Ma indul az árrésstop: minden, amit az új intézkedésről tudni kell
Hiába beszélt Nagy Márton gazdasági miniszter tavaly arról, hogy az inflációt letörték, "a földbe döngölték és ott is marad", az elmúlt hónapokban ismét újra emelkedni kezdtek az árak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ezen belül az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt.
A kormány a kereskedőket hibáztatta a boltokban tapasztalható áremelkedésért.
- mondta Orbán Viktor.
A kereskedők szerint viszont a drágulásért egyrészt a beszerzési árak és a költségeik növekedése, másrészt a rekordmagas áfa és a kiskereskedelmi különadó a felelős.
A legnagyobb mértékben a liszt ára emelkedett, 44 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbi szintet. Emellett jelentős drágulást tapasztaltak az étolaj (27,5%), a tojás (24,7%) és a tej (22,5%) esetében is.
A kormány úgy számolt, ha semmi sem történik, márciusban az élelmiszerinfláció megközelíthetné a 9-10%-ot is. Éppen ezért tárgyalásokat kezdeményeztek a nagyobb élelmiszerláncokkal az árak csökkentéséről. Önkéntes felajánlásokat vártak, de Orbán Viktor miniszterelnök a március 11-én közzétett videóüzenetében úgy fogalmazott: „Sajnos a kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre.”
Ezt követően a kormány bejelentette, hogy március 17-től árrésstopot vezetnek be azokban a boltokban, ahol az éves forgalom nagyobb egymilliárd forintnál. Ennek lényege, hogy a kereskedők az érintett termékeket legfeljebb 10 százalékos haszonkulccsal értékesíthetik.
Az árrésstopban érintett 30 alapvető élelmiszer termék a következő:
A részletes szabályokból kiderült hogy a húsoknál az árrés-maximalizálás a friss áru mellett a fagyasztott termékekre is vonatkozik, és a csirkénél a csontos, a bőrös, a filézett, darabolt, szeletelt vagy darált húsokra is, csomagolás nélkül és csomagoltra egyaránt. A tejtermékeknél pedig a laktózmentes változatoknál is ugyanez a szabály érvényes.
Az árrés megsértése esetén komoly bírságokra számíthatnak a boltok, ami termékkategóriánként az öt millió forintot is elérheti, sőt, ismételt elkövetésnél duplázódhat, és akár naponta többször is kiszabhatják. Ahol áruhiány lép fel vagy a bolt túl sok saját márkás áruval pótolja a hiányt, ott 500 ezer és 2 millió forint között lehet a bírság mértéke.
A lista a kiskereskedelmi boltokban kapható élelmiszereknek negyedét tartalmazza, és ez az élelmiszer-inflációs kosár 6 százalékát teszi ki. Nagy Márton úgy számol, az élelmiszer-inflációs kosáron belül az infláció 10-15%-kal a teljes inflációt tekintve pedig 2 százalékponttal csökkenhet.
A kormány az árrésstop bevezetésétől az élelmiszer-infláció csökkenését várja. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a kereskedők hogyan reagálnak majd az intézkedésre. Egyes szakértők attól tartanak, hogy a kereskedők más termékek árrésének növelésével próbálják majd kompenzálni a kieső bevételt. Ezt a kormány úgy próbálja megakadályozni, hogy jelezte, szükség esetén az árrésstopot további termékekre is kiterjesztheti.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az árréskorlátozás csak akkor lehet hatásos, ha az intézkedés az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplőjére érvényes lesz, és a terheket közösen viselik. Kozák Tamás főtitkára szerint továbbra sincs válasz arra, mi történik, ha a beszállítók emelik áraikat. A kereskedők azt sem értik, miért korlátozta a kormány, hogy mennyi saját márkás terméket tarthatnak. Ez ugyanis nem haladhatja meg a január-februári mennyiséget a következő hónapokban.
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szintén bírálta az árrésstopot. Szerinte ez csak látszatintézkedés, és nem oldja meg az infláció problémáját, miközben a kiskereskedőkre újabb terheket ró.
– fogalmazott. Bod szerint a kisvállalkozók járnak igazán rosszul az árrésstoppal, hiszen őket eleve számos költség terheli, és amit az árrés révén beszednek, az nem tisztán profit.
