SZEMPONT
A Rovatból

Lattmann Tamás: Orbánék láthatóan félrekalkulálták azt, hogy a trumpi külpolitika hogyan fog kinézni

Miközben a magyar miniszterelnök azzal fenyegetőzik, hogy blokkolja az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását, Trump újabb szankciókat helyezett kilátásba. A szakértő szerint a magyar pozíció ezzel meggyengült, ráadásul Magyarország megkerülhető.


210 milliárd eurónyi orosz vagyon kerülhet vissza Putyinhoz, ha jövő péntekig az uniós tagállamok nem döntenek a szankciók meghosszabbításáról. Ennek egyetlen akadálya van: Orbán Viktor, aki blokkolja a döntést. Pénteken a nagykövetek tanácskozásán éppen ezért nem született megállapodás. Hétfőn a külügyminiszterek szavaznak, utána pedig sajtóhírek szerint akár rendkívüli uniós csúcsot is összehívhatnak, külön azért, hogy meggyőzzék a magyar miniszterelnököt.

Orbán Viktor az állami rádióban ahhoz kötötte a jóváhagyását, hogy induljon újra az orosz gázszállítás Ukrajnán keresztül, és Kijev garantálja azt is, hogy nem támadja meg a Déli Áramlatot, valamint az orosz olajszállításban sem lesz fennakadás. Korábban ennél is keményebb volt a magyar álláspont, de időközben kiderült, Donald Trump sem szankcióellenes. Az új amerikai elnök ugyanis újabb szankciók bevezetésével fenyegeti Putyint, amennyiben nem hajlandó tárgyalni a békéről. Lattmann Tamás nemzetközi jogászt kérdeztük a helyzetről.

– Úgy tűnik, hogy az Európai Unióban komoly gond lehet Orbán Viktor ellenállásából.

– Az biztos, hogy ez egységes európai uniós döntést igényel, és ha egy tagállam bármilyen oknál fogva úgy dönt, hogy vétóz, akkor ez azt jelenti, hogy a közös uniós akciónak vége van. Persze ezt ki lehet váltani egyéni, tagállami szinteken hozott döntésekkel. Tehát a szankciórendszer meg tud maradni, mert az Európai Unió 26 tagállama mondhatja, hogy ők államként továbbra is szankció alatt tartják Oroszországot. Nyilván ez már nem egy uniós akció lesz, ami politikailag kevésbé néz ki jól, de alapvetően a kárt, amit okoznak Oroszországnak, fenn lehet tartani.

Ha ez az egységes uniós szankció átalakul 26 tagállam egyéni szankciójává, az Oroszország helyzetét nem könnyíti meg. Viszont Magyarország irrelevánssá válik. Orbánék láthatóan félrekalkulálták azt, hogy a trumpi külpolitika hogyan fog kinézni.

Számomra nem is igazából érthető, hogy tudták ezt ennyire benézni. Miből gondolták azt valakik Orbán Viktor környékén, hogy Trump valami másfajta külpolitikát fog csinálni? Ezzel igazából tovább gyengül a magyar külpolitikai pozíció, pedig Orbánék abban reménykedtek, hogy a Trumppal való szorosabb együttműködés felerősíti majd Magyarország befolyását az Európai Unión belül, de azon kívül is. Csak hát amikor Trump álláspontja sokkal inkább az Európai Unió közös álláspontjához áll közel, semmint Orbán Viktoréhoz, akkor ez nem fog megtörténni. Úgy érzem, hogy sikerült egy politikai zsákutcába lavíroznia magát a magyar kormánynak.

– Ha Oroszország úgysem jut hozzá a pénzhez, mert a szankciók Magyarország nélkül is érvényben tarthatóak, akkor miért éri meg továbbra is vétóval fenyegetni?

– Nem éri meg. Csak az van, hogy nem tehetnek mást. Orbán Viktor nem állhat ki a magyar választók elé, és nem mondhatja azt, hogy „meggondoltuk magunkat, mégse csináljuk.” Mert

annyira felhergelte a választókat, a támogatóit, hogy most már nem mondhatja azt, hogy bocsi, idáig hülyeséget beszéltünk, de vissza az egész, nem ér a nevem.

Pedig igazából ezt kellene mondania, de nyilván ilyet még nem láttunk a magyar politikában.

– Mit tehet most? Tartózkodnak, nem szavaznak, Orbán Viktor megint kimegy kávézni?

– Nem vagyok a kormány tanácsadója, és nem is szeretnék az lenni, de a legegyszerűbb és legkevésbé fájdalmas megoldás az lenne, ha ezt az egész témát gyorsan lerendeznék. Az uniós csúcs meg fog történni, mert ezt már nem lehet lefújni. Ezen az uniós csúcson Orbán Viktor megállapodhat a többi miniszterelnökkel abban, hogy a következő külügyminiszteri találkozón, illetve az Európai Tanács találkozóján, ahol a külügyminiszterek fognak ebben a kérdésben szavazni, ott Szijjártó Péter nem fog vétózni.

Ez az úgynevezett konstruktív tartózkodás intézménye, amikor egy tagállam megtehetné, hogy adott esetben vétóz, de inkább tartózkodik, hogy a többség meg tudja hozni azt a döntést, ami egyhangúságot igényel.

Így finoman tudja jelezni azt, hogy amit elfogadott az Európai Unió, abban ő nem akar részt venni. Erre pontosan azért van lehetőség, hogy ezt a nagyon szigorú kompromisszumhoz kötöttséget a rendszer egy kicsit oldja. Az úgynevezett konstruktív tartózkodás intézménye pont erre való, hogy egy államnak ne kelljen megszavazni valamit, amit nem akar. Ha Orbánnak a Putyinnal való kapcsolat ennyire fontos, akkor ezt így megteheti.

Volt az a legendás kávézó-kivonulás története. Azon az európai csúcson nem került sor tényleges szavazásra, amiről Orbán Viktor kivonult kávézni. Az nem egy szavazás volt igazából, hanem csak egy megállapodás. Ennek a konstruktív tartózkodásnak egy speciális mutációját mutatta akkor be az Európai Tanács, hogy Orbán Viktor nem szavazott nemmel, hanem megivott egy kávét. Hasonló játékot el lehet játszani most is. Például a külügyminiszterek tanácsán vagy amikor tényleg egy szavazás van, akkor ott egy konstruktív tartózkodást alkalmaz majd a magyar kormány. Nem fog nemmel szavazni, de igennel sem, és ennek az eredménye, hogy az elfogadott döntés Magyarországra nézve nem kötelező. Magyarország amúgy sem vesz részt ténylegesen az Oroszországgal szembeni szankciókban. Tudtommal nincsen jelentős orosz vagyon Magyarországon lefoglalva, ami szankció alá lenne vonva, ezért ez Magyarország számára fájdalommentesen megtehető.

Amennyiben pedig valaki azt gondolja, hogy például akár a Paks II beruházással kapcsolatban itt lévő orosz vagyon szankció alá lenne vonható (ami igaz), akkor ez a konstruktív tartózkodás lehetőséget biztosít arra is, hogy erre ne kelljen a szankciót érvényesíteni.

Tehát a magyar állam számára ez hagy kellő mozgásteret Oroszország irányába is, miközben az Európai Unióban nem kell töréspontig elvinni ezt a kérdést. A kérdés az, hogy a többi uniós tagállam ezzel tud-e együtt menni. El tudják-e azt fogadni, hogy belemennek egy ilyen megoldásba, vagy ragaszkodnak ahhoz, hogy mindenképpen kemény szavazás legyen, és akkor Orbán Viktornak teríteni kell a lapjait. Szerintem most az Európai Unióban senkinek nem érdeke, hogy így történjen, tehát az előző forgatókönyv megjátszható.

– Korábban voltaj olyan sejtetések, hogy Orbánék valamilyen pénzt kérnének a vétótól való elállás ellenében. De egyáltalán van most Magyarország vagy a magyar diplomácia olyan pozícióban, hogy ilyeneket kérjen, vagy alku tárgyává tegyen?

– Szerintem nincsen, és igazából régóta nincsen. Évek óta azt látjuk, hogy Orbán Viktor hadovál össze-vissza, mondogatja a nagy szólamokat, hogy majd megerősödik, és az elért eredményei, amiket valamiféle képzelt erőpozícióból, vétóval fenyegetve el tud érni, komoly eredmények. Azonban nem sikerült elérnie például akár a jogállamisági eljárás leállítását, a kondicionalitási eljárás leállítását sem, pedig még azzal is fenyegetőzött, hogy a 2020-as hétéves költségvetési tárgyalásoknak sarokpontjává tette, hogy megvétózza a hétéves költségvetést, ha a kondicionalitási eljárást nem felejti el nagyon gyorsan az EU. Ehhez képest az lett, hogy maradt a kondicionalitási eljárás.

Orbán csak annyit tudott elérni, ami nyilván az ő szempontjából egy reális eredmény volt, hogy a 2022-es választások előtt még nem indította el a bizottság az eljárást, mindössze ennyi volt a politikai eredmény.

Nagy stratégiai eredményt Orbán Viktor most sem fog tudni elérni. Most megint arról beszél, hogy a következő hétéves költségvetési tárgyalásokon is elkezd majd vétózni. Tehát nem erős a magyar külpolitikai pozíció, sőt, egyre gyengébb, egyre rosszabb. Ezt szerintem Orbán Viktor is nagyon jól tudja, ezért is volt kénytelen belemenni 2020-ban is olyan kompromisszumba, ami csak rövid távú eredményt biztosított számára. És ez most sem lesz másképpen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a vagyonkimentésről: A NER-lovagok nem szaladgálnak bőröndökkel a határon
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a NER-vagyonok visszaszerzése egy hosszú és bonyolult jogi folyamat lesz. Úgy látja, a nemzetközi szinten tartott vagyonok felkutatása nem hónapok, hanem évek kérdése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy bejegyzésében árnyalja a „vagyonkimentésről” szóló közbeszédet, amelynek már a nyitánya is egyértelművé teszi az álláspontját: „A NER pénz nem fut. A NER vagyon fel lett építve.”

Úgy látja, a jelenlegi diskurzus túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet. „Az elmúlt napokban azt látom, hogy egyre többen beszélnek úgy »vagyonkimentésről«, mintha az egy hirtelen, kapkodó mozdulat lenne” – írja, hozzátéve, hogy ez a kép félrevezető.

Kifejti, hogy ezek a vagyonok nem pillanatok alatt jöttek létre, és nem egyetlen helyen tárolják őket. Szerinte egy ilyen mértékű vagyon felépítése évekig tartó, sokszínű folyamat.

„Mit jelent ez? Azt, hogy: több országban van jelen, több eszközben van tartva, cégeken, alapokon, befektetéseken keresztül működik”.

Tarjányi hangsúlyozza, ez a nagy vagyonok általános működési módja. A szakértő szerint a legnagyobb félreértés a folyamat jellegét övezi. Azt állítja, a kommunikáció gyakran azt a benyomást kelti, mintha a NER-hez köthető személyek készpénzzel teli táskákkal menekülnének. „Ez nem a valóság” – szögezi le.

Úgy látja, a pénz nem tűnik el, hanem a pénzügyi rendszeren belül mozog. „Átrendeződik. Átkerül. Átstrukturálják.” Rámutat, hogy a globális pénzügyi rendszerben léteznek olyan szolgáltatók, különösen a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Latin-Amerikában, amelyek éppen az ilyen helyzetekre specializálódtak, amikor a tulajdonosok biztonságos helyet keresnek a vagyonuknak.

A kulcskérdés szerinte nem az, hogy van-e pénzmozgás, hanem az, hogy ezt hogyan értelmezzük: pánikreakcióként, vagy egy olyan rendszer előre megtervezett lépéseként, amelynek mindig is volt forgatókönyve a vészhelyzetekre.

Ezzel kapcsolatban a sajtó felelősségét is felveti: „Kevesebb hangulatkeltés és nagyobb pontosság kellene a médiában…”

Tarjányi szerint a jövőbeli kormány feladata rendkívül nehéz lesz. Óva int attól, hogy bárki könnyűnek állítsa be ezt a folyamatot.

„Az új kormánynak a vagyonok visszaszerzése hosszú menet lesz. Évek!!!”

Végül a jogállami garanciákra hívja fel a figyelmet. „Ha valaki – legyen az személy vagy cég – bizonyítani tudja, hogy jogszerűen rendelkezett a pénzzel, akkor az államnak vissza kell adnia azt.” A szakértő szerint ilyen esetekben a zárolásokat fel kell oldani, sőt, az államnak akár kártérítési felelőssége is felmerülhet. „Egyszóval ez kemény munka lesz…” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: A csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására sem volt szükség
Vidéki Prókátor egy friss posztban fejtette ki, hogy a választás utáni események, mint a Hankó-ügy, igazolják a korábbi forgatókönyvét. Szerinte a Fidesz népszerűségének bezuhanása már az új kormány megalakulása és az elszámoltatás megkezdése előtt beindult.


Vidéki Prókátor egy friss bejegyzésben vette sorra, hogy a választás utáni események, köztük a Medián egyik felmérése és a Hankó-ügy, az ő korábbi elméletét látszanak igazolni. A szerző szerint a történések „alátámasztani látszanak a kétlépcsős rendszerváltással kapcsolatos, választást megelőzően közzétett elméletem megalapozottságát és megvalósíthatóságát”.

Ennek a forgatókönyvnek az volt a lényege, hogy amennyiben a Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget, a kormányváltást követően „rövid időn belül olyan mennyiségű csontváz fog kiesni a szekrényből”, hogy a Fidesz támogatottsága bezuhan. Úgy vélte, „ennek, meg a propaganda letekerésének köszönhetően az Orbán-párt népszerűsége nagy valószínűséggel levihető azon szint alá, mely a 2/3-os többség megakadályozásához szükséges”. A poszt írója szerint a második fázisban már könnyen elérhető lett volna a cél. „Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a második lépcsőben, egy időközi választás révén már létrehozható az alkotmányozó többség.”

„Szerencsére azonban úgy alakult, hogy a gyakorlatban nem szükséges kipróbálni az elmélet megvalósíthatóságát” – írja a szerző.

Meglátása szerint a Fidesz népszerűségének csökkenése és a kellemetlen ügyek napvilágra kerülése már a kormányváltás előtt megindult.

„Amúgy ma már az is megállapítható, hogy a csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására és az új kormány intézkedéseire sem volt szükség”

– állítja.

A bejegyzést egy kérdéssel zárja, amely a jövőbeli kormányzati lépések lehetséges hatásaira utal: „MI lesz itt akkor, ha az új kormány elkezdi a munkát, elzárja a propaganda és a NER gazdasági hátországának közpénzcsapjait, nyilvánosságra hozza az Orbán-rendszer idején elkövetett bűnöket és nekiáll az elszámoltatásnak?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András: Orbán helyében inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat
A politikus Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort az Európai Bíróság ítélete után. Fekete-Győr szerint "a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 03.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Európai Unió Bíróság magyar „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatos ítéletéről és a leköszönő kormányfő arra adott reakcióiról. A politikus szerint szórakoztató figyelni a bukott miniszterelnök utolsó erőfeszítéseit. Úgy véli, a közvéleményt már egyáltalán nem érdekli, mit tesz vagy nem tesz a leköszönő kormány.

Fekete-Győr azt állítja,

a volt kormányfő „már a múlt embere, aki a saját összeomlott kártyavárának a romjain próbálja elhitetni magáról, hogy még mindig ő osztja a lapokat”.

A politikus szerint hiába levelezget Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, mert „a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.

Levelezgethet Sulyok Tamással hajnaltól napestig, de a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását.

A poszt írója szerint a korábbi kormány tizenhat éven keresztül próbálta megosztani a társadalmat „mesterségesen generált, »gyermekvédelminek« hazudott aljas uszítással”, és ezzel ártatlan embereket állított célkeresztbe. Fekete-Győr úgy látja, „ennek az undorító kirekesztősdinek vetett véget április 12-én a magyarok elsöprő többsége”.

Felidézte, hogy

a vitatott jogszabály „puszta politikai haszonszerzésből, a leghitványabb módon egy kalap alá vették a pedofil bűnözőket a meleg honfitársainkkal”.

Állítása szerint most, hogy az Európai Bíróság is kimondta az ítéletét, „végleg lerántotta a leplet erről az államilag szervezett, homofób megbélyegzésről”, Orbán Viktor még mindig egy „genderpropaganda nevű ócska fantommal viaskodva” igyekszik eljátszani a nemzetmentő szabadságharcost.

Fekete-Győr szerint ma már egyértelmű társadalmi akarat van egy olyan Magyarországra, „amely nem a megosztásra és a kirekesztésre, hanem az emberi méltóságra, az egyéni szabadság megkérdőjelezhetetlen tiszteletére, a magánélet szentségére és az európai szolidaritásra épül”.

A politikus a „most felálló rendszerváltó parlament” felelősségének nevezte, hogy a következő hónapokban törölje el a „putyini kottából átvett propagandatörvényeket”. Ezzel együtt egy olyan új gyermekvédelmi törvényt kell alkotni, amely szerinte „nem ártatlan kisebbségeket bélyegez meg, hanem tényleges védelmet nyújt a valódi szexuális ragadozókkal szemben”.

Innen is üzenem a bukott miniszterelnöknek: a helyében én mélységesen befognám a számat, és inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor a következő hónapokban végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat!

Végül Fekete-Győr azt írta, nem akarja megzavarni a volt miniszterelnököt a „politikai önfelszámolásban”, és nyugodtan írogathatja tovább „az értelmetlen leveleit a saját kis bukott bábjainak”. Azt tanácsolta neki, egy dolgot azonban jobb, ha az eszébe vés: „a történelem és a szabad Magyarország már túllépett rajta, a politikusbűnözők korszakának végérvényesen leáldozott!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Biztos, hogy lesznek konfliktusok a Tisza-kormánnyal, de remélem, az eddiginél sokkal kevesebb tiltakozásra lesz szükség” - Bizakodó a Szülői Hang Közösség alapítója
A Szülői Hang alapítója szerint az elveszett bizalom megteremtése az új tárcavezető egyik elsődleges feladata lesz. Miklós György szerint ennek első lépése a nyílt, őszinte és érdemi kommunikáció.


Fel kell ismerni, nekünk, szülőknek is lehet beleszólásunk az oktatás alakításába, mi is elősegíthetjük, hogy pozitív irányba forduljanak a dolgok – mondta Miklós György, a Szülői Hang Közösség alapítója a Népszavának adott interjúban. Szerinte nem az a helyzet, hogy az állami oktatásban csak egy-két helyen rossz a kommunikáció, hanem szinte mindenhol. Úgy véli, az oktatásirányításba vetett bizalom helyreállítása akár hosszú évekbe is telhet.

A Szülői Hang arra reagálva, hogy a Tisza Párt Lannert Juditot kérte fel oktatási miniszternek, azt közölte:

az elveszett bizalom megteremtése az új tárcavezető egyik elsődleges feladata lesz. Miklós György szerint ennek első lépése a nyílt, őszinte és érdemi kommunikáció.

„A kormányzat részéről ezen gyorsan lehet változtatni, szinte azonnal ki lehet alakítani az eddigiektől eltérő kommunikációs stílust, és a jövőbeli párbeszéd kereteit is néhány hónapon belül fel lehet állítani” – fogalmazott. Kifejtette, hogy az elmúlt években egyáltalán nem volt valódi szakmai párbeszéd, a javaslataikat legjobb esetben egy „köszönömmel” intézték el, majd lesöpörték az asztalról. „De a kormányzatba, és így az oktatásirányításba vetett bizalom helyreállítása is időigényesebb folyamat, akár hosszú évek feladata lesz. Gyorsabb lerombolni, mint felépíteni valamit, és az elmúlt 16 évben folyamatos rombolás történt ezen a téren is” – tette hozzá.

A tankerületi központokban, szakképzési centrumokban olyan emberek döntenek, akiket senki nem választott meg, nem számon kérhetőek, és akik az érintettekkel gyakorlatilag nem találkoznak.

Az alapító tapasztalatai szerint a bizalmi válság minden szinten jelen van, a fenntartóktól az intézményvezetőkön át a pedagógusok és szülők kapcsolatáig. Hozzátette, hogy a diákok sem bíznak abban, hogy az iskola hasznos ismereteket adna nekik. A tankerületi központokról azt mondta, az ott ülő, meg nem választott és nem számon kérhető emberek átlátható szempontok és indoklás nélkül utasítják el a kérelmeket. „Ez a lehető legrosszabb fenntartói magatartás” – jelentette ki.

Szerinte ezek a fenntartók döntenek az intézményvezetők kinevezéséről is, ahol a fő szempont gyakran a lojalitás.

„Nem egy esetről hallhattunk, amikor egy konfrontatívabb, az iskola érdekeiért harciasabban kiálló igazgató kinevezését nem hosszabbították meg, a pályázatát indoklás nélkül elutasították

még akkor is, amikor az egész iskolai közösség támogatta” – emlékeztetett. Reményét fejezte ki, hogy ez most változni fog, bár a fenntartói szerkezet átalakítása szerinte minimum egy évig is eltarthat.

A szülők és a pedagógusok közötti kommunikáció javítása a kormányzati intézkedésektől függetlenül is lehetséges lenne, de Miklós György szerint itt is rendszerszintű problémák vannak. „Nem az történik, hogy az állami oktatásban egy-két helyen rossz a kommunikáció, hanem szinte mindenhol rossz” – állítja. A pedagógusok leterheltsége miatt a szülőkkel való kapcsolattartás a prioritási sorrendjük végére került, miközben rengeteg a kibeszéletlen probléma.

„Arra lenne szükség, hogy a kapcsolattartás része legyen a pedagógusok munkájának, ami nemcsak újabb előírást jelent, hanem azt is, hogy erre legyen biztosítva megfelelő idő és keret, valamint ezért is fizessék meg őket,

ne a szabadidejükben kelljen a szülői megkeresésekkel foglalkozniuk” – részletezte. Ezért is örül annak, hogy Lannert Judit lesz az oktatási miniszter, aki kutatóként és miniszterjelöltként is hangsúlyozta a szülőkkel való kapcsolattartás fontosságát.

Eddig minden civil kezdeményezés kudarcra volt ítélve, de most ez változhat.

Miklós György szerint bár minden szülőt érdekel, mi történik a gyerekével az iskolában, az elmúlt években az egyéni és civil kezdeményezések elnyomása miatt általánossá vált a „ne szólj szám, nem fáj fejem” hozzáállás. Kialakult egyfajta apatikus gondolkodás és a tanult tehetetlenség érzése. „Fel kell ismerni, hogy nekünk, szülőknek is lehet beleszólásunk az oktatás alakításába, mi is elősegíthetjük, hogy pozitív irányba forduljanak a dolgok. Ez nemcsak lehetőség, hanem felelős állampolgári magatartás is” – hangsúlyozta. Úgy véli, nemcsak a kormánytól kell várni a megoldásokat, a szülőknek is tenniük kell a változásért. Ehhez olyan párbeszédre van szükség, amely túlmutat az osztálypénz vagy az iskolafelújítás kérdésein.

A szülők tavalyi, KRÉTA-rendszeren keresztüli pontozásos tanárértékelését egyáltalán nem tartotta hasznosnak, szerinte az csak tovább növelte a frusztrációt. A Szülői Hang hiába javasolta a kormánynak, hogy pontozás helyett szöveges visszajelzésekre lenne szükség. „Ha egy pedagógus alacsony pontszámokat kap, abból nem derül ki, mi a probléma” – magyarázta, hozzátéve, hogy az értékelés így „abszolút tévút”. Szerinte az intézményvezetők sem voltak érdekeltek a szülői vélemények kikérésében, mert nem volt erőforrásuk vagy jogosultságuk a problémák megoldására.

A kormányzat fő stratégiája az volt eddig, hogy a problémákat nem megoldani kell, hanem el kell hallgattatni azokat, akik a problémákra felhívják a figyelmet.

A Szülői Hang a kinevezése után felveszi a kapcsolatot az új oktatási miniszterrel. Miklós György bízik a konstruktív együttműködésben, és úgy érzi, a Tisza-kormány jó kapcsolatot próbál majd kialakítani a civil szférával, ahogy erre Lannert Judit is tett utalást. A szervezet a maga részéről javaslatokkal, tájékoztatással és a problémákra való figyelemfelhívással segítené a pozitív változásokat.

„Biztos, hogy lesznek konfliktusok, de remélem, az eddiginél sokkal kevesebb tiltakozásra lesz szükség.

Továbbra is független civil szervezetként fogunk működni” – szögezte le.

A szervezet tavalyi támogatói kampánya sikeres volt, az anyagi támogatásokból egy online kampányt tudtak finanszírozni az országgyűlési választások előtt a közoktatás rendszerszintű problémáiról, amivel 4,5 millió megtekintést értek el. Emellett egyre többen jelentkeznek hozzájuk önkéntes munkára. „De van egyfajta pozitív hangulat, többen úgy érzik, hogy most talán tényleg lehet tenni valamit” – mondta Miklós György, aki továbbra is várja az aktív önkénteseket a szemléletváltás eléréséhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk