SZEMPONT
A Rovatból

Nincs olyan hangszer, amiben a látássérültség hátrányt jelentene

A Kotta Nélkül Projekt tagjai hallás után tanulják meg a dalokat. Nem csak egy egyszerű zenekar akarnak lenni, mozgalmat is indítanának.


Kotta nélkül, pusztán hallás alapján zenélnek együtt látók és nem látók. A Kotta Nélkül Projekt egy fiatal egyetemista fejéből pattant ki, aki egy barátjától hallott arról, hogy látássérültként milyen nehéz kottát olvasni.

A héttagú banda most együtt jár fellépésekre, hogy lebontsák a látássérültekkel kapcsolatos előítéleteket, mert szerintük a zene egy olyan terület, ahol megmutathatják, hogy épp olyanok, mint a többi ember.

"Az mennyire beteg, hogy érintésre megmondom, hogy ez egy Marshall-erősítő?"

– kérdezi a látássérült Velegi István szintén látássérült zenésztársaitól, amikor leérünk a próbaterembe.

A Kotta Nélkül Projekt ötlete Iványi Mátétól, egy fiatal egyetemistától származik, akinek gimnáziumban egy látássérült barátnője panaszkodott arra, hogy rossz a zongoratanára és nagyon nehéz a Braille-kotta olvasása. A fiú gondolt egyet, felvette látássérültekkel a kapcsolatot és elindított egy egyedülálló kezdeményezést.

A találkozót az egyik budapesti próbatermüknél beszéljük meg, de már az Andrássy úton gyalogolva is kiszúrjuk a négy, hangszertokokkal felszerelt látássérültet és egy fiatal lányt. A négy látássérült folyamatosan viccelődik, a látó lány, Garamszegi Anna pedig csak a fejét fogja, és elnézést kérve néz ránk az ugratások és káromkodások miatt. Amikor megérkezik Iványi Máté is, a Kotta nélkül projekt kitalálója, akkor a látók és nem látók összekapaszkodva elindulnak a próbaterem felé.

A képeket a tagok kérésre akadálymentesítve is leírjuk.

Máté segít összeszerelni a hangszereket. / A képen Máté állítja Annamáriának a mikrofont, mellette Maximilian zongorázik, a háttérben István a hangtechnikát állítja. Fotó: Végh László

A teremben Máté segít összeszerelni mindenkinek a saját hangszerét, de egyáltalán nem arról van szó, hogy a látássérült fiatalok ne értenének a hangszerekhez és a zenéhez.

Néhány perc után egyérteművé válik, hogy a Kotta Nélkül csapat tagjai mind olyanok, akik gyerekkoruktól kezdve játszanak valamilyen hangszeren, függői a zenének.

A jó humorérzékkel megáldott csapattagok a folyamatos zenei utalások mellett, viccelődnek a vakságukon is, például amikor arra kérem őket, hogy aki szeretne válaszolni a kérdésemre, az tegye fel a kezét, akkor az egyikőjük nevetve megszólal, hogy ők azt nem látják. A próba vezényszó nélkül indul, ha valaki elkezd egy dalt, a többiek rögtön becsatlakoznak, így csendül fel a Havanna és Adele klasszikusa, a Someone like you.

Mindent hallás után

A még csak egy éve működő Kotta Nélkül Projekt ötelete a 23 éves Máté fejéből pattant ki, de a gondolat már 2012-ben megfogalmazódott benne. A szalagavatóján egy látássérült lánnyal táncolt, aki nagyon gyorsan és könnyen sajátította el a tánclépéseket, miután megmutatták neki, hogy hova kell tennie a lábát. A lány mesélt neki arról, hogy a zongoratanára nem akarta elvállalni az oktatását, később pedig, amikor mégis elvállalta, akkor csak rossz élményeket szerzett. Ezt a két gondolatot kötötte össze a fejében Máté. Miért ne lehetne látássérülteket utánzás alapján zenélni tanítani?

"Mindent hallás után csinálunk, ez a módszer lényege. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy valaki bármilyen hangszeren kotta nélkül megtanuljon játszani, mert ez lényegében olyan, mint egy vers. Meg tudsz tanulni egy verset anélkül is, hogy látnád leírva, ha elégszer elmondják"

– magyarázza Máté, miközben a teremben zajlik a próba.

Máté szerint ez a módszer egyáltalán nem újdonság, a régi nagy jazz zenészek is így tanultak, és a Beatles tagjai sem tudtak kottát olvasni. A látássérülteknek Braille-írásban készült kották ráadásul kifejezetten bonyolultak, és az országban egyedül Budapesten van néhány olyan tanár, aki meg is tudja tanítani. A Kotta Nélkül Projektnek vannak olyan tagjai, akik gyerekkorukban megtanultak Braille-kottát olvasni, de nem az alapján zenélnek, mert játék közben nem tudják használni, hiszen ahhoz is két kéz kell.

László metált játszik szívesen. / A képen László a háttérben dobol, az előtérben István látjuk bendzsóval és Annát a mikrofon előtt. Fotó: Végh László

Máté, aki maga is gyerekkora óta szaxofonon játszik, egy Facebook csoportban érdeklődött, hogy lenne-e olyan látássérült, aki tud zenélni és lenne vele kedve elindítani a projektet. Helle Maximilian elsőként jelentkezett, három éves kóra óta tanult zongorázni és nagyon tetszett neki Máté kezdeményezése. Mivel ő az egyik legtapasztaltabb zenész a csapatban, ezért fontos feladatának érzi, hogy segítsen a még nem kibontakozott tehetségeknek, akik egyelőre elsősorban az ismeretségi köréből kerültek ki.

Vele együtt zongorázik Kardon Annamária is, aki néha az énekbe is becsatlakozik. Ő hozta a csapatba a legjobb barátnőjét, a még csak 18 éves, látó Annát, akivel gyerekkorukban egy nyári táborban ismerkedtek meg, most pedig ő a zenekar szóló énekese.

A dobok mögött Rack László ül, aki saját bevallása szerint törzsgyökeres rocker, de amióta bekerült a projektbe hajlandó populárisabb zenéket is játszani.

Velegi István most a bendzsóját hozta el nekünk, de általában basszusgitáron szokott játszani, és még a hangtechnikához is ért.

A csapatban még két tag van, akik nem tudtak eljönni, közülük csak az egyikük látó. A csapat bohóca Maximilian, aki imád a többiekkel undorító ételeket kóstoltatni, ha boltba megy, akkor szándékosan utazik a rosszabbnál rosszabb termékekre.

István basszusgitáron is játszik./ A kép előterében István bendzsón játszik, a háttérben László áll táskával a hátán. Fotó: Végh László

A két órásra tervezett próba a jelenlétünk miatt kicsit kaotikusnak tűnik, a játékkal szinte meg sem állnak, egyik dalt kötik össze a másikkal, nem lehet leállítani őket, a csodálatos hangú Anna alig tudja énekével követni a gyors váltásokat. Máté, aki most nem ragadott hangszert, mint egy engedékeny, vajszívű osztályfőnök próbál rendszert vinni a zenélésbe. A szünetben, – amit a kedvünkért tartanak- elmondják, hogy egy új dalt körülbelül 1-2 óra alatt már le tudnak utánozni hallás alapján, de mire összegyakorolják, az 2-3 alkalom is lehet.

Több, mint egy egyszerű zenekar

A csoport tagjai szeretnék, ha nem csak egy egyszerű zenekar lennének, hanem épülhetne köréjük egyfajta mozgalom. Máté szerint az, hogy nem látók látókkal zenélnek, fellépésekre járnak, ahol megmutathatják a tehetségüket, elősegíti a látássérültek társadalmi elfogadottságát.

A csapatban Maximilian is gyakran tapasztalja, hogy az emberek előítéletesek a látássérültekkel szemben, azt feltételezik róluk, hogy nem pusztán vakok, hanem beszélni is képtelenek. Máté úgy látja, hogy a zene egy olyan terület, ahol minden különbség megszűnik látó és nem látó között.

"Nincs olyan hangszer, amiben a látássérültség hátrányt jelentene. Szerencsére a világ kezd olyan lenni, amiben nem hátránnyal indulnak, de azért nagyon sok mindenben igen, és ez pont nem olyan"

– magyarázza Máté.

A zenekar egyre több fellépési lehetőséget kap, ahol megmutathatják, hogy látássérültként is épp úgy tudnak zenélni, mint bármelyik másik ember. Mivel a csoport legtöbb tagja az ELTE-n tanul, ezért főként onnan kapják a meghívásokat is. Például felléptek már a Bölcsész Napokon, a karácsonyi bulin, most pedig a sport napon fognak. Az Efottra is meghívták őket, de nem tudták biztosítani a leutazást, Máté pedig két kísérővel és ennyi hangszerrel nem vállalta a vonatozást.

Az énekes Annát barátnője, Annamária hozta a csapatba./ A kép bal oldalán Anna ül a mikrofon mögött, mellette Annamária és Maximilian zongorázik. Fotó: Végh László

A banda mindenféle zenét játszik, de nehéz konszenzusra jutniuk, mert nagyok a szélsőségek a csoportban: László legszívesebben metált játszana, Annamária pedig a klasszikus zenét kedveli. Szabó Balázs Hétköznapi című dalát viszont mindenki szereti, nekünk is azt játsszák el, amit a cikk alján Önök is meghallgathatnak.

Bár a zenekarban mindenkinek nagy a zenei előképzettsége, Máténak az volt az eredeti terve, hogy mindenki mellé tanárt fogad, hogy szakember is foglalkozzon velük. Csakhogy egyelőre egy olyan énektanárt találtak, aki önkéntes alapon vállalta, hogy foglalkozik látássérültekkel, de ő is csak körülbelül egy hónapban egyszer tud eljönni. Ennek ellenére

a csapat nagyon szívesen várja a kotta nélkül zenélni vágyó látássérülteket, hiszen az ő tanításuk továbbra is a célkitűzések között szerepel.

Fellépések előtt szinte minden héten gyakorolnak, néha összedobják a terembért, de előfordul, hogy Maximilian nappalijában gyűlnek össze próbálni.

Amikor arról kérdezem a tagokat, hogy mit jelent nekik ebben a projektben részt venni és zenélni, akkor azt felelik, hogy az életüket. Ők nem csak zenésztársak, hanem nagyon jó barátok is. A próbákon folyamatosak az ugratások, de mindig számíthatnak is egymásra, ha pedig éppen nem egy fellépésre készülnek, akkor valamelyikük lakásában gyűlnek össze melegszendvicset sütni. Pontosabban Máté süti a melegszendvicset, amíg a többiek zenélnek, mert nem bírják ki nélküle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök
Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.


Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk