SZEMPONT

Lattmann Tamás: Orbán Viktor jóváhagyása nélkül is a NATO tagja lehet Svédország

Ami most történt, a lehető legrosszabb forgatókönyv, Orbán Viktort és a magyar parlamentet a Washingtoni Szerződés alapján simán megkerülhetik - állítja a nemzetközi jogász. Szerinte ami történik, az pusztító a svéd-magyar viszonyra nézve.

Fischer Gábor, Címlapkép: Getty Images - szmo.hu
2024. január 25.

Amikor kiderült, hogy Törökország ratifikálni fogja Svédország csatlakozását, a magyar diplomácia lépéskényszerbe került. Korábban Szijjártó Péter azt nyilatkozta, nem mi leszünk az utolsók, akik jóváhagyják a svéd csatlakozást. Mégis így lett.

Orbán Viktor tizenkilencre húzott lapot, amikor váratlanul meghívta Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt Budapestre, amit ő az első hírek szerint elutasított, majd közben mégis elfogadott. Kevesen értik, mit is akart Orbán Viktor. Erről beszélgettünk Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal.

– Milyen helyzetbe került Orbán Viktor azzal, hogy a török parlament megelőzte a magyart a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásával?

– Ez volt a létező legrosszabb forgatókönyv. Ezt azért lehetett tudni. Egy valamit kellett volna elkerülnie, hogy a törökök beelőzzék. Az a helyzet ugyanis, hogy a NATO-tagság tekintetében azért van módszer arra, hogy kikerüljenek valakit. Csak ezt senki nem akarta alkalmazni, mert ez kellemetlen. A törököket persze nem is olyan egyszerű kikerülni, mégiscsak a NATO második legnagyobb haderejét adják. Velük alapvetően senki nem akar szórakozni, politikai értelemben sem.

– A törökök F-16-osokat akartak leginkább. Mi mit?

– Igen, világos volt, hogy a törökök mit akarnak, el is mondták, a nagy részét meg is kapták a svédektől. Nálunk én meg vagyok róla győződve, hogy a svédekkel szembeni izmozásnak egy nagyon egyszerű és világos oka volt, a svéd EU elnökség, ami az elmúlt fél évben volt. Azt akarta volna elérni a kormány, hogy a svéd elnökség írja ki a szavazást a 7. cikk szerinti eljárásról. Ez az ügy az Európai Unió Tanácsa előtt van 2018 óta, és azért nem tud továbbmenni a folyamat, mert nincs meg a lezárásához szükséges négyötödös többség.

Azért akarta azt az Orbán-kormány, hogy most legyen meg a szavazás, mert ha nincs meg a négyötödös többség velük szemben, az politikai győzelem lett volna. Ezt a politikai győzelmet viszont senki nem akarta neki megadni, a svédek sem.

Tehát ez megint az a rettenetesen gyenge külpolitika, hogy van egy darab nyomorult vétójogunk, és azzal próbálunk fenyegetőzni jobbra-balra. Egyik válságból csetlünk-botlunk át a másikba, és azt hisszük, hogy vagyunk valakik. Csak hát a svéd elnökség nem akart ennek megfelelően játszani. Szerintem folyamatosan erről szólt a zsarolás, de a svédek ellenálltak. Csak az a baj, hogy ez a blokkolás a NATO-tagság esetében egyáltalán nem biztos, hogy eredményre vezet, mert el kell olvasni a washingtoni egyezményt, ami nagyon világosan fogalmaz. Azt mondja, ha egy államot meghívnak a NATO-ba, akkor ez az állam egyoldalú csatlakozó aktusával a NATO része lesz. Svédországot már tavalyelőtt meghívták. Tehát innentől kezdve Svédország a washingtoni egyezmény szerint egyoldalú aktussal, úgynevezett csatlakozással is részévé válhat a NATO-nak. Közölnie kell, hogy akkor én most csatlakozom.

És az fog történni, hogy érkezik egy hivatalos levél Washingtontól, amiben arról tájékoztatják Magyarországot, hogy Svédország mától a NATO tagja. Ugyanilyen levél fog kimenni az összes többi tagállamnak. Nos, ezt meg lehet csinálni Orbán Viktorral és Magyarországgal.

Ankarával, Törökországgal nem biztos. Tehát ezért nyilvánvaló volt a svédek szempontjából, hogy Erdogant valahogy be kell állítani a vonatba, ha az megvan, utána már tulajdonképpen bármit lehet csinálni. Simán benne van a pakliban, hogy most ez fog történni. Azaz Svédország akkor is NATO-tag lesz, a magyar parlament meg azt csinál, amit akar. Senkit nem érdekel, hogy a magyar parlament mit akar. A meghívás megtörtént, konszenzussal, mert csak így lehetett. Tehát

ezt az egész műsort a parlamenti ratifikációs körökkel megszokásból megcsinálták, de igazából nem szükséges.

Törökország ellenállása bizonyos mértékig a magyar kormány számára egyfajta pajzsot jelentett. El lehetett bújni mögötte. Mert Törökországgal szemben ezt a fajta megkerülős politikai húzást nem biztos, hogy meg akarta lépni bárki is, mert Törökország egy jelentős állam. Magyarország viszont nem az. Tehát Magyarországgal meg lehet csinálni. És nem ez az első eset, hogy megteszik. Megy a pattogás Ukrajnával szemben, ehhez képest azért mégiscsak meghívják Ukrajnát mindenhova. És akkor Szijjártó Péter megsértődik és kivonul. Senkinek nem hiányzik. Szóval a NATO-ban már nagyon régóta látszik az, hogy kikerülik az ilyen-olyan magyar ellenállásokat, meg ellenkezéseket.

Részlet a Washingtoni Szerződésből

10. cikk

A Felek egyhangú megegyezéssel a Szerzõdéshez való csatlakozásra hívhatnak meg minden más európai államot, amely képes arra, hogy elõsegítse a Szerzõdés elveinek továbbfejlesztését és hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonságához. Minden ekként meghívott állam részesévé válhat a Szerzõdésnek, ha csatlakozási okiratát az Amerikai Egyesült Államok kormányánál letétbe helyezi. E kormány a Felek mindegyikét értesíti az egyes csatlakozási okiratok letétbe helyezésérõl.

11. cikk

Ezt a Szerzõdést a Feleknek saját alkotmányos elõírásaiknak megfelelõen meg kell erõsíteniük és végrehajtaniuk. A megerõsítõ okiratokat, mihelyt lehetséges, az Amerikai Egyesült Államok kormányánál kell letétbe helyezni, amely minden egyes letételrõl értesíti a többi aláíró Felet. A Szerzõdés az azt megerõsítõ államok között életbe lép, mihelyt az aláíró államok többsége, közöttük Belgium, Kanada, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok megerõsítõ okirataikat letétbe helyezték; a többi aláíró állammal a szerzõdés megerõsítõ okirataik letételének napján lép életbe.

– Az sem számított a magyar kormánynak, hogy a légierő gépeit a svédektől lízingeljük? Vagy az simán üzlet?

– Ebből látszik, hogy az európai kultúra az nem a magyar. Én például már rég felmondtam volna a bérleti megállapodást. Hogyha nem vagyunk elég jók a NATO-hoz, akkor kérjük vissza a vasakat. Nyilván ez pénzben nekik azért fájdalmas, és nem nagyon tudnak mit csinálni egy rakás használt géppel, de nem a pénzről szól a történet.

– Most már csak a nagy megszégyenülés és a még nagyobb megszégyenülés között lehet választani?

– Az európai politizálásban van egy kultúrája, van egy súlya annak, hogy az arcvesztést meg lehessen előzni. Tehát mindig mindenki megkapja a lehetőséget a biztonságos visszavonulásra. Szun-ce hadtudományi műveiben ezt nevezi aranyhídnak. Azt írja, hogy az ellenségnek mindig hagyjál lehetőséget, hogy elvonuljon. Tehát megsemmisítő, megalázó vereséget, olyan vereséget, ami arra késztetheti az ellenséget, hogy utolsó leheletéig harcoljon, ha nem muszáj, akkor ne állíts elő. A politikában ez az arcmentés lehetőségének a megadása.

– Hol voltak Orbán Viktornak azok az aranyhidak, ahol elvonulhatott volna?

– Mivel tudnia kellett, hogy ez a svéd NATO-csatlakozás mindenképpen meglesz, ezért helyből az, hogy már lassan a második éve megy a parlamenti ratifikáción a rugózás, és nem lépték meg azt az opciót, amit korábban mondtam, az már eddig is egy aranyhíd volt. Eljátszhatta azt, hogy ő itt egy tényleg befolyásos valaki.

Most esetleg kap egy informális közlést, hogy két hónap múlva jön a levél Washingtonból. Addig csinálj valamit.

A nemzetközi politikában van ilyen. Annak idején még Obama alatt a szíriai polgárháborúban valaki elkezdett vegyi fegyverekkel csapkodni, és akkor Róma mellett tartott egy beszédet, amin akkor jókat röhögtünk, hogy ez micsoda hülyeség. Hosszasan, dörgedelmesen arról magyarázott, hogy két vagy három hét múlva ül össze a kongresszus. De annak a beszédnek az volt az üzenete, hogy kettő-három év múlva én majd felhatalmazást kérek a kongresszustól, hogy odamehessek, és rendet rakhassak, mert megmondtam, hogy a vegyi fegyver az a vörös vonal, de majd csak három hét múlva. És ez egy üzenet volt Putyinnak, hogy csináljon rendet Szíriában, mert neki volt közvetlen ráhatása a szíriai kormányzatra. Tehát ilyen jelek vannak a nemzetközi kapcsolatokban. Szóval Orbán Viktornak is nagyon sok aranyhídja volt ebben a történetben, nagyon sokszor tehette volna ezt a dolgot úgy egyenesbe, hogy kimegy ez a parlamenti hozzájárulás, mert a végén valószínűleg úgyis meg tudják kerülni.

– A svédek ezek szerint de facto már a NATO tagjai. Ott kell majd ülni egy asztalnál velük, ebben a szervezetben is. Mennyi idő alatt lehet ezt meg nem történtté vagy elfelejtetté tenni, ennek politikának az erkölcsi kárai hogyan számolhatóak fel?

– A kérdés az, hogy fel akarják-e egyáltalán számolni ennek az erkölcsi kárát, vagy abban bíznak, hogy ez majd elmúlik.

Azt lehet tudni, hogy bizonyos nagykövetségek egyszerűen nem riportolják haza a rossz híreket. Nincsenek információk. Ide vezetett a külügy szétverése 2014-ben, meg utána, az, hogy ilyen iszonyatos a fluktuáció a külügyi személyzetben, a diplomatákat is cserégetik, folyamatosan megy a személyzeti mozgás. Nincsenek olyan emberek a diplomáciában sem, akik egy adott területtel foglalkoznának 5-10 éve. Akiknek lenne rálátásuk. Ehelyett folyamatosan rotálják ki az embereket, egészen elképesztő a személyzeti politika. Mindenféle csillogó szemű fiatal politikai kádereket, vagy annak hitt, opportunista figurákat küldenek ki magas diplomáciai beosztásokba, akik aztán ott egy ideig fotoszintetizálgatnak, aztán lelépnek, majd elmennek máshova.

Már abban sem vagyok biztos, hogy a magyar külügyminiszter rendelkezik azokkal az információkkal, amik a döntéshozatalhoz szükségesek, van-e egyáltalán valaki, aki azokat megszerezze, értelmezze, szűrje és a politikai döntéshozóhoz eljuttassa.

Már a politikai döntéshozó sem kap érvényes információkat arról, hogy mi történik a valóságban. Már azért is, mert ezeknek a rotált embereknek a jelentős része mindig meg akar felelni, és ezért van az, hogy már a rossz hírek nem jönnek haza jelentések formájában gyakran. Mert mindenki attól fél, hogy majd a rossz hír hozójára lőnek. Ez nem feltétlenül csak a külpolitikában van így, de ott nagyon-nagyon tettenérhető, hogy a kormányzati döntéshozatalban mintha nem mérlegelnék a hosszú távú hatásokat. Tehát az, hogy vétójoga van egy államnak, és azzal adott esetben él, önmagában nem baj, azért van a vétójog. Bár kicsit olyan, mint az atombomba. Mindenkinek kell, hogy legyen, mert mindenkinek van, de igazából senki nem akarja használni, mert csak a baj van vele, de ha néha fenyegetőznek vele, az nem baj. A gond az, amikor ez a rendkívüli eszköz, a mindennapok részévé válik, akkor egyrészt devalválódik, mert a világban még nem volt olyan nemzetközi szervezet, ahol a vétójogot előbb-utóbb ne kezdték volna kikerülni. Tehát az ENSZ Biztonsági Tanácsától kezdve az Európai Unió Tanácsáig mindenhol előbb-utóbb kialakultak a technikái annak, hogy megpróbálják államok a vétójogot néha sikerrel kikerülni.

– Mégis, mi kehet a következménye a vétópolitikának?

– Előbb-utóbb annak nagyon komoly hosszú távú hatásai lesznek. Az a szomorú, hogy közben a magyar kormány meg van róla győződve, hogy ez teljesen rendben van. Hogy hú, de hatékonyak vagyunk, hú, de erősek vagyunk.

Az egy darab nyomorult vétójoggal csetlünk-botlunk egyik válságból a másikba. Persze ezt el lehet tervezni konnektivitás politikájának, meg bármi hülyeségnek, de attól ez még egy csődtömeg. A politikai ára pedig hatalmas.

És ebből a szempontból a magyar-svéd viszony kifejezetten pusztító. Azt látják, hogy itt van az állam, amelyik a légvédelem képességét tőlük veszi meg, majd utána nyilvánosan mondogatja, hogy az az állam nem való a NATO-ba. Miközben tőle vásárolja a légierőt, csak tőle.

– A hivatalos narratíva szerint a kormány nagyon akarja a svéd NATO-tagságot, de hát sajnos a frakcióban a képviselők között van ellenérzés...

– – Igen, ez a fontos, amikor lehet hülyének nézni a világot, de az nem az. És nem érdemes megsértődni azért, mert a világ nem hajlandó úgy csinálni, mintha tényleg hülye lenne. A katonai partnerség és a fegyverbeszerzés, az egyes fegyverrendszerek átvétele és annak bevezetése a saját védelmi struktúrában, mindig egy kiemelt bizalom jele. Most viszont mindenki azt látja, hogy a magyar állam a saját bizalmi partnerével így bánik. Akkor ott nagyon komoly kérdések merülnek fel az adott partner megbízhatóságával kapcsolatban minden más tekintetében is. Úgy érzem, hogy a kormányzat a hosszú távú stratégiai érdekeket és szempontokat bőven alárendelte a pillanatnyi érdekvezérelt gondolkodásnak és megoldásoknak. Ráadásul ezt még taktikai szinten is láthatóan rosszul kezelte, kezeli, hiszen azt kellett volna minden körülmények között elkerülni, hogy utolsók maradjunk a sorban. Mert utolsó maradunk a sorban, és ez megnyit a másik oldal számára olyan politikai játszmázási lehetőségeket, hogy kikerüljék a magyarokat, ami innentől kezdve totális vereség.

Elbuktuk a hosszú távú bizalmi megítélést is, és még azt sem sikerült elérni, amit akartak volna.

A svédek csuklóztatását a svéd elnökség lejártakor azonnal abba kellett volna hagyni. Be kellett volna látni, hogy ez nem jött be, és onnantől kezdve azt mérlegelni, hogy hosszú távon már ennek a fenntartása eredményt biztos nem fog hozni, ellenben veszteni nagyon sokat lehet rajta.

– Mit szól mindehhez Moszkva?

– Nyilván minden, ami az Európai Unión belül zavart okoz, az Moszkva számára előnyös. Most itt az érdekes kérdés, hogy igazából mekkora zavart okoz? Szerintem nem olyan nagyot, mint amit vizionálnak a kormánypártiak és mint amitől rettegnek az ellenzékiek.

– Etikus dolog egy ilyen válsághelyzetben, amit Ukrajna megtámadása okozott Európában blokkolni egy országot a kollektív védelemben?

– A politikában különösen a külpolitikában viszonylag kevés morál van. Tehát erkölcsösséget a külpolitikában keresni, az nehezen értelmezhető. Nem baj, ha valaki megpróbálja. Van az úgynevezett értékalapú külpolitika, ami nagyon szép dolog, például Svédország jellemzően próbálkozott ilyet csinálni évtizedeken keresztül, a mai napig is. Érdekességként említem meg, hogy még egy pár éve Szijjártó Péter is azt mondta, hogy Magyarország értékalapú külpolitikát folytat, ami nagy hülyeség volt, mert amit csináltak, annak semmi köze nem volt az értékalapú külpolitikához.

Az értékalapú külpolitikáról egy dolgot érdemes tudni. Van ilyen, de drága mulatság.

Az értékalapú külpolitika ugyanis azt jelenti, hogy nem a saját érdekeink után megyünk, hanem akár szövetségessel, baráttal is összeveszünk, ha valami érték kívánja. A magyar külpolitika jellemzően nem ezeken az alapokon áll, és önmagában szerintem az nem baj. Ha egy állam úgy dönt, hogy a külpolitikáját érdekek mentén akarja vinni, az akkor baj, ha rosszul csinálja. Ha az ehhez szükséges eszközöket, mint például a vétójogot rosszul használja. Alapvetően a magyar kormány külpolitikája jellemzően évek óta egy érdekalapú önmozgás jeleit mutatja, ami szerintem nem baj, mert a kisebb államok számára a külpolitika mindig is annak volt az egyik legfontosabb eszköze, hogy az érdekeiket próbálják elérni, és ezért is fontos a különböző nemzetközi szervezetekhez való tartozás, az aktív jelenlét, mert ezekkel a nemzetközi szervezetekkel tudják erősíteni az államnak az érdekérvényesítő képességét. Most nyilván a kormány is azt mondaná, hogy lám-lám, megéri beletartozni egy nemzetközi szervezetbe, mert most például tudjuk blokkolni a svéd csatlakozást. Itt csak az a baj, hogy a magyar érdekérvényesítési képesség jelentős részben az elhibázott külpolitika miatt már rég lecsökkent. Tehát nincs igazából jelentősége ennek az egésznek. Mondom, a külpolitikában nem baj, ha nem feltétlenül látunk erkölcsöket. Az a baj, ha az a külpolitika rosszul van csinálva.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Két szál ropi a névnapon: kórházba került a 3 éves allergiás kislány a borsodi óvodában

Egy pedagógiai asszisztens szójalisztet tartalmazó sóspálcikát adott egy súlyosan allergiás gyermeknek egy borsodi óvodában. A nőt foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolják.

KÖZÖSSÉG

Egy százalék, ami életeket menthet – így segíthetsz a Tűzoltó utcai Gyermekklinika kis betegein

Az adód 1%-ának felajánlása mindössze néhány percet vesz igénybe, mégis sorsfordító lehet: hozzájárulhatsz ahhoz, hogy súlyosan beteg gyermekek korszerűbb eszközökkel, nagyobb biztonságban gyógyulhassanak. Mutatjuk, hogy ehhez mit kell tenned!

KULT

„Lehetetlen” – Déry Tibor ezzel a szóval intézte el a Képzelt riport ötletét, ami aztán 386 előadást élt meg a Vígben

A „szomorú musical” sikerét az is mutatja, hogy hiába játszották folyamatosan, éveken át nem lehetett jegyet kapni rá.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Róna Dániel: Hiába vezet a TISZA, a Fidesznek van egy fegyvere, amiben verhetetlennek tűnik

A 21 Kutatóközpont igazgatója szerint a közvélemény-kutatások csalókák lehetnek, a választás napján ugyanis a Fidesz beveti a gépezetét. Mozgósítás, nyomásgyakorlás, szavazatvásárlás: szerinte ez dönthet a végén.

Marton Máté - szmo.hu
2026. február 27.

A politikusok részéről a bocsánatkérés egy szükséges rossz, amit akkor tesznek meg, ha úgy érzik, muszáj – mondta Róna Dániel a Telex 2026 című műsorában. A 21 Kutatóközpont igazgatója szerint az utóbbi időszakban azért szaporodtak meg az ilyen esetek, mert a Fidesznek lett egy potens kihívója.

Míg korábban, ellenfél nélkül a politikusok megúsztak olyan ügyeket, amiket nem kellett volna, a megváltozott helyzetben már kénytelenek reagálni. Ebben közrejátszik az is, hogy az elemző szerint ma már kevés szavazó él teljes információs buborékban, a legtöbben valamilyen mértékben fogyasztanak ellenoldali híreket is.

„Talán a közhiedelemmel ellentétben azért a legtöbb magyar választó nem biztos, hogy ugyanolyan mértékben, de valamilyen mértékben olvassa az ellenoldali hírcsatornákat is” – fogalmazott. A teljes elzártságban élők arányát a választók egytizedére, maximum egyötödére becsülte. Olyan botrányt ugyanakkor nem tudott említeni, amiről egy fideszes és egy tiszás szavazó ugyanazt gondolná. Még Novák Katalin lemondása esetében sem, akiről bár a fideszesek egy része is elítélően beszélt, a megítélése a két táborban a mai napig eltérő.

A gödi akkumulátorgyárral kapcsolatos legújabb, Magyar Péter által bemutatott videóban elhangzott állításokról Róna Dániel azt mondta, ha igaz, amit a nyilatkozó férfi állított a veszélyes anyagok elszállításáról a hatósági ellenőrzések elől, az egy nagyon nagy botrány.

Kapcsolódó

A gödi Samsung-gyár újabb volt dolgozója vallott Magyar Péternek: azt állítja, egy idő után „egyszerűen megtiltották a hatóságoknak, hogy ellenőrzéseket végezzenek”

A friss videóban nyilatkozó férfi állítása szerint az akkumulátorgyár már a tervezés pillanatától kezdve több területen is hiányosságokkal küzdött. Azt állítja, kezdetben a legveszélyesebb területen dolgozók csak egyszerű orvosi szájmaszkot kaptak, a külsős cégek által foglalkoztatott dolgozók, például a takarítók számára pedig semmilyen védőeszközt nem biztosítottak.

„Tehát ez egy erkölcsileg nagyon súlyos ügy. Nyilván minden választó maga ítéli meg, hogy a saját erkölcsi mércéje szerint mennyire súlyos, de ennek az ellenőrzésnek nyilván csak úgy van értelme, hogyha nem tudnak róla előre. Különben nem ellenőrzés” – jelentette ki. Szerinte az ügy azért tudott most ekkorát robbanni, mert olyan új információk kerültek nyilvánosságra, amelyek egyben mutatták be a teljes történetet. Az alapállítássá az vált, hogy „a kormánynak az emberek egészségének védelménél fontosabb volt a gyár által termelt profit és termelés”, és ezt a kormány eddig nem tudta meggyőzően cáfolni.

Bár egy friss mérés szerint a többség hallott az ügyről és ártalmasnak tartja a Fideszre nézve, az igazi kérdés Róna szerint az, hogy a párt nélküli szavazók miről beszélgetnek otthon: a háborúról, Göd-ről vagy Brüsszelről. „A kampányban az igazi kérdés az, hogy ki uralja a napirendet, hogy milyen téma van a vacsoraasztalnál.”

A Szőlő utcai gyermekotthonban történtekkel kapcsolatban úgy vélte, az biztosan ártalmas volt a kormánypártnak. A kormány az intézmény bezárásával megpróbálta a cselekvőképesség látszatát fenntartani, de az elemző szerint ez nem jelenti azt, hogy a választók megoldottnak tekintenék az ügyet. A botrány azért volt különösen fájdalmas a Fidesznek, mert a gyermekvédelem a kormány egyik zászlóshajója volt. A kormány kezdeti kommunikációja, miszerint fiatalkorú bűnözőkről van szó, sikertelen volt. „A társadalom elsöprő többsége nem fogadta el ezt az érvelést, nem gondolja úgy, hogy akkor megérdemlik, csak azért, mert ők bűnözők” – mondta Róna, hozzátéve, hogy egy mérésük szerint a teljes társadalom egyharmada ezt az ügyet tartotta a hónap legfontosabb eseményének.

A Magyar Péter elleni kormányzati támadások hatástalanságát azzal magyarázta, hogy a Fidesz folyamatosan váltogatja az üzeneteket. „Azt, hogy gyakorlatilag minden nap mással támadják, az szerintem a hatásosságát nagyon komolyan rombolja” – állította, hozzátéve, hogy korábban egy-egy karaktergyilkosságot hónapokig, évekig ugyanazzal az üzenettel vittek végig.

A sok, egymásnak is ellentmondó vád (Brüsszel ügynöke, tőzsdespekuláns, rossz magánélet) szerinte nem jut el a politikát kevésbé követőkhöz. A leginkább veszélyes vádnak azt tartotta, hogy Magyar Péter adót emelne, mert ez közvetlenül érinti az embereket, de szerinte a Fidesz kapkodó kampányát jelzi, hogy erről is viszonylag hamar leálltak.

A korábbi botrányok kapcsán, mint a Borkai-ügy, kiemelte a katarzis és a politikus által mutatott kép és a valóság közötti ellentmondás fontosságát.

„Ugye ott volt egy olimpiai bajnok, családapa, mintaférj, keresztény, konzervatív politikus, és ehhez képest, amit utána láttunk Borkairól, hát az ég és föld” – fogalmazott. Szerinte a Magyar Péter elleni magánéleti támadások azért sem működnek, mert ő sosem a mintaférj szerepében kért bizalmat.

Novák Katalin bukásával kapcsolatban felvetette, hogy a köztársasági elnök talán túlságosan önjáró volt, és Orbán Viktor azért engedhette el a kezét, „mert annyira nem akarta, hogy maradjon”. Ezzel szemben a miniszterelnökhöz legközelebb álló politikusok, mint Szijjártó Péter vagy Lázár János, Róna szerint jelenleg nem beáldozhatók.

Az Orbán Viktort érintő ügyekről (luxusutak, a környezetének gazdagodása) azt mondta, nem biztos, hogy nincs érdemi hatásuk. Szerinte ezek az ügyek mélyítették az ellenszenvet azokkal szemben, akik amúgy sem kedvelték a miniszterelnököt, de amíg nem volt egységes politikai képviseletük, ennek nem volt jelentősége. A Tisza Párt megjelenése ebben hozott új helyzetet.

Lázár János botrányos kijelentései közül a cigánysággal kapcsolatos mondatait tartotta sokkal károsabbnak, mint a szlovákozást. Ennek oka, hogy „a cigányok az egyik legfontosabb szavazóbázisát alkotják a Fidesznek”. Emlékeztetett, hogy „A cigányok lakta településeken 90 vagy akár 100%-os támogatottságokat is el tudott érni a Fidesz az elmúlt időszakban.”

Szerinte Lázár és Szijjártó azért maradhatott a kampány frontvonalában, mert Novák Katalin és Varga Judit távozása után a Fidesznek nincs elég tehetséges, energikus és hatásos kommunikátora. „Ha a Fideszben sorban állnának a tehetségesebbnél tehetségesebb kommunikátorok, (...) akkor Lázár Jánost már rég hátra vonták volna, de nincs ilyen” – jelentette ki.

A Fidesz és a Tisza botránykezelése között azt a különbséget emelte ki, hogy Magyar Péter már többször is bocsánatot kért, míg Orbán Viktor ezt kínosan kerüli.

„A miniszterelnök nem kér elnézést. (...) Ebben különbözik a két politikai vezető, hogy az egyik kér elnézést, a másik nem”

– mondta.

Az elemző szerint a választás egyáltalán nem lefutott, és nem ért egyet azokkal, akik a Tisza Párt előnyét behozhatatlannak tartják. Úgy véli, a választani tudók körében mért 13 százalékpontos különbség, figyelembe véve a hibahatárt és a Fidesz strukturális, nagyjából 5 százalékpontos előnyét (választókerületi rendszer, Mi Hazánk bejutása), még megfordítható.

A legfontosabb tényezőnek azonban a logisztikát tartja. „A választás az egy logisztikai meccs és egy véleménymeccs együtt. És mindkettő nagyon fontos” – hangsúlyozta. A Fidesznek hatalmas intézményi és erőforrásbeli előnyei vannak a mozgósításban, a szavazatok „elvitelében”, amivel a Tisza Párt nem rendelkezik. Ide sorolta a szavazatvásárlási szokásokat, a közmunkásokra és önkormányzati dolgozókra gyakorolt nyomást. Bár a Tiszánál a lelkesedés megvan, Róna szerint

„aktivistából, meg lelkesedésből nincs hiány a Tiszánál, de ez a mozgósítás egy olyan dolog, ahol erőforrások döntenek, és ebben a Fidesz szerintem verhetetlennek tűnik.”

Ez az a hátrány, amit a Tiszának le kell dolgoznia, és ez jelenti a legnagyobb kihívást számukra.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Titkos telefonhívás egy szupermarketben: így indult Daniel Craig 15 éves Bond-korszaka, ami több fogába és a kisujjába került

Daniel Craig a 007-es szerepétől a Tőrbe ejtve-filmek 100 millió dolláros Netflix-szerződésével búcsúzott, új és sokkal menőbb ikont teremtve.

KÉK HÍREK

Korrupció miatt vádat emeltek a volt győri rendőrkapitány és rendőrfőkapitány-helyettes ellen

Az ügyben összesen 16 ember ellen emelt vádat az ügyészség. A volt rendőri vezetőkre letöltendő börtönt és vagyonelkobzást indítványoztak üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés miatt.

KÉK HÍREK

Annyira ittas volt a szentmártonkátai verekedés gyanúsítottja, hogy csak másnap tudták kihallgatni a rendőrök

Megszólalt a rendőrség, miután egy nő azt állította, hogy megverte őt a szentmártonkátai alpolgármester a helyi kolbásztöltő fesztiválon. Közlésük szerint súlyos testi sértés kísérlete miatt hallgatták ki a bántalmazással gyanúsított férfit.

SZEMPONT

Hámenei és az iráni vezetők végzetes hibát követtek el, amikor fényes nappal egy helyre gyűltek össze, de most Trump sem tudja, hogyan tovább

Még az amerikai és izraeli katonákat is meglepte, milyen hatékonyan fejezték le az iráni vezetést. Most azonban nem világos, hogy a keményvonalas vagy a pragmatikus politikusok veszik át az uralmat. A piacok idegesek, és az sem kizárt, hogy Irán teljes káoszba süllyed.

Címlapkép: MTI/AP - szmo.hu
2026. március 02.

Szombat reggel 9 óra 40 perckor Izrael egy háromhullámos támadássorozatban megölte Irán legfőbb vezetőjét, Hámenei ajatollahot. Ezzel átléptek egy újabb Rubicont: egy szuverén ország államfőjét likvidálták.

Pedig az iráni kormány állítólag fájdalmas tanulságokat vont le a tavaly júniusi, 12 napos háborúból, amikor Izrael mélyen a föld alatt is bemérte katonai parancsnokait, miután rájöttek, hogy a testőreik mobiltelefonokat hordanak maguknál. Az akkori kudarcok állítólag feldühítették Hámeneit. Az Irán által ezen a hétvégén elkövetett végzetes hibák ennek ellenére még súlyosabbak voltak a tavaly júniusinál, ami különösen halálossá tette az izraeli-amerikai csapást.

Szombaton Irán legmagasabb rangú katonai és hírszerzési tisztviselői közül többen fényes nappal gyűltek össze egy magas szintű értekezletre az ország Nemzetbiztonsági Tanácsának irodáiban. Még a legfőbb vezető is a korántsem titkos, hivatalos rezidenciáján volt, pedig ő előtte bunkerről bunkerre költözött – írta a The New York Times.

Azt maguk az amerikai és izraeli tisztviselők sem értik, az iráni vezetők hogyan lehettek ennyire vakmerőek.

A hónapokig tervezett támadást három hullámban hajtották végre. Az első, vezetést célzó csapás a meglepetés erejére épített, mivel a szokásostól eltérően nem éjjel, hanem reggel indították. A második hullámban Izrael Irán föld-levegő rakétaütegeit támadta, különösen a Teheránt védőket. A harmadik hullámban Izrael történetének legnagyobb légi armadáját vetette be, mintegy 200 repülőgéppel. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a teljes izraeli légierőt Iránba küldték.

A támadás egyik kulcseszköze egy F-15-ös vadászgépekről indítható ballisztikus rakéta, a Black Sparrow volt, amellyel nagy távolságból, az iráni légvédelem hatósugarán kívülről is csapást mérhettek. A hadművelethez az amerikaiak is csatlakoztak: az iráni vezetés elleni első csapások után körülbelül fél órával Kelet-Iránban lévő célpontokra összpontosítottak, míg Izrael az ország nyugati felét támadta.

Vasárnap délig izraeli katonai tisztviselők már arról számoltak be, hogy megszerezték a légi fölényt, és vadászgépeik szabadon repülnek Teherán felett. „Irán jelenleg teljesen ki van téve a légicsapásoknak. Csak az amerikai erők és az izraeli légierő dönti el, hol, mikor és hogyan. Szinte képtelenek ellenállni” – mondta Amir Eshel, az izraeli légierő egykori parancsnoka.

Az amerikai és izraeli gépek azóta is Irán nagy hatótávolságú ballisztikus rakétáinak indítóállásaira vadásznak..

Az amerikai erők az iráni flottát is támadták. Donald Trump elnök vasárnap azt írta: „Most értesítettek, hogy megsemmisítettünk és elsüllyesztettünk 9 iráni hadihajót, köztük néhány meglehetősen nagyot is. A többire is vadászunk – hamarosan azok is a tenger fenekére kerülnek!”

Az amerikai támadás a következő hetekben folytatódhat.

„Nos, mi négy-öt hétre terveztük” – közölte Donald Trump elnök vasárnap azzal kapcsolatban, hogy az amerikai hadsereg meddig képes fenntartani ezt az intenzitást.

Trump szerint a Pentagon bőséges erőkkel, rakétákkal és bombákkal rendelkezik a katonai támadás fenntartásához. „Hatalmas mennyiségű lőszerünk van. Tudja, a világ különböző országaiban, mindenfelé tárolunk lőszert” – tette hozzá. Arról azonban nem beszélt, hogy a Pentagon aggodalmai szerint a konfliktus tovább apaszthatja azokat a stratégiai készleteket, amelyek elengedhetetlenek lennének például egy Tajvan körüli háborúban vagy ha az oroszok betörnének Európába.

A New York Timesnak adott rövid telefonos interjújában az amerikai elnök ugyanakkor további amerikai áldozatok lehetőségére is figyelmeztetett.

Arról több, egymásnak ellentmondó elképzelést vázolt fel arról, hogyan alakulhatna ki új kormány Iránban azután, hogy Ali Hamenei ajatollahot megölték. Az egyik lehetőségként a venezuelai modellt említette, ahol csak a legfelső vezetőt távolították el, a kormány többi része pedig a helyén maradt, és hajlandó volt együttműködni az Egyesült Államokkal. „Amit Venezuelában tettünk, szerintem az a tökéletes forgatókönyv” – mondta.

Tanácsadói ugyanakkor arra figyelmeztették, hogy a két ország közötti kulturális és történelmi különbségek miatt a venezuelai stratégia szinte biztosan nem lenne alkalmazható Teheránban.

Trump közölte, hogy „három nagyon jó választása” is van arra, ki vezethetné Iránt, de a neveket nem árulta el. Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy a Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, Ali Laridzsanit el tudná-e képzelni az ország élén.

Percekkel később azután az amerikai elnök egy teljesen ellentétes forgatókönyvet vázolt fel, amelyben az iráni nép döntené meg a fennálló kormányt. „Ez rajtuk múlik, hogy megteszik-e vagy sem. Évek óta beszélnek róla, így most nyilván lesz rá lehetőségük” – fogalmazott. Egy harmadik elképzelés szerint Irán elit katonai erői, köztük az Iszlám Forradalmi Gárda tisztjei egyszerűen átadnák fegyvereiket a lakosságnak. „Tulajdonképpen megadnák magukat a népnek” – mondta Trump.

Erre azonban nagyon kevés az esély. A szakértők többsége kizártnak tartja, hogy pusztán légicsapásokkal felszámolható lenne a mély gyökereket eresztő iráni rendszer.

Az országban jelenleg teljes a bizonytalanság, amit jól mutat, hogy Hámenei halála után egyszerre jelentek meg ünneplő és gyászoló tömegek az utcákon.

Sokan énekkel és tánccal ünnepeltek, de amikor megjelentek a Forradalmi Gárdához kötődő önkéntes milícia, a Baszidzs felfegyverzett tagjai, gyorsan szétszéledtek. Az egymilliósra becsült milíciát már mozgósították a főváros körül. „A januári tüntetők brutális lemészárlása azt sugallja, hogy a belső nyugtalanságot vasököllel fogják leverni” – fogalmaz Ellie Geranmayeh, az Európai Külkapcsolatok Tanácsa Közel-Kelet és Észak-Afrika programjának helyettes vezetője.

A rezsim közben a folytonosságot hangsúlyozza. A hivatalos közlemények az alkotmányos rend betartását ígérik az új vezető kiválasztásakor, és ideiglenes vezetői tanácsot hoznak létre. Ali Laridzsáni, a Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács vezetője televíziós nyilatkozatában egységre szólított fel: „A történelem során az iráni nemzet még nagyobb kihívásokkal is szembenézett; még a mongolok is végigszántották az egész országot, mégis a nép rendíthetetlen maradt és megvédte földjét. Az efféle mártíromságok ellenállóvá és szilárddá teszik az embereket” - jelentette ki.

Laridzsáni pragmatikusnak tartják, aki akár alkut is köthetne Washingtonnal a szankciók enyhítéséért cserébe. De megerősödhetnek a keményvonalasok is.

Erre utalhat, hogy a hírek szerint Ahmad Vahidi tábornokot nevezték ki a Forradalmi Gárda élére, akit „hihetetlenül brutális emberként” jellemeznek, aki egy percig sem habozna szélsőséges erőszakot alkalmazni.

A hatalmi harcokon túl az országot a szétszakadás is fenyegeti. A meggyengült állammal szemben fegyveres csoportok léphetnek fel, különösen az etnikai kisebbségek, például a kurdok lakta területeken. Mustafa Hijri, az Iráni Kurdisztáni Demokrata Párt vezetője már most arról beszél, hogy „szükség esetén küzdelmük részeként fegyveres ellenállásba kezdhetnek”. Ezt a feszültséget tovább szítja, hogy Naser Makarem Shirazi ajatollah, egy befolyásos klerikus dzsihádra szólított fel Izrael és az Egyesült Államok ellen.

Mindez egy irakihoz hasonló, elhúzódó felkelés kockázatát veti fel egy 90 milliós, hét országgal határos államban.

Közben a piacok is egyre idegesebbek. A Washingon Post szerint az olajárak emelkedésnek indultak Ázsiában hétfőn, miután a befektetők először reagálhattak az Egyesült Államok és Izrael vezette közel-keleti konfliktusra. Az olaj ára 8 százalékkal nőtt, és a japán Nikkei is 2 százalékkal esett a korai kereskedésben.

Az olajszállítások szempontjából létfontosságú Hormuzi szorosban három hajót is támadás ért, ami jól mutatja, miért lehetetlenül el a szállítás abban az irányban.

A konfliktus következményei attól függenek, hogy meddig tart és milyen messzire terjed. De az üzleti elemzők attól tartanak, az emelkedő olajárak csak a kezdetet jelentik. A szállítási fennakadások más árukat is megdrágíthatnak, ami világszerte súlyosan érintheti a növekedési kilátásokat és növelheti az infláció kockázatát.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Mentőhelikoptert is küldtek a fiatal lányért, aki a hírhedt Remete-barlangnál zuhant a mélybe a Börzsönyben

Egy fiatal lány 3-4 métert zuhant a Börzsönyben, miközben a barlang egyik nyílásához próbált felmászni. A fej- és lábsérülést szenvedett lányt a hegyimentők speciális hordágyon hozták le, majd helikopterrel vitték a János-kórházba.

KÉK HÍREK

Vérfürdő egy austini bárban: tüzet nyitott egy fegyveres, három embert megölt, mire a kiérkező rendőrök agyonlőtték

Három ember a helyszínen meghalt, tizennégyen pedig kórházba kerültek a texasi támadás után. A hatóságok rekordidő, 57 másodperc alatt értek a helyszínre.

KULT

Meghalt a Kossuthkifli írója: Fehér Béla egy utolsó nagy regényt már nem tudott befejezni

Életének 77. évében elhunyt a Prima Primissima díjas író. Munkássága a magyar sajtóban és irodalomban is meghatározó volt.

SZEMPONT

Hámeneit a CIA segítségével ölték meg, az országot 30 éve vaskézzel irányító vezető halála káoszt okozhat Iránban

A támadás előre tervezett időpontján is módosítottak, amikor információt kaptak arról, éppen hol tartózkodik Irán legfőbb vezetője - írja a New York Times. Izraelből azonnal felszálltak a gépek, majd két órával később megsemmisítő csapást mértek az épületre.

kádé, Címlapkép: Anadolu via Getty Images - szmo.hu
2026. március 01.

Hámeneit halála előtt hónapokig megfigyelés alatt tartották az amerikaiak - írja a New York Times. Közvetlenül a szombat reggeli támadás előtt a CIA kulcsfontosságú információhoz jutott egy teheráni csúcstalálkozóról, amelyen Irán legfőbb vezetője is részt vett. Az Egyesült Államok és Izrael kimondottan emiatt módosította a támadás időzítését, amit eredetileg éjszakára terveztek. De a csapásmérő gépek már szombat reggel elindultak, majd nem sokkal későbbb lebombázták azt a komplexumot, ahol az ajatollah és több másik, magas rangú iráni tisztviselő is tartózkodott.

Az akció a New York Times szerint az amerikai és izraeli hírszerzés szoros együttműködésének eredménye volt. A CIA adta a hozzá szükséges „nagy pontosságú” információkat, Izrael pedig végrehajtotta a hónapok óta tervezett műveletet.

Az akcióhoz szükséges hírszerzési képességek a tavalyi 12 napos háború után javultak jelentősen. Akkor az Egyesült Államok sokat tanult arról, hogyan kommunikál és mozog nyomás alatt Hámenei és az Iszlám Forradalmi Gárda. Tavaly júniusban Donald Trump elnök már azt állította, hogy az Egyesült Államok tudja, hol rejtőzik az ajatollah, és akár meg is ölethette volna. Egy volt amerikai tisztviselő szerint az akkori értesülések ugyanazon a hírszerző hálózaton alapultak, amelyre a mostani művelet is támaszkodott.

Az izraeli vadászgépek helyi idő szerint reggel 6 órakor szálltak fel bázisaikról. Két óra öt perccel később, teheráni idő szerint 9:40-kor a nagy hatótávolságú rakéták becsapódtak az épülettömbbe, ahol az iráni elnöki hivatal, a legfőbb vezető irodája és a Nemzetbiztonsági Tanács is található.

A csapás idején az iráni nemzetbiztonsági vezetők az egyik épületben, Hámenei pedig egy közeli másik épületben tartózkodott.

Izraeli információk szerint a gyűlésen jelen volt többek között Mohammad Pakpour, az Iszlám Forradalmi Gárda főparancsnoka, Aziz Nasirzadeh védelmi miniszter, Ali Shamkhani admirális, a Katonai Tanács vezetője és Mohammad Shirazi, a hírszerzési miniszterhelyettes is.

„A mai reggeli csapást Teherán több pontján hajtották végre egyidejűleg; az egyik helyszínen Irán politikai–biztonsági vezetésének magas rangú tagjai gyűltek össze” – írta erről később egy izraeli védelmi tisztviselő, aki szerint az iráni háborús előkészületek ellenére sikerült „taktikai meglepetést” elérniük.

A vezetői komplexum elleni támadás után további csapásokat mértek azokra a helyszínekre, ahol iráni hírszerzési vezetők tartózkodtak. Bár Irán legfőbb hírszerzési vezetője elmenekült, a hírszerző szolgálatok felső vezetését megtizedelték.

Hámenei halála után hatalmas tömegek özönlöttek Teherán és Irán más városainak utcáira, hogy megünnepeljék az ajatollah halálát. Mások gyászolni kezdték. Az Iszlám Forradalmi Gárda megfogadta, hogy bosszút áll a történtek miatt.

Az ajatollah halála káoszt okozhat Iránban. A 86 éves Hámenei 30 éven át vasököllel uralkodott.

Ő volt a Közel-Kelet leghosszabb ideje hatalmon lévő vezetője. 1939. július 17-én született Meshedben. A sah uralma alatt a titkosrendőrség többször letartóztatta és megkínozta.

Az 1979-es iszlám forradalom győzelme után azonban karrierje meredeken ívelt felfelé. Homeini legfelsőbb vezető beválasztotta őt az újonnan létrehozott Forradalmi Tanácsba, majd kinevezte a teheráni pénteki imák vezetőjévé. Ebben a pozíciójában gyakran egy puskával a kezében ostorozta a forradalom ellenségeit, elsősorban a „Nagy Sátánt”, az Egyesült Államokat.

1981 júniusában túlélt egy merényletkísérletet, amikor egy magnóba rejtett bomba robbant mellette; jobb karja használhatatlanná vált.

Alig négy hónappal később Irán elnökévé választották, és két cikluson át töltötte be a tisztséget az irak-iráni háború évei alatt. Khomeini ajatollah 1989-es halála után választották meg legfőbb vezetővé.

Ehhez külön módosítani kellett az alkotmányt, hogy alacsonyabb vallási rangú pap is betölthesse a tisztséget.

Első beszédében önmagát egy „sok hibával és hiányossággal rendelkező, kis képzettségű szeminaristának” nevezte. Hatalma ugyanakkor felülírta a választott elnökét is: ő felügyelte a fegyveres erőket, a belbiztonságot, az igazságszolgáltatást, az állami médiát és a külpolitikát.

Döntő szava volt a 2015-ös, hat nagyhatalommal kötött, mérföldkőnek számító nukleáris megállapodásban is. Bár mélyen bizalmatlan volt az amerikai szándékokkal szemben, és a keményvonalasok hevesen ellenezték, végül mégis áldását adta az egyezményre, amely korlátozta Irán nukleáris programját a bénító gazdasági szankciók enyhítéséért cserébe.

Döntését később láthatóan megbánta, amikor Donald Trump 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat a megállapodásból és újra bevezette a súlyos szankciókat. Válaszul Irán fokozatosan felhagyott az egyezményben foglalt korlátozások betartásával, de továbbra is tagadta, hogy atomfegyverre törne.

Hámeneit személyes sértésként érte és különösen feldühítette Kászim Szulejmáni iráni parancsnok 2020. januári meggyilkolása, amelyet Trump rendelt el. A dróncsapást „gyáva tettnek” nevezte, Trumpot pedig „bohócnak” nevezte.

A Washington Post jellemzése szerint ősz szakállával, visszafogott mosolyával barátságosabb figurának tűnhetett, mint örökké komor mentora, Homeini. Ismert volt a perzsa költészet és a klasszikus nyugati irodalom iránti rajongásáról; kedvenc műve Victor Hugo „A nyomorultak” című regénye volt. Azonban kérlelhetetlenül leszámolt ellenségeivel.

Uralma alatt végig blokkolta a mérsékelt reformokra tett kísérleteket, „lázadásnak” minősített minden ellenállást, a más nézeteket vallókat pedig kivégeztette.

Szövetséges milíciákat képzett ki és fegyverzett fel Gázában, Irakban, Libanonban és Jemenben, kiterjesztve Irán befolyását, amely fenyegetést jelentett Izraelre, és Iránt a térség meghatározó szereplőjévé tette. Az Egyesült Államokat „a nagy Sátánnak” nevezte, Izraelt pedig „egy eltávolításra váró rákos daganatnak”. 2022-ben drónszállításokkal segítette Putyin háborúját Ukrajna ellen, 2023-ban pedig teljes mellszélességgel támogatta az Izrael ellen terrortámadást indító Hamászt.

Ezzel párhuzamosan azonban az ország egyre inkább elszigetelődött, gazdasága a szankciók súlya alatt roskadozott, a társadalmi elégedetlenség pedig egyre nőtt. Hámenei maga is egyre népszerűtlenebbé vált, különösen a 2009-es, vitatott elnökválasztást követő tömegtüntetések brutális leverése után.

A rezsim az elmúlt években egyre gyakrabban nyúlt az erőszakhoz, hogy fenntartsa hatalmát. A legutóbbi, decemberi tüntetéshullámot is brutális eszközökkel fékezték meg, a jelentések szerint több mint 6800 tüntetőt öltek meg, és több tízezret tartóztattak le. Ali Hámenei a vérengzésért egyértelműen Trumpot tette felelőssé, „bűnözőnek” nevezve az amerikai elnököt, aki szerinte „nyíltan bátorította” a tüntetőket azzal, hogy katonai támogatást ígért nekik.

Hámeneinek hat gyermeke született feleségétől, Khodzastehtől.

Egyik fia, a keményvonalas nézeteket valló Modzstaba Hámenei, a háttérben komoly befolyással bír a biztonsági erők felett, és sokan lehetséges utódként tekintenek rá, bár a dinasztikus öröklés ellentmondana a köztársaság elveinek.

Hogy most mi vár Iránra, az nem egyértelmű. Elképzelhető, hogy utódlási harc kezdődik a különböző keményvonalas frakciók között, de az sem kizárt, hogy az elégedetlen tömegek valóban megdöntik a rendszert, ahogy azt Trump reméli.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT

Gyarmati István: Nem akarom megjósolni, hogy ez egy orosz hamis zászlós művelet lesz, de Oroszországnak érdeke a feszültségkeltés

A kormány ukrán veszélyre hivatkozva rendelt ki fegyveres katonákat a magyar energetikai infrastruktúra védelmére, de a biztonságpolitikai szakértő szerint a veszély máshonnan fenyegethet. Ha titkosszolgálatoknak vannak információi, a védelmi intézkedések lehetnek indokoltak.

Fischer Gábor, Címlapkép: Magyar Honvédség - szmo.hu
2026. február 27.

„Megtámadtak bennünket, olajblokád alá vettek, most még nem az embereket, nem a városainkat” - fogalmazott Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban. Közben a honvédelmi miniszter arról beszélt, a fegyveres erők már szombaton megkezdik a magyar energetikai infrastruktúra fokozott védelmét, hogy megelőzzék, és szükség esetén elhárítsák a légi és szárazföldi támadásokat. Az első egységek el is indultak. A miniszterelnök, miután meghallgatta a nemzetbiztonsági szolgálatok beszámolóit, szerdán azt állította, Ukrajna készül további akciókra a magyar energiarendszer működésének megzavarása érdekében. Drónrepülési tilalmat rendeltek el Szabolcsban, és megduplázták a keleti országrészbe telepített katonai helikopterek számát.

Kampányfogás vagy valós veszély egy Ukrajnából érkező támadás lehetősége magyar területen? Hogyan védték eddig a magyar energetikai infrastruktúrát, és milyen típusú fenyegetésekkel számolhat a kormány? Erről beszélgettünk Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel.

— A kormány egy ukrán akció veszélyét emlegeti. Mennyi a realitása annak, hogy egy NATO-ország területén egy NATO-n kívüli ország szabotázsakciókat kövessen el?

— Nem tartom nagyon valószínűnek, de kizárni sem lehet. Én azt gondolom, a „jobb félni, mint megijedni” elve alapján jobb, ha erre készülünk. Nem is gondolom, hogy a felkészülést egyetlen országra kellene kihegyezni. Csak egy lehetőséget említsek: vannak ezek az úgynevezett hamis zászlós műveletek. Nagyon könnyen elképzelhető, hogy valakinek érdeke fűződik ahhoz, hogy itt Magyarországon vagy bárhol máshol olyan feszültségeket kreáljon, ami a számára kedvező reakciót váltja ki. Például Oroszországnak biztos, hogy érdeke, hogy a magyar–ukrán viszonyt rontsa.

Most nem akarom megjósolni, hogy ez egy orosz hamis zászlós művelet lesz, de ha érdekeket keresek, akkor ez például egy olyan érdek, amit én nem tudnék kizárni.

És nem azért, mert üldözési mániában szenvednék, és nem azért, mert azt gondolom, hogy minden rossznak az okozója Oroszország — bár nagyon soknak az okozója. De van realitása annak, hogy ettől például tartani kell.

— Többen, például Magyar Péter is attól tart, hogy a mostani látványos katonai kivonulás egy belpolitikai indíttatású önmerénylet előjátéka lehet, amivel tovább súlyosbítanák a magyar–ukrán viszonyt, mindezt felhasználva a választási kampányban.

— Én is tudnék 5-6 különböző horrorszcenáriót felvázolni. Lehet ilyeneken gondolkodni, a politikusoknak ez a dolga. Én továbbra is inkább a hamis zászlós műveletekre hívnám fel a figyelmet, mert az az én szakmámba vág. Arra nagyon oda kell figyelni, és nem szabad azonnal reagálni, ha valami történik. Ne adj’ Isten, hátha nem az történik, amit nyilvánvalóan látunk, hanem van mögötte valami más. A politikusok dolga ebben az esetben az óvatosság lenne, nem az elhamarkodott ítélkezés.

— Ugyanakkor láttuk, hogy amikor az oroszok lebombázták a Barátság-vezeték egy elosztóállomását, a magyar kormány akkor sem az oroszokat bírálta, hanem Ukrajna-ellenes kampányt épített rá.

— Én erről nem tudok igazából nyilatkozni, mert nem vagyok választási szakértő. Ha objektív akarok lenni, és a mostani intézkedések elrendeléshez vannak megfelelő bizonyítékok a titkosszolgálatoktól, akkor minden más szempontot mellőzve kell cselekedni, mert az ország biztonságát nem lehet veszélyeztetni. Azt gondolom, ha ez a helyzet mindenkit reagálásra kötelez. Hogy ez így van-e, azt én nem tudom, ezt a titkosszolgálatok tudják, remélhetőleg. Majd meglátjuk, mi történik. Ki fog derülni, hogy mi van valójában emögött.

— Mennyire fontos az energetikai infrastúra védelme egy ilyen helyzetben, és mik ennek a megfelelő eszközei? Elég katonákat odaküldeni?

— Az, hogy a kritikus infrastruktúrát védeni kell, alapvető feladat. Nemcsak az energetikait, hanem az infrastruktúrát általában. Például egy repülőtér védelme nagyon nehéz, hiszen nagy a forgalom, nehezen ellenőrizhető, könnyen sebezhető. Ha földi szabotázsra gyanakszunk, akkor a katonák kivezénylése nagyon reális és hasznos lépés, de nem elég. A katonák azt tudják tenni, hogy ha látnak valami gyanúsat, vagy valaki lövöldözik, vagy robbanóanyaggal találják magukat szemben, akkor tudnak reagálni.

De ha nagyon hatékonyak akarunk lenni, akkor ezt meg kell előzni. Ebben a rendőrségnek és a titkosszolgálatoknak van feladata, sőt a lakosságnak is.

El szoktuk felejteni, és Magyarországon nem is nagyon szeretjük, mert spicliskedésnek tartják, pedig nem az. A lakosságnak azt gondolom, elemi érdeke és feladata, hogy ha gyanús mozgásokat tapasztalnak, akkor erről tájékoztassa a rendőrséget. Ezen kívül vannak olyan lehetőségek, amiket nem a járőröző katonáknak kell elhárítani. Például a dróntámadások kivédése egyértelműen légvédelmi feladat, és ott az előrejelző rendszernek, a nemzetközi együttműködésnek, a NATO-nak nagyon komoly feladatai vannak. És ami a legnehezebb, az a kibertámadás, amit sosem lehet kizárni. Vannak, akik rendkívül hatékonyak ebben. Ehhez sem a katonák kellenek.

A katonák jelenléte egy látható lépés, aminek az is a célja, és ezt előszeretettel használják a politikai propagandában, hogy a lakosság fizikailag is észlelje, hogy a védelme érdekében történnek lépések.

Tehát ez egy szükséges, de messze nem elégséges lépés.

— Nem elkésett most kivezényelni a katonákat? A háború kitörése után nem sokkal egy drón repült át Ukrajna felől a paksi atomerőmű fölött, és végül Zágráb külvárosában csapódott be. Akkor miért nem történtek látható intézkedések?

— Igen, ez jó kérdés. Jó megállapítás, hogy nem tudtunk róla. Biztos, hogy történtek lépések, Paksot egyébként is állandóan őrzik. Az atomerőmű úgy van megépítve, hogy nagyon nehéz ellene bármilyen hatékony támadást intézni. Most ezek a látható lépések következnek be, amellett, hogy nyilván a nem látható intézkedések is folyamatban vannak és megerősödnek. Akkor mondhatnánk nagy biztonsággal, hogy elkéstünk, ha történt volna valami, amit nem tudtunk megakadályozni.

Én valószínűleg militaristább vagyok, mint az emberek többsége, de ennél robusztusabb védelmet szeretnék látni, és nemcsak az infrastruktúra területén.

Biztos, hogy volt védelem eddig is. Az, hogy most vezényelték ki a katonákat, a bejelentés szerint annak a következménye, hogy az információk szerint megnőtt az ilyen támadások veszélye. Erre válaszul történtek ezek a lépések. A kérdésében említett incidensről: akkor a drónok még nagyon kezdetleges formában voltak, legalábbis a tapasztalatunk az alkalmazásukról. Most már láttuk, hogy amikor mondjuk Lengyelországba 13 vagy 14 drón repül be egyszerre, akkor erre jobban oda kell figyelni. De még egyszer mondom: a drónok a leglátványosabbak, de nem a legvalószínűbbek, és nem a leghatékonyabbak, mert sokkal könnyebb ellenük védekezni. A NATO légvédelmi rendszere és a magyar légvédelmi rendszer is azonnal észleli, ha valahol egy drón felemelkedik ebben a térségben, aminek minden négyzetcentiméterét látjuk.

— És mi a helyzet a terrortámadásokkal? Azokat sokkal nehezebb kivédeni, hiszen elkövethetik olyanok is, akik régóta Magyarországon élnek, tehát semmilyen látványos mozgás nem előzi meg.

— Magyarország szerencsére egy nyitott ország, tehát ide bejöhetnek emberek úgy, hogy senki nem veszi észre. Azaz még az sem kell, hogy régen itt élő emberekről legyen szó, simán bejöhet valaki. Ha egy másik schengeni ország felől lép be, akkor még ellenőrzés sincsen. De hát erre kell felkészülni; annak, hogy egy ország nyitott, rengeteg előnye van. Van egy-két hátránya is, de a hátrányok messze kisebbek, mint a gazdasági, politikai, kulturális előnyök. Ezzel együtt kell élni, és ehhez kell hozzáigazítani az ország védelmét. Még egyszer mondom, ebben a helyzetben a lakosságnak nagyon oda kell figyelnie. Amikor a 2001-es New York-i merényletek voltak, utána, ha az ember egy újságot a metróban hagyott, azonnal kiürítették a szerelvényt, és jött a rendőrség. Azért, mert az amerikai emberek ezt rögtön jelentették, mert féltek. Tehát a közvéleménynek is figyelnie kell, és azt gondolom, erre nekünk sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk.

Ez persze választási időszakban nehéz, mert azonnal választási kampányfogásnak tartják. Lehet, hogy az is egyébként,

én ezt nem tudom, és nem is akarom megítélni, nem az én szakmám, de akkor is erre oda kell figyelni.

— A Barátság-vezeték jelenleg nem működik. A javításáról ellentmondó információk vannak. Mit tud tenni Magyarország, hogy kiderítse, mi történt? Odaküldenek ügynököket? Hozzájuthatunk műholdfelvételekhez?

— A műholdfelvételeket illetően, bár Magyarországnak nincsenek saját műholdjai, de kereskedelmi műholdaktól lehet ilyen képeket venni. Hogy ez pontosan lefényképezhető-e, nagy valószínűséggel igen. De az, hogy odaküldenek ügynököket... Ehhez igazából nem is kell ügynöknek lenni. Valaki odamegy, bár nagyon közelről ezt nem láthatja. Ez egy nagyon nagy robbanás volt, ha jól emlékszem, mintegy 75 ezer köbméter üzemanyag robbant fel és égett, ezt nem lehetett eloltani, viszonylag sokáig égett. De az ilyen információk nem hitelesek.

Én azt gondolom, az lett volna a hiteles, ha valaki, elsősorban az Európai Unió vagy az amerikaiak, odaküld egy vizsgálóbizottságot.

Egy semleges bizottság jelentését el kellene fogadni mindenkinek, és abból levonni a következtetéseket. A Barátság kőolajvezeték az ukránok szempontjából, a háború logikája szerint legitim célpontja lehet a támadásoknak. De hogy okos dolog-e támadni egy ilyet, amelyikről tudjuk, hogy egy NATO- és EU-tagországnak, sőt kettőnek az ellátását biztosítja, azt kétségbe vonom. És nem biztos, hogy okos dolog a helyreállításával zsarolni, amennyiben tényleg ez történik.

De pont ez a baj, hogy nem tudjuk, mi történik.

Ezért gondolom azt, hogy oda kellene küldeni egy semleges vizsgálóbizottságot. Annak a jelentésére lehetne alapozni a további intézkedéseket, nemcsak nekünk, hanem a nemzetközi szervezeteknek is, mert az egy hiteles, elfogadott jelentés lenne.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk