SZEMPONT
A Rovatból

„Az első és legkedvesebb cicámat saját kezűleg altattam el” – a Zállatorvos felvilágosít az állatok eutanáziájáról

Hogyan működik, hogyan lehet jobb az altatásra váró cicáknak, kutyáknak? Mit érez az orvos, és hogyan engedte ő utolsó útjára a saját cicáját?
Belicza Bea - szmo.hu
2021. október 29.



2018 nyarán semmi nem érdekelt, csak az eutanázia. Az enyém. A sztrókom után mindenki örült, hogy élek, csak én rettegtem attól, hogy jön a következő sztrók, és majd nem tudok járni, beszélni vagy épp gondolkodni sem. Ezt bármi áron szerettem volna elkerülni. Bármi árat viszont nem tudtam előkeríteni. Svájcban lehetett volna erről szó, de 3-4-szer több pénz kellett volna, mint amennyim volt. Megnéztem filmen, hogy csinálja, akinek nem csak élni, de meghalni is van pénze. Tudtam, hogy jogom lenne a saját életemről dönteni, de nem engedik. Persze lehettem volna öngyilkos, de féltem a fájdalomtól, és még jobban a sikertelenségtől. Eszembe sem jutott volna olyan terhet a férjemre tenni, hogy életben maradok, de igazából nem élek.

Aligha lehetett volna rosszabb alkalom az imádott macskám, Meo eutanáziájáról dönteni. Amikor hazatértem a kórházból, mindent megpróbáltam. Alig bírtam járni, de kérésére elindultunk a napi pórázos sétára is, de visszafordult az ajtóból. Hiába adtam be a gyógyszereket, azonnal kijött belőle, mint bármilyen étel. Pajzsmirigybetegsége végén járt, a mája teljesen feladta. Nekem kellett dönteni. A legnehezebbről, az elengedésről érte döntöttem. Nem akartam semmilyen szenvedést neki. Ekkor még hiányzott egy darab a koponyámból, én sem úgy működtem, mint általában. Meo mindig ideges volt az állatorvosnál, jelenlegi állapotomban nem mertem kivenni a hordozóból és

nem tudtam, mi legyen, csak átadtam a doktornőnek és zokogva kisomfordáltam. Négy éve gondolkodom, hogy hibáztam-e.

Nem is tudtam, hogy mi történik. Megkerestem a Zállatorvost, Simanovszky Zoltánt, aki minden furcsa nevű betegséget szórakoztatóan magyaráz el videókban. Fekete humorát itt sem veszíti el, de bevallja, nem ez a legvidámabb része a szakmájának.

Hogy működik a cicák, kutyák és egyéb házi kedvencek eutanáziája? Többféle módszer van?

Először is arra törekszünk, hogy az elmúlást amennyire csak lehet gyorssá, fájdalom- és stresszmentessé tegyük. Ez nem csak erkölcsi és szakmai kötelességünk, hanem jogszabályi is. Nem csak egyféle módszer létezik, mindig az adott szituációhoz igazítjuk a választásunkat úgy, hogy a fenti elvet minél inkább sikerüljön érvényesíteni, miközben a jelenlévő személyek biztonságáról is gondoskodunk.

Úgy járunk el helyesen és humánusan, ha az állat öntudatlan, amikor utoléri a halál,

értsd: amikor leáll a légzése és a keringése. Az eutanázia szerének beadása előtt elkábítjuk a jószágot, ami műtéti mélységű altatást jelent. Léteznek olyan szerek, amelyek kombináltan altatnak, majd tovább adagolva ölnek – ezeknél nincs szükség előzetes kábításra.

Jellemzően intravénásan vagy izomba adott injekcióval bódítunk, és amikor már alszik az állat, az eutanázia szerét vagy szintén intravénásan vagy közvetlenül a szívbe adjuk be, de ez nincs kőbe vésve. Lehet altatógázzal vagy szájon át is kábítani, az eutanáziaoldatot testüregbe adni, továbbá az egyes módszerek kombinálhatók is szükség szerint.

Miután megtettük, amit meg kellett tennünk, meggyőződünk arról, hogy valóban beállt a halál, azaz nincs se szívverés, se légzés, se reflexek. Nem ez a legvidámabb része a szakmánknak.

