SZEMPONT

Kötelező visszaváltás: januártól egyetlen karton sörön 1200 Ft-ot veszíthet, aki a kukába dobja

A dobozok, palackok nem lehetnek sérültek, és teljesen üresnek kell lenniük. Százezreknek nem lesz egyszerű az sem, hogy eljussanak egy visszaváltó automatához, ezeket ugyanis csak az 1000 fősnél nagyobb településeken kötelező telepíteni.

képünk illusztráció, fotó: Unsplash/Killari Hotaru - szmo.hu
2023. október 09.

Januártól gyökeresen változtatnunk kell azon, ahogy az üveg-, fém- és műanyag palackokkal, valamint italosdobozokkal bánunk otthon, hacsak nem akarunk komoly összegeket veszíteni.

Egy 24 dobozos söröskartonnál például 1200 Ft többletköltséget jelent majd az új, kötelező visszaváltási rendszer, amit a boltban automatikusan hozzáadnak majd a termék árához.

Ha a sörösdobozokat összelapítjuk, és bedobjuk a szelektív kukába, ahogy eddig, ezt a pénzt egészen biztosan elbukjuk. Ahhoz, hogy visszakapjuk, el kell majd zarándokolnunk a legközelebbi visszaváltó automatához, ami egyébként akár több tíz kilométerre is lehet. A szabályozás szerint ugyanis ilyen automatákat csak a 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletekben, valamint a legalább ezer fős településeken kell beüzemelni.

Ez azt jelenti, hogy a KSH adatai alapján 1800 településen egyáltalán nem biztos, hogy lesz visszaváltó automata, vagyis majdnem 800 ezer embernek komoly problémát okozhat, hogy eljusson egyhez.

A szabályozás szerint a tej- és tejalapú italtermékek kivételével minden, egy deciliter és három liter közötti italtermék érintett lesz, tehát például egy 250 Ft-os dobozos colánál is számolni kell a pluszköltséggel.

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára úgy gondolja, a palackonkénti 50 forintos összeg megfelelő lehet arra, hogy a visszaváltásra sarkallja az embereket.

„Ha alacsony az összeg, akkor vállat rándít a legtöbb ember, nem viszi vissza, és minden marad a régiben. Ha magasra állítják be, akkor pedig nagy lakossági ellenállást vált ki. A magam részéről egyébként az 50 forintot elfogadhatónak tartom. Én például nagyjából havonta veszek egy 24 dobozos sörös gyűjtőcsomagot. Ebben az esetben ez 1200 forint, a 7-8 ezer forintos áron felül. Ezért biztos, hogy gyűjteni fogom és vigyázok rá.”

Ez azért is fontos, mert

a sérült termékeket nem váltják majd vissza az automaták. A PET palackok esetében emellett figyelni kell arra is, hogy nem lehet benne anyagmaradvány, vagyis teljesen ki kell inni, mert az automata az alakján felül a palack súlyát is ellenőrzi majd.

„A rendelet szerint ugyanakkor az 50 Ft-os visszaváltási díj csak az egyszer használatos italcsomagolásokra vonatkozik. Tehát például az újratölthető PET-palackokra nem” – hívja fel rá a figyelmet Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Utóbbi termékek esetében a forgalmazók szabhatják meg a visszaváltási díjat.

Molnár László szerint Magyarországon évente körülbelül 1,5 milliárd PET-palackot hoznak forgalomba. Nagyjából ugyanennyi, vagyis évi 1,5 milliárd alumínium italos dobozt használnak a magyarok, viszont mivel ezek nem újratölthetők, ezeknél biztosan jelentkezik majd az 50 forintos visszaváltási díj.

Érdekes kérdés, hogy mindez mennyivel emeli majd meg a jövő évi inflációt. Iparági becslések szerint a kötelező visszaváltás bevezetése akár 3%-os többletet is jelenthet, a GKI vezérigazgatója azonban azt mondja, hogy ezt egyelőre nehéz megbecsülni. Nem ismert például az újratölthető és a nem visszaváltható PET palackok aránya, ahogy az sem, hogy mennyi lesz az önkéntesen visszaváltási díjassá nyilvánított termék, amire a rendelet szintén lehetőséget ad. Ami biztos: csak az alumínium dobozoknál 75 milliárd Ft-ot tételt is jelenthet évente az 50 Ft-os visszaváltási ár.

„Ha csak ezt néznénk, akkor ez önmagában az italok árszintjét nagyjából 8 százalékkal emelné meg. Az biztos, hogy például a dobozos sör esetében jelentős lesz az áremelkedés”

- mondja a GKI vezérigazgatója.

A boltokban ráadásul nemcsak maga a visszaváltási díj okozhat drágulást. Az italcsomagolást forgalomba hozóknak öt éven át csatlakozási és rendszerüzemeltetési díjat is kell majd fizetniük a rendszert működtető, MOL által alapított a MOHU-nak. Ebből a bevételből fedezik majd a bolti automaták árát és üzemeltetését. És nőhet az üzletek munkaerő-költsége is, mert a visszaváltó-automatákat rendszeresen üríteni kell majd, a környéküket tisztán kell tartani, és a vevők problémáit is kezelni kell. Mindezt a boltok szintén a fogyasztókra háríthatják.

Nagy Miklós úgy tudja, hogy az üzletekben vagy közterületeken megjelenő automaták biztosan nem fognak pénzt kezelni és visszaadni.

Ehelyett egy legközelebbi alkalommal levásárolható blokkot kaphatnak a visszaváltók, de az is elképzelhető, hogy egy applikáción keresztül történik majd a pénz visszatérítése. Arra is adhatnak lehetőséget, hogy jótékony célra ajánlják fel a visszaváltási díjat az emberek.

A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára szerint Horvátországban idővel kialakult egy önkéntes visszahordó szolgáltatás. Vagyis az automaták környékén többnyire ugyanazok az emberek bukkannak fel, akik feltehetően egy-egy környék megbízásából gyűjtötik össze a palackokat, egyfajta jutalék vagy az egész pénz megtartásának reményében. Könnyen elképzelhető, hogy hasonló történik majd Magyarországon is.

Nagy Miklós szerint egyébként az állam a bolti automaták telepítésével nem a legkorszerűbb módszert választotta. Az úgynevezett DRS-rendszer (deposit return system) beveztése mellett döntöttek, ami a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára szerint 20. századi technológia. Van modernebb megoldás is: a DDRS tulajdonképpen ugyanezt takarja, csak digitális alapon történik a visszaváltás.

„Ismereteink szerint 2027-től számos terméket, köztük az italcsomagolásokat is egyedi azonosító kóddal kell ellátni. Ha ez megvan, akkor egy applikáció és egy erre felkészített konténer segítségével digitálisan megoldható az elszámolás. A vevő ebben az esetben a boltban vásárláskor megfizeti a visszaváltási díjat, majd ezután nem kell elmenni egy automatához sorban állni, hanem egy útszéli vagy akár otthoni, megfelelő adapterrel ellátott szelektív kukán azonosítja magát, leolvassa a termék kódját, bedobja a konténerbe és kész. A visszaváltási díjat pedig valamilyen időközönként, például havonta vagy elszállításonként megkapja a vásárló.”

A szakember szerint az elavultabb megoldás gyors bevezetése mögött az állhat, hogy a kormány minél előbb teljesíteni szeretné ez Európai Unió által meghatározott hulladékhasznosítási célértékeket.

„2025-ben már elvárás, hogy a műanyagok esetében 50 százalékos legyen a hasznosítási arány. A kormány pedig azt reméli, hogy ez a visszaváltási rendszer javít a mostani harmincegynéhány százalékos arányon. Számításaink szerint önmagában ez nem fogja megoldani az 50 százalékos visszagyűjtést, de hozzá fog járulni.”

A Greenpeace a januárban életbe lépő rendszertől azt várja, hogy közel háromszor annyi PET-palackot és italos alumínium dobozt hasznosítanak majd újra, mint eddig.

Simon Gergely, a szervezet vegyianyag-szakértője szerint ez történt a környező országokban, például Horvátországban, Szlovákiában és Ausztriában is, ahol hasonló nagyságrendben ugrott meg a visszaviteli arány.

A környezetvédők szerint ez azért fontos, mert a Magyarországon évente forgalomba hozott másfélmilliárd PET-palack óránként 180 ezer darab műanyag palackot jelent. Ennek 70%-a eddig nem volt újrahasznosítva. A természetbe kikerülve mikroműanyaggá aprózódtak, a szemcsék pedig bekerültek a folyóinkba, a csapvizünkbe és az emberi szervezetbe is. Egy műanyag palack lebomlási ideje több száz év, így a Greenpeace szerint akár 450 évig is szennyezi a környezetet, pusztítja az élővilágot.

Simon Gergely azt mondja, hiába létezik szelektív hulladékgyűjtés, ez önmagában kevés eredménnyel járt.

„Ha megkérdezzük az embereket, mindenki azt mondja, hogy szelektíven gyűjt, de a számok azt mutatják, hogy mégsem.” A gyakorlatban harmaduk-negyedük gyűjt szelekzíven. A visszaváltási díj ezzel szemben azért lehet jóval sikeresebb itthon is, mert „az embereket a pénztárcájuknál lehet megfogni”.

Ugyanakkor a Greenpeace-nél hangsúlyozzák, a legfontosabb továbbra is a megelőzés lenne, vagyis hogy egyáltalán ne keletkezzen hulladék. A bolygó szempontjából a második leghasznosabb dolog az újratöltés, és csak ezután jön a hulladékhierarchiában az újrahasznosítás.

„Félő, hogy teljesen ki fog veszni az újratölthető palack, pedig épp ezekből kellene több. Ezért mi biztatjuk a lakosokat, hogy ha már úgyis vissza kell vinni a csomagolást, akkor válasszák az újratölthetőt, valamint a gyártókat is, hogy minél hamarabb hozzák vissza az újratölthető palackokat” - mondja Simon Gergely.

Nagy Miklós arra számít, hogy az új rendszer bevezetése nem lesz zökkenőmentes.

„A bevezetés után eddig még minden országban fennakadások voltak például a rendszer nem működése miatt, vagy túl sokan akarták egyszerre visszavinni a palackokat, emiatt nagy sorok alakultak ki. Előre borítékolható nálunk is, hogy január 1. után a lakossági panaszáradat folyamatosan napirenden lesz.”

A helyzetet nehezítheti, hogy jövő januárig még lehetnek a boltok polcain olyan termékek is, amiket régebben gyártottak. Ezek címkéjén nem szerepel az a vonalkód, ami alapján a visszaváltási díjat felszámolják, és értelemszerűen ezeket nem veszik be majd az automaták sem.

Beindulhat a gyártói kreativitás is. „Ilyen lehet az italos karton, ami pillanatnyilag nem visszaváltási díjas, de megoldás lehet az állótasakos italcsomagolás, vagy a bag-in-box rendszer, ami ráadásul 3,5 literes kiszerelésben mindenhogyan meghaladja a megállapított határt. De én már láttam például a kapszulás kóla csomagolását fényképen, ami lakossági oldalról lehet alternatíva”

Molnár László szerint az is kérdés, hogy amennyiben az újratölthető palackok is a rendszerbe kerülnek, akkor azokkal mit kezd majd az automata, hiszen azokat nem préselheti össze.

„Ez azt is jelentheti, hogy egy automata körülbelül egy órán belül megtelik, ha egy nagyobb forgalmú budapesti közértben az emberek nagy tömegben próbálják majd visszaváltani a palackokat” – mondja GKI vezérigazgatója. Molnár László elképzelhetőnek tartja, hogy komoly sorok alakulnak majd ki az automaták előtt, ezért sokan háromszor is meggondolják majd, hogy kivárják-e vagy továbbra is inkább a szelektívbe dobják az italos dobozokat.

Aki így dönt, az végsősoron a MOL MOHU-t gazdagítja majd, mert minden kifizetett 50 forint, amit végül nem váltanak vissza a vásárlók, a koncessziótulajdonos zsebében marad.

Kapcsolódó

„Nem kapott maflást a Balaton és a magyar turizmus” – a szezon végére egyetértés alakult ki a korábban vitába keveredő turisztikai szereplők között

A Magyar Turisztikai Ügynökség által szervezett nyári szezonértékelő sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a szállodások szívesen látnának még az atlétikai világbajnoksághoz hasonló sporteseményeket a fővárosban.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon

Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.

KULT

Tiniként lebénult az arca, női cipőket árult, Magyarországon forgatta az első filmjét, és majdnem meghalt a motorján… kétszer is – George Clooney 65 éves

Egy jókora grizzly miatt érkezett a ’80-as évek elején hazánkba, de csalódnia kellett. Később Hollywood legnagyobb sztárja és legkelendőbb agglegénye lett… míg nem „szelídítették”.

KÉK HÍREK

Nyomozás indult a „fekete pufajkások” ellen az Orbán Viktor győri kampányeseményén történtek miatt

A rendőrség eljárást indított Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján ismeretlen tettesek ellen. Az ügy azokat a biztonságiakat érinti, akik Orbán Viktor márciusi kampányeseményén léptek fel a tüntetőkkel szemben.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is

Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.

Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:

Kapcsolódó

Ledarált iratokkal teli kukát fotózott Lengyel Tamás az MTI hátsó bejáratánál

A színész-műsorvezető fotókat tett közzé egy szemetesről, amely tele volt ledarált papírokkal. A képek az állítólag az MTI Fém utcai hátsó bejáratánál készültek.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Angolóráról rohant ki egy 15 éves budapesti diák, hogy megmentse egy férfi életét

A fiú a SzívCity alkalmazás riasztására hagyta el a tantermet, hogy egy közeli parkban segítsen egy eszméletlen férfin. A beteg keringése kétszer is összeomlott, de a fiú a mentők kiérkezéséig folytatta az újraélesztést.

KÉK HÍREK

„Megtörtént az első letartóztatás” - Nagy Ervin feljelentése után házkutatást tartottak és elfogtak egy férfit

A TISZA Párt képviselője arról írt, hogy a Fejér vármegyei rendőrség gyanúsítottként hallgatott ki egy férfit. A politikus a választási kampányban tett feljelentést szavazatvásárlás gyanúja miatt.

KÖZÖSSÉG

128 millió forintot nyert pókeren egy magyar üzletember, az egészet eladományozza

Nagygyörgy Tibor nyerte meg kedden az EPT Monte-Carlo egyik pókerversenyét, 352 ezer euróval lett gazdagabb. A teljes összeget a hátrányos helyzetű gyerekeket támogató Biggeorge Alapítvány az Esélyekért kapja.

SZEMPONT

Geszti Péter elmagyarázza, hogyan kereshetett Balásy Gyula ennyi pénzt, és felteszi a kérdést: hol lehet a többi?

A dalszerző-reklámszakember egy posztban fogalmazott meg súlyos állításokat Balásy Gyuláról. Szerinte a 2015 után bevezetett 15%-os jutalékrendszer torzította a piacot és károsította az államot.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.

Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

„Adja magát a kérdés, hogy mindazok a cégek, amelyek kijelölésre kerültek, mennyi alkotmányos költséggel kellett, hogy számoljanak, vagyis mennyit kellett visszatömni megrendelőik zsebébe?”

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

„Mi lehet a lelkiismeretük helyén? Egy széf?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”

Kapcsolódó

„Tehetségtelen amatőr” – forrong a reklámszakma Balásy Gyula felajánlása után

A NER-közeli reklámvállalkozó hétfőn felajánlotta cégeit az államnak, mire a szakma éles kritikával válaszolt. Szerintük a vállalkozó működése felszámolta a piaci versenyt és százmilliárdos károkat okozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Sírva fakadt Curtis a bíróságon, amikor döntöttek a gyilkossággal vádolt testvére ügyében

A rapper és családja könnyekben tört ki a tárgyalóteremben, miután a bíróság döntést hozott. Az ügy most visszakerül a Fővárosi Törvényszékre, új eljárásban, egy másik bírói tanács előtt folytatódik a bizonyítás.

KULT

Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól

Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.

KÉK HÍREK

Londonban fogták el a magyar férfit, aki felrobbantotta volna a pesti amerikai követséget

A magyar rendőrség terrorizmus gyanúja miatt körözi Juhász Mihályt, akit a Blikk szerint már le is tartóztattak Angliában. A férfit azzal gyanúsítják, hogy 2023 és 2025 között háromszor is megfenyegette a budapesti amerikai nagykövetséget.

SZEMPONT

Panyi Szabolcs az ukrán arany visszaadásáról: Ez egy újabb beismerése annak, hogy az egész pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt

Az oknyomozó újságíró Volodimir Zelenszkij bejelentésére reagált, miszerint Magyarország visszaadta az Oschadbank lefoglalt 82 millió dollárnyi vagyonát. Panyi szerint ez beismeri, hogy a kormány „háborús maffiára” hivatkozó kampány-narratívája hamis volt.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.

Panyi Szabolcs a Facebookon reagált a hírre, miszerint Ukrajna visszakapta a márciusban lefoglalt készpénzt és aranyrudakat. Az oknyomozó újságíró ebből arra a következtetésre jutott, hogy a szállítmány nem kapcsolódhatott bűncselekményhez, mert akkor a magyar hatóságok nem szolgáltathatták volna vissza. Álláspontja szerint

„ez tehát egy újabb beismerése annak, hogy az egész ukrán pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt.”

Az újságíró szerint azonban a pénz visszaadása nem jelenti az ügy végét.

„Csakhogy a történetnek ezzel nincs vége, az ukrán bank és pénzszállítók feljelentései alapján ugyanis zajlanak a nyomozások – mégpedig a finoman szólva is illegálisnak tűnő rajtaütés körülményei, így az ukrán pénzszállítók jogalap nélküli fogvatartása miatt.”

Panyi a posztjában felidézi a történteket. Állítása szerint „Március 5-én a TEK lekapcsolta az ukrán állami Oscsadbank két pénzszállító furgonját Magyarországon, hét alkalmazottat előállított, és kb. 82 millió dollár értékű készpénzt és aranyat lefoglalt.” Hozzáteszi, a kormányzati kommunikáció ezt követően azonnal azt kezdte terjeszteni, hogy a szállítmány illegális és egy „háborús maffiához” kötődik.

Ezzel szemben Panyi négy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva azt állítja, „a valóságban ez egy politikailag motivált titkosszolgálati akció volt, amelyet Farkas Örs — Rogán Antal kulcsembere, titkosszolgálati államtitkár — személyesen felügyelt,

célja pedig egy Ukrajna elleni konfliktus kiprovokálása volt az április 12-i választások előtt.”

Az oknyomozó szerint a magyar szolgálatok már januártól figyelték az ukrán pénzszállítók útjait. Az eredeti szándék az volt, hogy fegyvereket találnak, amivel egy terrorizmus- vagy fegyvercsempészet-narratívát építhettek volna fel, de ez a terv meghiúsult. Panyi szerint miután ez nem sikerült, egy sebtében kidolgozott megoldás következett: „a NAV-ot kérték meg, hogy pénzmosás gyanúja címén utólag legitimálja az akciót, ami súlyos belső felháborodást keltett a hatóságnál.”

Panyi szerint a művelet szervezői a kudarc ellenére is sikerként tekintettek az akcióra.

„úgy vélik, a razzia hírére tette Zelenszkij azt a kijelentését egy aznap délutáni sajtótájékoztatóján, amelyet Orbán elleni fenyegetésként lehetett beállítani — komoly propagandaajándékként a Fidesz kampányának.”

Azonban Panyi szerint „ez a húzás sem jött be, ahogy az Orbán-rezsim egész ukránozós kampánya egy hatalmas kudarcnak bizonyult.”

Az újságíró azzal zárja posztját, hogy az akciót nem lehet meg nem történtté tenni, és most a magyar igazságszolgáltatáson a sor, hogy kiderítse, kit és milyen felelősség terhel. Az ukrán bank jogi képviselője korábban hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával tett feljelentést, a hét ukrán pénzszállító nevében pedig jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés miatt kezdeményeztek jogi lépéseket. Egy másik cikkben Hennagyij Kuznyecov, az Oschadbank munkatársa azt állította, hogy az akció után erőszakkal injekciót adtak be neki.

„Az ügyben annyi egyéni és intézményi szereplő – Miniszterelnöki Kabinetiroda, NAV, TEK, IH, AH stb – érintett, hogy várhatóan lesz elegendő együttműködő tanú és dokumentum az akció részleteinek rekonstruálásához”

- írta zárásként Panyi Szabolcs.

Kapcsolódó

Videó: Így adta vissza Magyarország a lefoglalt aranyat és a pénzt az ukránoknak

A magyar hatóságok szerdán a záhonyi határátkelőn adták át a 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fontos lépésnek nevezte a fejleményt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hivatalos: hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség Mészáros Lőrinc egyik cégénél

A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés és versenykorlátozó megállapodás gyanújával vizsgálódik a Mészáros M1 Autókereskedő Kft.-nél. A nyomozás tényét a legfőbb ügyész erősítette meg egy képviselői kérdésre.

KÉK HÍREK

A NAV zárolta Balásy cégének milliárdjait, pénzmosás és hűtlen kezelés a gyanú

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hivatalos közleményben erősítette meg a vagyonbiztosítási intézkedéseket. A nyomozás a NAV pénzmosás elleni irodájának jelzése alapján indult.

KULT

Itt a Tűzben edzett férfi – „Újraélesztette” a Netflix a kultikus akciófilmet sorozatformában, de vajon megérte?

Most Denzel Washington nélkül folytatódik a Man on Fire. A hangulat ismerős, mégis egészen más élményt nyújt, mint az eredeti. Ez az a fajta feldolgozás, ami biztosan reakciókat vált ki. A kérdés csak az, hogy ez előnyére válik-e.

SZEMPONT

„Megmagyarázhatatlan a gazdagodásuk” - Bárándy Péter szerint Orbán és a családja nem úszhatja meg a bíróságot

A volt igazságügyi miniszter az Alaptörvényre hivatkozva fejtette ki, hogy az új, kétharmados többségnek joga és kötelessége a NER struktúráinak felszámolása. Szerinte a Fidesz által bebetonozott tisztségviselők eltávolítása nélkül a megválasztott hatalom működésképtelen lesz.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.

Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter a Kliktv Mélyvíz című műsorában beszélt a NER bukása utáni elszámoltatás jogi és politikai lehetőségeiről. Az interjúban kitért Balásy Gyula propaganda-vállalkozó vagyonfelajánlására, az igazságszolgáltatási szervek megváltozott hozzáállására, valamint az új, kétharmados többséggel rendelkező hatalom alkotmányos kötelezettségeire.

Balásy Gyula váratlan vagyonfelajánlását Bárándy nem tartja klasszikus vádalkunak. Szerinte az a köznyelvben vádalkuként ismert jogintézmény csak büntetőeljárás keretein belül valósulhat meg.

„Hát ez így nem tud megvalósulni, mert amit az utca népe vádalkuként szokott jegyezni, az a büntető eljáráson belül köthető megállapodás”

– magyarázta, hozzátéve, hogy Balásy ellen egyelőre nincs folyamatban eljárás. Az ügyvéd kétségeit fejezte ki a felajánlott cégek tényleges értékével kapcsolatban is, mivel azok értéke szerinte a korábbi politikai kötődésből fakadt. „Ezeknek a cégeknek az értéke az államhoz, a kormányzathoz, a lebukott párthoz való kötődésből adódott” – állította.

Az én meghatódásomhoz mondjuk az kellene, hogy a magánvagyonát ajánlja föl önkéntes államosításra.

Arra a felvetésre, hogy Balásy védekezhet-e azzal, hogy parancsra cselekedett, Bárándy Péter röviden úgy reagált: „Mondhatja, ha nagyon buta.” A volt miniszter kifejtette, egy valódi vádalku feltétele a beismerő vallomás, amely más bűnelkövetők felelősségre vonását is segíti. „A beismerésével, beismeréséhez kapcsolódóan még szolgáltat a nyomozóhatóság számára olyan ismereteket, olyan adatokat, amelyek nagy valószínűség szerint mások bűnösségének megállapításához bizonyítékokat adnak” – részletezte. Bárándy szerint Balásy esetében a leginkább elvárható az lenne, ha Rogán Antal irányába tenne terhelő vallomást.

„Ebben az esetben valószínűleg az várható el tőle, hogy hogy a Rogán irányába nyisson” – vélekedett.

Bárándy Péter szerint a Sára Botond ellen indult eljárás, bár pitiánernek tűnhet a hét üveg bor miatt, valójában komoly jelzésértékkel bír. Úgy látja, a büntetőjogi súlyt nem az ajándék értéke, hanem a megvádolt személy magas beosztása adja.

Hát szégyenletesen pitiáner a dolog, de egy súlyos büntetőjogi pozícióba viheti az egész ügyet, az, hogy ki kapja, hogy egy milyen beosztású ember kapja.

A volt igazságügyi miniszter szerint ez a lépés a hatóságok részéről egyfajta nyitás a társadalom felé. „Ez inkább a nyomozóhatóság az ügyészség oldaláról egy nyitás. Egy jelzés a társadalom számára, ha úgy tetszik, hogy elindultunk a borzalmas korrupt világ föltárása irányába” – fogalmazott. Az ügyvéd meggyőződése, hogy az igazságszolgáltatás és a nyomozóhatóságok derékhada régóta várta a lehetőséget a bűnök feltárására. „Tanúm van rá, hogy én évek óta védem ebben a rémes rendszerben ezeket a szervezeteket, és őszintén hittel védem őket, hogy főként a bíróságnál, de az ügyészségnél és a nyomozóhatóságoknál is a derékhad azt tisztességgel várta, hogy a bűnöket feltárhassa” – jelentette ki.

A választások utáni társadalmi hangulatot egy politikai diktátor halála utáni felszabaduláshoz hasonlította, a választást pedig forradalomnak nevezte, amelyet a politika iránt addig nem érdeklődő fiatalság nyert meg.

„Ez egy forradalom volt. Forradalom az nem azonos azzal, hogy géppisztollyal lövöldöznek egymásra az emberek, hanem az egy a megszokott társadalmi rendből való fölszabadult kilépés”

– mondta. Bárándy szerint elkerülhetetlen, hogy a NER vezetői és családtagjaik bíróság elé kerüljenek.

Megmagyarázhatatlan a gazdagodásuk. Megmagyarázhatatlan másként, mint hogy bűncselekmények útján gazdagodtak meg.

Az új igazságügyi miniszter személye körüli vitát validnak tartja, és bár a jelölt képességeit nem vonja kétségbe, a családi összefonódást problémásnak látja. „Hogyha egy nepotizmusra épült rendszer leváltásáról van szó, márpedig most arról van szó, akkor az én ízlésem szerint talán egy nagyon-nagyon kifinomult és magas szintre emelt igényességgel kell kezelni az ilyen személyi összefüggéseket, és itt ebben van egy kis hiba” – fogalmazott.

Az interjú végén a volt miniszter Vörös Imre alkotmányjogász gondolataira hivatkozva kifejtette, hogy

az Alaptörvény ellenállási záradéka jogi és erkölcsi alapot ad a NER struktúráinak felszámolására.

„A hatalom kizárólagos birtoklásával szemben mindenki nem csak jogosult, hanem köteles is föllépni minden törvényes eszközzel” – idézte a jogelvet. Szerinte a kétharmados választási győzelem a társadalom részéről ennek a kötelezettségnek a teljesítése, amely felhatalmazást ad az új hatalomnak a Fidesz által bebetonozott tisztségviselők eltávolítására.

Ezeket az embereket el kell távolítani a pozíciójukból, a struktúrát át kell építeni, pont azért, mert erre kapott felhatalmazást az új politikai erő.

Arra a kérdésre, hogy az új hatalom hogyan tudja megvédeni magát a kétharmad csábításától, azt válaszolta, bízik a demokratikus elkötelezettségükben. Ennek bizonyítékát abban látná, ha a „szolgák” eltávolítása után egy olyan struktúrát hoznának létre, amely a jövőben megakadályozza a korlátlan hatalom kialakulását. „Utána létrehoz egy olyan struktúrát, ez már az alkotmányozás kérdése, egy olyan struktúrát, ahol minden igyekezetével azt fogja szolgálni, hogy soha többet ilyen korlátlan hatalomhoz senki ne jusson” – zárta gondolatait Bárándy Péter.

A TELJES VIDEÓ