"Nem az anyatermészet intézte így" - 8 éve történt a kolontári vörösiszap-katasztrófa
"Lassan, legfeljebb 30-cal hajtsanak. Pakolják ki az adományt, aztán a lehető leghamarabb hagyják el a települést" – mondta a Kolontár határában posztoló rendőr. E sorok írója egy segélyszállítmánnyal egy érdi civilszervezet adományát vitte a katasztrófa sújtotta faluba négy nappal az iszapömlés után. A sebességkorlátozás nagyon is indokolt volt: a települést elkerülő úton a többszöri takarítás ellenére is még ott volt a vörösiszap maradéka, a maró anyag a kocsik oldalára így is felverődött.
Az adományokat a város határában kijelölt raktárban gyűjtötték. A település központját nem lehetett megközelíteni, a katasztrófavédők és a helyiek még javában dolgoztak. A út menti fák törzsén látszott, meddig ért az iszap, pedig ez a terület kevesebbet kapott.

A település határában álló raktárépület előtt alig fértek el az autók. A Vöröskereszt munkatársai mellett önkéntesek tucatjai segítettek átvenni az adományokat. Amilyen gyorsan lehetett, el is hagytuk Kolontárt. Pár kilométerrel lejjebb hosszú autósor állt az egyetlen autómosó előtt, senki sem ment tovább, míg a maró anyagot le nem mosta kocsijáról.
Nyolc évvel később
„Aki most jár először a környéken, keresve is nehezen találja meg a vörösiszap nyomait - mondta 8 évvel a katasztrófa után Kolontár polgármestere. – Meghagytunk egy épületet, mementóként (nyitóképünkön, a nyugat.hu engedélyével). Az egyik szobában még ott vannak a használati tárgyak is, nem nyúltunk semmihez. A Klubrádiónak nyilatkozó Tili Károly azt mondta: a mai napig kíváncsi rá mindenki, mi is történt valójában, hiszen sokszor egymásnak ellentmondó dolgok derülnek ki, Nem világos, hogy tervezési vagy kivitelezési hiba okozta a katasztrófát. Valaki biztosan hibázott.
Nem az anyatermészet volt, aki azt gondolta, hogy ennek a gátfalnak ki kell csúsznia.
2010. október 4-én, amikor megtörtént a katasztrófa, a belügyminiszter a helyszínen járt - folytatta. Megkérdezte, mikor volt utoljára ellenőrzés. A környezetvédelmi hatóság vezetője azt mondta: két héttel ezelőtt. A belügyminiszter azt kérdezte erre: kint is voltak, vagy csak az íróasztal mellett aláírták a papírokat?” – idézte fel a polgármester.

A katasztrófa után 6-7 család költözött csak el a településről, jobbára fiatalok, akik máshol képzelték el az életüket. Néhány idősebb ember pedig azért ment el, hogy közelebb lakhasson gyermekeihez.
A katasztrófa hatásainak felszámolására kármentő alapot hoztak létre, 2 milliárd forint gyűlt össze, részben adományokból. Az alap vezetőségében benne volt a három érintett település polgármestere és a megyei védelmi bizottság képviselője is. A pénz szétosztásának alapgondolata az volt, hogy nem csak emberek, hanem a települések szenvedtek kárt.
„Ha csak a közvetlen érintettek kaptak volna pénzt, félő volt, hogy elkezdődik az elvándorlás. Így a települések infrastruktúrájára is fordítottak pénzt, hogy az emberek helyben maradjanak. Az elvesztett házakat, bútorokat, ruhákat, más ingóságokat sikerült pótolni. Az erkölcsi kárt azonban nincs az a pénz, ami feledtetni tudná” – mondta a Klubrádióban Tili Károly, Kolontár polgármestere.
2017. decemberében ártatlannak vallotta magát a vörösiszapper elsőrendű vádlottja a megismételt elsőfokú eljárás első tárgyalási napján tartott meghallgatásán. Az ügyet a Győri Törvényszék tárgyalja. Ítélet idén decemberben, vagy jövő januárban várható – mondta lapunknak dr. Havasiné dr. Kulcsár Petra, a Győri Törvényszék sajtószóvivője.
Nyitókép: nyugat.hu, képek: kolontar.hu