A vadabb állatok ketrecben kapnak injekciót? Meóval szerinted mit tehettek?

Minden a körülményektől függ. Milyen állat? Mekkora? Harap? Karmol? Rád tekeredik és megfojt? Milyen a ketrec felépítése, és mik a dimenziói? Lehet egyáltalán a ketrecben injekciót adni, és ha igen, érdemes? Nincs más lehetőség azon kívül, hogy helyben megszúrom, vagy kiveszem? És mi van, ha nem is ketrecben van, hanem pórázon?

Nincsen egzakt előírás arra vonatkozóan, hogy a nehezen kezelhető állatokkal mit kell csinálni ilyen helyzetekben, mindenesetre igyekszünk olyan megközelítést választani, amelyik minimalizálja az állatnak okozott kényelmetlenséget, de nem veszélyezteti a testi épségünket.

A te cicád esetében én például

az altatóboxot/altatókamrát tartottam volna a legcélravezetőbbnek, amelybe ketrecestől berakjuk az állatot, amíg el nem kábul, aztán haladunk tovább a szokásos lépésekkel.

De ez csak személyes preferencia – van, aki bámulatos ügyességgel képes rögzíteni a támadó macskát egy törölközővel arra a néhány másodpercre, amíg a kábítóinjekciót beadja neki. Persze elébe is mehetünk mindennek, ha megkérjük a gazdit, hogy még otthon nyugtatózza be a kedvencét.

Nyilván elképzelhetők olyan szituk, amelyekben a barátságosabb technikák csődöt mondanak – ilyenkor a minimálisan szükséges kényszerítő erőt kell alkalmaznunk, mialatt a kábítás megtörténik. Már feltéve, hogy ez biztonsággal megoldható. Ehhez elérhetők különféle segédeszközök, sőt akár altatólövedékhez is nyúlhatunk, a lényeg az, hogy a lehető legkevesebb szenvedést okozzuk, és az eutanázia végén se az orvos, se a gazdi ne kapjon életre szóló PTSD-t (poszttraumás stressz zavar - szerk).

Mit csinálnak az állatok? Félnek, támadnak, megadják magukat?

Alapvetően nem más a viselkedésük, mint egyéb célú állatorvosi vizit során, hiszen nem tudják, mi vár rájuk, és mi azon vagyunk, hogy ne is tudják meg. Mindenesetre a legtöbb jószágot akkor altatjuk el, amikor már visszafordíthatatlanul betegek és gyengék, így jellemzően passzívabbak a szokásosnál.

Az előfordulhat, hogy

ha a gazdi ideges – és hát valljuk be, általában az – akkor a jószág megérzi és maga is ideges lesz.

Mennyi idő alatt mennek el az állatok és hogyan?

Attól függ, milyen módszerrel altatunk. Intravénásan adva mind az altató, mind az eutanázia szere néhány másodpercen belül kifejti a hatását, de ha mondjuk a kábítás izomba adott injekcióval történik, akkor a bódulat beálltára pár percet várnunk kell. Alapvetően gyors és békés folyamatról beszélünk.

A Zállatorvos home office-ban

Legyen-e ott a gazdi az utolsó pillanatokban?

Egy teknősnek valószínűleg mindegy, hogy ott vagyunk vagy sem, de a gazdával érzelmi kapcsolatot ápoló társállátok jellemzően értékelik, ha nem maradnak magukra rajtuk matató idegenek közt. Nincs ez máshogy akkor sem, ha akármilyen egyéb beavatkozásra adjuk át az állatorvosnak a jószágot – egyetlen apró részlet kivételével: eutanáziánál ez lesz az utolsó emlékük. Lehet ugyan, hogy amikor tavaly fogkőleszedésre hagyta a rendelőben a gazdi Fifikét, akkor jóval stresszesebb volt a kutyus, de kicsivel később hazamehetett a családjához, és helyreállt a rend. Eutanáziánál azonban nem ez történik: a félelmet, az aggodalmat, az elhagyatottság érzését soha nem törli már el a viszontlátás öröme. Csak a halál.

Van úgy, persze, hogy az állat cseppet sem fél – lehet, hogy éppenséggel kedveli az állatorvost és munkatársait, és észre sem veszi, amikor a gazdi néhány percre magára hagyja –, de ha nem ilyen habitusú a jószág, akkor érdemes állattartóként elgondolkodni, vajon szeretnénk-e, hogy a kedvencünk magányosan, a gazdáját hiányolva hunyja le örökre a szemét, vagy inkább ott maradunk vele, és megkönnyítjük az utolsó perceit.

Ezt én senki helyett nem dönthetem el, de ha megkérdezik a véleményemet, akkor

nagyon határozattan azt javaslom, hogy maradjunk a kedvenc mellett! Nem csak ő miatta, magunk miatt is.

Ha később megbánjuk, hogy nem nyújtottunk érzelmi támaszt az út végén, akkor már nem tudjuk visszacsinálni.

Sokan azért mennek inkább ki, mert félnek, hogy nem bírnák lelkileg a kedvenc elvesztésének nyers megtapasztalását, pedig erre nincs is szükség: elég, ha addig maradnak, amíg a jószág elkábul – a légzés és a keringés leállításának már nem kell, hogy tanúi legyenek.

Hogy egy személyes példát mondjak. Az első és legkedvesebb cicámat saját kezűleg altattam el, miután bebizonyosodott, hogy nincs esélye meggyógyulni.

Otthon ültünk vele a kanapén – én és a feleségem –, ő pedig dorombolva feküdt köztünk, miközben benyomtam az altatót a vénakatéterébe. Nem félt, nem aggódott, biztonságban érezte magát velünk. A boldogság állapotában halt meg.

Lehet itt hibázni? Mi van, ha nem kap elég altatót, nem lesz rosszabbul? Nem lesznek fájdalmai?

Hát nézd, ahol emberek dolgoznak, ott emberi hibák mindig becsúszhatnak, de ezzel együtt az eutanázia jellemzően nem olyan beavatkozás, amelyik tele volna hibalehetőségekkel. A szakszerűen megválasztott altatószerek nem okoznak fájdalmat, aluldozírozni őket pedig már-már lehetetlen, hiszen elégtelen hatás esetén egyszerűen csak folytatjuk az adagolást.

Az állatok eutanáziájáról mindig az ember dönt. Csak menthetetlen jószágot altathat az orvos?

Nem, de kétségtelenül ez a leggyakoribb ok.

A „menthetetlen” azért messzemenően szubjektív jelző. Vegyünk például egy elgázolt kutyát, akinek eltört a gerince.

Ez a jószág lehet „menthető”, de soha többé nem tudja majd használni a hátsó lábait, és kontrollálni a vizelet- és bélsárürítését. Milyen életminőség vár így rá? Felkészült-e a gazdi anyagilag, emberileg, időbeosztás tekintetében, hogy a gondját viselje? Van, aki felkészült, van, aki nem, sőt a kutya természetétől és fizikai adottságaitól is erősen függ, hogy képes-e alkalmazkodni az új helyzethez. A komplett gerinctörés tehát ésszerű indikációja az eutanáziának, annak ellenére, hogy bizonyára léteznek vidáman éldegélő „kerekes” kutyák is. Vagy nézzünk egy másik példát: bizonyos rosszindulatú daganattípusok a megfelelő kemoterápiával egész jó eséllyel gyógyíthatók, de messze nincs garancia a felépülésre így sem, és

a kemoterápia bizony nem olcsó. Nem biztos, hogy Mari néni elő tud teremteni többszázezer vagy millió forintot a Mirci cica bizonytalan kimenetelű gyógykezelésére.

Vagy elő tud, de nem akar, mert Mirci már 15 éves. „Szép hosszú élete volt, doktor úr, minek tovább kínozni? Van jobb helye is a pénznek.” Nem vitatom.

Tehát van lehetősége az orvosnak akkor is elaltatni, ha pénzhiány miatt nem tudják tartani vagy a gazda megunta vagy megnősült, esetleg elválik vagy elköltözik?

Rövid válasz: van.

Hosszú válasz, hogy az állatvédelmi törvény leírja, hogy az állat életének kioltása milyen okokkal elfogadható. Pénzügyi és szociális okok nem szerepelnek a felsorolásban, viszont

megengedett az „állományszabályozás” kapcsán történő eutanázia. Ebbe a gumikategóriába pedig sok minden belefér.

Mindazonáltal az állatorvosok többsége azért választotta a szakmáját, mert szereti az állatokat, így nem szívesen végez ki egészséges társállatokat nyomós ok nélkül. Ha valaki muszájból szabadulna a kedvencétől, akkor az állatorvos jellemzően megráncigálja a kapcsolati hálójának szálait, és igyekszik valamilyen alternatív megoldást ajánlani. Azon ritka esetekben, amikor tényleg minden realisztikus örökbeadási lehetőség ki van lőve, akkor szembe kell néznünk az erkölcsi dilemmával: elvégezzük az eutanáziát vagy megtagadjuk a gazdi kérését? Sajnos a válasz nem fekete és fehér, mert

szép dolog, ha nem altatjuk el a makkegészséges Fifikét, de az már kevésbé lélekemelő, ha néhány óra múlva a gazdi kirakja az országút szélén vagy agyonveri egy rozsdás fejszével.

Mik voltak a személyes tapasztalatok, kik kérték az altatást és miért?

Az évek alatt nagyon sok eutanáziát hajtottam végre a legkülönfélébb gazdik állatain. Az okok jellemzően a gyógyíthatatlan, jelentős életminőség-romlással járó állapotok: betegségek, sérülések, mérgezések.

A leggyakrabban alighanem rosszindulatú daganatok miatt kérnek az állattartók végleges elaltatást.

Altattál el egészséges állatot, csak mert nem volt hol élnie és menhelyen sem fogadták már?

Szerencsére nem kerültem még olyan helyzetbe, hogy ez lett volna az egyetlen megoldás. Valamit mindig sikerült kitalálni, hogy a legrosszabbat elkerüljük.

Nem számolom ide a nemkívánatos szaporulat elaltatását, ami azért elő-előfordult a praktizálásom tíz éve alatt. Sajnos egész alomnyi újszülött, szopós állatnak gyakorlatilag lehetetlen azonnal gondviselőt találni. Ilyen esetekben az állatorvos – ha végre is hajtja az altatást –, jellemzően fel szokta világosítani a gazdit a születésszabályozás előnyben részesített módszereiről. A vérmérséklete szerinti indulattal.

Megviseli az orvost az altatás?

Ha nincsen személyes kötődésem, akkor különösebb lelki trauma nélkül el tudom végezni a feladatot, de azt nem mondanám, hogy jó kedvem volna közben. Előfordult persze többször is, hogy egy-egy páciens vagy gazdi a megszokottnál jobban hozzánőtt a szívemhez, így nem egy jószág halálát megkönnyeztem már csendben a szomszéd helyiségben.

A szerző macskája, Meo

Sosem tudom meg, hogy az én cicám hogyan ment el, de tudom, hogy hibáztam. Ott kellett volna lennem vele az utolsó pillanatig. Segítsen ez a cikk másoknak, ha nem tudják, mit tegyenek! Segítsen azoknak is, akik állatot vállalnak! Ne kérjenek eutanáziát azért, mert nem készültek fel a tartásra helyben, pénzben, időben vagy épp a válás, költözés miatt nem tudják tovább vállalni!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
CNN: Trump olajszankciói akár meg is buktathatják Orbánt, aki szinte csak az oroszoktól hajlandó olajat venni
Miközben az EU-tagok leváltak az orosz energiaforrásokról, Magyarország 92%-ban Moszkvára támaszkodik. A leválás helyett nőtt a függőség.


Orbán Viktor a múlt héten még örömmel fogadta, hogy Magyarország lehet az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, ukrajnai háborúról szóló csúcstalálkozó helyszíne. A miniszterelnök abban bízott, hogy ezzel megmutathatja a világnak: „a békéhez vezető út Budapesten keresztül vezet”, írja a CNN.

A tervek azonban hirtelen megváltoztak. A Trump-adminisztráció végül félretette a budapesti találkozó ötletét, és ehelyett szankciókat jelentett be Oroszország két legnagyobb olajcége ellen. Ez volt az első ilyen lépés azóta, hogy Trump visszatért a Fehér Házba.

A szankciók célja, hogy csökkentsék Oroszország hadieszközeinek utánpótlását, de a magyar gazdaságra is komoly hatással lehetnek.

Magyarország továbbra is nagymértékben függ az orosz energiától. 2024-ben az ország nyersolajimportjának 92 százaléka Oroszországból származott.

Egy friss jelentés szerint Magyarország az invázió előtti 61 százalékról 86 százalékra növelte az orosz olajtól való függőségét. A dokumentum alapján

Magyarország és Szlovákia vásárlásai májusra 2060 milliárd forintot hoztak Oroszországnak.

A jelentés szerint ez „egyenértékű 1800 Iszkander–M rakéta beszerzésének költségével, amelyeket ukrán infrastruktúra megsemmisítésére és ukrán civilek megölésére használtak”.

Az orosz olaj jelenleg a Druzsba vezetéken keresztül érkezik Magyarországra, amit a nyáron több alkalommal is ukrán drónok támadtak meg. A szakértők szerint hazánk más forrásból is beszerezhetne nyersolajat, például a horvát Adria vezetéken keresztül, de eddig nem történt érdemi változás.

A CNN szerint

Orbán Viktor a magyar állami rádióban arról beszélt, hogy kormánya „azon dolgozik, hogyan lehetne megkerülni” az amerikai szankciókat, de további részleteket nem közölt.

Közben az Európai Unió is új bejelentést tett: 2027-től betiltják az orosz cseppfolyósított földgáz importját.

Orbán egy korábbi találkozón azt mondta Donald Trumpnak, hogy orosz energia nélkül a magyar gazdaság „térdre kényszerül”.

2022 februárjában, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, az EU-tagországok lépéseket tettek az orosz energiafüggőség csökkentésére. Magyarország, Szlovákia és Csehország azonban mentességet kaptak az orosz nyersolajtilalom alól, hogy több idejük legyen az átállásra.

Magyarország a leválás helyett növelte a függőséget.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a „szuverenitás” mellett áll ki – vagyis fontosnak tartja, hogy az ország maga dönthessen a stratégiai kérdésekről, beleértve a nemzetközi kapcsolatait is. Orbán az utóbbi években szoros viszonyt alakított ki Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal is.

Az új amerikai és uniós intézkedések egy olyan időszakban érkeztek, amikor Orbán Viktornak belpolitikai kihívásokkal is szembe kell néznie.

Az ellenzék soraiban egyre aktívabb Magyar Péter, aki korábban a kormány egyik szoros szövetségese volt, mára viszont az egyik legélesebb bírálójává vált, írja az amerikai lap.

Elina Ribakova, a Peterson Institute for International Economics vezető közgazdásza szerint

Magyarország reakciója lehet az első komoly teszt arra, mennyire veszi komolyan a Trump-adminisztráció a szankciók betartatását.

Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent úgy fogalmazott: a szankciók azért váltak szükségessé, mert Putyin „nem volt hajlandó véget vetni ennek az értelmetlen háborúnak”.

Donald Trump óvatosabban nyilatkozott, reményét fejezte ki, hogy a szankciók „nem lesznek sokáig érvényben”. A budapesti csúcstalálkozóról pedig azt mondta: „meg fogjuk csinálni a jövőben”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Udvaros Dorottya: Kedves Nagy Feró, ne várjon másokra, adja vissza a Kossuth-díjat!
A színésznő szerint Feró szavai megbocsáthatatlanok. Úgy véli, a zenész csak hárít, és nem vállalja a tettei következményét.


Nagy Feró a Békemeneten adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Szőlő utcai ügyben érintett lányok kerestek pénzt, tehát „mindenki jól járt”. A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette. Az RTL Híradónak annyit azért elismert, hogy „lehet, kicsit túllőtt a célon”, de továbbra is azt gondolja, hogy nem mondott olyat, ami ne lenne vállalható. Időközben felmerült az is, hogy Őrbottyánban visszavonják a díszpolgári címét, de ez sem érintette különösebben.

A történtekre Udvaros Dorottya is reagált, és a Magyar Hangnak adott interjúban elmondta a véleményét.

„Nem hiszem, hogy Nagy Ferónak másokra kellene várnia, adja vissza magától a Kossuth-díját.”

A Kossuth-díjas színésznő és a Nemzet Színésze szerint Nagy Feró „szörnyű kijelentése” után nem méltó a kitüntetésre.

„Miért kell megvárnia, amíg tízen erre kérik, nem az lenne a legtermészetesebb, hogy egy ilyen nyilatkozat után magától lemond az elismerésről? Kedves Nagy Feró, ne várjon másokra, adja vissza a díjat” – fogalmazott Udvaros.

Szerinte a zenész kijelentései a kihasznált és bántalmazott lányokról felháborítóak, és még az egyre durvább közbeszédben is különösen kegyetlenek.

„Nagyon felzaklatott az ügy, botrány, hogy ma elhangozhat egy ilyen mondat, ahogy Nagy Feró későbbi kijelentései is szörnyűek. Azt mondja, hajlandó bocsánatot kérni, mintha ez valamiféle kegy lenne, de ahhoz már nem elég bátor, hogy viselje a szavai következményeit.”

„Ne mások javaslatára és védelmére várjon, a saját lelkében tegyen rendet, kérjen bocsánatot és adja vissza a Kossuth-díjat. Így talán még megőrizheti a méltóságát” – mondta a színésznő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Az orosz válasz: nyet-nyet-nyet-nyet” – ezért hiúsult meg a budapesti Trump-Putyin csúcs Gyarmati István szerint
Az oroszok megijedtek, de végül kijátszották Trumpot – mondja a szakértő. Amíg nem lesz komoly és hihető az amerikai elnök elszántsága a szankciókra vagy a fegyverszállításokra, addig az oroszok egyetlen lépést sem tesznek.


Egy hét alatt hatalmasat fordult Trump orosz-politikája. Nemrég még Orbán Viktor arra számított, hogy történelmi békecsúcsot tartanak Budapesten Ukrajna ügyében, az orosz és az amerikai külügyminiszter előkészítő telefonbeszélgetése után azonban mindez teljesen lekerült a napirendről. Sőt, Trump a korábbiaknál sokkal erősebb szankciókat jelentett be a Lukoil és a Rosznyeft ellen, ami Magyarország energiaellátását is érzékenyen érintheti. A Bloomberg azóta kiderítette, hogy az oroszok arra számítottak, Trump megenyhült a Donbász teljes átengedése ügyében, az amerikaiak viszont ragaszkodtak a tűzszünethez a jelenlegi frontvonalak mentén.

Mi okozhatta ezt a hatalmas féleértést? Mi motiválta Trump lépéseit, és mire játszottak az oroszok, amikor először lelkesen üdvözölték a békecsúcsot, majd hajthatatlannak bizonyultak az alapvető kérdésekben? Erről beszélgettünk Gyarmati István volt diplomatával, biztonságpolitikai szakértővel.

– A fejlemények tükrében megalapozott volt-e egyáltalán a budapesti csúcstalálkozó terve?

– Ha az amerikai elnök bejelent valamit, azt komolyan veszi, akkor igen. Donald Trumpnál viszont más a helyzet, ezek szerint nem kell mindent komolyan venni, amit mond. Persze ő komolyan gondolta, csak aztán az események talán elgondolkoztatták, meg beléptek a tanácsok is a történetbe. Trump esetében úgy működnek a dolgok, hogy a nagy bejelentéseket nem feltétlenül egy előre megtervezett sajtóértekezleten teszik, ahol a sajtóközleményt 25 szakértő átnézi előzetesen, hanem, mondjuk adott esetben Donald Trump ott ül az irodában, vagy az ágyában a számítógép mellett, és úgy érzi, csinálni kéne valami nagyon fontosat, mint ahogy Malacka érezte a bizonyos dalban, ezért beírja valamelyik közösségi médiára, hogy mit gondolt éppen, és abból máris politikai bejelentés lesz. Szerintem ebben az esetben is ez történt.

Meggondolatlanul fellelkesedett azon, hogy ez a drága Vlagyimir milyen szépen beszélt vele, és bejelentette, hogy most lesz egy csúcstalálkozó, anélkül, hogy átgondolta volna, mivel jár ez.

Aztán ebből amerikai politika lett, mert ha az elnök valamit bejelent, akkor az úgy van. El is kezdődtek a biztonsági szolgálatok előkészületei. Szerencsére Marco Rubiot jelölte ki Trump, hogy előkészítő tárgyalásokat folytasson, nem azt az idióta Steve Witkoffot. Rubio, aki szerintem talán a legjobb külpolitikusa Trump környezetének, két és fél órát telefonált Szergej Lavrovval, és Lavrov meg azt csinálta, amit régen Gromiko szokott, az egykori „Mr. Nyet”, és elmondta, hogy szó sincs megegyezésről. Rubio visszament, és elmondta ezt az elnöknek. Közben az is kiderült, amikor Volodimir Zelenszkij ott volt, hogy ő sem hajlandó elfogadni ezeket a feltételeket, és nyilvánvalóan az európai vezetők is mind interveniáltak Trumphoz. Ez még neki is sok volt, így elhalasztották a csúcstalálkozót.

– Nyilván az orosz tárgyalási pozíció egy hatalmas nagy „nem”-mel kezdődik.

– És azzal is végződik.

– A diplomáciában szokás, hogy mindenki először megteszi a maga tétjeit, aztán valahol középen találkoznak. Tehát ha az oroszok az elején azt mondják, hogy „nem”, abból – ellentétben sok más esettel – a végén is csak egy „nem” lehet?

– Az oroszoknál általában igen, most különösen. Donald Trump sajnos azt a hibát követte el, és nem először, hogy nyerő helyzetből vereséget szenvedett. Az egész csúcstalálkozó ötlete Putyin részéről azért merült fel, mert megijedt attól, hogy Trump és az európaiak bevezetik az úgynevezett másodlagos szankciókat. Trump rábeszélte Indiát, ami óriási dolog, hogy álljon be a sorba és ne vegyen orosz olajat, Japánt is rábeszélte, az új miniszterelnök is támogatni fogja ezt. Kína nem tudja pótolni: vesz ugyan orosz olajat és gázt, de nem tudja átvenni azt a mennyiséget, amit India nem vesz meg; nincs hozzá sem szállítási kapacitása, sem igénye. Szívességből nem fogja a Jangce folyóba önteni az orosz olajat. A másik, amitől az oroszok megijedtek, az a Tomahawk. Trump „készenlétbe helyezte” őket. Putyin egész akciója arról szólt, hogy ezt a két veszélyt elhárítsa, és úgy tűnik, sikerült is neki, legalábbis egyelőre „bepaliznia” Trumpot, hogy ne tegye meg azt, amit kilátásba helyezett.

Pedig ez nyerő helyzet volt, hiszen Putyin megijedt tőle.

Ez a vesztes amerikai pozíció így is marad mindaddig, amíg nem lesz komoly és hihető Trump elszántsága a szankciókra vagy fegyverszállításokra. Addig az oroszok egyetlen lépést sem tesznek.

– Trump már többször is belesétált ebbe a csapdába.

– Igen, többször. A leglátványosabban Alaszkában, ott szó szerint sétált bele, de volt több telefonos megbeszélés is. Valaki csinált egy grafikont arról, hogyan alakultak az orosz légitámadások Ukrajna ellen, és bejelölte azokat az időpontokat, amikor Putyin találkozott vagy telefonon beszélt Donald Trumppal. Kivétel nélkül mindegyik alkalom után megugrottak az orosz légitámadások. Trump nem külpolitikus, másrészt azzal dicsekszik, hogy életében egyetlen könyvet sem olvasott el, valószínűleg Kennan már túl hosszú lenne neki.

– Meg kell-e annyira ijedni a Tomahawkoktól, amikor Ukrajna hónapról-hónapra fejleszt ki elég komoly robotrepülőgép-kapacitást Amerika nélkül is?

– Az ukrán stratégia most úgy néz ki, bár nem hirdették meg, hogy orosz olajipari létesítményeket támadnak. Egyes számítások szerint az orosz finomítói kapacitás 18%-a már működésképtelen, és már ez is elég ahhoz, hogy komoly üzemanyaghiány lépjen fel Oroszországban. Megtiltották a benzinexportot, de egyes területeken így sem lehet benzint kapni, hosszú sorok vannak, sok idő után ismét a kutaknál. Ezt valahogy elviseli az orosz gazdaság, az ukránok pedig ezt akarják tovább folytatni. A Tomahawkok erre jók: mélységi csapásmérésre alkalmasak, nagyon pontosak, nagy robbanóerejűek, pontosan erre a célra valók. Azt szokták mondani, helytelenül, hogy az orosz nép mindent elvisel. Talán ezt még igen, de a gazdaságnak, a fegyvergyártásnak probléma lesz, és igazán nagy gond akkor lesz Oroszországban, amikor a hadsereg üzemanyag-ellátása válik problémássá. Ezt szeretnék elérni az ukránok nagyon helyesen, jó taktika, és ehhez kellenek a Tomahawkok.

– Ha Trump végül rájön, mire használták fel, elképzelhető, hogy a Tomahawkok mégis megérkeznek Ukrajnába?

– Abszolút, erre várunk. Kérdés, eljött-e már ez a pillanat: Trumpot már többször átverték. Normális ember egy átverés után felismeri a mintát, kettő-három-négy-öt után pedig muszáj lenne. Ráadásul fokozódik rajta a nyomás otthon. Nem gondolom, hogy például a külügyminisztere most már szó nélkül helyeselne neki, különben nem úgy tárgyalt volna, ahogy tárgyalt.

– Vajon még mi lehetett a két külügyminiszter beszélgetésében? Elképzelhető, hogy az oroszok a NATO-val kapcsolatos követeléseikhez is ragaszkodtak, hogy vonuljon vissza az 1997-es határai mögé? Ez még napirenden van?

– Abszolút napirenden van. A beszélgetés két és fél órás volt, de felezzük meg a tolmácsolással miatt. Akkor is jó másfél óra érdemi beszélgetés. Lavrovval nagyon nehéz tárgyalni, mert nem tud igent mondani; főleg semmit sem mond, csak nemet. Szerintem Rubióék idáig biztos nem jutottak el. Úgy gondolom, kizárólag az orosz–ukrán háborúról beszéltek; ott adta elő az elvárásait az amerikai külügyminiszter: azonnali tűzszünet ott, ahol a csapatok vannak, területcserével és így tovább azok, amiket szoktak, amik talán még mindig túl engedékenynek tűnhetnek, de már lehetett volna velük mit kezdeni. Biztonsági garanciákról is biztosan szó volt, de erről az oroszok hallani sem akarnak, és még néhány más dologról. Az orosz válasz pedig: nyet-nyet-nyet-nyet.

– Mikor kerülhet sor valódi tárgyalásra, akár amerikaiak és oroszok, de leginkább oroszok és ukránok között? Hány évig lehet húzni még egy ilyen háborút?

– Attól függ, mi történik a háborúban. Ha Trump „durcáskodik”, és az amerikaiak kivonulnak az egészből, az egy dolog. Ha odaadja a Tomahawkokat, az meg egy másik. Hetek alatt lehetne fegyverszünetet teremteni, ha Trump valóban beizzítja ezeket a fenyegetéseket vagy lehetőségeket. De ha minden így marad, még évekig is eltarthat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csapody Tamás: Bárki lesz is hatalmon, az általános hadkötelezettséget vissza fogják állítani Magyarországon
A jövő évi választáson a hatalomért küzdő két párt ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem kívánják bevezetni a sorkötelezettséget. Magyar Péter szerint „egy szó sem igaz” abból, hogy pártja ilyesmit tervezne.


Csapody Tamás társadalomkutató, hadtörténész és egyetemi oktató azt írta a Facebook-oldalán:

„Bárki lesz is hatalmon, az általános hadkötelezettséget vissza fogják állítani Magyarországon.”

Érvelése szerint a szomszédos országokban komolyan fontolóra vették, vagy több helyen már be is vezették a sorkötelezettséget, Nyugaton pedig Dániában a nőket is bevonnák valamilyen formában. Konkrét példaként a horvát parlament a minap döntött a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításáról.

Úgy látja, az orosz–ukrán háború miatt ez a hullám Magyarországot is elérheti, függetlenül attól, ki nyeri a 2026-os országgyűlési választást. Szerinte még a gyors béke sem lenne elég ahhoz, hogy a veszélyérzet megszűnjön.

Közben a jövő évi választáson a hatalomért versengő két párt egyértelművé tették, hogy nem kívánják bevezetni a sorkötelezettséget. Magyar Péter szerint „egy szó sem igaz” abból, hogy pártja ilyesmit tervezne. A Fidelitas szerint „szó sem lehet” a sorkatonaság visszaállításáról, ezért aláírásokat gyűjt.

(via Népszava)


Link másolása
KÖVESS MINKET: