Új holland kormányprogram: elvennék Magyarország szavazati jogát és az uniós milliárdokat is
Magyarországról is szó van a Hollandiában formálódó új, hárompárti kormány január 30-án közzétett koalíciós szerződésében. A D66, a VVD és a CDA pártok megállapodása név szerint említi Magyarországot és Szlovákiát, mint olyan országokat, amelyekkel szemben szigorúbb fellépést sürgetnek. A dokumentum szerint a holland kabinet célja az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikk szerinti eljárásának egyszerűsítése, hogy könnyebb legyen megvonni a tagállamok szavazati jogát, emellett az egyhangúság megszüntetésére törekszenek a közös kül- és biztonságpolitikában. A sajtóinformációk szerint a Rob Jetten vezette kisebbségi kormány várhatóan február 23-án lép hivatalba.
Csak ezután dönthet a Tanács minősített többséggel a konkrét szankciókról. A külpolitikai vétójog megszüntetése szintén jellemzően egyhangú döntést igényel, ami azt jelenti, hogy a szabályok megváltoztatásához éppen azoknak az országoknak a beleegyezése is kellene, amelyek vétójogát elvennék.
A bejelentést éles bírálatok és támogató nyilatkozatok is követték. „A Jetten-koalíció hozzáállása arrogáns és teljesen ellenhatásos. Aki most feltépi a Szerződést, az nem lesz képes újra becsukni” – írta a Brussels Report véleménycikkében Derk Jan Eppink volt európai parlamenti képviselő, aki szerint ez a mentalitás a Szovjetunióéra emlékeztet. Szlovákia külügyminisztere, Juraj Blanár is tiltakozott: „Határozottan tiltakozunk Szlovákia teljesen megalapozatlan megbélyegzése ellen. Az EU-hoz csatlakozva a tagállamok nem mondanak le a szuverenitásukról.” Ezzel szemben a Volt Nederland párt üdvözölte a felvetést: „Jó, hogy Hollandia kiáll a többségi döntéshozatal mellett az EU kül- és biztonságpolitikájában… [a 7. cikket] hatékonyabbá kell tenni olyan országokkal szemben, mint Magyarország és Szlovákia.”
Az Európai Bizottság 2022-ben jogállamisági aggályok miatt mintegy 22 milliárd eurónyi (mai árfolyamon körülbelül 8300 milliárd forintnyi) kohéziós forrást fagyasztott be. Ennek egy része, nagyjából 1 milliárd euró (körülbelül 377 milliárd forint) január 1-jén végleg elveszett, mivel a kormány a határidőig nem teljesítette a feloldáshoz szükséges feltételeket.