Politikai elemző: Gulyás Gergely lemondásának az lehetett az oka, hogy megbukott a frakcióban
A távozó frakcióvezető állítólag azt javasolta a Fidesz képviselőinek, hogy tiltakozásul egységesen adják vissza a mandátumukat. A frakció tagjai azonban elvetették az ötletet, ami egy elemző szerint a frakcióvezető lemondásához vezetett.
Schlanger Márton politikai elemző szerint a Fidesz frakcióvezetőjének távozása mögött az állhat, hogy megbukott a képviselőcsoportban, mert nem tudott érvényesíteni egy észszerű politikai manővert – írta a Népszava. A Republikon Intézet kutatója úgy véli, Gulyás Gergely azt a logikus politikai lépést javasolta, hogy a Fidesz képviselői tiltakozásul egységesen adják vissza a mandátumukat.
Ez egy erős lépés lett volna, amiről a párt tudott volna beszélni, de a képviselőcsoport nem támogatta, mert jelentős részüket – különösen az újakat – a képviselői fizetés elvesztése visszatartotta.
Az elemző teóriáját alátámasztja, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben arról beszélt, információi szerint Gulyás valóban felvetette a frakciónak az egységes mandátum-visszaadást, de ezt a képviselők leszavazták.
Gulyás később az ATV-ben azt mondta, nem szavaztatta meg a frakciót a mandátumok visszaadásáról.
A lemondás körüli belső zavart jelzi az is, hogy míg Gulyás Gergely este az ATV-nek azt mondta, már múlt pénteken tájékoztatta Orbán Viktort a döntéséről, addig Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a sajtóból értesült a hírről, amit „megdöbbenéssel és erős ellenérzésekkel” fogadott.
Gulyás Gergely távozásával megindult a találgatás az utódlásról.
Schlanger Márton szerint a frakcióvezetői székbe olyan új képviselő ülhet, aki a frakció többségével összhangban még szeretné élvezni a pozícióból fakadó privilégiumokat.
Ilyen lehet például a korábbi megafonos Szűcs Gábor vagy Szentkirályi Alexandra is, bár utóbbi jelölését Gulyás este cáfolta.
A szakértő a Fidesz teljes parlamenti bojkottját is kényszerpályának tartja. Úgy látja, a lépés indokolt, mert a pártot „pusztítja” a parlamenti részvétel, nem találnak fogást a Tiszán, így nem tudnak labdába rúgni az Országgyűlésben. Bár a kivonulás felületvesztéssel jár, Schlanger szerint a Fidesznek van elég más felülete, a rossz parlamenti szereplésük miatt pedig a bojkott nem jelent számukra nagy veszteséget.
Magyar Péter a parlamentben azt üzente a távozó politikusnak: „Ön mától szabad ember”.
A miniszterelnök szerint az események azt mutatják, hogy „teljesen szétesett az egykori állampárt”.
Hétfőn az Országgyűlés a Fidesz–KDNP képviselőinek távollétében szavazta meg az Alaptörvény 17. módosítását, amely többek közt megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását és 12 évben maximálja a képviselők mandátumát. A Fidesz a szavazást megelőzően „Stop önkény!” jelszóval tüntetést is szervezett, a szavazás napján pedig fekete ruhában bojkottálta az ülést, a jogállamiság sárba tiprásának nevezve a történteket.
Gulyás Gergely hivatalos indoklása szerint azért mond le, mert a mandátumkorlát őt személyesen is kizárja a jövőbeli politikai versenyből, és olyannak kell vezetnie a frakciót, aki a következő választáson is elindulhat. Döntését a jogállamiság melletti kiállásként is bemutatta: „Nem kívánok asszisztálni a demokratikus jogállam végéhez”.
Schlanger Márton politikai elemző szerint a Fidesz frakcióvezetőjének távozása mögött az állhat, hogy megbukott a képviselőcsoportban, mert nem tudott érvényesíteni egy észszerű politikai manővert – írta a Népszava. A Republikon Intézet kutatója úgy véli, Gulyás Gergely azt a logikus politikai lépést javasolta, hogy a Fidesz képviselői tiltakozásul egységesen adják vissza a mandátumukat.
Ez egy erős lépés lett volna, amiről a párt tudott volna beszélni, de a képviselőcsoport nem támogatta, mert jelentős részüket – különösen az újakat – a képviselői fizetés elvesztése visszatartotta.
Az elemző teóriáját alátámasztja, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben arról beszélt, információi szerint Gulyás valóban felvetette a frakciónak az egységes mandátum-visszaadást, de ezt a képviselők leszavazták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fekete-Győr András: Orbán a VIP-páholyból gyászolva ismerte el, hogy Gyurcsány alatt is demokrácia volt?
A politikus a közösségi oldalán elemezte Orbán Viktor bejegyzését, amelyben a volt kormányfő a magyar demokrácia végét jelentette be. Fekete-Győr szerint Orbán a Gyurcsány-korszakot is a demokratikus időszak részének ismerte el.
Fekete-Győr AndrásFacebook-posztjában arra kért mindenkit, hogy ne nevessen a „bukott miniszterelnökön”, mert szerinte mindenki máshogy dolgozza fel a veszteséget. Példaként említi, hogy van, aki tüntetést szervez, mécsest gyújt, feketébe öltözik, lemond a frakcióvezetésről vagy a Sándor-palotánál virraszt.
Ezzel szemben, írja, Orbán Viktor a gyászfeldolgozás egy egészen más formáját választotta: „kiposztolt egy fekete szívet, majd úgy döntött, átrepüli az Atlanti-óceánt, hogy egy kényelmes amerikai VIP-páholyból gyászolja végig a foci-világbajnokság két elődöntőjét és döntőjét.”
„Van, akin a mécses és a fekete ruha segít, máson a business class, a luxusszálloda és a VIP-ellátás! Egyik sem kevésbé őszinte vagy természetes a másiknál” – fogalmazott ironikusan.
A bejegyzés ezután komolyra fordulva egy ellentmondásra hívja fel a figyelmet. Fekete-Győr azt írja, egyvalamit nem ért.
„Orbán azt állítja, hogy a demokratikus Magyarország 1990-től 2026-ig létezett. Ezek szerint a »szemkilövető Gyurcsány-rezsim« idején még demokrácia volt Magyarországon?”
A politikus felidézi, hogy a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata még „az átmenet két zavaros évtizedének” nevezte a rendszerváltás utáni húsz évet, a 2010-es választást pedig „szavazófülkékben véghez vitt forradalomnak”.
„Most akkor a fülkeforradalom mégsem volt forradalom? A régi rendszer mégsem volt leváltandó? Gyurcsány mégsem diktátor volt? A Nemzeti Együttműködés Rendszerére pedig tulajdonképpen semmi szükség nem volt?” – sorolja a kérdéseket.
„Kiderül a végén, hogy Orbán tizenhat éven át egy működő demokráciától védte meg Magyarországot.”
A posztot egy gúnyos megjegyzéssel zárja: „Szörnyen traumatikus felismerés lehet. Szerencsére lesz három világbajnoki mérkőzése és egy kényelmes VIP-páholya, hogy feldolgozza. Nagyon drukkolunk neki, hogy a döntőig valahogy átvészelje ezt a rettenetes időszakot. Küldjük az energiát, Viktor, ne add fel!”
Fekete-Győr András posztja a Parlament által hétfőn elfogadott, 17. Alaptörvény-módosításra reagál, amelynek értelmében megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása. A Fidesz a napot a „magyar demokrácia gyásznapjának” nevezte, frakcióvezetőjük, Gulyás Gergely pedig lemondott.
Orbán Viktor ugyanaznap egy Facebook-posztban a „Demokratikus Magyarország 1990–2026” felirattal és egy fekete szívvel búcsúzott, majd elutazott az Egyesült Államokba, hogy a helyszínen tekintse meg a labdarúgó-világbajnokság keddi és szerdai elődöntőit, valamint a vasárnapi döntőt.
Fekete-Győr AndrásFacebook-posztjában arra kért mindenkit, hogy ne nevessen a „bukott miniszterelnökön”, mert szerinte mindenki máshogy dolgozza fel a veszteséget. Példaként említi, hogy van, aki tüntetést szervez, mécsest gyújt, feketébe öltözik, lemond a frakcióvezetésről vagy a Sándor-palotánál virraszt.
