SZEMPONT
A Rovatból

Krekó Péter a Rogán Antal elleni szankcióról: Ez részben a Biden-adminisztráció örökségépítéséről szól

Az Egyesült Államok a szövetséges országok vezetőiről is gyűjt információkat titkosszolgálati eszközökkel - mondja a Political Capital ügyvezető igazgatója. A Rogán Antal elleni szankció részben a Biden kormány örökségépítéséről szól.


Váratlan döntést hozott a Biden-adminisztráció: az amerikai pénzügyminisztérium korrupció miatt szankciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert. Az indoklás szerint a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter olyan rendszerszintű korrupciós hálózat részese, amely veszélyt jelenthet a transzatlanti kapcsolatokra és az amerikai érdekekre. Az ügy messze túlmutat egy személyes botrányon, hiszen a magyar–amerikai viszony eddigi mélypontját jelzi.

A kormány szerint mindez cask a nagykövet pitiáner, személyes bosszúja, és Trump beiktatása után hamar levetetik a listáról a propagandaminisztert. Hogy erre mennyi az esély, és a mostani d9ntésnek milyen következményei lehetnek, arról Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

– Mi értelme van egy 11 nap múlva leköszönő kormányzatnak egy ilyen radikális lépést tennie?

– Az ilyen döntések szűk körben, zártan születnek az amerikai adminisztrációban. Ez egy fekete doboz, amelybe csak a szűk bennfentes kör láthat bele. Senki sem számított erre pont most. Nem ismerek olyan jól értesült újságírót, aki előre látta volna ezt a lépést. Évek óta téma volt, hogy szankcionálni fognak egyes magyar tisztviselőket, keringtek is listák, amelyek részben már a múltban is előkerültek. Korábban a kitiltási botrány idején is csak szűk körben volt ismert az érintettek személye, és valójában csak azokról tudtunk biztosat, akik a médiában magukról ezt elmondták. Emiatt minden magyarázat némileg spekulatív. Úgy vélem,

ez részben a Biden-adminisztráció örökségépítéséről szól. Egy leköszönő kormányzatnak fontos, hogyan ítélik meg utólag a tevékenységét, és miben tud tartós hatást elérni.

Magyarország kiemelt figyelmet kapott, mint az egyik legrosszabbul, ha nem a legrosszabbul viselkedő szövetséges. Ezt nyíltan jelezte Pressman nagykövet is a beszédeiben. Emlékezetes, hogy Magyarországot nem hívták meg a Summit for Democracy rendezvényre, ezzel a gesztussal a magyar rendszert hallgatólagosan a nem-demokráciák közé sorolták. Rogán szankcionálása egyértelmű jelzés: a magyar kormánynak éreznie kell, hogy a Biden-adminisztrációnak még az utolsó napjaiban is van hatalma. Ráadásul a demokraták sem tűnnek el az amerikai politikából – legyen az négy, nyolc vagy tizenkét év, visszatérnek majd a hatalomba. Ez az amerikai váltógazdaság természete: a hatalom ciklikusan váltakozik a demokraták és a republikánusok között. Ezért ez az intézkedés nem előzmények nélküli, és közel sem biztos, hogy az utolsó hasonló döntés.

Hatással lesz a magyar kormányra, a kétoldalú kapcsolatokra, és nem számíthatunk arra, hogy ezt a döntést Trump elnök azonnal annulálja.

Ha a demokraták újra hatalomra kerülnek, akár a midterm (félidős) választásokon is, Magyarország számíthat további szankciókra. Ez rendkívül erős üzenet, amelyet szövetséges államok hivatalos vezetőivel vagy szerveivel szemben ritkán alkalmaz az amerikai kormány. Korábban a török külügyminisztérium és védelmi minisztérium került szankciós listára a Szíriában folytatott hadműveletek miatt, de ezeket az intézkedéseket az amerikai kormány azóta visszavonta.

– Ez a szankció éppen annyira szólhatott Orbán Viktornak, mint Rogán Antalnak, nem?

– Természetesen. Könnyen elképzelhető, hogy ez az intézkedés a jövőbeli Trump-adminisztráció helyzetét is megkönnyítheti Magyarországgal kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy Magyarországnak számos igénye és elvárása lesz a következő elnöki ciklus során. Ebben az esetben Trump elnök és a környezete akár arra is hivatkozhat, hogy a helyzet nem egyszerű, mivel a pénzügyminisztériumban ezek az akták továbbra is ott vannak, nem tűnhetnek el egyik pillanatról a másikra. Úgy vélem, van itt egyfajta bürokratikus önmozgás is, amely lehetőséget ad arra, hogy Trump erre hivatkozva hűtse le a magyar elvárásokat.

– Nagyon nehéz visszavonni, ha már valaki felkerült a szankciós listára?

– Az én tudásom szerint ez valóban nehéz, bár hozzáteszem, hogy nem vagyok jogász. Amit eddig olvastam, az alapján a döntés megváltoztatásához azt kellene bizonyítani, hogy a szankció alapjául szolgáló helyzetmegítélés vagy bizonyítékok nem állják meg a helyüket. Ez azt jelentené, hogy Rogán Antal és köre nem folytattak és nem folytatnak korrupt tevékenységet. Jelenleg csak spekulálni tudunk, pontosan milyen ügyek azok, amelyek a döntés alapjául szolgáló aktában vannak, de ismerve Rogán Antal hivatalos-üzleti tevékenységét, ez nem tűnik könnyű feladatnak. Idővel talán nyilvánosságra kerülnek információk arról, hogy pontosan milyen ügyek szolgáltak alapul a döntéshez.

Szinte biztosnak tűnik, hogy ezek között lehetnek olyan üzletek, amelyek Oroszországgal vagy Kínával köttettek, vagy orosz és kínai szereplőknek kedveztek, például a lélegeztetőgép-botrány vagy éppen a letelepedési kötvények.

Az viszont egyértelmű, hogy ez Magyarországnak kedvezőtlen, mivel rontja az alkupozícióját. Elképzelhető, hogy ez lesz az a „nulladik pont”, amit el akarnak érni, hogy Rogán lekerüljön a listáról. Ha azonban ezt sikerül elérni, valószínűleg más fontos célokról, például a kettős adóztatás megszüntetéséről le kell majd mondaniuk. Ez a helyzet tehát komoly stratégiai kompromisszumokat követelhet meg.

– Mennyire biztos, hogy a listára kerülés mögött konkrét bizonyítékok is vannak?

– Ez egészen biztos. Egy ilyen komoly döntés mögött nagyon alapos, adatokkal és tényekkel bőségesen alátámasztott irathalom áll. Természetesen abban, hogy ezt éppen most, az utolsó pillanatban emelték be, van politikai szándék is, ezt nem lehet tagadni. Ugyanakkor abban is biztosak lehetünk, hogy az ehhez szükséges információk már régóta az amerikaiak rendelkezésére állnak. Úgy vélem, hogy a Treasury az amerikai államszervezet kevésbé átpolitizált intézményei közé tartozik. Itt az intézményi folytonosság az elmúlt időszakban is nagy szerepet játszott.

Könnyen lehet, hogy ez a téma már a korábbi Trump-adminisztráció alatt is felmerült.

Erre utalnak korábbi, 2020 előtti cikkek a Wall Street Journalban és más helyeken. Abban szinte biztosak lehetünk, hogy az erre vonatkozó információk nem kizárólag ebben a ciklusban gyűltek össze, a jelenlegi döntés alapjául szolgáló információs bázis már hosszabb ideje létezik, és folyamatosan bővült.

– Elképzelhető, hogy Washingtonban Orbán Viktorról is őriznek aktákat? Ha én lennék a miniszterelnök, akkor most lenne okom félni?

– Mindenféleképpen. Az Egyesült Államok a szövetséges országok vezetőiről is gyűjt információkat titkosszolgálati eszközökkel. Néhány éve volt például botrány abból, hogy kiderült (bár nem meglepő), hogy Angela Merkel ellen is kémkedtek. Magyarországra visszatérve: nyilván sok olyan akta gyűlhetett össze, ami kellemetlen lehet. Attól én nem tartanék, hogy ezek az akták csak úgy eltűnhetnek, mint nálunk sok ilyen irat a rendszerváltáskor. Ezek az információk megmaradnak, előkereshetők. Tehát van egy gomb, amit vagy megnyomnak, vagy nem nyomnak meg, de megnyomhatják, ha akarják.

Az, hogy a miniszterelnökről is vannak információk, afelől ne legyenek kétségeink, ha Rogán Antalról vannak.

Amit biztosan lehet tudni, hogy már az előző, Biden alatt elfogadott szankciós döntésnek is drasztikus következménye lett. Amikor az IIB, a Nemzetközi Beruházási Bank ellen vezettek be szankciókat, azután kilépett Magyarország az IIB-ból, mert félt a magyar kormány attól, hogy emiatt átterjedhetnek a problémák a magyar bankrendszerre, és fizetőképességi problémák jelentkezhetnek. Ott is azt láttuk, hogy Orbán tágabb üzleti környezetében szereplő embereket érinthetik ezek a szankciók. Valószínűleg ez ebben az esetben is így van, de mondom, ezt nem tudjuk pontosan. De az biztos, hogy tudnának olyat húzni, ami az Orbán Viktor körüli üzletembereknek sokkal kedvezőtlenebb lenne. Tehát igen, ez most Damoklész kardja, és én azt gondolom, hogy nem véletlenül. Számított-e erre a magyar kormány? Szerintem nem véletlen az, hogy 2020-tól kezdve egyfolytában a Biden-adminisztráció ellen kampányoltak.

– De ez okos taktika volt?

– Szerintem a döntés mögött három fő megfontolás állhatott. Egyrészt úgy vélték, hogy a kétoldalú viszonyt úgysem tudják megjavítani. Másrészt számítottak rá, hogy valamilyen szankciók úgyis jönni fognak Magyarországgal szemben, hiszen ez már eldőlt. Ennek alapján egy számukra előnyös politikai stratégiát követhettek: még mielőtt ténylegesen történne valami, politikai boszorkányüldözést kiáltanak. Így, amikor a szankciók tényleg megvalósulnak, már azt mondhatják, hogy erre számítottak, hiszen „Bidenék gyűlölnek minket." Ez a narratíva a Fidesz szavazótáborának bőven elég lehet. Egy harmadik megfontolás, amiből kiindulhattak, az az volt, hogy az amerikai politikai ciklusok váltakoznak, és úgyis csak négy évig tartanak a demokraták intézkedései. Úgy gondolhatták, hogy ki kell várni, amíg a populista jobboldal visszatér az Egyesült Államokban, ezért nem érdemes közeledni a demokratákhoz, mert ők csupán átmeneti hatalmi tényezők. Ez a várakozás részben igaznak bizonyult, de, ahogyan már korábban is említettem, a demokraták nem fognak eltűnni az amerikai politikából. Így az Orbán-kormány ugyanazzal a problémacsomaggal találkozhat újra, mint Obama, majd Biden alatt, és Orbán személyesen is szembesülhet ezzel a helyzettel. Ebből a szempontból nem biztos, hogy a konfrontatív kommunikáció okos stratégia volt.

Talán, ha a magyar kormány másként viselkedik az Egyesült Államokkal szemben, lett volna esély arra, hogy ezek a szankciók elkerülhetők legyenek. Nagyon sok hangos jelzés érkezett korábban. David Pressman nagykövet beszédeiben rendszeresen megfogalmazta, hogy változásra van szükség a kétoldalú kapcsolatokban, különben következmények lesznek.

Az is egyértelművé vált, még az első Trump-adminisztráció alatt, hogy az Orbán-kormány nem hajlandó változtatni a működésén, nem akar eltávolodni Oroszországtól és Kínától, és nem kíván az Egyesült Államok geopolitikai érdekeinek megfelelő politikát folytatni, különösen Oroszország és Ukrajna ügyében. Ugyanakkor szeretné kihasználni a NATO és az EU által nyújtott gazdasági és politikai előnyöket. Politikailag az ügy hatása korlátozott lehet az Orbán-kormány népszerűségére. Az ellenzéki szavazók eddig is meg voltak győződve arról, hogy a kormány korrupt, a kormánypárti szavazók számára pedig ez az ügy csak egy újabb politikai boszorkányüldözésnek tűnhet, amelynek nem fognak sok hitelt adni.

– Egészen addig, amíg valahol valakik elkezdenek szivárogtatni...

– Valóban, vannak esetek, amikor szivárogtatások jelennek meg a sajtóban, de előfordul, hogy semmi vagy szinte sem kerül nyilvánosságra, ahogy az például a kitiltási botrány esetében történt. Talán az, hogy a Biden-adminisztráció leköszön, növelheti a szivárgások esélyét, mert ilyenkor gyakran lazulhatnak a belső kontrollok. Ugyanakkor ez csak feltételezés. Az ilyen döntések hátterét illetően továbbra is igaz, amit korábban mondtam: az amerikai szankciós mechanizmus egy fekete doboz. Nem láthatunk bele pontosan, hogyan működik, és milyen információk és konkrét megfontolások mozgatják a döntéshozatalt. Az azonban biztos, hogy ezt a döntést nehéz lesz „visszacsinálni”, és bizonyosan nem szerepel elől a második Trump-adminisztráció prioritáslistáján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lili visszaszólt Magyar Péternek: Akkor is ilyen hangosnak kellett volna lennie, amikor diákokat gumibotoztak és járattak le
Magyar Péter számonkérte a vele egyeztetést kérő iskolaigazgatókat, hogy az elmúlt négy évben miért nem voltak ilyen hangosak. Pankotai Lili erre reagálva felidézte, hogy Magyar sem volt hangos, amikor a tüntető diákokat és tanárokat támadások érték, és annak is örült volna, ha a Tisza Párt elnöke négy éve nem a Fidesszel ünnepli a Fidesz-kétharmadot.
M.M. / Fotó: SZMO - szmo.hu
2026. április 20.



Pankotai Lili a Facebookon reagált Magyar Péternek arra a kijelentésére, amelyet a 17 iskolaigazgató kérésére tett.

A poszt írója idézi Magyar Pétert, aki azt mondta az igazgatókról, hogy „Örültem volna, ha az elmúlt négy évben is ilyen hangosak, de spongyát rá.”

Pankotai Lili erre a következőket fűzte hozzá:

„Én is örültem volna, ha négy éve Magyar Péter még nem a Fidesszel ünnepelte volna a kétharmados Fidesz-győzelmet, és akkor is ilyen hangos lett volna, amikor a hangos diákok és tanárok sorra kaptak irdatlan lejárató kampányt a propagandától, gumibotot, könnygázt és sorra rúgták ki őket – köztük engem is, akkori éppenhogy 18 éves diákként –, amiért hangosan egy jobb oktatási rendszerért próbáltunk küzdeni.”

Posztját azzal a gondolattal zárja, hogy mivel Magyar Péter nyitott a párbeszédre az intézményvezetőkkel, ezért ő is azt üzeni: „spongyát rá.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron: Idős fideszesek lettek öngyilkosok a Fidesz háborús propagandája miatt
Molnár Áron színész-aktivista egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy a Fidesz háborús kampánya tragédiákhoz vezetett. Azt állítja, három magánüzenetet is kapott, melyek szerint idős emberek azért lettek öngyilkosok, mert elhitték, hogy a Tisza Párt győzelme háborút hoz.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. április 19.



Molnár Áron a bejegyzésében azt fejtegeti, hogy elgondolkodott azon, miként mernek megszólalni a kormánypárti véleményvezérek és politikusok a választás után. „Sokat gondolkozom azon, hogy van merszük megszólalni a Megafonos propagandistáknak, a fideszes celebeknek, politikusoknak a választások után azzal a címszóval, hogy “folytatjuk”, vagy úgy egyáltalán, azon kívül, hogy “bocsánat”, ami ugye nem hangzott el.” Azt állítja, hogy a választásokat követően több tragikus eseményről is értesült.

„Csak eddig 3 privát üzenet futott be hozzám a választások után, hogy a Fidesz veresége után öngyilkosok lettek idősebb fideszes honfitársaink, mert azt hitték, hogy a Tisza párt győzelme miatt most jön a háború és az unokáikat be fogják sorozni és ezt nem akarták megvárni.”

Szerinte „Ez számomra a leváltott rendszer és működtetőinek jóvátehetetlen bűne.” Úgy véli, ezek az emberek azért vetettek véget az életüknek, mert hittek a kormánypárti szereplők háborús riogatásának. Molnár szerint a propaganda azért volt hatásos, „mert sokszor, sokan mondták, megszámlálhatatlan közpénzből, így a hazugságból igazság lett, megteremtve a Fidesz mítoszát, mely szerint a háborútól, a haláltól, csak a Fidesz és Orbán védhet meg. Történelmi szégyen.” Ezt követően kérdéseket intéz azokhoz, akiket felelősnek tart: „Ti, akik ezt okoztátok, hogy van merszetek megszólalni? Hogy gondolhatjátok azt, hogy ennek nem lesz következménye? Hogy meritek azt mondani, hogy folytatjátok? Mit? A hazudozást?”

„Elmentek ezekhez a családokhoz bocsánatot kérni személyesen és elmondani az igazat, hogy becsaptátok őket?”

Majd azzal folytatja, hogy elvárná tőlük, hogy elmondják: „Hogy igazából ez nem is a ti véleményetek volt hanem a Fidesz kampánystratégiájának része? Elmondjátok majd, hogy az ő haláluk a ti lelketeken szárad?” A felelősséget a Megafon, a Patrióta, a kormánypárti televíziók, lapok, influenszerek és politikusok lelkén keresi. Felszólítja őket, hogy fejezzék be a tevékenységüket.

„Arra szeretnélek kérni titeket kellő nyugalommal, amit nagyon nehéz magamra erőltetnem ezeknek a rémtettek tudatában, hogy ezt ne folytassátok.” Azt javasolja nekik: „Nézzetek inkább magatokba, aztán nézzetek szét, hogy mit okoztatok és a legnagyobb szégyen közepette várjátok azt, hogy a törvény keze lesújtson rátok.”

Molnár Áron szerint, ha folytatják a tartalmak gyártását, azzal semmibe veszik a magyar emberek élethez és biztonsághoz való jogát. A posztját azzal zárja, hogy az érintettek életét a szégyennek és a csendnek kellene kísérnie. „Szégyen és csend. Ez a két szó, ami innentől kezdve az életeteket végig kell kísérje. És akkor még olcsón megúsztátok. Isten irgalmazzon a lelketeknek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Feró a Fidesz vereségéről: Lefőtt a kávé, nekünk annyi!
Nagy Feró az ATV-nek nyilatkozva ismerte el a Fidesz választási vereségét. Az énekes szerint a pártot Orbán Viktor nélkül el sem lehet képzelni, és a bukás után nincs helye magyarázkodásnak.


„Magyarázkodni nem kell, lefőtt a kávé, nekünk annyi” – mondta Nagy Feró, aki szerint a Fidesz elképzelhetetlen Orbán Viktor nélkül. Az énekes hozzátette, bár a párt vezetését szerinte „át tudná venni Lázár, Szijjáró, Semjén, de elveszne az illúziónk, hogy Orbán Viktor a főnök” – írta a HVG az ATV Híradójára hivatkozva.

Dopeman, azaz Pityinger László szintén a csatornának nyilatkozva értékelte a választási kudarcot. A Századvég elemzője, Kiszelly Zoltán is a változás szükségességét hangsúlyozta, mivel szerinte a választók erre szavaztak.

Dopeman szerint „egyszerű trendváltás történt, a Fidesz nem tudott divatos lenni”.

A kormányoldalhoz köthető szereplők reakciói az április 12-i országgyűlési választás eredményére érkeztek, ahol a Fidesz alulmaradt a Tisza Párttal szemben. A végleges adatok szerint a Tisza Párt nemcsak országosan, de az összes megyében megnyerte a listás versenyt.

A nyilvános útkeresést a párton belüli feszült bűnbakkeresés előzte meg.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy nagy vihart kavart írásban „sunyi, pénzéhes potyautasokról” beszélt, akik szerinte belső ellenségként ártottak a kormánypártoknak.

Kocsis Máté szavai heves reakciókat váltottak ki. Wáberer György üzletember azzal vágott vissza, hogy éppen a korrupció elleni fellépése miatt utálták meg a Fideszben. Az ugyancsak árulónak nevezett Balogh Levente élő vitára hívta a frakcióvezetőt.

Majka pedig a közpénzekből finanszírozott luxuséletet és a korrupciót nevezte a vereség valódi okának.

Jámbor András ellenzéki politikus szerint Kocsis írása pontosan megmutatta, miért vesztett a párt: a saját felelősség elismerésének hiánya miatt.

Miközben a Fideszben a belső árulókat keresték, mások eltérő magyarázatokkal álltak elő. A Political Capital elemzése arra figyelmeztetett, hogy a párt a DK sorsára juthat, ha a megújulást továbbra is kizárólag Orbán Viktor személyére építik. Molnár Áron színész-aktivista arról írt, hogy a Fidesz háborús propagandája miatt idős emberek lettek öngyilkosok; állítását független források nem erősítették meg. Jeszenszky Zsolt pedig egy egészen meglepő elmélettel magyarázta a bukást: szerinte Orbán Viktor egy évvel korábbi indiai útja negatív szellemi energiákat szabadított fel.

„Eddig ő mondta meg, hogy mi, hogy, merre, meddig, és amiket mondott, azok bejöttek. Kivéve ez a választás, ez nem jött be” – foglalta össze a helyzetet Nagy Feró.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kövér László a választási vereségről: Lehet, hogy a Sátán most csatát nyert, de Jézus Krisztusé a győzelem
A fideszes politikus Bayer Zsolt műsorában azt mondta, ő nem a választás elvesztése miatt siránkozik, hanem amiatt aggódik, hogy az unokái normális világban nőnek-e fel. Kövér szerint a Fideszben nemcsak a vezetőknek, hanem a közösség minden tagjának önvizsgálatot kell tartania a kudarc után.
DKA - szmo.hu
2026. április 20.



A Fidesz választási vereségét elemezte Kövér László házelnök Bayer Zsolt HírTV-n futó műsorában. A beszélgetés a számokkal indult: a műsorvezető szerint a Tisza Párt és a Fidesz közötti 800 ezres szavazatkülönbséget egy olyan tömeg adta, amely "protestszavazatot" adott le a kormánypárt ellen, és amely döntően első szavazókból, illetve olyanokból állt, akik korábban soha nem mentek el szavazni. Arra a kérdésre, hogy miért nem látták ezt a tömeget, Kövér László a közvélemény-kutatókat tette felelőssé, de hozzátette, ő személyesen tartott az online mozgósítás erejétől.

Úgy fogalmazott, volt benne egy aggodalom, miután a fiatalok körében „nehéz volt elkerülni azt a mérhetetlen elutasítást, felkorbácsolt gyűlöletet, aminek egyébként se oka, se erkölcsi alapja, utóbbi pláne.” Ugyanakkor szerinte akkor sem lett volna más az eredmény, ha időben észlelik a folyamatokat.

„Ne próbáljuk meg azzal nyugtatgatni magunkat, vagy azzal idegesíteni magunkat, pláne, hogy bezzeg ha ezt időben felfedeztük volna, akkor alapvetően gyökeresen más lett volna az eredmény”

– mondta.

A fiatalok "gyűlöletének" okát firtató kérdésre a leköszönő házelnök arról beszélt, hogy találkozott egyetemistákkal a kampányban, köztük tiszás melegítőt viselőkkel is, akiket értelmesnek tartott, de szerinte csak az ellenzéki sajtó és a közösségi média által sulykolt sztereotípiákat mondták vissza. Kövér szerint ezek a fiatalok abból a „kütyüből” tájékozódnak, amit a kezükbe nyomtak, és napi 6-12 órát nézik.

„Én először is nemhogy nem neheztelek erre a fiatal generációra, hanem egyenesen sajnálom és aggódom, aggódom értük, mert olyan manipulációnak vannak kitéve, amire még a legintelligensebbek immunrendszere sem lép működésbe” – jelentette ki.

Hozzátette, a fiatalok valójában nem tudják, miről döntöttek. A felelősséget a szülői és nagyszülői generáción is keresi. „Mit tettünk annak érdekében, hogy legalább a saját családunkban a mi nagykorúvá váló gyerekeink vagy unokáink azok nekünk jobban higgyenek, mint a közösségi média manipulációjának?” – tette fel a kérdést, kiemelve, hogy egy átlagos magyar szülő napi három percet beszél a gyerekével.

A házelnök arról is beszélt, hogy őt nem a választás elvesztése aggasztja.

„Én nem a választások elvesztésén sírok, egyáltalán nem sírok. A Jóisten mindig tudja, hogy mi miért történik. Én azon aggódom, hogy az unokáim egyáltalán normális világban nőnek-e fel, ahol az emberek még tudnak egymással eszmét cserélni a szónak a valóságos értelmében. Ez az igazi tragédia, nem az, hogy mi elvesztettünk egy választást”

– mondta.

Bayerrel ezután egyetértettek abban, hogy míg a mai fiatalok dédszüleinek, nagyszüleinek sokkal nehezebb időket kellett megélniük, például két világháborút, Trianont, vagy a Rákosi-rendszert, hozzájuk képest „mi vagyunk a legszerencsésebb generáció”.

„Hozzájuk képest nekik mi bajuk van? Kérdezem én. (...) Jönnek ők, mint negyedik generáció és azt üvöltik a Hősök teréről, hogy »mocskos diktatúra« és »mocskos Fidesz«. Ezt soha nem fogom megérteni”

– jelentette ki a műsorvezető.

Kövér szerint ezekkel a fiatalokkal a politika nyelvén és közvetítő eszközein keresztül nem lehet beszélni. Felidézte, hogy egy kecskeméti gyűlésen állítása szerint „sátánizmusra meg anarchizmusra hajló szubkultúra gyerekei” őrjöngtek a legordenárébb módon. A politikus állítása szerint nem indulatot érzett, hanem sajnálatot, mert látta rajtuk, hogy boldogtalanok. „Ezeket a gyerekeket nem szereti senki” – vonta le a következtetést, majd odáig vezette le a problémát, hogy a mai tinédzserek szülei a '90-es évek valóságshow-inak „teljesítmény nélküli senkiházijain” nőttek fel.

Szerinte a Fidesz a kultúra és az oktatás terén kudarcot vallott 16 év alatt, de nem a saját tehetségtelenségük, hanem a társadalmi háttér, például a pedagóguskar támogatásának hiánya miatt.

Bayer erre reagálva megemlítette Rudi Dutschke 1968-as, az intézmények elfoglalására vonatkozó stratégiát, amelynek lényege az volt, hogy el kell foglalni az oktatást, a médiát és a művészeti világot, mert ha valaki uralja ezeket a területeket, akkor az ifjúságot is megnyeri magának. Arra a kérdésére, hogy Magyarországon is győzött-e ez az elmélet, Kövér azt mondta:

„Azt, hogy győzött, azért vonjuk kétségbe, mert lehet, hogy a Sátán most csatát nyert, de Jézus Krisztusé a győzelem.”

Szerinte már a 20. században elindult a nyugati világban egy folyamat, amelynek célja egy nemzet mentális és szellemi megfosztása a saját értékeitől, hogy utána bármit meg lehessen tenni vele. Úgy véli, a magyar társadalom eddig a „fék” volt ebben a folyamatban.

Példaként hozta, hogy a választás előtt családok bomlottak fel politikai alapon.

„Fiatal szülők vagy fiatalok, szülők, akik külföldön dolgoznak, azzal álltak az ő szüleik elé, hogy ha nem a Tiszára szavaznak, akkor nem látják az unokájukat többet” – állította.

Szerinte ez a „sátáni folyamat” a családi szeretetközösségek felbomlasztásáig jutott.

A Fidesz megújulásának kérdésétől vonakodott, mondván, a kérdésfeltevés sem tetszik neki. Szerinte nemcsak a vezetőknek, hanem a közösség minden tagjának önvizsgálatot kell tartania. Kifejtette továbbá, hogy a fiataloknak nincs joguk a Fideszről alkotott véleményükhöz.

„Nincsen szabadsága ezt gondolni. Fizikailag természetesen van. De nem érdemeljük ezt, hogy ők egy lendülettel lesöpörjék az asztalról mindezt az erőfeszítést, amit a mi generációnk, a mi szüleink generációja, a mi nagyszüleink generációja (...) ezért az országért tett” – fogalmazott.

Az interjú végén Kövér László a Fidesz szavazóinak üzent. Szerinte a pártot korábban is megpróbálták már likvidálni, például 1992-94 között az SZDSZ, vagy 2006-ban Gyurcsány Ferenc. Mostani helyzetértékelése szerint ugyanez fog következni. „Ahhoz, hogy nekünk ne legyen esélyünk négy év múlva visszajönni azokkal szemben, akiknek a kormányzási képességéről azért egyelőre nem vagyunk meggyőződve, ahhoz a legbiztosabb út azon keresztül vezet, hogy bennünket meg kell próbálni minden jogállamot messze átlépő, figyelmen kívül hagyó lépéssel politikai értelemben likvidálni” – mondta.

Azt is hozzátette: „Hát győztünk, a posztkommunizmus korszaka véget ért, most következik a valódi, újra némi kis nyilas beütéssel. Erre kell felkészülni lelkileg, és nekünk politikailag.”

A megoldást a közösség egyben tartásában látja, a Gladiátor című filmből idézve: „bármi jöjjön ki azon a kapun, csak akkor maradhatunk életben, ha együtt maradunk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: