SZEMPONT

Kötelező visszaváltás: januártól egyetlen karton sörön 1200 Ft-ot veszíthet, aki a kukába dobja

A dobozok, palackok nem lehetnek sérültek, és teljesen üresnek kell lenniük. Százezreknek nem lesz egyszerű az sem, hogy eljussanak egy visszaváltó automatához, ezeket ugyanis csak az 1000 fősnél nagyobb településeken kötelező telepíteni.

képünk illusztráció, fotó: Unsplash/Killari Hotaru - szmo.hu
2023. október 09.

Januártól gyökeresen változtatnunk kell azon, ahogy az üveg-, fém- és műanyag palackokkal, valamint italosdobozokkal bánunk otthon, hacsak nem akarunk komoly összegeket veszíteni.

Egy 24 dobozos söröskartonnál például 1200 Ft többletköltséget jelent majd az új, kötelező visszaváltási rendszer, amit a boltban automatikusan hozzáadnak majd a termék árához.

Ha a sörösdobozokat összelapítjuk, és bedobjuk a szelektív kukába, ahogy eddig, ezt a pénzt egészen biztosan elbukjuk. Ahhoz, hogy visszakapjuk, el kell majd zarándokolnunk a legközelebbi visszaváltó automatához, ami egyébként akár több tíz kilométerre is lehet. A szabályozás szerint ugyanis ilyen automatákat csak a 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletekben, valamint a legalább ezer fős településeken kell beüzemelni.

Ez azt jelenti, hogy a KSH adatai alapján 1800 településen egyáltalán nem biztos, hogy lesz visszaváltó automata, vagyis majdnem 800 ezer embernek komoly problémát okozhat, hogy eljusson egyhez.

A szabályozás szerint a tej- és tejalapú italtermékek kivételével minden, egy deciliter és három liter közötti italtermék érintett lesz, tehát például egy 250 Ft-os dobozos colánál is számolni kell a pluszköltséggel.

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára úgy gondolja, a palackonkénti 50 forintos összeg megfelelő lehet arra, hogy a visszaváltásra sarkallja az embereket.

„Ha alacsony az összeg, akkor vállat rándít a legtöbb ember, nem viszi vissza, és minden marad a régiben. Ha magasra állítják be, akkor pedig nagy lakossági ellenállást vált ki. A magam részéről egyébként az 50 forintot elfogadhatónak tartom. Én például nagyjából havonta veszek egy 24 dobozos sörös gyűjtőcsomagot. Ebben az esetben ez 1200 forint, a 7-8 ezer forintos áron felül. Ezért biztos, hogy gyűjteni fogom és vigyázok rá.”

Ez azért is fontos, mert

a sérült termékeket nem váltják majd vissza az automaták. A PET palackok esetében emellett figyelni kell arra is, hogy nem lehet benne anyagmaradvány, vagyis teljesen ki kell inni, mert az automata az alakján felül a palack súlyát is ellenőrzi majd.

„A rendelet szerint ugyanakkor az 50 Ft-os visszaváltási díj csak az egyszer használatos italcsomagolásokra vonatkozik. Tehát például az újratölthető PET-palackokra nem” – hívja fel rá a figyelmet Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Utóbbi termékek esetében a forgalmazók szabhatják meg a visszaváltási díjat.

Molnár László szerint Magyarországon évente körülbelül 1,5 milliárd PET-palackot hoznak forgalomba. Nagyjából ugyanennyi, vagyis évi 1,5 milliárd alumínium italos dobozt használnak a magyarok, viszont mivel ezek nem újratölthetők, ezeknél biztosan jelentkezik majd az 50 forintos visszaváltási díj.

Érdekes kérdés, hogy mindez mennyivel emeli majd meg a jövő évi inflációt. Iparági becslések szerint a kötelező visszaváltás bevezetése akár 3%-os többletet is jelenthet, a GKI vezérigazgatója azonban azt mondja, hogy ezt egyelőre nehéz megbecsülni. Nem ismert például az újratölthető és a nem visszaváltható PET palackok aránya, ahogy az sem, hogy mennyi lesz az önkéntesen visszaváltási díjassá nyilvánított termék, amire a rendelet szintén lehetőséget ad. Ami biztos: csak az alumínium dobozoknál 75 milliárd Ft-ot tételt is jelenthet évente az 50 Ft-os visszaváltási ár.

„Ha csak ezt néznénk, akkor ez önmagában az italok árszintjét nagyjából 8 százalékkal emelné meg. Az biztos, hogy például a dobozos sör esetében jelentős lesz az áremelkedés”

- mondja a GKI vezérigazgatója.

A boltokban ráadásul nemcsak maga a visszaváltási díj okozhat drágulást. Az italcsomagolást forgalomba hozóknak öt éven át csatlakozási és rendszerüzemeltetési díjat is kell majd fizetniük a rendszert működtető, MOL által alapított a MOHU-nak. Ebből a bevételből fedezik majd a bolti automaták árát és üzemeltetését. És nőhet az üzletek munkaerő-költsége is, mert a visszaváltó-automatákat rendszeresen üríteni kell majd, a környéküket tisztán kell tartani, és a vevők problémáit is kezelni kell. Mindezt a boltok szintén a fogyasztókra háríthatják.

Nagy Miklós úgy tudja, hogy az üzletekben vagy közterületeken megjelenő automaták biztosan nem fognak pénzt kezelni és visszaadni.

Ehelyett egy legközelebbi alkalommal levásárolható blokkot kaphatnak a visszaváltók, de az is elképzelhető, hogy egy applikáción keresztül történik majd a pénz visszatérítése. Arra is adhatnak lehetőséget, hogy jótékony célra ajánlják fel a visszaváltási díjat az emberek.

A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára szerint Horvátországban idővel kialakult egy önkéntes visszahordó szolgáltatás. Vagyis az automaták környékén többnyire ugyanazok az emberek bukkannak fel, akik feltehetően egy-egy környék megbízásából gyűjtötik össze a palackokat, egyfajta jutalék vagy az egész pénz megtartásának reményében. Könnyen elképzelhető, hogy hasonló történik majd Magyarországon is.

Nagy Miklós szerint egyébként az állam a bolti automaták telepítésével nem a legkorszerűbb módszert választotta. Az úgynevezett DRS-rendszer (deposit return system) beveztése mellett döntöttek, ami a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára szerint 20. századi technológia. Van modernebb megoldás is: a DDRS tulajdonképpen ugyanezt takarja, csak digitális alapon történik a visszaváltás.

„Ismereteink szerint 2027-től számos terméket, köztük az italcsomagolásokat is egyedi azonosító kóddal kell ellátni. Ha ez megvan, akkor egy applikáció és egy erre felkészített konténer segítségével digitálisan megoldható az elszámolás. A vevő ebben az esetben a boltban vásárláskor megfizeti a visszaváltási díjat, majd ezután nem kell elmenni egy automatához sorban állni, hanem egy útszéli vagy akár otthoni, megfelelő adapterrel ellátott szelektív kukán azonosítja magát, leolvassa a termék kódját, bedobja a konténerbe és kész. A visszaváltási díjat pedig valamilyen időközönként, például havonta vagy elszállításonként megkapja a vásárló.”

A szakember szerint az elavultabb megoldás gyors bevezetése mögött az állhat, hogy a kormány minél előbb teljesíteni szeretné ez Európai Unió által meghatározott hulladékhasznosítási célértékeket.

„2025-ben már elvárás, hogy a műanyagok esetében 50 százalékos legyen a hasznosítási arány. A kormány pedig azt reméli, hogy ez a visszaváltási rendszer javít a mostani harmincegynéhány százalékos arányon. Számításaink szerint önmagában ez nem fogja megoldani az 50 százalékos visszagyűjtést, de hozzá fog járulni.”

A Greenpeace a januárban életbe lépő rendszertől azt várja, hogy közel háromszor annyi PET-palackot és italos alumínium dobozt hasznosítanak majd újra, mint eddig.

Simon Gergely, a szervezet vegyianyag-szakértője szerint ez történt a környező országokban, például Horvátországban, Szlovákiában és Ausztriában is, ahol hasonló nagyságrendben ugrott meg a visszaviteli arány.

A környezetvédők szerint ez azért fontos, mert a Magyarországon évente forgalomba hozott másfélmilliárd PET-palack óránként 180 ezer darab műanyag palackot jelent. Ennek 70%-a eddig nem volt újrahasznosítva. A természetbe kikerülve mikroműanyaggá aprózódtak, a szemcsék pedig bekerültek a folyóinkba, a csapvizünkbe és az emberi szervezetbe is. Egy műanyag palack lebomlási ideje több száz év, így a Greenpeace szerint akár 450 évig is szennyezi a környezetet, pusztítja az élővilágot.

Simon Gergely azt mondja, hiába létezik szelektív hulladékgyűjtés, ez önmagában kevés eredménnyel járt.

„Ha megkérdezzük az embereket, mindenki azt mondja, hogy szelektíven gyűjt, de a számok azt mutatják, hogy mégsem.” A gyakorlatban harmaduk-negyedük gyűjt szelekzíven. A visszaváltási díj ezzel szemben azért lehet jóval sikeresebb itthon is, mert „az embereket a pénztárcájuknál lehet megfogni”.

Ugyanakkor a Greenpeace-nél hangsúlyozzák, a legfontosabb továbbra is a megelőzés lenne, vagyis hogy egyáltalán ne keletkezzen hulladék. A bolygó szempontjából a második leghasznosabb dolog az újratöltés, és csak ezután jön a hulladékhierarchiában az újrahasznosítás.

„Félő, hogy teljesen ki fog veszni az újratölthető palack, pedig épp ezekből kellene több. Ezért mi biztatjuk a lakosokat, hogy ha már úgyis vissza kell vinni a csomagolást, akkor válasszák az újratölthetőt, valamint a gyártókat is, hogy minél hamarabb hozzák vissza az újratölthető palackokat” - mondja Simon Gergely.

Nagy Miklós arra számít, hogy az új rendszer bevezetése nem lesz zökkenőmentes.

„A bevezetés után eddig még minden országban fennakadások voltak például a rendszer nem működése miatt, vagy túl sokan akarták egyszerre visszavinni a palackokat, emiatt nagy sorok alakultak ki. Előre borítékolható nálunk is, hogy január 1. után a lakossági panaszáradat folyamatosan napirenden lesz.”

A helyzetet nehezítheti, hogy jövő januárig még lehetnek a boltok polcain olyan termékek is, amiket régebben gyártottak. Ezek címkéjén nem szerepel az a vonalkód, ami alapján a visszaváltási díjat felszámolják, és értelemszerűen ezeket nem veszik be majd az automaták sem.

Beindulhat a gyártói kreativitás is. „Ilyen lehet az italos karton, ami pillanatnyilag nem visszaváltási díjas, de megoldás lehet az állótasakos italcsomagolás, vagy a bag-in-box rendszer, ami ráadásul 3,5 literes kiszerelésben mindenhogyan meghaladja a megállapított határt. De én már láttam például a kapszulás kóla csomagolását fényképen, ami lakossági oldalról lehet alternatíva”

Molnár László szerint az is kérdés, hogy amennyiben az újratölthető palackok is a rendszerbe kerülnek, akkor azokkal mit kezd majd az automata, hiszen azokat nem préselheti össze.

„Ez azt is jelentheti, hogy egy automata körülbelül egy órán belül megtelik, ha egy nagyobb forgalmú budapesti közértben az emberek nagy tömegben próbálják majd visszaváltani a palackokat” – mondja GKI vezérigazgatója. Molnár László elképzelhetőnek tartja, hogy komoly sorok alakulnak majd ki az automaták előtt, ezért sokan háromszor is meggondolják majd, hogy kivárják-e vagy továbbra is inkább a szelektívbe dobják az italos dobozokat.

Aki így dönt, az végsősoron a MOL MOHU-t gazdagítja majd, mert minden kifizetett 50 forint, amit végül nem váltanak vissza a vásárlók, a koncessziótulajdonos zsebében marad.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Azt mondta a munkásoknak a debreceni építésvezető, hogy nem jön vonat - de jött, ketten meghaltak, miután a szalagkorláthoz szorította őket a szerelvény

Vádat emelt az ügyészség az építésvezető ellen. A nyomozó hatóság szerint a férfi úgy küldte a munkásokat bejelentés nélkül a sínekhez, hogy a korábbi vágányzár már nem volt érvényben.

KÉK HÍREK

Elsüllyedt egy nő a Velencei-tó iszapjában, drámai mentés lett a vége

Egy 35 éves dunaújvárosi nőt kellett kimenteni a Velencei-tó iszapjából, miután elsüllyedt és nem tudott szabadulni. A segítségére egy szolgálatát épp befejező vízirendőr sietett, aki a szolgálati rádión hallotta a riasztást.

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.

M.M. / Fotó: ATV/YouTube - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:

Kapcsolódó

Magyar Péter elmondta, mikor születhet döntés a paksi turbinák újraindításáról

Csak akkor, ha a szükséges vízszint tartósan rendelkezésre áll, és több napra előre kizárható az újabb apadás. Azonban egyelőre az erőmű vízkivételi öblének vízszintje csak 4 centimétert emelkedett, a Dun főmedrében hiába mértek nagyobb értéket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.