Költési időszakban vágtak ki több száz fát a gazdagréti Madárhegyen, minden szabályos

Egy jogállami fordulat nem valósulhat meg a titkosszolgálatok működésének átfogó reformja nélkül – erről beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója. A szervezet szerint a jelenlegi szabályozás nem biztosít valódi garanciákat sem a titkos megfigyelések engedélyezésében, sem azok utólagos ellenőrzésében, ezért egy új kormánynak ezen a területen is érdemi változásokat kell végrehajtania.

„Magyarországon hiányoznak azok a garanciák, amik megakadályozzák azt, hogy a titkosszolgálatokat politikai célokra használják fel. Kontrollmechanizmusok nem működnek, az engedélyezés rendszere nem működik, a végrehajtás ellenőrzésében nincs olyan kontroll, ami ezt korlátok közé szorítaná” - mondta a szakértő.

Példaként említette a Pegasus-ügyet, amelyben a TASZ hat ügyfelet képvisel, valamint a választási kampányban nyilvánosságra került eseteket, mint a Gundalf-ügyet, vagy azt, amikor Panyi Szabolcs újságíró egy forrásával folytatott beszélgetéséről készült hangfelvétel szivárgott ki.

A műsorban elhangzott, hogy az Orbán-rendszer 16 évében 18 906 esetben engedélyezték a titkos megfigyelést a szolgálatoknak, amit Szabó Máté Dániel azzal egészített ki, hogy „az is fontos, hogy 50 esetben nem. Csak 50 esetben nem.”

A szakmai igazgató szerint az engedélyek száma az évek során folyamatosan emelkedett, a végén már egy munkanapra három-négy is jutott. Az engedélyeket az igazságügyi miniszter adta ki, aki ezt a jogkörét egy időben Völner Pál parlamenti államtitkárra delegálta, aki később egy korrupciós ügy gyanúsítottja lett.

Elmondása szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok kezdeményezik a megfigyelést, az igazságügyi miniszter pedig szinte mindig megadja az engedélyt. Volt olyan négy és fél éves időszak, amikor a 6200 kérelemből mind a 6200-at jóváhagyták.

Úgy látja, a hatályos előírások túl tág mozgásteret hagynak a szolgálatoknak: „Azt mondja a törvény, hogy akinek a nemzetbiztonsági megfigyelése szükséges, annak engedélyezni kell. És az igazságügyi miniszter dolga az, hogy mérlegre tegye a megfigyelés ellen, meg szemben szóló érveket.”

Szabó Máté Dániel szerint most lehetőség van arra, hogy a rendszerváltás egyik régi adósságáról érdemi vita kezdődjön. Egyrészt egy új kormánynak ki kell építenie azokat a garanciákat, amelyek megakadályozzák a visszaéléseket, másrészt a múltat is fel kell tárni.

„Ha itt rendszerváltás volt, ahogy ez a kormány állítja, akkor tárja fel a jogsértéseket, és tárja fel a rendszer működését úgy, hogy abból következtetni lehessen levonni arra, hogy hol lehet ezt a rendszert kijátszani, a titkosszolgálatok hol tudták úgy kijátszani, hogy azok az események, amelyek napvilágra kerültek, megtörténjenek.” A múltfeltárásnak szerinte az is feladata, hogy kárpótolják az érintetteket, és tájékoztassák őket arról, hogy jogszerűen vagy jogellenesen figyelték-e meg őket.

Állítása szerint a legfőbb strukturális gond, hogy az engedélyezés nem egy független bírói szerv, hanem a végrehajtó hatalomhoz tartozó igazságügyi miniszter hatásköre.

„Több, mint tíz éve a strasburgi emberi jogi bíróság állapította meg, hogy ez a rendszer, ahol egyrészt az igazságügyi miniszter engedélyez, másrészt pedig utólag nem kapnak tájékoztatást az érintettek arról, hogy őket jogellenesen vagy jogszerűen megfigyelték őket, akkor sem, amikor már nem fűződik érdek ahhoz, hogy ezt titokban tartsák, az jogellenes, ezt meg kell változtatni.”

Rendszerszintű problémának nevezte azt is, hogy az engedélyező miniszter nem is rendelkezett információval arról, milyen technológiát alkalmaznak a megfigyelés során.

„Azt kell belátni, hogy egészen másfajta beavatkozást jelent az érintett magánszférájában az, hogyha lehallgatják egy telefonbeszélgetését, vagy egy időszakban az összes telefonbeszélgetését, vagy pedig az, hogyha egy kémprogramot telepítenek a telefonjára, ami viszont a teljes 24 óráját követhetővé teszi” – magyarázta.

Szerinte az engedélyezőnek a beavatkozás súlyosságát is mérlegelnie kellene, de erre információ hiányában nem volt lehetősége.

A megfigyelés célpontja többnyire soha nem tudja meg, hogy az állam megfigyelte, ami Szabó Máté Dániel szerint azért probléma, mert így nem tudja érvényesíteni a jogait. „Ha már nem fűződik nemzetbiztonsági érdek ahhoz, hogy eltitkolják előtte, mert kiderült az az információ, amit akartak, lefolytatták azt az eljárást, amit akartak, vagy kiderült, hogy felesleges volt a megfigyelés, mert nem derült ki semmi, akkor erről proaktívan tájékoztatni kellene az érintetteket” – mondta.

Példaként említette, hogy a TASZ ügyfelei évekig pereskedtek azért, hogy egyáltalán kiderüljön, megfigyelték-e őket, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság pedig 2050. december 31-ig titkosította azokat az ismereteket, amelyekből kiderülne, milyen jogszabály alapján jártak el.

Javaslatcsomagja három pillérre épül: „Bírósághoz kell rendelni az előzetes engedélyezést, meg kell teremteni az utólagos információs kárpótlás lehetőségét, és ha most lezárult ez a rendszer, akkor tárjuk fel azt, hogy mi is történt az elmúlt években. Ne csak ezeket a nyilvánosságot kapott eseteket ismerjük, hanem a rendszer működését alapvetően.”

Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 24.hu gazdasági podcastjában, a Dellában beszélt arról, hogy nem áll szándékában lemondani, miután Magyar Péter miniszterelnök több állami vezetővel együtt őt is erre szólította fel, sorozatosan. Az interjúban kifejtette, hogy a mindenkori kormánnyal való konfliktus a munkájának természetes velejárója, és alkotmányos úton nem lát lehetőséget az elmozdítására.

Arra a kérdésre, hogy lemond-e, vagy megvárja, míg a kormány gondoskodik az eltávolításáról, Windisch László azt válaszolta:

– jelentette ki, hozzátéve, hogy az ÁSZ elnökének munkája szükségszerűen együtt jár a konfliktusokkal.

Szerinte a dolgok normális menete, hogy vitája van a mindenkori kormánnyal, és nem biztos benne, hogy kényelmesebb lenne a helyzete, ha másképp alakult volna a választás.

Windisch László szerint az, hogy a Tisza-kormány le akarja cserélni a kulcspozícióban lévő állami hivatalnokokat, nem magyarázható pusztán azzal, hogy az ÁSZ „tüske a köröm alatt”. Furcsának és rendkívül érdekesnek nevezte azt a helyzetet, hogy a választások előtt sokat emlegetett nevek helyett hirtelen olyan intézményvezetők váltak a „nép fő ellenségeivé”, akikről az állampolgárok többsége korábban talán nem is hallott.

Sulyok Tamás eltávolításáról nem akart keményebb véleményt megfogalmazni, de annyit elmondott „Szerintem sokat veszített azzal az ország, hogy már nem ő a köztársasági elnök.” Majd az Állami Számvevőszék ügyeire visszatérve arról beszélt, hogy

Hangsúlyozta, hogy az elnököt az Országgyűlés 12 évre választja, és éppen a hosszú ciklus és az alkotmányos garanciák teszik lehetővé, hogy a szervezet és annak vezetője tolerálni tudja a kormánnyal való konfliktusos helyzeteket.

Az ÁSZ működését érő kritikákkal kapcsolatban Windisch László kifejtette, hogy a szervezet nem bűnüldöző szerv, hanem egy auditintézmény, amelynek eszköztára egy könyvvizsgáló cégéhez hasonlít. Elismerte, hogy a közpénzek elköltése körül számos probléma merült fel, de szerinte az ÁSZ-nak nem feladata minden egyes ügy feltárása.

Windisch László szerint a kormányváltás utáni politikai nyomásgyakorlásnak rossz az optikája, mivel az ÁSZ éppen vizsgálja a választáson induló pártok, köztük a Tisza Párt kampányköltéseit is.

A 2022-es választás kampányfinanszírozási vizsgálatával kapcsolatban, ahol a Fidesznél nem találtak szabálytalanságot, úgy reagált, hogy a hatpárti összefogás esetében sem állapítottak meg többet, mint amit a pártok magukról állítottak. A kampányfinanszírozás ellenőrzését egyébként rendszeridegen feladatnak tartja, amelytől szívesen megszabadulna, mivel az szerinte már nem pénzügyi, hanem politikai minősítést igénylő kérdéssé vált.

Az interjú végén a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügye is szóba került. Windisch László egyébként az ÁSZ-elnökség előtt a Matolcsy György vezette jegybank alelnöke is volt 2013 és 2019 között. Elmondta, semmilyen új információja nincs a tavaly januári feljelentésük nyomán indult nyomozásról, de megemlítette, hogy az ügyészség nemrég házkutatást tartott az ÁSZ-nál, és iratokat foglalt le. Úgy véli, az ügyet nem lehet eltussolni. A büntetőjogi felelősséggel kapcsolatban kifejtette:

Hozzátette, a jogi felelősség elsősorban az alapítványok kuratóriumait és felügyelőbizottságait terheli. Saját szerepéről az alapítványok létrehozásában elmondta, hogy akkoriban jó jogi megoldásnak tartotta, de a későbbi rossz befektetési döntések és a vagyon értékcsökkenése miatt semmilyen felelősséget nem érez.

Vitézy Dávid, a TISZA-kormány közlekedési és beruházási minisztere a Válasz Podcastban beszélt többek között arról, hogy a Fidesz az Alkotmánybíróságnál próbálja elérni az uniós források hazahozatalát lehetővé tévő törvénycsomag megsemmisítését. Szerinte ez a lépés Orbán Viktor tusványosi beszédével van összhangban, amely egy gazdasági összeomláson keresztül vizionálta a Fidesz visszatérését.

Vizézy szerint mindez azt jelzi, hogy a Fidesznek „a magyar emberek érdeke nem számít, csak a politikai szempont számít számukra.”

„Olyasmiket támadnak, hogy nem volt elég a társadalmi egyeztetés szerintük, ami mondjuk pont a Fidesz szájából azért viccesen hangzik, de nem is igaz. A másik, hogy a vagyonyilatkozatok kapcsán szerintük a magyar alkotmányos keretek közé nem fér bele az a szigorítás, hogy ha az Integritás Hatóság egy politikus feleségének a vagyonyilatkozatában hibát talál, elhallgatott nyaralót, kastélyt, jachtot, akkor kezdeményezheti az adott politikus tisztségétől való megfosztását” - részletezte. Emellett a kekvák felszámolását is kifogásolják.

Vitézy szerint ha az Alkotmánybíróság augusztus végén megsemmisíti a törvényt, az ország az összes helyreállítási alapból származó forrást elveszítheti, mert augusztus 31-e az egy szupermérföldkő. „Ha azt nem teljesítjük, akkor minden uniós pénzt bukunk.”

Mivel ez egy szakágazati törvény, itt egy létező alkotmánybírósági jogkör alapján próbálkozik a Fidesz - magyarázta a miniszter. Vitézy szerint ha az Alkotmánybíróság „mondvacsinált okokból, politikai motivációból” megsemmisíti ezeket a törvényeket mondjuk augusztus 28-án, ami a nyári szünet vége az Alkotmánybíróságon, akkor három nap alatt lehetetlen őket újra elfogadni, és el tudják azt érni, hogy ne legyenek hatályban augusztus 31-én.

Szerinte emiatt már az is órási problémákat okohat, ha visszadobják a jogszabályokat egy újabb parlamenti körre.

Vitézy szerint „az a kérdés, hogy esetleg van-e egy olyan fideszes összjáték, ahol a tisztségét egyébként rövidesen elvesztő, a Fidesz által kinevezett alkotmánybírók és a Fidesz politikusai összejátszhatnak ebben az ügyben. Itt ez a valós veszély és az uniós pénzek kapcsán egy komoly kockázat.”

A Válasz Podcastban emellett szó esett arról is, hogy a fideszes gazdasági körök próbálkoznak-e rajta keresztül befolyást szerezni a Beruházási és Közlekedési Minisztériumban. A miniszter a kérdésre határozott nemmel válaszolt. Szerinte épp az ellenkezője történik, és a NER-közeli cégek inkább panaszkodnak a tárcája által képviselt „kőkemény közérdek-érvényesítés” miatt.

Ezt alátámasztandó említette a Mohácsi híd építésének felfüggesztését és azt, hogy a Duna Aszfalt Zrt.-től visszakövetelik az előleget, valamint azt, hogy az M86-M87-es gyorsforgalmi út fejlesztésére a Mészáros-csoport által tett 800 milliárd forinttal túlárazott ajánlatot sem fogadták el.

Elmondása szerint nem akarnak elhamarkodott, sajtóhíreken alapuló feljelentéseket tenni, hanem alaposan, belső vizsgálatokkal készítik elő azokat.

Több folyamatban lévő vizsgálatot azért megnevezett: a Lázárinfók szervezése körül például szerinte több mint 150 millió forint értékben használtak minisztériumi eszközöket és állami erőforrásokat, miközben azt állították, a miniszter saját zsebből fizeti a rendezvényeket.

Az autópálya-koncesszió ügyében egy olyan szerződésmódosítást vizsgálnak, amelyben az állam a háborús helyzetre hivatkozva több ezer milliárddal emelte meg a koncessziós díjakat, átvállalva Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégeinek minden kockázatát.

Vitézy szerint egy kollégája elmondta, hogy hétvégénte 24 órás ügyeletben kellett rohangálnia vidékre, hogy a postát hozzák-vigyék Lázár János és a minisztérium között. „Ilyen kis buszok jöttek-mentek Hódmezővásárhely vagy a kastély között”, mert Lázár akkor szeretett dolgozni. Ott „firkálta rá” a papírokra, mivel mi legyen.

Ezekből derült ki például, hogy az M6-os autópálya egy szakaszának üzemeltetését Lázár János a minisztériumi javaslatokkal szembe menve, verseny nélkül, háromszoros áron adta oda a Mészáros-Szíjj koncessziós cégnek, pedig megbízhatták volna a régi koncesszort is harmadannyiért, vagy megcsinálhatta volna a feladatot maga az állam.

Vizsgálják a MÁV haváriaközpontjának egy bérelt irodaházba költöztetését is, ami a miniszter szerint vagyoni hátrányt okozott a cégnek, és amire Lázár János részvényesi utasításban kötelezte a vasúttársaságot.

A miniszter szerint a HÉV-járművek cseréje is azért csúszik éveket, mert a 2022 és 2026 közötti időszakban „eltékozolt, elfecsérelt négy év” alatt Lázár Jánosék leállították a beszerzést. A járművek így legkorábban 2030-ban érkezhetnek meg.

A Baross Gábor Tervvel kapcsolatban elmondta, a 3550 milliárd forintos keretösszeg a teljes magyar vasúti hálózat osztrák szintre hozásához szükséges összegnek nagyjából a harmada, de reális első lépés. A program végére szerinte látványos javulás lesz tapasztalható, de hozzátette: „még ekkor is bőven lesz olyan vasútvonal, ahol ha kimegyünk és csinálunk egy videót, akkor úgy fog tűnni, mintha megállt volna az idő 1960-ban.”

A közbeszerzéseket a korábbinál sokkal szigorúbb, több hazai és nemzetközi szervezet által felügyelt rendszerben fogják lefolytatni, ami kihívás elé állítja majd a pályázókat.

Vitézy Dávid beszélt a 2022-es államtitkári időszakáról is, amikor szerinte tudatosan elvonták tőle a pénzköltéssel kapcsolatos feladatokat, mivel nem volt a „bizalmi kör része”. Állítása szerint minden beruházási ügy Lázár Jánoshoz került, akivel már akkor komoly konfliktusai voltak a vasúti beruházások leállítása miatt.

Kijelentette, hogy soha nem kényszerítették bele olyan döntésekbe, amelyeket ma már bánna, és biztos benne, hogy nem fog előkerülni olyan általa aláírt papír, amivel később gond lehetne.

„A politikában, ahogy valaki bekerül egy minisztériumba, és folyamasan tíz- és százmilliárdos ügyek kerülnek elé, egy pillanat alatt el tud jutni oda, hogy úgy érzi, ha tíz- és százmilliós történetekre egyszerűen nincs ideje, aláírja, inkább menjen, de nem mélyül el benne. Én sosem voltam ilyen” - állította.

Szerinte ez még akkor alakult ki benne, amikor a BKV-ügyeket vizsgáló bizottság tagjaként látta, hogyan játszottak ki a vállalattól 10 és 100 milliókat. „Láttam, hogyan került börtönbe egy csomó középvezető a BKV-ból. Akikről egyébként én nem gondolom azt, hogy úgy mentek be reggel dolgozni, hogy ők lopni fognak, és nem is gondolom, hogy maguknak loptak. De olyan helyzetekben keveredtek bele, ahol politikai megfelelési kényszerből sorban irattak velük alá olyan dolgokat, amiket nem kellett volna.”

„Mindenki vizsgált mindent. Az én BKK-s papírjaimat, azt, hogy mit írtam alá, azt már a Tarlós is végigvizsgálta ötször... aztán a kampányban a Karácsonyék is végigvizsgálták ötször” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Lázár János minisztériuma is átvilágította a Budapest Fejlesztési Központnál végzett munkáját, de soha nem találtak semmit.

A jövőbeli politikai terveit firtató kérdésre, miszerint egy előrehozott választáson elvállalná-e a főpolgármester-jelöltséget, Vitézy Dávid azt mondta, ez a dilemma most nem aktuális, és jelenleg miniszterként tud a legtöbbet tenni Budapestért.

Jámbor András a közösségi oldalán tette közzé gondolatait az aktuális hőség és aszály kapcsán.

„Így, a nagy melegben, amikor a fél ország kiszáradt, eszembe jutott Orbán Viktor méltán egyik legbutább felszólalása, amely tökéletesen mutatja, miért tartunk a vízgazdálkodásban, az aszály és a klímaválság elleni védekezésben ott, ahol tartunk.

Jámbor posztja Orbán Viktor egy 2023. május 8-i parlamenti felszólalására utal. A miniszterelnök akkor, az azonnali kérdések órájában egy képviselői kérdésre reagálva azt mondta: „nekünk az a bajunk, hogy több víz megy ki az országból, mint amennyi bejön.” A kijelentés többször hivatkozási ponttá vált a vízgazdálkodás körüli politikai vitákban.

A kormányzati kommunikáció később változott; 2025-ben már arról beszéltek, hogy a vízvisszatartási intézkedéseknek, például csatornák és tározók fejlesztésének köszönhetően „ma már kevesebb víz folyik ki az országból, mint amennyi beérkezik”.

Szakértők szerint az ilyen helyzetek kialakulásában a hálózati veszteségek és a fogyasztási csúcsok mellett a rendszerszintű problémák is szerepet játszanak, ami miatt a jelenlegi mezőgazdasági modell egy aszálykatasztrófa idején fenntarthatatlan.

Maga Orbán Viktor is árnyalta a kérdést idén márciusban, amikor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eseményén úgy fogalmazott: „Magyarország elvileg édesvíz-nagyhatalom. Csak nem jól csináljuk”, elismerve a rendszerszintű javítások szükségességét.