„Kutyakötelességem, hogy megpróbáljak segíteni” – Klein Dávid a cserbenhagyott serpa esetéről
Mindent meg kell tenni a másik emberért, annak viszont semmi értelme, hogy a mentést megkísérlő hegymászó is meghaljon. Mérlegelni kell. Klein Dávidnak egy ötpontos checklist segít, hogy tudja, mit tegyen, ha segíteni kell.
Augusztus 11-én számoltunk be róla, hogy a világ második legmagasabb hegycsúcsánál, a K2-n, a hírhedt „Bottleneck” átjárónál balesetet szenvedett egy Hasszán nevű serpa. Az eset nagy felzúdulást keltett, voltak, akik elintézték annyival, hogy a hegyen mások a szabályok, ez benne lehet a pakliban. Hogy ez így van-e, vagy sem, arról kérdeztem Klein Dávid hegymászót.
– Mit kell, hogyan kell értelmezni ezt a felvételt?
– Nincsenek közelebbi információk, én is csak futólag látta magát a képsort, és természetesen megdöbbentő. Engem is megdöbbentett.
Természetesen azt mind el lehet mondani, amit ilyenkor szokás, hogy nagy magasságban nagyon be vagyunk szűkülve, nagyon kevés lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy valakin segítsünk, a kognitív funkciók gyengülnek, a fizikai erőfeszítések rendkívüliek,
bár kívülről úgy látszik, hogy csak vánszorognak a mászók, valójában közben nagyon-nagyon kemény munkát végez a szervezetük.
Ezzel együtt az nem igaz, hogy semmit nem tehetek meg a másikért. Itt azt látjuk, hogy nagyon sokan az ambícióikat az ember élete elé helyezik. Ezt nem helyes ilyen magasan sem, ilyen körülmények között sem.
Az eset összefügg azzal a jelenséggel, hogy
a kereskedelmi expedíciózás elharapódzott a Himalájában, a nagy hegyek között. Azaz képzetlenebb hegymászók, kalandvágyó turisták, komoly pénzeket fizetnek azért, hogy sok oxigénnel, komoly magashegyi teherhordó támogatással, komoly hegyi vezető támogatással, érjenek fel magas csúcsokra.
Ezzel önmagában nem lenne olyan nagy baj. Nyilván furcsa érzés, hogy egy ilyen himalájai alaptáborban pici kisebbséget alkotunk mi, mármint a független mászók, de azért nem tudok haragudni senkire, hogy ilyen érdekes, izgalmas élményeket szeretne megélni.
Néhány tévképzet kering a mentéssel, illetve általában a segítségnyújtással kapcsolatban nagy magasságban. Az egyik tévedés az, hogy sokszor megkövezzük azokat, akik végül hátrahagyják a másikat, mert nem tudnak mit tenni érte. Az oké, hogy
megpróbáltam segíteni, az erőfeszítéseim kudarcot vallottak, és a végén nem maradok én is fönt, és nem kockáztatom én is a halált,
azért, hogy a másiknak segítséget nyújtsak. Azt az embert, aki ezt megtette, és utána lejött a hegyről, nem lehet elítélni. Ez az egyik gyakori eset, de most nem erről van szó.
A másik szcenárió az, hogy nincsen semmilyen segítségnyújtási lehetőségünk nagy magasságban.
Kutyakötelességem nem meghalni odafönt segítségnyújtás közben, de az is kutya kötelességem, hogy megpróbáljak segíteni.
Nekem nagyon sokat segít abban, hogy tudjam, mindent megtettem-e, mikor sematizálom azt a pár dolgot, amit megtehetek egy másik emberért 8000 méter fölött. Én öt dolgot szedtem össze. Lehet, hogy másnak más listája van,
Motiválom, amibe bármi belefér. Akár meg is rúghatom, bármit csinálhatok, csak álljunk talpra. A kísért lementés mindig hatékonyabb, mint a vonszolás.
Dexamethasonnal (szteroid) megszúrom, ez egy életmentő injekció. Mindig van nálam betárazva a zsebemben. Ez csak mentésre jó, arra nem, hogy tovább menjek fölfelé.
Oxigént adok neki, ha van nekem, vagy bárki másnak a környéken. Az oxigén csodaszer ebben a magasságban.
Folyadékot adok neki, ha van még nyelőreflexe az illetőnek.
Rádióban segítséget hívok másoktól, hátha valaki más valami mást tud csinálni, mint én. Azért jó nekem, hogy ezt így sematizálom, mert így tudom, ha ezt az öt dolgot megcsináltam, és kudarcot vallottam adott idő alatt, utána tényleg nem tudok mit tenni érte.
De az nem oké, hogy nem próbálok meg segítséget nyújtani, és az sem, hogy utána fölfelé megyek, mert nekem fontosabbak az ambícióim, mint az, hogy mindent megtegyek azért, hogy egy másik embernek segítséget nyújtsak, kivéve azt, hogy én is meghalok közben.
– Került már olyan helyzetbe, hogy ebből az öt lépésből valamit meg kellett csinálnia?
– Igen. Azért is munkál bennem ez intenzívebben, mert pont tavaly a Broad Peaken a mászótársammal a csúcsmászás közben találkoztunk egy bajba jutott román hegymászóval, aki előző nap érte el a csúcsot, és lefelé mozgásképtelenné vált.
A hóban feküdt, és több más mászóval együtt összegyűltünk a bajba jutott román kolléga mellett, és végül nem mi voltunk azok, akik levonszoltuk, de például mi adtunk dexamethason injekciót neki,
és órákat vesztegettünk azzal, hogy megpróbáljunk segítséget nyújtani. Nem mentünk el mellette, és aztán később ugyanígy a csúcsmászás során a csúcshoz közel egy pakisztáni mászóval találkoztunk, aki szintén nem volt egészen képben, nem volt orientált, és neki is segítséget kellett nyújtani. Végül ez a csúcssikerbe került, annyi időt vesztegettünk el.
– Tehát inkább feláldozták a sikert, de az emberi élet fontosabb volt.
– Elengedtük valóban a csúcsmászást, mert
egyértelműen és mindig fontosabbnak kell, lennie egy emberéletnek.
Az, hogy szeretnénk fönt állni szép nagy csúcsokon, egy szép álom, egy jópofa hobbi, egy szenvedély, stb. De a hobbimért, a szenvedélyemért, az önös ambícióimért nem áldozhatom fel a másik ember életét.
– A képen azt láttam, hogy rengeteg ember mászik a hegyen, mintha a Rákóczi utat láttam volna fényes nappal. Ez számomra pont mindenről szól, csak nem arról, amit elképzel az ember a hegymászásról, hogy az ember nekivág, egyedül van, ő és a hegy.
– Nagyon helytálló és lényeglátó megfigyelés. Egy apró félreértést szeretnék eloszlatni. Van, aki azt gondolja, ilyen képek láttán, hogy ez azt jelenti, hogy az év 365 napján és a hegy minden pontján, minden útvonalán ilyen sokan vannak. De ez nem így van. Minden hegynek van egy-egy normál útja, ahol a legkönnyebb fölmenni. Ez annyit jelent, hogy mondjuk a Gellért-hegyre a vízesés mellett a lépcsőn a legkönnyebb fölsétálni, de ha valakit nem zavar, hogy illegális, és még nehéz is, akkor felmehet a Rudas fürdő fölött a sziklafalon is.
Tehát nagyon sokféle felhatolási útvonal van egy-egy csúcson, és ezek a képek mindig normál utakon készülnek. Minden ilyen hegynek, egyébként az Everestnek és a K2-nek is van még jó pár útvonala, de a megmászások 99 százaléka az a normál utak egyikén történik. Csak ott vannak ekkora tömegek.
Ha valaki nyolcezresre akar menni, nem akar tömeget, akkor menjen olyan útra, ami nem szokványos.
És az is igaz, hogy ezek a felvételek a mászószezonnak egy bizonyos napján vagy néhány napján készülnek. Mindez természetesen a hangulatból is sokat elvesz, veszélyes is, nagyobb környezetterhelést is jelent, tehát ez egy olyan jelenség, amivel kezdeni kell valamit. Én egyáltalán nem vagyok a turizmus vagy a hegyi turizmus ellen, és még egyszer hangsúlyozom, hogy nem akarom megkövezni azokat, akik kereskedelmi expedíció keretében szeretnének átélni egy fantasztikus kalandot, mondjuk egy nyolcezressel. És bár a hegymászók alapvetően szabadságszerető emberek, de ebben az esetben nem lenne ördögtől való valamilyen szabályozást bevezetni, hogy elkerüljük ezt a jelenséget, ami veszélyes és az élményt is erősen csorbítja.
Augusztus 11-én számoltunk be róla, hogy a világ második legmagasabb hegycsúcsánál, a K2-n, a hírhedt „Bottleneck” átjárónál balesetet szenvedett egy Hasszán nevű serpa. Az eset nagy felzúdulást keltett, voltak, akik elintézték annyival, hogy a hegyen mások a szabályok, ez benne lehet a pakliban. Hogy ez így van-e, vagy sem, arról kérdeztem Klein Dávid hegymászót.
– Mit kell, hogyan kell értelmezni ezt a felvételt?
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Itt most nem Magyar Péterre van szükség, hanem arra az 50-100 ezer emberre, akik kiállnak a saját jogaikért
Az estére tüntetést hirdető független képviselő szerint párhuzamosan is lehet csinálni, amit ő csinál, és amit Magyar Péter. De úgy látja, szükség van az utcai kiállásra, különben a hatalom meglépi a következő lépést a diktatúrába vezető úton.
Délutánra Hadházy Ákos tüntetést hirdetett meg a gyülekezési törvény korlátozása miatt. Bár hétfőn arról posztolt, hogy ezt nem engedélyezték, később kiderült, a rendőrség a közlekedés aránytalan sérelmére hivatkozva csak azt nem engedte, hogy az Erzsébet téren tartsák a demonstrációt, ami emiatt a Ferenciek terén lesz.
A Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítás ellen a független képviselő mellett a Momentum is fellép, a TISZA azonban nem állt bele az utcai politizálásba, bár Magyar Péter jelezte, ha hatalomra kerülnek, senkinek a gyülekezési jogát nem korlátozzák majd. Hadházy Ákossal arról beszélgettünk, mit gondol a legnagyobb ellenzéki erő hozzáállásáról, és miért kell szerinte az utcára vinni az emebereket ebben a helyzetben.
– Tisztázzuk, nem tiltották be a tüntetést, csak nem engedélyezték az Erzsébet hídon, ezért nem ott, hanem a Ferenciek terén lesz, de ott teljesen legális demonstrációt tartanak.
– Igen, ez egy fontos információ, igen.
– Hány embert vár?
– Ezt nem tudom megmondani.
Legutóbb 2000 ember jött el a Parlament elé körülbelül. Remélem, hogy többen leszünk.
Az, hogy ez mennyire lesz sikeres és mennyi értelme van, ez csak attól függ, hogy hányan jönnek el.
– A tüntetés a gyülekezési szabadság korlátozása ellen tiltakozik. Mit gondol, egy ilyen ügy Magyarországon hány embert tud megszólítani?
– Nem tudom. Azt tudom, hogy hány embert kellene tudni megszólítani: nagyon sokat. Ez rajtunk, politikusokon is múlik, hogy el tudjuk-e magyarázni azt, hogy miért fontos tiltakozni. Ez most „csak” egy melegellenes, hergelő törvény, és csak néhány elemét nehezíti a gyülekezési törvénynek. Azonban nyilvánvalóan ez egy pontosan, jó előre kiszámított intézkedéscsomagnak a része, és valamikor most már el kell kezdeni megálljt parancsolni a hatalomnak.
– Ön szerint milyen számítások vannak emögött?
– Ez az orosz mintát követi, amit aztán több országban pontról-pontra átvettek. Fehéroroszországban, Szerbiában, Törökországban, amiket most csinálnak, mind az Oroszországban már végigvitt minták alapján tették, minden jel erre mutat.
– Török Gábor a poloskázós beszéd és a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítás elfogadása után azt írta, a Fidesz azt próbálja megakadályozni, hogy Magyar Péter megszólítsa a törzsszavazóit. Ezért az ellenzéket hisztériába kergető témákkal áll elő, és minél ellenállóbb lesz a Tisza, annál messzebb megy. A nekünk nyilatkozó Somogyi Zoltán is úgy gondolja, ha Magyar Péter nyerni akar, nem szabad belemennie az Orbán Viktor által kínált csapdákba. Ha most beleállna ebbe a történetbe, azonnal rá lehetne fogni, hogy az LMBTQ+ lobbi érdekeit védi, veszélyezteti a gyermekek jogait, és erről szólna a közbeszéd, nem pedig a nem működő államról, a korrupcióról, az összeomló gazdaságról.
– Ez számomra teljesen érthetetlen, hiszen bőven van hely a megmaradt sajtóban mind a két témának. És amiatt sem értem, mert
ha valaki attól fél, hogy majd a propaganda ezt kihasználva ellene hangolja az embereket, az nem élt itt 15 évet, és nem tudja, hogy a propagandát nem érdekli az, hogy ki mit mond, ki mit csinál.
Magyar Péter bármit csinál, akkor is brüsszelita, háborúpárti lesz. Tehát én ezt nem látom ilyen szempontból relevánsnak. Ha ez ellen tenni akarunk, akkor magát a propagandát kell megszüntetni. Ehhez egyébként úgy tűnik, egyre inkább megvan az eszköz, hiszen képviselő úrnak sok követője van, nagyon sok embert tud utcára vinni, tehát ebben ő is részt vehetne. Úgy tűnik, hogy ezt ő nem szeretné, de én nem vagyok abban a helyzetben, hogy utasítgassam, vagy tippeket adjak. Én csak azt tudom mondani, hogy ahogy a rák gyógykezelésében szerepet játszik a műtét is, és a kemoterápia is, ugyanúgy, amikor választást akarunk nyerni, akkor természetesen fontos, hogy legyen egy viszonylag hiteles és erős ellenzéki párt, de az is fontos, hogy egyáltalán legyenek választások.
– Azt gondolja, hogy addig is elmehet a kormánypárt, hogy maga a választás kerüljön veszélybe?
– A Fidesz mindenképpen emelni fogja a tétet, és
ha engedjük, akkor minden lépést meg fog csinálni, ami az orosz kottában meg van írva.
Ez teljesen független attól, hogy mit válaszol, vagy mit nem válaszol rá a Tisza, akkor is emelni fogja a tétet, és akkor is meg fogja csinálni. Ezek, ahogy mondtam, előre eltervezett lépések, és nem arról szólnak, hogy a Tisza mit mond, lép, vagy mit nem lép. Viszont ha csöndben maradunk, akkor ezeket a lépéseket végigcsinálják. Nem a Tiszát provokálják, ezek elhatározott lépések azért, hogy a civil embereket, magyar újságírókat, ellenzéki politikusokat lehetetlenítsenek el, vagy vegzáljanak. Erről van szó, és ez teljesen független Magyar Pétertől.
– De az ön szerint nem igaz, hogyha a Tisza Párt beleállna ezekbe az ügyekbe, azzal elriasztaná azokat a szavazókat, akik bizonytalanok, talán átjönnének a Fidesztől, de ezekre a dolgokra nem nyitottak még?
– A propaganda úgyis azt fogja mondani, amit akar, a normális, független sajtó pedig úgyis tényszerűen fog ezekről a kérdésekről beszélni. Ahogy már mondtam az előbb, lehet ezeket a dolgokat párhuzamosan csinálni, meg lehet ezeket osztani, ezeket a feladatokat, és különösen igaz ez azokra az emberekre, akikre szükség van ezeken a megmozdulásokon.
Itt most nem Magyar Péterre van szükség, hanem arra a 40-50-60-100 ezer emberre, akik kiállnak a saját jogaikért.
– Ön régóta azt mondja, hogy akkor változnak meg a dolgok, ha több százezer ember megy ki az utcára. Ez azt jelenti, hogy ön inkább forradalomban gondolkodik?
– Ez így butaság. Régen elmondtam, hogy egy hibrid rezsimben hibrid forradalom kell, de ez egy talán túl erős szó. Úgy fogalmaznék, hogy ki kell küzdeni a választások feltételeit, hogy valódi választások legyenek. Eddig sem azok voltak, de a mostani beígért „tavaszi nagytakarítás” és az alkotmánymódosítás egyértelműen azt mutatja, hogy
a rezsim meglépi a következő lépést a diktatúrába vezető úton, amikor már ellenzéki politikusok, illetve civil aktivisták és újságírók lesznek a hatalom célkeresztjében.
Ezt, ha valaki tétlenül nézi, akkor szerintem komoly hibát követ el, mint akkor is, ha azt gondolja, hogy a következő választások csupán egy eddiginél jobb kommunikációval, vagy jobb jelöltekkel simán abszolválhatóak lennének.
– Miért fél a forradalom szótól? Amiről beszél, az tulajdonképpen egy „színes forradalom”.
– Azért, mert a forradalom az erőszakos. De „hibrid forradalomról” valóban beszéltem, ami semmi más, mint a nyomásgyakorlás békés eszközeinek nagyon határozott és elszánt, konzekvens alkalmazása.
– Ehhez kell a százezres nagyságrendű tömeg.
– Vagy akár több tízezres. Nem az a lényeg, hogy mennyire nagy, hanem az, hogy a tiltakozás ne maradjon abba addig, amíg nincs eredmény.
Délutánra Hadházy Ákos tüntetést hirdetett meg a gyülekezési törvény korlátozása miatt. Bár hétfőn arról posztolt, hogy ezt nem engedélyezték, később kiderült, a rendőrség a közlekedés aránytalan sérelmére hivatkozva csak azt nem engedte, hogy az Erzsébet téren tartsák a demonstrációt, ami emiatt a Ferenciek terén lesz.
A Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítás ellen a független képviselő mellett a Momentum is fellép, a TISZA azonban nem állt bele az utcai politizálásba, bár Magyar Péter jelezte, ha hatalomra kerülnek, senkinek a gyülekezési jogát nem korlátozzák majd. Hadházy Ákossal arról beszélgettünk, mit gondol a legnagyobb ellenzéki erő hozzáállásáról, és miért kell szerinte az utcára vinni az emebereket ebben a helyzetben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mintha itt lenne az Armageddon” - már Musk is érzi, mekkora bajba került a Tesla a politikai szerepvállalása miatt
Optimista beszéddel próbálta győzködni a cég alkalmazottjait, hogy higgyenek a Tesla jövőjében, amely egyszerre néz szembe a részvények zuhanásával, az eladások csökkenésével és az autók elleni támadásokkal. Mindezt Musk politikai szerepvállalása okozza.
Csütörtök este szokatlan meghívást kaptak a Tesla dolgozói. Elon Musk a cég texasi gigagyárába hívta őket este fél tízre. Az ilyen vállalati gyűlések rendszerint munkaidőben zajlanak, ezért sok dolgozót zavarba hozott a találkozó időzítése, valamint az, hogy az utolsó pillanatban kaptak róla értesítést.
Musk magángépe mindössze két órával a gyűlés előtt szállt le Austinban. A rendezvényt élőben is közvetítették az X-en.
A Tesla tulajdonosa a találkozón megpróbálta megnyugtatni az alkalmazottakat, akik a cég zuhanó részvényei és a Teslák elleni támadások miatt aggódnak, amiket Musk politikai szerepvállalása okozott.
Musk néhány hónap alatt vált Amerika egyik legnépszerűbb emberéből az egyik leggyűlöltebbé, főként azért a szerepéért, amit a kormányzati hatékonyságért felelős tanácsadó testületet (DOGE) élén vállalt az amerikai államigazgatás leépítésében.
Musk azt ígérte, kétezer milliárd dollárt takarítanak meg az amerikai adófizetőknek, és ennek érdekében hatalmas elbocsájtásokat vezényel le a legkülönbözőbb állami ügynökségeknél és szervezeteknél, sokat közülök teljesen be is zárat. Az emberei a legérzékenyebb állami adatbázisokhoz is hozzáférést kapnak, és a munkáját a legnagyobb titokban végzik, mindenféle ellenőrzés nélkül. Bár Trump azt állítja, a végső döntéseket ő hozza, sokan attól tartanak, hogy a világ leggazdagabb embere az amerikai elnökkel karöltve a demokrácia lebontásán munkálkodik.
A Tesla törzsvásárlói hagyományosan a liberális demokraták közül kerültek ki, akik mélyen hisznek a zöld átállás fontosságában, ezért rengetegen csalódtak ebből a szempontból is Musk szerepvállalásában Donald Trump mellett, aki tagadja a klímaváltozást és gyakorlatilag leépíti a környezetvédelmi szabályokat. Mindez szembe megy azzal az üzenettel, amire a Tesla imázsát építették. Nem is beszélve arról, hogy Musk náci karlendítéshez hasonló mozdulatot tett egymás után kétszer is egy nyilvános beszédében.
A csütörtöki vállalati gyűlésre azután került sor, higy az igazságügyi minisztérium bejelentette, a Tesla szalonjaira támadók közül három ember ellen vádat emeltek, Donald Trump pedig arról írt közösségi oldalán, hogy akiket rajtakapnak a Tesla elleni szabotázsakciókon, akár 20 évre is börtönbe kerülhetnek, azokkal együtt, akik a támadásokat szervezik.
„Ha a híreket olvassák, olyan érzésük lehet, mintha itt lenne az Armageddon”
- fogalmazott Musk a gyűlésen.
„Nem tudok elmenni egy tévé mellett anélkül, hogy ne látnék egy lángoló Teslát. Megértem, ha valaki nem akarja megvenni a termékünket, de nem kell felgyújtani. Ez olyan őrült dolog. Ne legyél őrült!” - mondta, mire az alkalmazottak felnevettek.
A CNBC szerint Musk arra bíztatta az alkalmazottait, hogy tartsák meg a részvényeiket, annak ellenére, hogy azok majdnem 40 százalékot veszítettek az értékükből az utóbbi hónapokban.
„Nagyon nehéz a tőzsdén befektetőknek, különösen azoknak, akik a legtöbb emberhez hasonlóan a visszapillantó tükörbe néznek, hogy elképzeljenek egy olyan jövőt, ahol hirtelen egy 10 milliós járműflotta az ötszöröse-tízszerese nő” – mondta Musk, aki azonban erre számít.
„Mi a legizgalmasabb jövő, amit el tud képzelni?„ – tette fel a kérdést. Majd meg is válaszolta: „Ez a bőség jövője mindenki számára”, ahol a robotaxik, a mesterséges intelligencia és a Teslánál jelenleg fejlesztés alatt álló robotok egy olyan jövőt hoznak létre, „ahol szó szerint bármit megkaphatsz, amit csak akarsz”.
Ezután számos optimista jóslatot tett. Köztük azt, amit már korábban többször is megígért, hogy a Tesla hamarosan képes lesz autonóm vezetésre. Szerinte az új Tesla Model Y „idén is a legkelendőbb autó a Földön”, és az év első felében új, kedvezőbb árú modellekkel állnak elő. Arról is beszélt, hogy humanoid robotjukból, az Optimusból még idén legyártanak 5000 darabot a cég kaliforniai gyárában.
Musk szavait pozitívan fogadta a tőzsde, pénteken a Tesla részvényei több mint 5%-os pluszban zártak. De ez aligha oldja meg a cég gondjait.
Már a befektetők is elégedetlenkednek
A villanyautós cég körül akkora a baj, hogy az egyik legősibb befektető nemrég nyíltan kijelentette: a Teslának „új vezérigazgatóra van szüksége”. Mint írtuk, Ross Gerber a Sky Business Live műsorában üzent a cégvezetőnek, hangsúlyozva, hogy döntenie kell: vagy visszatér a Tesla élére, vagy a teljes figyelmét a kormányzati szerepére fordítja.
Gerber úgy véli, a vállalatot túl hosszú ideje elhanyagolják, és fontos lenne, hogy valaki teljes figyelemmel irányítsa. Igaza lehet, mert a Tesla részvényeinek árfolyama és eladásainak aránya mélyrepülésben van, gyakorlatilag azóta, hogy Trump hivatalba lépett.
A villanyautós cég piaci értéke december óta több mint 800 milliárd dollárral csökkent.
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a tavaly évvégi csúcs, amikor 500 dollár közelében is járt az árfolyam, egy gyors, kéthónapos felfutás eredménye volt. Ezt viszont nem a cég kiemelkedő teljesítménye, hanem az amerikai elnökválasztás eufóriája, és az az optimizmus fűtötte, hogy a cégtulajdonos kormányzati kapcsolata gyümölcsöző lesz a vállalat számára. Aztán az árfolyam már Trump hivatalba lépése előtt csökkenni kezdett, amikor az új elnök belengette a kereskedelmi és vámháború első lépéseit.
A Tesla részvények ára most ismét 240-250 dollár körül alakul, vagyis nagyjából ugyanannyiba kerülnek, mint a választások előtt, 2024. októberében. Ebből elsőre az a következtetés is levonható, hogy csak visszaállt a normál, nem túlárazott állapot - amivel Musk talán még kiegyezne -, de az értékpapír visszaesése ennél összetettebb folyamat eredménye és vastagon hatással van rá az is, hogy kiderült: ormótlan nagyot estek a vállalat autóeladásai.
Egyrészt a január végi eredménybeszámoló során kiderült, hogy a világ kevesebb Teslát vett 2024-ben, mint a megelőző évben, másrészt az Európai Autógyártó Szövetség közölte, hogy 2025 januárja még vészjóslóbban alakult a gyártó számára, mint a tavalyi év, hiszen úgy csökkent 45 százalékkal a Tesla-értékesítés, hogy közben az elektromos autók iránti kereslet 37 százalékkal megugrott. Bár a miénk egy kis piac, érdekességképpen ide kívánkozik, hogy hazánkban ugyancsak durván visszaesett a márka forgalma: az e-cars.hu úgy tudja, január-februárban 61 százalékkal kevesebb Teslát vettek a magyarok, mint 2024 azonos időszakában.
A Reuters értékelése szerint ez az állapot arra kényszeríti majd Muskot, hogy olcsóbb modellekkel álljon elő, még ha nem is kell féltenie a cége dominanciáját: a Tesla egyelőre kétszer annyit ér, mint a GM, a Ford, a Volkswagen, a Toyota, a Hyundai és a BMW együttvéve.
Szabályt is szegnek a politikusok a Tesla érdekében
A nyugati piacokon az elektromos autók iránti kereslet összességében csökkenő trendet mutat, és ilyen környezetben hiába próbálják kedvezményekkel vonzóbbá tenni az EV-modelleket. Gerber szerint a Tesla „egyértelműen válságba került” - ő maga többek között ezért döntött úgy, hogy jelentős mennyiségű részvényt ad el. Bár a befektető úgy látja, Elon Muskot terheli a legnagyobb felelősség a kialakult helyzetért, a milliárdos - a nyilvánosságban legalábbis - inkább a politikai ellenlábasait látja a dolog mögött.
Az X-en kifejtette: szerinte a vállalatai „nagyszerű termékeket gyártanak, amelyeket az emberek szeretnek”, ő pedig „fizikailag” soha senkit nem bántott. Ennek ellenére úgy érzi, gyűlöletet és erőszakot szítanak ellene, mert egyszemélyben „halálos fenyegetést jelent a woke elmeparazitára és az általa irányított emberekre”.
Az önmaga jelentőségét ebben a kérdésben talán túlértékelő Musk a közösségi médiában tovább politizál, de azt beláthatta, hogy a Tesla eladásait valahogy emelkedő pályára kell állítani. Rá is vette Trumpot, hogy promózza a márkát, akinek ez láthatóan nem esett nehezére: a Truth Socialon bejelentette, hogy vásárol egy Teslát, majd a Fehér Házban tartott egy erősen reklámszagú bemutatót a milliárdos és egy új autómodell társaságában.
Ennél jócskán tovább ment Trump kereskedelmi minisztere, aki nyíltan arra buzdította a Fox News nézőit, hogy „ha szeretnének bármit is tanulni a műsorból, akkor vegyenek Tesla-részvényt”. Howard Lutnick azzal, hogy egy konkrét cég értékpapírjainak vásárlására buzdított, etikai szabályokat sértett - írja a Fortune, megjegyezve, hogy Az Egyesült Államok Szövetségi Szabályzata szerint a közszolgáknak tilos a hivatalos pozíciójukat arra használni, hogy vállalatokat vagy termékeket ajánljanak.
Trump kormányának tagjait láthatóan nem különösebben izgatják a szabályok, ha az őket támogató üzletember vállalkozásairól van szó, és inkább a Szilícium-völgy gyakorlatát követik: nem előre kérnek engedélyt valamire, amit tenni szándékoznak, hanem utólag remélik, hogy a közvéleménynek és az igazságszolgáltatásnak nem lesz ellenvetése. E hozzáállással szemben egyre többen tiltakoznak, ami összetűzésekhez vezet: Musk például a közösségi médián keresztül próbál nyomást gyakorolni, hogy leváltsák azokat a bírókat, akik akadályozzák a kormányzat intézkedéseit.
Republikánus pálfordulás az elektromos autók kapcsán
Lutnick a fentebb írt szövetségi szabállyal szembe menve gátlástalanul promózta a konzervatív kormány mellé állt milliárdos vállalatát, és nemcsak az elektromos autókat, szerinte egyre nagyobb figyelmet érdemel a robotikai üzletág is. A miniszter felidézte Musk azon ígéretét, hogy 2028-ra minden amerikai háztartásban öt Tesla robot fog üzemelni. A részvényeseknek erről tavaly júniusban azt mondta, hogy évi 100 millió robot eladásából 1000 milliárd dollárnyi profitra számít. Lutnick úgy véli, amikor az emberek megértik, hogy a cég milyen robotokat és technológiákat épít, eszükbe fog jutni ez az időszak.
Azt mondják majd, „bárcsak vettek volna Elon Musk részvényéből”, ami „soha többé nem lesz olyan olcsó, mint most”.
A Tesla melletti kiállás érdekes fordulat a jobboldali politikusok részéről. Donald Trump korábban - a republikánus szavazók véleményével összhangban - ellenezte az elektromos autókat, és arra figyelmeztetett, hogy Biden 7500 dolláros EV-vásárlási kedvezménye tönkreteszi az amerikai autóipart. Trump csak azután váltott hangnemet, hogy Musk negyedmilliárd dollárral és az X közösségi platform erőforrásaival alaposan megtolta az elnökválasztási kampányát.
A milliárdos és Lutnick ebben az időszakban szoros együttműködésben dolgozott: Muskot éppen a politikus költségcsökkentés iránti elkötelezettsége inspirálta arra, hogy egy kampányrendezvényen 2000 milliárd dolláros vágást javasoljon a 6750 milliárd dolláros szövetségi költségvetésből. Trump novemberi győzelme után meg is próbálta elérni, hogy Lutnick legyen a pénzügyminiszter, a melegházasságban élő és férjével gyermeket nevelő Scott Bessent helyett, ám nem járt sikerrel.
Népszerű luxus EV-ből gyűlölt márka? Támadások kereszttüzében a Tesla
A zuhanó értékesítésen és részvényárfolyamon az sem sokat segít, hogy az agresszíven politizáló Musk miatt a Tesla-tulajdonosok és a márkakereskedések egyre szélsőségesebb tiltakozó akciók célpontjává válnak. Egy salemi férfi Trump beiktatása napján gyújtott fel egy autót a helyi Tesla-szalonban, aztán szűk egy hónappal később többször rálőtt ugyanarra az épületre, amit illegális robbanóanyaggal készült porig égetni, mielőtt a rendőrök elfogták. A coloradói Lovelandben Molotov-koktéllal próbáltak felgyújtani egy Cybertruckot, illetve obszcén feliratokat festettek a Tesla-kereskedés épületére, amit a tettes szintén lángba akart borítani, amikor letartóztatták.
Ezeknél is súlyosabb merényletek történtek Tesla járművek, illetve töltőállomások ellen Dél-Karolinában, Massachusettsben, Missouriban, Washingtonban és például Las Vegasban, ahol forgalmas helyszíneken gyújtottak fel autókat, veszélybe sodorva a járókelők testi épségét.
A legdurvább eset az oregoni Tigardban történt, ahol egy héten belül két különböző Tesla-kereskedésre nyitottak tüzet ismeretlenek. A Fox News úgy tudja, hogy az egyik szalonra hét, a másikra 12 lövést adtak le, szerencsére nyitvatartási időn kívül. Bár az elkövetők szándéka feltehetőleg „csak” a rongálás volt, az egyik helyszínen hajszálon múlt, hogy nem lőtték agyon a biztonsági őrt. Szintén nagy mázlija volt annak a Tesla-sofőrnek, akinek a kocsijára az NBC szerint menet közben lőtt rá valaki Lowellben.
Már az FBI is nyomoz a Tesla-rongálók ügyében
Ezek az utóbbi 1-2 hónap kirívóbb bűntényei, amelyeknél persze jóval több vandál támadás ér Teslákat, töltőállomásokat és autószalonokat - nemcsak Amerikában, hanem Európában is. Az esetek közös vonása az, hogy dühödt tiltakozók graffitikkal rongálják meg a járműveket és az ingatlanokat. Az obszcén felfestések mindegyike Elon Musknak és Donald Trumpnak üzen, kétséget sem hagyva afelől, hogy politikai demonstrációról van szó.
Válaszul Trump és az igazságügyminisztere is arról beszélt, belföldi terroristává nyilvánítják a vandál támadókat.
A Tesla a vámok miatt is aggódik: levelet írtak a kormánynak
A Teslának az sem tesz jót, hogy Donald Trump kiterjedt vámháborút indított, gyakorlatilag a fél világ ellen, hogy alaposan megsarcolja az Egyesült Államokba érkező külföldi termékeket. Az elnök intézkedései miatt a cég levelet küldött az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselői Hivatalának. A levél szerint a megtorló vámok megzavarhatják az amerikai termelést, és az alkatrészek belföldi beszerzése is nehézségekbe ütközik. A Tesla arra figyelmeztetett, hogy a nagy amerikai exportőrök megtorló vámokkal szembesülhetnek, amelyeket Donald Trump agresszív vámhasználatára válaszul vethetnek ki.
A Tesla Economx által is idézett levele szerint fontos annak biztosítása, hogy a Trump-adminisztráció kereskedelmi kérdések megoldására tett erőfeszítései ne okozzanak kárt az amerikai vállalatoknak. A cég álláspontja az, hogy az amerikai exportőrök aránytalan hatásoknak vannak kitéve, amikor más országok lereagálják az Egyesült Államok kereskedelmi lépéseit.
A levél érdekessége, hogy kétségkívül a Teslától érkezett, nem szerepel rajta aláírás. Ennek oka nyilván Musk és az amerikai elnök szoros szövetsége.
Trump közben azt fontolgatja, hogy április elején jelentős vámokat vet ki a világszerte gyártott járművekre és alkatrészekre. Az Autos Drive America kereskedelmi csoport szerint a vámok kivetése megzavarja az amerikai összeszerelő üzemek termelését. A szervezet hangsúlyozza: az autógyártók nem változtathatják meg egyik napról a másikra az ellátási láncaikat, a költségek növekedése pedig magasabb fogyasztói árakhoz, a kínált modellek számának csökkenéséhez és az amerikai gyártósorok leállásához vezethet, ami munkahelyek tömegét teheti feleslegessé.
Musk Kínában erősít
Ahogy Amerikában egyre radikálisabb támadások érik és kereskedelmi akadályokba ütközik, a Tesla figyelme a külföldi piacokra, főleg Kínára irányul. Bár az ázsiai ország EV-piacát egyértelműen a hazai BYD vezeti, bőven jut terep a helyben gyártott Tesláknak is, így a cég az elsők között itt mutatta be a megújult Model Y-t. A ráncfelvarrott típus fényes sikert hozhat, ami nagyon ráfér a márkára, így nyilván nem örül, hogy a Reuters kissé elterelte róla a figyelmet.
A hírügynökség bennfentes forrásokra hivatkozva megszellőztette: az Y-ból készül egy még frissebb verzió, ami amellett, hogy új funkciókat kap, ötödével olcsóbb is lesz, mint a most piacra lépő széria. Az „E41” kódnéven fejlesztett modell tömeggyártása 2026-ban indulhat meg, a Tesla sanghaji üzemében. A források szerint az új autó kisebb lesz, és legalább 20 százalékkal olcsóbban adják majd, mint a nemrég bemutatott Model Y-t, sőt, úgy tudni, hatüléses változat is készülni fog belőle. A közepes SUV jelenlegi indulóára Kínában 263.500 jüan, vagyis kb. 13,2 millió forint.
A Model Y 2023-ban és 2024-ben Kína legkeresettebb autója lett, de az utóbbi időben egyre ádázabb versenyt vív a hazai riválisokkal. Csak tavaly legalább hat versenytárs modell jelent meg, ami bő egy százalékot le is csiszolt a márka piaci részesedéséből, ami így már csak 10,4 százalék.
Elon Musk januárban közölte, hogy a Tesla 2025 első felében olcsóbb modelleket mutat be, de nem árulta el a költségcsökkentés mértékét, az árakat, a méreteket vagy a műszaki adatokat, ahogy azt sem, milyen ütemben érkeznek meg a világ különböző régióiba. A titkolózás ellenére sokan felkapták a fejüket a bejelentésre, mert a Tesla az utóbbi időben nem villantott új terveket, leszámítva a 2026-ra tervezett önvezető Cybercab robotaxit.
A vállalat jelenleg a meglévő modellek gyors ütemben fejlesztett változataival próbálja megőrizni versenyképességét, ami vásárlói szempontból előnyös lehet, hiszen a jövőben érkező modellek árába nem épülnek be a méregdrága fejlesztés költségei. Ez, illetve a fokozódó verseny minden EV-márkát arra késztethet, hogy lehetőségeihez mérten a lehető legjobban leszorítsa az árakat.
Csütörtök este szokatlan meghívást kaptak a Tesla dolgozói. Elon Musk a cég texasi gigagyárába hívta őket este fél tízre. Az ilyen vállalati gyűlések rendszerint munkaidőben zajlanak, ezért sok dolgozót zavarba hozott a találkozó időzítése, valamint az, hogy az utolsó pillanatban kaptak róla értesítést.
Musk magángépe mindössze két órával a gyűlés előtt szállt le Austinban. A rendezvényt élőben is közvetítették az X-en.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hihetetlen: a Trump kormány véletlenül elküldte egy újságírónak a háborús terveit
Az Atlantic újságíróját tévedésből meghívták egy Signal-csoportba, ahol a jemeni légicsapás részleteit tárgyalta meg a hadügyminiszter, a külügyminiszter és a nemzetbiztonsági főtanácsadó. Az újságíró először azt hitte, rossz vicc. Aztán megindult a bombázás.
Egy újságíró véletlenül megkapta az Egyesült Államok háborús terveit, miután a Trump-kormány nemzetbiztonsági vezetői hozzáadták egy Signal-csoportos beszélgetéshez. Az üzenetküldő csoportban a jemeni húszi célpontok elleni légicsapások részleteit egyeztették. Az Atlantic újságírója már két órával a nyilvános bejelentés előtt tudta, hogy támadás készül, miután Pete Hegseth védelmi miniszter elküldte neki az akció tervét, amely pontos információkat tartalmazott a célpontokról és a fegyverekről.
A történet 2023 októberében indult, amikor a húszik támadásokat indítottak Izrael és a tengeri szállítmányozás ellen. A Biden-kormány nem tudta megfékezni őket, Trump pedig azt ígérte, hogy megoldja a helyzetet. Március 11-én az újságíró kapott egy megkeresést Signalon egy „Michael Waltz” nevű felhasználótól, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának tűnt. Bár nem volt biztos benne, hogy valóban ő az, elfogadta a meghívást.
Két nappal később bevették egy „Húszi PC kis csoport” nevű Signal-csoportba. A csoport tagjai a Trump-kormány magas rangú tisztviselői voltak: a védelmi, a külügy- és a pénzügyminiszter, a CIA igazgatója, valamint az alelnök és más vezetők.
Az első üzenetekben arról egyeztettek, kik lesznek az egyes minisztériumok kapcsolattartói a művelet ideje alatt.
Másnap reggel már részletes műveleti terveket osztottak meg a csoportban. Az alelnök, JD Vance kétségeinek adott hangot az akcióval kapcsolatban, például azért, mert kilőhetnek az olajárak miatta. Felvetette azt is, hogy a közvélemény nem fogja érteni a támadás indokát. Hegseth válaszában azt írta, hogy a cél az amerikai elrettentő erő visszaállítása, és annak hangsúlyozása, hogy Biden kudarcot vallott. „De ha kell, várunk. Csak tartsuk a műveleti titkosságot 100%-osan” - írta a védelmi miniszter a beszélgetésben, aminek minden sorát olvasta az Atlantic újságírója is.
A vita során felmerült az is, hogy ha várnak a csapással, az információk kiszivároghatnak, és az Egyesült Államok gyengének tűnhet. Hegseth azt írta: „Ha rajtam múlna, indítanám.” Az utolsó hozzászólások arról szóltak, hogy az USA-nak kell újranyitnia a hajózási útvonalakat, és az elnök kérésére részben az európai országokkal fizettetnék ki a művelet költségeit.
Vance végül azt írta Hegsethnek: „Ha szerinted menni kell, menjünk. Csak utálom, hogy megint Európát mentjük.” Hegseth három perccel később válaszolt: „Egyetértek, utálom az európai ingyenélőket. SZÁNALMAS. De Mike-nak igaza van – csak mi vagyunk képesek erre.”
Március 15-én, szombaton, Hegseth közzétett egy frissítést a Signal-csoportban, amely részletesen tartalmazta a támadás tervét.
Az Atlantic ebből az üzenetből nem idézett a cikkben, mert az ezekben szereplő információk, ha Amerika ellenségei kezébe kerülnének, komolyan veszélyeztethetnék az amerikai katonákat, különösen a Közel-Keleten, a Középső Parancsnokság működési területén. Annyit azért leírtak, hogy Hegseth üzenetében ismertette a Jemen elleni légicsapások hadműveleti részleteit – beleértve a célpontokat, az alkalmazott fegyvereket és a támadások sorrendjét.
Az egyetlen, aki válaszolt Hegseth üzenetére, az alelnök volt. „Imádkozom a győzelemért” – írta Vance. Később két másik felhasználó pedig imádkozó kéz emoji-t küldött válaszként.
Az Atlantic újságírója egy szupermarket parkolójában várta, mi lesz. Úgy volt vele, ha a Signal-üzenetek valódiak, hamarosan bombák hullanak majd a húszi célpontokra.
A támadás keleti parti idő szerint 13:45-kor valóban el is kezdődött, ahogy az üzenet előre jelezte. A csoport tagjai gratuláltak egymásnak, többek között Waltz, John Ratcliffe, Susie Wiles és mások is dicsérték az akciót.
A jemeni egészségügyi minisztérium szerint legalább 53 ember halt meg a támadásban, de ezt független források nem erősítették meg. Másnap Waltz az ABC This Week műsorában megerősítette, hogy a támadás elsöprő erejű válasz volt, amely több húszi vezetőt célzott meg és ki is iktatott.
Az újságíró ekkor már biztos volt benne, hogy a Signal-csoport valódi. Kilépett a csoportból, majd több résztvevőnek is üzenetet küldött, de nem kapott választ arra, hogy tudtak-e róla, hogy ott van. Később a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője megerősítette a csoport valódiságát, és azt írta: „Úgy tűnik, ez egy hiteles üzenetlánc, és vizsgáljuk, hogyan kerülhetett véletlenül egy ismeretlen szám a csoportba.”
Több nemzetbiztonsági jogász szerint a történtek súlyos törvénysértéseket vetnek fel. A Signal nem engedélyezett platform bizalmas információk kezelésére, és az üzenetek automatikus törlése is megsértheti az iratmegőrzési törvényeket.
Donald Trump korábban Hillary Clintont támadta azért, mert magánszervert használt hivatalos levelezésre, miközben őt pedig titkosított dokumentumok nem megfelelő kezelésével vádolták meg – amit ejtettek, miután megnyerte az elnökválasztást. Most saját kormányának tagjai hasonló módon osztottak meg érzékeny információkat.
A cikk szerzője azt írja, még sohasem látott ekkora biztonági rést.
Hasonló megbeszéléseket kizárólag úgynevezett „érzékeny, elkülönített információs helyiségben” folytathatnak a kormányzat tagjai, ahol nem használhatnak mobilokat. A Signal-beszélgetés alatt a résztvevők maguk is folyamatosan hangoztatták, mennyire fontos a titoktartás és az operatív biztonság. Miközben ennek minden sorát olvashatta az újságíró, akit ők maguk hívtak meg.
Egy újságíró véletlenül megkapta az Egyesült Államok háborús terveit, miután a Trump-kormány nemzetbiztonsági vezetői hozzáadták egy Signal-csoportos beszélgetéshez. Az üzenetküldő csoportban a jemeni húszi célpontok elleni légicsapások részleteit egyeztették. Az Atlantic újságírója már két órával a nyilvános bejelentés előtt tudta, hogy támadás készül, miután Pete Hegseth védelmi miniszter elküldte neki az akció tervét, amely pontos információkat tartalmazott a célpontokról és a fegyverekről.
A történet 2023 októberében indult, amikor a húszik támadásokat indítottak Izrael és a tengeri szállítmányozás ellen. A Biden-kormány nem tudta megfékezni őket, Trump pedig azt ígérte, hogy megoldja a helyzetet. Március 11-én az újságíró kapott egy megkeresést Signalon egy „Michael Waltz” nevű felhasználótól, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának tűnt. Bár nem volt biztos benne, hogy valóban ő az, elfogadta a meghívást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pálinkás József: Micsoda őrült az, aki egy tudományos kifejezés használatát akadályozza vagy megtiltja?
Donald Trump kormánya betilthatja az mRNS szó használatát - erről közölt nemrég felháborodott posztot az MTA volt elnöke. De az amerikai kormány más területeken is a tudományos kutatás leépítésébe fogott. Ennek hatásairól beszélgettünk Pálinkás Józseffel.
Pálinkás József atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a napokban többször is posztolt arról a Facebook-oldalán, hogyan kezdte el leépíteni az amerikai tudományos életet a Trump-kormány. Donald Trump második elnöki ciklusának kezdetétől Elon Musk vezetésével költségcsökkentésbe kezdtek. Ennek egyik része, hogy rengeteg támogatást vonnak el a kutatóintézetektől. Mindemellett Trump első intézkedései között szerepelt, hogy kiléptette az Egyesült Államokat az Egészségügyi Világszervezetből (WHO), illetve a USAID-támogatások nagy részét is megszüntetik. A kormány egészségügyi és szociális miniszterre pedig az az ifjabb Robert F. Kennedy lett, aki összeesküvés-hívő, oltásellenes, és a Covid-oltásokkal kapcsolatban is voltak megbotránkoztató kijelentései. Több amerikai tudományos szaklapban nemrég pedig már olyan hírek is megjelentek, miszerint betilthatják az mRNS szó használatát, illetve az mRNS vakcinákkal kapcsolatos kutatásokat sem finanszíroznák az Egyesült Államokban.
Pálinkás Józseffel többek között arról beszélgettünk, hogy milyen hatása lehet mindennek világszinten, illetve, hogyan profitálhat ebből Európa. De arra is kitértünk, hogy milyen állapotban van jelenleg a magyar tudományos élet.
– Az egyik posztjában arról írt, hogy Amerikában betilthatják az mRNS szó használatát, illetve az mRNS vakcinákkal kapcsolatos kutatásokat sem finanszíroznák. Mit jelent ez pontosan?
– Ez azt jelenti, hogy egy nagyon fontos gyógyszerkutatási technológia egészét lehetetlenné teszik. De hát micsoda őrült az, aki egy tudományos kifejezés használatát akadályozza vagy megtiltja? Ilyen alapon a gravitáció vagy az elektromágneses hullámok szót, vagy tulajdonképpen bármit be lehetne tiltani. Ez egy olyan fajta ostobasága a Trump-adminisztrációnak és az őt körülvevő embereknek, amit nagyon nehéz megérteni.
– Lehet ebben szerepe annak, hogy Trump egészségügyi és szociális minisztere az az ifjabb Robert F. Kennedy lett?
– Abszolút, és ez megint csak a tudományos élettel, a racionális gondolkodással való olyan szembenállást jelent, ami több mint aggasztó.
Egészen elborzasztó, hogy olyan emberek, akik az adott területhez egyáltalán nem értenek, politikai hatalomra kerülve elkezdik gyakorlatilag lebontani azt a tudományos intézményrendszert, ami nagyjából 150 év alatt épült ki.
Az elmúlt időszakban megkurtították a National Science Foundation (az Egyesült Államok független szövetségi szervezete, amelynek célja a tudomány haladásának támogatása - a szerk.) költségvetését, és a dolgozók egy részét elbocsátották. Rengeteg támogatást elvesznek a különböző kutatóintézetektől. Hozzáteszem, hogy ez az amerikai költségvetésben mikroszkóppal sem látható összeg, hiszen ezek a támogatások annyira kicsik. Összehasonlításképp: amikor Trump bejelentette, hogy vámokat vezetnek be, egy nap alatt nagyjából 3000 milliárd dollár veszteség volt a tőzsdén. Ehhez képest a tudományos kutatásokra szánt pénzek, amikről Elon Musk (a Trump-kormány Kormányzati Hatékonysági Hivatalának vezetője - a szerk.) úgy beszél, hogy mennyit megspóroltak az amerikai adófizetőknek, egyáltalán nem érzékelhető összegek.
– Miért jó ez Trumpnak? Hiszen tudományos területen Amerika világszinten az élen jár. Miért jó, ha ezt elkezdik leépíteni?
– Nem ismerem személyesen Donald Trumpot és az ifjabb Kennedyt sem, viszont ismerek politikusokat, akiknél azt tapasztaltam, hogy van egyfajta kisebbségi érzetük a tudomány művelőivel szemben. Pedig attól, hogy valaki nem ért a mikrobiológiához, vagy a részecskefizikához, még nem kell, hogy kisebbségi érzete legyen.
A tapasztalataim szerint a politikusokban gyakran mégis megjelenik ez az érzés, és ezt azzal próbálják kompenzálni, hogy igaz, hogy te jobban értesz a mikrobiológiához, de nekem meg hatalmam van, és én most megmutatom neked, hogy hol a helyed.
Trump esetében pedig az is közrejátszhat szerintem, hogy a Covid idején ő volt az elnök, ő szenvedett attól, hogy leállt a gazdaság, és különböző nehézségekkel kellett megküzdenie. Ő pedig egész egyszerűen megharagudott a Covidra, és ezzel azokra is, akik a vakcinakutatással foglalkoznak.
– Milyen következményei lehetnek annak, ha nem finanszírozzák a kutatásokat?
– Ha nem finanszírozzák a kutatásokat, akkor egyrészt ezek a tudományos folyamatok megakadhatnak, másrészt a kutatói közösségben is bizonytalanságot kelthetnek. Ezeknek pedig hosszútávú hatásai lehetnek. Természetesen világszinten is, mert nagyon sok kutatásban amerikai technológiákat használnak. De hosszútávú globális hatása azért elsősorban Amerikára lesz, mert a kutatások áttevődnek más területekre. Kínát semmi sem fogja akadályozni abban, hogy haladjanak a kutatások, és Európa is magára fog találni, mint ahogy tette azt a háború kapcsán a védelem területén. Európa jelenleg egy főre esően kevesebbet költ kutatásokra, mint az Egyesült Államok. De a kutatások át fognak tevődni Európába. Tehát
az Egyesült Államok saját magát lövi lábon elsősorban, hiszen ezen a téren visszaszorul Kínával szemben,
Európát pedig erősítheti.
– Tehát elképzelhetőnek tartja, hogy Európa úgymond profitálni tud ebből a helyzetből?
– El tudom képzelni, sőt, hogyha nekem Európában beleszólásom lenne, és én lennék a kutatásért felelős biztos, akkor arra biztatnék mindenkit az Európai Bizottságban, hogy használjuk ki most ezt az alkalmat, hogy megerősítsük az európai kutatásokat. Biztosan megkétszerezném például az European Research Council költségvetését, hiszen ennek a feladata éppen az, hogy máshonnan Európába jöjjenek a kutatók.
– Visszatérünk még Európához, de Amerikával kapcsolatban az még egy fontos dolog, hogy nemcsak a kutatóintézetektől vonnak el pénzt, hanem a USAID-támogatások nagy részét is megszüntetik, illetve Amerika kilépett a WHO-ból, amivel az Egészségügyi Világszervezet költségvetése is megcsappan. Ezeknek milyen globális hatásai lehetnek?
– Ezzel azt veszélyeztetik, hogy egy esetleges újabb világjárvánnyal szemben még kevésbé lesz védett az emberiség, hiszen ezeknek a szervezetként a munkája nagyon fontos egy ilyen helyzetben. Plusz megint csak visszautalok arra, hogy az Egyesült Államok maga alatt is vágja a fát. Egyrészt azért, mert külpolitikailag is fontos, hiszen ezeken a segélyeken keresztül úgymond hatalmat gyakorolhat. Másrészt pedig azért, mert ha például Afrikában kitör egy járvány, és nincs senki, aki ezt kezelni tudja időben, akkor az a járvány el fog jutni Európába és Amerikába is.
– Visszakanyarodva Európához. Az Európai Uniónak van egy Horizont Európa elnevezésű kutatási és innovációs programja, amelyből Magyarország jelenleg kimarad. Ezt, illetve az amerikai helyzetet nézve, hogyan látja most a magyar tudomány helyzetét?
– Az Egyesült Államokban történő dolgok ránk talán kisebb hatással vannak. Az viszont
elég nagy hatással van a magyar tudományos életre, hogy a magyar kormány makacssága miatt nem tudunk bekapcsolódni az európai kutatási rendszerbe.
A Horizont program egy egész Európára kiterjedő közös erőfeszítés, amiben mi most nem veszünk részt. Ehelyett a magyar politikusok arról beszélnek, hogy majd Magyarország finanszírozza ezeket a kutatásokat. Csakhogy az EU egy európai méretű programot finanszíroz, amivel Európa versenyképes akar lenni Kínával, és az Egyesült Államokkal szemben. Magyarország nem lehet ezekkel a kutatónagyhatalmakkal szemben egyedül versenyképes. Itthon ráadásul pillanatnyilag az is probléma, hogy olyan emberek ülnek a tudománnyal kapcsolatos adminisztrációkon, akik még soha nem láttak élőben laboratóriumot vagy kutatást, nem ismerik a magyar kutatókat sem. És hogy mit tesznek? Átnevezgetik a kutatóintézet hálózatot és csinálnak neki flancos új irodaházat. De érdemben nem csinálnak semmit.
– Az látszik, hogy jelenleg nemhogy közelítenénk az EU-hoz, hanem inkább távolodunk. Mi történhet akkor a magyar tudományos élettel, ha ez a távolság ezen a téren is csak növekedni fog?
– Egy fizikusi választ fogok erre adni: a két test közti vonzóerő, gravitáció a távolság négyzetével csökken.
A magyar tudományos élettel ez pont fordítva lesz, amennyivel távolabb kerülünk politikailag az Európai Uniótól, annak a négyzetével fog növekedni az, hogy milyen távol kerülünk az európai kutatásoktól. Nekünk viszont elemi érdekünk, hogy az európai kutatásokban részt vegyünk.
A magyar tudományos élet számára létkérdés, hogy erős, élő kapcsolata legyen az európai, az amerikai és a kínai tudományos élettel.
Pálinkás József atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a napokban többször is posztolt arról a Facebook-oldalán, hogyan kezdte el leépíteni az amerikai tudományos életet a Trump-kormány. Donald Trump második elnöki ciklusának kezdetétől Elon Musk vezetésével költségcsökkentésbe kezdtek. Ennek egyik része, hogy rengeteg támogatást vonnak el a kutatóintézetektől. Mindemellett Trump első intézkedései között szerepelt, hogy kiléptette az Egyesült Államokat az Egészségügyi Világszervezetből (WHO), illetve a USAID-támogatások nagy részét is megszüntetik. A kormány egészségügyi és szociális miniszterre pedig az az ifjabb Robert F. Kennedy lett, aki összeesküvés-hívő, oltásellenes, és a Covid-oltásokkal kapcsolatban is voltak megbotránkoztató kijelentései. Több amerikai tudományos szaklapban nemrég pedig már olyan hírek is megjelentek, miszerint betilthatják az mRNS szó használatát, illetve az mRNS vakcinákkal kapcsolatos kutatásokat sem finanszíroznák az Egyesült Államokban.
Pálinkás Józseffel többek között arról beszélgettünk, hogy milyen hatása lehet mindennek világszinten, illetve, hogyan profitálhat ebből Európa. De arra is kitértünk, hogy milyen állapotban van jelenleg a magyar tudományos élet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
