Magyarérettségi: Jókai Mór és Wass Albert is szerepel az első feladatok között
A magyarérettségi első, 60 pontos részében Jókai Mór életpályájáról szóló szöveget és Wass Alberttel kapcsolatos kérdést is kaptak a vizsgázók. A diákoknak 90 perc alatt kell egy szövegértési, majd egy általános irodalmi kérdéssort megoldaniuk.
Ma reggel 9 órakor megkezdődött a magyarérettségi első része. A középszinten vizsgázó több mint 76 ezer diáknak 90 perc alatt kell egy 40 pontos szövegértési és egy 20 pontos irodalmi feladatsort megoldania.
A középszinten vizsgázóknak Jókai Mór életpályájáról szóló ismeretterjesztő szöveget kellett elolvasniuk és értelmezniük, az irodalmi tesztben pedig szerepelt szóképekkel, versrészletekkel, valamint művek szereplőinek felismerésével kapcsolatos feladat is. A diákok egy Wass Alberttel kapcsolatos kérdést is kaptak
Az írásbeli ezzel a 90 perces blokkal még nem ér véget. Ezt követi a második, 150 perces rész, amelyben a diákoknak egy műértelmezést vagy egy témakifejtő esszét kell írniuk, ami további 40 pontot ér.
Az emelt szinten vizsgázó több mint 2400 diák feladatairól a cikk megjelenésekor még nem volt információ.
A nap későbbi részében várhatóan kiderül az is, milyen feladatot kaptak a diákok a második részben, és megérkeznek az első diákreakciók is a vizsgáról.
A vizsgázók és szüleik a nap folyamán számíthatnak a nem hivatalos megoldások megjelenésére.
Ma reggel 9 órakor megkezdődött a magyarérettségi első része. A középszinten vizsgázó több mint 76 ezer diáknak 90 perc alatt kell egy 40 pontos szövegértési és egy 20 pontos irodalmi feladatsort megoldania.
A középszinten vizsgázóknak Jókai Mór életpályájáról szóló ismeretterjesztő szöveget kellett elolvasniuk és értelmezniük, az irodalmi tesztben pedig szerepelt szóképekkel, versrészletekkel, valamint művek szereplőinek felismerésével kapcsolatos feladat is. A diákok egy Wass Alberttel kapcsolatos kérdést is kaptak
Tetőzik a kánikula: 39 fokos hőség után viharos szél hozhat változást az ország egyik részén
A napos, forró időt késő délutántól az északnyugati országrészben egy szélfordulás zavarhatja meg, helyenként erős lökésekkel. Az éjszaka folyamán a minimumhőmérséklet 17 és 22 fok közé esik vissza, de a nyugati határnál élénk marad a légmozgás.
Szombaton tetőzik a hőség, az ország nagy részén 36 és 39 fok közötti csúcshőmérséklet várható. Napos, száraz időre kell készülni, estére azonban az északnyugati országrészben egy szélfordulás és egy-egy elszigetelt zivatar is változást hozhat.
A nap folyamán alapvetően napos időre van kilátás kevés gomoly- és fátyolfelhővel, csapadékra pedig a legtöbb helyen nem kell számítani.
A reggeltől még délies szelet késő délutántól, estétől az ország északnyugati harmadában északnyugatira forduló légmozgás váltja fel, amelyet időnként élénk, helyenként erős lökések is kísérhetnek. A HungaroMet előrejelzése szerint a legnagyobb esély egy-egy zivatargóc besodródására az északnyugati határszélen van, ahol a fő kísérőjelenség a szélerősödés lehet. A hőmérséklet csúcsértékei 36 és 39 fok között alakulnak, késő estére pedig 23 és 31 fok közé hűl le a levegő.
Az éjszaka folyamán többnyire derült vagy felhőtlen lesz az ég, csapadék sehol sem valószínű, bár északnyugaton lehetnek kissé felhősebb körzetek. A nyugati határ mentén az északnyugati szelet élénk lökések kísérhetik, sőt, a Dunántúl északnyugati részén az esti órákban egy-egy erős széllökés sem kizárt.
A minimumhőmérséklet jellemzően 17 és 22 fok között alakul, de a hidegre hajlamos helyeken ennél hűvösebb, míg a nagyobb városokban, vízpartok közelében és a magasabban fekvő helyeken melegebb lehet a hajnal.
A meteorológiai szolgálat figyelmeztetése szerint szombaton az ország döntő részén 27, az ország középső, északnyugat-délkeleti szélesebb sávjában pedig 29 fok felett valószínű a napi középhőmérséklet.
Szombaton tetőzik a hőség, az ország nagy részén 36 és 39 fok közötti csúcshőmérséklet várható. Napos, száraz időre kell készülni, estére azonban az északnyugati országrészben egy szélfordulás és egy-egy elszigetelt zivatar is változást hozhat.
A nap folyamán alapvetően napos időre van kilátás kevés gomoly- és fátyolfelhővel, csapadékra pedig a legtöbb helyen nem kell számítani.
A reggeltől még délies szelet késő délutántól, estétől az ország északnyugati harmadában északnyugatira forduló légmozgás váltja fel, amelyet időnként élénk, helyenként erős lökések is kísérhetnek. A HungaroMet előrejelzése szerint a legnagyobb esély egy-egy zivatargóc besodródására az északnyugati határszélen van, ahol a fő kísérőjelenség a szélerősödés lehet. A hőmérséklet csúcsértékei 36 és 39 fok között alakulnak, késő estére pedig 23 és 31 fok közé hűl le a levegő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter home office elrendelését kérte minden cégtől, ahol ezt megtehetik
Magyar Péter miniszterelnök új kormányrendeletet jelentett be a paksi atomerőmű termelésének drasztikus csökkenése miatt. A rendelet szerint először a nagyfogyasztókat korlátozzák, a lakossági áramellátás védelme a legfőbb cél.
Magyar Péter miniszterelnök egy szombat délelőtti Facebook-videóban jelentett be rendkívüli intézkedéseket, miután a Duna alacsony vízállása miatt tovább kellett csökkenteni a Paksi Atomerőmű teljesítményét.
A kormányfő szerint „jelenleg már csak 480 megawatt a paksi erőmű teljesítménye a normál 2000 megawattoshoz képest”, és hozzátette, hogy „várhatóan a teljes leállításra is korábban, akár már a hétvégén sor kerülhet”.
A miniszterelnök szerint a helyzet miatt a MAVIR, mint a villamosenergiarendszer irányítója, „életbe léptette a villamosenergiarendszer jelentős zavara esetére kialakított protokolt”. A kormány éjszakába nyúlóan ülésezett, és több azonnali döntést hozott az ország energia- és ivóvízellátásának biztosítására. A bejelentés szerint Magyarország összes rendelkezésre álló kisegítő erőműve, köztük a „régóta használaton kívüli és rendkívül rossz állapotban lévő” létesítmények is működnek vagy készenlétben állnak. Azt is közölte, hogy a Dunamenti Erőmű kiesett 400 megawattos egységének javítása folyamatban van, és „a jelenlegi állás szerint vasárnaptól újra termelhet ez az erőmű”. A legnagyobb ipari fogyasztók önkéntes korlátozásokat vállaltak, amelyek révén már „mintegy 240 megawatt már mérhető terhelést vesznek le a hálózatról”. Mivel ez egy további paksi kiesés esetén már nem lenne elegendő, új kormányrendelet lép hatályba, amely megváltoztatja a korlátozások eddigi rendjét. Először önkéntes, majd szükség esetén kötelező korlátozást rendelhetnek el a nagyfogyasztóknál, és „aki vállalást tesz, és azt nem tartja be, szankcióra számíthat”.
A miniszterelnök hangsúlyozta: „a korlátozási lánc legvégén áll a lakosság”.
A kormányfő ezt a gyakorlatban megvalósuló rendszerváltásnak nevezte, szembeállítva az „előző rezsim” automatizmusaival, amely szerinte súlyos energiahiány esetén a lakosság ellátását korlátozta volna. Az új rendelet átmenetileg azt is lehetővé teszi, hogy a háztartási napelemes rendszerek szélesebb körben termelhessenek vissza a hálózatba.
További intézkedésként „hétfőtől a legkritikusabb 17 és 22 óra közötti idősávban elrendeljük a vasúti teherforgalom leállítását”.
A jövő hét első három napjára pedig otthoni munkavégzést rendelnek el az államigazgatásban, és erre kérik a piaci szereplőket is. Minden állami intézmény díszkivilágítását lekapcsolják. A vízbiztonsággal kapcsolatban Magyar Péter elmondta, Ausztria és Szlovákia nem vezet be olyan korlátozást, amely csökkentené a Dunán érkező vízmennyiséget. A Duna apadását a vízgyűjtő területeken elmaradó csapadék okozza. A vízügyi szerveket felkérték a harmadfokú vízkorlátozás elrendelésére ott, ahol az indokolt. Ez locsolási tilalmat jelent, és a nem létfontosságú vízfelhasználás korlátozását. „Ivóvízzel ezekben a napokban nem lehet füvet locsolni, díszfelületeket mosni, vagy látványelemeket működtetni, vagy éppen medencéket feltölteni, mert minden csepp víz számít” – fogalmazott. A miniszterelnök az előző kormányt hibáztatta egy „sérülékeny, drága és kiszolgáltatott rendszer” örökségéért, megemlítve a paksi szivattyúfejlesztés késedelmét, a tárolókapacitások hiányát és az elhanyagolt vízügyi rendszert. Felszólította a „politikai élet bukott szereplőit”, hogy hagyjanak fel a dezinformációk terjesztésével, végül pedig köszönetet mondott a védekezésben részt vevőknek.
Magyar Péter miniszterelnök egy szombat délelőtti Facebook-videóban jelentett be rendkívüli intézkedéseket, miután a Duna alacsony vízállása miatt tovább kellett csökkenteni a Paksi Atomerőmű teljesítményét.
A kormányfő szerint „jelenleg már csak 480 megawatt a paksi erőmű teljesítménye a normál 2000 megawattoshoz képest”, és hozzátette, hogy „várhatóan a teljes leállításra is korábban, akár már a hétvégén sor kerülhet”.
A miniszterelnök szerint a helyzet miatt a MAVIR, mint a villamosenergiarendszer irányítója, „életbe léptette a villamosenergiarendszer jelentős zavara esetére kialakított protokolt”. A kormány éjszakába nyúlóan ülésezett, és több azonnali döntést hozott az ország energia- és ivóvízellátásának biztosítására. A bejelentés szerint Magyarország összes rendelkezésre álló kisegítő erőműve, köztük a „régóta használaton kívüli és rendkívül rossz állapotban lévő” létesítmények is működnek vagy készenlétben állnak. Azt is közölte, hogy a Dunamenti Erőmű kiesett 400 megawattos egységének javítása folyamatban van, és „a jelenlegi állás szerint vasárnaptól újra termelhet ez az erőmű”. A legnagyobb ipari fogyasztók önkéntes korlátozásokat vállaltak, amelyek révén már „mintegy 240 megawatt már mérhető terhelést vesznek le a hálózatról”. Mivel ez egy további paksi kiesés esetén már nem lenne elegendő, új kormányrendelet lép hatályba, amely megváltoztatja a korlátozások eddigi rendjét. Először önkéntes, majd szükség esetén kötelező korlátozást rendelhetnek el a nagyfogyasztóknál, és „aki vállalást tesz, és azt nem tartja be, szankcióra számíthat”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy korábban lapunk is beszámolt róla, szombat hajnalban leállították a paksi 1-es blokk egyik egységét a Duna alacsony vízállása miatt. Az erőmű közleménye szerint mindez hajnali 5 óra 45 perckor történt.
Szombat reggel Magyar Péter rövid posztban reagált a lépésre.
„Tovább csökkent a Duna vízszintje, újabb leállítás Pakson. A jelenlegi termelés már csak 480 megawatt, a normál 2000 megawatthoz képest. Rövidesen fontos bejelentések a védelmi munkacsoport éjszakai döntéseiről”
- olvasható a miniszterelnök oldalán.
Ahogy korábban lapunk is beszámolt róla, szombat hajnalban leállították a paksi 1-es blokk egyik egységét a Duna alacsony vízállása miatt. Az erőmű közleménye szerint mindez hajnali 5 óra 45 perckor történt.
Szombat reggel Magyar Péter rövid posztban reagált a lépésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Végleges a következő tanév rendje: ekkor kezdődik a tanítás, így alakulnak a szünetek
A diákokra 180 tanítási nap vár szeptember 1. és június 18. között, a végzősöknek pedig április 30-án lesz az utolsó tanítási napjuk. Új projektnap indul, a középiskolai igazgatók május elején digitális munkarendet is elrendelhetnek.
Péntek este a Magyar Közlönyben megjelent a 2026/2027-es tanév hivatalos rendje, ezzel véglegessé vált, hogy több ponton is változik az eddig megszokott menetrend. A rendelet bevezeti a „Gyerekek és diákok hangja” elnevezésű projektnapot, egyszerűsíti a kompetenciaméréseket, és digitális hét megtartását is lehetővé teszi a középiskolákban.
A jövőben a diákoknak egy új projektnapon lehetőségük lesz elmondani, hogyan látják az iskolájukat, és milyen ötleteik vannak a közösségük formálására.
A rendelet egyszerűsíti a kompetenciamérések rendszerét: ezek a jövőben csak a páros évfolyamokat érintik, és kevesebb területre terjednek ki - írja az MTI. Új elem, hogy a gimnáziumok és szakgimnáziumok 9-11. évfolyamán 2027. május 3. és 7. között az igazgató döntése alapján tantermen kívüli, digitális munkarendet is elrendelhet. A nevelőtestületek a tanév során öt tanítás nélküli munkanapot használhatnak fel, ezek közül egynek a programjáról – a tanárok véleményének kikérésével – a diákönkormányzat dönthet.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a rendelet kapcsán arról beszélt, hogy a diákok véleményének meghallgatása és a részvételre nevelés a cél.
„Azt szeretnénk megmutatni, hogy a véleményük számít. Hogy a közös gondolkodásnak van helye az iskolában. És hogy a részvétel nemcsak jog, hanem olyan tapasztalat, amely megtanít együttműködni, felelősséget vállalni és alakítani a közös ügyeinket” – fogalmazott a tárcavezető.
A köznevelésben a tanév 2026. szeptember 1-jén, kedden kezdődik és 2027. június 18-án, pénteken ér véget, a tanítási napok száma 180 lesz. A végzős középiskolásoknak 2027. április 30-án lesz az utolsó tanítási nap.
Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2026. október 22., a szünet utáni első pedig november 2. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap december 18., a szünet utáni első január 4. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2027. március 24., az utána következő első pedig április 5. A szakképzésben a tanév 177 napos lesz, és 2027. június 15-én zárul.
Péntek este a Magyar Közlönyben megjelent a 2026/2027-es tanév hivatalos rendje, ezzel véglegessé vált, hogy több ponton is változik az eddig megszokott menetrend. A rendelet bevezeti a „Gyerekek és diákok hangja” elnevezésű projektnapot, egyszerűsíti a kompetenciaméréseket, és digitális hét megtartását is lehetővé teszi a középiskolákban.
A jövőben a diákoknak egy új projektnapon lehetőségük lesz elmondani, hogyan látják az iskolájukat, és milyen ötleteik vannak a közösségük formálására.
A rendelet egyszerűsíti a kompetenciamérések rendszerét: ezek a jövőben csak a páros évfolyamokat érintik, és kevesebb területre terjednek ki - írja az MTI. Új elem, hogy a gimnáziumok és szakgimnáziumok 9-11. évfolyamán 2027. május 3. és 7. között az igazgató döntése alapján tantermen kívüli, digitális munkarendet is elrendelhet. A nevelőtestületek a tanév során öt tanítás nélküli munkanapot használhatnak fel, ezek közül egynek a programjáról – a tanárok véleményének kikérésével – a diákönkormányzat dönthet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
