Lovári nyelvvizsgával juttatnák be a szegény diákokat az egyetemre
Az egyetemi bejutáshoz szükséges kötelező nyelvvizsga bevezetése komoly problémát jelent a szegény családba született fiatalok számára. Ők biztosan nem engedhetik meg maguknak a magántanárt, így félő, hogy tömegével fognak elesni a továbbtanulás lehetőségétől. Egy egyesület hátrányos helyzetű diákoknak nyújt több hónapos, ingyenes nyelvtanfolyamot lovári nyelvből. Eddig főként az egyetemistákra fókuszáltak, most viszont arra keresik az anyagi forrást, hogy a tevékenységüket a középiskolásokra is ki tudják bővíteni. Céljuk, hogy minél több hátrányos helyzetű fiatalt tudjanak bejuttatni a felsőoktatásba.
Lovári nyelvórára ülünk be Pécsen, a látogatásunk apropója, hogy a 2020-as felsőoktatási felvételihez már kötelező lesz egy középszintű nyelvvizsga. A Super Romanes nyelvtanfolyam civil vállalkozásként a fizetős hallgatók mellett hátrányos helyzetű diákoknak biztosít ingyenes lovári nyelvoktatást. Bár eddig is volt néhány középiskolás tanítványuk, többnyire az egyetemre már bejutott roma és nem roma diákokkal foglalkoztak, akiknek azért volt szükségük egy nyelvvizsgára, hogy kézhez kaphassák a diplomát. Az egyesület most arra keresi a pénzügyi forrásokat, hogy a tevékenységüket középiskolásokra is kiterjeszthessék.
A nyelvi képzés már 2013-ban elindult, azonban akkoriban a közreműködő egyetemisták még informális csoportként működtek, és csak tavaly alapították meg a Diverse Youth Network néven futó egyesületüket, aminek a szárnyai alá ez a projekt is tartozik. Nemrég költözhettek be a volt belvárosi piac melletti, jobb napokat is látott tornácos épületbe. Az óra előtt az egyesület vezetőjével, Buzás-Hábel Gézával arról beszélgettünk, hogy miért is van egyre nagyobb szükség a projektjükre.
Az egyesületük azoknak a szegény családból származó fiataloknak segít, akik nem tudják kifizetni a magán nyelvórákat. Különórákra azért van nagy igény, mert jelenleg az iskolai nyelvtanítás komoly gondokkal küszködik. Az egyesület szerint rendszerszintű bajok várnak megoldásra a nyelvoktatásban, mielőtt kötelezővé tehető a középszintű nyelvvizsga bevezetése. A rendelkezést még 2014 decemberében fogadták el, azonban úgy látják, hogy ezidő alatt nem sok változás történt.
„Nagyobb szükség van a projektünkre, mint valaha, hiszen sokan bepánikoltak attól, hogy egyáltalán bejutnak-e az egyetemre. A felsőoktatásból leginkább a hátrányos helyzetűek, azon belül pedig sok roma fog kiszorulni, akik nem tehetik meg, hogy magántanárt fizessenek meg”
– mondta Buzás-Hábel Géza. A romák eddig is alulreprezentáltak voltak az egyetemeken, a 2011-es népszámlálás adatai szerint körükben a diplomások aránya az 1 százalékot sem érte el.
Buzás-Hábel Géza az egyesületnek helyet biztosító épület tornácán. - Fotó: Végh László
A nyelvtudás fontossága vitathatatlan, és kétségtelen, hogy valamit kezdeni kell azzal, hogy az Európai Unióban csak két országban (az Egyesült Királyságban és Romániában) beszélnek kevésbé idegen nyelveken. Azonban a pécsi egyesület vezetője nem az egyedüli, aki szerint elhamarkodott a 2020-as határidő. Az egyik korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy komoly változásokra lenne szükség a közoktatásban, különben tízezrek fognak kiszorulni az egyetemekről a kötelező nyelvvizsga miatt, a KSH adatai szerint tavaly például a felvettek közel fele kiesett volna a felsőfokú képzésből. Ebben a videóban pedig arról beszélgettünk, hogy a nyelvvizsgához kötött felvételi burkolt vagyoni cenzus, először orvosolni kellene a tanárhiányt, és ideje lenne változtatni az oktatási módszereken is. Többek között Székely László ombudsman is aggodalmát fejezte ki, 2017-es jelentésében megállapította, hogy nincsenek meg a szigorításhoz szükséges feltételek, így a kötelező nyelvvizsga bevezetése alapjogokat sért. Székely László nemrég leszögezte, hogy továbbra is fenntartja a korábbi állásfoglalását, hiszen “azoknak az ajánlásoknak a jelentős része, amelyeket két évvel ezelőtti jelentésében megfogalmazott, nem vagy nem teljes mértékben valósult meg”.