lesz békés folyamat. Pedig ez sokkal közelebb áll a Fidesz politikaelméletéhez, mint gondolnánk. Ugyanis a Fidesz alapvető működése az, hogy a társadalmi többséget keresi, néha megteremti magának, majd az élére áll. A liberális és az illiberális demokrácia között a fő különbség az, hogy a liberálisban a kisebbségnek is van hangja, az illiberálisban csak a többségnek. A kisebbség nem számít, azzal nem kell foglalkozni. Orbán eddig mindig abból indult ki, hogy mögötte van a többség, és mindig sikerült is többséget szereznie. Viszont, ha szembesül azzal, hogy ilyen mértékben elfogyott mögüle a többség, akkor ez a fajta politikai berendezkedés nem tud tovább működni.

Nem mondhatja azt, hogy ragaszkodik a hatalmához, amikor ennyire nyilvánvalóan kicsúszott a lába alól a társadalmi támogatottság.

A kulcs nem az volt tehát, hogy milyen eszközökkel tudja magánál tartani a hatalmat, bár tartottam ettől, hanem az, hogy a társadalmi többség nélkül ezt nem lehet folytatni.

— Ezzel magyarázható a különbség 2002-höz képest? Akkor, egy szoros vereség után vonakodott, lebegtetett, erőszakos kifejezéseket használt – „a haza nem lehet ellenzékben”. Most erről szó sem volt. Kizárólag az elsöprő erő miatt hátrált meg?

— Azt gondolom, igen. Ha szoros eredmény született volna, az nagyon más helyzetet eredményezhetett volna. Akkor rá lehetett volna fogni az ukrán beavatkozásra azt az egy-két mandátumnyi különbséget, lehetett volna azt kommunikálni, hogy elcsalták a választást. Akkor lett volna valami alapja annak, hogy megpróbáljon ragaszkodni a hatalomhoz. De egy bő kétharmados TISZA-győzelemnél, ahol a párt a demokratikus Magyarország történetének legnagyobb felhatalmazását kapta, ez fel sem tudott merülni. Ezzel vitatkozni sem lehet.

— A kétharmados felhatalmazás egyben kockázat is. Magyar Péter önkorlátozó kétharmadot ígért, fékekkel és ellensúlyokkal. De nem marad-e a parlamentarizmus ugyanolyan kiüresedett, ha a parlament most is működőképes lehet csak a a TISZA frakciójával, azaz a párt házi parlamentjeként is elműködhet?

— Én ettől nagyon félek, őszintén. Bár nagyon örülök annak, ami történt, de közben van bennem egy erős félelem. 2010-ben is sokan gondolták, hogy halleluja, kétharmaddal nyert a Fidesz, ez óriási lehetőség az építésre, és látjuk, mi lett belőle. Most is sokan vagyunk, akik ezt egy új lehetőségnek látjuk az újrakezdésre.

Árgus szemekkel kell a TISZA Pártra figyelnünk. Nagyon árulkodó lesz, hogy a következő hónapokban, években Magyar Péter tényleg azon az úton indul-e el, amivel kampányolt, ami a plurális demokrácia visszaépítését jelenti, vagy nem bír azzal az óriási súllyal, ami ránehezedik.

Mert ez a kétharmados felhatalmazás elképesztő felelősség. Nagyon nem szívesen lennék a helyében. Elképesztő felelősséget és óriási mennyiségű munkát kapott a nyakába. Csak remélni tudom, hogy nem az orbáni úton indul el. Erre talán pont az lehet a garancia, hogy ő tudja a legjobban, egy ilyen útnak mi a vége, hiszen pont most döntött meg egy ilyen rendszert.

— Innen nézve lehet-e esély egy olyan új politikai kultúrára, ahol egy kormánypárti képviselő önálló aktor, nem szavazógép, azaz nem feltétlenül azt teszi, amit a kormányfő diktál?

— Nagyon boldog lennék, ha így lenne, de ez a részemről teljes „wishful thinking”. A kormánypárt részéről olyan emberekkel lesz tele az Országgyűlés, akik korábban soha nem voltak aktívak a politikában. A legtöbbjük valamilyen szakma képviselője, szakember, elismert értelmiségi, akik a saját területükön már felmutattak valamit.

Ha valamikor van lehetőség a politikai kultúra megváltozására, akkor az most van, mert gyakorlatilag teljes politikai elitcsere zajlik.

Ebben Magyar Péternek is óriási személyes felelőssége van: mit kommunikál a leendő képviselői és kormánytagjai felé. De ezeknek az embereknek a személyes felelősségét sem szeretném elbagatellizálni. Nekik kell kialakítaniuk az új működési mechanizmusokat, és ki kell tudniuk állni a választóikért akkor is, ha a pártjukkal vagy a miniszterelnökükkel szemben kell ezt megtenniük. Semmit nem tudunk ezeknek az embereknek a politikai filozófiájáról, de ha van esély egy alapvető gondolkodásbeli változásra, akkor az most van.

— Magyar Péter a nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, a külügyminisztériumban máris zajlik az iratmegsemmisítés, miközben egy ország követi a repülési adatokat, találgatva, nem valamelyik politikus menekül-e rajtuk. Megtörténhet, hogy a kormány hamarabb összeomlik, mint ahogy az átadás-átvétel megtörténhetne?

— Ez érdekes kérdés, nemcsak az átadás-átvétel, hanem a rendszer működése szempontjából is. Mit árul el nekünk, hogy az elmúlt hetekben elképesztő özönét láttuk a kibeszélőknek a különböző állami szervekből? Ahogy megfordult a politikai szélirány, érezték, hogy végre lehetőségük van megszólalni. Láttuk azt is, hogy a kormányhoz köthető cégek részvényárfolyamai bezuhannak. Az utóbbi hetek eseményei plasztikusan megmutatták, hogy azoknak volt igazuk, akik azt állították, hogy ez nem egy demokratikus jogállam. Ott egy kormányváltásnak nem kellene ilyen elemi erejű földrengést okoznia, és a külügyminiszternek sem kellene eltűnnie a választás éjszakáján. Szijjártó Péter megkerült végül, állítólag az iratok megsemmisítésével van elfoglalva, de azt gondolom, sokan lehetnek, akik úgy érzik, most valahogy menteniük kell magukat. Ez semmiképpen sem segíti az átadás-átvételt, ebben biztos vagyok. Érdekes, hogy amikor külföldi újságírókkal beszélgettem, mindig megdöbbentek ezen, miközben

nekem teljesen kézenfekvő volt, hogy most elképesztő sebességgel berregnek az iratmegsemmisítők.

Biztos vagyok benne, hogy sok előkészület zajlik olyan visszaélések nyomainak eltüntetésére, amikkel az elmúlt tizenhat évben nem kellett foglalkozni, most viszont reális nyílt a felderítésükre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Dull Szabolcs: Orbán nem adja fel, bármilyen Fideszen belüli változásnak alakítója kíván lenni
Orbán Viktor hétfő este először szólalt meg a választási vereség óta. A politikai elemző szerint több érdekességet is tartalmazott a leköszönő miniszterelnök rövid videója.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 13.



Dull Szabolcs szerint „Orbán nem adja fel, nem mond le, összehívja táborát”. A politikai elemző hétfő este reagált Orbán Viktor, leköszönő miniszterelnök videóüzentére.

Dull röviden összefoglalta Orbán szavait, miszerint „az üzenet rutinosan nem a kétharmados vereség okait boncolgatja, hanem a további lépésekről szólt”.

„Orbán azt üzente, hogy “kezdődik a munka. Újjászervezzük magunkat és küzdünk tovább a magyar emberekért!” Orbán azt ígéri, hogy ”elmegyünk minden választókerületbe, összehívjuk az önkénteseinket, aktivistáinkat és jelöltjeinket”. Április 28-ra pedig egy “országos választmányi ülést hívnak össze”. Az nem derül ki, hogy a választmányon milyen témákat tárgyalnak meg, milyen napirendi pontokkal” - írta posztjában az elemző.

Szerinte politikai szempontból az üzenet azt jelenti, hogy

„Orbán nem adja fel. Nem mondott le, és ezzel is jelezte, hogy bármilyen Fideszen belüli változásnak alakítója kíván lenni.

A lemondás hiánya egy ilyen nagy vereséget követően azt mutatja, hogy Orbán tart attól, hogy a lemondása esetén nem lenne a Fidesznek egyértelmű vezetője. És széteshet ez a tábor, amelyet évtizedek óta ő irányít megkérdőjelezhetetlenül” - zárta gondolatait Dull.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Róna Dániel: Három körzetben is fordíthat a Tisza, 139 mandátum lehet a vége
A 21 Kutatóközpont elemzője szerint az átjelentkezős és külképviseleti voksok még fordíthatnak. A szakértő Nyírbátort, Paksot és Dombóvárt nevezte meg billegő körzetként.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 13.



Bár a Tiszának a jelenlegi állás szerint is kétharmados többsége lesz a parlamentben, Róna Dániel szerint a párt még három mandátumot szerezhet a fideszes jelöltekkel szemben. A 21 Kutatóközpont elemzője úgy számol, hogy az átjelentkezők és a külképviseleteken leadott szavazatok megszámolása után 139-re nőhet a párt mandátumainak száma.

„Én 139-re tippelnék most” – mondta Róna Dániel a Telex hétfői élő műsorában.

Az elemző szerint ez fog történni a nyírbátori központú Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os, a paksi központú Tolna megye 3-as és a dombóvári központú Tolna megye 2-es körzetben is. Leginkább azért gondolja ezt esélyesnek, mert az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksait még nem számolták meg, és ezek a szavazatok Róna szerint döntően a Tiszának kedveznek.

Róna Dániel megjegyezte, ha a nyírbátori körzetet elveszíti a fideszes Simon Miklós, akkor ő lehet a tiszás kampányban sokszor belengetett Út a börtönbe program első áldozata. Korábban Simon ellen költségvetési csalás miatt indult eljárás, amelyet a mentelmi joga védett, miután bejutott a parlamentbe.

A választási kampányról összességében azt mondta, hogy az „Dávid és Góliát harca volt”, mert a Fidesznek sokkal több eszköze, erőforrása volt a kampányolásra, miközben a Tisza Párt zéró állami támogatást kapott.

A 21 Kutatóközpont kutatója szerint a Fidesz jelöltjei „olyan játékban szenvedtek kiütéses vereséget, amiben ők alkották a játékszabályokat”.

Szerinte ebben nagyon nagy szerepe volt a választási csalások leleplezésén dolgozó fürkészeknek és őrszemeknek. Miattuk történhetett meg például az, hogy olyan kistelepüléseken, ahol korábban akár 90 százalékos eredményt is elért a Fidesz, most csak 60 százalékot sikerült szereznie.

Róna reflektált arra is, hogy az eredményeket mennyire pontosan jelezték előre a kormányközeli közvélemény-kutató cégek. „Igazából azt mondták, a Fidesz fog nyerni, és kétharmaddal nyert a Tisza, ennél nagyobbat csak akkor tévedhettek volna, ha azt mondják, a Fidesz nyer kétharmaddal” – mondta arról, hogy a kormányközeli Nézőpont Intézet mennyire tévedett a kutatásaiban. Ezzel szemben kiemelte, hogy a Medián és a 21 Kutatóközpont mérései álltak a legközelebb a valósághoz.

A végső eredményekre még várni kell, a külképviseleti és átjelentkezős szavazatokat várhatóan szombaton, április 18-án számolják össze. Ekkor dőlhet el végleg, hogy a jelenlegi 136 mandátumról 139-re nő-e a Tisza Párt frakciójának mérete.


Link másolása
KÖVESS MINKET: