SZEMPONT

Lázár János Pátyon: Ti kéritek számon, hogy mi hogy viselkedünk a melegekkel, és te most szemétkedsz egy meleggel?

Megnéztük, hogyan kezdődött a Fidesz országjárása Pátyon, ahol 150-200 ember gyűlt össze. Lázár János és Menczer Tamás fórumára nem csak fideszesek mentek el. A luxizás, Mészáros Lőrinc, Magyar Péter és még Szájer József is szóba került. Riport.

Fischer Gábor, fotók: Nagy Boglárka - szmo.hu
2025. április 05.

A kellemes koratavaszi napsütés csalóka: amíg érnek a napsugarak, kifejezetten langyos, de amint árnyékba lép az ember, jólesik az elhozott pulóver. Ákos szól a hangszórókból, még jó húsz perc van a kezdésig. Egyelőre nincsenek sokan, a terecske padjain nyugdíjasok. Az emlékművel szemben szorosan kamerák várakoznak, a tér szélén kisebb csoportokban a sajtó munkatársai lézengenek, illetve Bohár Dániel. Öltönyben csak néhány helyi fontos ember van.

Amíg várakozunk, megszólítok egy házaspárt, akik egy padon ülnek. Sebészorvos a férj, felesége tanár. Mindketten nyugdíjasok, nem messziről, Herceghalomról jöttek. A feleség, Dr. Vörös Attiláné szívesen beszél, azonban fotósunk bánatára nem szeretné, hogy kép is készüljön róla. Kiderül, hogy Menczer Tamás minden rendezvényére eljárnak, és most kaptak az alkalmon, hogy Lázár Jánost is meghallgathassák, aki várakozásaik szerint „olyanokat mond majd, amivel egyet tudunk érteni”. Amikor Lázár közelmúltbeli „luxizós” beszédéről kérdezem, értetlenül néz, nem hallott róla.

„Nem egészen értem, hogy miből van elege, tehát a gazdag emberek magatartásából? Mert nyilvánvalóan a pénzes emberekről van szó, nem?”

Végül még hozzáteszi, hogy bizonyos mértékig igaza van. Megkérdem, szerinte kire gondolhatott a miniszter, kik lehetnek azok a gazdag emberek. Gyurcsány Ferenc jut eszébe. Amikor azonban kiderül, hogy Lázár egyértelműen a NER-közeli gazdag emberekről beszélt, akkor kis zavar támad:

„Megmondom őszintén, én nem foglalkozom ezzel, minden kormány mögött, bármelyik országot nézzük, valamilyen tőkét képviselő emberek állnak, tehát valamilyen pénz minden kormány mögött van.”

Amikor szóba hozom, hogy mostanában naponta érik tettleges támadások a Tisza kitelepült aktivistáit, az erőszakot elítélő mondatai után, azt mondja, szerinte Magyar Péter nem komoly politikus. Majd hozzáteszi: „Nem is tudok róla igazság szerint semmit, hogy mit akar? Milyen kérdésekben mi a véleménye, mit akar Magyarországból. Új utat, na de mit? Csak a kritika van, de a mást, a jobbat vagy az általa gondolt jobbat azt nem mondja el, nem lehet azt látni, hol van, nem lehet látni a tagságot.”

Amikor elbúcsúzunk, és kiderül, hogy tanárnő a foglalkozása, a mellette ülő férje hozzáteszi, felesége tanít. Nem „tanítanék, hanem tanít is” - fricskázza a kormánykritikus csoportot.

Lassan érkeznek az emberek, szerencsémre én meg találok egy olyan nyilatkozót, aki készséggel engedi, hogy fotó is készüljön róla. Gillyén Elemér Zsámbékról érkezett, szimpatikus neki mind Lázár, mind Menczer. De a jachtozós, repülős beszédről ő sem hallott. Fogalma sincs róla, kikre gondolhatott a miniszter,

ő nem szokott repülőzni, csak lovagolni.

Gillyén Elemér

Az ellenzéki aktivistákat érő atrocitásokról csak annyit mond, szerinte hülyékből sok van Magyarországon.

Közben el is kezdődik a rendezvény, lehetünk vagy százötvenen a téren. Lázár most nem padon áll, ahogy megszoktuk, hanem az emlékmű lépcsőjén, szokásos bevezetőjét nem húzza hosszasan. Mindenekelőtt egy útfelújítás bejelentésével kezdi, amit szerinte

a pátyiak „megérdemeltek”, mivel a legutóbbi választásokon is 51 százalék felett szavaztak a Fideszre.

Majd jönnek a szokásos panelek: a világ helyzetének értékeléséből természetesen nem maradhat ki a háború sem. „Ha megkérdeznek egy felelősen gondolkodó politikust, mi az esélye annak, hogy a következő évtizedben háborús vagy békés korszakban élünk, ez fifty-fifty. Tehát 50% az esélye annak, hogy a béke uralja Európát, és 50% az esélye annak, hogy egy háborús világ folytatódik úgy, ahogy most is van.”

Majd ráfordul arra a gondolati ívre, hogy a világban hatalmas változások zajlanak, mely szerinte a Coviddal kezdődött, majd a háborúval folytatódott. A háború lázári értelmezése szerint

„az ukrán népet senki nem kérdezi meg arról, hogy valójában akarnak-e háborúzni, hanem a franciák és a németek az Európai Unió vezetőjeként harcoltatják az ottani elnököt.”

„Nincs is elnökválasztás, nincs szabad választás Ukrajnában, folyik a harc, meghalt már 200-250 ezer huszonéves fiatal mind a két oldalról összesen, ez senkit nem érdekel nyugaton”. Arról, hogy van valami Oroszország is arrafelé, amely megtámadta Ukrajnát, és ott esetleg honvédő háború folyna, Lázár nem ejt szót.

A „normalitásról” viszont hosszasan beszél: szerinte a Pride „baromság”, és mindent megtesznek majd, hogy ne valósulhasson meg sem 2025-ben, sem azután. Hozzáteszi, hogy a szerelem szabad, este mindenki azzal fekszik össze, akivel akar, de ne reklámozza, ahogy a dohányzás is szabad, csak a reklámozását tiltották be egy jó ideje.

Lázár fórumainak második részében szokás szerint jönnek a kérdések. Azt azért elmondja a miniszter, hogy nála bárki bármit kérdezhet, bezzeg Magyar Péter fórumain erre nincs lehetőség, ott csak beszédek vannak, kérdések nincsenek. Jön is az első kérdés. A kérdező nem nevezi meg Mészáros Lőrincet, de körülírja.

„Van egy olyan vállalkozó, aki nap mint nap elnyer egy tendert, és már az 1015. leggazdagabb a világon úgy, hogy semmi mást nem csinált, csak tendert nyer. Ez az ember egyébként 20 évvel ezelőtt az én házam mellett építette a gáz- és vízvezetéket. Olyan szerencsésen csinálta, hogy összecserélte a hideget a meleggel. Róla miért nem beszélünk?”

Hosszú válasz következik, melyben szóba kerül a nemzeti nagytőke fontossága, és az is, hogy Lázár szerint akinek kiemelkedően magas vagyona van, az jachtozás helyett juttasson abból vissza, úgy, ahogy „nyugaton” szokás, építsen iskolát, tegyen alapítványt. Az azonban nem kerül szóba, hogy hogyan lehet valaki úgy nagytőkés, hogy csak tendereket nyer, igaz, a kérdező sem volt elég bátor, hogy határozottan ezt kérdezze meg.

Megkeresem a kérdést feltevő Lászlót, akiből ömlik a szó. Fidesz-szavazó volt, de azt mondja, már elege van az egészből. A képmutatásból, a pedofil ügyekből, Bese atyából, Szájer Józsefből, és persze Mészárosból, aki „kis uzsonnás zacskóval, kék overallban járt még húsz éve dolgozni”. Megemlíti a korrupciót, hogy

„építenek egy 50 km-es útszakaszt Szegednél, és az az egy szakasz többe kerül, mint Olaszországban 24 viadukt. Vagy a Népstadion, ami a Real Madrid stadionjának négyszeresébe került.”

László nem akarja a nevét elárulni, mert tart attól, hogy NAV-vizsgálatot kaphat a nyakába.

Közben a fórumon Magyar Péterre terelődik a szó, valaki a bennfentes kereskedelemről kérdezi Lázárt. A miniszter azzal kezdi, hogy amikor Varga Judit 2018-ban a kormány tagja lett, közbenjárt férje érdekében magánvállalatoknál, például egy banknál, ahol Magyar Péter bekerült a vezető testületbe. 2022-ben szintén Varga Judit közbenjárására kapott állást a Magyar Közútnál. „Ezért nálam járt közbe, egyébként én elégedett voltam a munkájával” - mondja Lázár.

A bankban „az a hír, hogy információkhoz jutott, mint döntéshozó, és ezeket az információkat saját javára használta fel a tőzsdén. Amikor az értékpapírok árnövekedéséről értesült, akkor tranzakciókat hajtott végre, és ezzel a saját dicsekvése szerint 80-100 millió forintos előnyt realizált.” Lázár szerint ez az, amit senki nem ért.

„Elmondom, ahogy felénk mondják. A bennfentes kereskedelem azt jelenti, hogy nem olyan régen még Magyar Péter Mészáros Lőrinc seggéből nyalta ki a 10 fillért.”

A Tisza vezetője egyébként már korábban is szóba került, Lázár szerint nagyot hibázott a volt köztársasági elnök és „Magyar Péter felesége”, amikor kegyelmet adott a pedofília egy támogatójának.

Szintén elég félénken teszi fel a kérdést egy fiatal férfi arról, hogy 15 év kétharmados kormányzás után miért nem az eredményekkel kampányol a kormánypárt, miért folytat lejárató kampányokat. Lázár ezt a kérdést rutinosan teszi nevetségessé: visszakérdez, zavarba hozza a kérdezőt, majd nagy tapsot aratva mondja el, hogy nem ők, hanem az ellenfél folytat személyeskedő lejárató kampányt ellene: azt híresztelik, hogy ő Afrikában szokott vadászni, holott ki sem tette a lábát Európából 22 éve. És hogy iszik.

„Mi ez, ha nem uszítás? Ez az igazi uszítás és hangulatkeltés, ami az alkoholfogyasztást illeti.”

„Kár, hogy nem olyan országban élünk, ahol most azt mondhatnám, hogy amikor jövőre Magyar Péter elveszíti a választást, én szívesen leülök vele poharazgatni, és vigasztalom majd, és biztos lehetnek benne, hogy asztal alá tudom inni.”

Zajos siker, taps. A sikeres pillanatból Menczer is kiveszi a részét, gyorsan közbeszól:

„Ráadásul a miniszter úrnak fantasztikus pálinkája van.”

A fórum után először Menczer körül tülekedik a sajtó. Külön interjú nincs, az kérdez, aki hangosabb. Nem marad el a Brüsszel Péterezés, a kicsizés. Menczer saját harcát Magyarral úgy jellemzi, hogy azt ő a gyógypedagógusokra jellemző türelemmel végzi.

A Tiszát ért utcai támadásokat Menczer „nem látta”, de minden erőszakot elítél természetesen, azonban hozzáteszi:

„azt a fajta politikai agressziót, és egyébként a politikán túlmutató családi és minden egyéb agressziót, amit most látnak, azt Magyar Péter hozta be a magyar politikába.”

Még kérdeznének, de szólnak, hogy a minisztertől lehet kérdezni, az újságírók faképnél hagyják a képviselőt, rohannak át a felállított mikrofonállványokhoz.

Lázár a legtöbb kérdést a jachtozásról, „luxizásról” és a Pride betiltásáról kapja. Az előbbiekről, bármit is kérdeznek, elmondja a szokásos paneleket, sehogy sem derül ki, ő kikre is gondolhatott, egy biztos: Mészáros Lőrincre nem. Tőle ő sokat kapott, nem pénzt, de más segítséget, „hálás is vagyok neki személyesen”. Barátjának nevezi a nagyvállalkozót.

A Pride kapcsán megpróbálják megtudni tőle, miért árthat a gyerekeknek egy felvonulás. Egy kérdező felveti, Szájer József sem attól lett meleg, hogy meglátta a Pride-ot, Lázár kizökken a joviális szerepéből, letegezve a kérdezőt:

– Ti kéritek számon, hogy mi hogy viselkedünk a melegekkel, és te most szemétkedsz egy meleggel.

– Mit szemétkedtem?

– Mert a Szájer Józseffel kapcsolatos kérdés az ilyen volt.

– Amit a kormány csinál a melegekkel, az nem szemétkedés?

– De ez téged felhatalmaz arra, hogy Szájer Józseffel ezt csináld?

Végül sikerül megkérdeznem Lázártól, hogy szerinte egy gyermeknek a szerető család a megfelelőbb hely a felnövekedéshez, vagy a gyermekotthon. Nem meglepő, hogy Lázár a szerető családot válaszolja. De amikor úgy folytatom, hogy a magyar állam azzal, hogy a meleg párokat kizárja az örökbefogadásból, gyermekeket foszt meg pont a szerető családtól – ráadásul a világ más részein sokan nőttek fel ilyen körülmények között, kiváló emberek lettek, nem egy közülük ismert is –, Lázár kategorikusan zárja le a témát:

„Én azt tudom erre mondani, hogy mi azokat az embereket képviseljük, akik erről a kérdésről egészen másképpen gondolkodnak, és az általunk képviselt emberek szempontjait és érdekeit jelenítjük meg a kormányzásunkban, és amikor jön a választás, majd ezt is mérlegre lehet tenni.”

Kapcsolódó

Lázár János beszólt Magyar Péternek: A vámpírok örökké élnek!

A miniszter szerint a Tisza Párt elnöke csak szájhősködik, és nincs valódi terve az ország jövőjére nézve. Lázár úgy gondolja, Magyarországon szükség van erős magyar nagytőkésekre, ugyanakkor a beruházási és közbeszerzési szabályokon szigorítani kell.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Szülei mentetették ki a 14 éves kislányt a drogtanyáról, ahol elkábították és szexre kényszerítették fogvatartói

Minősített emberkereskedelem és kényszermunka gyanúja merült fel. A bíróság egy hónapra elrendelte a letartóztatást az ügyészség indítványára.

KÉK HÍREK

„Amikor beléptem, már ropogott a mennyezet” – Sokkos állapotban talált rá egy 15 éves lányra az égő házban a polgármester, kimentette

A fűtési szezonban kéményellenőrként járta a falut, amikor észrevette: nem a kémény, hanem a cserepek füstölnek. A ház lakhatatlanná vált, a tűz okát még vizsgálják.

KÉK HÍREK

Bekristályozva, szexrabszolgaként dolgoztattak napokig egy 14 éves lányt Bagon

A nyomozás szerint 5–6 alkalommal szerveztek találkozót neki 20 ezerért és egy adagért. A 27 éves férfi adta a szert, 44 éves társa intézte a kuncsaftokat.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Most hogy a p*csaba szavazzak rátok?” - Tisza-szavazókat bizonytalanított el a Sziget ellehetetlenítése

A Tisza és a Fidesz egyformán tartózkodott, jó eséllyel megpecsételve a Sziget sorsát. Szokatlan módon ezúttal még Magyar Péter hozzászólásai alatt is nagy a vita, és jónéhányan felteszik a kérdést: mit mond el ez a történet a jövő évi választások szempontjából?

kádé - szmo.hu
2025. október 30.

Komoly megosztottságot okozott a Tisza táborán belül az, ahogy a párt budapesti frakciója a Sziget sorsáról szavazott szerda este a Fővárosi Közgyűlésben.

A TISZA Budapest facebook-oldalára kitett poszt alatt elkeseredett kommentek sorát lehet olvasni. „Ugyanolyanok vagytok, mint a Fidesz. -1 szavazat” - írta az egyik hozzászóló. „Most veszítitek el azokat a szavazatokat, amivel meg lehet nyerni a jövő évi választást” - vélte egy másik. „Köszönjük, hogy sikerült a Fidesz szintjére süllyedni, és nem lesz Sziget fesztivál miattatok. Üdv, egy Tisza szavazó” - fogalmazott egy harmadik. „2024 február óta követem Pétert, de ma elbizonytalanodtam, ezek alapján ti sem az embereket képviselitek, hanem a saját politikai csatáitokat helyezitek előtérbe. Érdemes itt kommenteket olvasni és tanulni belőle!” - tette hozzá még valaki.

A szerda esti szavazás során a két legnagyobb fővárosi frakció, a Tisza és a Fidesz frakciója egyformán szavazott: tartózkodással. És ezzel Karácsony Gergely főpolgármester szerint megpecsételték a Sziget sorsát.

„Akkor hát nem lesz Sziget. Nem lesz fővárosi bevétel, a nemzetgazdaság is elesik több tízmilliárd forinttól és a budapestiek is a kedvezményektől. Ez mind nem lesz, mert a két legnagyobb fővárosi frakció, a Tisza és a Fidesz így döntött!” - írta a szavazás után Karácsony.

„Fontos lesz, hogy levonjuk majd ennek a (nem) döntésnek a tanulságait, hogy legyen szembesülés és szembesítés is, hogy mit mond el mindez a felelősségről, a kormányzóképességről, az alázatról, a szakértelemről, a bizalomról és úgy általában, ennek a városnak és az országnak a jövőjéről” - tette még hozzá a főpolgármester.

Mindez sok hozzászóló szerint is messze túlmutat a Sziget ügyén, és arról is szól, mire számíthat az ország, ha jövő tavasszal a Tisza nyer.

De mi is történt pontosan?

Október 13-án Karácsony Gergely bejelentette, hogy kérdésessé vált a Sziget sorsa, ugyanis a külföldi tulajdonos úgy döntött, kiszáll, „a jövőben már nem kívánja megszervezni a fesztivált”. Ez egy levélből derült ki, amit a fővárosnak küldtek. Ebben azt kezdeményezték, hogy bontsák fel a még jövőre is érvényes területhasználati megállapodást.

A szakmán belül sokakat nem ért teljesen váratlanul, hogy a külföldi tulajdonos kivonul. A Sziget már tavaly is masszívan veszteséges volt, és a trendet idén sem sikerült megfordítani. Ennek sok oka van, például az, hogy a legnagyobb külföldi sztárok szívesebben adnak saját aréna-koncerteket, több lett a külföldi versenytárs, emelkedtek a gázsik, a Covid után megváltoztak a fiatalok bulizásai szokásai, a hatalmas infláció után Magyarország ma már árakban is jóval kevésbé versenyképes a külföldi bulizók szemében, miközben sok magyar számára a Sziget már megfizethetetlenné vált. Az sem segített, hogy ez a fesztivál hat napos maradt, miközben a hasonló nagy rendezvények Európában maximum 3-4 naposak, ami a szervezőknek és a bulizóknak is kisebb kiadásokkal jár.

Rendszerint a következő Sziget szervezése már akkor megkezdődik, amikor az előző véget ér. Idén azonban nem ez történt. A külföldi tulajdonos halogatta a döntéseket, a magyar menedzsment pedig érezve a bajt, megpróbált valamilyen menekülő tervet találni. Logikusnak tűnt, hogy a fesztivál alapítójához, Gerendai Károlyhoz fordulnak, aki még 2017-ben szállt ki, és azóta sikeres gasztronómiai vállalkozásokat működtet, valamint egy nagy strandot fejleszt Budapest határában. Gerendai szívügyének tekinti a Sziget ügyét, amit saját gyerekének tart.

Pénzügyileg ugyanakkor rendkívül kockázatos megkísérelni a fesztivál megmentését, főleg úgy, hogy ekkora csúszásban van a jövő évi szervezés.

A konkurencia már javában köti a szerződéseket a 2026-os fellépőkkel, és megindult a promóció, valamint a jegyértékesítés is. De Gerendainak saját bevallása szerint egyedül pénze sincs elég, hogy belevágjon. Más befektetőket is meg kell győznie. Azt mondta, számít azokra, akiknek komoly érdeke, hogy a fesztivál megmaradjon, például a legnagyobb beszállítókra, és közösen, afféle magyar összefogásként esetleg lenne esélyük.

A Sziget sok milliárdos vállalkozás, és nehezen érthető, miért a jövőre 200 millió forintos kiadást jelentő területhasználati engedélyen úszhat el. Ugyanis a vita ekörül folyt, és a szavazás is konkrétan erről szólt.

A fesztiválnak ugyanis érvényes területhasználati megállapodása van a fővárossal, ami jövőre járna el. Ez azt jelenti, hogy a külföldi tulajdonosnak ezt a 200 millió forintot elvileg mindenképpen ki kell fizetnie, akkor is ha kiszáll, akkor is, ha nem. Az más kérdés, hogy ha nem rendezi meg a fesztivált, nem használja a területet, akkor a bíróságon érvényesíthető lenne-e a főváros követelése, vagy mi történik, ha a cég a milliárdos veszteségekre hivatkozva csődöt jelent. Könnyen lehet, hogy ebben az esetben Budapest egy fillért sem látna ebből a pénzből.

Mégis ez a 200 millió forint volt a legfontosabb érve a vitában mind a Fidesznek, mind a Tiszának.

„Ma is azért harcoltunk Fővárosi Közgyűlésen, hogy a budapestieknek minél több pénz maradhasson a zsebében, és minél élhetőbb legyen a főváros” - közölte a szavazás után Facebook-oldalán Szentkirályi Alexandra. „A fővárosi képviselők nem lehetnek milliárdosok lobbistái” - írta Magyar Péter.

Mindkét párt azt kommunikálja, hogy Karácsony Gergely és Gerendai Károly a kivonuló amerikai tulajdonos érdekében lobbizik a 200 millió forintos területhasználati díj elengedése érdekében, miközben nincs garancia arra, hogy a Szigetet jövőre valaki más valóban megrendezi.

Délelőtti meghallgatásán Gerendai Károly azzal érvelt, csak hosszú távú területhasználati megállapodással lehet esély arra, hogy befektetőket találjon. Igaz, korábban arról is nyilatkozott, hogy az amerikai tulajdonos az eladás feltételéül szabta az érvényes megállapodás felbontását. Az nem teljesen világos, hogyha a külföldi tulajdonos kivonul, és a Szigetet valóban megrendezné valaki más, akkor miért ilyen fontos az amerikai cégnek a 200 millió forint elengedése, hiszen ez a kötelezettség is a vásárlóra szállna. Persze ha az eladás meghiúsul, akkor elvileg ezt is ki kellene fizetnie, de ahogy fentebb írtuk, ez alól találhat más kibúvót.

Gerendaiék szempontjából a 200 milliós kötelezettség komoly kockázat. Mivel még mindig nem világos, hogy milyen konstrukcióban mentenék meg a fesztivált, van esély rá, hogy egy évet kihagynak, és csak a 2027-es Szigetet sikerül összehozni. Ha pedig mégis sikerül megrendezni, az első évben még szinte biztosan veszteségesek lesznek. Viszont a területhasználati díjat jövőre így is be kellene fizetniük.

Megoldásként Karácsony Gergely azt javasolta, hogy bontsák fel a területhasználati szerződést, és új feltételekkel kössenek egy 10 évre szóló újat, ami az első három évben haladékot adna a befizetésre, így segítené az újrakezdést.

Ez a javaslat többször is elbukott a főváros Tulajdonosi Bizottságában, ahol a fideszesek és a tiszások nagyjából ugyanúgy érveltek, ahogy a tegnapi közgyűlésben.

A Tisza szerdán már azt javasolta, hogy a fizettessék ki a kormánnyal azt a pénzt, amiről a főváros így lemond. Ehhez azonban be kellett volna vonni a tárgyalásokba a kormányt is, miközben szorít a idő.

Talán a tiszások is belátták, hogy ennek kevés az esélye, mert az ezután benyújtott módosító indítványukban már a saját nevükben tettek vállalásokat, azt feltételezve, hogy jövőre nyernek. Ennek részleteiről a szavazás után Magyar Péter egy posztban írt. „Vállaltuk, hogy a leendő TISZA-kormány a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül 2026 és 2027 júniusáig a díjkedvezményt átutalja a fővárosnak, ezért cserébe pedig annyit kértünk: az új befektető vállalja, hogy 2027 végéig a kétévi kedvezmény teljes összegét utólagosan visszafizeti a fővárosnak, amely azt visszautalja az MTÜ-nek. Sőt, még azt is felajánlottuk, hogy a díjkedvezménnyel érintett időszakot 2028-ig meghosszabbítjuk – kizárólag azért, hogy a budapestiek ne szenvedjenek kárt.”

Csakhogy Karácsony Gergelyék szerint a Tisza nem vállalhat ilyen kötelezettségeket úgy, hogy még kormányra sem került. Legalábbis az új befektetők aligha vehetnék készpénznek ezeket az ígéreteket. Így a javaslatot a főpolgármester szavazásra sem bocsájtotta.

Karácsony Gergely szerint a tiszások naponta váltogatták a véleményüket, „egy pontban voltak következetesek: ne kelljen felelősséget vállalniuk semmiért, áttolták volna a döntés terhét a mostani kormányra, a következő kormányra, a főpolgármesterre, a befektetőre, bárkire. Miközben Budapest egyik legfontosabb, tízezreket megmozgató kulturális eseményét hagyják kidobni a kukába, percekkel később majdnem négyszázmillió forintot elköltöttek volna a kötényes törökfürdőzés biztosítására. Ez is egy értékválasztás.”

Magyar Péter egész másképp látja. Szerint ami történt, az két dolgot jelenthet: „vagy Gerendai Károlynak nincs valós szándéka a Sziget megmentésére, vagy Karácsony Gergely valamilyen háttéralkun keresztül tudatosan a milliárdos magánbefektetőnek próbál kedvezményeket biztosítani.”

„Megvolt a konkrét kompromisszumos javaslat, ami nem a milliárdos magánbefektető és a kivonuló amerikai cég érdekét védte volna, hanem a budapesti adófizetők érdekét is. Ott volt Karácsony Gergely asztalán a konkrét javaslatunk és nem volt hajlandó szavazásra bocsátani, pedig más frakciók is ezt kérték” - írta a Tisza Párt elnöke, aki szerint „ezzel egyértelműen kiderült, hogy „Karácsony Gergely miatt került veszélybe a Sziget Fesztivál jövője.”

Ezt a magyarázatot azonban a jelek szerint a Tisza saját szavazói közül sem fogadják el sokan. A Tisza Budapest facebook-oldalán a legnépszerűbb hozzászólás így szól:

„Ti teljesen inkompentensek vagytok? Hogy a viharba támogassalak igy titeket, de komolyan?! Melyik üzletember vállal garanciát a következő 2-3 évre egy olyan vállalkozás megmentesekor, ami éppen becsődölt? Hogy lehettek annyira szűklatókörűek, hogy nem számoltok a gazdasági következményekkel? Ok, Sziget kuka. Budapestnek így milyen bevétele lesz ebből? Ki fogja majd a területet akar a mostani ár egyharmadáért kibérelni? Elárulom, senki! És akkor még a gazdasági következményekről nem is beszéltünk. Augusztusban az airbnb-k, hotelek, fürdők, éttermek a Szigetre érkező turistákkal voltak tele. Ez a bevétel nem fog hiányozni? Önös politikai érdekből ilyet csinálni komolyan mondom, elképesztő.”

„Most hogy a p*csaba szavazzak rátok, ha ennyire képtelenek vagytok bármilyen kompromisszumra és zéró gazdasági mindsettel akartok egy országot elvezetni. Szégyen!”

És más is részletesen megindokolta, miért hiba szerinte, ami történt.

„Ezt most mint Tisza szimpatizáns, és a Tiszát rendszeres havi adománnyal is támogató szimpatizáns írom: teljesen felesleges KariGerire mutogatnotok. Ez bizony most egy Fidesz-Tisza koalíció volt a Sziget ellehetetlenítésére. Ami kurva nagy csalódás számomra. Hangsúlyozom, nem a Fidesz miatt, mert azoktól nem vártam semmi jót. És ezt most nem magam miatt írom, mert az elmúlt két évben nem voltam kint, az idei line up 90%-a például semmit nem mondott nekem, ebből látszik, hogy öregszem. Na de ez sok fiatalnál jelenthet red flaget, így fél évvel a választások előtt, és 1-2% lemorzsolódás is rengeteget számíthat a kormány/rendszerváltás kárára. Kurva szar döntés volt. Csak remélni tudom, hogy látva a negatív reakciókat, sürgősen észhez tértek, különben bajok lehetnek...”

Hogy most mi lesz, azt egyelőre nem lehet tudni. Bár Karácsony Gergely gyakorlatilag elköszönt a Szigettől, Gerendai Károly azt mondta, még gondolkodik.

„Rövidesen, napokon belül elérünk ahhoz a ponthoz, ahol már egyértelműen nem lehet megcsinálni a fesztivált. Úgy meg már nyilván nem veszem át a céget sem – hiszen csak azért nincs értelme, hogy aztán én számoljam fel és küldjem el az ott dolgozókat. Szóval elég frusztráló most ez az időprés. Ha ugyanis november elején nem tudunk elkezdeni jegyet árulni, akkor nem lesz Sziget” - nyilatkozta még a szavazás előtt a VálaszOnline-nak.

Mostani állapot szerint csak akkor lehet esély a Sziget megmentésére, ha a Tisza változtat az álláspontján, és egy rendkívüli közgyűlésen újratárgyalják az ügyet. Nem példátlan, hogy a belső reakciókat látva Magyar Péter meggondolja magát egy ügyben, de hogy most is ez történik-e, azt egyelőre lehetetlen megmondani.

FRISSÍTÉS:

Csütörtökön 11 óra után Magyar Péter az alábbi posztot tette közzé:

"Gerendai Károllyal abban maradtunk, hogy jövőre találkozunk a Sziget Fesztiválon.

Az eredetileg javasolt 2035-ös visszafizetési határidő helyett a Fesztivál az alábbi bontásban fizeti vissza a fővárostól kapott díjkedvezményt: 2028-ban 33%, 2029-ben 33%, 2030-ban a fennmaradó részt.

- Minden magyar fiatal megkapja a diákkedvezményt, aki kiváltja a BudapestGO-t

ui.: igenis lehetett olyan megoldást találni, hogy a főváros a közpénzek gondos gazdájaként járjon el és a Sziget Fesztivál továbbra is az egyik legsikeresebb magyar kulturális és zenei rendezvény legyen."

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

„Ugyanúgy, ugyanott, mégis máshol” – egyszerre újul meg és marad hű önmagához új dalában a Liana

Az Ugyanúgy című szám eltávolodik a korábbi, folkos elemekkel átszőtt hangzástól, és inkább a zenekar pop-rock oldalát helyezi előtérbe. Premier!

BUDAPEST

Őszi menedék Budapesten - 7 hangulatos hely, ahol jó lelassulni a városban

Ahogy lehullanak a levelek és a város lelassul, Budapest új arcát mutatja meg – a kuckózós, illatos, meghitt helyekét, ahol jó megpihenni egy tea, egy koktél vagy egy finom vacsora mellett.

KÉK HÍREK

A börtön imaszobájában szexelt egy rabbal a börtönőrnő, akinek több elítélttel is viszonya lehetett

A vád szerint a 23 éves brit Isabelle Dale-t arra is rávette az elítélt, hogy drogot csempésszen be neki fegyintézetbe.

SZEMPONT

A drogháború fokozódik: Trump válogatás nélkül megöleti azoknak a hajóknak a legénységét, amelyek drogot csempészhetnek

A hajókat légicsapásokkal semmisítik meg, az amerikai elnök szerint a megölt áldozatok ellenséges harcosok. Napokon belül az Egyesült Államok legmodernebb repülőgéphordozó-anyahajója is bekapcsolódik az akcióba.

kádé, Címlapkép: Pentagon - szmo.hu
2025. október 29.

Egyetlen nap alatt 14 újabb emberrel végzett az amerikai hadsereg olyan hajókon, amelyeket drogcsempészettel gyanúsítanak. Akárcsak korábban, a halálos csapásokról készült videókat most is közzétették, a vádak bizonyítékát viszont egyáltalán nen.

Pete Hegseth védelmi miniszter szerint három csapás során négy hajót találtak el nemzetközi vizeken. Volt egy túlélő is, akit azonban nem az amerikai hadsereg mentett ki, hanem a mexikóiak.

„A négy hajót ismerték a hírszerzőink; ismert kábítószer-csempészési útvonalakon haladtak, és drogot szállítottak” — írta Hegseth a közösségi médiában közzétett bejegyzésében. Szerinte az első megsemmisített hajón nyolc férfi volt, a második négy, a harmadikon pedig három.

A Dél-Amerika partjainál folytatott akció halálos áldozatainak száma így már 57-re emelkedett.

Kezdetben a Karib-tengeren, Venezuela partjai közelében csaptak le a gyanúsnak ítélt hajókra, de aztán kiterjesztették a hatókört Kolumbia partjaira is. Az akciókban harci helikopterek és MQ-9 Reaper drónok vesznek részt.

A Fox News riportja a legújabb támadásról

Hegseth a közösségi médiában közzétett bejegyzésében a hajókartelek elleni csapásokat az elmúlt 24 év közel-keleti és afganisztáni háborúihoz hasonlította. „Ezek a drog-terroristák több amerikai életet oltottak ki, mint az al-Kaida, és ugyanúgy fogunk velük bánni” — jelentette ki.

Trump pedig a második támadást bejelentő bejegyzésében minden drogfutárt megfenyegetett: „FIGYELMEZTETÉS – HA OLYAN DROGOT SZÁLLÍTASZ, AMELYEK AMERIKAIAKAT MEGHALHATNAK, AKKOR VADÁSZUNK RÁD!” - írta.

Az amerikai katonai akciót azonban sok szakértő illegálisnak tartja, mert katonai erővel nem célozhatnak meg szándékosan olyan civileket, akik nem vesznek részt közvetlenül fegyveres összecsapásokban, még akkor sem, ha bűncselekménnyel gyanúsítják őket.

A Human Rights Watch jogvédő szervezet jogellenes, törvénytelen gyilkosságoknak minősítette a történteket. „Az amerikai tisztviselők nem ölhetik meg azonnal azokat az embereket, akiket kábítószer-csempészettel vádolnak” – mondta Sarah Yager, a Human Rights Watch washingtoni igazgatója. „A kábítószerek Egyesült Államokba jutásának problémája nem fegyveres konfliktus, és az amerikai tisztviselők nem kerülhetik meg emberi jogi kötelezettségeiket azzal, hogy az ellenkezőjét színlelik.”

Van olyan videófelvétel, amin az látszik, hogy két ember a fedélzetén pihent, mielőtt felrobbant a hajójuk. Gustavo Petro kolumbiai elnök pedig azt állítja, a szeptember 15‑én megölt emberek egyike egy kolumbiai halász volt. Kolumbia emiatt az Egyesült Államokat gyilkossággal vádolja.

Korábban Amerika hagyományosan a Parti Őrség és időnként a haditengerészet segítségével lépett fel a tengeri drogcsempészet ellen, elfogva a hajókat. Ha a gyanú beigazolódott, a legénység tagjait letartóztatták, ugyanúgy, ahogyan a rendőrség is letartóztatja az utcai dílereket. Az azonban fel sem merül, hogy az utcán egyszerűen kivégezzék őket.

Trump januári hivatalba lépése óta egy sor latin‑amerikai drogkartellt és bűnbandát – köztük a Tren de Araguát – minősített terroristának. Az a törvény, amely felhatalmazza a kormányzatot, hogy egy csoportot külföldi terrorszervezetnek minősítsen, lehetővé teszi a vagyonuk befagyasztását, és bűncselekménnyé teszi a csoport támogatását. Arra azonban nem jogosít fel, hogy embereket, akiket a csoporthoz tartozónak gyanítanak, minden további ok nélkül megöljenek.

Emiatt a Trump kormányzat még tovább ment, és kijelentették, hogy a drogcsempészeket „ellenséges harcosoknak” tekintik.

Arra hivatkoznak, hogy Trump „megállapította”, a kartellek kábítószer‑kereskedelme fegyveres támadásnak minősül az Egyesült Államok ellen, és hogy az ország formális fegyveres konfliktusban áll a kartellekkel, így a hajók legénysége legálisan célba vehető.

Olyan jogi érvelés azonban sem nyilvánosan, sem a Kongresszus előtt nem hangzott el, amely megmagyarázná, hogyan lehet a kábítószer‑kereskedelmet fegyveres támadásnak tekinteni, és miért lehetnek „ellenséges harcosok” azok, akik illegális fogyasztási cikket szállító hajón tartózkodnak.

Az amerikai elnök jogi érvek helyett azt állítja, hogy minden egyes megsemmisített hajóval 25 ezer amerikai életet mentenek meg.

Csakhogy ez a szám sem stimmel, mivel évente körülbelül 100 ezer amerikai hal meg drogtúladagolás következtében, de ezeknek a halálozásoknak a többsége a fentanilhoz kötődik, amely mexikói laborokból származik, míg Dél-Amerikában, ahonnan a hajók érkeznek, kokaint termelnek.

A nemzetközi tiltakozás ellenére úgy tűnik, a katonai csapásokat fokozzák. A védelmi miniszter a múlt héten elrendelte a Gerald R. Ford repülőgép‑hordozó anyahajó, valamint a hozzá tartozó hadihajók és támadó repülőgépek Latin‑Amerika partjaihoz vezénylését. A flotta eddig Horvátország partjainál állomásozott, és 7-10 nap alatt érhet Dél-Amerikához.

A Gerald R. Ford az amerikai haditengerészet legmodernebb és technológiailag legfejlettebb repülőgép-hordozója.

A fedélzetén nagyjából 5000 tengerész szolgál, és több mint 75 támadó, felderítő és kiszolgáló repülőgépet üzemeltet, köztük F/A‑18‑as vadászgépeket.

Érkezésével látványosan tovább erősítik a térségben állomásozó amerikai erőket. Augusztus vége óta az amerikai hadsereg már 10 ezer katonát telepített a Karib‑térségbe: körülbelül a felük nyolc hadihajón szolgál, a másik felük Puerto Ricóban állomásozik.

A New York Times úgy értesült, hogy a Trump‑kormányzat azt is fontolgatja, hogy szárazföldi csapásokat mér Venezuelában a droglétesítményekre, és erővel eltávoldítja az ország vezetőjét, Nicolás Madurót. A művelet támogatói között van állítólag Marco Rubio külügyminiszter és John Ratcliffe, a CIA igazgatója is.

Az amerikai hadsereg a lap információi szerint már összeállított egy listát a venezuelai drog‑célpontokról, amelyeket meg tudna támadni, és ezt a csomagot bemutatta Trump elnöknek, aki azonban erről egyelőre nem hozott döntést.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kaparós sorsjegyekkel csalt két somogyi tinilány, közel 300 ezer forintot kaszáltak egy egyszerű trükkel

Terminál nélküli dohányboltokat kerestek, ahol nem ellenőrizték a vonalkódot. Egy videóról leshették el a módszert.

KÉK HÍREK

Brutális bántalmazás: 15 és 16 éves fiúk vertek agyon vascsővel és fadeszkával egy férfit egy hajdúnánási buszmegállóban

A veszekedés kedden este kezdődött egy hajdúnánási bolt előtt, erről felvétel is készült. A rendőrök házról házra gyűjtöttek tanúkat, hajnalra elfogták a 15 és 16 éves fiút.

KÉK HÍREK

„Meg se fordult a fejembe, hogy velem mi lesz” - a kutyáját kimentette a 15 éves lány, de ő maga már nem tudott kijutni a gödörből Zircen

Séta közben a nála lévő labda esett be, a kutya utána ugrott, a gazdája pedig egy bokorba kapaszkodva húzta ki. A nagymama kötéllel próbált segíteni.

SZEMPONT

Görög Zita is üzent Nagy Ferónak: Bízom benne, hogy átgondolja szavait, mert tetteinek súlya alapvetően befolyásolhatja a közélet tisztaságát

A modell-műsorvezető a zenész több, a Szőlő utcai ügyről tett kijelentésére is reagált. Végül meghívta Ferót Lánczi Zsuzsa, az Árvácska Alapítvány nemrég elhunyt alapítójának búcsúztatására.

DKA – Fotó: ATV-#Bochkor/YouTube - szmo.hu
2025. október 27.

Görög Zita sem hagyta szó nélkül Nagy Feró szavait a Szőlő utcai ügy kapcsán. Mint megírtuk, a Beatrice frontembere még a múlt heti Békemeneten mondta el a véleményét, amin aztán több ismert ember is felháborodott. Többek közt úgy fogalmazott: „Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?” A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette.

Kapcsolódó

Wolf Kati visszavágott Nagy Ferónak: „Ahelyett, hogy egyszerűen elnézést kérnél, magyarázkodsz és tőlem vársz bocsánatkérést”

Az énekesnő ismét üzent egykori mentorának. Szerinte lehet marhaságot mondani és aztán bocsánatot kérni, de „nem bocsánatot kérni nem lehet”.

A közéleti kérdésekben gyakran megszólaló Görög Zita korábban már elmondta, mit gondol a Szőlő utcai botrányról. Most Instagram-oldalán osztott meg egy hosszú sztori-sorozatot, amely csak 24 órán keresztül látható. Terjedelmes sorait kifejezetten Nagy Ferónak címezte.

„Tiszelt Nagy Feró! Engedje meg, hogy reagáljak a Szőlő utcai ügyben elhangzott szavaira, miszerint »mindenki jól járt, nem?« Erkölcsileg rendkívül aggályos, ha egy gyermekotthon vezetője visszaél pozíciójával és gyermekvédelmi intézményben felnőtt, kiszolgálatott fiatalokat futtat prostituáltként. Ezek a lányok a társadalom védelmet igénylő tagjai, életük legnehezebb szakaszán vannak túl, család, biztonság és önbizalom nélkül”

– kezdte a modell-műsorvezető.

Ezután kitért arra, hogy a prostitúcióval kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások szerint a nők túlnyomó többsége nem önszántából, hanem kényszer, traumatizáló élethelyzet, kizsákmányolás vagy gazdasági kényszer miatt kerül ebbe a körbe. Mint írja, a prostitúció "szabad választása" társadalmi mítosz, hiszen a legkiszolgáltatottabb, legvédtelenebb nők örében a gazdasági kényszer, az erőszak, a gyermekkori trauma és a kapcsolati manipuláció meghatározó tényező.

„A vezető feladata minden körülmények között a fiatalok védelme, támogatása, értékrendjük, önbizalmuk erősítése, nem pedig kihasználásuk vagy kényszermunka, emberkereskedelem szervezése, akár anyagi előnyért, akár bármilyen más érdekből. Egy ilyen emberi cselekedet az emberi méltóság, az emberi jogok és az erkölcs szempontjából mély, helyrehozhatatlan rombolást jelent, és hosszú távú lelki károkat okoz az áldozatoknak.”

Görög Zita szerint erkölcsileg, jogilag és emberileg is súlyosan elítélendő, ha valaki ebben a pozícióban visszaél hatalmával, és vagy fiatalkorúakat vagy fiatalokat kényszerít eladhatóvá, kiszolgáltatottá tenni önmagukat.

„Ez sérti a bizalmat, az emberi méltóságot, az önrendelkezés jogát – mindezt olyan helyzetben, ahol az érintett személyek védelme lenne a feladat. Az ilyen cselekedet nem csupán jogsértő, hanem szembemegy az alapvető társadalmi, erkölcsi normákkal”

– írja a műsorvezető.

Nagy Feró arra is utalt, szerinte senki nem kényszerített prostitúcióra akaratuk ellenére fiatalokat a Szőlő utcai intézményben, hiszen ha így lett volna, bementek volna a rendőrségre és elmondták volna ezt. Görög Zita erre úgy reagált, hogy az intézményi nevelésben felnövekvő gyermekek gyakran a nevelőkhöz tudnak érzelmileg kapcsolódni, mert a családi mintáik hiányosak vagy károk. Ha viszont a nevelők visszaélnek ezzel a bizalommal, az súlyosan sérti a gyermekek érzelmi stabilitását és kötődési képességét.

„Ez a visszaélés gyakran rejtve marad, mert a fiatalok félnek, vagy nem tudják, hogyan jelezzék a problémát, illetve sokszor nem is érzik problémának, hiszen bíznak abban a felnőttben, aki eddigi életükben figyelmével kitüntette őket.”

Felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a nevelői szerepben dolgozók felelősségteljes és etikus magatartása, valamint a gyermekvédelem és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése a sérülékeny gyermekek biztonságáért és jövőjéért.

„Fontos, hogy a közszereplők, akiknek nagy társadalmi hatása van, sohasem relativizálják az áldozatok helyzetét vagy az elkövetők felelősségét. Bízom benne, hogy átgondolja szavait, mert tetteinek súlya, főként ebben a kiemelten érzékeny témában alapvetően befolyásolhatja a közélet tisztaságát”

– üzente a Beatrice frontemberének.

Feró azt mondta, ő „próbálta megvédeni” azokat a lányokat, akik felnőttek már, és „ha segítségre szorulnak, akkor szóljanak” neki, mert a kapcsolatai révén segítene rajtuk. Erre a modell ezt írta:

„Kedves Feró! Ezek után nem ön lesz, akinek szólni fognak, mert eddig sem mertek szinte senkinek, épp ezért marad fedve ezeknek a bűnöknek a többsége.”

Görög Zita végül meghívta Nagy Ferót Lánczi Zsuzsa, az Árvácska Alapítvány október 18-án elhunyt alapítójának búcsúztatására.

„Ő azokért a fiatalokért tett és dolgozott, akik az intézményekből kikerülve keresték helyüket a világban. Tisztelettel kérem, kísérje velem el Zsuzsát utolsó útjára, ezzel leróhatja tiszteletét egy olyan ember iránt, aki egész életét áldozta mindazokért, akiknek a lelkében zúgó viharokat csak kevesek értették.”

– zárta Instasztori-sorozatát a modell.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Visszatér a terrorbohóc – Az új It: Welcome to Derry HBO-sorozat keményen darálja a szereplőit!

Újra látjuk Derryt, és vele együtt a gyermekkor legrettegettebb rémálmát, a félelemből táplálkozó démoni lényt. Az It: Welcome to Derry első része minden várakozást felülmúl! A 60-as évek ártatlansága sosem volt ennyire félelmetes. Andy Muschietti új sorozata egyszerre nosztalgikus és hátborzongató!

KÉK HÍREK

Két tini vert halálra egy férfit egy hajdúnánási buszmegállóban

Összeszólalkoztak, majd egy közeli építkezésről egyikük egy vascsövet, míg a másik egy deszkát vett magához, és ezekkel ütni kezdték a férfit.

KULT

Meghalt Ganxsta Zolee édesanyja

Kassai Ilona Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő 97 éves volt.

SZEMPONT

Pletser Tamás: Teljesen leállíthatja az orosz olaj vásárlását a MOL, kérdés, mennyi időt ad az USA az átállásra Orbán Viktornak

Ha novemberben életbe lépnek az új amerikai szankciók, a MOL nem tud majd fizetni az orosz olajért - mondja a szakértő. Orbán Viktor még kialkudhat egy kis időt Magyarországnak Trumpnál, de jövőre megtörténhet a teljes átállás.

Jásper Ferenc, Fotó: Janos Kummer/Getty Images - szmo.hu
2025. október 28.

Orbán Viktor a jövő héten Amerikába utazik, és személyesen próbálja meggyőzni Donald Trumpot, hogy hibát követett el a legújabb Oroszország-elleni szankciókkal - erről a miniszterelnök Rómában, a pápalátogatás után beszélt. Azt Szijjártó Péter sem árulta el, hogy pontosan milyen hatása lehet a Lukoil és a Rosznyeft elleni amerikai szankcióknak a magyar olajellátottságra. Annyit mondott, még semmilyen kiesést nem jelentenek, mert még nem léptek hatályba.

Az mindenesetre nem sok jót jelent, hogy Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak arról beszélt, Amerika elvárja Magyarországtól, Szlovákiától és Törökországtól, hogy kidolgozzanak és végrehajtsanak egy olyan tervet, ami fokozatosan leválasztja őket az orosz energiahordozókról, és magyar kormány szerinte eddig „semmilyen tervet nem készített. Tény, hogy az ország nyersolajimportjának 92 százaléka tavaly is Oroszországból származott. Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét kérdeztük a szankciók utáni helyzetről.

– Milyen eszközei vannak az USA-nak, hogy betartassa a november 21-én életbe lépő új szankciókat a Lukoil és a Rosznyeft ellen?

– A másodlagos szankciók nagyon hatékonyan tudnak ilyenkor működni. Közvetítő cégeket, bankokat, biztosítókat, szállító cégeket szankcionálnak, ezek nagyon fájdalmasan érinthetik azokat az országokat és az energiacégeiket, amelyek nem akarnak majd leválni az orosz olajról és gázról.

– Magyarországot és a MOL-t is tudják ezzel presszionálni?

– Valószínűleg igen, bár nem tudom, a MOL-nak milyen bankokkal és egyéb cégekkel vanak szerződései, hol vezetik a számláikat, de azt mindenki megérezné, ha kizárnák a dollár-rendszerből.

És amíg a világgazdaság elszámolásainak 80%-a dollárban történik, addig nincs miről beszélni. A dolláron keresztül az USA bárkire nyomást tud gyakorolni.

– Nem is igen lehet akkor elkerülni?

– Ha több zsák készpénzzel vagy arannyal fizetnénk, lehetne, de ez nyilván komolytalan kategória, egyszer régebben Irán barterügyletekkel akarta megkerülni a rá kirótt szankciókat, az se működött.

– Mit tehet a MOL? Átáll az adriai olajra? Mennyibe kerül az átállás, és meddig tarthat?

– 500 millió dollár körüli összegről lehet beszélni, és jelen állás szerint 2026 végéig ez az átállás megtörténhet. Ezt előrébb hozni talán lehet pár hónappal. Közben pedig folynak a tárgyalások a horvátokkal is. A Janafnak most mi vagyunk az egyetlen nagy ügyfele, mert a szerbek felé a szankciók óta nem megy olaj, a NIS vezeték nem működik.

– Kinek jobbak az alkupozíciói? A horvátoknak vagy a MOL-nak?

– Egyértelműen a horvátoknak. Főleg, ha a Barátságon keresztül nem jön majd olaj, és teljesen le kell válni róla.

– Van lehetőség máshonnan is olajat venni?

– Igen, vizsgálják is ezt. A MOL-nak évi 11-12 millió tonna nyersolajat importál, ez a hazai és a pozsonyi finomítóba megy.

Az lehetséges például, hogy az azeri vagy kazah olajat „elswapolják”, vagyis egyfajta csereügyletet hajtanak végre, ez azt jelentené, hogy névleg az azeriektől és a kazahoktól vásárolunk olajat, ám az az olaj Oroszországba megy, onnan pedig továbbra is jön ugyanennyi orosz olaj.

A másik csereügylet-lehetőség, hogy Odesszán keresztül jönne a nem orosz olaj, és az Odessza–Brody, illetve a Barátság vezetéken keresztül ide, illetve a pozsonyi finomítóba. Az utóbbi nem tűnik túl biztonságosnak, mert Oroszország többször is lőtte a kikötőt, nehogy Ukrajna azeri finomított terméket vegyen.

– A szerbek ezek szerint még nálunk is kellemetlenebb helyzetbe kerülnek. Ha a NIS nem működik, a MOL tud nekik szállítani? Különös tekintettel a közelmúltban történt tűzesetre a Dunai Finomítóban.

– Nehezebb a helyzetük, ráadásul ha a százhalombattai javítások elhúzódnak, akkor a MOL arra kényszerülhet, hogy hozzányúljon a stratégiai készletekhez. Azokból pedig nem lehet exportálni - vagyis Szerbia felé nem tud szállítani.

– Meddig tarthat a javítás a finomítóban? Mit lehet tudni a károkról?

– Erre a hétre ígértek tájékoztatást a MOL-tól. Az biztos, hogy nem kicsik a károk, nem egy-két hét lesz, mire kijavítják. Én úgy hallottam, hogy a lelke a finomítónak, az atmoszférikus desztilláció nem sérült, és ezért nem kellett leállítani az egészet. Részleges leállások lehetnek, és a károk teljes felmérése után lehet majd megmondani, meddig tart a javítás.

Három torony van, és a harmadikat érte a tűzkár, én azt valószínűsítem, hogy hónapokig eltarthat majd a javítás, nagyon érzékeny rendszerekről van szó.

– Ezalatt megtörténhet az átállás az adriai olajra is? Vagy ez merész feltételezés?

– Szerintem most kisebb bajuk is nagyobb annál, hogy két ilyen nagy projektet egyszerre tudjanak megvalósítani. Mind az eszközök, mind a technológia, mind a javítással foglalkozó cégek kérdése érzékeny dolog, kevesen foglalkoznak ezzel, nagyon komplex rendszerekről van szó. Az biztos, hogy ez a tűzeset púp volt a MOL hátára, senkinek nem hiányzott. Szerintem a baleset intő jel volt arra nézve, hogy mindenre nagyon oda kell figyelni, és semmilyen karbantartást, javítást nem lehet félvállról venni, mert nagyon kis hiba is nagyon komoly balesetekhez és termeléskieséshez vezethet.

– Orbán Viktor bejelentette, hogy jövő héten tárgyalhat Trumppal Washingtonban. Mit tekinthet sikernek a magyar kormányfő ezen a tárgyaláson?

– Nem jósolnék, ismerve Trump elnök pálfordulásait,

de ha így marad minden, ahogy most áll, akkor esetleg kaphat Magyarország egy esélyt a határidő kitolására.

Tehát mondjuk nem januárral kell megkezdeni a leválást az orosz energiahordozókról, hanem áprilisban vagy májusban.