Ezzel szemben, írja, Orbán Viktor a gyászfeldolgozás egy egészen más formáját választotta: „kiposztolt egy fekete szívet, majd úgy döntött, átrepüli az Atlanti-óceánt, hogy egy kényelmes amerikai VIP-páholyból gyászolja végig a foci-világbajnokság két elődöntőjét és döntőjét.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Puzsér: Az, hogy Gulyás ennyire nyíltan szembeszegül Orbán akaratával, a pártelnök végzetes meggyengülésének jele
Puzsér Róbert azt írja, a Fidesz politikusai az elmúlt húsz évben sosem merték visszautasítani az Orbán Viktor által rájuk osztott feladatot. Szerinte „az elbomlás ténye a Napnál világosabb, a következő hónapokban a fideszes politikai tömb rohamos széthullása várható”.
Puzsér Róbert a Facebookon elemezte Gulyás Gergely bejelentését, amellyel lemondott a Fidesz frakcióvezetői posztjáról. A publicista szerint Gulyás hivatalos indoka, hogy a 12 éves mandátumkorlát miatt mondott le, nem állja meg a helyét.
„Nem értem: miért ne lehetne? Azért, mert Gulyásnak nem jutott jobb kifogás az eszébe?” – teszi fel a kérdést. Puzsér felveti, hogy a képviselői fizetés megtartása motiválhatta Gulyást abban, hogy a frakcióvezetéstől megváljon, de a mandátumától nem. Szerinte Gulyás kinevezése Orbán Viktor utasítására történt, és az elmúlt időszakban egyértelmű volt, hogy Gulyásnak nagyon terhes ez a pozíció.
„A tény pedig, hogy ennyire nyíltan szembeszegül Orbán akaratával, a pártelnök végzetes meggyengülésének jele.”
A posztban az áll, a Fidesz politikusai az elmúlt húsz évben sosem merték visszautasítani az Orbán Viktor által rájuk osztott feladatot. „Akkor vettek fel akármilyen mandátumot, és akkor mondtak le arról, amikor uruk és parancsolójuk így rendelkezett” – írja Puzsér.
Képtelenségnek tartja, hogy Orbán májusban kinevezi, majd júliusban lemondatja Gulyást egy szerinte „filléres magyarázattal”. A publicista arra a következtetésre jut, hogy Gulyás Gergely távozását nem Orbán határozta el, mert már nincs hatalma a Fidesz frakcióvezetőjének személyéről dönteni.
„Az elbomlás ténye a Napnál világosabb, a következő hónapokban a fideszes politikai tömb rohamos széthullása várható” – zárja bejegyzését.
Gulyás Gergely hétfőn, a parlament rendkívüli ülésének kezdetével egy időben tartott sajtótájékoztatón jelentette be lemondását. Indoklása szerint „a legnagyobb ellenzéki frakciónak nem lehet olyan vezetője”, aki a tervezett közjogi korlátok miatt a 2030-as választáson már nem indulhat.
A Fidesz–KDNP frakciója aznap bojkottálta az ülést. A lépést a kormány alaptörvény-módosítási csomagjával, többek között Sulyok Tamás köztársasági elnök tervezett elmozdításával indokolták.
Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben úgy reagált Gulyás lemondására: „Nagy nap ez a mai, ön mától szabad ember.”
Puzsér Róbert a Facebookon elemezte Gulyás Gergely bejelentését, amellyel lemondott a Fidesz frakcióvezetői posztjáról. A publicista szerint Gulyás hivatalos indoka, hogy a 12 éves mandátumkorlát miatt mondott le, nem állja meg a helyét.
„Nem értem: miért ne lehetne? Azért, mert Gulyásnak nem jutott jobb kifogás az eszébe?” – teszi fel a kérdést. Puzsér felveti, hogy a képviselői fizetés megtartása motiválhatta Gulyást abban, hogy a frakcióvezetéstől megváljon, de a mandátumától nem. Szerinte Gulyás kinevezése Orbán Viktor utasítására történt, és az elmúlt időszakban egyértelmű volt, hogy Gulyásnak nagyon terhes ez a pozíció.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Volt alkotmánybíró: Magyar Péter fenyegetése bűncselekmény is lehet, nem kényszerítheti Sulyokot
Pokol Béla volt alkotmánybíró szerint a Btk.-t sértheti Magyar Péter miniszterelnök, amiért megfenyegette Sulyok Tamás elnököt. Az alkotmányjogász úgy véli, az államfő alkotmányos jogának korlátozása az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának minősülhet.
A Közbeszéd nevű csatornának adott interjújában Pokol Béla volt alkotmánybíró elemezte az Alaptörvény tizenhetedik módosítása körül kialakult helyzetet, amelyet sokan alkotmányos puccsként értékelnek.
Pokol Béla szerint Magyar Péter miniszterelnök üzenete, miszerint Sulyok Tamás köztársasági elnöknek öt napon belül alá kell írnia a módosítást, különben megfosztási eljárás indul ellene, rendkívül veszélyes. Kifejtette, hogy az államfőnek az alkotmány két lehetőséget ad: vagy aláírja a törvényt, vagy az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul előzetes normakontrollért. A miniszterelnöki megnyilvánulásból szerinte hiányzott az a kitétel, hogy mi történik, ha az államfő az AB-hez küldi a javaslatot.
„Enélkül úgy tűnne, mintha az államfőt az alkotmányban biztosított jogának gyakorlásában korlátozná és fenyegetné: ha nem írja alá öt napon belül – pedig nem köteles, mert az Alkotmánybíróság elé is küldheti –, akkor megfosztják” – mondta Pokol.
Az alkotmányjogász odáig ment, hogy felvetette a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 254. §-ának, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának a lehetőségét. Említette a törvényi tényállást, amely szerinte súlyos, akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. Ugyanakkor hozzátette, valószínűbbnek tartja, hogy a miniszterelnök csak pontatlanul fogalmazott. „Szerintem pongyolán fejezte ki magát. Nem hiszem, hogy végzett jogászként ne tudná: hiába ő a miniszterelnök, az államfőtől nem vehet el egy alkotmányban biztosított jogot, és nem szankcionálhatja azért, ha él vele és öt napon belül nem írja alá” – vélekedett.
Pokol Béla szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordul. Az alaptörvény-módosítást több okból is alkotmánysértőnek tartja, elsősorban a visszaható hatálya miatt, amellyel hivatalban lévő alkotmánybírák és maga a köztársasági elnök mandátumát is megrövidítenék. Az elnök leváltására felhozott indokokat, például hogy nem emelte fel a szavát a Nemzeti Bank vagy a gyermekvédelem ügyében, abszurdnak nevezte, mivel szerinte az államfőnek nincs is hatásköre ezekben az ügyekben beleszólni.
Az interjúban kitért az Alkotmánybíróság várható működésére is. Emlékeztetett, hogy egy korábbi, hasonló ügyben hét alkotmánybíró is elfogultságot jelentett be, ami miatt a testület határozatképtelenné vált. Szerinte ez most is megtörténhet, ami megbénítaná a döntéshozatalt az alkotmányossági kérdésekben.
Ugyanakkor Pokol egy új jogi lehetőséget is felvázolt, amit az „abszurditási kifogásnak” nevezett.
Állítása szerint a módosítás egy belső ellentmondást, egy abszurditást tartalmaz. „A megfosztási eljárással átkerül a jogköre a házelnökhöz, aki aláírja a tizenhetedik módosítást, és abban az van benne, hogy amennyiben aláírja a házelnök, másnap hatályba is lép és harmadik nap megszűnik az államfő jogköre. Nem lehet megfosztani, mert mire megfosztanák, már megszűnt a tisztsége” – magyarázta a helyzetet, amit egy önmagát megsemmisítő jogi konstrukciónak tart.
Ez az abszurditás szerinte új alapot adhat az államfőnek, hogy az AB-hez forduljon. Míg az alkotmányossági kérdések a teljes, 15 fős testületet igénylik, addig ez az új, „abszurditási” probléma Pokol szerint egy ötfős tanács hatáskörében is elbírálható lenne, így kikerülhető a határozatképtelenség csapdája. „Igen, de az abszurditás új kifogására az ötfős tanács is dönthetne” – állította.
Végezetül a volt alkotmánybíró úgy vélte, a Tisza-kormány valójában nem is akarja végigvinni a megfosztási eljárást, mert bár a parlamentben megvan a kétharmaduk a megindításhoz, a végső szót az Alkotmánybíróság mondaná ki, ahol tíz bíró szavazata kellene a leváltáshoz.
„Röviden: ezért nem akarják végigjátszani a megfosztási eljárást – a megindításhoz elég a kétharmad, de a befejezés az Alkotmánybíróságon múlik, ott pedig nincs kétharmaduk” – mondta.
Pokol Béla szerint Sulyok Tamás augusztus 20-án is köztársasági elnök lesz, mert a jogi eljárások elhúzódnak, és ha az államfő az AB-hez fordul, védve van a megfosztási eljárással szemben, amíg az AB nem dönt. Egy ilyen helyzetben indított eljárás szerinte egyértelműen bűncselekmény lenne. „És ha emiatt megfosztanának, az egy alkotmányos puccs, az bűncselekmény lenne. A Btk. 254. §-ára utalok, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására – fenyegetéssel is” – zárta gondolatait.
A teljes beszélgetés
A Közbeszéd nevű csatornának adott interjújában Pokol Béla volt alkotmánybíró elemezte az Alaptörvény tizenhetedik módosítása körül kialakult helyzetet, amelyet sokan alkotmányos puccsként értékelnek.
Pokol Béla szerint Magyar Péter miniszterelnök üzenete, miszerint Sulyok Tamás köztársasági elnöknek öt napon belül alá kell írnia a módosítást, különben megfosztási eljárás indul ellene, rendkívül veszélyes. Kifejtette, hogy az államfőnek az alkotmány két lehetőséget ad: vagy aláírja a törvényt, vagy az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul előzetes normakontrollért. A miniszterelnöki megnyilvánulásból szerinte hiányzott az a kitétel, hogy mi történik, ha az államfő az AB-hez küldi a javaslatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotógaléria: Németh Balázs és néhány száz ember gyújtott gyertyát a demokráciáért a Kossuth téren
Ellátogattunk a Kossuth térre, ahol főképp Fidesz-szimpatizánsok tiltakoztak némán az Alaptörvény 17. módosítása ellen. Németh Balázs, Takács Péter, Skrabski Fruzsina és Radics Béla is jelen volt.
Csendes gyertyagyújtással tiltakoztak hétfő este a Kossuth téren azok, akik szerint a frissen elfogadott 17. Alaptörvény-módosítással megszűnik a demokrácia Magyarországon.
Az Országgyűlés Tisza Párt-os többsége által hétfőn megszavazott döntése ellen este fél kilenctől gyülekeztek a Parlamentnél, ahol mécsesekből formáltak keresztet az épület lépcsőinél.
300-450 ember jött el a gyertyagyújtásra, köztük Németh Balázs, Radics Béla és Takács Péter fideszes képviselők, valamint Skrabski Fruzsina dokufilmes.
Képeink:
A demonstrációt még vasárnap hirdette meg a KözTérből ismert Kurucz Dániel, aki egy drámai hangvételű felhívásban vázolta a helyzetet.
„Ha holnap az országgyűlés megszavazza az alaptörvény 17. módosítását, akkor ez a mai az utolsó nap, amelyet egy nagyjából működő demokráciában élünk meg. Páran elhelyezünk néhány mécsest a Parlament lépcsőinél, keresztet formálva belőlük és elmondunk egy imát Magyarországért! Ha gondolod csatlakozz hozzánk. Nem lesznek beszédek, se semmi extra csak egy kis fény 20:30-tól a sötétségben!”
Bár a hírekben korábban Skrabski Fruzsina dokumentumfilmest nevezték meg szervezőként, később jelezte, hogy nem ő áll az esemény mögött, de a részvételre buzdított.
Csendes gyertyagyújtással tiltakoztak hétfő este a Kossuth téren azok, akik szerint a frissen elfogadott 17. Alaptörvény-módosítással megszűnik a demokrácia Magyarországon.
Az Országgyűlés Tisza Párt-os többsége által hétfőn megszavazott döntése ellen este fél kilenctől gyülekeztek a Parlamentnél, ahol mécsesekből formáltak keresztet az épület lépcsőinél.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
