HÍREK
A Rovatból

Kósa Lajos szerint a 33 év Kádár-rendszer az 1956 után megnyert béke időszaka volt

Különös logikai láncra fűzte a Rákóczi-szabadságharcot, a szatmári békét, 1848/49-et, Világost, az 56-os forradalmat és a Kádár-rendszert a fideszes politikus.


Az 1956-os forradalom és szabadságharc megnyert békéje volt a kádári konszolidáció – jelentette ki Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő Debrecenben, az aradi vértanúk emléknapja alkalmából mondott beszédében – vette észre a hvg.hu.

Azok után, hogy néhány hete Orbán Balázs miniszterelnöki stratégiai igazgató már megégette magát a háború és forradalom értelmének megkérdőjelezésével, most a debreceni politikus is ennek fejtegetésébe kezdett:

„Mi végre a sok áldozat, megérte-e a küzdelem, hiszen nem volt esély arra, hogy az oroszokat az osztrákokkal együtt legyőzzük?”

– tette fel a kérdést Kósa, aki a háború és béke dichotómiájára fűzte fel ünnepi beszédét, melyben azért arra jutott, hogy nem volt hiábavaló a magyarok harca, hiszen nem jöhetett volna el az 1867-es kiegyezés, ha nincs szabadságharc. Ezután a Magyar Királyság olyan fejlődési pályát futott be, ami példátlan az egész történelmünkben, mondta Kósa, aki szerint ezzel a békét megnyertük.

„Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a békét meg tudjuk nyerni, a háborút azt nem. Számtalan küzdelmet folytattunk a szabadságunkért, Rákóczitól kezdve egészen 1956-ig, és látszólag ugyan elbuktuk ezeket a küzdelmeket, de az utána következő békét, a szatmári békétől kezdve a kádári konszolidációig úgy-ahogy megnyertük”

– mondta Kósa, aki szerint ebből a mai magyarok „nagyon helyesen azt a következtetést vonták le, hogy nekünk a békére van szükségünk, a háború nem jó nekünk”.

Ezzel Kósa Lajos azt is állítja, hogy az 1956-os forradalom után következő „kádári konszolidáció”, majd az 1989-ig tartó Kádár-rendszer Magyarországon a béke időszaka volt. Még azzal együtt is, hogy annak első éveiben több mint 200 embert végeztek ki. Ahogy az 1849-es világosi fegyverletétel és az 1867-es kiegyezés közti időszak elején is rendkívüli megtorlások voltak a szabadságharcban részt vettekkel szemben.

Korábban Orbán Balázs jelentős politikai vihart kavart azzal, hogy a Mandiner YouTube-csatornájának egyik műsorában kijelentette: „pont ‘56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt”. Szavai miatt többször elnézést kellett kérnie, de számos vezető fideszes politikusnak is meg kellett szólalnia mondatai miatt.

Kósa Lajos egyike azon fideszes politikusoknak, akik a rendszerváltás óta folyamatosan tagjai a magyar Országgyűlésnek, azaz szerepe volt abban is, hogy a Fidesz rendszerváltó erőként leváltotta az 1956 után berendezkedett Kádár-rendszert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter előre közölte, hogy rokona az MTA elnöke
Magyar Péter hétfőn az MTA 200. ünnepi közgyűlésén jelezte, hogy az akadémia leköszönő elnökéhez, Freund Tamáshoz rokoni szálak fűzik. A Tisza Párt elnöke ezt azután közölte, hogy korábban bírálatok érték, mert sógorát jelölte igazságügyi miniszternek.


Magyar Péter hétfőn délelőtt részt vett a Magyar Tudományos Akadémia 200. ünnepi közgyűlésének nyitányán, ahol beszédet is mondott. Már az érkezését is élőben közvetítették, így azt is, ahogy Szabó Bálint volt szegedi önkormányzati képviselő azt kérdezgette a leendő miniszterelnöktől, hogy lemond-e a mentelmi jogáról. Magyar erre úgy reagált: „Legyen szíves kívül maradni! Ez nem egy cirkusz.” Majd miután arra kérte a körülötte lévőket, hogy ne engedjék tovább a tüntetéseken való trombitálásairól ismertté vált Szabót, az mondta: „szerencsére egyre kevesebb a bohóc”.

A Tisza Párt elnöke az MTA elnökével vonult be az Akadémia székházába, és még az ünnepi közgyűlés kezdete előtt jelezte, hogy

Freund Tamás távoli rokona, az édesanyja másodunokatestvére.

Azt mondta, még azelőtt tisztázni akarta ezt, hogy „a sajtó kikutatná”. Minden bizonnyal azért tartotta fontosnak közölni a rokoni szálat, mert múlt héten többen bírálták azért, hogy az igazságügyi miniszteri posztra a sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte.

Az MTA leköszönő elnöke, Freund Tamás előzetesen annyit mondott, hogy az Akadémia nagy reményekkel várja az új kormánnyal való együttműködést. „Volt, ami nem sikerült korábban, reméljük, most minden sikerül a hazai tudományosság javára” – fogalmazott.

Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn és kedden tisztújító közgyűlést tart a Magyar Tudományos Akadémia. A Közgyűlés új elnököt, főtitkárt, főtitkárhelyettest, alelnököket és elnökségi tagokat választ, mivel a jelenlegi tisztségviselők megbízatása lejár.

A 200. közgyűlés ünnepi nyitányán előbb Freund Tamás mondott köszöntőt, majd Magyar Péter is beszédet tartott. A díszünnepségen részt vesz Tanács Zoltán leendő tudományos-technológiai miniszter is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyarérettségi: Jókai Mór és Wass Albert is szerepel az első feladatok között
A magyarérettségi első, 60 pontos részében Jókai Mór életpályájáról szóló szöveget és Wass Alberttel kapcsolatos kérdést is kaptak a vizsgázók. A diákoknak 90 perc alatt kell egy szövegértési, majd egy általános irodalmi kérdéssort megoldaniuk.


Ma reggel 9 órakor megkezdődött a magyarérettségi első része. A középszinten vizsgázó több mint 76 ezer diáknak 90 perc alatt kell egy 40 pontos szövegértési és egy 20 pontos irodalmi feladatsort megoldania.

A középszinten vizsgázóknak Jókai Mór életpályájáról szóló ismeretterjesztő szöveget kellett elolvasniuk és értelmezniük, az irodalmi tesztben pedig szerepelt szóképekkel, versrészletekkel, valamint művek szereplőinek felismerésével kapcsolatos feladat is. A diákok egy Wass Alberttel kapcsolatos kérdést is kaptak

– derül ki az Eduline cikkéből.

Az írásbeli ezzel a 90 perces blokkal még nem ér véget. Ezt követi a második, 150 perces rész, amelyben a diákoknak egy műértelmezést vagy egy témakifejtő esszét kell írniuk, ami további 40 pontot ér.

Az emelt szinten vizsgázó több mint 2400 diák feladatairól a cikk megjelenésekor még nem volt információ.

A nap későbbi részében várhatóan kiderül az is, milyen feladatot kaptak a diákok a második részben, és megérkeznek az első diákreakciók is a vizsgáról.

A vizsgázók és szüleik a nap folyamán számíthatnak a nem hivatalos megoldások megjelenésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyarérettségi: Arany János versét elemezhették a vizsgázók
A középszintű magyarérettségi második részében Arany János „A tölgyek alatt” című versét elemezhették a diákok. A másik választható feladat a létösszegző versek témaköre volt, három költő műve alapján.


Hétfőn délelőtt a magyar nyelv és irodalom írásbeli második, szövegalkotási részében Arany János egyik kései versének elemzése vagy a létösszegző költészet témakörének kifejtése volt a feladat a középszinten vizsgázó diákok számára – írta az Eduline. A vizsgázóknak 150 percük volt a feladat megoldására.

A diákoknak Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versét kellett értelmezniük, vagy egy olyan esszét írniuk, amely három különböző magyar költő művén keresztül mutatja be a létösszegző líra sajátosságait. Középszinten 500–800 szavas fogalmazást vártak, amivel legfeljebb 40 pontot lehet szerezni. Az emelt szinten vizsgázókra egy 600–800 szavas műértelmezés és egy 250–450 szavas reflektáló szöveg megírása várt.

A vizsga után jelenhetnek meg az első szaktanári értékelések és nem hivatalos megoldási javaslatok, amelyekből kiderülhet, a szakértők hogyan látták a feladatokat.

Az első részben Jókai Mór életét összefoglaló szöveget kellett értelmezni, majd kitölteni egy irodalmi kérdéssort.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézheted élőben Magyar Péter beszédét az MTA 200. közgyűlésének ünnepi ülésén
A leendő miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémia tisztújító közgyűlésének ünnepi nyitányán mond beszédet. Mutatjuk, hol követheted élőben.


Május 4-5-én tisztújító közgyűlést tart a Magyar Tudományos Akadémia. A Közgyűlés új elnököt, főtitkárt, főtitkárhelyettest, alelnököket és elnökségi tagokat választ, mivel a jelenlegi tisztségviselők megbízatása lejár.

Hétfő délelőtt, a 200. közgyűlés ünnepi nyitányán Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mond köszöntőt, majd Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök mond beszédet. A díszünnepségen részt vesz Tanács Zoltán leendő tudományos-technológiai miniszter is.

Az eseményeket élőben lehet követni ebben a videóban:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk