Kórházszövetség: 80 milliárdra is rúghat a kórházak adóssága az év végére
November végén már 71 milliárd forintra emelkedett az adósság összege. Szerintük ha heteken belül nem történik semmi, számolni kell azzal, hogy több kórház nem tudja majd ellátni a betegeket.
Sürgős beavatkozásra van szükség a kórházaknál a betegellátás biztonsága érdekében - írja a Magyar Kórházszövetség közleményében, melyet a Magyar Orvosi Kamara osztott meg.
A közlemény szerint
október végén 64 milliárd, november végén 71 milliárd forint volt a kórházak adóssága, amely az év végére elérheti a 80 milliárdos nagyságrendet is.
Állításuk szerint a hiány minden évben újra termelődik, a pedig kórházak évről évre legalább 2-3 hónapot létbizonytalanságban töltenek, hiszen az ellátási kötelezettségük miatt túllépik a költségvetési keretüket.
A Magyar Kórházszövetség elnöke a közleményben kifejti, a kórházak folyamatos működése és a biztonságos betegellátás érdekében elengedhetetlennek tartják, hogy a kórházak konszolidációjáról még ebben az évben kormány döntés szülessen.
Amennyiben heteken belül nem történik meg a konszolidáció, akkor számolni kell azzal, hogy több kórház nem tudja majd ellátni a betegeket, mert sem munkabért, sem a betegek ellátásához szükséges gyógyszereket, szakmai anyagokat nem tudják beszerezni - írják.
A beszállítók türelme ugyanis elfogyott, több fórumon is jelezték, hogy nem akarják a kintlévőségeket tovább finanszírozni. A tartósan nem fizető intézményeknek pedig nem szállítanak, amíg ki nem fizetik az adósságot.
A Magyar Kórházszövetség közleményét azzal zárja, ők együttműködnének az egészségügyi ágazat felügyelő szerveivel és a jogszabályalkotókkal annak érdekében, hogy megoldják a problémát.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, Áder János szerdán aláírta a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényt, melyet az Országgyűlés december 11-én fogadott el. Az új szabályozás szerint 2020. július 1-től csak akkor láthatja el orvos a tb-járulékot nem fizetőket, ha megtérítik az ellátás árát. A köztársasági elnök egy közleményben fejtette ki, miért írta alá a törvényt.
Sürgős beavatkozásra van szükség a kórházaknál a betegellátás biztonsága érdekében - írja a Magyar Kórházszövetség közleményében, melyet a Magyar Orvosi Kamara osztott meg.
A közlemény szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Radnai Márk Menczer Tamásnak: Már ősszel eljutott hozzám egy minisztériumi dolgozótól, hogy mire készültök
A Tisza Párt alelnöke szerint egy kreált botránnyal próbálják sarokba szorítani őket. A Fidesz-kommunikációt „egy száz helyen kilyukasztott, lejárt szavatosságú tejeszacskóhoz” hasonlította.
Ahogy megírtuk, Menczer Tamás a 444-nek adott interjújában kijelentette, hogy a Fidesznek nincs köze ahhoz a weboldalhoz, amit Radnai Márk, a TISZA Párt alelnökének nevével hoztak létre, és amelyen az ellenzéki párt szerint lejárató tartalmat fognak közzétenni. Az oldalon egy bekamerázott szoba képe látható egy széttúrt ággyal. Kedden és szerdán még a "coming soon (hamarosan jön)" felirat szerepelt a felvétel felett, csütörtök reggelre ez a "once upon a time... (egyszer volt...)" szövegre változott, és a 2024.08.03. dátum is megjelent.
Radnai azt nyilatkozta, hogy nincs köze a képen látható helyszínhez. Magyar Péter pártelnök a Facebook-oldalán azt írta, sejtése szerint egy olyan felvételt terveznek nyilvánosságra hozni, amelyen az akkori barátnőjével láthatóak intim együttlét közben.
A Fidesz részéről a kommunikációs igazgató reagált először nyilvánosan az oldalon megjelent rejtélyes tartalomról.
Menczer Tamás azt mondta, már attól is elborzad, hogy beszélnie kell erről, így csak annyit reagált, hogy a kormánypártnak nincs köze hozzá, és ő maga sem tud semmit róla.
Azt viszont biztosan állította, hogy szerinte Radnai Márk vagy Magyar Péter elkövetett valamit, amit szégyell.
Radnai Márk egy Facebook-posztban reagált a fideszes politikus szavaira. Mint írja, számára érdekes Menczer kijelentése, mert állítása szerint már ősszel eljutott hozzá egy információ arról, „mire készülnek”, ráadásul egy minisztériumi dolgozótól.
„Már akkor is csak mosolyogtam rajta. Lehet Tamás, hogy neked már nem is szólnak? Már be se avatnak a tervekbe?”
„Az egész Fidesz-kommunikáció olyan, mint egy 100 helyen kilyukasztott, lejárt szavatosságú tejeszacskó... rohadt büdös és mindent összemocskol, ami a közelébe kerül. És te pedig eljátszod, hogy nem tudsz semmit? Hát hogy lehet ez? Elég kellemetlen, hogy hozzám hónapokkal hamarabb eljut egy ilyen, mint hozzád, pedig elméletileg te vagy a kommunikációs igazgató”
– üzente Menczernek.
Radnai Márk szerint már akkor is szánalmasnak tartotta, hogy azt gondolják, egy ilyen próbálkozás bárkit is megfélemlít. Úgy véli, akinek tiszta a lelkiismerete, az nem stresszel olyasmin, ami nem létezik, vagy amit nem követett el. Hozzátette: a félelem nem náluk van.
„Érdemes inkább a ti arcotokat megfigyelni, akik évek óta hatalomban vagytok, és minden napotok a magyarázkodásról, eltussolásról és tagadásról szól. Szerinted ki van igazán nyomás alatt? Ki retteg attól, hogy egyszer valódi kérdésekre kell válaszolnia? Mi nem félünk. Nem lehet minket zsarolni, nem lehet minket sarokba szorítani”
– jelentette ki a TISZA alelnöke.
Szerinte nem a kreált botrányokra kell figyelni, hanem más ügyekre: „Vigyázó szemetek Gödre vessétek!” – üzente, majd utóiratként azt üzente még a fideszes politikusnak: „Tamás, neked pedig akkor most még időben szólok, hogy te is tudj róla, amit a Fideszben már mindenki tud: két hónap múlva vége”.
Ahogy megírtuk, Menczer Tamás a 444-nek adott interjújában kijelentette, hogy a Fidesznek nincs köze ahhoz a weboldalhoz, amit Radnai Márk, a TISZA Párt alelnökének nevével hoztak létre, és amelyen az ellenzéki párt szerint lejárató tartalmat fognak közzétenni. Az oldalon egy bekamerázott szoba képe látható egy széttúrt ággyal. Kedden és szerdán még a "coming soon (hamarosan jön)" felirat szerepelt a felvétel felett, csütörtök reggelre ez a "once upon a time... (egyszer volt...)" szövegre változott, és a 2024.08.03. dátum is megjelent.
Radnai azt nyilatkozta, hogy nincs köze a képen látható helyszínhez. Magyar Péter pártelnök a Facebook-oldalán azt írta, sejtése szerint egy olyan felvételt terveznek nyilvánosságra hozni, amelyen az akkori barátnőjével láthatóak intim együttlét közben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Budapestről menekült, Gettysburgben lett legenda: meghalt a magyar történész, akinek az élete maga volt az amerikai álom
Gabor S. Boritt, a Gettysburg College nyugalmazott professzora 86 évesen hunyt el Pennsylvaniában. Egy anekdota szerint mindössze egy dollárral a zsebében érkezett az Egyesült Államokba, ahol Abraham Lincoln egyik legelismertebb kutatójává vált.
Budapestről indult, harcolt az 1956-os forradalomban, majd Amerikában Abraham Lincoln egyik legelismertebb kutatója lett. Gabor S. Boritt történész 86 éves korában, február 2-án, hétfőn hunyt el a pennsylvaniai Chambersburgben – írja a New York Times.
A halálhírét a fia erősítette meg, a sors különös játéka pedig, hogy a róla szóló, Budapest to Gettysburg című dokumentumfilmet épp ma, február 12-én, Lincoln születésnapján vetítik Gettysburgben.
A hírre a tudományos és közélet is megrendülten reagált.
„Gabor Boritt hozzájárulását a történelemtudományhoz nem lehet túlbecsülni”
– mondta az American Battlefield Trust megemlékezésében David N. Duncan, a szervezet elnöke. A polgárháborús témájú dokumentumfilmekről ismert Ken Burns szerint
Boritt „óriási alakja volt a polgárháború- és Lincoln-kutatásnak. Vesztesége felmérhetetlen”.
Karl Rove, George W. Bush korábbi vezető tanácsadója úgy fogalmazott: „Gabor Boritt nagyszerű ember volt, és hazánk ígéretének szimbóluma”.
Harold Holzer, a Hunter College Roosevelt House közpolitikai intézetének igazgatója szerint Boritt
„úttörő tudós, briliáns tanár, rendkívül tehetséges író és karizmatikus köztörténész” volt.
Gabor Boritt 1940-ben született Budapesten, zsidó családban; több rokonát Auschwitzban gyilkolták meg. Tizenhat évesen részt vett az 1956-os forradalomban, majd a bukás után nővérével Ausztriába, onnan pedig az Egyesült Államokba menekült. Az első időkben New Yorkban egy kalapgyárban dolgozott. Egy anekdota szerint mindössze egy dollárral a zsebében érkezett az országba, de Abraham Lincoln írásainak felfedezése a történészi pálya felé terelte.
1981-től a Gettysburg College karának tagja lett, ahol megalapította a nagy presztízsű Civil War Institute-ot, amelynek sokáig igazgatója is volt. Kulcsszerepet játszott a ma 50 ezer dollárral (körülbelül 16,1 millió forinttal) járó Lincoln Prize létrehozásában is, amely a polgárháborús korszakról szóló legjobb tudományos munkákat ismeri el.
Munkásságát 2008-ban a legmagasabb szinten is elismerték, amikor George W. Bush elnöktől vehette át a National Humanities Medal kitüntetést.
Legfontosabb művei között tartják számon a Pulitzer-díjra is jelölt Lincoln and the Economics of the American Dream (Lincoln és az amerikai álom közgazdaságtana), valamint a The Gettysburg Gospel (A gettysburgi evangélium) című könyveit. A tudományos munka mellett a közösségi emlékezet formálásában is aktív szerepet vállalt a Gettysburg Foundation igazgatótanácsának tagjaként. Felesége Liz, fiai pedig a Tony-díjas díszlettervező Beowulf, a filmrendező Jake és a természetvédelmi vezető Dan.
Budapestről indult, harcolt az 1956-os forradalomban, majd Amerikában Abraham Lincoln egyik legelismertebb kutatója lett. Gabor S. Boritt történész 86 éves korában, február 2-án, hétfőn hunyt el a pennsylvaniai Chambersburgben – írja a New York Times.
A halálhírét a fia erősítette meg, a sors különös játéka pedig, hogy a róla szóló, Budapest to Gettysburg című dokumentumfilmet épp ma, február 12-én, Lincoln születésnapján vetítik Gettysburgben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A már megkapott uniós milliárdokat is vissza kellene fizetni Magyarországnak a főtanácsnoki javaslat szerint
Tamara Ćapeta főtanácsnok szerint a Bizottság jogsértően oldotta fel a magyar források zárolását. Ha az Európai Unió Bírósága elfogadja az indítványt, nemcsak a már lehívott pénzek sorsa válik kérdésessé, de erre a költségvetési ciklusra majdnem az összes támogatásra elveszítenénk a jogosultságot.
Nemcsak a már felszabadított 10,2 milliárd eurós uniós forrásra való jogosultságát veszítheti el Magyarország, de elvileg
a felhasznált pénz visszafizetésére is kötelezhetik, ha az Európai Unió Bírósága elfogadja a főtanácsnok csütörtöki indítványát.
Az Európai Bizottság 2023 decemberében még úgy ítélte meg, hogy Magyarország teljesítette a bírói függetlenséget érintő reformokat, ezért megszüntette a hazánknak járó uniós források kifizetésének felfüggesztését. A döntés nyomán az ország mintegy 10,2 milliárd euró lehívására vált jogosulttá.
Ezt a határozatot támadta meg az Európai Parlament március 25-én a Bíróságon, arra hivatkozva, hogy a Bizottság megsértette az uniós jogot, nyilvánvaló értékelési hibákat vétett, és nem tett eleget indokolási kötelezettségének. Tamara Ćapeta, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka csütörtökön közzétett indítványában több ponton is a Parlamentnek ad igazat.
Álláspontja szerint a Bizottság addig nem engedélyezheti a kifizetéseket, amíg a tagállamok számára előírt feltételek mindegyike nem csupán formálisan, hanem ténylegesen is teljesül
A főtanácsnok úgy látja, a Bizottság jogsértően járt el, amikor – megfelelő indokolás nélkül – már azelőtt engedélyezte a források folyósítását, hogy a szükséges jogszabályi reformok hatályba léptek volna, illetve azok alkalmazása megkezdődött volna.
Kifogásolta azt is, hogy a Bizottság nem végzett kellően alapos értékelést több kulcsterületen, így a Kúria függetlenségének, az Alkotmánybíróság tagjai bírói kinevezésének, valamint az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezését akadályozó körülmények felszámolásának kérdésében.
A Bizottság emellett nem vizsgálta megfelelően azokat a jogalkotási fejleményeket sem, amelyek veszélyeztethetik vagy kiüresíthetik a bevezetett reformok céljait. A főtanácsnok a Parlament hatáskörrel való visszaélésre vonatkozó érvét nem találta megalapozottnak, e ponton a kereset elutasítását javasolja.
Az uniós költségvetésből származó források kifizetésének egyik alapfeltétele, hogy a tagállamok megfeleljenek az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeknek, köztük az Európai Unió Alapjogi Chartájának. A főtanácsnok hangsúlyozza: az uniós közpénzek felhasználása szélesebb közérdeket érint, ezért a Bizottságnak nemcsak az adott tagállam, hanem az uniós polgárok felé is világos és részletes indokolást kell adnia.
A magyar kormány a 2023 decemberi feloldást „csaknem 10 millió magyar sikerének” nevezte, és az EP fellépését politikailag motiváltnak tartja. A Bizottság azzal védekezik, hogy jogi kötelezettsége volt a pénzek felszabadítása, miután Magyarország igazolta a feltételek teljesítését. Az Európai Parlament ezzel szemben azzal érvel, hogy „a stratégiai érdekekért nem lehet lemondani az uniós értékekről”.
A főtanácsnok indítványa nem köti a Bíróságot, a bírák most kezdik meg a tanácskozást az ügyben, az ítéletet későbbi időpontban hirdetik ki. A Bíróság azonban általában az indítvánnyal egyezően dönt.
Ha ez valóban így történik, az azt jelentené, hogy Magyarország elveszíti jogosultságát a felszabadított forrásokra. Egy ilyen ítélettel – a közvetlen mezőgazdasági forrásokat leszámítva – erre a költségvetési ciklusra Magyarország majdnem az összes támogatásra elveszítené jogosultságát.
A 10,2 milliárd euró felszabadulása ugyanis csak az igazságszolgáltatási reformra hivatkozással történt meg, más források a korrupcióellenes kritériumok nem teljesülése miatt továbbra is zárolva vannak.
Nemcsak a már felszabadított 10,2 milliárd eurós uniós forrásra való jogosultságát veszítheti el Magyarország, de elvileg
a felhasznált pénz visszafizetésére is kötelezhetik, ha az Európai Unió Bírósága elfogadja a főtanácsnok csütörtöki indítványát.
Az Európai Bizottság 2023 decemberében még úgy ítélte meg, hogy Magyarország teljesítette a bírói függetlenséget érintő reformokat, ezért megszüntette a hazánknak járó uniós források kifizetésének felfüggesztését. A döntés nyomán az ország mintegy 10,2 milliárd euró lehívására vált jogosulttá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új holland kormányprogram: elvennék Magyarország szavazati jogát és az uniós milliárdokat is
A formálódó holland kabinet koalíciós szerződése név szerint említi Magyarországot és Szlovákiát. A szöveg szerint a cél, hogy a jogállamisági eljárás könnyítésével elzárják az uniós forrásokat.
Magyarországról is szó van a Hollandiában formálódó új, hárompárti kormány január 30-án közzétett koalíciós szerződésében. A D66, a VVD és a CDA pártok megállapodása név szerint említi Magyarországot és Szlovákiát, mint olyan országokat, amelyekkel szemben szigorúbb fellépést sürgetnek. A dokumentum szerint a holland kabinet célja az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikk szerinti eljárásának egyszerűsítése, hogy könnyebb legyen megvonni a tagállamok szavazati jogát, emellett az egyhangúság megszüntetésére törekszenek a közös kül- és biztonságpolitikában. A sajtóinformációk szerint a Rob Jetten vezette kisebbségi kormány várhatóan február 23-án lép hivatalba.
A holland terv megvalósítása komoly jogi akadályokba ütközik. A szavazati jog felfüggesztéséhez a 7. cikk szerint először az Európai Tanácsnak egyhangúlag – az érintett állam szavazata nélkül – meg kell állapítania a jogállamiság súlyos és tartós megsértését.
Csak ezután dönthet a Tanács minősített többséggel a konkrét szankciókról. A külpolitikai vétójog megszüntetése szintén jellemzően egyhangú döntést igényel, ami azt jelenti, hogy a szabályok megváltoztatásához éppen azoknak az országoknak a beleegyezése is kellene, amelyek vétójogát elvennék.
A bejelentést éles bírálatok és támogató nyilatkozatok is követték. „A Jetten-koalíció hozzáállása arrogáns és teljesen ellenhatásos. Aki most feltépi a Szerződést, az nem lesz képes újra becsukni” – írta a Brussels Report véleménycikkében Derk Jan Eppink volt európai parlamenti képviselő, aki szerint ez a mentalitás a Szovjetunióéra emlékeztet. Szlovákia külügyminisztere, Juraj Blanár is tiltakozott: „Határozottan tiltakozunk Szlovákia teljesen megalapozatlan megbélyegzése ellen. Az EU-hoz csatlakozva a tagállamok nem mondanak le a szuverenitásukról.” Ezzel szemben a Volt Nederland párt üdvözölte a felvetést: „Jó, hogy Hollandia kiáll a többségi döntéshozatal mellett az EU kül- és biztonságpolitikájában… [a 7. cikket] hatékonyabbá kell tenni olyan országokkal szemben, mint Magyarország és Szlovákia.”
Az Európai Bizottság 2022-ben jogállamisági aggályok miatt mintegy 22 milliárd eurónyi (mai árfolyamon körülbelül 8300 milliárd forintnyi) kohéziós forrást fagyasztott be. Ennek egy része, nagyjából 1 milliárd euró (körülbelül 377 milliárd forint) január 1-jén végleg elveszett, mivel a kormány a határidőig nem teljesítette a feloldáshoz szükséges feltételeket.
Magyarországról is szó van a Hollandiában formálódó új, hárompárti kormány január 30-án közzétett koalíciós szerződésében. A D66, a VVD és a CDA pártok megállapodása név szerint említi Magyarországot és Szlovákiát, mint olyan országokat, amelyekkel szemben szigorúbb fellépést sürgetnek. A dokumentum szerint a holland kabinet célja az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikk szerinti eljárásának egyszerűsítése, hogy könnyebb legyen megvonni a tagállamok szavazati jogát, emellett az egyhangúság megszüntetésére törekszenek a közös kül- és biztonságpolitikában. A sajtóinformációk szerint a Rob Jetten vezette kisebbségi kormány várhatóan február 23-án lép hivatalba.
A holland terv megvalósítása komoly jogi akadályokba ütközik. A szavazati jog felfüggesztéséhez a 7. cikk szerint először az Európai Tanácsnak egyhangúlag – az érintett állam szavazata nélkül – meg kell állapítania a jogállamiság súlyos és tartós megsértését.
Csak ezután dönthet a Tanács minősített többséggel a konkrét szankciókról. A külpolitikai vétójog megszüntetése szintén jellemzően egyhangú döntést igényel, ami azt jelenti, hogy a szabályok megváltoztatásához éppen azoknak az országoknak a beleegyezése is kellene, amelyek vétójogát elvennék.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
