A Rovatból

Kezdetnek kellene még száz ilyen ház

A Patrónus Ház személyes érintettség révén jött létre, azzal a céllal, hogy támogatott lakhatás formában létrehozzon egy otthont autizmus és egyéb értelmi fogyatékkal élő fiatal felnőttek számára.
Zsilák Szilvia írása, Abcúg, Fotó: Végh László - szmo.hu
2019. január 25.



Az értelmi fogyatékkal élő fiatalok életében jelentős fordulópont a 16. életév, a tankötelezettség megszűnése után egy mély szakadék következik, ilyenkor hiába kutatnak a szülők speciális lakóotthonok után, helyhiány miatt a legtöbb intézménynél lepattintják őket. Egy anyuka, Éva életében eljött az a pont, amikor realizálta, hogy ha ő nem lép valamit, akkor semmi sem fog változni, ezért saját vagyonból, a testvére segítségével létrehozta Gödöllőn a Patrónus Házat. A tavasszal nyíló otthon egyáltalán nem olcsó mulatság, de másnak is szerettek volna lehetőséget adni, így pedig nem csak a fiának, Levinek, de 11 másik fiatalnak is biztos helye lesz.

Egy ritka betegség, ami miatt Levente folyamatosan éhes

A Patrónus Ház személyes érintettség révén jött létre, azzal a céllal, hogy támogatott lakhatás formában létrehozzon egy otthont autizmus és egyéb értelmi fogyatékkal élő fiatal felnőttek számára. A két alapítóval, Somorjai Évával és testvérével, Németh Ildikóval a Gödöllői otthonukban beszélgetett az Abcúg.

Leventét egy kicsit sem zavarja, hogy megérkeztünk, a háttérben maradva nyugodtan folytatja a zenehallgatást a kanapén, ez egyike azoknak az elfoglaltságoknak, ami képes hosszabb időre lekötni a figyelmét. Később egy magazin kerül a figyelme középpontjába, amit hosszasan gyűrkészni kezd, hiszen nem a képek vagy a szövegek érdeklik, hanem azok a szenzoros információk, – a hang és a tapintás –, amit a fényes újságpapír összedörzsölése kelt.

Külső szemlélőnek elsőre úgy tűnik, hogy Levente nem beszél, de idővel kiderül, hogy néhány szót például a szeretleket, köszönömöt már ki tud ejteni a maga módján. A 13 éves fiú csak akkor jön közelebb hozzájuk, amikor az édesanyjától szeretne egy almát, vagy újra kell csatlakoztatni a bluetooth-os hangszóróját. Az édesanya előre szól, hogy ne lepődjünk meg, amikor Levente ismerkedésképpen a hajunkat fogja megérinteni.

A 13 éves Levente különös viselkedésének megvan a magyarázata. A fiút külföldön egy kevésbé ismert betegséggel a Prader-Willi szindrómával diagnosztizálták, amit egyetlen gén meghibásodása okoz. A betegség egyik legjellemzőbb tünete a falánkság, mert az éhség-jóllakottság központ nem működik rendesen az agyban, többek között ez a betegség még növekedési problémákkal, koncentrációs zavarokkal, s az átlagnál magasabb fájdalomküszöbbel is jár. Emellett Levente 8 éves korában autizmus diganózist is kapott, ami magyarázatot ad kommunikációs nehézségeire.

Somorjai Éva és 12 éves kisfia, Levente/ Fotó: Végh László

Somorjai Éván, a fiú édesanyján látszik, hogy fáradt, ami nem csoda, hisz háromnegyed ötkor kelt fel a fiához, hogy kicserélje a pelenkáját. A hajnali rutinhoz hozzátartozik még, hogy Levente elfogyaszt egy almát, ezután pedig, – ha Évának szerencséje van –, akkor visszafekszik még néhány órára aludni. Az édesanyának igen sűrű hetirendje van, a Deutsche Telekom európai HR vezérigazgató-helyetteseként már két éve Németországból látja el az európai feladatait. Az előző nap, pénteken landolt Magyarországon a gépe, aznap még hazahozta hétvégére Leventét a ferencesek gyöngyösi Autista Segítő Központjából, ahol hétköznap tanul, vasárnap pedig már repül is vissza dolgozni. A németországi munka nem csak a karrierjének tett jót, de ezt tette lehetővé, hogy felépíthessék Leventének és másik 11 sorstársának a Patrónus Házat.

Óvoda és iskola keresés kálváriája

Levi esetében mindig is nehéz volt megfelelő intézményt találni. Amikor kicsi volt, még járhatott integrált óvodába, mert könnyen lehetett kezelni. Egy év után viszont közölték, hogy 34 gyerekre jut egy nevelő, és ők nem tudnak egy megváltozott képességű gyereket tovább befogadni. Ezután Levente két évig magánóvodába járt, oda is csak azért tudott bekerülni, mert a vezetőségben volt egy érintett.

Ez az időszak nagy segítség volt Leventének, mert gyerekek között lehetett, és tudott szocializálódni. Külön gyógypedagógust az óvoda nem tudott fogadni, ezért privát szakember járt hozzájuk. Nagy nehezen sikerült az autistákra szakosodott, Fogócska utcai állami általános iskolába bekerülnie, viszont a kapacitáshiány miatt és mert a gondozók nem vállalták tovább a pelenkázást innen is el kellett jönniük. Éva ekkor kezdett el utánajárni a Pest megyei autistákkal foglalkozó állami iskoláknak, de a legtöbb helyen a nagy mértékű túljelentkezésre hivatkozva elutasították.

Az szóba sem jöhetett, hogy Levente otthon marad, hiszen három műszakos elfoglaltságot jelent. Az édesanya azt sem tudja, ha otthon marad, akkor miből éltek volna meg. Abban az időszakban, amikor el kellett dönteni, hogy Levente bentlakásos otthonba megy, a saját lánya állította döntés elé, vagy ő megy el, vagy Levi.

A fiúnak akkoriban olyan dührohamai voltak, hogy előfordult, hogy levett a falról egy képet, és a másik fején törte szét. Nála már nyolc éves korában kezdődött a pubertás, s amíg nem állt be teljesen a hormonháztartása, fizikailag nem voltak biztonságban mellette.

Igaz, már túl vannak ezen a nehéz időszakon, és már sokkal nyugodtabb a fiú, de még mindig előfordulhatnak dühromok, akkor a két nő ereje pedig édes kevés a nyolcvan kilós Leventéjével szemben.

“Amikor tépi a hajam, de úgy, hogy csomókban jön ki, akkor énekelni szoktunk neki, mert agresszivitásra csak még agresszívabb lenne”

– meséli a praktikákat az édesanya. Levente harmadikos korától él egy lakóotthonban Gyöngyösön, ami a Ferences Rend fenntartásában van. Egy ilyen gyermeknek a lakóotthonban való tartózkodása havi szinten körülbelül 320-330 ezer forint közé esik. Éva ebből 80-100 ezer forintot fizet, a 26 ezer forintos családi pótlék is oda lett átirányítva, a költségek második 1/3-át állami normatívából, a fennmaradó összeget pedig az egyházi támogatásból kapja az intézmény.

Ez mindig is többről szólt, mint csak a Levi

Magyarországon minimum 100 ezer autista személy él, a számuk pedig egyre csak nő, az elmúlt harminc év alatt megháromszorozódott az ilyen problémával születő gyerekek száma. Itthon 16 éves korig tart a tankötelezettség, ami után pedig egy iszonyú mély szakadék következik.

A kutyus ma már kevésbé köti le Levente figyelmét, a fiú inkább egy újsággal játszik. /Fotó: Végh László

A kutyus ma már kevésbé köti le Levente figyelmét, a fiú inkább egy újsággal játszik. /Fotó: Végh László

"Egy örök gyász, azon gondolkodni, hogy mi lesz a gyerekkel, ha eléri a 16. életévét. Azon agyalsz állandóan, hogy mi van, ha veled történik valami, hova fog kerülni, és ott vajon bekábítózzák-e"

– mondja az édesanya.

Éváék előtt a következő lehetőségek állnak:

• Leventét beadják egy állami intézménybe, ahol súlyos gondok vannak, hiányoznak a megfelelő szakemberek, és férőhely sincs elég.

• Igaz, a fizetős magánintézményt meg tudnák fizetni, viszont a hosszú várólistáról csak “kihalásos” alapon tudnának bekerülni.

• Az enyhe fogyatékkal élők tankötelezettsége 23 éves korig meghosszabbítható, és bent tudnak maradni szakmát tanulni, de Leventéről ránézésre megállapítható, hogy ilyen munkákra nem alkalmas.

• Ha Levente hazakerülne, valószínűleg a leépülés és az izoláció várna rá, neki is jobb, hogy ha közösségben van, és folyamatosan kapja a hozzá illesztett fejlesztéseket. Hiszen neki élete végéig kell tanulnia. Elképesztő, de egy év küzdelem, hogy egy cipőt fel tudjon venni. A szülők halála után pedig egy ötven éves autistát nagyon nehéz lenne beilleszteni egy otthonba.

• Az ellátás magyarországi színvonala miatt elgondolkoztak azon is, hogy Németországba vigyék Leventét, de mivel csak nehezen tanulta meg megérteni a magyar nyelvet, és minden változás óriási teher neki, ezt az opciót is elvetették. Ráadásul az édesapjával sem tudna találkozni, így legalább a család itthon be tud segíteni.

Tehát azzal a problémával szembesültek, hogy a pénz sem elég, hogy megoldódjon Levente lakhatása. Eljött az a pont, amikor realizálták, hogy ha ők nem lépnek, akkor semmi sem fog változni.

"Úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk saját magunk létrehozni egy intézményt, mert nem lehet úgy nyugodtan lefeküdni, hogy majd húsz év múlva esetleg bekerül egy otthonba. És ha már belevágtunk ebbe az egészbe, akkor másnak is lehetőséget akartunk adni, hogy ne csak egy gyereknek teremtsük meg a lakhatást. Itthon szeretnék változást hozni, ez mindig is többről szólt, mint csak a Levi…"

– mondta Éva.

Éva ismerősei között vannak olyan szülők, akik beteg gyereket ápolnak, és vagyonosok, de mégsem mernek egy ilyenbe belevágni. Ez nem csak pénz és elszántság kérdése, hiszen az engedélyezési és adminisztrációs követelmények annyira komplexek, hogy még annak is elmegy az egésztől a kedve, akinek esetleg még pénze is lenne rá. Azt ők is hamar belátták, hogy munka mellett nem tudják megcsinálni.

“Ha vannak terveid, ha van még forrásod is, nem tudod megcsinálni, ha nem fókuszálsz rá 100 százalékosan”

– mondta Németh Ildikó, Éva testvére. Kapóra jött, hogy Ildikó épp munkahelyváltásban gondolkodott, így ő lett az első munkavállaló a Patrónus Házban.

Százmilliós építkezés

Az otthont eredetileg januárban tervezték megnyitni, de az építőipari kapacitáshiány miatt csak tavasszal lesznek kész. Az sem jött kapóra, hogy manapság jóval drágábban lehet építkezni, mint pár évvel ezelőtt. Az otthon felépítésének a költségeit Éva abból a pénzből finanszírozza, amit összerakott az elmúlt tíz év alatt, “a házban már száz millió benne van, azt hittem, hogy megállunk százhúsz körül, de inkább százötven körül lesz.”

Ebben nincs benne a telek, mert azt már tíz éve megvették. Az otthon megvalósulását szerencsére adományok is segítik, ezek mértéke azonban csak töredéke az összköltségnek. A támogatások kulcsfontosságúak lesznek az otthon mellé tervezett fejlesztő- és foglalkoztató központ esetében is. Ezzel azoknak tudnának segíteni, akiknek nem tudják megoldani a lakhatását, hiszen a szülőknek már az is iszonyat nagy segítség, ha 4-5 órában el tudják látni a gyereküket máshol.

A tavasszal nyíló bentlakásos otthon Gödöllőn/ Fotók: Végh László

A tavasszal nyíló bentlakásos otthon Gödöllőn/ Fotók: Végh László

Az Abcúg kinézett a várostábla mellett folyó építkezésre, ahol Ildikóval járták be a helyszínt. Már tető alá került az a rész, ahol a 12 fő lakni fog, a felső szinten pedig már a belső munkálatok folynak.

Ildikó még az építkezés előtt információgyűjtés céljából körbejárta az itthon működő civil otthonokat, külföldi anyagokból pedig arról tájékozódott, hogy milyen autistáknak egy ideális otthon.

Minden bentlakónak lesz egy külön szobája, hiszen elképzelhető, hogy nyolcvan éves korukig bent fognak élni. Emellett számos “kuckós”, elvonuló lehetőségeket biztosítanak, lesz sport-, relaxációs, sószobájuk is, a nagy közös terekre pedig azért lesz szükség, hogy ne legyen szűk a mozgásterük.

A kertből még semmi sem látszik, de az is autistabarát lesz, színes szalagokkal, szélcsengőkkel, csobogóval, hintával igyekeznek majd a különböző érzékszervekre hatni, még olyan rész is lesz, ahol mezítláb tudnak sétálni.

A legnagyobb dilemma az önfenntarthatóság

Ildikó annak is próbált utána járni, hogy a fenntarthatóságot hosszútávon hogy lehet biztosítani, hiszen az egy elég nagy dráma lenne, ha például három év múlva be kellene zárni a Patrónus Házat, mint ahogy több hasonló, civilek által létrehozott lakóotthonnal korábban ez megtörtént.

Egy ilyen 12 fős otthonnak az éves költsége nagyjából 40 millió forint, hiszen többek között három műszakban kell biztosítani a folyamatos felügyeletet. Óriási segítséget jelentene, ha az állami normatíva a valós szakemberigény és szolgáltatási költségekhez lenne igazítva.

Éva testvére Ildikó, az első munkavállaló a Patrónus Házban /Fotó: Végh László

Jelenleg 73 ezer forint/fő/hó az állami támogatás, ami nem fedezi a lakhatási, étkezési, egyéni fejlesztési költségeket. Hasonlóan működő osztrák, holland otthonok az érintettség súlyosságától függően 3000-6000 euró közötti összeget kapnak érintett lakónként havonta

– számolt be Ildikó.

Az itthoni normatíva mellett az otthon fennmaradó fenntartási költségeit így a szülőknek kell finanszírozniuk. A családok finanszírozási terheit szeretnék csökkenteni pályázati lehetőségek kihasználásával, adományok felhasználásával, illetve a tervezett fejelsztőközpont majdani bevételeinek beforgatásával. A foglalkoztató központban pedig a fiatalok által előállított termékek értékesítése is tudná csökkenteni a költségeket.

Feleslegesen féltek, hogy nem lesz elég jelentkező

Hivatalosan még nincs meg hogy ki az a 12 fő, aki be fog költözni, de napi szinten érkeznek a megkeresések. Meg sem kellett hirdetni a férőhelyeket, önálló megkeresések alapján már nyolcvan érdeklődőnél járnak.

A kiválasztásnál fontos szempont, hogy a fiatalok összeilleszthetőek legyenek, és legalább 3-4 fős kiscsoportokban ellegyenek egymással, emiatt az elején attól nagyon féltek, hogy nem lesz elég jelentkező.

Itt is, mint sok más otthonban, “kihalásos” alapon lehet később bekerülni.

“Kéne még száz ilyen ház”

– mondta Éva. Ha úgy alakul, nem szeretnének egy háznál megállni, de ehhez sok támogatás kellene, mert ő anyagilag még egy ilyet nem tud megtámogatni, az ereje végén van, tizenegy különböző országba kell repülnie, szinte minden nap valamelyik más országban ébred, és egy-két év múlva már nem tud ilyen tempóban dolgozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt
Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.
F. O. - szmo.hu
2026. június 10.



Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk