SZEMPONT
A Rovatból

Lattman Tamás: „Orbán Viktor attól tér el, amitől akar, még akkor is, hogyha az nem racionális”

20 éve minden olyan állam uniós integrációját támogatta Magyarország, ahol határon túli magyarok élnek. Az uniós csúcson a miniszterelnök mégis vétózna Ukrajna ügyében. Lattman Tamás nemzetközi jogász szerint azonban nem lesz magyar vétó.


Talán még sohasem irányult akkora nemzetközi figyelem Orbán Viktorra, mint a most kezdődő EU-csúcs előtt. A miniszterelnök rég látott kommunikációs offenzívával tette világossá álláspontját: véleménye szerint Ukrajna

„olyan messze van az EU-tagságtól, sőt a tagjelöltségtől is, mint Makó Jeruzsálemtől.”

Sem az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését nem támogatja, sem Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást, amiből jövőre az Oroszország elleni védekezést és a működését finanszírozhatná.

Az Unió vezető politikusai komolyan próbálták nyomás alá helyezni a magyar kormányfőt. Előbb Charles Michel, az Európai Tanács elnöke érkezett Budapestre, majd Macron francia elnök hívta meg egy vacsorára Orbán Viktort Párizsba, azonban a jelek szerint mindkét alkalommal kudarcot vallottak a magyar miniszterelnököt meggyőzni próbáló felek. A képlet valamelyest tisztult tegnapelőtt, amikor Orbán Balázs, a kormányfő kommunikációs igazgatója Politiconak kijelentette:

„Budapest kész visszavonni a vétóját az Ukrajnának szánt uniós segélycsomaggal kapcsolatban, ha Brüsszel beleegyezik, hogy feloldja mindazokat a forrásokat, amelyeket az ország jogállamiságával kapcsolatos aggodalmak miatt befagyasztott az EU-ban.”

Meglehet, Orbán Viktor is erre játszik, azonban egy ilyen csomagról inkább a színfalak mögött szokás alkudozni. Az mindenesetre tény, hogy az uniós csúcs kezdete előtt néhány órával 10 milliárd eurót felszabadítottak a kohéziós alapokból. A hivatalos indoklás szerint azért, mert az ország két fontos területen teljesítette a neki támasztott feltételeket.

A magyar alkudozásról és arról, mi várható az EU-csúcson, Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal beszélgettünk.

– Miért érdeke Magyarországnak ezt a pozíciót elfoglalni?

– Alapvetően minden a belpolitikai kommunikációs céloknak van alárendelve, ez elég világosan látszik. Ha a nagyvezér azt mondta, hogy Ukrajnával nem tárgyalunk, akkor nem tárgyalunk, még akkor sem, ha egyébként az egész Európai Unióban mindenki úgy gondolja, hogy mégiscsak kellene, még akkor is, ha önmagában a csatlakozási tárgyalások megkezdésével semmi vesztenivaló nincsen. Ráadásul Magyarországnak alapvetően sokkal inkább érdeke lenne Ukrajna uniós csatlakozása, mint az, hogy ne csatlakozzon. Itt a valós érdekek elvesznek, jellemzően a politikai kommunikációs érdekek miatt.

– Tehát jön a kemény vétó?

– Szerintem Orbán Viktor biztos, hogy nem fog vétózni, ha az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről van szó, több okból sem. Egyrészt a csatlakozási tárgyalások megkezdése még nem jelent semmit, mert Törökországgal a folyamat majdnem 20 éve tart, és nem lett belőle semmi. Azaz

a csatlakozási tárgyalások megkezdése még nem jelenti azt, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lesz,

hiszen a csatlakozási tárgyalások éppen arról szólnak, hogy annak keretében számon lehet kérni egy potenciális tagállamon, hogy teljesíti-e azokat a feltételeket, amelyek a tagsághoz kellenek. A magyar kormány hivatalos álláspontja az, hogy szerintük még a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket sem teljesíti az ukrán kormány.

– Ezek milyen kritériumok?

– Ez egy levegőben lógó megállapítás, önmagában nem sok alapja van. Pont az a lényege a csatlakozási tárgyalásoknak, hogy minden tárgyaló fél tisztán lásson a kérdésben. Tehát igazából nincs vesztenivaló azzal, ha megindulnak a csatlakozási tárgyalások, ennek fényében egyáltalán nem biztos, hogy érdemes most ezt a folyamatot megvétózni. Azért elég nagy volt a diplomáciai egyeztetéssorozat az elmúlt néhány napban, Charles Michel is volt Budapesten, Orbán Viktor látogatást tett Macronnál, és még lehetne sorolni. Innentől kezdve ez bármilyen irányba eldőlhet.

– Az EU vezető politikusai mellett az ukrajnai magyar kisebbség egyes képviselői is levélben fordultak a kormányfőhöz, és a magyarországi ukránokat képviselő nemzetiségi szószóló is azt kérte, a kormány ne akadályozza meg az uniós csatlakozási tárgyalások elindítását. Ez számíthat valamit?

– Töretlen magyar külpolitikai stratégia

már húsz éve, hogy függetlenül a pártpolitikától, minden olyan állam európai uniós integrációját támogatjuk, ahol határon túli magyarok élnek. Normális politikai körülmények között Orbán Viktor nem engedhetné meg magának, hogy ettől eltérjen. De hát azért tudjuk, hogy Orbán Viktor attól tér el, amitől akar,

még akkor is, ha az nem racionális, ha alapvetően nem szolgál semmilyen érdeket az ellenállás.

– A miniszterelnök úgy érvel, hogy Ukrajna felvétele nem esik egybe a magyar érdekekkel.

– Nem belemenve most itt abba, hogy Ukrajna európai uniós tagsága egyébként mennyire lenne előnyös vagy hátrányos, az biztos, hogy rettenetesen sok dologhoz kell hozzányúlni európai uniós szinten, mielőtt Ukrajna európai uniós tagsága akár ötletszinten komolyan vehető lenne. Hadd mondjak egy példát. Ukrajnában annyi termőföld van, mint nagyjából az egész Európai Unióban összesen. Na jó, ez talán egy barokkos túlzás, de iszonyatos mennyiségű termőföld van. A közös európai agrárpolitikának az egyik legfontosabb eleme a közvetlen földalapú támogatás.

Ezzel a rendszerrel nem lehet Ukrajnát felvenni, mert ez fenntarthatatlan pénzösszegeket jelentene.

Az európai uniós agrárpolitika reformja nagyjából 40 éve folyamatosan az asztalon van, nagyon komoly viták vannak mindig. És az egyik legfontosabb elem mindig az, hogy a közvetlen földalapú támogatásokhoz hozzá kellene nyúlni. Sokan nagyon nem szeretik ezt az eszközt, de politikai okokból az elmúlt évtizedekben idáig mindig benne maradt a rendszerben. Viszont az ukrán csatlakozást a közvetlen földalapú támogatások rendszerének reformja nélkül nem szabad megcsinálni. Ezért mondom, hogy nagyon-nagyon hosszú idő kell, hogy Ukrajna valaha az EU tagja legyen, még akkor is, ha mindenki nagyon akarja. De hát

jelenleg nemcsak Magyarország az az állam, amelynek nem tetszik Ukrajna esetleges tagsága, vannak más tagállamok is. Orbán Viktor nincs rákényszerülve, hogy egy vétót erre a témára lőjön el szerintem.

Aztán majd persze meglátjuk. Nagyon kíváncsi leszek, hogy az uniós csúcson ebben a kérdésben milyen döntésre jutnak az állam- és kormányfők, de szerintem egyáltalán nem kell meglepődni majd rajta, hogyha itt nem lesz vétó magyar részről.

– Ha Orbán Viktor nem vétóz, akkor viszont ezt nagyon komolyan meg kell majd magyarázni.

– Ukrajna nem lesz szombaton az EU tagja, még akkor sem, hogyha itt most úgy döntenek a tagállamok, hogy megindítják a csatlakozási tárgyalásokat. Így hát az elmaradt vétót még mindig tudja Orbán Viktor úgy kommunikálni hazafelé, hogy győzött. Nagyon fontos, hogy neki csak hazafelé kell kommunikálnia, a többi európai uniós tagállam közönsége felé nem annyira, mert az a többi állam- és kormányfő problémája. Az bőven kommunikálható lesz, hogy abban állapodtunk meg a többi európai állam- és kormányfővel, hogy nagyon oda fogunk figyelni, és nagyon keményen bevasaljuk Ukrajnán az uniós szabályokat, meg az elveket.

Meg lehet úgy magyarázni, hogy ez ne tűnjön vereségnek. Ahogy egyébként nem is lesz érdemben vereség, mert ahogy mondtam az előbb, a csatlakozási tárgyalások megkezdése önmagában még nem jelenti Ukrajna európai uniós tagságát.

Azért ez nem egy kétéves projekt. Jelenleg az összes európai uniós vezető az Európai Unió esetleges bővítését nagyjából 2030-ig a Balkánnal látja reálisnak. A balkáni bővítés nélkül kizárt az ukrajnai bővítés. Bármilyen döntés születik, azt meg lehet magyarázni.

– Lehet szerepe ebben a játszmában Moszkvának?

– A magyar külpolitika, meg az európai uniós politika Moszkva nélkül is épp eléggé hektikus volt az elmúlt 13 évben, tehát nem szabad meglepődni, hogy nincs benne semmi konzekvens jelleg. Mondok egy konkrét példát. Azt hallgatjuk mióta Orbán Viktortól, hogy az Európai Unió bántja a tagállami szuverenitást, el akar venni tagállami hatásköröket. Az is téma, hogy a jövő évi magyar elnökséget egyes politikusok szerint el kellene venni Magyarországtól. Érdemes egy kicsit visszanézni, mi történt akkor, amikor Orbán Viktor kormánya 2011 első félévében vitte a soros elnökséget. A mottója az volt, hogy erős Európa. Az egyetlen komolyan vehető eredménye az európai uniós elnökségünknek az úgynevezett 6-os csomag elfogadása volt. Ez a hatos csomag olyan jogszabályból állt, amelyek lehetővé tették az Európai Uniónak, hogy a gazdasági kormányzás területén beavatkozzon a tagállami kormányok munkájába.

Tehát az a kormányfő, akinek az a mániája, hogy védeni kell a szuverenitást az Európai Uniótól, saját soros elnöksége egyetlen kézzelfogható eredményeként az tudta felmutatni, hogy az Európai Unió hatékonyabban tudja elvenni a szuverenitást a gazdasági kormányzás tekintetében.

Miért csinálta ezt 2011 első felében Orbán Viktor? Azért, mert egy alku mentén működött az Európai Bizottság akkori elnökével, a szintén néppárti José Manuel Barrosoval. Ő egészen 2011 nyaráig rá sem nézett azokra a folyamatokra Magyarországon belül, amikkel Orbán Viktor lebontotta a jogállamot, átalakította a választási rendszert, kiherélte az Alkotmánybíróságot. Mindezekkel kapcsolatban az Európai Bizottság 2011 első felében meg sem mukkant. Azért, mert ez volt a politikai alku, cserében Orbán Viktor a soros elnökségen keresztül az Európai Bizottság ökle volt a tagállamokkal szemben. Ennyit az elvi alapú szuverenitásvédelemről.

– Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta, Magyarország akkor engedné át az Ukrajna támogatására jövőre szánt 50 milliárd eurós támogatást, ha megkapná a befagyasztott 30 milliárd eurónyi kohéziós támogatást. Elképzelhető egy ilyen kompromisszum?

– Ez akkor lenne egy reális elképzelés, ha az elmúlt hónapokban a magyar kormány nem radikalizálta volna a helyzetet. Elméletben lehet, hogy egy ilyen megállapodást meg lehet kötni. Gyakorlatilag viszont, amennyire én tudom, jelenleg nagyon erős eltökéltség van például az Európai Bizottságnál, hogy nem lesz ilyen. Már csak azért sem, mert ebben a kérdésben nem az Európai Bizottság a végleges döntéshozó, hanem a tagállamok képviselőiből álló Tanács. Ha a Bizottság megállapodik Orbán Viktorral, de a Tanácsban a tagállamok többsége ezt nem hagyja jóvá, az nagyon veszélyes precedenst teremtene az Európai Unió működésében. Ezt a Bizottság soha nem fogja megkockáztatni. Márpedig a tagállamok szintjén is elég komoly ellenállás és vita van, mert kritikák vannak Orbán Viktorral szemben.

– De mi lesz, ha alku híján Orbán Viktor nem engedi át a támogatást Ukrajnának?

– Azt, hogy megtámogassák Ukrajnát rengeteg pénzzel, adott esetben a tagállamok az Európai Unió nélkül is meg tudják csinálni. Persze szívesebben csinálnák az Európai Unió zászlaja alatt, mert jól néz ki, és úgy tűnik, mintha az Európai Unió egy komoly politikai szereplő lenne. De ha így nem lehet, mert mondjuk Orbán Viktor egy leküzdhetetlen vétóval áll a dolog útjába, azt fogja mondani a többi tagállam, hogy akkor csináljuk bilaterális alapon. Vagy csinálunk rá akár egy új nemzetközi szervezetet. Most őszintén, mibe kerül az?

Leírjuk egy papírra, csinálunk neki egy titkárságot, odarakunk három unatkozó diplomatát, azok elvezetgetik, és akkor az a nemzetközi szervezet fogja majd adni a pénzt.

És ebben benne lesz az összes EU tagállam, kivéve Magyarország. Ez a szervezet akár hitelt is fel tud venni, ugyanúgy, mint az Európai Unió. Orbán Viktor vétója ebben a kérdésben nagyon sokféleképpen és sokféle módon megkerülhető. Ezt azért ő is nagyon jól tudja.

– Orbán Viktor azt mondja, hogy azért nem támogatja az ötvenmilliárdos segélyt Ukrajnának, mert szörnyen korrupt ország, és csak egy lyukas verembe öntjük a pénzt.

– Ez reális értékelése a helyzetnek. Nem akarok bántani senkit, de nyílt titok, hogy Ukrajnának nagyon sokat kell fejlődnie. Például ezen a területen is. De azért van ennek valami egészen sajátos bája, amikor ezt az érvet az egyetlen olyan állam hozza fel az Európai Unióban, ahol jelentős mértékű pénzek vannak a korrupció miatt letiltva.

– De ha nem tud vétózni a magyar miniszterelnök, noha ezzel fenyegetőzik hetek óta, akkor egyáltalán érdemes neki felülni egy repülőre és odamenni?

– Mindenképpen igen, mert miután beharangozta, hogy majd mindent megvétóz, és nagyon kemény lesz, annak lesz hírértéke, és az ad neki egyfajta politikai pozíciót, meg értéket, ha mégsem vétóz.

A politikacsinálás művészetének egyik fontos eleme, hogy az ember úgy érjen el eredményeket, hogy minél kevesebbet ad érte cserébe.

Az előbb elmondtam, hogy szerintem semmilyen veszélyt, meg problémát nem jelent a magyar érdekek szempontjából, ha megindulnak a csatlakozási tárgyalások. Ezt Orbán Viktor is nagyon jól tudja. Pontosan azért érdemes ilyenkor kimenni, és kicsit keménykedni előtte, mert akkor utána annak van értéke, hogy engedtem az álláspontomból, miközben tudom, hogy nem veszítek semmit. De azzal, hogy engedek az álláspontomból, cserébe tudok kérni valamit.

– Mit tud kérni, mit tud hazahozni Brüsszelből most?

– Hogy most, holnap, holnapután mit tud hazahozni, azt nem tudom, de van egy olyan érzésem, hogy konkrétan semmit. Ezek hosszú távú megállapodások, lehet, hogy ezeknek az ellentételezése nem holnap, nem holnapután történik meg. De azt haza tudja hozni, ami neki érték, hogy ki tud állni a magyar választók elé. És van egy olyan érzésem, hogy készül is erre, hiszen ezért volt a parlamenti fellépés is. Nem nagyon volt még ilyen eddig. Majd a csúcs után, amikor hazajön, nyilván az ott történtek úgy lesznek keretezve, hogy abból az jöjjön ki, mekkorát nyertünk az uniós csúcson.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán Kötcséről: Orbán figyelmeztette saját táborát, nem lehet büntetlenül eltávolodni a közösségtől
Orbán Viktor beszéde egyértelművé tette: komoly kihívónak érzi Magyar Pétert - mondja az elemző. Ha a kormányoldal el tudja hitetni, hogy a Tisza adóemelést tervez, az hatásos üzenet lehet, de erre nemzeti konzultációt szervezni Somogyi szerint választási csalás.


A Fidesz vasárnapi kötcsei piknikje idén nem a megszokott módon zajlott: az újságírók elől hermetikus kordonnal zárkóztak el, igaz, élőben közvetítették, amit meg akartak mutatni. Orbán Viktor beszédében azt mondta, ez most más: a csipkelődés elmarad, vigyázni kell a szavakra. Az ellenfelét „kiskakasnak” nevezte, megjegyezve, hogy a kiskakasból nem lesz nagy kakas. Azt állította, a méréseik szerint 106 körzetből 80-at nyernének, emellett új nemzeti konzultációt jelentett be „a kiszivárgott tiszás adóemeléssel kapcsolatban”. Beszéde végén félreérthetetlenül meg is fenyegette közönségét: „Mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek, mostantól mindenki tegyen meg mindent, amit tud, mert, ismernek engem, nem vagyok olyan ember, aki fenyegetőzik és durváskodik, de semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve és minden el lesz rendezve.”

Magyar Péter kordonok nélkül megtartott beszédére hosszú sorokban érkeztek az autók és a buszok, hívei megtöltötték a kicsiny főteret. A Tisza elnöke bejelentette, ezzel az eseménnyel hivatalosan is elindult a párt választási kampánya, és élesedik a párt új mobilos applikációja, ami összefogja majd a támogatóikat. Magyar Péter arról beszélt, végre lezárják a „Gyurcsány–Orbán-korszakot”, és működő Magyarországot ígért, A puliitusra egyetlen szót írtak: adócsökkentés. Hogy ki nyerte a politikai szezonnyitót, arról Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Ott volt Kötcsén a kormányfő és az ellenzék vezetője is, így nagyon más volt az idei kötcsei piknik, mint az eddig megszokottak.

– Kötcsén eddig zárt körben hangzottak el a beszédek és a beszélgetések. Most először engedtek be nyilvánosságot, és először hallhattuk élőben a miniszterelnököt. Ez formai áttörés, amely a tényleges politikai verseny visszatérését jelzi. Magyar Péter részéről nem volt tartalmi újdonság, ő eddig is járta az országot, de ennyire közvetlen közelségben a miniszterelnökhöz beszédet mondani még nem láttuk. Beszéde hangsúlyai a megszokott érvrendszert követték,

az újdonságot inkább az jelentette, hogy Orbán egy kiszivárgott papírra hivatkozva nemzeti konzultációt helyezett kilátásba.

Ez egyszerre erős és kockázatos lépés: közvetlenül a Tisza Pártot célozza, azaz róla beszél, amivel el is ismeri, hogy komoly ellenfélként kezeli. Arról itt nem beszélve, hogy ennél egyértelműbb választási csalást is nehéz elképzelni: a kormány közpénzből pártkampányt finanszíroz. Ennél kevesebbért is, az Unió más országaiban kormányok szoktak lemondani.

– A miniszterelnök az Indexen megjelent, mindenféle aláírás nélküli „feljegyzésre” utalt, amit Magyar Péter hazugságnak nevezett, valamint Tarr Zoltán mondataira arról, hogy nem beszélhetnek mindenről, amíg nem nyerték meg a választásokat. Elképzelhető, hogy ez a kormánypártnak a lottóötös?

– Ez azon múlik, hogyan reagál a Tisza. Ha a kormányoldal el tudja hitetni, hogy az ellenfél adóemelést tervez, az hatásos üzenet lehet. Egy szegény országban erős a félelem attól, hogy az emberek még kevesebbet visznek majd haza, így ezzel erőteljesen mozgósítani lehet. Ilyen értelemben

ez kockázat a Tisza számára, amíg nem tudja hitelt érdemlően cáfolni vagy átkeretezni a vele szemben felhozott állításokat.

– A nyilvánosság kezelése mégis felemásra sikerült: volt élő közvetítés, ugyanakkor hermetikusan lezárták a rendezvényt, a sajtót mellékutcába szorították.

– És mindezt részben a Tiszára fogták, ami gyenge indoklás. A „biztonság érdekében” narratíva nevetségesnek hatott: Rogán Antal „szurkolótábor-szétválasztásos” hasonlata kifejezetten szerencsétlenül hangzott az újságírókra nézve, az újságírók ugyanis nem részei alapértelmezésben a szurkolótábornak. Látható volt az is, hogy

a kormánypárt azt akarta, a nap fő attrakciója kizárólag a miniszterelnöki beszéd legyen, ne az érkező közéleti szereplők alkalmi nyilatkozatai,

ezért is jött jól a terület elzárása az újságírók elől. Ez viszont éles ellentmondást teremtett: ha nyitottságot mutatnak, akkor mindezt a sajtó fizikailag elzárása ettől mindezt hitelteleníti.

– Amikor Magyar Péter megérkezett, a sajtó azonnal hozzá fordult, mert tőle lehetett kérdezni. Ő egy új applikációt is bejelentett, amely erősen emlékeztet a Tusványoson Orbán által bejelentett digitális polgári körökre.

– Ezek a részvételi és közösségimédia-technikák nem újak: platformépítés, alulról jövő ötletek gyűjtése, folyamatos online jelenlét. Orbán ugyanezt hangsúlyozta a saját oldalának: jelen kell lenni, aktívan kell működni az interneten. Kicsit ironikusan is hatott a beszédében, hogy egy monumentális világpolitikai vízió után azt kezdte el majdnem mondani, hogy hogyan kell bekapcsolni a számítógépet, és hogy mi az az internet. A kérdés persze az, ebből is érződik, hogy van-e elég aktív fideszes közösség, amelyik ezt a munkát elvégzi. Korábban volt. Van-e most is?

– Orbán azt is mondta, mostantól mindenki tegyen meg mindent a közös győzelemért, mert semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve.” Mit üzen ez?

– Figyelmeztetést a saját tábornak: nem lehet büntetlenül eltávolodni a közösségtől. Úgy látszik, csökken azok száma, akik a Fidesz sikeréért dolgoznak, ezért kellett fegyelmező jelzést adnia.

– Elhangzott még a kormányfőtől az is, hogy az ország 93 ezer négyzetkilométeres, „nem igaz, hogy pont ide, pont ekkor kellett Magyar Péternek rendezvényt szervezni”. Ez is a feszültség jele?

– Az. Ugyanakkor Orbán később azt hangsúlyozta, hogy „kicsi az ország, ezért nem engedhet meg magának rossz kormányt”. Kettős célt követ: egyszerre ébreszteni a saját tábort, mert kell a munkája, egyben megnyugtatni, hogy „80 helyen vezetünk, van tehát értelme velünk dolgozni”.

– Az EU-ról szóló elemzésében a versenyképesség csökkenését számokkal igazolta, de amikor a magyar gazdaság erejét állította szemben az Unió gyengülésével, már nem hozott adatokat.

– Több állítása is vitatható volt, és bizonyos tényezőket elhallgatott. Az Egyesült Államok szerepéről például nem esett szó. A külpolitikai kapcsolatok nála rendre az aktuális érdekekhez igazodnak: ha az érdek úgy hozza, közeledik egy szereplőhöz, ha nem, eltávolodik tőle. Ezt láttuk korábban más vezetők, például Meloni esetében, de mintha ez történne most Trumppal is, akiben csalódott, mert nem hozta meg a békét. Meg, persze semmit sem, amit Orbán a magyaroknak megígért: nem jöttek az amerikai befektetések egyelőre, nem lett új költségvetése az országnak.

– A nemzetközi szabályok helyett most „a nagyhatalmi játszmák ideje jön” – mondta Orbán. Ez a kijelentés egy kicsi ország szempontjából különösen kockázatosnak hangzik.

– Orbán azt gondolja, hogy ő „mindenkivel jóban” van, de ez az állapot erodálódik, mert nem lehet egyszerre mindenkivel jóban lenni. Nagyon udvariasan, de azért elmondta az amerikai álláspontot Trump, nem szeretné, hogy az oroszoktól Európában energiát vásároljanak. Nyilván itt a gázvásárlásról van szó. Mit tud erre Orbán mondani?

– Értékként említette, hogy a Fidesz-KDNP stabilan kormányoz hosszú ideje.

–Ezek a mondatok mind arról szólnak, hogy ez egy olyan érték, amit úgy kell hagyni, és ez pedig egyetlen egy módon történhet, ha őt választják meg újra és újra a magyarok. Viszont

ami szerintem még érdekes és akár vissza is üthet, mindenesetre kockázatos, hogy bevédte Matolcsyt.

Nyilvánosan megdicsérte Matolcsyt egy intézkedése okán. Ez a politika nyelvén azt jelenti, hogy hiába a világ legnagyobb bankrablásában vett részt az egykori jegybankelnök, akit egy egész ország utál beleértve a jobboldal táborát is, Orbán bevállalja ezt a kockázatot. Nem érzi problémának, hogy a Matolcsyt megvédje.

– Összességében mennyire volt erős a beszéd?

– Ha a ember nem néz utána az egyéb tényeknek, hanem egyszerűen csak mint egy politikusi beszédet hallgatja, akkor ennek a külpolitikai része igen markáns, nagyon sokfelé tekintő volt, úgy érezhette az ember magát, hogy egy mélyen átgondolt elemzői beszédet hall. De a miniszterelnök imázsát most nem egyetlen beszéd formálja, hanem az előzmények:

a Tiszával való folyamatos foglalkozás például azt jelzi, hogy komoly kihívónak érzik őket.

Egy beszéd önmagában nem fordít hangulatot; a környezet és a politikai dinamika dönti el, mennyire hat.

– A kormányfő a végén egyszerre sürgette a mozgósítást és ígért számonkérést a saját táborán belül. Mit olvas ki ebből?

– Azt, hogy szerinte még vezetnek, de a győzelem nem magától értetődő. A cél: tűzbe hozni a csapatot, ugyanakkor megakadályozni a kedvvesztést. Ezért hangzott el a „minden számon lesz kérve” üzenet.

– Visszatérve a kampánytechnikákra: Magyar Péter digitális platformja mennyiben kihívás?

– Formailag hasonló ahhoz, amit a kormányoldal hirdet: folyamatos online jelenlét, közösségi bevonás, kérdezz-felelek csatornák. A kihívás mindkét oldalnak az, hogy valódi önkéntes- és aktivistahátteret építsen, amely nemcsak jelen van, hanem dolgozik is.

– Kapu Tibor űrhajós megjelenése egy erősen pártjellegű rendezvényen mennyire volt ízléses?

– Újságírók és elemzők pártrendezvényeken való részvétele szakmailag problémás. Kapu Tibor esete más: ő világossá tette, hogy a projektje számára fontos, ahová hívják, elmegy, és ellenzéki, illetve kormánypárti fórumon egyaránt megszólal. Amíg nem áll ki egyik párt mellett sem, űrhajósként, szakmai minőségben elfogadható, hogy ilyen eseményeken megjelenjen.

– Mi volt a kötcsei nap tanulsága?

– A forma újszerűsége: az élő közvetítés és a fizikai zártság kombinációja erős jelzés a verseny kiéleződéséről.

A Tisza Párt központi témává vált, a kormányoldal pedig egyszerre próbál mozgósítani és bizonytalanságot eloszlatni.

A következő időszakot az dönti el, melyik oldal tud nagyobb fegyelmezettséggel és következetességgel élni az online és offline mozgósítás eszközeivel, illetve hogy 16 év kormányzás után eredendően mennyire untak már rá a választók a miniszterelnökre. Mert az a választás leginkább róla fog szólni, ezt Orbán és Magyar is tudja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Amerikai kommandósok szálltak partra Észak-Koreában, a Trump által elrendelt titkos akcióról most számolt be a New York Times
A SEAL kommandósai egy lehallgatókészüléket akartak elhelyezni, de a 2019-es akció kudarcba fulladt, mert egy halászhajó felfedezte őket. A küldetést szigorúan titokban tartották, sem az amerikaiak, sem az észak-koreaiak nem beszéltek róla, egészen mostanáig.


Mint a filmekben: egy 2019-es téli éjszakán egy csapat amerikai tengerészgyalogos bukkant fel a tengerből Észak-Korea partjainál. A New York Times szerint a szigorúan titkos küldetésüket személyesen Donald Trump hagyta jóvá, és az volt a céljuk, hogy elhelyezzenek egy elektronikus lehallgatókészüléket, amellyel az Egyesült Államok lehallgathatta volna Kim Dzsongun kommunikációját. Az észak-koreai vezető ugyanis egyre kiszámíthatatlanabbnak és veszélyesebbnek tűnt, hol barátilag beszélt Trumppal, hol atomcsapásokkal fenyegetőzött. Mivel Trump tárgyalásokra készült vele, az amerikaiak nagyon szerették volna tudni, valójában hogyan gondolkodik.

A feladatot SEAL Team 6 elit egységének Vörös Osztagára bízták, ők végeztek korábban Oszáma bin Ládennel is. Az akciót hónapokig készítették elő, méghozzá a legnagyobb titokban, mert a New York Times szerint könnyen végződhetett volna túszdrámával, vagy akár egy nukleáris konfliktust is kirobbanthatott volna.

A küldetés rendkívül veszélyes volt.

A csapatot egy kétszáz méter hosszú atomtengeralattjáró vitte az észak-koreai partok közelébe, ahol a katonák hangtalan motorokkal felszerelt mini tengeralattjárókba szálltak. Ezek azonban nyitottak voltak, tehát a tengerészgyalogosoknak órákat kellett eltölteniük a fagyos, mindössze 4 fokos vízben, amíg partot értek. Ezért fűthető búvárruhákat vettek fel.

A terv az volt, hogy miután partra szállnak, percízen elhelyezik a lehallgatókészüléket, majd észrevétlenül távoznak. De azután minden rosszul alakult.

Az első probléma az volt, hogy menet közben nem kommunikálhattak a parancsnoksággal, és a szokásokkal ellentétben drónokat sem küldhettek a terület fölé, mert azonnal lebuktak volna. Emiatt a küldetést gyakorlatilag vakon kellett végrehajtaniuk, nem tudták, hogy mi vár ott rájuk.

A felderítési adatok alapján olyan időpontot választottak, amikor a térségben a lehető legkisebb a forgalom. És sokáig úgy is tűnt, hogy senki sincs körülöttük. A két mini-tengeralattjárók körülbelül 90 méterre a parttól állt meg a sekély, átlátszó vízben. Az egyik azonban túlfutott a célon, ezért visszafordult. Ennek ellenére folytatták az akciót.

A SEAL-ek hangtalanul a parthoz úsztak, majd kiemelkedtek a vízből, és elkezdték levenni a búvárfelszerelésüket. Közben a rossz irányba álló mini tengeralattjárót megpróbálták a többiek megfordítani, és bekapcsolták a villanymotort.

Csakhogy ekkor hangokat hallottak, és észerevettek egy közeledő hajót.

A fedélzetén lévő észak-koreai legénység az amerikai lap szerint azért maradhatott ilyen sokáig észrevétlen, mert a SEAL-ek éjjellátó szemüvegei részben hőérzékelők alapján működtek — és a koreai halászok ruhája annyira átvizesedett, hogy testhőmérsékletük nem különbözött sokban a tenger hőmérsékletétől. A mini tengeralattjátó motorja által keltett hullámok azonban felkelthették a halászok figyelmét, és ha arra néztek, megláthatták a mini tengeralattjárók nyitott fülkéjéből kiszűrődő fényt.

A hajó elindult a tengeralattjárók irányába. A fedélzeten lámpákat kapcsoltak fel, és beszélgetés hallatszott. Az egyik SEAL ekkor tüzet nyitott, és társai követték a példáját.

Fogalmuk sem volt, hogy egy járőrhajóra vagy egy halászhajóra tüzelnek, de úgy érezték, nincs más választásuk. A közeledő hajón mindenki meghalt. A tengerészgyalogosok a holttesteket a vízbe húzták, és késekkel átszúrták az áldozatok tüdejét, hogy a testek biztosan elsüllyedjenek. Ezután vészjelzést küldtek az atomtengeralattjárónak, ugyanis a parancsuk az volt, ha lelepleződnek, azonnal szakítsák félbe a műveletet és meneküljenek.

Az atomtengeralattjáró hatalmas kockázatot vállalva a sekély vizekbe manőverezett, hogy a part közelében vegye fel az egység tagjait. Mindenki kijutott, de az elektronikai lehallgatóeszközt nem helyezték el, az akció tehát kudarcba fulladt.

Minderről a New York Times szerint a Trump kormány semmit sem közölt a katonai és hírszerzési ügyekért felelős kongresszusi bizottság tagjaival, pedig a tájékoztatást törvény írja elő. Később a Biden kormány kivizsgáltatta az esetet, de azt a jelentést is titkosították. Nyilvánosan sem beszélt soha senki az akcióról, egészen mostanáig, így azt sem tudni, hogy az észak-koreaiak mennyit tudtak róla.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Ha itt nem arról van szó, hogy valami cucc túl lett tolva, akkor Lázár agyát kicserélték a hatvanpusztai Frankenstein-kastélyban
A humorista legújabb videójában Putyin, Kim Dzsongun és Hszi Csin Ping pekingi találkozójáról, Szijjártó Péter részvételéről, Lázár János megszólalásairól, Tarr Zoltán szavairól és a kötcsei eseményekről is beszélt.


Újabb videóban vette górcső alá az elmúlt időszak közéleti eseményeit Pottyondy Edina. A humorista legújabb videójában először Vlagyimir Putyin, Kim Dzsongun és Hszi Csin Ping pekingi találkozójáról beszélt.

„Hát ilyen nyomasztó péniszjárást én legutóbb akkor láttam, amikor egy onlyfans modell egyetlen nap alatt ezer férfival bújt ágyba. A győzelem napi ünnepség és fegyverexpo nem csak egy nosztalgikus elvtársi találkozó volt Japán második világháborús legyőzésére emlékezve, hanem félreérthetetlen jele annak, hogy Donald Trump vámháborús mesterterve és külpolitikai pojácáskodása felbátorította a világ diktátorait. A nagypofájú, hantázó, puncimán, csőcserearcú, drivetter traft lakhajú ingatlanügynök fölényeskedése, hazudozásai, blöffjei és zsarolásai most beárazódtak” – fogalmazott Pottyondy, aki szerint

„ez a pszichotrió egyértelmű üzenet a nyugati világnak: Végetek kutyák! És üzenet Trumpnak: köszönünk mindent elnök úr, további sok sikert a békéhez. A vonulós maffiastiló sem véletlen. Illiberális védjegy. Amit a lemenő nap fényéből nem pótol vissza a viagra, azt gangsztázással oldják meg”.

A humorista Szijjártó Péterre is kitért.

„Az Orbán-család külügyminisztere nem csak együtt vonult a Trump ellen szerveződő koalícióval, hanem alázatosan elfoglalta a helyét az illiberális tornasorban, precízen szemléltetve, hogy mit is jelent utolsó csatlósnak lenni. Mondjuk nem lennék boldogabb attól sem, hogyha az első sorban menetelne, csak legalább azt látnám, hogy a személyes ambíciója túlmutat azon, hogy Lavrov hónaljszőre legyen, és a 14 éves gyerekét is magánrepülőgéppel utaztassa”

– fogalmazott Pottyondy.

A humorista aztán megemlítette a Tisza Párt adóprogramját, Tarr Zoltán szavait és az arra érkező kormányzati reakciót is.

„Van a hatvanpusztai kastélykomplexus ismeretlen célú alagsoránál is van lidércesebb: a Tisza-adó, az új halálkampány, az új nemzetpusztulás, az új démon, a többkulcsos adórendszer. Annyira veszélyes, annyira vállalhatatlan, hogy ilyen van a legtöbb nyugati országban, sőt még Kínában is. És ezt a népnyúzó szörnyűséget próbálják rátolni a Tiszára. Annyira veszélyes, annyira vállalhatatlan, hogy ilyen van a legtöbb nyugati országban, sőt még Kínában is.

És ezt a népnyúzó szörnyűséget próbálják rátolni a Tiszára. Meg persze azt, hogy adót akarnak emelni. És hiába cáfolják Magyar Péterék, hiába mondják el minden alkalommal, hogy nincs ilyen terv, sőt éppen hogy adót akarnak csökkenteni.

A Fidesz már ott tart, hogyha lúd, legyen kövér, elégetnek pár tízmilliárdot nemzeti konzultációra a nem létező Tiszasarcról. Kevésbé zavartatják magukat az igazságtól, mint Győzike a Kodály-módszertől. Annyira köti őket a valóság, mint a Toy Story íróit. Mondjuk nagyban megkönnyítette az állampárt helyzetét, hogy Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke egy fórumon elkezdett a politika helyett sunnyogás kell, különben a Fidesz kiforgatja a mondandót kommentbölcsességgel arcoskodni”

– fogalmazott a humorista, aki szerint „ezúttal nem egy ellenzéki Facebook profil, hanem egy kormányzásra készülő párt második embere adta elő a marketing Machiavellit”.

„Értem, hogy Tarr Zoltán azt hiszi, hogy a kiábrándult fideszes visszaábrándul, hogyha nem hall nemzeti lózungot és arrogáns hazudozást. De azért az művészet, hogy egyetlen mondattal sikerült olyan helyzetet teremtenie, hogy az ezer módon adóztató, katát eltörlő, különadókat kivető, világrekord áfát bevezető kormányzat, ami a 15%-os egykulcsos adóra rádobott 10-20-30% inflációt most azzal ijesztgethet, hogy jajaj, mire készül a Tisza” – jegyzi meg.

Pottyondy szerint

„legalább ennyire bizarr, hogy Orbán Viktor azzal akarja visszacsábítani a szavazóit, hogy Tarr Zoltán úgy csavarta a szót, mint digitális harcos a csípőjét egy Rakonczai Imre koncerten, a Főni felháborodik, ha a fideszes know-how-t egy tiszás adja elő, de ha Tarr Zoltán cinizmusa vállalhatatlan, akkor Lázár János ámokfutása hogy nem zavarja őket?”.

A humorista ezután bevágta Lázár János az ATV-ben arról beszélt, hogy a Fidesznek jobb hazugságai vannak, mint a Tiszának, illetve azt is, amikor a Tranziton azt mondta: „Nagyon szépen tudom magyarázni, hogy 15 évig miért nem csináltunk semmit, ez is egy képesség, és a Lázár-infók alkalmasak voltak arra, hogy ezt a képességemet még jobban tökélyre fejlesszem, és más fideszes társaimnak is jó szívvel ajánljam”.

„Be van kólázva, vagy speed, vagy mi a fasz? Ez már lassan a csurran-cseppen klip, csak nem az öreg diktátor, hanem a sunyi segédje kapta az igazságszérumot”

- fogalmaz Pottyondy, majd később hozzátette:

„Ha itt nem arról van szó, hogy valami cucc túl lett tolva, akkor Lázár agyát kicserélték a hatvanpusztai Frankenstein-kastélyban. Ez a fickó egy sima modorú, gátlástalan hazudozó volt. Most meg Kunhalmi Ágnes rossz képességű protekciós unokaöccse”.

A videóban végül a kötcsei események is szóba kerültek. Pottyondy szerint a Magyar-Orbán csatában nehéz eredményt hirdetni.

„A Tisza bemutatta a gazdasági tótumfaktumát, aki egy ex-fideszes államtitkár, az új alelnökét, aki egy nagyon szimpatikus asszony, és Magyar Péter ellopta a show jelentős részét azzal, hogy kordonok és rendőrsorfal mögé szorította a fideszes elitet. Ami eddig exkluzivitásnak és hatalomnak látszott, az most vergődésnek és gyávaságnak, hiába lett 24 év után most nyilvános a kötcsei Orbán-beszéd. A nemzetvezető sem volt különösebben izgi, viszont az nem látszott, hogy zavartatná magát a családja száz és ezermilliárdjaitól, vagy az állandósult gazdasági válságtól, vagy a közszolgáltatások leépülésétől. Pont olyan magabiztos volt most is, mint 5 éve, meg 10 éve, meg 15 éve. Vagy az van, hogy ez a faszi tökéletes színész, vagy egész egyszerűen nem tájékoztatják arról, hogy milyen a közhangulat. Vagy éppen annyira érdekli az ország állapota, mint a finn női biatlonbajnokság” – mondta Pottyondy, aki szerint Orbán Viktor beszédének végén „jött a szokásos keresztapa pillanat”.

„Megint elkattant az öreg, és fenyegetőzött egy sort”

– fogalmaz a humorista.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Vajon igazi lehetőség a 3%-os Otthon Start hitel? - személyes történeteken keresztül jártunk utána
Három olyan emberrel beszélgettünk, akik komolyan elgondolkodtak, hogy felveszik az új, államilag támogatott hitelt. Elmondták, hogy mit vettek számítása, és végül tényleg élnek-e ezzel a lehetőséggel.


A héten elindult az Otthon Start program, ami az elmúlt hetekben sokakat lázban tartott. Hatalmas az érdeklődés a 3%-os hitellel kapcsolatban, ugyanakkor egy rakás kérdés is felmerült az emberekben. Vajon tényleg megéri? És, ha igen, kinek? Elég-e egyáltalán 50 millió forint, és a 10 százalék önerő, vagy ennél jóval többre van szükség ahhoz, hogy valaki tényleg saját otthont vegyen. Egyáltalán lehet-e 50 millióból élhető otthont vásárolni?

Három olyan emberrel beszélgettem a témáról, akik elgondolkodtak, hogy felveszik a 3%-os hitelt. Elmondták, hogy mi alapján gondolkodtak, és, hogy végül tényleg élnek-e ezzel a lehetőséggel.

Norbi a harmincas évei elején jár. A párjával jelenleg Budapesten bérelnek egy 2,5 szobás lakást. Szerencséjük van, hiszen a fővárosi árakhoz képest nem fizetnek érte sokat.

„A lakás tulajdonosa nagyra értékeli a megbízhatóságot, és látásból ismertük egymást, emiatt bizalmi alapon kedvező áron adta bérbe” - meséli Norbi.

Egy ideje már gondolkodtak azon, hogy saját házat vesznek. Már azelőtt elkezdtek nézelődni, hogy a kormány bejelentette volna az Otthon Start programot. „Kertes házat szeretnénk venni az agglomerációban. A minimum 70 négyzetméteres, önálló téglaházat keresünk, jó elosztással, közepes méretű telekkel. Mi egy kissé meguntuk a közös" életet a lakóközösségekkel, ezért szeretnénk egy kertet és privát életteret.”

Norbiéknak szerencséjük van, hiszen van egy nagyobb összegű önerejük. Hitelre viszont így is szükségük lett volna, ezért már hitelminősítést is kértek. Aztán jött a bejelentés a 3%-os hitelről, ami kedvezőbb, mint egy piaci hitel, számunkra pedig pont jó időben indult el a program.

„Próbálunk mindent figyelembe venni. A THM mellett a terhelhetőséget vettük szemügyre, úgy gondoltuk, hogy egyikünk fizetésénél sem lehet nagyobb a törlesztőrészlet, így ha valamelyikünk véletlenül nem tudna dolgozni, akkor sem kell pánikba esnünk.

Igaz, a törlesztő így is magasabb lesz, mint a havi bérleti díj, viszont ha pár év múlva hasonló munkát is végzek, mint most, ez a teher csökkenni fog, a forint pedig többet inflálódik 3,2%-nál, ez biztos”

- mondja Norbi, aki végül egyedül tudja csak felvenni majd a hitelt, hiszen a párjával még nem házasok, az Otthon Start program esetében pedig csak házastárs vagy szülő lehetne az adóstársa.

A házkeresés viszont még úgy sem egyszerű, hogy relatív magas önerővel és a hitellel együtt nagyobb keretük van. „Természetesen nem a terveinknek megfelelő otthonra lesz pénzünk, azokat már vagy eladták, vagy 10-15 millióval drágábban próbálják eladni. Hoznunk kellett pár új kompromisszumot.”

„Brutális, amit tapasztalok. Szinte csak a páromnak köszönhetem, hogy megtaláltuk az ár-érték arányban jónak mondható házakat. Ezekért is többször versenyhelyzetek alakultak ki.”

„Volt olyan eset, ahol a térképmásolat és valóság közti probléma akadályozta volna a hitelfelvételt, majd bekopogott egy készpénzes vevő és ezzel minden probléma elhárult az eladó részéről. A másik gyakori dolog, hogy az irányár tényleg irányár, de nem úgy mint eddig. Korábban 5-10%-ot is lehetett alkudni, most pedig inkább fordítva működik a dolog: ha jó az ingatlan, hajlandóak a vevők licitálni. Az ingatlanosok nagy része hihetetlenül magabiztos, és nyeregbe érzik magukat, de ezt nem bántuk, hiszem nagyon hamar kiderül, ha ez csak látszat. De egyébként a leggyakoribb eset az, hogy a tulajdonos becsli túl az ingatlanát” - meséli.

Igaz, hogy kompromisszumokkal, de jó eséllyel találhatnak olyan ingatlant, amit meg tudnak vásárolni, így számukra jó ajánlat a 3%-os hitel. Vannak viszont olyanok is, akiknek még ezzel a konstrukcióval is hamar el kellett vetni a saját otthon lehetőségét.

Lilla a húszas évei közepén jár, tavaly végzett az egyetemen turizmus-vendéglátás szakon. Jelenleg Zalaegerszegen lakik egy 54 négyzetméteres szoba+nappalis lakásban. A nagymamája élt itt, miután meghalt, az édesapja megörökölte. Egy kicsit felújították, Lilla pedig az egyetem után odaköltözött, hogy elkezdhesse az önálló életét, ne kelljen a szüleivel laknia, de albérletet se kelljen fizetnie. „Ez volt a legkézenfekvőbb döntés. Igaz, már az egyetem alatt is dolgoztam egy hotelben kvázi diákmunkásként. Miután lediplomáztam is itt maradtam, jelenleg recepciós vagyok.”

„Nem mondom, hogy nem tudnék kifizetni magamnak egy albérletet, viszont vidéken is ugyanúgy drága a megélhetés, itt is fizetni kell a számlákat, a boltban is magasak az árak. Ha bérleti díjat is fizetnék, akkor szinte semennyit nem tudnék félretenni arra, hogy egyszer mondjuk vegyek egy saját lakást” - fogalmaz a fiatal lány.

Eredetileg úgy tervezte, hogy 3-4 évig minimum a nagymamája lakásában marad, gyűjtöget, illetve megvárja, hogy hogyan alakul az élete. De amikor az interneten találkozott a 3%-os hitelről szóló hírekkel, elgondolkodott, hogy mi lenne, ha most vágna bele.

„Arra gondoltam, hogy körbenézek, és ha találok, veszek egy nagyobb, újépítésű lakást, aminek jobb az elosztása, nyugisabb helyen van és mondjuk van legalább két külön szoba is. Ez már egy egész jó alap lenne” - meséli Lilla, akinek viszont sajnos nagyon hamar le kellett mondani erről az álomról.


„Már akkor tudtam, hogy ez nem fog összejönni, amikor megláttam, hogy 50 millióból biztosan nem veszek egy sokkal jobb, nagyobb lakást. Ebben viszont akár még engedtem is volna, de anyagilag így sem fér ez most bele számomra” - mondja.

Lillának a szülei felajánlották, hogy a 10%-os önerőben segítenek, illetve a nagymamája lakását is kiadják egy időre, az abból befolyó pénzből pedig állják a törlesztőrészlet egy részét. A fiatal lánynak így csak ki kellett volna pótolnia ezt az összeget, amit meg is tudott volna tenni.

Az olyan kaliberű lakások, amiket ő kereset volna viszont egyrészt drágábbak voltak, illetve, miután egy-két lakást megnézett, ő is realizálta, hogy ha bizony nem tud előrukkolni egy nagyobb összeggel, és nem foglalóz le egy lakást, rögtön jön más, aki ezt megteszi.

„Az eladók most szinte válogathatnak a vevők között, szóval ha jön valaki, aki rögtön letesz nekik 20-30 millió forintot, akkor máris elhappolják előled a lakást.”

„Nekem csak akkor lett volna ennyi pénzem, ha eladjuk a mostani lakást. A szüleim viszont ezt nem szerették volna, és őszintén szólva én sem, mivel van egy 15 éves öcsém, akinek pár év múlva szintén jól fog jönni, ha lesz hol elkezdenie a saját életét”- fogalmaz.

Lilla így végül hamar letett a lakásvásárlásról. Csak úgy, mint Róberték.

Róbert a negyvenes évei közepén jár, a barátnőjével egy vidéki városban élnek. Jelenleg egy 90 négyzetméteres lakást bérelnek 220 ezer forintért. Nincs gyermekük, nem is terveznek, így alapvetően nem volt céljuk, hogy saját ingatlant vásároljanak. Viszont a 3%-os hitel hallatán ők is elgondolkodtak ezen. Ők viszont már ezen a ponton el is vetették az ötletet.

„Sokat gondolkoztunk, és arra jutottunk, hogy egyszerűen nekünk nem éri meg elmenni az albérletből. Ha beletoljuk az önerőt, akar nagyjából az összes félretett pénzünket feléljük, és be tudunk költözni egy fele ekkora lakásba.”

„Ráadásul a hitel havi törlesztőrészlete is több lenne, mivel az körülbelül 270 ezer forint környékére jön ki havonta.

És ehhez hozzájön még az is, hogy 25 évre felvennék egy hitelt, amit úgy 70 éves koromig fizethetnék, tehát addigra mondhatnám el magamról, hogy van egy saját lakásom. Amúgy tök feleslegesen, hiszen nem tervezünk gyereket, tehát nem létfontosságú, hogy valakinek például utánunk legyen egy öröksége” - foglalta össze Róbert.

Norbi, Lilla és Róbert sztorija viszont nem egyedi. A cikk készítése során több tucat emberrel beszélgettem a saját helyzetéről, gondolatmenetéről, és nagyjából mindenkinek az esete felsorakoztatható valamelyik fenti történet mögé, annyi különbséggel, hogy különböző élethelyzetekben vannak és minimálisan eltérő anyagi háttérrel rendelkeznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: